Szatmárnémetiből többen jelezték, hogy Antall József temetésének közvetítésénél áramszünet volt. Ez azért feltűnő, mert a városban mostanában alig volt áramkimaradás. A diktatúra idején gyakran pontosan akkor volt áramszünet, amikor az MTV Panoráma adásában a Romániából menekültekről beszéltek. /Az a fránya áram. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Dr. Ternyák Csaba, a Budapest-Esztergom főegyházmegye segédpüspöke Nagybányán és Szatmárnémetiben járt. Fontos a kapcsolatteremtés, mondta, szükség lenne arra, hogy megismerjék egymást a szomszédos egyházmegyék, egyházközségek. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 2./

Szatmár megyében 1910-ben 168 ezer magyar élt, a megye lakosságának 62,8 %-át alkották, a románok aránya 35,6 %-os volt. Az 1992-es népszámlálás szerint viszont 140 357 volt a megye magyar lakosságának lélekszáma /35 %/, ugyanakkor 234 528 ezer román lakott Szatmár megyében, arányszámuk 58,5 %-os. Szatmárnémetiben 1910-ben a város lakóinak 94,8 %-a /33 094 fő/ magyar volt, mindössze 986 román élt a városban. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város román többségű volt: 72 701 fő /55,1 %/, mellettük a magyarok aránya 40,9 %-ra esett vissza, lélekszámuk 53 994 fő. Nagykárolyban 1910-ben a 16 078 lakosból 15 772 volt magyar és 216 fő román. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város 25 911 lakosából 13 825 volt magyar /53,3 %/ és 10 866 román /41,9 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A hivatalos népszámlálási adatok megbízhatatlanságát jelzi, hogy Szatmárnémetiben 27 211 római katolikusról írtak, közben a város plébániái 36 230 hívőjüket tartják nyilván. Ebben benne van a 3679 német és sváb is. A városban él még több ezer görög katolikus, rajtuk kívül magyar adventisták, baptisták, unitáriusok is vannak. A reformátusok is 30-32 ezer hívőt tartanak számon a hivatalosan kimutatott 27 764 fővel szemben. Ebben az egyetlen városban 6-8 ezer magyarral kevesebbet jelzett a hivatalos népszámlálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Szatmárnémetiben megtartják a református egyházi zsinatot, olvasható abban a közleményben, amelyet Tőkés László püspök, a zsinat soros elnöke írta alá, annak ellenére, hogy névtelenek gyalázkodó leveleket írnak a zsinat tagjainak és azt terjesztik,hogy a febr. 15-16-ra meghirdetett zsinat elmarad. A megyei tanfelügyelőség megtiltotta, hogy a zsinatot a Kölcsey Ferenc Líceumban tartsák meg. /Új Magyarország, febr. 14./

Szatmárnémetiben febr. 15-én megkezdődött a református egyházi zsinat. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Csiha Kálmán kolozsvári püspök hat társával együtt távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. A megjelentek levélben kérték fel a távolmaradtakat a munkába bekapcsolódásba. /Magyar Nemzet, febr. 16./

"A két református püspök találkozott febr. 17-én Nagyváradon, ezután nyilatkoztak a megbeszélésről. Tőkés László püspök hangsúlyozta: 1948 óta nem működik a zsinat, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében a zsinatnak korszakos munkát kell elvégezni. A találkozó után mindkét fél fenntartotta alapvető álláspontját. Tőkés László reméli, hogy sikerül konszenzusra jutni. Csiha Kálmán püspök továbbra sem tartja törvényesnek a szatmárnémeti zsinat összehívását, szeretné, ha a két egyházmegye közötti feszültség feloldódna. A nagyváradi megbeszélés "közelebb hozott bennünket egymáshoz"- állapította meg Csiha Kálmán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

