Augusztus 19-én tartott előadást Szatmárnémetiben, a Hám János Líceumban „Katolikus egyház és polgári átalakulás Európában, Magyarországon, és a Szatmári Egyházmegyében a 19. század végén” címmel dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Tudományegyetem docense. Az előadás után bemutatták a „Meszlényi Gyula püspök” című könyvet. /Szent István király ünnepe. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 20./

Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök az államalapítás évfordulóján a szatmárnémeti székesegyházban celebrált szentmisén hangsúlyozta, bár népünk ma is, akárcsak Szent István korában, nehézségekkel küzd és néha kilátástalannak tűnik a helyzetünk, nincs okunk csüggedésre, amíg engedjük, hogy az evangélium szelleme hassa át közösségünket. A misét követően a Szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tartott megemlékezésen Szent István szobrát koszorúzták meg, majd a székesegyház régi sekrestyéjében berendezett egyházművészeti gyűjtemény megnyitója következett. A püspökség tulajdonát képező tárgyakból berendezett kiállítás a 120 éve felszentelt Meszlényi Gyula püspökről kapta nevét, mivel a tárlat anyagának nagy része az ő gyűjteményéből került ki. A tárlat gerincét liturgikus tárgyak alkotják, a gazdagon díszített miseruhák, kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, pásztorbotok értékes képzőművészeti anyagnak is tekinthetők. A kommunizmus évei alatt a székesegyház oratóriumában elrejtett anyag nagymértékben károsodott, azonban a püspökség restaurátorainak, Puskás Évának és Sulyok Lászlónak három év munkája árán sikerült megmentenie a kegytárgyak jelentős részét. Az évforduló alkalmából dr. Bura László szerkesztésében napvilágot látott egy, a Meszlényi Gyula életét és munkásságát bemutató kötet is /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/, mely részletesen beszámol a püspök egyházi és közéleti szerepvállalásáról. Meszlényi püspöksége idején felújíttatta a székesegyházat, 24 templomot építtetett, illetve restauráltatott, és az ő nevéhez fűződik a tűzoltótorony építése is. Támogatta az oktatást, valamint bőkezűen segítette az egyházmegye szegényeit. /Babos Krisztina: Kősziklára kell építenünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Nagykároly múzeumának múltját, valamint a hajdani járási székhelyen folytatott kutató- és gyűjtőtevékenységet dr. Németi János régész vázolta fel. A múzeumot 1958-ban adták át a közönségnek, de Nagykárolyban már a század elején is nyitottak történelmi kiállítást. – A széles körben meghirdetett gyűjtőtevékenység eredményeképpen 1906-ban Történelmi Múzeum nyílt Nagykárolyban. Ennek anyagát azonban 1926-ban elszállították, amikor a megye székhelyét Szatmárnémetibe helyezték át. A jelenlegi múzeum tárgyait a második világháború után kezdték el gyűjteni. Az ötven éve alapított múzeum jelenlegi régészeti illetve természetrajzi alapkiállításai a 70-es évek közepére készültek el. A felújításra megérett alapkiállításokat a közeljövőben újjászervezik, emellett pedig tervezik a gazdag múltú kisvárost bemutató helytörténeti tárlat összeállítását is. Kovács Jenő polgármester kitüntette az elmúlt ötven év három, gazdag tevékenységet kifejtő szakemberét. Az okleveleket dr. Németi János régész és Karácsonyi Károly botanikus vehették át. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával beszerezett, közel szász darabot számláló néprajzi gyűjteményben a sokféle varsa, tapogató, a különböző nagyságú és rendeltetésű hálók, tutajok és csónakok mellett sok más használati tárgy is helyet kapott. A debreceni Déry Múzeumtól kölcsönzött irodalmi kiállítás a Szent László Közösségi Házban tekinthető meg. A Mit látott Nyilas Misi Debrecenben? címet viselő tárlat a regény helyszíneit és szereplőit mutatja be. /Babos Krisztina: Tárlat készül Nagykároly múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./

