1993-ban a Nagyváradon megtartott MISZSZ-kongresszuson kivált a szövetségből a Reform Tömörülés, a megmaradt rész azóta keveset hallatott magáról. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ 1995. dec. 16-17-én Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán leváltották a régi vezetőséget. Kis Gábor, a MISZSZ új elnöke, a nagyváradi MIDESZ ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács konkurenciát jelent a MISZSZ-nek, azt az RMDSZ hozta létre, hogy az ifjúságnak szánt pénzek elosztása követhető legyen. - A jelenlegi helyzet nem kedvező: a fiatalok fele elkerüli az ifjúsági szervezeteket, kis hányaduk egyszerű tag, mert valamikor belépett. Kevés az aktív fiatal. A legtöbben csak azt nézik, van-e hasznuk abból, ha belépnek. /Varga Eleonóra: A MISZSZ új arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Három új templomot szentelt fel /Adorjánban, Egriben és Avasújvárosban / 1995-ben, összegezte az elmúlt évet Reizer Pál szatmári megyéspüspök, azonkívül megáldotta a felújított templomokat Krasznatúrterebesen, Túrterebesen, Reszegén, Aknasugatagon, Gilvácson, Nagymajtényban és Krasznagyörgyön. Folytatódik Nagybányán, Nagykárolyban, Érkörtvélyesen, Kakszentmártonban, Szatmárnémetiben, és az avasi Lajosvölgyében a templom építése, halad a Katolikus Továbbképző Központ és a katolikus kollégium építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./

A 300 tagot számláló Kölcsey Véndiák Szövetség Szatmárnémetiben tisztújító közgyűlést tartott. Rendezvényeik bevételéből több mint egymillió lejt utaltak át a Kölcsey Alapítványnak és ugyanennyit a Rákóczi György Kollégium építésére. A tiszteletbeli elnök továbbra is Ligeti Zoltán nyugdíjas tanár, ügyvezető elnök Grebar Miklós. A szövetség ötödik véndiáktalálkozóját júl. 13-án rendezi meg, a Kölcsey Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 1991/69. számú törvény szabályozza. A prefektúra felügyelete alá vonja az önrendelkezési területeket, a prefektus felülbírálja a választott testületek döntéseit. Az RMDSZ-en belül megalakult az Országos Önkormányzati Tanács, azonban az adott törvény keretei között kevés eredményt érhetnek el. Néhány város helyzetét ismerhetjük meg. Marosvásárhelyen a 25 városi tanácsosból 14 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció jól működik, azonban munkájukba nem sikerült bevonni Nagy Győző polgármestert. A kétnyelvű utcatáblákat még mindig nem sikerült kirakni, a polgármesteri hivatalban csak románul jelennek meg a feliratok. Csíkszeredában a helyi tanács és a polgármesteri hivatal összehangoltan működik. Létrehozták a szociális konyhát, a Gyermekmentő Intézetet. Sepsiszentgyörgy 23 tagú tanácsából 18-an az RMDSZ listájáról kerültek be. A pénzügyi autonómia hiányzik. Albert Álmos polgármester újraindul a következő választáson. Szatmárnémetiben a 25 tagú városi tanácsból 11 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció meg tudta akadályozni a hátrányos törvények elfogadását. A legfőbb eredmény az, mondta Zeng László, az RMDSZ-frakció vezetője, hogy sikerült elfogadtatni jelenlétüket. Nagyváradon a helyi önrendelkezés nem működik, a prefektus nem fogadja el a városi tanács döntéseit. Kolozsváron Gheorghe Funar pártelnök-polgármester tettei uralják a híreket. Amikor a tanácstagok a funari döntés ellen szavaznak, nevüket közreadják a helyi román sajtóban, kipellengérezve őket. A tanács 31 tagjából heten RMDSZ-esek. Többször sikerült megakadályozniuk szabálytalanságokat. Brassóban a 31 tagú városi tanácsba hárman az RMDSZ színeiben jutotta be. A háromnyelvű utcaneveket hiába javasolták, mert azt a kormánypártiak elutasították. Aradon a 31 tagú testületből négyen RMDSZ-esek, sikerült elérniük, hogy a tanács határozatait a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatják. /Simon Judit: Koldus önkormányzatok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./

Febr. 28-án Szatmárnémetiben is megnyílt a Pallas-Akadémia könyvesboltja, ez a helyi Sambilis könyvesbolttal közös. Tőzsér József csíkszeredai igazgató elmondta, hogy a Pallas-Akadémiának ez a nyolcadik üzlete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

"Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente jelentést készít az emberi jogokról. Az 1995-ös évről szóló jelentés terjedelmes része Romániával foglalkozik. A jelentés szerint a román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de számos súlyos jogtiprás továbbra is előfordul. A rendőrségen továbbra is gyakran megverik az őrizetükbe kerülteket. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. A kormány kinevezte megyefőnökök bírósági eljárás nélkül eltávolíthattak demokratikusan megválasztott polgármestereket. Folytatódott a cigányok elleni megkülönböztetés és erőszak. Politikai gyilkosságot nem jelentettek Romániából. Viszont jan. 23-án Szatmárnémetiben egy perben való tanúskodás ürügyén rendőrök letartóztatták Kiss Istvánt, akit két óra múlva bántalmazási nyomokkal az utcán találtak, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az eset kivizsgálása még mindig nem zárult le. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie a végrehajtó és törvénykező hatalomtól, ennek ellenére a Legfelső Törvényszék 15 tagjából 5 az államfő kinevezte főügyész alárendeltje. A jelentés túl széleskörűen meghatározottnak tartja egy 1992-es törvényben a nemzeti biztonságra leselkedő veszélyeket. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és felbonthatja a levelezéseket a politikai pártok esetében is, ha a nemzeti biztonság veszélyeztetésétől tart. Az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot és tiltja a cenzúrát, gyakorlatilag azonban korlátozza a kifejezés szabadságát azzal, hogy tiltja "az ország becsmérlését". A szélsőséges sajtó folytatta antiszemita hangulatkeltését annak ellenére, hogy az országban már csak 15 ezernél kevesebben vallották magukat zsidónak. Több mint 200 zsidó sírt rongáltak meg kiskorúak, miközben Iliescu elnök elítélte az antiszemitizmust, rasszizmust és idegengyűlöletet. Az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság ellen nem követtek el 1995-ben tettleges erőszakot, a Román Nemzeti Egységpárt szélsőséges hangvétele, a kolozsvári Mátyás-szobor körüli ásatások folytatása és más szélsőséges nacionalisták provokációi ellenére. Ellentmondásos tanügyi törvényt fogadtak el, amelyet az európai és nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, azonban a törvény korlátozza a magyarul történő egyetemi felvételihez való jogot, és egyes szakiskolákban kizárólagos román tannyelvet rendelt el, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyarokat. A törvény alkalmazását 1997-ig elhalasztották, és a kormány elfogadta az EBESZ felülvizsgálatát az alkalmazást tekintően. Továbbra is megkülönböztetés, bántalmazás, verés és más erőszak áldozatai voltak roma nemzetiségű személyek. A hatóságok a roma szervezetek felháborodása ellenére, úgy döntöttek, hogy a romákat hivatalosan a sértő "tigan" névvel illetik. /Amerikai hivatalos jelentés 1995-ről. Románia - sok hiányossággal tiszteletben tartott emberi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ "

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."

"Tőkés László püspök és Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő erdélyi körútjuk befejezéseként Szatmárnémetiben, vasárnap, a Láncos templomban, az istentisztelet után polgári fórumot tartottak. Tőkés László elmondta, azért hívta meg Szűrös Mátyást, hogy a hitelesnek tartott és elfogadott személyiségek közvetlenül tájékozódjanak, jobban megismerjék az erdélyi magyarság helyzetét. Az egység és az egyetemesség jegyében zajlottak le a találkozók Marosvásárhelytől Szatmárnémetiig. Szűrös Mátyás kifejtette, hogy látogatásával az összetartozást akarta kifejezni. "Semmiféle megállapodás nem mehet a határon túli magyarság kárára. A románoknak először a romániai magyarsággal kell megbékélni, biztosítva a létükhöz, jövőjükhöz szükséges gazdasági, kulturális, jogi feltételeket. A hídnak is először az alapját, a pilléreit szokták megépíteni, mert úgy tartós!" Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy az alkuratóriumok jól működnek, helyes volt, hogy a legfontosabb döntési jogkört leadták oda, ahol a legjobban ismerik a támogatásra szorulókat. /Sike Lajos: Polgári fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

Murvai László minisztériumi tanfelügyelő, Dan Maioescu megyei főtanfelügyelő, Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár és mások jelenlétében márc. 25-én megnyílt Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntője, melyen 173 diák vesz részt. Először vesznek részt a döntőn - fakultatíve - magyarországi diákok is. Szeretnék, ha a következő években az egész magyarság képviselőit bevonnák a vetélkedőbe. A zsűri elnöke, Magyari Lajos költő, szenátor üdvözlőbeszédében kiemelte az anyanyelv megtartásának és ápolásának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Nagy érdeklődés kísérte a Határmenti Kapcsolatok Népfőiskolájának Szatmárnémetiben tartott előadásait. Három szomszédos megye, illetve tájegység /Szatmár, Szabolcs-Szatmár, Bereg/ mezőgazdasági szakemberei a hagyományos és korszerű technológiáról cseréltek véleményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

"Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának két művésze Bukarestben is előadta Több is veszett Mohácsnál... című irodalmi műsorát a magyar lélekről. In memoriam Gellért Sándor. Az előadóestről beszámoló Kacsir Mária elmondta, hogy ismerte Gellért Sándort, aki Debrecenben született 1916-ban, az 1948-as fordulat után Mikolára húzódott vissza. Kacsir kiadói lektorként órákig hallgatta "regölését": Gellért Sándor A magyarok háborúja címen a második magyar hadsereg kálváriájáról írt eposzt, ebből adott elő részleteket. Nagy tehetség, aki rossz helyre és rossz időben született - állapította meg róla Kacsir Mária. /A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11.- Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ 1945 után évtizedekig írta A magyarok háborúja című eposzát. Verseit, tanulmányait több kötetbe rendezte, de azok nem jelentek meg, kéziratban maradtak. Munkáiból egy válogatás látott napvilágot: A magány szikláján /Kriterion, Bukarest, 1983/, ebben több részlet olvasható A magyarok háborújából is."