Megjelent a Szeretet könyvnaptár, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége kiadványa, Nagyváradon készült, a Szeretet baptista lap szerkesztőségében. A magyar baptisták 60 százaléka Szilágy és Bihar megyében van. Szatmárnémetiben 1992-ben megalapították az Immánuel Keresztyén Magánvállalkozók Szövetségét, hogy támogatni tudják az egyházi iskolákat, árvaházakat, öregek otthonait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Szatmárnémetiben az Északi Színházban zajlott a műsoros megemlékezés, Erdődön a Petőfi emlékműnél gyűltek össze az ünneplők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1993-ban indították meg a képzést Szatmárnémetiben az új Római Katolikus Egészségügyi Posztliceális Szakiskolában, 28 fővel, ismertette helyzetüket dr. Vörös Gabriella igazgatónő, idén 30 helyre várják a jelentkezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Csíkszeredában tartotta évi közgyűlését a három éve alakult Keresztény Orvosok Szövetsége. Az idei közgyűlésen tisztújítás is történt. Bocskay István professzort, a marosvásárhelyi I-es számú fogászati klinika vezetőjét újra megerősítették elnöki funkciójában, a szövetség titkárának dr. Brassai Attila egyetemi tanársegédet választották. A bűvölő taglétszám /megalakuláskor 67, ma 330/ két alelnök lesz, Földes Béla neurológus, valamint dr. Kádár Rezső gyulafehérvári sebészprofesszor. Megjelent a tagság által igényelt Értesítő első száma. A különböző tagszervezetek munkájából kiemelhető, hogy a kovásznaiak rendelőintézetet tart fenn, ahol a rászorulók számára ingyenes konzultációt biztosítanak. Szatmárnémetiben a dr. Szentes Árpád főorvos vezette fiókszervezet a humanitárius tevékenység mellett nevelőmunkát végez az iskolákban. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Tavaly avatták fel Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát. Akkor vetődött fel egy évente megismétlődő rendezvény gondolata, melynek témája a Kárpát-medence második világháború utáni országonkénti sajátosságának vizsgálata. A Soros Alapítvány által támogatott Szilágyi Domokos-napok idei rendezvényét Szülőföld és avantgarde címen /júl. 1-2./ a hatvan éve született, tragikus sorsú Hervay Gizellának szentelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

"Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1."

"Funar, az RNEP elnöke nyilatkozott egy Szatmárnémetiben megjelenő lapnak: nagy katonai felvonulást kellett volna szervezni, jelentette ki, hogy figyelmeztessük azokat, akiknek román területre fáj a foguk. "Háromszor vonultunk be Budapestre." "Isten ments, hogy ismét bevonuljunk Budapestre, mert onnan nem térünk vissza hamar, s Románia tartományává alakítjuk át." "Mint ismeretes, ez a magyar népre és a romániai kisebbségre jellemző nomád szellem, barbár viselkedés nem tűnt el ezer év alatt sem. Valószínű, hogy mi, románok leszünk kénytelenek kigyógyítani őket ebből a feszélyezettségből, hogy ők is békés, európai, civilizált néppé váljanak, amely nem sóvárog többé idegen területek után." /Informatia Zilei (Szatmárnémeti), okt. 27., magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell., ismerteti: Magyar Hírlap, nov. 2./"

Nov. 20-án szenteli fel Reizer Pál megyéspüspök Szatmárnémetiben az új katolikus templomot. Az 1970 után épült Szamos negyedben eddig nem volt nem volt templom. /Vasárnap (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 19-20-án Ifjú szívekben élek címmel tartott rendezvény keretében Szatmárnémetiben, a Mit ér az ember, ha magyar? irodalmi vetélkedőre 14 iskolai csapat nevezett be. Nov. 20-án Érdmindszenten az Ady-szobornál folytatódott az ünnepség. Több megyéből jöttek emberek az ünneplésre, huszonnégy szervezet koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu megyei prefektus és a városi tanács is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Ady születésnapja alkalmából immár ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben az Ifjú szívekben élek című irodalmi vetélkedőt, melyre 14 csapat nevezett be, köztük magyarországi középiskolások is. A Czine Mihály egyetemi tanár vezette zsüri a szatmárnémeti Tanítóképző csapatának ítélte az első díjat. Másnap Érdmindszenten, a költő szülőházánál folytatódott az ünnepség, beszédet mondott Muzsnay Árpád, Szatmár megye újraválasztott RMDSZ elnöke, Vasile Mitrasca, Érkávás község polgármestere, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Czine Mihály. Huszonnégy szervezet, intézmény koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Szilágyság (Zilah), nov. 25./