A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Augusztus 28-án Szatmárnémetiben aláírják a testvérvárosi szerződést a kárpátaljai Beregszász és Szatmárnémeti önkormányzatai között. A szerződést Ilyés Gyula szatmárnémeti és Gajdos István beregszászi polgármester írják alá. Ez egy hosszú folyamatnak a beérése lesz, melyet már több mint két éve szerveznek a szatmáriak, mondta Ilyés Gyula polgármester tanácsnoka, Varna Levente. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól. 1946-tól hivatalosan oroszul Beregovo-nak nevezték és 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. 2001. május 17-án kapta meg a megyei jogú város címet, járási székhely. A beregszászi járás lakossága 83,3 ezer, ebből a városban 32 ezren élnek. Beregszászban négy köztéri szobrot – Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Illyés Gyula – emeltek, és 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének. /M. M. : Testvérvárosi szerződéskötés Szatmárnémeti és Beregszász között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

Elképzelhető, hogy Szatmárnémetiben a 10-es Számú Általános Iskolában két ötödik osztály helyett csupán egy indul a mostani tanévtől, tájékoztatott Reszler István igazgató. Ez nemcsak egy osztály megszűnését jelentené, hanem a tanárok helyzetén is változtatna, hiszen így nem mindenkinek lenne meg a kellő óraszáma. Az igazgató azt is hozzátette, hogy nemcsak ők vannak ilyen gondban, hiszen a középiskolák által indított ötödik osztályok vonzóbbak, s „elszívják” az általános iskolákból a tanulókat. /(ilonczai): Elszívják a középiskolák az általános iskolák elől a diákokat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakásába még lehet iratkozni, a Hám János Iskolaközpont Szent Alajos Konviktusába már lezárult a beiratkozás. A bentlakások népszerűsége nem csökken, hiszen itt a diákok a szállás mellett háromszori étkezést is kapnak. A Kölcseyben 102 férőhely van, 62 lány és 40 fiú számára. A Szent Alajos Konviktusba a 120 férőhelyre sokkal többen jelentkeztek, mondta el Ádámkó István, az iskola igazgatója. /Bodnár Gyöngyi: Néhány nap alatt elfogynak a helyek a bentlakásokban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

A Szatmári Római Katolikus Püspökség visszakapott egy telket Szatmárnémetiben, a kispiac mellett, ahol egy Szent Erzsébet-szobrot állítanak fel. A napokban elkezdték a park kialakítását. E park közepére kerül a Szent Erzsébet–szobor, remélhetőleg pár héten belül. /Szent Erzsébet-szobor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

Az Elisa Zamfirescu Szakközépiskola /Szatmárnémeti/ közösen a magyarországi II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskolával /Kisvárda/ nyert EU-s pályázatot, amelynek célja a két tanintézmény diákjai közötti kapcsolat. A projekt lefutási ideje 12 hónap volt, s ez alatt az idő alatt két alkalommal látogattak diákok a magyarországi iskolába, s ugyancsak két alkalommal fogadtak onnan tanulókat. Emellett két szimpóziumot rendeztek a demokratikus oktatás témakörében. Két alkalommal „A művészet egyesít” címmel előadásokat rendeztek a két ország diákjainak a részvételével. A projekt lezárult, a jó viszony megmaradt a két iskola között. /(ilonczai): Lezárult egy EU-s projekt román és magyar iskolák együttműködésében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 29./

Megjelent Gál Elemér Héthavas /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című regénye. A csíkszeredai származású tanár, író, szerkesztő regényében a történelem csak időbeli és formai keret: népmondák, regényes krónikák, ősvallási hiedelmek, hitregék és írói fantáziából született eredetmondákból áll össze. Az író arra keres választ, hogy a történelem sodrában évszázadokon keresztül mi tartotta fenn a székelységet, hogy nyelvét megtartva megőrizze identitását és sajátos kultúráját. A szerző 2007. augusztus 20-án post mortem Irodalmi Nívódíjat kapott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./ Gál Elemér Csíkzsögöd szülötte. Kolozsvárott végzett magyar szakon Később Szatmárnémetiben telepedett le, 1990-tól a Szamoshát szépirodalmi lap főszerkesztője volt. 1994-ben települt át Egerbe. Héthavas című regényét először 2007-ben adták ki Egerben. Gál Elemér 2007. május 31-én hunyt el Egerben.

