November 22-én tartották a XIX. Érmindszenti zarándoklatot. A költő szülőházának udvarán álló mellszobor előtt a fagyos szél ellenére is sokan összegyűltek az egész Kárpát-medencéből. „Építésre készen a kövünk” – szólt a költővel Tőkés László európai parlamenti képviselő arra hivatkozva, hogy ha nem építjük, erősítjük egységünket, akkor Bábel tornyaként omlunk össze. „Ady hitet, biztatást, tartást ad nekünk, egyebek közt abban is, hogy ne ordítsuk, hanem szeressük a hazát, lehetőleg cselekvően” – hangsúlyozta Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész. /Sike Lajos: „Ne ordítsuk a hazát” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szatmárnémeti Kölcsey-kör és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezte eseményen Tőkés László püspök arra hívta fel figyelmet, hogy közös összefogással a költő egész alakos szobrát kellene felállítani a szülőház udvarán a jelenlegi, múlt rendszerből örökölt mellszobor helyett. Tőkés azt is hangsúlyozta, hogy nem csak évente egyszer, a költő évfordulóján kellene figyelni az elzárt, félreeső Érmindszentre: a kiöregedő falut a pusztulás fenyegeti. Muzsnay Árpád művelődésszervezőnek köszönhetően irodalmi tanácskozás is volt Szatmárnémetiben, A Holnaptól a Nyugaton át a Kelet Népéig címmel, melyen nyolc, neves erdélyi és magyarországi szakember tartott előadást. Cseke Péter kolozsvári sajtótörténész Ady, Móricz és Szabó Dezső az Erdélyi Fiatalok című lapra tett hatását ismertette, Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady transzszilvanizmusát méltatta, Bertha Zoltán A Nyugattól a Kelet Népéig címmel Németh László eszmevilágáról tartott előadást. Az Ady-ünnepségekkel egy időben az Ifjú szívekben élek című pódiumvetélkedőt is megrendezték. A költő verseiből összeállított zenés szavalóversenyre idén négy iskolai csapat nevezett be. Csanáloson is rendeztek szavalóversenyt. /Végh Balázs: Zarándoklat a költő szülőházához. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Podolyák Vilmos festményeiből nyílt kiállítás november 24-én Szatmárnémetiben a Dinu Lipatti Filharmóniában. Az alkotó /sz. Sárközújlak, 1943/ 1970 és 1976 között a szatmárnémeti Északi Színház díszlettervezőjeként dolgozott, majd 1993-ig Nagybányán élt és alkotott, később újra Szatmárnémetiben telepedett le. /Podolyák-tárlat nyílt tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./

November 28-án, pénteken ”Összevisszavilág” címmel kiállítás nyílik Gödri Alpár és Szomor Attila fényképeiből Szatmárnémetiben. /Fotókiállítás a kocsmában: összevisszavilág. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./

Doina Iura, a Szatmár Megyei Munkaügyi Hivatal vezetője azt nyilatkozta: nemrég a magyar munkaerő-elosztó központ azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy keressenek megoldást a magyar állampolgárok romániai alkalmazására. December elsején tárgyalnak a magyar munkaügyi hatóságokkal. Magyarországon hét százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, míg Szatmárnémetiben ez az arány alig 2,2 százalék. Egy állásra csak abban az esetben alkalmazhatnak más állampolgárokat, ha nem találnak olyan helybélit, aki megfelel a munkaköri követelményeknek. A napokban a Vegyépszer Zrt. is jelezte: a szerkezetátalakítással járó létszámleépítés miatt állás nélkül maradó alkalmazottai egy részének Romániában ajánl munkalehetőséget. /Magyarokat vonz a román munkaerőpiac. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Temes megyében egyedül a Bartók Béla Gimnázium idén nyáron érettségizett diákja, Molnár Tímea kapott kiválósági díjat az idén, nemzetközi tantárgyversenyen elért kimagasló eredménye jutalmául. Molnár Tímea tavasszal Szatmárnémetiben második díjat nyert az országos magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen, majd részt vett Nagybányán az Apáczai Csere János Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom versenyen. A nemzetközi megmérettetésen, négy ország legjobbjaiból kialakult erős mezőnyben harmadik helyezést ért el. Ezt a teljesítményt jutalmazta az oktatási minisztérium november 25-én. Hasonló elismerésben részesült a temesvári Bartók Béla Líceum is diákjának a nemzetközi versenyen elért kiváló teljesítményéért. Molnár Tímea a temesvári Nyugati Egyetem informatika szakán folytatja tanulmányait, de azt tervezi, hogy második egyetemként Kolozsváron beiratkozik a magyar nyelv szakra. /Pataki Zoltán: Magyar diák szerepelt a legjobban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Határ menti együttműködések – múlt, jelen és jövő” címmel konferenciát tartottak Szatmárnémetiben december 5-én a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozatán. Több magyarországi egyetemi előadó mellett előadást tartott Csetnek Tímea Tünde, a szatmárnémeti Babes-Bolyai és a budapesti Doktori Iskola egyetemi előadója. A konferencia december 6-án folytatódik a hallgatói szekcióban, amikor a magyar és német tagozatos diákok előadják dolgozataikat határ menti együttműködési tematikában. /Gugulya–Hégető Lóránd: Konferencia a Babes–Bolyain. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 6./

