Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. január 18.
A magyar kultúrát ünneplik Erdélyben
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 21.
A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben.
"A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését.
Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő.
Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét.
Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében.
Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI
2010. január 22.
Ez a nap a magyar kultúráé”
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. január 23.
Legyen Székelyföldön hivatalos nyelv a magyar!
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
Azt követően, hogy a tavaly szeptemberben tartott első nagygyűlés mindkét helyszínén egyöntetűen a fent jelzett időpontot és helyszínt fogadták el a jelen lévők, az Ideiglenes Házbizottság annak reményében látott hozzá a szervezéshez, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség. Ennek jegyében levélben fordultunk a Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezetekhez, hogy jelöljenek képviselőket a szervezőbizottságba. Eddig pozitív válasz érkezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől. Továbbra is várjuk az RMDSZ, valamint a román pártok visszajelzését – áll az Ideiglenes Házbizottság közleményében.
Az Ideiglenes Házbizottság tartalmi javaslatokat is tett. Ezek közül legfontosabb, hogy a SZÖN határozatban rögzítse a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
A résztvevőkkel való jobb kommunikáció érdekében a házbizottság internetes felületet hozott létre (címe: http://blog.erdely.ma/hazbizottsag/), ahol közzé tesznek minden, a szervezéssel és a tartalommal kapcsolatos közérdekű információt, illetve ahol a résztvevőknek lehetőségük lesz hozzászólni, véleményt mondani, javaslatokat tenni. Forrás: Erdély.ma
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
Azt követően, hogy a tavaly szeptemberben tartott első nagygyűlés mindkét helyszínén egyöntetűen a fent jelzett időpontot és helyszínt fogadták el a jelen lévők, az Ideiglenes Házbizottság annak reményében látott hozzá a szervezéshez, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség. Ennek jegyében levélben fordultunk a Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezetekhez, hogy jelöljenek képviselőket a szervezőbizottságba. Eddig pozitív válasz érkezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől. Továbbra is várjuk az RMDSZ, valamint a román pártok visszajelzését – áll az Ideiglenes Házbizottság közleményében.
Az Ideiglenes Házbizottság tartalmi javaslatokat is tett. Ezek közül legfontosabb, hogy a SZÖN határozatban rögzítse a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
A résztvevőkkel való jobb kommunikáció érdekében a házbizottság internetes felületet hozott létre (címe: http://blog.erdely.ma/hazbizottsag/), ahol közzé tesznek minden, a szervezéssel és a tartalommal kapcsolatos közérdekű információt, illetve ahol a résztvevőknek lehetőségük lesz hozzászólni, véleményt mondani, javaslatokat tenni. Forrás: Erdély.ma
2010. január 25.
SZNT-es meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. január 27.
Vonzóbb lett Háromszék
Ugyan a beruházások szempontjából vonzó megyékhez viszonyítva elenyésző a Kovászna megyében megvalósult vagy folyamatban levő beruházások értéke, úgy tűnik, beindult egy folyamat, amelynek folytatása nagyban múlhat az autópályákon és a vidombáki repülőtéren. A kereskedelmi kamara tegnap közzétett jelentése szerint a tavaly beindult befektetések idén is folytatódnak, a megye több településén is épülnek üzemek, valósulnak meg idegenforgalmi beruházások.
Tizenkétszeresére nőtt tavaly a külföldi befektetések összege Kovászna megyében, de így sem éri el az egy főre számolt 1,5 dollárt. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyi külföldi tőkebeáramlásról és az idei projektekről készített elemzést, amely alapján Herman Rosner, a kamara elnöke úgy vélekedett, bár az összegek továbbra is elenyészőek, a növekedés számottevő.
Háromszéken az elmúlt évben 295 ezer dollárnyi külföldi tőkét fektettek be, ennek a 95 százaléka az elmúlt évben bejegyzett 34 magyarországi cégtől származik. Rosner hangsúlyozta, a közvetlen külföldi befektetés háromszéki növekedése annak a tükrében értékelendő, hogy tavaly országos szinten 54,4 százalékkal csökkentek a külföldi beruházások.
Még több beruházás
A növekedési trend ugyanakkor a várakozások szerint idén is folytatódik. A legnagyobb tervezett beruházás a sepsiszentgyörgyi szendvicspaneleket előállító gyár beindítása. Amint arról beszámoltunk, a brit Corus Building System, a világ egyik legnagyobb acélkitermelője már kiváltotta a környezetvédelmi engedélyt, hogy a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn beindíthassa a fémmegmunkáló, iparicsarnok-kereteket előállító gyárát. A Corus az aradi P.A.B Románia cég tulajdonosával, Sandu Ion üzletemberrel közösen 12 millió eurós befektetéssel hozza létre a sepsiszentgyörgyi gyárat, amely 3 hektáron épül meg, és ahova első lépésben 75–100 munkást alkalmaznak.
Eközben egy osztrák befektető Uzon közelében egy gépkocsipark, illetve egy nemzetközi áruszállítási logisztikai központ létrehozását tervezi. A hét hektáron és hárommillió eurós befektetéssel 2011-re megvalósuló központban 180–200 teherautó áll majd a szállítani vágyók rendelkezésére, a konténerek szállítását, karbantartását, ellenőrzését és mosását vállalják, a romániai nemzetközi szállítás és az osztrák vasútvonalak közötti állandó kapcsolatot biztosítva.
Folyamatban van továbbá a rétyi keresztút közelében egy raktározási és termelési központ felépítése. A hat hektáron elterülő egység a tervek szerint nyolc modulból áll, az olasz befektető az első modul építését már elkezdte, a félmillió eurós beruházás háztartási gépek raktározására lesz alkalmas.
Ugyancsak elkezdődött már a Vargyas közelében tervezett Golf Resort és Riverside projekt megvalósítása, az osztrák befektető csoport több mint 200 hektár erdőt vásárolt fel, és Kelet-Európa legnagyobb, 27 lyukú golfpályáját, valamint egy több száz házas lakóparkot tervez kialakítani. A csoport első lépésben 3 millió eurót szánt a kivitelezésre, de már a projekt jelenlegi stádiumában 12 millió eurós ajánlatot kaptak érte.
Vonzerő a repülőtér és az autópályák
Herman Rosner szerint a 2009-es esztendő egy pozitív fejezet kezdetét jelentette a háromszéki külföldi befektetések szempontjából. „Húsz éven keresztül Kovászna megye az ország közepén, mégis a befektetésfolyam szélén volt. Most azonban úgy tűnik, sikerült véget vetni ennek az áldatlan állapotnak” – fejtette ki a szakember. Mivel Kovászna megyében sikertelen volt a magánosítás, a helyi önkormányzatok nyitottak és rugalmasak kell hogy legyenek a potenciális külföldi befektetők iránt, és ez általában így is van, értékelte a kamara elnöke.
Rosner szerint országos szinten a vállalkozások terjeszkedését kell lehetővé tenni, csökkenteni kell a bürokráciát, kedvezményeket és biztonságot kell szavatolni a befektetőknek, helyi szinten pedig az infrastruktúra fejlesztése a prioritás. „A vidombáki repülőtér, az észak-erdélyi, valamint a Brassó–Bukarest-autópálya megépítése kulcsfontosságú, hogy a megkezdett külföldi beruházások folytatódjanak, és újak is létrejöjjenek” – összegzett Herman Rosner.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Ugyan a beruházások szempontjából vonzó megyékhez viszonyítva elenyésző a Kovászna megyében megvalósult vagy folyamatban levő beruházások értéke, úgy tűnik, beindult egy folyamat, amelynek folytatása nagyban múlhat az autópályákon és a vidombáki repülőtéren. A kereskedelmi kamara tegnap közzétett jelentése szerint a tavaly beindult befektetések idén is folytatódnak, a megye több településén is épülnek üzemek, valósulnak meg idegenforgalmi beruházások.
Tizenkétszeresére nőtt tavaly a külföldi befektetések összege Kovászna megyében, de így sem éri el az egy főre számolt 1,5 dollárt. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyi külföldi tőkebeáramlásról és az idei projektekről készített elemzést, amely alapján Herman Rosner, a kamara elnöke úgy vélekedett, bár az összegek továbbra is elenyészőek, a növekedés számottevő.
Háromszéken az elmúlt évben 295 ezer dollárnyi külföldi tőkét fektettek be, ennek a 95 százaléka az elmúlt évben bejegyzett 34 magyarországi cégtől származik. Rosner hangsúlyozta, a közvetlen külföldi befektetés háromszéki növekedése annak a tükrében értékelendő, hogy tavaly országos szinten 54,4 százalékkal csökkentek a külföldi beruházások.
Még több beruházás
A növekedési trend ugyanakkor a várakozások szerint idén is folytatódik. A legnagyobb tervezett beruházás a sepsiszentgyörgyi szendvicspaneleket előállító gyár beindítása. Amint arról beszámoltunk, a brit Corus Building System, a világ egyik legnagyobb acélkitermelője már kiváltotta a környezetvédelmi engedélyt, hogy a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn beindíthassa a fémmegmunkáló, iparicsarnok-kereteket előállító gyárát. A Corus az aradi P.A.B Románia cég tulajdonosával, Sandu Ion üzletemberrel közösen 12 millió eurós befektetéssel hozza létre a sepsiszentgyörgyi gyárat, amely 3 hektáron épül meg, és ahova első lépésben 75–100 munkást alkalmaznak.
Eközben egy osztrák befektető Uzon közelében egy gépkocsipark, illetve egy nemzetközi áruszállítási logisztikai központ létrehozását tervezi. A hét hektáron és hárommillió eurós befektetéssel 2011-re megvalósuló központban 180–200 teherautó áll majd a szállítani vágyók rendelkezésére, a konténerek szállítását, karbantartását, ellenőrzését és mosását vállalják, a romániai nemzetközi szállítás és az osztrák vasútvonalak közötti állandó kapcsolatot biztosítva.
Folyamatban van továbbá a rétyi keresztút közelében egy raktározási és termelési központ felépítése. A hat hektáron elterülő egység a tervek szerint nyolc modulból áll, az olasz befektető az első modul építését már elkezdte, a félmillió eurós beruházás háztartási gépek raktározására lesz alkalmas.
Ugyancsak elkezdődött már a Vargyas közelében tervezett Golf Resort és Riverside projekt megvalósítása, az osztrák befektető csoport több mint 200 hektár erdőt vásárolt fel, és Kelet-Európa legnagyobb, 27 lyukú golfpályáját, valamint egy több száz házas lakóparkot tervez kialakítani. A csoport első lépésben 3 millió eurót szánt a kivitelezésre, de már a projekt jelenlegi stádiumában 12 millió eurós ajánlatot kaptak érte.
Vonzerő a repülőtér és az autópályák
Herman Rosner szerint a 2009-es esztendő egy pozitív fejezet kezdetét jelentette a háromszéki külföldi befektetések szempontjából. „Húsz éven keresztül Kovászna megye az ország közepén, mégis a befektetésfolyam szélén volt. Most azonban úgy tűnik, sikerült véget vetni ennek az áldatlan állapotnak” – fejtette ki a szakember. Mivel Kovászna megyében sikertelen volt a magánosítás, a helyi önkormányzatok nyitottak és rugalmasak kell hogy legyenek a potenciális külföldi befektetők iránt, és ez általában így is van, értékelte a kamara elnöke.
Rosner szerint országos szinten a vállalkozások terjeszkedését kell lehetővé tenni, csökkenteni kell a bürokráciát, kedvezményeket és biztonságot kell szavatolni a befektetőknek, helyi szinten pedig az infrastruktúra fejlesztése a prioritás. „A vidombáki repülőtér, az észak-erdélyi, valamint a Brassó–Bukarest-autópálya megépítése kulcsfontosságú, hogy a megkezdett külföldi beruházások folytatódjanak, és újak is létrejöjjenek” – összegzett Herman Rosner.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 28.
Villámtüntetés a kétnyelvűségért
Több tiszteletet a helyi közösség iránt!, 75 százalék vagyunk, magyarul olvasunk, beszélünk!, Kétnyelvű feliratokat akarunk! — ilyen és ehhez hasonló feliratú lapokat, transzparenseket mutattak fel a tegnap este a sepsiszentgyörgyi Billa nagyáruháznál szervezett, néhány perces villámtüntetés résztvevői.
A spontán akció híre tegnap internetes fórumokon, levelezőlistákon keringett, estére többtucatnyian — köztük EMI-s fiatalok, valamint a Sepsi BC női kosárlabdacsapat szurkolói — gyűltek össze a nagyáruház parkolójában, hogy felhívják a figyelmet a kétnyelvűség tiszteletben tartására. A Billa vezetőségének átadott petícióban követelik, hogy a nagyáruház kérjen bocsánatot a kosárcsapat szurkolóitól, amiért múlt héten a szupermarket elől elkergették a nehéz anyagi helyzetben levő klub számára adományokat gyűjtőket, viszonyuljanak megértőbben a közösségi kérdésekhez. A beadvány második pontjában leszögezik: egy 75 százalékban magyarok által lakott megyében legyenek magyar feliratok az üzletekben. „Csak a pénzünk kell, a nyelvünk már nem tetszik?" — kérdezik a beadványban, magyar feliratokat, magyarul beszélő alkalmazottakat követelve. Felkérik ugyanakkor a lakosságot, fontolják meg, ezután honnan vásárolnak.
A villámcsődület csöppet sem volt ínyére a Billa képviselőinek: előbb csak gyanakvóan figyelték a parkolóban gyülekezőket, a transzparensek felmutatása során azonban már el akarták küldeni a résztvevőket arra hivatkozva, hogy magánterületen gyülekeznek, hatalmas igyekezetében pedig az egyik buzgó alkalmazott már-már a tettlegességre vetemedett, az egyik újságíró hölgyet kezdte lökdösni.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke a petíció átnyújtása után kifejtette: örömmel vették tudomásul, hogy hirtelen mindenki magyarul beszélt velük, de az üzleten ez még nem látszik. Mint mondta, a szurkolókat ért bánásmódról a Billa vezetősége most értesült, várják a reakciót. Hangsúlyozta: a Billa előtti villámtüntetés csak a kezdete a kétnyelvűség tiszteletben tartására irányuló kezdeményezésnek. Hasonló akciók lesznek még idén, azt szeretnék ugyanis, ha mind az állami intézményekben, mind a kereskedelmi szférában tiszteletben tartanák a kétnyelvűséget.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több tiszteletet a helyi közösség iránt!, 75 százalék vagyunk, magyarul olvasunk, beszélünk!, Kétnyelvű feliratokat akarunk! — ilyen és ehhez hasonló feliratú lapokat, transzparenseket mutattak fel a tegnap este a sepsiszentgyörgyi Billa nagyáruháznál szervezett, néhány perces villámtüntetés résztvevői.
A spontán akció híre tegnap internetes fórumokon, levelezőlistákon keringett, estére többtucatnyian — köztük EMI-s fiatalok, valamint a Sepsi BC női kosárlabdacsapat szurkolói — gyűltek össze a nagyáruház parkolójában, hogy felhívják a figyelmet a kétnyelvűség tiszteletben tartására. A Billa vezetőségének átadott petícióban követelik, hogy a nagyáruház kérjen bocsánatot a kosárcsapat szurkolóitól, amiért múlt héten a szupermarket elől elkergették a nehéz anyagi helyzetben levő klub számára adományokat gyűjtőket, viszonyuljanak megértőbben a közösségi kérdésekhez. A beadvány második pontjában leszögezik: egy 75 százalékban magyarok által lakott megyében legyenek magyar feliratok az üzletekben. „Csak a pénzünk kell, a nyelvünk már nem tetszik?" — kérdezik a beadványban, magyar feliratokat, magyarul beszélő alkalmazottakat követelve. Felkérik ugyanakkor a lakosságot, fontolják meg, ezután honnan vásárolnak.
A villámcsődület csöppet sem volt ínyére a Billa képviselőinek: előbb csak gyanakvóan figyelték a parkolóban gyülekezőket, a transzparensek felmutatása során azonban már el akarták küldeni a résztvevőket arra hivatkozva, hogy magánterületen gyülekeznek, hatalmas igyekezetében pedig az egyik buzgó alkalmazott már-már a tettlegességre vetemedett, az egyik újságíró hölgyet kezdte lökdösni.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke a petíció átnyújtása után kifejtette: örömmel vették tudomásul, hogy hirtelen mindenki magyarul beszélt velük, de az üzleten ez még nem látszik. Mint mondta, a szurkolókat ért bánásmódról a Billa vezetősége most értesült, várják a reakciót. Hangsúlyozta: a Billa előtti villámtüntetés csak a kezdete a kétnyelvűség tiszteletben tartására irányuló kezdeményezésnek. Hasonló akciók lesznek még idén, azt szeretnék ugyanis, ha mind az állami intézményekben, mind a kereskedelmi szférában tiszteletben tartanák a kétnyelvűséget.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. január 29.
Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 30.
Élünk-e nyelvi jogainkkal?
Élni kell meglévő nyelvi jogainkkal, és újabbakat kell kivívnunk — hívja fel a figyelmet több erdélyi magyar civil szervezet abban a kétnyelvűség tiszteletben tartását követelő kiáltványban, amelyhez az elmúlt napokban egyre többen csatlakoztak, Sepsiszentgyörgyön pedig villámcsődületet is rendeztek az egyik szupermarket előtt magyar nyelvű feliratokért, kiszolgálásért, a helyi közösség iránti tiszteletért.
Úgy tűnik hát, hogy a civil szférára hárul az anyanyelvhasználatot biztosító törvények gyakorlati alkalmazásának feladata, miután a politikumnak sikerült elérnie ezen jogok törvénybe iktatását. Rendjén is lenne így a dolog: az erdélyi magyar társadalom különböző rétegei lehetőségeikhez és szándékaikhoz mérten más-más oldalról közelítenék meg ugyanazt a kérdést, a politikus a törvényhozásban, a civil szféra a maga eszközeivel a gyakorlatban küzdene ugyanazokért a célkitűzésekért — így például az anyanyelvhasználat kiszélesítéséért, a magyar nyelvű oktatás bővítéséért vagy a különféle autonómiaformákért.