Szeptember 8-tól 18-ig tart a BBTE őszi felvételi időszaka. A szatmárnémeti kihelyezett tagozaton kevés hely maradt mostanra. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmári kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy a BBTE szeptember 8-tól 18-ig rendezi meg az őszi felvételi időszakot. A pszichológia és neveléstudományok szakon összesen 12 nappali fizetéses helyre várnak hallgatókat. Távoktatáson további 29 hely van még betöltetlenül. A kiegészítő képzésen 38 hely maradt üresen a nyári felvételi után. A közigazgatási szak nappali tagozatán román és magyar tannyelven sem az állami, sem pedig a fizetéses vonalon már nincs betöltetlen hely. Ahová még várják a jelentkezőket, az a német tannyelvű vonal. /(gyöngyi): Kevés hely marad a szatmári egyetemen az őszi felvételire. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./

Szatmárnémetiben a bábszínházban több új darab bemutatását tervezik. Műsorra tűzték Székelyudvarhelyen is a Félőlény című darabot, melyet szintén a szatmárnémeti Szilágyi Regina rendez. A dzsungel könyve című musical szövegkönyvét Békés Pál írta. A Párnamesék bemutatóját karácsonyra tervezik, a darab három-négy meséből lesz összefűzve, amelyeket Szilágyi Regina dramatizál. A darabot magyarországi vendégrendező, Rumi László közreműködésével viszik színre. Szilágyi Regina elmondta: az új évadban reméli, hogy gyakrabban lesz alkalmuk a megye más településein is játszani, például Tasnádon és Nagykárolyban. /Három új darab a bábszínházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 6./

A jogászok számára is meglepő fejleményt hozott a gencsi lelkészügy újabb szatmárnémeti tárgyalása, jelezte Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) jogtanácsosa. Az Alkotmánybíróság jogerősen kimondta, hogy a közjogi bíróságok nem bírálhatják felül az egyház fegyelmi ügyekben hozott, munkajogi következménnyel járó döntéseit, illetve hogy az egyházi fegyelmi ügyekben kizárólag az egyházak dönthetnek. Ennek ellenére a szeptember 4-i tárgyaláson az elnöklő bíró kifejtette, hogy a Báthori-ügyben a törvényszék nem köteles figyelembe venni az alkotmánybíróság döntését. A gencsi egyházközség és a fegyelmi okokból felfüggesztett lelkész, Báthori Gyula között folyó másik perben a 8964 lejes perköltség megfizetésére kötelezték az egyházközséget, ellenkező esetben kilátásba helyezték a parókia elárverezését. /Fried Noémi Lujza: Gencsi ügy: bírósági akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Oleh Havashi, Kárpátalja kormányzója szeptember 12-én Ukrajnában egyeztetett a két megye közötti együttműködési lehetőségekről. Döntés született arról, hogy a következő hetekben aláírásra kerül majd a Kárpátalja és Szatmár megye együttműködéséről szóló kétoldalú egyezmény. A dokumentum aláírása október 3-án lesz Szatmárnémetiben. /Kétoldali egyeztetések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 13./