Szatmárnémetiben három hete volt a leendő Rákóczi György Református Kollégium alapkőletétele, most pedig a Hildegárda templom kertjében egyházi szertartás keretében tették le az épülő Szent Alajos római katolikus diákotthon alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is részt vett Szatmárnémetiben az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő, dec. 17-i rendezvényen. Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál és Tőkés László püspökök is mondtak beszédet, üdvözölte a megjelenteket Gheorghe Lazic alprefektus és Annamaria Biris, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

"Egy frissen érettségizett magyar lány Szatmárnémetiben, az orvosi rendelőben, magyarul kérte a munkaalkalmassági igazolást. Ráförmedtek, miért nem beszél románul. Kiállították az igazolást: "Munkaképes. Nem ismeri az állam nyelvét." A lap közli az eredeti igazolás másolatát. /Magyar Fórum, jan. 5./ "

A kezdeti lelkesültséget felváltotta a közöny, az érdektelenség, állapíthatták meg Szatmárnémetiben a megyei RMDSZ nagygyűlésén, ahol Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök tartotta a bevezetőt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

A napokban Bécsben szerepelt a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, ez volt a harmadik turnéjuk. Először Dési Vilmos, az egyik ottani magánszínház, a Beim Duersperg igazgatója hívta meg ők. A Bécsi Magyarok Központi Szövetsége volt most a meghívó, egyik lelkes tagjuk, Székely Szabó Zoltán erdélyi származású színész készítette elő mostani fellépésüket. Parászka Miklós igazgató elmondta, hogy társulatuk számára körvonalazódik egy svédországi turné is. Otthon teltházak előtt játszanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta se Nord-Vest. Különös, hogy a Szatmári Friss Újság nem írt az esetről, csak a rendőrségi hírt közölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1995 decemberében immár hatodik alkalommal rendezik meg a Gellért Sándor szavalóversenyt Szatmárnémetiben. A városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság meghirdeti a Dsida Jenő költői versenyt, amelyre kisebbségi magyar költők jelentkezését várják eddig még nem közölt szonettel. A díjkiosztásra dec. 10-én, a Gellért Sándor szavalóverseny ünnepélyes eredményhirdetésekor kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

A múlt év őszén kettévált a Nagykárolyi Református Egyházmegye. A Szamos vidékét magába foglaló új, Szatmári Egyházmegye vezetője Sipos Miklós esperes lett, 42 egyházközség, 8 leányközség és 7 szórvány, összesen 35 lelkipásztor tartozik hozzá. Fogynak a gyülekezetek, ma már 20 olyan egyházközség van, ahol a reformátusok száma száz és kétszáz között mozog. Szatmárnémeti négy gyülekezetének lélekszáma 17 964 fő, a falusi gyülekezetek létszáma 16 361 fő. Az 1992-es népszámlálás 27 706 reformátust mutatott ki a Szatmárnémetiben. A tízezres különbözet nem jelentkezik az egyházközségekben, valószínűleg nem gyakorolja hitét. Az új egyházmegyében 1994-ben 441 keresztelés, 639 temetés és 278 házasságkötés volt. Szatmárnémetiben épül a város negyedik és ötödik református temploma. Az egyházmegye két alapítványt hozott létre, az egyik azokat a lelkipásztorokat segíti, ahol olyan kicsi a gyülekezet, hogy hónapokig nem kapnak fizetést. A másik missziós alap, a börtönökben, illetve kórházban levőket támogatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./