Rendjén lenne mindez, ha valóban hosszú távú stratégiai elgondolás, a politikum és a civil szféra a magyarság közös érdekeiért való együttműködése állna a háttérben. Félő azonban, hogy inkább afféle vészharangkongatás a civilek kezdeményezése. Mely arra figyelmeztet bennünket, hogy kényelemből, megszokásból, félelemből gyakran önként lemondunk a minket megillető jogokról, nem beszélünk magyarul ott és olyankor, ahol és amikor ezt tehetnénk, tétlenül nézzük, ahogy ellepnek a román feliratok, az üzletek polcain a termékek nevét sokszor csak románul tüntetik fel, különféle adminisztratív ügyeket az állam nyelvén intézünk. És inti a politikumot is: vezetőinknek nem szabad elégedetten hátradőlniük, hisz rengeteg még a tennivaló, a törvényes háttér elfogadása után az ellenőrzési folyamatra is oda kell figyelni, a helyi tanácsokban, intézményekben pedig igazi kétnyelvűséget kell meghonosítani, különösen a szórványban élők számára újabb jogokat, az anyanyelvű oktatás kiterjesztését kell kivívni, hosszú távon pedig a kulturális és a területi autonómiák révén biztosítani, hogy bárki kerüljön is hatalomra Bukarestben, mindezeket el nem törölheti.
Jó lenne hát, ha a politikum ezúttal meghallaná a civilek kiáltását — ellenkező esetben mindkét fél küzdelme kudarccal végződhet.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Élni kell meglévő nyelvi jogainkkal, és újabbakat kell kivívnunk — hívja fel a figyelmet több erdélyi magyar civil szervezet abban a kétnyelvűség tiszteletben tartását követelő kiáltványban, amelyhez az elmúlt napokban egyre többen csatlakoztak, Sepsiszentgyörgyön pedig villámcsődületet is rendeztek az egyik szupermarket előtt magyar nyelvű feliratokért, kiszolgálásért, a helyi közösség iránti tiszteletért.
Úgy tűnik hát, hogy a civil szférára hárul az anyanyelvhasználatot biztosító törvények gyakorlati alkalmazásának feladata, miután a politikumnak sikerült elérnie ezen jogok törvénybe iktatását. Rendjén is lenne így a dolog: az erdélyi magyar társadalom különböző rétegei lehetőségeikhez és szándékaikhoz mérten más-más oldalról közelítenék meg ugyanazt a kérdést, a politikus a törvényhozásban, a civil szféra a maga eszközeivel a gyakorlatban küzdene ugyanazokért a célkitűzésekért — így például az anyanyelvhasználat kiszélesítéséért, a magyar nyelvű oktatás bővítéséért vagy a különféle autonómiaformákért.
Rendjén lenne mindez, ha valóban hosszú távú stratégiai elgondolás, a politikum és a civil szféra a magyarság közös érdekeiért való együttműködése állna a háttérben. Félő azonban, hogy inkább afféle vészharangkongatás a civilek kezdeményezése. Mely arra figyelmeztet bennünket, hogy kényelemből, megszokásból, félelemből gyakran önként lemondunk a minket megillető jogokról, nem beszélünk magyarul ott és olyankor, ahol és amikor ezt tehetnénk, tétlenül nézzük, ahogy ellepnek a román feliratok, az üzletek polcain a termékek nevét sokszor csak románul tüntetik fel, különféle adminisztratív ügyeket az állam nyelvén intézünk. És inti a politikumot is: vezetőinknek nem szabad elégedetten hátradőlniük, hisz rengeteg még a tennivaló, a törvényes háttér elfogadása után az ellenőrzési folyamatra is oda kell figyelni, a helyi tanácsokban, intézményekben pedig igazi kétnyelvűséget kell meghonosítani, különösen a szórványban élők számára újabb jogokat, az anyanyelvű oktatás kiterjesztését kell kivívni, hosszú távon pedig a kulturális és a területi autonómiák révén biztosítani, hogy bárki kerüljön is hatalomra Bukarestben, mindezeket el nem törölheti.
Jó lenne hát, ha a politikum ezúttal meghallaná a civilek kiáltását — ellenkező esetben mindkét fél küzdelme kudarccal végződhet.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 1.
Nyelvi bojkottot hirdettek a háromszéki civilek
A magyar nyelv tudatos használatára buzdít a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A mozgalom tagjai arra ösztönöznek, hogy közintézményekben, cégeknél, vállalatoknál mindenki használja anyanyelvét.
„Bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele” – áll a szervezet közleményében. Mint állítják, sok esetben akkor is románul folynak a hivatalos eljárások, ha mindkét fél magyar. A cégtáblákon, az üzletekben alkalmazott feliratok, a szolgáltatók hivatalos közleményei az esetek többségében csak román nyelvűek. Az egyesület szerint az anyanyelvhasználat a civil öntudaton múlik.
A kezdeményezők kérik a kétnyelvűség betartását a közintézményekben, és felszólítják a vállalkozókat, hogy termékeiket magyarul is feliratozzák, szolgáltatásaikat magyarul is népszerűsítsék, és forduljanak anyanyelvén a célközönséghez. A többnyelvűség érdekében a szervezet arra szólítja fel a civileket, hogy ne vásároljanak olyan üzletekből, ahol nincsenek magyar nyelvű feliratok – fejtette ki az egyesület.
A mozgalom első akciójára a múlthéten került sor. Sepsiszentgyörgyi fiatalok egy csoportja az egyik nagyáruház előtt szervezett villámcsődületet (flash-mobot), és a kétnyelvűség alkalmazására szólították fel a multinacionális cég helyi vezetését. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében már több nagyvállalat hirdet magyar nyelvű információszolgáltatást, a felkínált opció azonban gyakran csak névleges.
Az E-On gázszolgáltató magyar nyelven beszélő diszpécserei például az esetek többségében nem elérhetők, hiába csönget türelmesen magyar nyelvű felvilágosításért a betelefonáló.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
A magyar nyelv tudatos használatára buzdít a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A mozgalom tagjai arra ösztönöznek, hogy közintézményekben, cégeknél, vállalatoknál mindenki használja anyanyelvét.
„Bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele” – áll a szervezet közleményében. Mint állítják, sok esetben akkor is románul folynak a hivatalos eljárások, ha mindkét fél magyar. A cégtáblákon, az üzletekben alkalmazott feliratok, a szolgáltatók hivatalos közleményei az esetek többségében csak román nyelvűek. Az egyesület szerint az anyanyelvhasználat a civil öntudaton múlik.
A kezdeményezők kérik a kétnyelvűség betartását a közintézményekben, és felszólítják a vállalkozókat, hogy termékeiket magyarul is feliratozzák, szolgáltatásaikat magyarul is népszerűsítsék, és forduljanak anyanyelvén a célközönséghez. A többnyelvűség érdekében a szervezet arra szólítja fel a civileket, hogy ne vásároljanak olyan üzletekből, ahol nincsenek magyar nyelvű feliratok – fejtette ki az egyesület.
A mozgalom első akciójára a múlthéten került sor. Sepsiszentgyörgyi fiatalok egy csoportja az egyik nagyáruház előtt szervezett villámcsődületet (flash-mobot), és a kétnyelvűség alkalmazására szólították fel a multinacionális cég helyi vezetését. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében már több nagyvállalat hirdet magyar nyelvű információszolgáltatást, a felkínált opció azonban gyakran csak névleges.
Az E-On gázszolgáltató magyar nyelven beszélő diszpécserei például az esetek többségében nem elérhetők, hiába csönget türelmesen magyar nyelvű felvilágosításért a betelefonáló.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. február 2.
Elnöki tervek
Traian Băsescu autonómiaellenes nyilatkozatainak kétféle olvasata lehet — véli Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Az optimistább forgatókönyv szerint a román közvéleményt igyekszik megnyugtatni, hogy a decentralizáció nem hordoz ilyesfajta veszélyeket, a pesszimistább szerint olyan döntéseket készít elő, melyek az erdélyi, a székelyföldi magyarságot negatívan érintik, például az új regionális felosztásnál nem a mi elképzelésünket támogatja, és nyilatkozataival a várható fejleményeket jelzi. Traian Băsescu esetében bármire felkészülhetünk — vélekedik Antal.
A decentralizációs tervek egyre több polgármester tiltakozását váltják ki, főleg, hogy a kormány teljesen át kívánja hárítani a terheket. A tanügyi költségvetésnél például kiderült: ahhoz, hogy tavalyi szinten finanszírozzák a sepsiszentgyörgyi oktatást, tízmillió lejjel kellene felpótolni a Bukarestből leosztott összeget. Ez teljes mértékben lehetetlen, hisz Sepsiszentgyörgyön tavaly az adókból és illetékekből 9,2 millió lej gyűlt össze — mutatott rá Antal Árpád.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Traian Băsescu autonómiaellenes nyilatkozatainak kétféle olvasata lehet — véli Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Az optimistább forgatókönyv szerint a román közvéleményt igyekszik megnyugtatni, hogy a decentralizáció nem hordoz ilyesfajta veszélyeket, a pesszimistább szerint olyan döntéseket készít elő, melyek az erdélyi, a székelyföldi magyarságot negatívan érintik, például az új regionális felosztásnál nem a mi elképzelésünket támogatja, és nyilatkozataival a várható fejleményeket jelzi. Traian Băsescu esetében bármire felkészülhetünk — vélekedik Antal.
A decentralizációs tervek egyre több polgármester tiltakozását váltják ki, főleg, hogy a kormány teljesen át kívánja hárítani a terheket. A tanügyi költségvetésnél például kiderült: ahhoz, hogy tavalyi szinten finanszírozzák a sepsiszentgyörgyi oktatást, tízmillió lejjel kellene felpótolni a Bukarestből leosztott összeget. Ez teljes mértékben lehetetlen, hisz Sepsiszentgyörgyön tavaly az adókból és illetékekből 9,2 millió lej gyűlt össze — mutatott rá Antal Árpád.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 2.
Magyar osztályok szűnhetnek meg, oktatási intézményeket zárhatnak be az új tanévben
Oktatási intézmények adminisztratív összevonását, több településen magyar osztályok kényszeregyesítését vagy megszüntetését eredményezheti többek között az a kormányrendelet, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást a tanintézetek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanügyi tárca idén országos szinten tizenötezer pedagógust bocsátana el. Bár pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, a partiumi megyék magyar tanfelügyelői szerint szeptembertől várhatóan kevesebb magyar tannyelvű osztály indul.
A kormányrendelet szerint szeptembertől a közoktatásban az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját.
Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól és az oktatás nyelvétől is, sőt aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városon vagy vidéken működik. A tanintézeteket koefficiensek alapján rangsorolják, a kiindulópont pedig a városi gimnáziumi oktatás számára megszabott 1-es szorzó, amely 2857 lejes ráfordítást jelent diákonként.
Az erdélyi megyék magyar szakos tanfelügyelői arra hívták fel a figyelmet, az 1618-as számú kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási típusokra és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol. Mivel a válságra hivatkozva a tanügyi tárca már így is csökkentette a tanintézetek finanszírozási szintjét, félő, hogy számos tanintézet már a naptári év közepén pénz nélkül marad.
A rendelet gyakorlatba ültetéséről javában zajlanak a tárgyalások a tanfelügyelőségeken, a tanintézet-vezetők és önkormányzatok képviselőinek bevonásával. Bár konkrét megoldásokról, tanintézetek, osztályok kényszerösszevonására vonatkozó pontos adatokról még nem beszélhetünk, a tanfelügyelőségeknél érdeklődve megtudtuk, a kivitelezés várhatóan rendkívül nehéz lesz.
Veszélyben a magyar iskolák
A nemrég oktatásügyi államtitkárnak kinevezett Király András volt RMDSZ-képviselő érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve: már látszik, hogy a megyében sok helyen csak 70-80 százalékban biztosított az alkalmazottak bére.
„Másik probléma, hogy a tanügyben már tavaly is voltak leépítések, újabb elbocsátásokkal ellehetetlenítenék a munkát” – hívta fel a figyelmet Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolája, a Csiky Gergely Iskolacsoport eddigi igazgatója. Király szerint a nemzetiségi iskolákban különösen körültekintően kell eljárni. „Több olyan település is van a megyében, ahol nincs annyi gyerek, hogy osztályokat lehessen összevonni, ilyen esetben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos alapjogot. A szülőkkel és az önkormányzatokkal konzultálva kell majd kiderítenünk, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani” – mondta a pedagógus.
Több iskolára lakat kerülhet
Szilágy megyében még szintén keresik a megoldásokat. Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskola-összevonásokról tegnap tárgyaltak a polgármesterekkel. A megbeszéléseket ma is folytatják a helyi önkormányzatok vezetőivel, a bezárásra ítélt tanintézetek végleges listája várhatóan a napokban készül el. A tanfelügyelőtől ugyanakkor megtudtuk, többek közt arról egyeztettek a polgármesterekkel, hogy magyar tannyelvű intézményeket csak magyar iskolával vonjanak össze. Az Agerpres információi szerint a megyei tanfelügyelőség 9 gimnázium összevonásával számol, további tizenhárom tanintézet pedig elveszítheti jogi személyiségét.
Kevés a magyar diák
Szeben megyében 17 tanintézetben működnek magyar tannyelvű osztályok, melyek közül egyikben sem éri el a diáklétszám a minimális 15-öt – tudtuk meg a Keresztes István tanfelügyelőtől. Mint mondta, egyelőre korai beszélni arról, hogy a minisztérium által elrendelt megszorítások következtében a tanfelügyelőség milyen intézkedéseket fog hozni, de elképzelhető, hogy az átszervezés a magyar tannyelvű osztályokat, óvodákat is érinti majd. „Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbeléptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóval kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni” – mondta Keresztes.
Hunyad megyében 280 tanügyi állást kell megszüntetni idén szeptembertől – olvasható a leépítéseket szorgalmazó minisztériumi közleményben. A leépítést itt is osztály- és iskola-összevonásokkal kell megoldani. Borbély Ágnes magyar oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyar oktatás terén egyelőre a vajdahunyadi elemi osztályokat érinti negatívan a rendelkezés: a mostani létszám alapján két összevont osztály engedélyezhető a jelenlegi három helyett.
Intézményeket vonnak össze
A kormány által megadott képlet alapján a Szatmár megyei tanfelügyelőség illetékesei kiszámították, a partiumi megyében tavaly az országos átlagnál jóval több volt az egy diákra eső kormánytámogatás. „Míg országosan 3400 lej körüli összeg jutott egy gyerekre, addig nálunk ez az összeg a teljes tanévre kiszámítva majdnem elérte a 4 ezer lejt. Az új rendelet értelmében idén szeptembertől ez a fejpénz nem lesz több 2870 lejnél, így 464 tanügyi állást kell megszüntetnünk” – közölte Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A szatmári tanügyi vezető szerint eddig olyan speciális minisztériumi engedéllyel is működtek iskolák a megyében, amelyek alsó tagozatos osztályaiban 4-5 gyerek tanult.
„Ezeket a többnyire elszigetelt falvakban működő iskolákat át kell szerveznünk, és össze kell vonnunk őket a legközelebbi községközpontban működő tanintézetekkel” – fogalmazott Kónya, aki úgy látja, ahol van iskolabusz, ott az önkormányzat oldja majd meg a gyerekek szállítását, amelyik település nem kapott ilyen közlekedési eszközt, ott a tanfelügyelőség kifizeti a diákok távolsági buszokra váltott bérleteit. Több kisiskolát és gimnáziumot kényszerülnek összevonni Szatmárban, de pontos számokat a tanfelügyelőség csak a minisztérium jóváhagyása után tud mondani.
A történelmi Máramaros megye területén több falusi iskola különleges, kihelyezett működési státussal rendelkezik. „Az itt tanuló kisdiákoknak több mint 5-6 kilométerre kellene ingázniuk naponta, ha megszűnnének ezek a tanintézetek. Félő, hogy az átszervezésekkel ősztől sor kerül erre, hiszen a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt be kell zárnunk néhány intézményünket” – részletezte a Krónika kérdésére Pavel Filip máramarosi főtanfelügyelő.
Elmondása szerint eddig voltak olyan iskolák, ahol 100 gyerek tanult összesen, ám az átszervezések és összevonások után kevesebb épületben működik majd oktatási intézmény, és az általános iskolák nagy része 300 személyes, az óvodáké pedig 200 személyes lesz. „Pontosan még nem tudom megmondani, hány iskolát érint az átszervezés, mert a napokban összesítjük az adatokat” – tette hozzá a határ menti megye főtanfelügyelője.
Tiltakoznak a szülők
A szülők és a diákok akadályozták meg nemrég, hogy a nagyváradi Alexandru Roman Általános Iskolát gazdasági okokra hivatkozva összevonják egy másik tanintézettel. A tanintézet megszüntetésével 207 diák került volna át a Lucreţia Suciu általánosba, és felszabadult volna egy épület, amelybe akár a Partenie Cosma szakközépiskolát is átköltöztethette volna a tanfelügyelőség, ez ugyanis jelenleg olyan ingatlanban működik bérleti díj ellenében, amely visszaszolgáltatása óta újra a Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
Dorel Luca tanfelügyelő azzal indokolta az ötletet, hogy a kormány által kért leépítések véghezvitelében is segíthetne. Múlt héten a gyerekek a szülőkkel együtt a tanfelügyelőség székháza, majd a városháza előtt is tüntettek az iskola bezárása ellen. Ilie Bolojan polgármester megígérte: megakadályozza az összevonást. Ramona Bacter, a tanfelügyelőség szóvivője a Krónika kérdésére elmondta: más iskolák összevonásáról még nincs szó Bihar megyében, ez volt az egyetlen eset, hogy egy iskola neve konkrétan szóba került volna. Mint mondta, megvárják a beiskolázási terveket, azok alapján döntenek majd.