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Szatmárnémetiben a helyi Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatának második állomásaként – a Krúdy-megemlékezés után – „Fel a szívekkel” mottóval Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából rendez ünnepségetA program december 13-án kezdődik Szatmárnémetiben a Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulásával, melyet a kálmándi fúvószenekar kísér. Az ifjúsági táborban lesz az ünnepség, melyet a magyar nemzet megújulásáért mondott imával kezdenek. A történelmi tanácskozást követően kezdődik a szentjobbi huszárok lovasiskolája gyermekeknek. Utána tartják a „Fel a szívekkel” című irodalmi műsort. /Rendezvény Teleki Sándor és Bem apó emlékére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 10./

December 13-án a szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság ünnepséget szervez Szatmárnémetiben Bem József és Teleki Sándor találkozásának 160. évfordulója alkalmából. A Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség küldöttei felvonulnak. A rendezvény az ifjúsági táborban folytatódik a magyar nemzet megújulásáért mondott imával. Ezt követően történelmi konferenciát, majd „Fel a szívekkel” mottó alatt huszárnótákkal tűzdelt irodalmi műsort tartanak. Az irodalmi előadások után kézművessátor nyílik. A Bem-évforduló alkalmából a Szamoskrassói Református Egyházközség, a Szatmárnémeti Szent István Kör és a Nagykolcsi Polgármesteri Hivatal ünnepi istentisztelettel és koszorúzással egybekötött megemlékezést tart december 14-én, vasárnap Szamoskrassón. A református istentisztelet után „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk” mottóval ünnepi beszédek hangzanak el. Erdei Dolóczki István parlamenti képviselő felszólalása után Thoroczkay Sándor történész, a Szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tart előadást A szebeni csata hőse – Gróf Mikes Kelemen szabadságharcos tevékenysége címmel. Ezután a Darvay-kúriánál folytatódik az ünnepség, ahol megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. /Szombaton és vasárnap Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 12./

A szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság december 13-án eredeti módon idézte meg nagyjaink emlékét: huszárfelvonulással, huszárnótákkal és –ételekkel, valamint ősi magyar muzsikával fűszerezték a Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségüket. A szatmárnémeti Kossuth-kertben a résztvevők – a szentjobbi lovas huszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulását követve – vonultak át az ifjúsági táborba. A rendezvénysorozat egy, a magyar nemzet megújulásáért közösen mondott imával folytatódott, ezt követően történelmi konferenciát tartottak, melyen „Teleki Sándor, a szabadságharcos” címmel Csetri Elek kolozsvári történész méltatta a szatmári gróf szerepvállalását az 1848-49-es eseményekben. Thoroczkay Sándor történész Bem József erdélyi hadjáratait vázolta fel előadásában, Kónya László történész pedig a szatmáriak szabadságharcos szerepvállalásáról beszélt. A történelmi tanácskozást irodalmi műsor követte. /Babos Krisztina: A két hősre, Telekire és Bemre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

