Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Basescu sürgette az alkotmány módosítását, az államfő szerint francia mintára félelnöki rendszert kell meghonosítani Romániában. Ellenérzését fejezte ki a parlamentáris rendszerrel kapcsolatosan, amelyben az államfőt a parlament választja. Basescu elutasította viszont az elnöki rendszer gondolatát, amelyben az államfő a kormányfői szerepkört is betölti, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. Basescu úgy véli: a jelenlegi kétkamarás parlament fölösleges, és az egykamarás törvényhozás bevezetését kezdeményezi. Kifejtette: újra kell gondolni a választott tisztségviselők mentelmi jogának a szabályozását, a bűncselekményt elkövető tisztségviselők ne élhessenek semmiféle kiváltsággal. „Az elnöknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, feloszlathassa a parlamentet elkerülve ezzel a válság elhúzódását” – jelentette ki. Vissza kell adni a parlament hitelét, ezt pedig csak úgy lehet, ha drasztikusan szigorítják a kormányrendeletek kibocsátásának szabályait. Basescu javasolja az ország közigazgatási felosztásának ésszerűsítését, véleménye szerint elég lenne 9–12 megye, ezekben viszont valódi helyi autonómiát kell teremteni. Fontos cél az alkotmánybíróság hitelének visszaszerzése. Basescu leszögezte: elérkezett az idő az Legfelső Bírói Tanács szerepének és szerkezetének újragondolására is. /Félelnöki rendszert szorgalmaz az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Traian Basescu államfő „tízparancsolatba” foglalta megállapításait, amelyek szerinte a szakértői munkaanyagból leszűrődnek. Basescu nagyobb hatalmat adna az államfőnek, egy koherens félelnöki rendszeren belül, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök nem tartja támogatandónak. Markó Béla a parlament gyengítését ellenzi. Az államfő 9-12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak, amit Markó kevesell. Mint az RMDSZ-elnök elmondta, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson. Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője úgy vélte, a magyar érdekvédelmi szervezet által javasolt 15-16 közigazgatási egységgel szemben a Basescu javasolta 9-12 régió olyan területi felosztást eredményezne, amelyben a magyarok lakta térségek előnytelen etnikai arányokat mutatnának fel. „Hargita és Kovászna megye így nagyobb közigazgatási egység része lenne, és “felhígulna” a magyarság aránya” – hangsúlyozta Csutak. A szakértői munkaanyag egyébként elvként hangsúlyozza, hogy az admimisztratív átalakítások során kötelezően “figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos szempontokat is”. /S. M. L. : Basescu „tízparancsolata” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Ha az Ojtozon összegyűlt székelyföldi tisztségviselők pusztán politikai-közigazgatási alapon akarják megvalósítani elképzeléseiket, akkor könnyen melléfoghatnak. Ha viszont nyitottak maradnak, kitartóak és következetesek, akkor valami létrejöhet mindabból, amit elképzeltek. Egyik ötletüket, a székely hírügynökség létrehozását ellenzi Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa. A nyitott világháló megjelenésével ugyanis a hírügynökségek jelentős teret veszítettek. Ezt a szolgálatot megtenné egy székelyföldi katalógus-, vagy index-típusú internetes oldal is. /Székedi Ferenc: Több szólamban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A kolozsvári grafikus és festőművész Székely Géza huszonkettedik egyéni tárlata nyílt meg január 10-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítást a művész egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus szervezte. A tárlatot Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese méltatta. /Székely Géza színterei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A júniusi európai parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt nem mond le az önálló indulás lehetőségéről, ugyanis Székelyföldnek és az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek szüksége van az europarlamenti képviseletre – hangzott el január 19-én, a párt Székelyudvarhelyen tartott országos elnökségi ülésén. Az MPP képviselői reményüket fejezték ki, hogy Tőkés László még egy mandátumot vállal Brüsszelben. A püspököt az MPP lista vezetésére is felkérték, a további helyeket pedig széleskörű támogatásnak örvendő „nemzeti lista” számára kívánják felkínálni, amelyben az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartó, konszenzusos alapon kiválasztott jelöltek, nem pedig pártpolitikai megfontolások szerinti személyek szerepelnének. /Tőkés László az MPP-lista élén? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Székely hírügynökség létrehozását szorgalmazza Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Mint mondta a nagyobb hírügynökségek tájékoztatása Székelyföldről nem tisztességes, azok a hírverseny miatt inkább a szenzációként tálalható anyagokra összpontosítanak, ezek kiszorítják a régió lakosságának sikereiről, örömeiről, bánatairól szóló híreket. Nem kívánnak sem az MTI-vel, sem az Agerpres-szel konkurálni: mindkét említett hírügynökséggel nagyon jók a kapcsolataik. /Horváth István: Az MTI nem konkurencia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Mit ér a vezető, ha magyar? Semmit. Ma van, holnap nincs. Mindig is így volt, írta Kuti János, kilencven éve nem volt magyar karrierdiplomata, magas rangú katonatiszt, rendőrtiszt, titkosszolga. Románok mesélték már húsz évvel ezelőtt, hogy az oltyán úgy gyakorol önkritikát, hogy a tükörbe néz, és szembeköpi magát. Azt mondja: már három éve vagy Erdélyben, és még mindig nem vagy főnök! Persze, neki könnyű volt. Ha ide jött, akkor kapott munkát, lakást, költözési pénzt. Amikor jött a nagy megyésítés, akkor telepítették be a környékről vagy máshonnan Nagyváradot, Kolozsvárt, Zilahot románokkal. Székelyföldön nem volt a környéken román, ezért hoztak Olténiából, Moldvából. A cégekhez általában román igazgatókat helyeztek. Ők dönthették el, kiket alkalmaznak. Voltak úgynevezett román vállalatok, például a műanyaggyár, amit kimondottan a moldvaiaknak építettek. Most itt a nagy lehetőség, mert nem kormánypárt már az RMDSZ. Korábban ugyanis kaptak egy sereg helyet magas polcokon. Most, a kormányváltáskor meg kirakják őket. /Kuti János: Mit ér a vezető, ha magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalomban elemezte, bemutatta a romániai magyar politika kormányban /vagy kormányzati oldalon/ eltöltött tizenkét évét és felvázolta a jövőben, ellenzékben követendő utat. Szerinte az egész kárpát-medencei magyar kisebbségpolitika – autonómia-politika – esélyeit kellene számbavenni, mert a gondok közösek: Trianon óta a „húzd meg, ereszd meg” utódállami játék folyik. Magyarként nem volt könnyű kormánypártinak lenni Romániában, szögezte le. Egy kisebbségi magyar közösség már eleve a barikád másik oldalán van. A kommunizmus idején még azt is megtorolták rajta, amit nem ő „követett el”, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. Az emberek mindig úgy érezték Erdélyben: a románok, akik ütnek, és a magyarok, akik állják. Tömegével jöttek a román szerencselovagok Székelyföldre, ahol legalább részlegvezető lehetett belőlük. Magyarországon nehéz megérteni, hogy az önfeladásnak, a rejtőzködésnek, a nacionalizmusnak miféle próbatételeit élte át az erdélyi magyar közösség, mindezt a tömbben élő székelyeknek volt a legnehezebb feldolgozni. Ilyen előzmények után alakult meg 1989 decemberében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és hozta meg azt a döntést, hogy a román pártokkal párbeszédet folytatva próbál a magyar közösség helyzetén változtatni. 1996-ban az RMDSZ kormányra lépett. Markó tizenkét esztendő múltán állítja, hogy eredményes, sikeres korszak ért véget a 2008-as parlamenti választásokkal. Új alkotmányos kisebbségjogi rendelkezéseket fogadtak el, és új törvényeket, kiépítettek egy majdnem teljes anyanyelvű iskolarendszert stb. „Feloldódni látszott az etnikai szembenállás hatalom és közösség között” – Markó szerint. Érzelmileg továbbra is kormányellenes maradt a magyar közösség, ezt „használta ki újból és újból Tőkés László és a Magyar Polgári Párt, de néhány független értelmiségi is, akik folyamatosan támadták kormányzati szerepvállalásáért az RMDSZ-t. ”A legnagyobb eredmény az alapvető közérzeti változás volt, amely végbement a magyar közösségben. Megváltozott a román-magyar viszony a politikában. Ezáltal pedig megváltozott a magyarok közérzete. Az RMDSZ támogatása ma is töretlen. Magyarországról Markó két oldalról kapott