Alternatív megoldások
Elsősorban azokban a megyékben gyökeresen átszervezni a tanügyi rendszert, ahol ezt a korábbi években nem tették meg, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kifejtette, Háromszéken már 3 éve készülnek a normatív finanszírozási rendszer bevezetésére. Vidéken már semmit nem lehet változtatni, összevonni, jelenleg az optimális szinten műkődnek az iskolák. A falvakban a kis létszámú vagy párhuzamos gimnáziumi osztályokat kénytelenek megtartani, mert nem lehet megoldani a diákok ingáztatását vagy a községközpontban nincs elég tanterem a községhez tartozó falvak gyerekeinek a befogadására.
A városokban az önkormányzatokkal tárgyalnak, hogy azok vállalják-e a hiányzó összegek pótlását. Keresztély Irma hangsúlyozta: körültekintően kell összevonni, vagy felszámolni a meglevő osztályokat, mert néhány év múlva nehezebb lesz ezeket újraalakítani. A főtanfelügyelő elmondta, az előrejelzések szerint négy-öt éven belül jelentősen emelkedni fog a beiskolázott gyerekek száma Kovászna megyében, és akkor nehéz lesz a megszüntetett osztályokat újraalakítani. Jelenleg különböző változatokról egyeztetnek az önkormányzati vezetőkkel.
A hétvégéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, amelyben már figyelembe kell venni a normatív finanszírozási rendszert és a 221 tanügyi állás megszüntetését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat nem tudja előteremteni a jelenlegi tanügyi rendszer fenntartásához szükséges pénzösszeget. Sepsiszentgyörgyön tízmillió lejjel kellene kipótolni a tanügyi költségvetést, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a rendszert, hiszen tavaly egész évben a helyi adókból és illetékekből 9,2 millió lej folyt be a város kasszájába – mutatott rá a polgármester.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Oktatási intézmények adminisztratív összevonását, több településen magyar osztályok kényszeregyesítését vagy megszüntetését eredményezheti többek között az a kormányrendelet, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást a tanintézetek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanügyi tárca idén országos szinten tizenötezer pedagógust bocsátana el. Bár pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, a partiumi megyék magyar tanfelügyelői szerint szeptembertől várhatóan kevesebb magyar tannyelvű osztály indul.
A kormányrendelet szerint szeptembertől a közoktatásban az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját.
Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól és az oktatás nyelvétől is, sőt aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városon vagy vidéken működik. A tanintézeteket koefficiensek alapján rangsorolják, a kiindulópont pedig a városi gimnáziumi oktatás számára megszabott 1-es szorzó, amely 2857 lejes ráfordítást jelent diákonként.
Az erdélyi megyék magyar szakos tanfelügyelői arra hívták fel a figyelmet, az 1618-as számú kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási típusokra és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol. Mivel a válságra hivatkozva a tanügyi tárca már így is csökkentette a tanintézetek finanszírozási szintjét, félő, hogy számos tanintézet már a naptári év közepén pénz nélkül marad.
A rendelet gyakorlatba ültetéséről javában zajlanak a tárgyalások a tanfelügyelőségeken, a tanintézet-vezetők és önkormányzatok képviselőinek bevonásával. Bár konkrét megoldásokról, tanintézetek, osztályok kényszerösszevonására vonatkozó pontos adatokról még nem beszélhetünk, a tanfelügyelőségeknél érdeklődve megtudtuk, a kivitelezés várhatóan rendkívül nehéz lesz.
Veszélyben a magyar iskolák
A nemrég oktatásügyi államtitkárnak kinevezett Király András volt RMDSZ-képviselő érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve: már látszik, hogy a megyében sok helyen csak 70-80 százalékban biztosított az alkalmazottak bére.
„Másik probléma, hogy a tanügyben már tavaly is voltak leépítések, újabb elbocsátásokkal ellehetetlenítenék a munkát” – hívta fel a figyelmet Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolája, a Csiky Gergely Iskolacsoport eddigi igazgatója. Király szerint a nemzetiségi iskolákban különösen körültekintően kell eljárni. „Több olyan település is van a megyében, ahol nincs annyi gyerek, hogy osztályokat lehessen összevonni, ilyen esetben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos alapjogot. A szülőkkel és az önkormányzatokkal konzultálva kell majd kiderítenünk, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani” – mondta a pedagógus.
Több iskolára lakat kerülhet
Szilágy megyében még szintén keresik a megoldásokat. Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskola-összevonásokról tegnap tárgyaltak a polgármesterekkel. A megbeszéléseket ma is folytatják a helyi önkormányzatok vezetőivel, a bezárásra ítélt tanintézetek végleges listája várhatóan a napokban készül el. A tanfelügyelőtől ugyanakkor megtudtuk, többek közt arról egyeztettek a polgármesterekkel, hogy magyar tannyelvű intézményeket csak magyar iskolával vonjanak össze. Az Agerpres információi szerint a megyei tanfelügyelőség 9 gimnázium összevonásával számol, további tizenhárom tanintézet pedig elveszítheti jogi személyiségét.
Kevés a magyar diák
Szeben megyében 17 tanintézetben működnek magyar tannyelvű osztályok, melyek közül egyikben sem éri el a diáklétszám a minimális 15-öt – tudtuk meg a Keresztes István tanfelügyelőtől. Mint mondta, egyelőre korai beszélni arról, hogy a minisztérium által elrendelt megszorítások következtében a tanfelügyelőség milyen intézkedéseket fog hozni, de elképzelhető, hogy az átszervezés a magyar tannyelvű osztályokat, óvodákat is érinti majd. „Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbeléptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóval kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni” – mondta Keresztes.
Hunyad megyében 280 tanügyi állást kell megszüntetni idén szeptembertől – olvasható a leépítéseket szorgalmazó minisztériumi közleményben. A leépítést itt is osztály- és iskola-összevonásokkal kell megoldani. Borbély Ágnes magyar oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyar oktatás terén egyelőre a vajdahunyadi elemi osztályokat érinti negatívan a rendelkezés: a mostani létszám alapján két összevont osztály engedélyezhető a jelenlegi három helyett.
Intézményeket vonnak össze
A kormány által megadott képlet alapján a Szatmár megyei tanfelügyelőség illetékesei kiszámították, a partiumi megyében tavaly az országos átlagnál jóval több volt az egy diákra eső kormánytámogatás. „Míg országosan 3400 lej körüli összeg jutott egy gyerekre, addig nálunk ez az összeg a teljes tanévre kiszámítva majdnem elérte a 4 ezer lejt. Az új rendelet értelmében idén szeptembertől ez a fejpénz nem lesz több 2870 lejnél, így 464 tanügyi állást kell megszüntetnünk” – közölte Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A szatmári tanügyi vezető szerint eddig olyan speciális minisztériumi engedéllyel is működtek iskolák a megyében, amelyek alsó tagozatos osztályaiban 4-5 gyerek tanult.
„Ezeket a többnyire elszigetelt falvakban működő iskolákat át kell szerveznünk, és össze kell vonnunk őket a legközelebbi községközpontban működő tanintézetekkel” – fogalmazott Kónya, aki úgy látja, ahol van iskolabusz, ott az önkormányzat oldja majd meg a gyerekek szállítását, amelyik település nem kapott ilyen közlekedési eszközt, ott a tanfelügyelőség kifizeti a diákok távolsági buszokra váltott bérleteit. Több kisiskolát és gimnáziumot kényszerülnek összevonni Szatmárban, de pontos számokat a tanfelügyelőség csak a minisztérium jóváhagyása után tud mondani.
A történelmi Máramaros megye területén több falusi iskola különleges, kihelyezett működési státussal rendelkezik. „Az itt tanuló kisdiákoknak több mint 5-6 kilométerre kellene ingázniuk naponta, ha megszűnnének ezek a tanintézetek. Félő, hogy az átszervezésekkel ősztől sor kerül erre, hiszen a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt be kell zárnunk néhány intézményünket” – részletezte a Krónika kérdésére Pavel Filip máramarosi főtanfelügyelő.
Elmondása szerint eddig voltak olyan iskolák, ahol 100 gyerek tanult összesen, ám az átszervezések és összevonások után kevesebb épületben működik majd oktatási intézmény, és az általános iskolák nagy része 300 személyes, az óvodáké pedig 200 személyes lesz. „Pontosan még nem tudom megmondani, hány iskolát érint az átszervezés, mert a napokban összesítjük az adatokat” – tette hozzá a határ menti megye főtanfelügyelője.
Tiltakoznak a szülők
A szülők és a diákok akadályozták meg nemrég, hogy a nagyváradi Alexandru Roman Általános Iskolát gazdasági okokra hivatkozva összevonják egy másik tanintézettel. A tanintézet megszüntetésével 207 diák került volna át a Lucreţia Suciu általánosba, és felszabadult volna egy épület, amelybe akár a Partenie Cosma szakközépiskolát is átköltöztethette volna a tanfelügyelőség, ez ugyanis jelenleg olyan ingatlanban működik bérleti díj ellenében, amely visszaszolgáltatása óta újra a Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
Dorel Luca tanfelügyelő azzal indokolta az ötletet, hogy a kormány által kért leépítések véghezvitelében is segíthetne. Múlt héten a gyerekek a szülőkkel együtt a tanfelügyelőség székháza, majd a városháza előtt is tüntettek az iskola bezárása ellen. Ilie Bolojan polgármester megígérte: megakadályozza az összevonást. Ramona Bacter, a tanfelügyelőség szóvivője a Krónika kérdésére elmondta: más iskolák összevonásáról még nincs szó Bihar megyében, ez volt az egyetlen eset, hogy egy iskola neve konkrétan szóba került volna. Mint mondta, megvárják a beiskolázási terveket, azok alapján döntenek majd.
Alternatív megoldások
Elsősorban azokban a megyékben gyökeresen átszervezni a tanügyi rendszert, ahol ezt a korábbi években nem tették meg, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kifejtette, Háromszéken már 3 éve készülnek a normatív finanszírozási rendszer bevezetésére. Vidéken már semmit nem lehet változtatni, összevonni, jelenleg az optimális szinten műkődnek az iskolák. A falvakban a kis létszámú vagy párhuzamos gimnáziumi osztályokat kénytelenek megtartani, mert nem lehet megoldani a diákok ingáztatását vagy a községközpontban nincs elég tanterem a községhez tartozó falvak gyerekeinek a befogadására.
A városokban az önkormányzatokkal tárgyalnak, hogy azok vállalják-e a hiányzó összegek pótlását. Keresztély Irma hangsúlyozta: körültekintően kell összevonni, vagy felszámolni a meglevő osztályokat, mert néhány év múlva nehezebb lesz ezeket újraalakítani. A főtanfelügyelő elmondta, az előrejelzések szerint négy-öt éven belül jelentősen emelkedni fog a beiskolázott gyerekek száma Kovászna megyében, és akkor nehéz lesz a megszüntetett osztályokat újraalakítani. Jelenleg különböző változatokról egyeztetnek az önkormányzati vezetőkkel.
A hétvégéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, amelyben már figyelembe kell venni a normatív finanszírozási rendszert és a 221 tanügyi állás megszüntetését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat nem tudja előteremteni a jelenlegi tanügyi rendszer fenntartásához szükséges pénzösszeget. Sepsiszentgyörgyön tízmillió lejjel kellene kipótolni a tanügyi költségvetést, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a rendszert, hiszen tavaly egész évben a helyi adókból és illetékekből 9,2 millió lej folyt be a város kasszájába – mutatott rá a polgármester.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 5.
Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 5.
Hatékony székely régiófejlesztés
Külföldi turisták számára kedvezményeket biztosító Székelyföld-kártya bevezetését tervezik a székelyföldi megyék elöljárói. Együttműködésük kiértékelőjén elmondták: hamarosan a magyarországi piacon is kaphatók lesznek a székelyföldi termékek.
A székelyföldi megyék együttműködése révén az elmúlt két évben sikerült elérni, hogy egységes arculattal, a régió fejlesztésére fordított energiákat összefogva, a Székelyföld konkrét eredményeket tudjon felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a székely önkormányzati vezetőkkel közösen tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Az elöljáró szerint hatalmas előrelépést jelentett, hogy az elmúlt évben, a bukaresti turisztikai kiállításon Bukovina, Dobrogea és más régiók mintájára a Székelyföld külön standdal szerepelt a Romexpo nevű bukaresti nemzetközi kiállításon, ahol a rendezvény leglátogatottabb standjává vált. A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza – közölte az elöljáró.
Mint mondta, hamarosan megalakítják a Székelyföld Turisztikai Ügynökséget is, amely az országban és külföldön népszerűsítené a térséget. Hasonló céllal közös brüsszeli irodát is nyitnak. A turizmus fejlesztését szolgálná ugyanakkor a Székelyföld-kártya – Seklercard bevezetése is: ha a turista megvásárolja ezt a kártyát, kedvezményben részesül a régióban működő vendéglátó-ipari egységek, valamint kulturális szolgáltatók és programszervezők részéről.
Antal Árpád: székelyföldi intézményekre van szükség
„A Székelyföldet intézményekkel, politikai testületekkel és cselekvési konszenzussal lehet csak építeni” – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a székelyföldi önkormányzatok közös cselekvési tervének és eredményeinek bemutatóján. A cselekvési terv olyan programok, tervek megvalósítását és olyan alapok létrehozását tűzi ki célul, mint a Székelyföldi Fejlesztési Alap vagy a Székelyföldi Hazatérési Alap, székely történelemkönyv kiadása vagy a Székelyföldi Turisztikai Ügynökség megalapítása.
Antal Árpád kifejtette, a másfél évvel ezelőtt gyerekcipőben járó megyei és városi együttműködés mára jelentőssé nőtte ki magát, az önkormányzati vezetők rendszeresen egyeztetnek fontos fejlesztési kérdésekben. „Nagyon sok munka és nagyon sok kompromiszszum szükséges ahhoz, hogy hosszú távú terveinket megvalósítsuk. A Székelyföld fejlesztése időt, munkát és türelmet igényel” – összegezte a polgármester. Tőkés András nyilatkozatára utalva, miszerint a székelyföldiek nem tudnának mit kezdeni az autonómiával, Antal kijelentette: véleménye szerint az autonómia szükséges és fontos velejárója a Székelyföld fejlődésének.
Pozitív térségfejlesztési példa
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint örvendetes, hogy Kovászna és Hargita megye közös projektjeihez az elmúlt három-négy hónapban Maros megye is csatlakozott, a térség egyre nagyobb figyelmet kap, politikai, turisztikai és kulturális téren is létjogosultságot nyert. „A kilencvenes években HarKov-ként emlegetett régió negatív megítélését sikerült úgy megváltoztatni, hogy a Székelyföldet a román politikusok is az összetartás, térségfejlesztés pozitív példájaként emlegetik” – mondta Borboly. Tudatosult az értékmegőrzés fontossága
A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt is az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza: ebben a projektben Kovászna és Hargita megye is részt vesz. Tavaly húszezer eurót fordítottak erre a célra, ám a program legnagyobb nyeresége az volt, hogy sok székely emberben tudatosult az értékmegőrzés fontossága – mondta Borboly, aki szerint örvendetes, hogy több településen a helybeliek önerőből kezdték felújítani a régi kapukat. A két megye tanácsa ötletpályázatot is hirdet az egységes rendszerű helységjelzők építésére is, melyek a Székelyföld szimbólumrendszerét használják.
Székelyföldi termékek a magyarországi piacon
Borboly Csaba ugyanakkor bejelentette: Magyarországon a Cora üzletlánc az első multinacionális cég, amely székelyföldi termékeket fog kínálni a helyi vásárlóknak. Mint ismeretes, a Székelyföld márkanevet Hargita, Kovászna és Maros megye együtt regisztrálta az elmúlt év során. „Az első komoly megmérettetése a Székelyföld márkának, valamint a termékeknek a magyarországi akció lesz, hiszen sikeres szereplés esetén a helyi vállalkozók új piacot hódíthatnak” – mondta a Hargita Megyei Tanács elnöke.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Külföldi turisták számára kedvezményeket biztosító Székelyföld-kártya bevezetését tervezik a székelyföldi megyék elöljárói. Együttműködésük kiértékelőjén elmondták: hamarosan a magyarországi piacon is kaphatók lesznek a székelyföldi termékek.
A székelyföldi megyék együttműködése révén az elmúlt két évben sikerült elérni, hogy egységes arculattal, a régió fejlesztésére fordított energiákat összefogva, a Székelyföld konkrét eredményeket tudjon felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a székely önkormányzati vezetőkkel közösen tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Az elöljáró szerint hatalmas előrelépést jelentett, hogy az elmúlt évben, a bukaresti turisztikai kiállításon Bukovina, Dobrogea és más régiók mintájára a Székelyföld külön standdal szerepelt a Romexpo nevű bukaresti nemzetközi kiállításon, ahol a rendezvény leglátogatottabb standjává vált. A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza – közölte az elöljáró.
Mint mondta, hamarosan megalakítják a Székelyföld Turisztikai Ügynökséget is, amely az országban és külföldön népszerűsítené a térséget. Hasonló céllal közös brüsszeli irodát is nyitnak. A turizmus fejlesztését szolgálná ugyanakkor a Székelyföld-kártya – Seklercard bevezetése is: ha a turista megvásárolja ezt a kártyát, kedvezményben részesül a régióban működő vendéglátó-ipari egységek, valamint kulturális szolgáltatók és programszervezők részéről.