Bármerre járok Brassótól Máramarosszigetig, vagy Szatmárnémetitől Temesvárig, eldugott székely faluban vagy a cifra Kalotaszegen, mindenhol ugyanaz a kép fogad: rendezetlen környezet, az utak mentén nyakig érő gaz, megdolgozatlan földek, por és mocsok mindenfelé. Nincs már különbség román és magyar falu között: az emberi közöny és a falusi gazdálkodás kilátástalansága egyformán sújtja a vidéket. A gyökereket jelentő falu elakadt a rendszerváltásban, a politikum és a közélet megfeledkezett róla. Szép lassan eltünedeznek marha- és bivalycsordák, juhnyájak, eltűnnek a piacokról hagyományos gyümölcsfajták, „eltűnik minden, amit nagyapáink és nagyanyáink még féltő gonddal ápoltak” – írta Makkay József. Eltűnik a gondosan megművelt föld, és eltűnik vele minden hagyomány. A romániai magyar politikum felelőssége legalább akkora, mint a többségi nemzeté. /Makkay József: Gazdátlan ország. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 17./

Szatmárnémetiben a Dariu Pop Általános Iskola magyar pedagógus-közössége több mint tizenöt éve lelkiismerettel és kötelességtudattal végzi munkáját. Ennek ellenére ebből az iskolából is elvitték a szülők a gyermekeket egy másikba. Vajon a magyar nyelvű oktatásért felelős illetékesek megtettek-e mindent azért, hogy ne épüljön le tovább az anyanyelvi oktatás? – kérdezte Krakkó Rudolf olvasói levelében. A HÍD Egyesület nevében kérte, tegyenek meg mindent azért, hogy indulhasson magyar tannyelvű első osztály ebben az évben is ebben az iskolában. /Krakkó Rudolf, HID Egyesület: Olvasóink írták. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 19./

Közel száz olyan személy neve szerepel már a Szatmárnémeti Coposu sétányon elhelyezett köveken, akik Szatmár megye kultúráját és művészetét felvirágoztatták. A megye hagyományait ápolni kell, ugyanakkor nem szabad elfeledni azoknak a nevét sem, akik itt születtek és alkotásaikkal, tudásukkal világhírre tettek szert – mondta a plakettek leleplezésén tartott ünnepi beszédében Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Az „emlék–tér” kövein többek között szerepel Szatmár megye szülötte, dr. Scheffler János vértanú püspök, dr. Lükő Béla sebészorvos, Károli Gáspár bibliafordító, Ady Endre költő, Kaffka Margit írónő, Gellért Sándor költő, műfordító, Dsida Jenő költő, Páskándi Géza költő, drámaíró, Ruha István hegedűművész. /Gugulya–Hégető Lóránd: Újabb emlékplakettek a főtéren. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

Dsida Jenő-emlékplakett készül Budapesten a Reménység Szigetének elnevezett emlékparkban. Az emlékparkot a budapesti Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete Kreatív és Kulturális Központ alapította, amelynek célja emléket állítani a magyar személyiségeknek. Szatmárnémeti tanácsa nevében és Ilyés Gyula polgármester személyes támogatásával fogják felállítani a Dsida-emlékplakettet. /M. M. : Dsida-emlékplakett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