kritikát, amikor azt mondta, hogy előállhat egy szlovákiai típusú feszültség. „Nagyon” liberális és „nagyon” konzervatív oldalról bírálták ezért. A liberális oldalon nem hisznek abban, hogy a mai Európában nemzeti alapon is lehet még konfrontálódni, behelyettesítenék a magyar-román szembenállást a jobboldali-baloldali stb. szembenállással; a konzervatív oldalon viszont általában nem hisznek a párbeszédben. Markó számára, aki részese-alakítója is volt az elmúlt két évtizednek, a legfontosabb tanulság: politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román-magyar viszonyban, ezeket tartóssá csak úgy lehet tenni, ha nem ideológiai, hanem etnikai alapon politizálnak. Az etnikai kritériumokat nem tagadni kell, hanem elfogadtatni és érvényesíteni! Más szóval magyar-román megbékélésre van szükség. A cél az etnikai paktum. Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Jelenleg Kovászna megyében, ahol a lakosság 75%-a magyar, tizenkét évvel ezelőtt a dekoncentrált intézmények vezetőinek alig 15%-a volt magyar, ma ez az arány 55% körül van. Hargita megyében, ahol a magyar lakosság aránya 85%, ezelőtt 12 évvel szintén 15-20 százalék körül voltak a magyar vezetők, ma pedig 60% fölött vannak. Mint látható, jelentős a javulás. A jövőben etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan elv érvényesítésére, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben. Szükség van az autonómiára. Ellenzékben az RMDSZ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetként fog fellépni. /Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Élet és Irodalom (Budapest), jan. 16./ Újraközölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Nem a székely termék, hanem a székelyföldi termék márkanevet kell levédetni, hogy azt a román vállalkozók is magukénak érezhessék – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a projekt egyik kezdeményezője. Gazda leszögezte: a kezdeményezés mögött nincs semmilyen pártpolitikai megmozdulás, cél a székelyföldi gazdaság megerősödése. A mozgalmat az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetsége is felvállalta. Gazda Zoltán szerint alapítványt vagy egyesületet kell létrehozni, amely az egész projektet összefogja, és amelyik a minőségvizsgáló testületet is működteti. /Kovács Zsolt: Székelyföldi termék: közvita a márkanévről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése – hangzott el Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson. A fórumon Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Tulit Attila szerint a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. /Farcádi Botond: Közös ügy (Székelyföldi Termék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Sólyom László törekvései között szerepel a kulturális nemzet fogalmának nemzetközi elfogadtatása, a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának támogatása, illetve a magyarországi közvélemény figyelmének felhívása ezekre az ügyekre – olvasható az államfő múlt évi tevékenységéről szóló összegzésben. A köztársasági elnök még 2006 májusában útjára indított egy konferenciasorozatot Határon túli magyarság a 21. században címmel. A sorozat keretében 2007-ben két tanácskozást, majd 2008 novemberében újabb konferenciát tartottak Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel. Sólyom László tavaly januárban Kárpátaljára utazott, látogatásának homlokterében oktatási kérdések álltak. Februárban fővédnökként részt vett és beszédet mondott a XII. Csángó Bál ünnepélyes megnyitóján Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Március a Szlovák Ház használata körül kirobbant, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát is érintő vita kapcsán látogatást tett Pilisszentkereszten. Júniusban Sólyom László fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Augusztusban a köztársasági elnök Kárpátaljára, Beregszászra látogatott, ahol részt vett a Szent István-ünnepségen. Az államfő október 23-án ötnapos látogatásra Székelyföldre utazott. A köztársasági elnök december 6-án munkalátogatást tett Érsekújváron, ahol szlovák kollégájával megvitatták a szlovák–magyar viszonyt beárnyékoló problémákat. /A határon túli magyarok támogatása (Sólyom László múlt évi tevékenysége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Sokan