A Bem-emlékünnepségek keretében december 14-én megrendezték a hagyományos szamoskrassói megemlékezést, ezenkívül koszorút helyeztek el a szamoskóródi Petőfi- és a nagykolcsi Oroszhegyi Józsa-emléktáblánál is. Kónya László, a megyei helyettes főtanfelügyelő elmondta: jövőre ismét kiadják a „Szatmáriak a szabadságharcban” című könyvet. Szamoskrassóban Sipos László helyi lelkész hirdetett igét, majd üdvözölte a megjelenteket, köztük Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselőket, Kónya László helyettes főtanfelügyelőt, Thoroczkay Sándort, a szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnökét és Károlyi Kálmánt, a Szamoskóróddal testvértelepülési kapcsolatban álló Tiszakóród polgármesterét. Thoroczkay Sándor nem Bemről tartott előadást, hanem egyik közvetlen munkatársáról, Mikes Kelemen grófról, a neves író névrokonáról. Szamoskrassóban a Darvay-kúriánál folytatódott a rendezvény. Domokos Sándor, a község polgármestere köszönetet mondott azoknak, akik 11 évvel ezelőtt az emléktábla elhelyezését, illetve a Bem-múzeum létrehozását kezdeményezték. Az elöljáró csalódottan jegyezte meg: az ünneplők között nagyon kevés a fiatal, pedig a hasonló megemlékezések célja a történelmi hagyományok átörökítése lenne ifjaink számára. /Fodor István: Felújítják a szamoskrassói Darvay-kúriát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) rendezésében december 13–án diákújságíró-képzést tartottak az RMDSZ szatmárnémeti székházában. A középiskolás diákok átfogó képet kaphattak a nyomtatott sajtótermékek elkészítéséről, az online média sajátosságairól, a rádiózás érdekességeiről. /G. H. L. : Újságíró-kulisszatitkok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

A Szatmári Magyar Hírlap ünnepel: december 18-án az ezredik lapszám került az olvasók asztalára, a napilap nemrég ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. Az olvasótábor kitartott mellettük. 2005. június 24-én egy szatmárnémeti vállalkozó, Szilágyi Ferenc felismerte: komoly igény van a hagyományos értelemben vett hírlapírásra ezen a tájegységen. A szatmárnémeti díszpolgárává avatandó Bura László vezércikkével indult az akkor még hetilapként működő kiadvány. Sokan az indulásakor temetni kezdték a Hírlapot, de nem lett igazuk. /Fodor István: Szatmári Magyar Hírlap 1000. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – a MAKOSZ – december 13-14-én tartotta meg XV. Kongresszusát, amelyen közel száz diákképviselő vett részt Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy megyék képviseletében. A MAKOSZ megvalósított egy rendeletmódosítást, elérte a 18 éven felüli diákok gyerekpénz-támogatásának hatályban maradását, benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot a diáktanácsokat illetően, megnövelte az immár hagyományos rendezvények, nyári táborok, szakmai képzések befogadóképességét. Márciustól az elnöki funkciót az eddigi ügyvezető elnök, a nagyváradi Vetési Imola látja el, társelnök Derzsi Szabolcs, Székelykeresztúrról. Szatmárnémetiből Fugel Edina a Ködak Intézetért felelős alelnöki tisztséget tölti be a jövőben. Emellett a hétvége folyamán egy fontos évfordulót is megünnepelhettek a diákvezetők: az 1990-ben megalakult Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége most ünnepelte 18. születésnapját. /Nagykorú lett a MAKOSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./

A Hírlap Könyvek /Szatmárnémeti/ újabb kötete látott napvilágot Dr. Mandula Tibor: A magyarság története az óhazától Mohácsig című, a Scriptor Alapítvány gondozásában, melynek célja – az előző tíz kötethez hasonlóan – a magyar kultúra ápolása, a nemzeti öntudat erősítése. Ez a kiadvány dr. Mandula Tibor több évtizedes történészi és tanári munkásságának összegzése. Azért volt erre szüksége, mert a szerző tanári pályafutása során azt tapasztalta, hogy sokan ismerik kellőképpen a múltat, a hivatalos történelemtankönyvek pedig egy torz, ellenséges képet festenek a magyar nemzetről. Dr. Bura László a bemutatón külön kiemelte a kötet olvasmányosságát. A könyv egy sorozat első része, melynek folytatása hamarosan megjelenik, szintén a Scriptor Alapítvány jóvoltából. /A magyarság története az óhazától Mohácsig. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./