Visszakapta a Kölcsey Ferenc Főgimnázium jelenlegi épületét a református egyház Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium kiemelkedő eredményeket ért el országos és nemzetközi szinten egyaránt, fontos közösség- és magyarságépítő szerepet tölt be. Évente megrendezett véndiák-találkozóira a világ minden részéből hazalátogatnak az egykori diákok. Az épület jogos tulajdonosa, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kivárta az ötéves türelmi időt. Többen úgy gondolják, a városi önkormányzatnak kellene rendezni a gimnázium ügyét. A Kölcsey-pártiak viszont a reformátusokra orrolnak – pedig ők csak jussukat szeretnék visszakapni. Jelenleg a Kölcseyben általános és középiskolai oktatás is folyik, majdnem 800 diák kezdte meg a tanévet. Az egyik megoldás az lehetne, ha a két iskola egyesülne, az egyházi ingatlanban tevékenykedve tovább. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a Kölcsey nem kerülhet az utcára, új ingatlan építésére pedig az önkormányzatnak nincs lehetősége. /Végh Balázs: Elköltöztetnék a Kölcsey-gimnáziumot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Szatmárnémetiben szeptember 26-a és október 23-a között lesznek idei Szatmári Zenei Napok. Idén is várnak érdeklődőket a szomszédos magyarországi településekről. Fátyol Rudolf, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója elmondta, a szatmári közönség mindig hatalmas érdeklődést mutat a rendezvény iránt. Szeptember 28-án Ruha István nagykárolyi hegedűművészre emlékeznek. A fesztivál történetében másodszor rendezik meg a Ruha István nevét viselő nemzetközi tehetségkutató versenyt. /Végh Balázs: Őszi harmóniák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A kommunista ideológiai terror béklyóiból felszabadult római katolikus egyház szellemi építő szerepe mind fokozottabb mértékben jut kifejezésre. A szatmári egyházmegyében számos jel utal erre, elég Hám János és Scheffler János püspökök, valamint Pakocs Károly életművét ismertető, bemutató könyvekre, továbbá a székesegyházat, a Szatmárnémeti és a Nagykároly I. esperesség római katolikus templomai történetét és művészeti értékeit bemutató albumokra és más kiadványokra. A szakrális szellemi építkezés újabb tanújele a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény megnyitása, amely liturgikus tárgyakat, miseruhákat, textíliákat mutat be. A püspökség – dr. Bura László szerkesztésében – külön kiadványban idézte fel Meszlényi Gyula püspök áldásos tevékenységét. /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/ A püspök 1887–1905 között állt az egyházmegye élén. Fejlesztette az iskolahálózatot, megépítette az egyházmegye könyvtárát, a Bibliotheca Laurentianát, kezdeményezte az egyházmegye képzőművészeti múzeumának létesítését. Pártolta a szépirodalom, a vallásos és lelki irodalom, a szellemi tudományok művelését, e célból egyesületet, könyvkiadót létesített. A kötetben Muhi Sándor képzőművész Egyházművészet Meszlényi Gyula püspöksége idején címmel emlékezett. Muhi Sándor az egyházmegyei templomok művészeti értékeiről állított össze adatbázist. /Máriás József: Egyházművészeti gyűjtemény Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

Az utóbbi időben vita folyt arról, hogy mi lesz Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, ha ki kell költöznie mostani épületéből, amit a református egyház visszakapott. Sipos Miklós esperes elmondta: nem céljuk a Kölcsey kiköltöztetése, mindössze azt szeretnék, hogy a Református Gimnázium is méltó körülmények között működjék. A Református Gimnázium nem egyházi iskola, mert nem az egyház alapította, és teljes egészében az állam tartja fenn, így kimondottan jogi értelemben az egyháznak kevés köze van hozzá. Köze van viszont az épületekhez, amelyeknek jog szerinti tulajdonosa. Ilyen nehéz helyzetet kizárólag empátiával, nagy-nagy felelősséggel lehet megoldani. /Veres István: A Refi is állami iskola! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 30./

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szeptember 30–án megnyitotta kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Karának Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatás szaka is. A háromnyelvű – magyar, román, német – oktatásra idén 150 diák jelentkezett nappali tagozatra, míg 50-en távoktatásra. Beszédet mondott az iskola igazgatója, Suta Stefan. /GHL: Még egy egyetemi tanévnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 2./