nem értik, hogy mi végre van a Magyar Polgári Párt, és ha már létrejött, miért nem tér „vissza” az ernyőszervezetbe? Pénz és hatalom birtokában nehéz megérteni, hogy az MPP miért nem „dobja be a törülközőt”, hiszen Székelyföldön kívül gyengén szerepelt. Csép Sándor, a MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke az MPP mellett érvelt, kifejtve, az MPP politikája „nem a hatalomról és pénzről szól, hanem a SZOLGÁLATRÓL!” Nem utolsó szempont, hogy az RMDSZ-nek is szüksége van egy polgári ellenzék működésére. /Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke: Én sem értem = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Térbe zárt pillanat címmel a 19. század végén és a 20. század elején készült sztereofényképekből nyílt kiállítás január 28-án Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat megnyitója 2006-ban volt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fényképeket az azóta eltelt időszakban több magyarországi múzeumban csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás az elmúlt év folyamán több székelyföldi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) volt látható, most pedig Kolozsváron is megtekinthető. /F. ZS. : Sztereofényképek az Erdélyi Történeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Leváltották György Ervin Kovászna megyei prefektust, helyébe Codrin Munteanut, Bukarest eddigi alprefektusát nevezték ki. György Ervin kormányfelügyelői tisztséget kapott. György Ervin úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt Bukarestbe”, hogy a váltsák le őt. György Ervin elmondta, nem tudja, mit jelent a kormányfelügyelői funkció, ezért egyelőre nem dönt arról, hogy elfogadja-e az új kinevezést. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak nevezte a prefektus leváltását. „Kovászna, Hargita és Maros megyében magyar prefektusnak kellene dolgoznia, a kormány ezzel bizonyíthatta volna be, hogy valóban odafigyel a magyar közösségre” – mondta. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a székelyföldi megyékben ne legyen magyar prefektus vagy alprefektus. /Kovács Zsolt: Menesztették György Ervint. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat január 29-én tartott ülésén – némi módosítással az MPP által beterjesztett változathoz képest, és a román képviselők együttes ellenkezésével – jóváhagyta azt, hogy a megyeszékhely lakossága március 15-én kinyilváníthassa véleményét az autonóm Székelyföld létrehozásával és az ahhoz való csatlakozással kapcsolatban. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy elfogadta az autonómia-népszavazást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Erősíteni kell a szolidaritást az erdélyi magyar közösségen belül – hangsúlyozta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, bejelentették, hogy partnerséget kezdeményeznek a Székelyföldön és a szórványban, valamint interetnikus környezetben élők között. Nemcsak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. „Szolidárisak kell lennünk egymással, fontos, hogy érezzük és ismerjük egymás gondjait. A Székelyföld is erősebb lesz attól, hogy törődik a szórványban és interetnikus környezetben élőkkel” – mondta Antal Árpád. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot: a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetői már megtették az első lépéseket ez ügyben. A Székelyföld-Szórvány Partnerséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Sógor Csapa EP-képviselő is támogatja és aktívan részt kívánnak venni a kezdeményezésben. /Székelyföld – Szórvány Partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

1993 szeptemberének egyik hétvégéjén közel ezren szorongtak a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A szórványból érkeztek ide, olyan erdélyi falusi településekről, ahol a magyarság kisebbségben van. A Lármafának nevezett találkozót a Julianus Alapítvány szervezte, majd a búcsúmegbeszélésen megfogadták, hogy hasonló nagyságrendben vagy még inkább kiszélesítve a Székelyföld–szórvány egymásrautaltságát, összefogását sugalló találkozókat évi rendszerességgel megtartják. Nem így történt. A Lármafa-találkozók ugyan megmaradtak, de különböző történelmi jelképek jegyében szervezték. Többen megírták, jó lenne, ha egy-egy székely falu