Antal Árpád: székelyföldi intézményekre van szükség
„A Székelyföldet intézményekkel, politikai testületekkel és cselekvési konszenzussal lehet csak építeni” – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a székelyföldi önkormányzatok közös cselekvési tervének és eredményeinek bemutatóján. A cselekvési terv olyan programok, tervek megvalósítását és olyan alapok létrehozását tűzi ki célul, mint a Székelyföldi Fejlesztési Alap vagy a Székelyföldi Hazatérési Alap, székely történelemkönyv kiadása vagy a Székelyföldi Turisztikai Ügynökség megalapítása.
Antal Árpád kifejtette, a másfél évvel ezelőtt gyerekcipőben járó megyei és városi együttműködés mára jelentőssé nőtte ki magát, az önkormányzati vezetők rendszeresen egyeztetnek fontos fejlesztési kérdésekben. „Nagyon sok munka és nagyon sok kompromiszszum szükséges ahhoz, hogy hosszú távú terveinket megvalósítsuk. A Székelyföld fejlesztése időt, munkát és türelmet igényel” – összegezte a polgármester. Tőkés András nyilatkozatára utalva, miszerint a székelyföldiek nem tudnának mit kezdeni az autonómiával, Antal kijelentette: véleménye szerint az autonómia szükséges és fontos velejárója a Székelyföld fejlődésének.
Pozitív térségfejlesztési példa
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint örvendetes, hogy Kovászna és Hargita megye közös projektjeihez az elmúlt három-négy hónapban Maros megye is csatlakozott, a térség egyre nagyobb figyelmet kap, politikai, turisztikai és kulturális téren is létjogosultságot nyert. „A kilencvenes években HarKov-ként emlegetett régió negatív megítélését sikerült úgy megváltoztatni, hogy a Székelyföldet a román politikusok is az összetartás, térségfejlesztés pozitív példájaként emlegetik” – mondta Borboly. Tudatosult az értékmegőrzés fontossága
A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt is az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza: ebben a projektben Kovászna és Hargita megye is részt vesz. Tavaly húszezer eurót fordítottak erre a célra, ám a program legnagyobb nyeresége az volt, hogy sok székely emberben tudatosult az értékmegőrzés fontossága – mondta Borboly, aki szerint örvendetes, hogy több településen a helybeliek önerőből kezdték felújítani a régi kapukat. A két megye tanácsa ötletpályázatot is hirdet az egységes rendszerű helységjelzők építésére is, melyek a Székelyföld szimbólumrendszerét használják.
Székelyföldi termékek a magyarországi piacon
Borboly Csaba ugyanakkor bejelentette: Magyarországon a Cora üzletlánc az első multinacionális cég, amely székelyföldi termékeket fog kínálni a helyi vásárlóknak. Mint ismeretes, a Székelyföld márkanevet Hargita, Kovászna és Maros megye együtt regisztrálta az elmúlt év során. „Az első komoly megmérettetése a Székelyföld márkának, valamint a termékeknek a magyarországi akció lesz, hiszen sikeres szereplés esetén a helyi vállalkozók új piacot hódíthatnak” – mondta a Hargita Megyei Tanács elnöke.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 8.
A hétfalusi evangélikus lelkészekről szóló könyvet mutatnak be Sepsiszentgyörgyön
Nagy János Lelkészek és néptanítók a sziguránca és a szekuritáté játékában című könyvét mutatják be február 10-én 19 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében. Házigazda Boér Hunor, a kötetet ismerteti Rab Sándor. Az 1942-ben, Hosszúfaluban született, ma négyfalusi történelemtanár Nagy János írásai hazai folyóiratokban, hírlapokban jelentek meg, Négyfalu története a X. és XX. század között című önálló könyvét 2006-ban tette közzé. „Csodálattal állunk meg e rendíthetetlen vallástevők emléke előtt, s míg egyfelől lelkünkben boldogságot érzünk, hogy Isten a gyarló emberek között is tudott ily bátor hitvallókat támasztani, másfelőlről gyengeségünk tudata szégyenpírba borítja arcunkat.” Az idézet híven tükrözi a kötet szándékát: a bemutatott hétfalusi evangélikus lelkészek életén, csokorba kötött irodalmi munkásságán át közösségük történetének fényeivel-árnyaival szembesül az olvasó. (közlemény)
Forrás: Transindex.ro
Nagy János Lelkészek és néptanítók a sziguránca és a szekuritáté játékában című könyvét mutatják be február 10-én 19 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében. Házigazda Boér Hunor, a kötetet ismerteti Rab Sándor. Az 1942-ben, Hosszúfaluban született, ma négyfalusi történelemtanár Nagy János írásai hazai folyóiratokban, hírlapokban jelentek meg, Négyfalu története a X. és XX. század között című önálló könyvét 2006-ban tette közzé. „Csodálattal állunk meg e rendíthetetlen vallástevők emléke előtt, s míg egyfelől lelkünkben boldogságot érzünk, hogy Isten a gyarló emberek között is tudott ily bátor hitvallókat támasztani, másfelőlről gyengeségünk tudata szégyenpírba borítja arcunkat.” Az idézet híven tükrözi a kötet szándékát: a bemutatott hétfalusi evangélikus lelkészek életén, csokorba kötött irodalmi munkásságán át közösségük történetének fényeivel-árnyaival szembesül az olvasó. (közlemény)
Forrás: Transindex.ro
2010. február 10.
Púposnapján, fársáng végin
Szentháromsági remények
Gyermekkora Parajdjáról gazdagon feltarisznyálva indult a tudásszerzés rögös útjára Barabás László. Már egyetemistakorától érdekelték a népszokások. 1982 óta gyűjti és dokumentálja a szokásokat. Fotósokkal, filmesekkel szövetkezve rögzíti az erdélyi magyarság gazdag, színes hagyományait. 1998-ban jelent meg első gyűjteménye Sóvidéki népszokások címmel, ezt követte az Aranycsitkók, maszkurák, királynők című kötet 2000-ben, majd 2009-ben a "nagy könyv": Akiket fog a figura. Barabás László a nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök, a házak típusa, a székely kapuk és a székely harisnya elterjedése alapján megállapította, hogy létezik egy közép-erdélyi régió, amely átmenetet képez a felső-székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között, ennek két övezete van: a mezőségi és a székely régió – így tehát a Mezősámsondtól Korondig, a Magyarótól Nagykendig terjedő széles területen vizsgálódott. Összesen 126 településen gyűjtött, és 915 népszokás hiteles leírását végezte el. Könyvét a dokumentumfilmekkel együtt "hazaviszi" a gyűjtés színhelyeire, és fel-, illetve bemutatja az embereknek. Stílusosan – farsang idején. Afféle csöndes diadalmenet ez, Marosvásárhelytől Kibédig, Mezőpanittól Nyárádszeredáig, Mezőbándtól Parajdig, Alsósófalváig. Idei "állomásai": Szentháromság, Beresztelke, Mezősámsond, Szabéd és Nyárádszereda.
Falukönyv
Török Vilma (1941) Szentháromságon született, 1973-ig magyartanárként működött a helyi iskolában, aztán Sepsiszentgyörgyre került a család, és aztán már csak vendégként járogatott haza. De hű maradt a szülőhelyhez, a maga és diákjai gyűjtését 530 oldalas falukönyvbe foglalva adta ki (Szentháromság tornya, jaj, de messzire látszik, Kolozsvár, 2008). Egykori diákjainak legfiatalabbja is 35 éves, a legidősebb száz volna, ha élne. A könyvben iskolatörténetet is találunk, amely az 1770–1970-es időszakot fogja át. A színes képanyagban találunk a 98. oldalon egy fotót, amelynek hátterében a Tüzes-hegy alatti, még viszonylag tűrhető állapotban lévő Bereczki-kastély látszik, udvarán kisdiákok hancúroznak. A következő oldalon az új iskola. Mára az udvarház bombázás utáni képet mutat, az iskola ellenben szép, tiszta, otthonos. Díszítése ízléses. A kastély nem kell senkinek, hiába keres vevőt rá az önkormányzat. Az iskola nem eladó, csak éppen az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Összevonják diákságát a szomszédos községközpont, Nyárádgálfalva tanulóival. A négy felekezetnyi (katolikus, unitárius, református, ortodox) lakosság száma, főleg az elvándorlás miatt, egyre csökken. Pedig ennél csendesebb helyet találni sem lehet: aszfaltozott az út, gázfűtés van, közel Nyárádszereda és Marosvásárhely is – de egyéb turisztikai csalogatóval nemigen rendelkezik. A fiatalok Tüzes tánccsoportja is oszladozik, a lányok és legények a nagyobb együttesekben ropják a nyárádmentit.
Bölöni Domokos. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Szentháromsági remények
Gyermekkora Parajdjáról gazdagon feltarisznyálva indult a tudásszerzés rögös útjára Barabás László. Már egyetemistakorától érdekelték a népszokások. 1982 óta gyűjti és dokumentálja a szokásokat. Fotósokkal, filmesekkel szövetkezve rögzíti az erdélyi magyarság gazdag, színes hagyományait. 1998-ban jelent meg első gyűjteménye Sóvidéki népszokások címmel, ezt követte az Aranycsitkók, maszkurák, királynők című kötet 2000-ben, majd 2009-ben a "nagy könyv": Akiket fog a figura. Barabás László a nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök, a házak típusa, a székely kapuk és a székely harisnya elterjedése alapján megállapította, hogy létezik egy közép-erdélyi régió, amely átmenetet képez a felső-székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között, ennek két övezete van: a mezőségi és a székely régió – így tehát a Mezősámsondtól Korondig, a Magyarótól Nagykendig terjedő széles területen vizsgálódott. Összesen 126 településen gyűjtött, és 915 népszokás hiteles leírását végezte el. Könyvét a dokumentumfilmekkel együtt "hazaviszi" a gyűjtés színhelyeire, és fel-, illetve bemutatja az embereknek. Stílusosan – farsang idején. Afféle csöndes diadalmenet ez, Marosvásárhelytől Kibédig, Mezőpanittól Nyárádszeredáig, Mezőbándtól Parajdig, Alsósófalváig. Idei "állomásai": Szentháromság, Beresztelke, Mezősámsond, Szabéd és Nyárádszereda.
Falukönyv
Török Vilma (1941) Szentháromságon született, 1973-ig magyartanárként működött a helyi iskolában, aztán Sepsiszentgyörgyre került a család, és aztán már csak vendégként járogatott haza. De hű maradt a szülőhelyhez, a maga és diákjai gyűjtését 530 oldalas falukönyvbe foglalva adta ki (Szentháromság tornya, jaj, de messzire látszik, Kolozsvár, 2008). Egykori diákjainak legfiatalabbja is 35 éves, a legidősebb száz volna, ha élne. A könyvben iskolatörténetet is találunk, amely az 1770–1970-es időszakot fogja át. A színes képanyagban találunk a 98. oldalon egy fotót, amelynek hátterében a Tüzes-hegy alatti, még viszonylag tűrhető állapotban lévő Bereczki-kastély látszik, udvarán kisdiákok hancúroznak. A következő oldalon az új iskola. Mára az udvarház bombázás utáni képet mutat, az iskola ellenben szép, tiszta, otthonos. Díszítése ízléses. A kastély nem kell senkinek, hiába keres vevőt rá az önkormányzat. Az iskola nem eladó, csak éppen az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Összevonják diákságát a szomszédos községközpont, Nyárádgálfalva tanulóival. A négy felekezetnyi (katolikus, unitárius, református, ortodox) lakosság száma, főleg az elvándorlás miatt, egyre csökken. Pedig ennél csendesebb helyet találni sem lehet: aszfaltozott az út, gázfűtés van, közel Nyárádszereda és Marosvásárhely is – de egyéb turisztikai csalogatóval nemigen rendelkezik. A fiatalok Tüzes tánccsoportja is oszladozik, a lányok és legények a nagyobb együttesekben ropják a nyárádmentit.
Bölöni Domokos. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. február 10.
Hivatalossá akarják tenni a magyar nyelvet
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 12-re tervezett sepsiszentgyörgyi II. Székely Önkormányzati Nagygyűlésen egy olyan határozatot terveznek elfogadtatni a szervezők a résztvevő magyar önkormányzati képviselőkkel, miszerint Székelyföldön a magyar nyelv is hivatalos.
Az interneten közzé tett, négy pontból álló határozattervezet szerint a magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével. A tervezet szerint Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet. A határozat arra kötelezné Székelyföld önkormányzatait, hogy biztosítsák mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, és teremtsenek meg minden olyan feltételt, amely garantálja a két nyelv teljes egyenlőségét.
A tervezet negyedik pontja szerint a nagygyűlés „házbizottsága” az önkormányzatok szakértőivel közösen meg fogja határozni, melyek azok a közhivatalnokok, akiknek kötelező módon beszélniük kell mindkét nyelvet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 12-re tervezett sepsiszentgyörgyi II. Székely Önkormányzati Nagygyűlésen egy olyan határozatot terveznek elfogadtatni a szervezők a résztvevő magyar önkormányzati képviselőkkel, miszerint Székelyföldön a magyar nyelv is hivatalos.
Az interneten közzé tett, négy pontból álló határozattervezet szerint a magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével. A tervezet szerint Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet. A határozat arra kötelezné Székelyföld önkormányzatait, hogy biztosítsák mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, és teremtsenek meg minden olyan feltételt, amely garantálja a két nyelv teljes egyenlőségét.
A tervezet negyedik pontja szerint a nagygyűlés „házbizottsága” az önkormányzatok szakértőivel közösen meg fogja határozni, melyek azok a közhivatalnokok, akiknek kötelező módon beszélniük kell mindkét nyelvet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
2010. február 10.
Veszélybe sodorhatja a művészeti iskolák működését a fejkvóta bevezetése
Beadvánnyal fordultak a kormányhoz a művészeti gimnáziumok vezetői, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejkvóta szerinti finanszírozási rendszer bevezetése ellehetetleníti a tanintézetek működését. A Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetősége Markó Béla miniszterelnök-helyettes figyelmét is felhívta a művészeti iskolák sajátos helyzetére. Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium igazgatója arról számolt be a Krónikának, hogy az új finanszírozási rendszer révén szeptembertől a tanintézetben a fizetésalap mindössze 57 százaléka biztosított.
„Ha addig nem módosítanak a rendszeren, és a művészeti iskolák esetében nem számolnak emelt szorzóval, bezárhatjuk a kaput” – fogalmazott az igazgató. Mint hangsúlyozta, az emelt szorzó alkalmazására azért lenne szükség, mivel ezekben a gimnáziumokban a normál tanítás mellett csoportos és egyéni oktatás is zajlik, amely több pedagógust és nagyobb költségeket feltételez. Kerezsi János elmondta, elemi osztályokban egy-egy diák heti két óra egyéni oktatáson vesz részt, az általános iskolában heti négy ilyen órájuk van, középiskolában pedig ennél is több.
A zenélést, a képzőművészeteket más módszerrel nem lehet elsajátítani, állítja a pedagógus, aki szerint az oktatási minisztériumnak figyelembe kellett volna vennie ezt a finanszírozási rendszer kidolgozásakor. Jó, ha egy iskolában sok gyerek van, de a művészeti profilú tanintézetekben több diák mellé több tanár szükséges. „A művészetek művelése mindig is több pénzbe került, ehhez régen a mecénások biztosították az anyagi alapot, most az államnak kellene” – mondta az igazgató. Kerezsi János abban bízik, hogy diadalmaskodik a józan ész, és nem jutnak olyan helyzetbe, mint 1968-ban, amikor országos szinten a negyven művészeti középiskolából csak nyolc maradt.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szintén abban reménykedik, hogy a művészeti iskolák számára az oktatási minisztérium kidolgoz valamilyen sajátos finanszírozási rendszert. Kifejtette, mivel itt az egyéni foglalkozásokon van a hangsúly, az óraszámokat, a gyereklétszámot és a katedrákat nem lehet ugyanúgy számolni, mint a hagyományos oktatásban.
Keresztély Irma a Krónikának elmondta, ígéretet kaptak az oktatási minisztériumtól, hogy az országban működő 22 művészeti iskolára a szaktárca egy új típusú számítási módszert alkalmaz majd, annak érdekében, hogy a művészeti oktatás ne lássa kárát a normatív finanszírozási rendszer bevezetésének. Hangsúlyozta, ők ennek alapján készítik elő a beiskolázási tervet is, úgy számolnak, hogy a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumra nem vonatkozik a normatív finanszírozási rendszer.
Zenészek és képzőművészek egy osztályban
„Úgy vélem, kormányszinten sem tudják, mit akarnak” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kirmájer Enikő, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium igazgatója, aki arról értesült, hogy a művészeti iskolákat sajátos módon kezelik majd. Ennek ellenére az igazgató úgy véli, a művészeti oktatás eddig sem volt és ezután sem lesz kivételes helyzetben, ami az osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezéseket illeti.
„Jelenleg is a gimnáziumi osztályainkban három különböző szakot voltunk kénytelenek két osztályba sűríteni” – hangoztatta az igazgató. Mint mondta, kilencedik osztályban az architektúra szakot választók egy osztályban, míg a zene- és képzőművészeti szakokat választók másik osztályba járnak. Emellett a következő tanévtől kezdődően a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt a jelenleg két osztályban tanuló negyedikesek egyetlen osztályba fognak járni, ami óraszámcsökkenést, és katedrák megszűnését eredményezi majd.
Aláírásgyűjtés az Apáczaiban
A tanügyi rendszer átszervezésére vonatkozó tervek azonban nemcsak a művészeti iskolák vezetőségét aggasztják, hanem azon gimnáziumok elöljáróit is, ahol ilyen jellegű osztályok is működnek. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vezetősége például aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy jövő tanévtől ne kelljen megszüntetni a képzőművészeti szakot. Vörös Alpár igazgató a Krónikának elmondta: több mint hatszáz kolozsvári közéleti személyiség, képzőművész, pedagógus írta alá a gimnázium pedagógusainak és a szülőknek a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez címzett nyílt levelét, amelyben a tanintézetben működő 5–8. osztályos képzőművészeti tagozat folytonosságának megőrzését kérik.