December 18–án Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata és a Polgármesteri Hivatal közös szervezésében dr. Bura László egyetemi tanárnak díszpolgári címet adott át Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Dr. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ tudományos tevékenységét nyelvészként kezdte, egyetemi tanársegédként. Azóta 33 könyvet jelentetett meg, kilencet pedig társszerzőként, kisebb cikkeinek, tanulmányainak a száma pedig megközelíti az 1800–at. Egyformán otthonosan mozog a nyelvkutatás, a névtan, a lexikológia, a lexikográfia, a folklór, a néprajz, a nyelvművelés, a művelődéstörténet, a helytörténet, valamint az iskola és az egyháztörténet területén. E tekintélyes tudományos munkásságot dr. Bura László szabad idejében, pedagógusi hivatásának gyakorlása közben fejtette ki. 1990–től 1994–ig, nyugdíjba vonulásáig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatótanára, hét éven át pedig a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont egyik alapítója és első igazgatója volt, neki köszönhető, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elindíthatta első évfolyamát Szatmárnémetiben. /Gugulya–Hégető Lóránd (volt diákja): Díszpolgári cím dr. Bura Lászlónak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 19./

Szatmárnémetiben a római katolikus székesegyházban idén is sokan vettek részt december 24-én az éjféli szentmisén és az azt megelőző zenés előadáson. Az örömhírt Schönberger Jenő megyés püspök hirdette az ünneplő híveknek. A szatmárnémeti Láncos templomban Korda Zoltán lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A zsúfolásig megtelt református templomban az ige hirdetése mellett, a gyerekek karácsonyi műsora is szeretetet varázsolt a jelenlévők szívébe. /Megszületett a világ Megváltója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

A Szatmárnémeti LADO – Emberi Jogokat Védő Liga, tanácsadó irodát létesített, állampolgárok számára 2002–ben. Olimpia Neagu, a LADO szatmári fiókjának elnöke elmondta, az iroda tizenkét témakörben szolgáltat információt és felvilágosítást az állampolgárok számára. Ezek közül a legfontosabbak: szociális biztosítás, gyermekvédelem, gondozás, civil jogok, civil kötelezettségek, munkaügyi problémák, közszolgáltatások, fogyasztóvédelem, adók és illetékek. Most „Egy megerősödő közösségi szolgáltatás” elnevezésű PHARE–program keretében a Tanácsadó Iroda által elért eredményeket ellenőrzik. A következő tíz hónapban három új tájékoztató kiadványt is szeretnének kiadni a projekt keretében, az elsőt a külföldön dolgozók számára, a másodikat a fiatalok számára, a harmadikban, pedig a társadalmi jogokról világosítanák fel az érdeklődőket. /Új emberjogvédelmi projekt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

Négy év tapasztalatának fényében az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője, Nezezon Enikő úgy véli: jó ötlet volt a kézműves vásárok meghonosítása Szatmárnémetiben. Öt évet adott annak, hogy a rendszeres karácsonyi, illetve húsvéti vásárok meghozzák a várt eredményt – azaz, itt is közkedveltté váljanak a kézműves-termékek. Az árusok szerint annak ellenére, hogy az első vásárok alkalmával a bevételükből sokszor alig futotta a helypénzre, az idei karácsonyt megelőző időszakban már komoly érdeklődést tapasztaltak. /Divatba jön a kézműves-portéka? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

Szatmárnémetiben a színház magyar tagozata, a Harag György Társulat szilveszterkor bemutatja Katajev szovjet-orosz író Bolond vasárnap című fergeteges bohózatát, melyben Katajev szövege Aldobolyi Nagy György zenéjével és Romhányi József dalszövegeivel egészül ki. A darab zeneszerzőjének nevéhez közel ötven zenés színpadi mű, húsz játékfilm és tévéfilm kísérőzenéje fűződik. Aldobolyi Nagy György zeneszerző most rendez első ízben Erdélyben, de „visszatérőnek” érzi magát, mert gyermekéveit Szamosújváron töltötte. /Babos Krisztina: Musical-bohózat szilveszterre. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 30./