egy-egy szórvány magyar közösséget fogadna testvértelepülésnek, egy székelyföldi magyar iskola egy hasonló szórványbeli iskolát. Az elmúlt évtizedben sor került néhány közös rendezvényre. A népi együttesek – és főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – a lehető legtudatosabban foglalta programjába az évi mezőségi vendégjátékokat, a székelyföldi táncházas fiatalok nagyon szívesen rajzottak ki szórványtelepüléseken megtartott nyári táborokba. Erdélyi színházi turnék gyakorlatilag nem léteznek (pénzszűke van). Éppen ideje volt, hogy Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, partnerséget kezdeményezett a Székelyföldön és a szórványban, valamint az interetnikus környezetben élők között. /Székedi Ferenc: Székelyek, szórványok, spanyolok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Kézdivásárhelyen sajtótájékoztatót tartott Fekete Károly és Rácz Károly, az MPP helyi elnöke és a város MPP-s polgármestere, aki többek között az ország új, tervezett közigazgatási felosztásáról beszélt. Fekete Károly kifejtette, időszerűnek találják, hogy az önkormányzatok elfogadják a Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazásra vonatkozó tervezetét. A regionális újraszervezés időszerű ― fejtette ki Fekete Károly ―, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Ezt a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta, eddig egy tárgyalás volt. /Iochom István: A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Február 2-án Traian Basescu román államfő kétnapos látogatásra érkezett Magyarországra. Budapesten magyar partnerével, Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát. Traian Basescu találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Szili Katalin országgyűlési házelnökkel. Délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Basescu már járt hivatalos úton a magyar fővárosban. Bukarest főpolgármestereként 2001-ben Demszky Gáborral aláírta Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződését. „Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam” – hangsúlyozta Traian Basescu a magyar államfővel folytatott megbeszélése után. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet – tette hozzá. Traian Basescu kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért – mondta Traian Basescu. Sólyom László erre reagálva kiemelte: „Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek „minimumstandardok”. A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni – fűzte hozzá. A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam. Magyarországon a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek – tette hozzá. A megbeszélésen a kisebbségi kérdések mellett tárgyaltak a pénzügyi és gazdasági válságról és az energiabiztonságról is – mutatott rá Sólyom László. A két ország prioritásnak tartja, hogy összekapcsolja energiarendszereit, és fontosnak tartja a Nabucco-projekt megvalósulását. Nagy jelentősége van a magyar–román területi együttműködési program végrehajtásának, a határ menti fejlesztésnek. A köztársasági elnök felvetette azt is, hogy vontatottan halad az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában. Traian Basescu szerint a két országnak nagyobb hatékonysággal kell kihasználnia a Duna–Rajna–Majna víziutat. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban a román elnök hangsúlyozta, hogy magánegyetemek nem részesülhetnek állami finanszírozásban Romániában, ugyanakkor ők is részt vehetnek állami és uniós pályázatokon. /Basescu: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Sólyom–Basescu találkozók 2005. szeptember 14. : Sólyom László köztársasági elnök, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-Közgyűlés jubileumi ülésszakán, kétoldalú megbeszélést folytatott Traian Basescu román elnökkel. 2007. február 11–13. : Sólyom László köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben a magyar államfő Traian Basescu román elnökkel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést az Európai Unión belüli együttműködés formáiról, a román–magyar kétoldalú kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek, a romániai magyar társadalom jogairól, az ötvenhatos romániai elítéltek rehabilitálásáról. 