A nyílt levelet aláírók kérései között szerepel, hogy ezen a szakon az 5. osztály indításakor továbbra is 11–15 legyen a minimális gyereklétszám. Úgy vélik, a kolozsvári gimnázium képzőművészeti tagozata egyedülálló a közép- erdélyi magyar oktatásban. Vörös Alpár szerint Beszterce-Naszód és Fehér megyében sincs példa erre, ezért az említett két megyéből is vannak diákjaik. Az igazgató szerint a képzőművészeti oktatás sajátos nevelési értéket képvisel. Hasonlóképpen érvelnek a nyílt levél megfogalmazói is, szerintük a képzőművészeti tagozat „anyagi vagy más természetű megfontolásokból történő esetleges megszüntetése nagymértékben szegényítené az amúgy is szűk körű tehetségpallérozással foglalkozó nemzetiségi oktatásunk palettáját”.
„Amikor az Apáczai Csere János Gimnáziumban működő képzőművészeti tagozat fennmaradásáért szót emelünk, egyben nemzetiségi kultúránk egyik immár hagyománnyal rendelkező, szellemi kútfőjét is védelmezzük” – hangsúlyozzák a nyílt levél írói. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a következő tanévben is indulhat képzőművészeti osztály az Apáczaiban.
Vörös Alpár kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár őket nem keresték meg, hiszen az iskola nem művészeti gimnázium, egyetértenek az ilyen profilú tanintézetek kezdeményezésével, miszerint a művészeti oktatásra szánt keretösszeg növelését kérik.
Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Beadvánnyal fordultak a kormányhoz a művészeti gimnáziumok vezetői, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejkvóta szerinti finanszírozási rendszer bevezetése ellehetetleníti a tanintézetek működését. A Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetősége Markó Béla miniszterelnök-helyettes figyelmét is felhívta a művészeti iskolák sajátos helyzetére. Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium igazgatója arról számolt be a Krónikának, hogy az új finanszírozási rendszer révén szeptembertől a tanintézetben a fizetésalap mindössze 57 százaléka biztosított.
„Ha addig nem módosítanak a rendszeren, és a művészeti iskolák esetében nem számolnak emelt szorzóval, bezárhatjuk a kaput” – fogalmazott az igazgató. Mint hangsúlyozta, az emelt szorzó alkalmazására azért lenne szükség, mivel ezekben a gimnáziumokban a normál tanítás mellett csoportos és egyéni oktatás is zajlik, amely több pedagógust és nagyobb költségeket feltételez. Kerezsi János elmondta, elemi osztályokban egy-egy diák heti két óra egyéni oktatáson vesz részt, az általános iskolában heti négy ilyen órájuk van, középiskolában pedig ennél is több.
A zenélést, a képzőművészeteket más módszerrel nem lehet elsajátítani, állítja a pedagógus, aki szerint az oktatási minisztériumnak figyelembe kellett volna vennie ezt a finanszírozási rendszer kidolgozásakor. Jó, ha egy iskolában sok gyerek van, de a művészeti profilú tanintézetekben több diák mellé több tanár szükséges. „A művészetek művelése mindig is több pénzbe került, ehhez régen a mecénások biztosították az anyagi alapot, most az államnak kellene” – mondta az igazgató. Kerezsi János abban bízik, hogy diadalmaskodik a józan ész, és nem jutnak olyan helyzetbe, mint 1968-ban, amikor országos szinten a negyven művészeti középiskolából csak nyolc maradt.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szintén abban reménykedik, hogy a művészeti iskolák számára az oktatási minisztérium kidolgoz valamilyen sajátos finanszírozási rendszert. Kifejtette, mivel itt az egyéni foglalkozásokon van a hangsúly, az óraszámokat, a gyereklétszámot és a katedrákat nem lehet ugyanúgy számolni, mint a hagyományos oktatásban.
Keresztély Irma a Krónikának elmondta, ígéretet kaptak az oktatási minisztériumtól, hogy az országban működő 22 művészeti iskolára a szaktárca egy új típusú számítási módszert alkalmaz majd, annak érdekében, hogy a művészeti oktatás ne lássa kárát a normatív finanszírozási rendszer bevezetésének. Hangsúlyozta, ők ennek alapján készítik elő a beiskolázási tervet is, úgy számolnak, hogy a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumra nem vonatkozik a normatív finanszírozási rendszer.
Zenészek és képzőművészek egy osztályban
„Úgy vélem, kormányszinten sem tudják, mit akarnak” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kirmájer Enikő, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium igazgatója, aki arról értesült, hogy a művészeti iskolákat sajátos módon kezelik majd. Ennek ellenére az igazgató úgy véli, a művészeti oktatás eddig sem volt és ezután sem lesz kivételes helyzetben, ami az osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezéseket illeti.
„Jelenleg is a gimnáziumi osztályainkban három különböző szakot voltunk kénytelenek két osztályba sűríteni” – hangoztatta az igazgató. Mint mondta, kilencedik osztályban az architektúra szakot választók egy osztályban, míg a zene- és képzőművészeti szakokat választók másik osztályba járnak. Emellett a következő tanévtől kezdődően a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt a jelenleg két osztályban tanuló negyedikesek egyetlen osztályba fognak járni, ami óraszámcsökkenést, és katedrák megszűnését eredményezi majd.
Aláírásgyűjtés az Apáczaiban
A tanügyi rendszer átszervezésére vonatkozó tervek azonban nemcsak a művészeti iskolák vezetőségét aggasztják, hanem azon gimnáziumok elöljáróit is, ahol ilyen jellegű osztályok is működnek. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vezetősége például aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy jövő tanévtől ne kelljen megszüntetni a képzőművészeti szakot. Vörös Alpár igazgató a Krónikának elmondta: több mint hatszáz kolozsvári közéleti személyiség, képzőművész, pedagógus írta alá a gimnázium pedagógusainak és a szülőknek a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez címzett nyílt levelét, amelyben a tanintézetben működő 5–8. osztályos képzőművészeti tagozat folytonosságának megőrzését kérik.
A nyílt levelet aláírók kérései között szerepel, hogy ezen a szakon az 5. osztály indításakor továbbra is 11–15 legyen a minimális gyereklétszám. Úgy vélik, a kolozsvári gimnázium képzőművészeti tagozata egyedülálló a közép- erdélyi magyar oktatásban. Vörös Alpár szerint Beszterce-Naszód és Fehér megyében sincs példa erre, ezért az említett két megyéből is vannak diákjaik. Az igazgató szerint a képzőművészeti oktatás sajátos nevelési értéket képvisel. Hasonlóképpen érvelnek a nyílt levél megfogalmazói is, szerintük a képzőművészeti tagozat „anyagi vagy más természetű megfontolásokból történő esetleges megszüntetése nagymértékben szegényítené az amúgy is szűk körű tehetségpallérozással foglalkozó nemzetiségi oktatásunk palettáját”.
„Amikor az Apáczai Csere János Gimnáziumban működő képzőművészeti tagozat fennmaradásáért szót emelünk, egyben nemzetiségi kultúránk egyik immár hagyománnyal rendelkező, szellemi kútfőjét is védelmezzük” – hangsúlyozzák a nyílt levél írói. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a következő tanévben is indulhat képzőművészeti osztály az Apáczaiban.
Vörös Alpár kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár őket nem keresték meg, hiszen az iskola nem művészeti gimnázium, egyetértenek az ilyen profilú tanintézetek kezdeményezésével, miszerint a művészeti oktatásra szánt keretösszeg növelését kérik.
Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 10.
A kisebbségi státus mentheti meg az iskolákat
A Kovászna megyei tanfelügyelőség a napokban tárgyal az oktatási minisztérium képviselőivel a kisebbségi oktatás finanszírozásáról. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a székelyföldi megyékben kétszeresen is kisebbségi oktatás zajlik, hiszen a magyarság országos szinten, míg a románok megyeszinten élnek kisebbségben.
Ily módon lehetőség nyílik pótfinanszírozásra, magyarázta a főtanfelügyelő, aki abban bízik, hogy a minisztérium külön támogatja majd a kis létszámú román tannyelvű osztályok működtetését.
Keresztély Irma szerint Háromszéken a vidéki iskolahálózat már nem vonható jobban össze, a rendszer csak a két megyei jogú városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen számít túlméretezettnek. „A megye két nagy városában sem akarunk iskolákat megszüntetni, hiszen néhány év múlva növekedni fog a gyereklétszám – ezt mutatják a felmérések. Az új finanszírozási rendszerrel viszont a következő tanévtől a két városban a tanügyi fizetések alig 70 százaléka biztosított. A különbséget a helyi önkormányzatok nem tudják előteremteni saját költségvetésükből, mivel több millió lejre lenne szükség” – hívta fel a figyelmet Kovászna megye főtanfelügyelője.
Keresztély Irma abban bízik, hogy sikerül a tárgyalások során pótfinanszírozást kérni a minisztériumtól. A tanév végéig az ígéretek szerint elfogadják az új tanügyi törvényt, amely lehetőséget biztosít iskolai konzorciumok megalakítására, ezáltal úgy lehet átszervezni a tanügyi rendszert, hogy csökkennek a költségek, így egyetlen iskolát sem kell bezárni.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
A Kovászna megyei tanfelügyelőség a napokban tárgyal az oktatási minisztérium képviselőivel a kisebbségi oktatás finanszírozásáról. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a székelyföldi megyékben kétszeresen is kisebbségi oktatás zajlik, hiszen a magyarság országos szinten, míg a románok megyeszinten élnek kisebbségben.
Ily módon lehetőség nyílik pótfinanszírozásra, magyarázta a főtanfelügyelő, aki abban bízik, hogy a minisztérium külön támogatja majd a kis létszámú román tannyelvű osztályok működtetését.
Keresztély Irma szerint Háromszéken a vidéki iskolahálózat már nem vonható jobban össze, a rendszer csak a két megyei jogú városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen számít túlméretezettnek. „A megye két nagy városában sem akarunk iskolákat megszüntetni, hiszen néhány év múlva növekedni fog a gyereklétszám – ezt mutatják a felmérések. Az új finanszírozási rendszerrel viszont a következő tanévtől a két városban a tanügyi fizetések alig 70 százaléka biztosított. A különbséget a helyi önkormányzatok nem tudják előteremteni saját költségvetésükből, mivel több millió lejre lenne szükség” – hívta fel a figyelmet Kovászna megye főtanfelügyelője.
Keresztély Irma abban bízik, hogy sikerül a tárgyalások során pótfinanszírozást kérni a minisztériumtól. A tanév végéig az ígéretek szerint elfogadják az új tanügyi törvényt, amely lehetőséget biztosít iskolai konzorciumok megalakítására, ezáltal úgy lehet átszervezni a tanügyi rendszert, hogy csökkennek a költségek, így egyetlen iskolát sem kell bezárni.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 11.
Eltérő RMDSZ-álláspontok a magyar nyelv hivatalossá tételéről
Ostobaságnak és diverziónak tartja Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését, hogy hivatalossá tegyék a magyar nyelvet a Székelyföldön.
Románia alkotmánya már most feljogosít arra, hogy használjuk a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Bihar megyében megtesszük ezt, és a jövőben is meg fogjuk tenni az alkotmányos kereteken belül” – mondta Szabó, aki szerint az SZNT határozattervezete „ostobaságnak és diverziónak” minősül. Az ügyvezető elnök úgy vélte, semmi szükség ilyen kezdeményezésekre, csupán az alkotmány előírásait kell gyakorlatba ültetni egységes módon, az összes magyarok által is lakott megyében.
Hasonlóan vélekedik László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is, aki szerint az SZNT kezdeményezése nem hoz semmi újat. Mint mondta, a magyar nyelv hivatalos használata benne foglaltatik a közigazgatási törvényben azon településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. László Attila szerint a kezdeményezés valódi célja az, hogy egyesek figyelem középpontjába kerüljenek.
Az említett törvény azt is előírja, hogy ezen településeken ki kell tenni a kétnyelvű helységnévtáblát, illetve a középületekre is fel kell kerülnie a kétnyelvű feliratoknak, mutatott rá a kolozsvári alpolgármester. Mint ismeretes, a kincses városban máig nem sikerült ezt megvalósítani, az RMDSZ-nek ugyanis nem sikerült megegyeznie erről az önkormányzatban többséget alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL).
Benedek István, a szövetség marosvásárhelyi elnöke ezzel szemben úgy véli, az SZNT kezdeményezése helyénvaló. Mint emlékezett, gyermekkorában az erdélyi románok többsége ismerte a magyar nyelvet, egyesek még a németet is, akárcsak a magyarok a románt. Benedek szerint a regionalizmus valójában ezt jelenti. „A körülmények biztosítottak ahhoz, hogy Svájc szintjére jussunk, ami a nyelvek hivatalossá tételét illeti” – vélte a politikus.
Hasonlóan örül a kezdeményezésnek Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke is. „Amennyiben ezt törvényerőre emelik, előrelépést jelent majd. De ehhez a parlamentnek is meg kell szavaznia” – mondta Halász. Ugyanakkor elismerte, hogy a Székelyföldet leszámítva Románia más régióiban nem tevődik fel a magyar nyelv hivatalossá válásának kérdése.
Mint ismeretes, az SZNT házbizottsága a napokban tette közzé határozattervezetét, melynek célja a magyar nyelv hivatalossá tétele a Székelyföldön. A dokumentumot a március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartandó Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen fogadnák el. A tervezet kimondja: a magyar nyelv hivatalos nyelv a Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével, így a régió minden polgára szabadon használhatja azt szóban és írásban egyaránt. Ezért az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, garantálva ezek egyenlőségét.
Pap Melinda. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Ostobaságnak és diverziónak tartja Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését, hogy hivatalossá tegyék a magyar nyelvet a Székelyföldön.
Románia alkotmánya már most feljogosít arra, hogy használjuk a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Bihar megyében megtesszük ezt, és a jövőben is meg fogjuk tenni az alkotmányos kereteken belül” – mondta Szabó, aki szerint az SZNT határozattervezete „ostobaságnak és diverziónak” minősül. Az ügyvezető elnök úgy vélte, semmi szükség ilyen kezdeményezésekre, csupán az alkotmány előírásait kell gyakorlatba ültetni egységes módon, az összes magyarok által is lakott megyében.
Hasonlóan vélekedik László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is, aki szerint az SZNT kezdeményezése nem hoz semmi újat. Mint mondta, a magyar nyelv hivatalos használata benne foglaltatik a közigazgatási törvényben azon településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. László Attila szerint a kezdeményezés valódi célja az, hogy egyesek figyelem középpontjába kerüljenek.
Az említett törvény azt is előírja, hogy ezen településeken ki kell tenni a kétnyelvű helységnévtáblát, illetve a középületekre is fel kell kerülnie a kétnyelvű feliratoknak, mutatott rá a kolozsvári alpolgármester. Mint ismeretes, a kincses városban máig nem sikerült ezt megvalósítani, az RMDSZ-nek ugyanis nem sikerült megegyeznie erről az önkormányzatban többséget alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL).
Benedek István, a szövetség marosvásárhelyi elnöke ezzel szemben úgy véli, az SZNT kezdeményezése helyénvaló. Mint emlékezett, gyermekkorában az erdélyi románok többsége ismerte a magyar nyelvet, egyesek még a németet is, akárcsak a magyarok a románt. Benedek szerint a regionalizmus valójában ezt jelenti. „A körülmények biztosítottak ahhoz, hogy Svájc szintjére jussunk, ami a nyelvek hivatalossá tételét illeti” – vélte a politikus.
Hasonlóan örül a kezdeményezésnek Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke is. „Amennyiben ezt törvényerőre emelik, előrelépést jelent majd. De ehhez a parlamentnek is meg kell szavaznia” – mondta Halász. Ugyanakkor elismerte, hogy a Székelyföldet leszámítva Románia más régióiban nem tevődik fel a magyar nyelv hivatalossá válásának kérdése.
Mint ismeretes, az SZNT házbizottsága a napokban tette közzé határozattervezetét, melynek célja a magyar nyelv hivatalossá tétele a Székelyföldön. A dokumentumot a március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartandó Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen fogadnák el. A tervezet kimondja: a magyar nyelv hivatalos nyelv a Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével, így a régió minden polgára szabadon használhatja azt szóban és írásban egyaránt. Ezért az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, garantálva ezek egyenlőségét.
Pap Melinda. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 13.
A magyar nyomkeresésről (Beder Tibor új könyve)
Tegnap délután mutatták be Sepsiszentgyörgyön Beder Tibor Apadó fájdalom című új könyvét. A kötet mintegy összegezése a szerző nagyívű utazásainak, amelyeket nemcsak földrajzi értelemben tett meg, hanem a történelmi, szépirodalmi tudományok, a népi hagyomány, a képzelet térségeiben vándorolva is. Beásta magát a magyar és más népek őstörténetébe, históriájába, szívébe-lelkébe.
Az Apadó fájdalomban már az első mondatban meghökkent: „...decretum Ugros eliminandos esse...", azaz „...elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak..." 907-ben adatik ki az egyesült európai, német-római vezetésű haderő részéről. Az Árpád honfoglaló seregei ellen induló, többszörös létszámbéli fölényű, százezres haderőt a nyugati világ számára ismeretlen harcmodorú magyar sereg legyőzi, és a pannóniai honszerzést területileg a mondák Óperenciájáig, azaz az Ens folyóig terjeszti ki.
Ez a metafora a továbbiakban behálózza a szerzőnk könyvét a honfoglalást megelőző, a történelmi, azaz a Szent István-i Magyarország megszületésétől a székelyföldi autonómia megteremtésének igenléséig.