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter kolozsvári látogatása alkalmával az erdélyi 4-es számú hadsereg parancsnokának kísértében felkereste a magyar-román határ közelében nemrég visszaállított, illetve újonnan felállított szatmári és nagykárolyi katonai körzeteket. Tinca Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a határ közelébe telepített katonai egységek "nem fenyegetik a magyar etnikumú román állampolgárokat", továbbá minden állam szuverén joga fegyveres erőinek saját területén való elhelyezésének meghatározása. /Népszabadság, máj. 13./"

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.

Hatodszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A selejtezőkből 27-en jutottak az elődöntőbe és 16-án a jún. 9-i döntőbe. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Guttman Mihály kolozsvári karmester által vezetett zsűri ítélte meg a díjakat. A találkozó zenei rendezését ezúttal is a neve szatmári zenetanár és népdalgyűjtő, Fejér Kálmán biztosította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Nagykároly megválasztott polgármestere Kovács Jenő vállalkozó, aki az Új Demokrácia Párt képviselője, aki Reiszler János /RMDSZ / ellenében győzött. Szatmárnémetiben Horea Andreco lett a polgármester, Riedl Rudolfra 27 ezren szavaztak, 6 ezerrel többen, mint az első fordulóban. Amennyiben az első menetben szavaztak volna rá ennyien, ő lehetett volna a város polgármestere. Kézdivásárhelyen Szigethy István független jelölt /1995-ben még a város RMDSZ-elnöke volt/ lett a polgármester /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Szatmárnémetiben a Láncos-templomban tartották a Református Gimnázium végzős diákjainak ünnepségét. Szilágyi Éva igazgatónő köszöntötte a három XII. osztály 84 maturandusát. Oroszi Kálmán osztályelső végzős vitte az iskolazászlót. /Az iskolazászlót Oroszi Kálmán vitte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Néhai Antall József miniszterelnök felesége - útban Máramarosszigetre, a Hollósy Simon-ünnepségre - megállt Szatmárnémetiben. Ellátogatott Szatmárnémeti új katolikus templomába, a Szentlélek templomba, ahol Merk Mihály plébános tájékoztatta vendégét a templomhoz csatlakozó ifjúsági ház építéséről. Ezután Antall Józsefné találkozott a pontosan egy évvel ezelőtt alakult Antall József Baráti Társaság tagjaival. A két társelnök, Bor Béla és Toroczkay Sándor tanárok ismertették a társaság megalakulásának célját és tevékenységét, kifejezve annak a szellemiségnek a megőrzését, amelyet Antall József képviselt. A társaság tagjainak többsége tanár, orvos és más értelmiségi.- Antall Józsefné Szatmárnémetiből Szinárváraljára ment,. ahol a ma 98 éves édesanyja született 1898-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Reizer Pál szatmári megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban szentbeszédében Szent István király jelentőségét méltatta: hazát teremtett itt, a Kárpát-medencében, "mi itthon vagyunk". Szent István az itt talált népeket nem bántotta, hanem egyenlő jogot biztosított mindenkinek. Hangsúlyozta: "kereszténység nélkül nincs ezeréves ország, nincs megmaradás, nincs jövő." / Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

Szatmár megye a megyei tanács vezetését a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ együttműködésével alakította ki. Járai Ernő jogász, nagykárolyi tanácsos indítványát elfogadták /egyedül a kormánypárti tanácsos szavazott ellene/, ennek értelmében a jövőben a megye határozatait magyarul is kiadják, hasonlóképpen Szatmárnémeti városi tanácsának közérdekű határozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Szatmárnémetiben a székesegyház tornyai alatt álló Szent István szobrot bemocskolták, meggyalázták. /Szűcs Ferenc: Valakiknek a templom sem szent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

"Makacsul hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van" - nyilatkozta Parászka Miklós, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, arra utalva, hogy az új évadban tíz fiatal művészt szerződtetett. /Ármány és szerelem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

Az alapszerződés aláírásával egy időben, szept. 16-án Szatmárnémetiben is jelentős okmányt írtak alá: dr. Tari Ferenc tábornok, az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság parancsnoka és Chis Ioan tábornok, a hasonló román intézmény parancsnoka írta alá a két ország intézményeinek együttműködését szabályozó dokumentumot. Dr. Taru elmondta, hogy a szerződés kizárólag szakmai, tovább javítja az információk cseréjét, eredményesebben alkalmazhatják egymás módszereit. Chis tábornok szólt a Tartan Vasile ezredes vezette szatmári börtönnek a hazai átlagnál jobb színvonaláról. A szatmári börtönbe bejuttatható magyar újság, engedik a magyar adást is megnézni. /A börtönök már jól együttműködnek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./