A kolozsvári Állami Magyar Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított kabarét, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabját, a szatmárnémeti Harag György Társulat pedig 18 órától Bolond vasárnap című előadást mutatja be szilveszterkor. Hagyományaihoz híven a nagyváradi Szigligeti Társulat is vidám bemutatóval zárja az óévet: a Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított, a Fele is tréfa című kabarét adják elő, majd a premier után éjfélkor a színészek és a nézők közös koccintással búcsúztatják az idei esztendőt, tájékoztatott Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója, a szilveszteri előadás rendezője. A tasnádi születésű, Zilahon tanuló és Kolozsváron újságíróskodó Nótinak több mint kétszáz jelenete maradt fenn, ebből választották ki azt a tízet, amelyet bemutat a váradi társulat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabjával – Mircea Cornisteanu rendezésében – várja a közönséget. /Óévbúcsúztató színházi premierek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Csirák Csaba szatmárnémeti helytörténész és művelődéskutató több könyvet és számos cikket közölt már a szatmári magyar színjátszásról. A helyi kulturális hetilap, az Ilyés-Benedek Ildikó által szerkesztett Szamos idei első számában Juhász Gyula két szerelmének szatmári vonatkozásairól írt. Csirák Csaba kifejtette, „sok a feltáratlan terület és elfelejtett személyiség. A világhírű Svéd Sándor nevét sokan ismerik ugyan, de kevesen tudják, hogy Szatmárnémetiben tanult”. /Sike Lajos: Juhász Gyula múzsái a szatmárnémeti színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Dr. Végh Balázs Béla adjunktus, irodalomtörténész, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának oktatási igazgatója szülőfalujában, Börvelyen él. A tanárral fia beszélgetett. Végh Balázs amellett, hogy egyetemi tanár, kertészkedik, gyümölcsöt termeszt, saját kezűleg építette fel a gazdasági épületeket is. A szellemi munkát a fizikaival piheni ki, vallja. Faluvégi lakásából is megszerezheti interneten a világ könyvtáraiban és folyóirataiban fellelhető forrásokat, képességeit hazai és nemzetközi konferenciákon, előadásokon ellenőrizheti. /Ifj. Végh Balázs: Dr. Végh Balázs Béla adjunktus, irodalomtörténész. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 8./

Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A Kijelölt út című vallásos témájú előadásukat mutatták be a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont diákjai január 10-én Szatmárnémetiben. A tanulók ezzel az előadással szerettek volna hozzájárulni az iskolaközpont tornatermének felújításához, nem kis sikerrel. Az előadást Varga Mária állította össze, a zenei kíséretet Varga Péter és Varga György biztosították, a darabot Méhes Katalin színművésznő rendezte. /Előadás a tornaterem felújításáért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

Január 12-én lenne nyolcvanéves az ötvenévesen, 1979-ben autóbalesetben elhunyt Nagy Pál, a Szatmárnémetiben született marosvásárhelyi festő és grafikus, akinek grafikai emlékkiállítása Székelyudvarhelyen nyílt meg Buja formák címmel. A női aktokat, aktorzókat tussal rajzolta meg a művész. Nemcsak a romániai magyar sajtó, illetve képzőművészet figyelt fel rá, hanem a magyarországi, a határon túli szakma is. 1979-ben, már halála után jelent meg Barangolás a képzőművészetben című könyve a bukaresti Kriterion Kiadónál. /Bágyi Bencze Jakab: Női testek hálójában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

A költségvetés 24 százalékát költik idén a szatmárnémeti tanintézményekre, nagyjából ugyanannyit, mint a korábbi években, jelentette be Ilyés Gyula polgármester. 2000-től a tanintézmények épületei a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, azóta a városi önkormányzat folyamatosan próbálja javítani az iskolaépületeket. „A legtöbbet 2003-ban és 2004-ben költöttünk az intézményekre. Ekkor tettük rendbe a legtöbb iskola fűtési rendszerét, és ez volt a generáljavítások időszaka is” – tette hozzá az elöljáró. A polgármester találkozott az óvodák, valamint az általános- és középiskolák vezetőivel. Ilyés szerint legalább annyit kell költeni az iskolákra az idén is, mint amennyit a tavaly szántak rájuk. Ezeket a pénzeket viszont helyben kell előteremteni, valamint pályáznak a Regionális Fejlesztési Alapnál. /Végh Balázs: Növekvő tanügyi kiadások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./