2008. október 23–27. : Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi magánlátogatásán Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezetek képviselőivel. Csíkszeredában négyszemközti beszélgetést folytatott Traian Basescu román államfővel a pénzügyi válság hatásairól, a székelyföldi fejlesztési régiók kérdéséről, a két ország kapcsolatairól, a romániai ötvenhatosok kárpótlásáról, és együtt vettek részt az erdélyi magyarok ünnepségén, amelyen 1956-os hősökre emlékeztek. /Sólyom–Basescu találkozók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Tőkés László EP-képviselő február 2-án Strasbourgban felszólalt a székelyföldi autonómia ügyében. Kifejtette: „Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfél-két milliós erdélyi magyarságra is érvényes. Két évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföld területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210. 000 választópolgár 99%-a igennel szavazott a kérdésre. Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentős része újabb, teljes körű hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselőik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erővel gáncsolni igyekeznek. Kérem az Európai Parlamentet, Hans-Gert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat. ” /Felszólalás a székelyföldi autonómia ügyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

Értelmezhetetlennek nevezte Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, hogy a Maros megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselők ellenzik Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását. Legutóbb Nyárádszeredában az MPP hat képviselője hiába támogatta a népszavazás megszervezését, az RMDSZ kilenc tanácsosa ellenezte azt. Tőkés András kifejtette, nem érti, miért van az, hogy míg Hargita és Kovászna megyében a legtöbb önkormányzat egyetért az autonómiareferendum megszervezésével, Maros megyében az RMDSZ-es vezetés alatt álló tanácsok ellenzik a népszavazás kiírását. Tőkés András szerint az RMDSZ azért nem híve a referendumnak, mert „azt reméli, hogy eddigi tisztségeiből valamennyit megőrizhet”. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke rámutatott: nem volt megyei szintű egyeztetés arról, hogy az önkormányzatok hogyan döntsenek az autonómiareferendum ügyében. /Máthé Éva: Vita a népszavazásról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként” tart számon. Székelyföld nagy utazójáról szülőfalujában február 7-én emlékeznek meg. Az ünnepély Székelylengyelfalván ünnepi szentmisével kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és koszorúzással folytatódik az Orbán Balázs-szobornál. Szőcsné Gazda Enikő Orbán Balázs munkásságának néprajzi jelentőségéről értekezik. A megemlékezés a székelylengyelfalvi általános iskola ünnepi műsorával zárul. Székelyudvarhelyen – ahol a református gimnáziumban tanult egykor az Utazás Keleten, A Székelyföld leírása, Torda város és környéke és A székelyek származásáról és intézményeiről című könyvek szerzője – február 8-án a főtéri Orbán Balázs-szobor előtti téren gyülekeznek az ünneplők. Orbán Balázs Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázsra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Új kormány alakult Romániában, hosszú évek óta az első olyan, mely semmiféle formában nem számít az RMDSZ támogatására, sőt, visszautasította az együttműködést a szövetséggel. Most jön a politikai tisztogatás, az RMDSZ által odahelyezett magyar tisztviselők tucatjait érintheti az új kormány rosszakarata. Az RMDSZ 1996-ben lépte át a Rubicont, az akkori kormányralépést még támogatta a magyarság elsöprő többsége. A későbbiekben az RMDSZ kivette a részét a nagy alkudozásokból. Hű RMDSZ-tagok kerültek bukaresti állami ügynökségek, s más sóhivatalok élére, de a székely lakosság számára létfontosságú helyi intézmények – bíróságok, erdészetek, hasonlók – vezetői helyét románok foglalták el. Voltak, akik rákérdeztek, hogy mitől jó a magyarságnak a nukleáris ügynökség igazgatói széke, ha a Székelyföldön olyan intézményeket is románok vezetnek, melyekben még 1989 novemberében is magyar volt a vezető? Ezeket azonban az RMDSZ kilökte soraiból, s minden megürült helyre hárman ugrottak. /Szondy Zoltán: Kikönyörgött csapdában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./