A várakozáson kívül anyagi többletkiadást is jelent a magyar nyelvű tesztkérdések késése azok számára, akik magyarul akarnak vizsgázni a vezetői jogosítvány megszerzéséhez. Másfél év telt el azóta, hogy a szatmárnémeti Zazula Béla mérnök, a Nord Star kisvállalkozás tulajdonosa élt a törvény adta lehetőséggel, és – Erdélyben elsőként – elindította a magyar nyelvű sofőrvizsgát. Akkor már az első vizsga kimagasló sikert hozott: a jelentkezők kilencven százaléka kapta meg a vezetői engedélyt. Ezt látva tódultak a jogosítványra áhítozó érdeklődők, és a Zazula-féle magyar vizsga hatásfoka beállt 50 és 70 százalék közé, szemben a román nyelvű 15-25 százalékos sikerével. Azóta mintegy ezren vizsgáztak Szatmárnémetiben magyarul, többen, mint az egész Székelyföldön. Az augusztus elején gyakorlatba ültetett módszerrel a vizsgázó számítógépen kapja a tesztkérdéseket, és érintőképernyőn kell megjelölnie az általa helyesnek tartott választ. Ezzel a módszerrel csak románul lehet vizsgázni, mert még nem elkészült el a program magyar nyelven. Belügyminisztériumi illetékesek szerint már nincs sok hátra a magyar fordítás elkészüléséig. /Mihály László, Sike Lajos: Drága a „magyar” jogsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Banner Zoltán ismert előadóművész és képzőművészeti szakíró felidézte a régi előadóestek helyszíneit és a fogadtatást. Hetvenötödik születésnapján, tavaly, „pódiumnaplót” tett az olvasók asztalára, Örvendjetek, némaság lovagjai! címmel. Banner Zoltán attól kezdve, hogy pódiumra lépett, 1964-től, ennek az eseményeit följegyezte. Tíz önálló műsora volt, de nemcsak ezeknek a bemutatói, illetve az előadásai szerepelnek a pódiumnaplóban. Az 50-es, 60-as, 70-es, még a 80-as évek elején is irodaloméltető, -terjesztő alkalom volt az író-olvasó találkozó. Banner a kolozsvári Utunk hetilap szerkesztője volt, egy hívás kellett egy jó középiskolától vagy kultúrháztól, és négyen-öten mentek. A szerkesztőtársai, általában költők, novellisták, a saját írásaikat olvasták fel, a végén pedig átadták a szót Bannernek, hogy mondjon verset azoktól, akik nincsenek jelen. Ezek a találkozások benne vannak a naplóban. Tanítók, tanárok, kultúrházigazgatók, akik községükben vagy kisvárosukban nyüzsgő kulturális életet tudtak a diktatúra éveiben teremteni. Már nincsenek ilyen estek, ezért gondolta Banner, hogy emlékművet állít ennek a műfajnak. Amikor Banner Magyarországra települt, az első években még hívták, lépjen fel. Amikor egy könyvtárban összegyűlt 20-25 ember, a könyvtáros boldogan mondta, hogy milyen sokan vannak... Nemrég meghívták Bennert Erdélybe, a könyve bemutatójára – Csomafalván öt ember jött el. Ugyanitt, Gyergyócsomafalván egykor olyan emlékezetes Petőfi-estje volt, hogy utána a csomafalvi értelmiség kibérelte a vendéglőt, és hajnalig énekeltek a boldogságtól, hogy a „Petőfi a hídon” milyen sikert aratott. Ma már nincs közönsége a versmondásnak, a könyvtől is elszoknak az emberek. Banner Zoltán (1932, Szatmárnémeti) műkritikus, szerkesztő, előadóművész, költő. Történelem szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1989 óta Magyarországon él. /Antal Erika: Nekünk mindig ünnep kell? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Október 2-án, Szatmárnémetibe látogatott Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyés püspöke. A látogatás fő célja, a szatmári római katolikus egyházmegye lelkipásztori tervének megismerése, valamint találkozás Schönberger Jenő megyés püspökkel. A találkozón a küldöttség főként a zsinati folyamat, a lelkipásztori munkát segítő tematikus évek alakulása iránt érdeklődött. Szó esett a réteg-pasztorációért felelős munkacsoportok működéséről is. /Két püspök találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./

Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség az utóbbi több mint három év során a templomon és a melléképületeken felújítási munkálatokat végeztetett, kialakítottak egy EU-parlamenti képviselői irodát és egy gyermekmegőrzőt, ezek befejezése alkalmából tartott Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet. Tőkés László kifejtette: a gyarapodás időszakát éljük, hiszen az utóbbi napokban sikerült államilag elismertetni a Partiumi Keresztény Egyetemet. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja kapcsán a püspök köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is. /BK: Hálát adtak a gyarapodásért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./