Beder Tibor történelmünket és kortársi világunkat bekalandozó könyvének gerince annak a folyamatnak a feltárása, amely az egykor magyar többségű térségek históriai lefaragását és elvesztését jeleníti meg, és a mérhetetlen veszteségek ellenére a mégis megmaradás, a mégis itt maradás parancsát követi. Erdély esetében mára ez a térség főleg Székelyföldön — és a magyar határ menti övezetben — mutat fel kompakt, nyolcvan százalékban magyar tömeget. Ez képezi magyar szempontból azt a magot, amely az erdélyi magyarság belső anyaországa, erős szellemi és kulturális vára. Ezért tartatik folyamatos nyelvi, kulturális, szellemi és fizikai ostrom alatt. A szerző azért állít mércét, jelöl ki feladatsorokat, hogy ezt a több európai államnál nagyobb térséget szívünkhöz nőtt szokásrendszerével, történelmi múltjával együtt megtartsuk és megvédjük.
A történelmi és földrajzi barangolások során a tanulságos példák sokaságával mutatja be, járja körbe azt a eróziós mállást, amely a magyar etnikum felől nézvést lemarja a székelyföldi „magról" a peremrészeket. Székelyföldet olyan értelemben is „körüljárja", hogy szól a Barcasági-medence népességéről és ezek históriájáról, eljut egészen Törcsvár és Fogarasföld vidékéig, északon a Beszterce környéki Szászföldig, az egykori Aranyosszék székelyeiig, és ezt a földrajzi kört a moldvai csángómagyarokkal zárja, akik ma is a leginkább ki vannak téve a történelmi szélverésnek.
A történelmi tanulságok kiszálazása közben nagy empátiával szól — már csak a családi kötelékek ürügyén is — az örmény—magyar kapcsolatokról és etnikumközi összeszövődésekről, a szászság—magyarság kettős kötődésű és szakítópróbás históriájáról, majd az etnikum majdnem teljes eltűnéséről, az új, hagymakupolás honfoglalás térnyeréséről.
A könyv legmarkánsabb vonulata a románság hol brutális, hol alattomos, rafinált előretörése. Ebben a folyamatban hangot ad a magyar „bűnöknek", ostorozza az országot veszejtő, Károlyi Mihály-féle vonulatot, a bolsevista uralom pótolhatatlan és visszafordíthatatlan kártevéseit, majd a kommunizmus kelet-európai tombolását.
A szerző a magyarság és a székelység türk származásának elkötelezettje, az ótörök rokonságtól az oszmán-török kapcsolatokig terjedő széles pászma megrajzolója. A török—magyar, török—székely kapcsolatokról személyi kötődései, tájékozottsága okán is bőven szól, ebben a könyvében nem kerüli meg a török—örmény konfrontációt sem.
Az Apadó fájdalom széles körű történelmi forrásanyagra támaszkodó mű. Hiányzó és hézagosan vagy rosszul megírt történelemkönyveink kiegészítője, olyan olvasmány, amely a magyar méltóság és önazonosság építésében alig lesz nélkülözhető, az autonóm gondolkodás és az autonómia fundamentumának építése
Sylvester Lajos. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tegnap délután mutatták be Sepsiszentgyörgyön Beder Tibor Apadó fájdalom című új könyvét. A kötet mintegy összegezése a szerző nagyívű utazásainak, amelyeket nemcsak földrajzi értelemben tett meg, hanem a történelmi, szépirodalmi tudományok, a népi hagyomány, a képzelet térségeiben vándorolva is. Beásta magát a magyar és más népek őstörténetébe, históriájába, szívébe-lelkébe.
Az Apadó fájdalomban már az első mondatban meghökkent: „...decretum Ugros eliminandos esse...", azaz „...elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak..." 907-ben adatik ki az egyesült európai, német-római vezetésű haderő részéről. Az Árpád honfoglaló seregei ellen induló, többszörös létszámbéli fölényű, százezres haderőt a nyugati világ számára ismeretlen harcmodorú magyar sereg legyőzi, és a pannóniai honszerzést területileg a mondák Óperenciájáig, azaz az Ens folyóig terjeszti ki.
Ez a metafora a továbbiakban behálózza a szerzőnk könyvét a honfoglalást megelőző, a történelmi, azaz a Szent István-i Magyarország megszületésétől a székelyföldi autonómia megteremtésének igenléséig.
Beder Tibor történelmünket és kortársi világunkat bekalandozó könyvének gerince annak a folyamatnak a feltárása, amely az egykor magyar többségű térségek históriai lefaragását és elvesztését jeleníti meg, és a mérhetetlen veszteségek ellenére a mégis megmaradás, a mégis itt maradás parancsát követi. Erdély esetében mára ez a térség főleg Székelyföldön — és a magyar határ menti övezetben — mutat fel kompakt, nyolcvan százalékban magyar tömeget. Ez képezi magyar szempontból azt a magot, amely az erdélyi magyarság belső anyaországa, erős szellemi és kulturális vára. Ezért tartatik folyamatos nyelvi, kulturális, szellemi és fizikai ostrom alatt. A szerző azért állít mércét, jelöl ki feladatsorokat, hogy ezt a több európai államnál nagyobb térséget szívünkhöz nőtt szokásrendszerével, történelmi múltjával együtt megtartsuk és megvédjük.
A történelmi és földrajzi barangolások során a tanulságos példák sokaságával mutatja be, járja körbe azt a eróziós mállást, amely a magyar etnikum felől nézvést lemarja a székelyföldi „magról" a peremrészeket. Székelyföldet olyan értelemben is „körüljárja", hogy szól a Barcasági-medence népességéről és ezek históriájáról, eljut egészen Törcsvár és Fogarasföld vidékéig, északon a Beszterce környéki Szászföldig, az egykori Aranyosszék székelyeiig, és ezt a földrajzi kört a moldvai csángómagyarokkal zárja, akik ma is a leginkább ki vannak téve a történelmi szélverésnek.
A történelmi tanulságok kiszálazása közben nagy empátiával szól — már csak a családi kötelékek ürügyén is — az örmény—magyar kapcsolatokról és etnikumközi összeszövődésekről, a szászság—magyarság kettős kötődésű és szakítópróbás históriájáról, majd az etnikum majdnem teljes eltűnéséről, az új, hagymakupolás honfoglalás térnyeréséről.
A könyv legmarkánsabb vonulata a románság hol brutális, hol alattomos, rafinált előretörése. Ebben a folyamatban hangot ad a magyar „bűnöknek", ostorozza az országot veszejtő, Károlyi Mihály-féle vonulatot, a bolsevista uralom pótolhatatlan és visszafordíthatatlan kártevéseit, majd a kommunizmus kelet-európai tombolását.
A szerző a magyarság és a székelység türk származásának elkötelezettje, az ótörök rokonságtól az oszmán-török kapcsolatokig terjedő széles pászma megrajzolója. A török—magyar, török—székely kapcsolatokról személyi kötődései, tájékozottsága okán is bőven szól, ebben a könyvében nem kerüli meg a török—örmény konfrontációt sem.
Az Apadó fájdalom széles körű történelmi forrásanyagra támaszkodó mű. Hiányzó és hézagosan vagy rosszul megírt történelemkönyveink kiegészítője, olyan olvasmány, amely a magyar méltóság és önazonosság építésében alig lesz nélkülözhető, az autonóm gondolkodás és az autonómia fundamentumának építése
Sylvester Lajos. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 13.
A képzőművészetek éve Székelyföldön
Még ősszel, a Barabás Miklós Céh 80. évfordulója alkalmából jeleztük, hogy a képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt Kovászna megye önkormányzata, a kezdeményezéshez csatlakozott a szomszédos Hargita megye is.
"A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén" – mondta az MTI-nek Tamás Sándor, a történelmi Háromszéket magába foglaló Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is.
A szervezésbe bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és emlékalbumokat adnának ki – közölte Tamás Sándor, hozzáfűzve: szeretnék előtérbe helyezni, megismertetni a fiatal képzőművészeket is. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő momentuma Gyárfás Jenő festőművész szobrának felavatása lesz, a nevét viselő képtárral szemben, Sepsiszentgyörgy főterén. A másik fontos mozzanat Barabás Miklós születése 200. évfordulójának megünneplése.
Tamás Sándor tájékoztatott arról is, hogy a Kovászna megyei önkormányzat 100 000 lejt különített el a rendezvény finanszírozására. "Valljuk, hogy nehéz gazdasági helyzetben is áldozni kell az értékteremtő kultúrára" – hangsúlyozta az MTI-nek Tamás Sándor.
Könyvekről inkább semmit
Miközben a média arról fecseg, hogy most aztán már csakugyan lőttek a Gutenberg-galaxisnak, egyszer s mindenkorra lejárt az ideje a könyvnek, merthogy a világhálós olvasás kiszorította a kényelmes, hátradőlős otthoni, könyvtári vagy íróasztal melletti szellemi táplálkozást, a felcseperedő nemzedék már csak az iskolában lát "hagyományos" könyvet, egyébként az e-könyveken (ingyenesen letölthető elektronikus könyveken) szocializálódik, és a büdös életben nem fog a kezébe többé papírra nyomott olvasnivalót, aközben meg azt tapasztaljuk, hogy papírra nyomott kiadványokból soha nem látott-tapasztalt dömping mutatkozik: "klasszikus" könyvek millióival árasztja el a piacot a sok száz kiadó. Szaporodnak, korszerűsödnek a nyomdák mifelénk is. Az ember hiába kapkodja a fejét, menne már-már falnak az önsajnálattól – most végre feltölthetné pár poros polcból álló soványka könyvtárát, hiszen íme, egyetlen vidéki könyvvásáron is lába elé terül a fél világirodalom –, mert úgy jár, mint az egyszeri karrierista; mire valamit is megengedhetne magának, kiderül, hogy már szinte semmit sem engedhet meg: huzat süvít a pénztárcában, cincog az eurócent a zsebben.
Méltatlankodó ismerősök állítanak meg úton-útfélen, hogy ez a fenenagy szabadság eszmeileg is mennyire felhígította a piacot: manapság könyvet ír boldog-boldogtalan; és milyeneket, uramisten!... Hát szabad ezt? Hát nincs, aki határt szabjon a sok giccsnek? Több az író, költő, mint a tisztes kenyérkereső, több az emlékezés, mint az emlék; amennyi magról kelt poéta, átokverte grafomán, önjelölt antikommunista, mosakodós nómenklaturista, reszketeg hadfi – mind-mind kötetet ad ki. Mi több, elvárják, hogy a sajtó és a szakma beszéljen, írjon – naná, hogy csakis dicsérőleg!, szemelvényeket közölve – a dicső fércművekről, zengzetes kritikák kürtöljék azok hallatlan halhatatlanságát. Hát nincs, aki megmondaná ezeknek: "Coki!, eddig s ne tovább, fűzfalombos pancser banda?!..."Maholnap belefúlunk a randa ballasztba!...
Vörösmarty Mihály is eltűnődött azon, hogy ment-é a könyvek által a világ elébb. Meg is válaszoltaforma, de a kérdés, mint a nagy gondok igazán, máig érvényes, a probléma nyitott maradt.
Jean de La Bruyere francia moralista (1645 – 1696) megfogalmazta az emberek viszonyulását az írott szóhoz. "Az ostobák elolvasnak egy könyvet, és egyáltalán nem értik; a középkorú szellemek azt hiszik, hogy tökéletesen értik; a nagy szellemek olykor nem értik egészen: homályosnak találják benne azt, ami homályos, aminthogy világosnak találják azt, ami világos; a »szép szellemek«, a tetszelgők homályosnak akarják találni azt, ami egyáltalán nem az, és nem akarják megérteni azt, ami nagyon is érthető."
Ez ma annyival egészíthető ki, hogy az ostobák egyáltalán, a középkorú szellemek egész ritkán, a »szép szellemek«, a tetszelgők majdnem sosem olvasnak, minek következtében éppúgy nem értik, találják homályosnak vagy világosnak a felkapott, éppen divatos "műveket", mint dicstelen elődeik, ellenben képesek tévés műsorok négyszögletű kerekasztalainál szakmányban csépelni a szót, pró és kontra, miután valaki, aki tényleg olvas, érdemben merészel beszélni egyik-másik alkotásról.
A műveket pedig a "nagy szellemek" állítják a közvélemény érdeklődésének fókuszába. Ezek a tévés világ intellektuális celebjei. Időnként, mint korpa közé, odakeveredik egy-egy elvetemült idióta, aki homályosnak mondja a homályost és világosnak a világost – de az efféléket hamar kipenderítik.
Ami pedig a rengeteg szemetet illeti, arról is volt véleménye mösziő Bruyer Jánosnak: "A rossz könyveknek szabadon kell a nyilvánosság elé kerülniük, hogy az emberek szabadon választhassák ki a jót."
Nincs naivabb a moralistánál. Bár az is igaz lehet, amit Szerb Antal mond róla: "Ha ma élne, talán újságkrokikat írna, és ennek a szép és nehéz műfajnak legfélelmetesebb virtuózai közé tartoznék."
Isten a lelkem, talán mégis jobb (nekünk!), hogy odaátról kontemplálja a maga hűvös derűjével ezt a cudar világot...
Bölöni Domokos. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Még ősszel, a Barabás Miklós Céh 80. évfordulója alkalmából jeleztük, hogy a képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt Kovászna megye önkormányzata, a kezdeményezéshez csatlakozott a szomszédos Hargita megye is.
"A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén" – mondta az MTI-nek Tamás Sándor, a történelmi Háromszéket magába foglaló Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is.
A szervezésbe bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és emlékalbumokat adnának ki – közölte Tamás Sándor, hozzáfűzve: szeretnék előtérbe helyezni, megismertetni a fiatal képzőművészeket is. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő momentuma Gyárfás Jenő festőművész szobrának felavatása lesz, a nevét viselő képtárral szemben, Sepsiszentgyörgy főterén. A másik fontos mozzanat Barabás Miklós születése 200. évfordulójának megünneplése.
Tamás Sándor tájékoztatott arról is, hogy a Kovászna megyei önkormányzat 100 000 lejt különített el a rendezvény finanszírozására. "Valljuk, hogy nehéz gazdasági helyzetben is áldozni kell az értékteremtő kultúrára" – hangsúlyozta az MTI-nek Tamás Sándor.
Könyvekről inkább semmit
Miközben a média arról fecseg, hogy most aztán már csakugyan lőttek a Gutenberg-galaxisnak, egyszer s mindenkorra lejárt az ideje a könyvnek, merthogy a világhálós olvasás kiszorította a kényelmes, hátradőlős otthoni, könyvtári vagy íróasztal melletti szellemi táplálkozást, a felcseperedő nemzedék már csak az iskolában lát "hagyományos" könyvet, egyébként az e-könyveken (ingyenesen letölthető elektronikus könyveken) szocializálódik, és a büdös életben nem fog a kezébe többé papírra nyomott olvasnivalót, aközben meg azt tapasztaljuk, hogy papírra nyomott kiadványokból soha nem látott-tapasztalt dömping mutatkozik: "klasszikus" könyvek millióival árasztja el a piacot a sok száz kiadó. Szaporodnak, korszerűsödnek a nyomdák mifelénk is. Az ember hiába kapkodja a fejét, menne már-már falnak az önsajnálattól – most végre feltölthetné pár poros polcból álló soványka könyvtárát, hiszen íme, egyetlen vidéki könyvvásáron is lába elé terül a fél világirodalom –, mert úgy jár, mint az egyszeri karrierista; mire valamit is megengedhetne magának, kiderül, hogy már szinte semmit sem engedhet meg: huzat süvít a pénztárcában, cincog az eurócent a zsebben.
Méltatlankodó ismerősök állítanak meg úton-útfélen, hogy ez a fenenagy szabadság eszmeileg is mennyire felhígította a piacot: manapság könyvet ír boldog-boldogtalan; és milyeneket, uramisten!... Hát szabad ezt? Hát nincs, aki határt szabjon a sok giccsnek? Több az író, költő, mint a tisztes kenyérkereső, több az emlékezés, mint az emlék; amennyi magról kelt poéta, átokverte grafomán, önjelölt antikommunista, mosakodós nómenklaturista, reszketeg hadfi – mind-mind kötetet ad ki. Mi több, elvárják, hogy a sajtó és a szakma beszéljen, írjon – naná, hogy csakis dicsérőleg!, szemelvényeket közölve – a dicső fércművekről, zengzetes kritikák kürtöljék azok hallatlan halhatatlanságát. Hát nincs, aki megmondaná ezeknek: "Coki!, eddig s ne tovább, fűzfalombos pancser banda?!..."Maholnap belefúlunk a randa ballasztba!...
Vörösmarty Mihály is eltűnődött azon, hogy ment-é a könyvek által a világ elébb. Meg is válaszoltaforma, de a kérdés, mint a nagy gondok igazán, máig érvényes, a probléma nyitott maradt.
Jean de La Bruyere francia moralista (1645 – 1696) megfogalmazta az emberek viszonyulását az írott szóhoz. "Az ostobák elolvasnak egy könyvet, és egyáltalán nem értik; a középkorú szellemek azt hiszik, hogy tökéletesen értik; a nagy szellemek olykor nem értik egészen: homályosnak találják benne azt, ami homályos, aminthogy világosnak találják azt, ami világos; a »szép szellemek«, a tetszelgők homályosnak akarják találni azt, ami egyáltalán nem az, és nem akarják megérteni azt, ami nagyon is érthető."
Ez ma annyival egészíthető ki, hogy az ostobák egyáltalán, a középkorú szellemek egész ritkán, a »szép szellemek«, a tetszelgők majdnem sosem olvasnak, minek következtében éppúgy nem értik, találják homályosnak vagy világosnak a felkapott, éppen divatos "műveket", mint dicstelen elődeik, ellenben képesek tévés műsorok négyszögletű kerekasztalainál szakmányban csépelni a szót, pró és kontra, miután valaki, aki tényleg olvas, érdemben merészel beszélni egyik-másik alkotásról.
A műveket pedig a "nagy szellemek" állítják a közvélemény érdeklődésének fókuszába. Ezek a tévés világ intellektuális celebjei. Időnként, mint korpa közé, odakeveredik egy-egy elvetemült idióta, aki homályosnak mondja a homályost és világosnak a világost – de az efféléket hamar kipenderítik.
Ami pedig a rengeteg szemetet illeti, arról is volt véleménye mösziő Bruyer Jánosnak: "A rossz könyveknek szabadon kell a nyilvánosság elé kerülniük, hogy az emberek szabadon választhassák ki a jót."
Nincs naivabb a moralistánál. Bár az is igaz lehet, amit Szerb Antal mond róla: "Ha ma élne, talán újságkrokikat írna, és ennek a szép és nehéz műfajnak legfélelmetesebb virtuózai közé tartoznék."
Isten a lelkem, talán mégis jobb (nekünk!), hogy odaátról kontemplálja a maga hűvös derűjével ezt a cudar világot...
Bölöni Domokos. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. február 15.
Van magyar jövő Hunyad megyében
Hunyad megye- Szimbolikus helyszínen, Hunyad megye egyetlen önálló magyar tanintézményében, a Dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban került sor hétfőn a Háromszék-Hunyad megye együttműködési megállapodás aláírására.
A két térség közötti kapcsolatok előzményeit idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsnak elnöke a megállapodás aláírásakor. Egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön jelentette be Winkler Gyula EP-képviselő és Antal Árpád András polgármester a Székelyföld – Szórvány Partnerség kezdeményezését. “Nemzeti cél érdekében kell összefognunk, a Székelyföld belső anyaországként kell megnyilvánuljon. Az elmúlt tíz évben Hunyad megyében a magyarság 25 százalékkal csökkent. Ezen a tendencián szeretnénk változtatni. Nagyon fontos, hogy találtunk lelkes embereket, akikkel el lehetett indítani a szórványprogramunkat” – mutatott rá Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte, nem feltétlenül az anyagi vonzatát kell nézni ennek a kezdeményezésnek, hanem nagy hangsúly kerül az önkéntességre. „Belső indíttatásra van szükség. E mellé pedig Kovászna Megye Tanács nevében mondhatom, az értelmes célok és az összefogás érdekében támogatni tudjuk, hogy ez a keretegyezmény megteljen tartalommal. Nem akarjuk mi megmondani, hogy mi a teendő, hanem a Hunyad megyei közösség igényeire akarunk odafigyelni” – összegezte a program célját Tamás Sándor.
“A demográfiai adatok sajnos kíméletlenek, de a civil szervezetek, az egyházak, iskolák és a közéleti szereplők partnersége megfelelő politikai háttérrel eredményt fog hozni. Együtt tudunk gondolkodni, és ez nemcsak elméleti, de gyakorlati síkon is megmutatkozott, hiszen elkezdődik ez a program. Itt minden kezdeményezés jó táptalajra hull. Tudunk meglepetést szerezni, hiszen van magyar élet Déván, Vajdahunyadon, de Hátszegen vagy Petrozsényban is. Hunyad megye tele van a magyar történelem emlékhelyeivel, amelyet a székelyföldieknek is érdemes megismerniük” – fejtette ki Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője beszámolt arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma készíti a szórványstratégiáját, amely két pillérre épül, a templomra és az iskolára. “Ez a stratégia a világban élő magyarok viszonylatában készül, hozza kell tennünk viszont, hogy a Kárpát-medencei magyarság esetében ezt ki kell egészíteni a közigazgatási, kormányzati döntéshozatalban való részvétellel” – mutatott rá Winkler Gyula, utalva arra, hogy Hunyad megyében az RMDSZkormányzati szerepvállalása tudja pótolni a hiányzó önkormányzati képviseletet.
“Gratulálni kell ehhez az iskolához, amelyet itt Déván összefogással hoztak létre, Gyönyörű ez az iskola, amikor azt mondtuk, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, arra is gondoltunk, hogy sokat tanulhatunk egymástól. Székelyföldön a testvérkapcsolatok általában Magyarország fele fordultak, és ennek köszönhetően mi – akik a tömbmagyarságban élünk – elfelejtjük, hogy mit jelent Romániában magyarnak lenni. Azt szeretnénk, hogy mind Székelyföldön, mind a szórványban az emberek büszkék lehessenek magyarságukra” – hangsúlyozta Antal Árpád András. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint mindkét közösségen múlik, hogy milyen konkrét hozadéka lesz ennek a programnak, nem véletlenül szerepel az együttműködési megállapodás szövegében, „Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért”.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa a tavaly Kovászna megyében dolgozott kormányfelügyelőként, hozzászólásában elmondta, Székelyföldön döbbent rá, mennyire fontos a kapcsolat a tömbben és a szórványban élő magyarok között, hiszen a szórványban élő magyaroknak ez biztonságot, bizalmat eredményez.
A megállapodás aláírását megelőzően több száz diák előtt lépett fel február 12-én a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és a megzenésített gyerekverseket játszó baróti Kelekótya együttes. A csernátoni Csiporkázó Játszóház ostorfonásra, szalmatárgyak készítésére, gyöngyfűzésre tanította a kicsiket. Délután Vajdahunyadon léptek fel a háromszéki előadók, ahol szintén nagy érdeklődés övezte a produkciókat, melyeket a helybeli 6-os iskola magyar tagozatának reneszánsz táncai is kiegészítettek. Vajdahunyadi pedagógusok elmondták, testvériskolai kapcsolatot szeretnének kialakítani háromszéki iskolákkal, de egyházi vonalon is kibontakozóban van a két megye kapcsolata. A nap fergeteges táncházzal ért véget a Vajdahunyadi Magyar Házban, ahol háromszéki és vajdahunyadi fiatalok közösen ropták a táncot.
A hétfői eseményen a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) is partnerségi együttműködést írt alá. A két szervezet elnöke, Széll Lőrincz és Grüman Róbert a Hunyad megyei és a háromszéki magyar ifjúságiközösségek közötti párbeszéd és együttműködés megerősítését kezdeményezte ezáltal, különös tekintettel az általuk képviselt fiatalokra. Elmondták, hosszú távon egy partiumi egyesület is be akarnak vonni az együttműködésbe. Forrás: erdon.ro
Hunyad megye- Szimbolikus helyszínen, Hunyad megye egyetlen önálló magyar tanintézményében, a Dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban került sor hétfőn a Háromszék-Hunyad megye együttműködési megállapodás aláírására.
A két térség közötti kapcsolatok előzményeit idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsnak elnöke a megállapodás aláírásakor. Egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön jelentette be Winkler Gyula EP-képviselő és Antal Árpád András polgármester a Székelyföld – Szórvány Partnerség kezdeményezését. “Nemzeti cél érdekében kell összefognunk, a Székelyföld belső anyaországként kell megnyilvánuljon. Az elmúlt tíz évben Hunyad megyében a magyarság 25 százalékkal csökkent. Ezen a tendencián szeretnénk változtatni. Nagyon fontos, hogy találtunk lelkes embereket, akikkel el lehetett indítani a szórványprogramunkat” – mutatott rá Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte, nem feltétlenül az anyagi vonzatát kell nézni ennek a kezdeményezésnek, hanem nagy hangsúly kerül az önkéntességre. „Belső indíttatásra van szükség. E mellé pedig Kovászna Megye Tanács nevében mondhatom, az értelmes célok és az összefogás érdekében támogatni tudjuk, hogy ez a keretegyezmény megteljen tartalommal. Nem akarjuk mi megmondani, hogy mi a teendő, hanem a Hunyad megyei közösség igényeire akarunk odafigyelni” – összegezte a program célját Tamás Sándor.
“A demográfiai adatok sajnos kíméletlenek, de a civil szervezetek, az egyházak, iskolák és a közéleti szereplők partnersége megfelelő politikai háttérrel eredményt fog hozni. Együtt tudunk gondolkodni, és ez nemcsak elméleti, de gyakorlati síkon is megmutatkozott, hiszen elkezdődik ez a program. Itt minden kezdeményezés jó táptalajra hull. Tudunk meglepetést szerezni, hiszen van magyar élet Déván, Vajdahunyadon, de Hátszegen vagy Petrozsényban is. Hunyad megye tele van a magyar történelem emlékhelyeivel, amelyet a székelyföldieknek is érdemes megismerniük” – fejtette ki Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője beszámolt arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma készíti a szórványstratégiáját, amely két pillérre épül, a templomra és az iskolára. “Ez a stratégia a világban élő magyarok viszonylatában készül, hozza kell tennünk viszont, hogy a Kárpát-medencei magyarság esetében ezt ki kell egészíteni a közigazgatási, kormányzati döntéshozatalban való részvétellel” – mutatott rá Winkler Gyula, utalva arra, hogy Hunyad megyében az RMDSZkormányzati szerepvállalása tudja pótolni a hiányzó önkormányzati képviseletet.
“Gratulálni kell ehhez az iskolához, amelyet itt Déván összefogással hoztak létre, Gyönyörű ez az iskola, amikor azt mondtuk, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, arra is gondoltunk, hogy sokat tanulhatunk egymástól. Székelyföldön a testvérkapcsolatok általában Magyarország fele fordultak, és ennek köszönhetően mi – akik a tömbmagyarságban élünk – elfelejtjük, hogy mit jelent Romániában magyarnak lenni. Azt szeretnénk, hogy mind Székelyföldön, mind a szórványban az emberek büszkék lehessenek magyarságukra” – hangsúlyozta Antal Árpád András. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint mindkét közösségen múlik, hogy milyen konkrét hozadéka lesz ennek a programnak, nem véletlenül szerepel az együttműködési megállapodás szövegében, „Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért”.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa a tavaly Kovászna megyében dolgozott kormányfelügyelőként, hozzászólásában elmondta, Székelyföldön döbbent rá, mennyire fontos a kapcsolat a tömbben és a szórványban élő magyarok között, hiszen a szórványban élő magyaroknak ez biztonságot, bizalmat eredményez.
A megállapodás aláírását megelőzően több száz diák előtt lépett fel február 12-én a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és a megzenésített gyerekverseket játszó baróti Kelekótya együttes. A csernátoni Csiporkázó Játszóház ostorfonásra, szalmatárgyak készítésére, gyöngyfűzésre tanította a kicsiket. Délután Vajdahunyadon léptek fel a háromszéki előadók, ahol szintén nagy érdeklődés övezte a produkciókat, melyeket a helybeli 6-os iskola magyar tagozatának reneszánsz táncai is kiegészítettek. Vajdahunyadi pedagógusok elmondták, testvériskolai kapcsolatot szeretnének kialakítani háromszéki iskolákkal, de egyházi vonalon is kibontakozóban van a két megye kapcsolata. A nap fergeteges táncházzal ért véget a Vajdahunyadi Magyar Házban, ahol háromszéki és vajdahunyadi fiatalok közösen ropták a táncot.
A hétfői eseményen a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) is partnerségi együttműködést írt alá. A két szervezet elnöke, Széll Lőrincz és Grüman Róbert a Hunyad megyei és a háromszéki magyar ifjúságiközösségek közötti párbeszéd és együttműködés megerősítését kezdeményezte ezáltal, különös tekintettel az általuk képviselt fiatalokra. Elmondták, hosszú távon egy partiumi egyesület is be akarnak vonni az együttműködésbe. Forrás: erdon.ro
2010. február 16.
Albert Álmos pert nyert Románia ellen Strasbourgban
Az Emberi Jogok Európai Bírósága Albert Álmosnak, a többségében magyarok lakta romániai Sepsiszentgyörgy volt polgármesterének, az RMDSZ szenátorának adott igazat egy évek óta húzódó peres vitát lezárva kedden.
Albert Álmos 2002-ben, amikor Sepsiszentgyörgy polgármestere volt, levetette a városháza tornyáról a román nemzeti lobogót. Egy másik román vád szerint - meg nem határozott időpontban - pedig arra adott utasítást, hogy a hivatalos fejléces levélpapírokon tüntessék fel a város nevét magyarul is. Az illetékes megyei hatóságok jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről, és átszámítva 2755 eurós pénzbírsággal sújtották Albert Álmost.
A polgármester azonban megtámadta a jegyzőkönyv tartalmát és formáját is. Hiányolta, hogy a dokumentumban nem utaltak arra: mikor rendelte el a hivatalos levélpapírokon a városnév magyar fordításának a feltüntetését. A román igazságszolgáltatás a későbbiekben indoklás nélkül utasította el a polgármester jogi kereseteit. Albert Álmos ezt követően fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag a volt polgármesternek adott igazat, arra hivatkozva hogy az ítéletek megindokolásának hiánya egyenlőtlenné tette a pereskedést. A bíróság ezért arra kötelezte a román államot, hogy térítse meg a volt polgármesternek a korábban rá kiszabott bírság összegét. Forrás: NOL
Az Emberi Jogok Európai Bírósága Albert Álmosnak, a többségében magyarok lakta romániai Sepsiszentgyörgy volt polgármesterének, az RMDSZ szenátorának adott igazat egy évek óta húzódó peres vitát lezárva kedden.
Albert Álmos 2002-ben, amikor Sepsiszentgyörgy polgármestere volt, levetette a városháza tornyáról a román nemzeti lobogót. Egy másik román vád szerint - meg nem határozott időpontban - pedig arra adott utasítást, hogy a hivatalos fejléces levélpapírokon tüntessék fel a város nevét magyarul is. Az illetékes megyei hatóságok jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről, és átszámítva 2755 eurós pénzbírsággal sújtották Albert Álmost.
A polgármester azonban megtámadta a jegyzőkönyv tartalmát és formáját is. Hiányolta, hogy a dokumentumban nem utaltak arra: mikor rendelte el a hivatalos levélpapírokon a városnév magyar fordításának a feltüntetését. A román igazságszolgáltatás a későbbiekben indoklás nélkül utasította el a polgármester jogi kereseteit. Albert Álmos ezt követően fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag a volt polgármesternek adott igazat, arra hivatkozva hogy az ítéletek megindokolásának hiánya egyenlőtlenné tette a pereskedést. A bíróság ezért arra kötelezte a román államot, hogy térítse meg a volt polgármesternek a korábban rá kiszabott bírság összegét. Forrás: NOL
2010. február 16.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága Albert Álmosnak, a többségében magyarok lakta romániai Sepsiszentgyörgy (Sfantu Gheorghe) volt polgármesterének, az RMDSZ szenátorának adott igazat egy évek óta húzódó peres vitát lezárva kedden.
Albert Álmos 2002-ben, amikor Sepsiszentgyörgy polgármestere volt, levetette a városháza tornyáról a román nemzeti lobogót. Egy másik román vád szerint - meg nem határozott időpontban - pedig arra adott utasítást, hogy a hivatalos fejléces levélpapírokon tüntessék fel a város nevét magyarul is. Az illetékes megyei hatóságok jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről, és átszámítva 2755 eurós pénzbírsággal sújtották Albert Álmost.
A polgármester azonban megtámadta a jegyzőkönyv tartalmát és formáját is. Hiányolta, hogy a dokumentumban nem utaltak arra: mikor rendelte el a hivatalos levélpapírokon a városnév magyar fordításának a feltüntetését. A román igazságszolgáltatás a későbbiekben indoklás nélkül utasította el a polgármester jogi kereseteit. Albert Álmos ezt követően fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag a volt polgármesternek adott igazat, arra hivatkozva hogy az ítéletek megindokolásának hiánya egyenlőtlenné tette a pereskedést. A bíróság ezért arra kötelezte a román államot, hogy térítse meg a volt polgármesternek a korábban rá kiszabott bírság összegét. Forrás: NOL.hu
Albert Álmos 2002-ben, amikor Sepsiszentgyörgy polgármestere volt, levetette a városháza tornyáról a román nemzeti lobogót. Egy másik román vád szerint - meg nem határozott időpontban - pedig arra adott utasítást, hogy a hivatalos fejléces levélpapírokon tüntessék fel a város nevét magyarul is. Az illetékes megyei hatóságok jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről, és átszámítva 2755 eurós pénzbírsággal sújtották Albert Álmost.
A polgármester azonban megtámadta a jegyzőkönyv tartalmát és formáját is. Hiányolta, hogy a dokumentumban nem utaltak arra: mikor rendelte el a hivatalos levélpapírokon a városnév magyar fordításának a feltüntetését. A román igazságszolgáltatás a későbbiekben indoklás nélkül utasította el a polgármester jogi kereseteit. Albert Álmos ezt követően fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag a volt polgármesternek adott igazat, arra hivatkozva hogy az ítéletek megindokolásának hiánya egyenlőtlenné tette a pereskedést. A bíróság ezért arra kötelezte a román államot, hogy térítse meg a volt polgármesternek a korábban rá kiszabott bírság összegét. Forrás: NOL.hu
2010. február 18.
Albert Álmos: le a lobogóval
„Biztos voltam az igazamban, hiszen betartottam a törvényt. A prefektus esetemben rosszindulatúan értelmezte a jogszabály alkalmazását, és a moldvai bíróságok is egyértelműen elfogult módon ítélkeztek” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Albert Álmos háromszéki szenátor, Sepsiszentgyörgy korábbi polgármestere, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság helyt adott keresetének.
A strasbourgi döntés értelmében a román államnak vissza kell fizetnie a 2755 eurós bírságot, amelyet hét évvel ezelőtt a Kovászna megyei prefektúra rótt ki az akkori polgármesterre. Albert Álmos a számokra és a paragrafasukra már nem emlékszik pontosan, de a történetet ma is elevenen idézi fel.
Elmondása szerint 2003 tavaszán új törvény jelent meg, amely pontosan előírta, az intézményeknek hová kell kifüggeszteniük az ország zászlóját, a megyei jogú városok polgármesteri hivatalainak a bejárat két oldalára kellett kitűzniük a trikolórt. A jogszabály alapján Albert Álmos levette a városháza tornyáról a zászlót.
„Az akkori prefektus, a szociáldemokrata Horia Grama rettenetesen megharagudott, és azonnal megíratta az ötvenmillió régi lejről (5 ezer új lej) a büntető jegyzőkönyvet” – emlékszik Albert. Hamarosan újabb ötvenmilliós bírságot rótt ki a prefektúra, mert a hivatal levelezésében a magyar nyelvet a fejléceken pedig a magyar megnevezést is használták.
Albert azonban kétségbe vonta a pénzbírságok jogosságát, és fellebbezett. A sepsiszentgyörgyi bíróság nem kívánta tárgyalni az ügyet, ezért azt áthelyezték Moldvába. Először az oneşti-i bíróságon, majd a bákói törvényszéken meghallgatás nélkül, egyoldalú tárgyaláson elutasították a keresetét, a legfelsőbb bíróságon is megszületett a végleges döntés a bírság jogosságáról. Albert Álmos helyi üzletemberek és magyarországi testvérvárosok adományaiból fizette ki a bírságot.
Rozsnyai Sándor sepsiszentgyörgyi ügyvéd segítségével azonban összeállították a periratot, és 2004 őszén a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak. Az európai bíróság évente egy alkalommal kiegészítő iratokat, újságcikkeket kért a felektől. A napokban megszületett döntés elmarasztalja a román igazságszolgáltatást, amiért Albert Álmosnak nem volt része pártatlan bíráskodásban, és kötelezi a román államot a bírság visszafizetésére.
A szenátor lapunknak elmondta, a visszakapott összeget visszafizeti azoknak, akik akkor a segítségére siettek. Albert Álmos ugyanakkor úgy ítéli meg: az európai bíróság döntéséből kiindulva vissza kell térni a zászló kihelyezésének kérdésére, szerinte ugyanis a lobogót le kell venni a toronyról, és oda kell tenni, ahová a törvény is előírja, vagyis a bejárathoz.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
„Biztos voltam az igazamban, hiszen betartottam a törvényt. A prefektus esetemben rosszindulatúan értelmezte a jogszabály alkalmazását, és a moldvai bíróságok is egyértelműen elfogult módon ítélkeztek” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Albert Álmos háromszéki szenátor, Sepsiszentgyörgy korábbi polgármestere, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság helyt adott keresetének.
A strasbourgi döntés értelmében a román államnak vissza kell fizetnie a 2755 eurós bírságot, amelyet hét évvel ezelőtt a Kovászna megyei prefektúra rótt ki az akkori polgármesterre. Albert Álmos a számokra és a paragrafasukra már nem emlékszik pontosan, de a történetet ma is elevenen idézi fel.
Elmondása szerint 2003 tavaszán új törvény jelent meg, amely pontosan előírta, az intézményeknek hová kell kifüggeszteniük az ország zászlóját, a megyei jogú városok polgármesteri hivatalainak a bejárat két oldalára kellett kitűzniük a trikolórt. A jogszabály alapján Albert Álmos levette a városháza tornyáról a zászlót.
„Az akkori prefektus, a szociáldemokrata Horia Grama rettenetesen megharagudott, és azonnal megíratta az ötvenmillió régi lejről (5 ezer új lej) a büntető jegyzőkönyvet” – emlékszik Albert. Hamarosan újabb ötvenmilliós bírságot rótt ki a prefektúra, mert a hivatal levelezésében a magyar nyelvet a fejléceken pedig a magyar megnevezést is használták.
Albert azonban kétségbe vonta a pénzbírságok jogosságát, és fellebbezett. A sepsiszentgyörgyi bíróság nem kívánta tárgyalni az ügyet, ezért azt áthelyezték Moldvába. Először az oneşti-i bíróságon, majd a bákói törvényszéken meghallgatás nélkül, egyoldalú tárgyaláson elutasították a keresetét, a legfelsőbb bíróságon is megszületett a végleges döntés a bírság jogosságáról. Albert Álmos helyi üzletemberek és magyarországi testvérvárosok adományaiból fizette ki a bírságot.
Rozsnyai Sándor sepsiszentgyörgyi ügyvéd segítségével azonban összeállították a periratot, és 2004 őszén a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak. Az európai bíróság évente egy alkalommal kiegészítő iratokat, újságcikkeket kért a felektől. A napokban megszületett döntés elmarasztalja a román igazságszolgáltatást, amiért Albert Álmosnak nem volt része pártatlan bíráskodásban, és kötelezi a román államot a bírság visszafizetésére.
A szenátor lapunknak elmondta, a visszakapott összeget visszafizeti azoknak, akik akkor a segítségére siettek. Albert Álmos ugyanakkor úgy ítéli meg: az európai bíróság döntéséből kiindulva vissza kell térni a zászló kihelyezésének kérdésére, szerinte ugyanis a lobogót le kell venni a toronyról, és oda kell tenni, ahová a törvény is előírja, vagyis a bejárathoz.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 18.
A többség szava
Miért van szükség a székelyföldi fejlesztési régióra? Miért nem próbál a Székelyföld, és elsősorban Háromszék a gazdasági és turisztikai húzóerőnek számító Brassóhoz igazodni? A kérdést még Sepsiszentgyörgyön is sokan felvetik, és gondolatban vagy félhangosan megannyi racionális érvet sorolnak fel a Brassó felé való igazodás mellett.
A 2007-es és 2008-as nagyarányú gazdasági növekedés megmutatta, micsoda húzóerejük van a nagyvárosoknak. Kolozsvár vagy Brassó akár száz kilométeres körzetből is képes volt felszippantani a munkaerőt, képes volt megrendeléseket biztosítani a vonzáskörében működő kisvállalatoknak. Brassó mellett szólna az infrastruktúra is, ide vezet majd az észak-erdélyi autópálya, a nagyváros szomszédságában, Vidombákon épül fel a térség repülőtere.
Az RMDSZ politikusai is a gazdasági érveket sorolták fel a székelyföldi régió mellett. Azt, hogy nem szolgálja a lemaradottak felzárkóztatását, hogy a nekik szánt uniós pénzek is rendre a gazdagok kasszájába kerülnek. Van azonban egy másik érv is, amit a parlamenti vitákban ugyan nem érdemes hangoztatni, tudatosítani viszont annál inkább.
Ez pedig a többségi elv kérdése. Meglehet, bután is hangzik, annyira természetes, mégis érdemes egy kicsit elidőzni a gondolat fölött. A Román Kommunista Párt Maros megyei bizottságának 1985. november 1-jén keltezett titkos feljegyzése az egyetlen nyilvánosságra került bizonyíték arra, hogy a román hatalom miként próbálta tervszerű betelepítésekkel megváltoztatni Marosvásárhely etnikai arányait. Az eredményt látjuk.
A város sorsának alakításában immár a többségbe került románság jövőképe az irányadó. Bármilyen magyar törekvés afféle etnikai színezetű akadékoskodásnak tűnik. A románság ugyanis nem nemzeti, hanem többségi alapon építi a jövőjét. Nem kell semmire magyarázatot adnia, hiszen a többségi elv a demokrácia alapelve.
Ezért is fontos, hogy a fejlesztési régiók határai legalább egy olyan területet is kirajzoljanak, amelyben a magyarság az elrománosító, homogenizáló politikai igyekezet ellenére is megőrizte jelentős többségét. Ezen a területen ugyanis a magyar jövőkép szabhatná meg az európai uniós források felhasználási prioritásait, és ezt különösebben magyarázni sem kellene, hiszen a többségi elvet mindenütt értik a világon.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Miért van szükség a székelyföldi fejlesztési régióra? Miért nem próbál a Székelyföld, és elsősorban Háromszék a gazdasági és turisztikai húzóerőnek számító Brassóhoz igazodni? A kérdést még Sepsiszentgyörgyön is sokan felvetik, és gondolatban vagy félhangosan megannyi racionális érvet sorolnak fel a Brassó felé való igazodás mellett.
A 2007-es és 2008-as nagyarányú gazdasági növekedés megmutatta, micsoda húzóerejük van a nagyvárosoknak. Kolozsvár vagy Brassó akár száz kilométeres körzetből is képes volt felszippantani a munkaerőt, képes volt megrendeléseket biztosítani a vonzáskörében működő kisvállalatoknak. Brassó mellett szólna az infrastruktúra is, ide vezet majd az észak-erdélyi autópálya, a nagyváros szomszédságában, Vidombákon épül fel a térség repülőtere.
Az RMDSZ politikusai is a gazdasági érveket sorolták fel a székelyföldi régió mellett. Azt, hogy nem szolgálja a lemaradottak felzárkóztatását, hogy a nekik szánt uniós pénzek is rendre a gazdagok kasszájába kerülnek. Van azonban egy másik érv is, amit a parlamenti vitákban ugyan nem érdemes hangoztatni, tudatosítani viszont annál inkább.
Ez pedig a többségi elv kérdése. Meglehet, bután is hangzik, annyira természetes, mégis érdemes egy kicsit elidőzni a gondolat fölött. A Román Kommunista Párt Maros megyei bizottságának 1985. november 1-jén keltezett titkos feljegyzése az egyetlen nyilvánosságra került bizonyíték arra, hogy a román hatalom miként próbálta tervszerű betelepítésekkel megváltoztatni Marosvásárhely etnikai arányait. Az eredményt látjuk.
A város sorsának alakításában immár a többségbe került románság jövőképe az irányadó. Bármilyen magyar törekvés afféle etnikai színezetű akadékoskodásnak tűnik. A románság ugyanis nem nemzeti, hanem többségi alapon építi a jövőjét. Nem kell semmire magyarázatot adnia, hiszen a többségi elv a demokrácia alapelve.
Ezért is fontos, hogy a fejlesztési régiók határai legalább egy olyan területet is kirajzoljanak, amelyben a magyarság az elrománosító, homogenizáló politikai igyekezet ellenére is megőrizte jelentős többségét. Ezen a területen ugyanis a magyar jövőkép szabhatná meg az európai uniós források felhasználási prioritásait, és ezt különösebben magyarázni sem kellene, hiszen a többségi elvet mindenütt értik a világon.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 18.
Albert Álmos pert nyert a román állam ellen a CEDO-n
Albert Álmos szenátornak, Sepsiszentgyörgy volt polgármesterének adott igazat az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) egy 7 éve zajló peres ügyben.
2002-ben jegyzőkönyvet állított ki az akkoriban Horia Grama vezette prefektúra, amelyben 100 millió régi lejes bírság kifizetésére kötelezte az akkoriban a sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztséget betöltő Albert Álmost, mivel levetette a városháza tornyáról a román zászlót, illetve elrendelte, hogy ne csak románul, hanem magyarul is tüntessék fel a város nevét a városháza által kibocsátott hivatalos okmányok fejlécében.
A Covasnamedia.ro szerint Albert Álmos az esetet követően azt nyilatkozta, egy akkor frissen megjelent, a zászló és az ország jelképeinek használatát szabályzó kormányhatározat értelmében vetette le a városháza tornyáról a zászlót, meghagyva a bejárat felett elhelyezett két lobogót.
Eljárási okok miatt a jegyzőkönyv által megszabott bírságot kifizette ugyan Albert, ám a jegyzőkönyvet a bíróságon megtámadta. Az ügye Sepsiszentgyörgyről előbb az oneşti-i, majd a Bákó megyei törvényszékre vándorolt, ám mindkét bíróságon elutasították a fellebbezését.
Albert Álmos a Transindex kérdésére elmondta: hibás volt az igazságszolgáltatási eljárás, hiszen nem adtak arra lehetőséget, hogy ismertesse álláspontját, ezért folyamodott a CEDO-hoz. Hozzátette, a CEDO ítélete értelmében a román állam most köteles visszafizetni a bírság összegét.
Az emberjogi bíróság pedig anyagi kártérítés mellett erkölcsi kártérítést is megítélt, illetve a perköltséget is visszafizetteti a román állammal: az összeg így 6755 euróra rúg. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro
Albert Álmos szenátornak, Sepsiszentgyörgy volt polgármesterének adott igazat az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) egy 7 éve zajló peres ügyben.
2002-ben jegyzőkönyvet állított ki az akkoriban Horia Grama vezette prefektúra, amelyben 100 millió régi lejes bírság kifizetésére kötelezte az akkoriban a sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztséget betöltő Albert Álmost, mivel levetette a városháza tornyáról a román zászlót, illetve elrendelte, hogy ne csak románul, hanem magyarul is tüntessék fel a város nevét a városháza által kibocsátott hivatalos okmányok fejlécében.
A Covasnamedia.ro szerint Albert Álmos az esetet követően azt nyilatkozta, egy akkor frissen megjelent, a zászló és az ország jelképeinek használatát szabályzó kormányhatározat értelmében vetette le a városháza tornyáról a zászlót, meghagyva a bejárat felett elhelyezett két lobogót.
Eljárási okok miatt a jegyzőkönyv által megszabott bírságot kifizette ugyan Albert, ám a jegyzőkönyvet a bíróságon megtámadta. Az ügye Sepsiszentgyörgyről előbb az oneşti-i, majd a Bákó megyei törvényszékre vándorolt, ám mindkét bíróságon elutasították a fellebbezését.
Albert Álmos a Transindex kérdésére elmondta: hibás volt az igazságszolgáltatási eljárás, hiszen nem adtak arra lehetőséget, hogy ismertesse álláspontját, ezért folyamodott a CEDO-hoz. Hozzátette, a CEDO ítélete értelmében a román állam most köteles visszafizetni a bírság összegét.
Az emberjogi bíróság pedig anyagi kártérítés mellett erkölcsi kártérítést is megítélt, illetve a perköltséget is visszafizetteti a román állammal: az összeg így 6755 euróra rúg. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro
2010. február 19.
Háromszéki tanár a kisebbségi oktatás élén
Hétfőtől Szőcs Domokos felel a kisebbségi oktatásért a minisztériumban, és tartja a kapcsolatot a szaktárca és a parlament között. A mikóújfalusi Fejér Ákos Általános Iskola fizika-kémia tanára húszéves pályafutása alatt az oktatás sok szintjét bejárta, ismeri a gondokat, minisztériumi tisztségviselőként apró lépésekben szeretné orvosolni a hiányosságokat.
A Matekovics Mihály kisebbségi főigazgató nyugdíjba vonulása után megüresedett tisztségre a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség javasolta Szőcs Domokost, aki a felkérésre igent mondott, új állását hétfőn foglalja el.
Tanári pályáját Mikóújfaluban kezdte, ahol hat évig igazgató is volt, majd a Pedagógusok Háza módszertanosaként dolgozott, később a tanfelügyelőségen felelt egy ötéves programért, amelynek a falusi oktatás versenyképessé tétele volt a célja, majd a minőségbiztosítási ügynökség munkatársaként dolgozott, jelenleg címzetes katedráján, Mikóújfaluban tanít, és Sepsiszentgyörgyön magánóvodát működtet.
Szőcs Domokos lapunk érdeklődésére elmondta, azért vállalta el a megbízatást, mert az eddigi sokrétű munkája alatt közelről látta, hogy az egyes közösségekben melyek a gondok, a magyar mellett a többi nemzeti kisebbség oktatása is érdekli, de nem szándéka a legnehezebb dolgok megoldásával kezdeni, inkább az apró lépések híve. Bízik abban, hogy Király András kisebbségi államtitkárral jól együtt fog működni, személyesen ismeri, a pedagógusszövetségben kifejtett munkája — Szőcs Domokos a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Alsó-háromszéki elnöke volt — során többször találkoztak.
1990 óta Szőcs Domokos az első olyan pedagógus Háromszékről, aki az oktatási minisztériumban igazgatói tisztséget tölt be.
Fekete Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hétfőtől Szőcs Domokos felel a kisebbségi oktatásért a minisztériumban, és tartja a kapcsolatot a szaktárca és a parlament között. A mikóújfalusi Fejér Ákos Általános Iskola fizika-kémia tanára húszéves pályafutása alatt az oktatás sok szintjét bejárta, ismeri a gondokat, minisztériumi tisztségviselőként apró lépésekben szeretné orvosolni a hiányosságokat.
A Matekovics Mihály kisebbségi főigazgató nyugdíjba vonulása után megüresedett tisztségre a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség javasolta Szőcs Domokost, aki a felkérésre igent mondott, új állását hétfőn foglalja el.
Tanári pályáját Mikóújfaluban kezdte, ahol hat évig igazgató is volt, majd a Pedagógusok Háza módszertanosaként dolgozott, később a tanfelügyelőségen felelt egy ötéves programért, amelynek a falusi oktatás versenyképessé tétele volt a célja, majd a minőségbiztosítási ügynökség munkatársaként dolgozott, jelenleg címzetes katedráján, Mikóújfaluban tanít, és Sepsiszentgyörgyön magánóvodát működtet.
Szőcs Domokos lapunk érdeklődésére elmondta, azért vállalta el a megbízatást, mert az eddigi sokrétű munkája alatt közelről látta, hogy az egyes közösségekben melyek a gondok, a magyar mellett a többi nemzeti kisebbség oktatása is érdekli, de nem szándéka a legnehezebb dolgok megoldásával kezdeni, inkább az apró lépések híve. Bízik abban, hogy Király András kisebbségi államtitkárral jól együtt fog működni, személyesen ismeri, a pedagógusszövetségben kifejtett munkája — Szőcs Domokos a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Alsó-háromszéki elnöke volt — során többször találkoztak.
1990 óta Szőcs Domokos az első olyan pedagógus Háromszékről, aki az oktatási minisztériumban igazgatói tisztséget tölt be.
Fekete Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 19.
Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)