Ilyen értékes kiállítást nem fogadott még a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – jelentette ki Csergő Tibor múzeumigazgató a Gyárfás Jenő (1857–1925) – A székelyek Munkácsyja című tárlat megnyitóján. Két éve zajlottak tárgyalások a székelyföldi múzeumok vezetői között arról az együttműködésről, amely egymás kiállítási anyagainak a bemutatását célozza. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzött kiállítási anyag az első, amit bemutatnak a gyergyószentmiklósi közönségnek is. /Jánossy Alíz: A székelyek Munkácsyja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Frunda György már nem áll olyan magasan, mint néhány évvel korábban, ez lehet az oka, hogy újabban többet bírálja az RMDSZ-t, mint eddigi pályafutása során összesen. A június 27-én tartott SZKT után a román sajtónak mondta el, hogy az erdélyi magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán. Mikor figyelmeztették, hogy a Vatikán nem tagállama az EU-nak, helyesbített: mint az európai tagállamok bármelyike, s a magyar küldöttek között nincs jogász, orvos vagy mérnök. /Nem tetszenek a szenátornak a papok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./ „Akkor beszélhettünk volna egységről, ha Tőkés és Markó több alkalommal megjelenik egymás oldalán, és ugyanazt a dolgot mondják. Az RMDSZ utolsó kampánytalálkozóján a listavezető szavai nem voltak meggyőzőek. A romániai magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán, és csupán egy közgazdászt” – fejtette ki Frunda. /A Vatikánnal vetekszünk? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Június 28-án szentelték fel Sepsiszentgyörgyön, Szemerján a gyülekezet új temetőjében álló, Makovecz Imre által tervezett modern ravatalozóház harangját. „Készítette Incze Sándor és felesége 50 éves házassági évfordulójuk emlékére. Sepsiszentgyörgy, 2009” – ez a néhai szemerjai lelkész adományozta harang felirata. /Harangszentelés Szemerján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Egy 33 hektáros lakónegyeddel és bevásárlóközpontokkal bővülhet Sepsiszentgyörgy, a helyi önkormányzat ugyanis elfogadta a város kijáratánál tervezett beruházás területrendezési tervét és megvalósíthatósági tanulmányát A kivitelezésben egy osztrák befektető érdekelt. Az új lakónegyedben lesz zöldövezet és sportcentrum. Sepsiszentgyörgy vezetése ugyanakkor a város másik felében, Szépmezőnél 15 hektáron mezőgazdasági és informatikai ipari park létesítésére pályázik, jelezte Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Háromszék épít a válságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Minél szegényebb a lakosság, annál nagyobb a zálogházak forgalma. Nagy Károly, a sepsiszentgyörgyi Nova zálogházlánc tulajdonosa rámutatott, megemelkedett a családi ékszereket zálogba adók száma, s ugyancsak nőtt azok aránya, akik nem tudják kiváltani az aranyat. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya: A zálogház a gazdaság tükre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Egy sepsiszentgyörgyi állampolgár, Dan Tanasa feljelentést tett Traian Basescu államelnöknél, hogy a csíkszerdai polgármesteri hivatal pecsétje megszegi az alkotmány előírásait. Tanasa nehezményezte, hogy egy romániai közhatóság pecsétjén román és magyar nyelvű felirat szerepel, és nem tartalmazza Románia címerét, pedig ezt a törvény előírja. Antal Attila csíkszerdai alpolgármester, a hivatal szóvivője kifejtette, vállaljuk a felelősséget ezért, és ha az illető állampolgár úgy akarja, a következő alkalommal a Románia címerét tartalmazó hivatalos pecsétet teszik rá a dokumentumra. /Egy román feljelentette Csíkszereda polgármesterét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Június 28-án ismét megtelt a pusztakamarási református templom, hogy Sütő Andrásra emlékezzenek. Fájó volt hallani a helyi lelkészt, Oroszhegyi Attila Zsoltot: a létszám apadóban, a reformátusok lélekszáma 136 fő. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó emlékeztetett, Sütő Andrásnak Pusztakamarás meghatározó élménye volt, az is, amit a két világháború közötti falumissziónak a munkája jelentett. Az írónak a kilencvenes évektől a haza-hazatérés szomorúsága volt – hogy fogy a falu, fogy a nép. „Ha van ma feladat a Mezőségen, akkor mindenképp az, ahol Sütő András elindult: hogy legyenek olyanok, akik ezeknek a falvaknak az oktatását, a nevelését, a művelődését felvállalják” – hangsúlyozta. Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró, egykori művelődési vezető, színházigazgató beszélt Sepsiszentgyörgy és a drámaíró Sütő András viszonyáról. Délután a templomban rövid áhítattal és a szászrégeni vegyes kar és ifjúsági kórus közös szolgálatával ért véget az emlékezés. /Bölöni Domokos: Kamarási emlék. Erő a jövőre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

A kortárs erdélyi magyar képzőművészetnek szentelt múzeum létrehozását javasolja Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh alelnöke, mely elképzelést a szakma és a politikum is támogatja. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. A múzeumban természetesen a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának. A 90-es évek elejétől Jakobovits egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától is. A Barabás Miklós Céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapnak támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín a múzeum létrehozására, de Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot. Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint is indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára. Csíkszeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO. KE. M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. /Pengő Zoltán: Új erdélyi magyar képzőművészeti múzeum terve körvonalazódik . = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Tűztánc című improvizációs tűzbemutatóra várták július 5-én, vasárnap a közönséget a sepsiszentgyörgyi M Stúdió színészei a Park vendéglő kertjébe, ahol egyedülálló tűzszínházi kísérleteket végeztek. Különböző tűzzsonglőr-eszközök segítségével született meg a látvány. /Tüzet fogtak a színészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ /

Július 27-én kezdődik Kászonaltíz mellett, Tiszástőn a tizennegyedik Minimum Party alkotótábora, amelynek címe A Nap: király!, és amelynek keretében idén is lesz szakmai fórum Természet a művészetben, művészet a természetben címmel. A tábor keretében fellép a sepsiszentgyörgyi Égvilág Trió, népzenei feldolgozásokkal. /A Nap: király! – XIV. Minimum Party. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A román megyei prefektusoknak a kisebbségek biztonságérzetében játszott fontos szerepéről, a Sapientia Egyetem akkreditációs folyamatáról, a regionális fejlesztésről és a magyarországi tőke erdélyi jelenlétéről tanácskozott július 9-én Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár. A Sapientia Egyetem vezetőit Szabó Vilmos biztosította arról, hogy az intézmény magyarországi költségvetési támogatása jövőre nem fog csökkenni. /Szabó Vilmos Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Július 13-án kezdődnek a beiratkozások a Babes–Bolyai Tudományegyetem huszonegy karán. Az érdeklődők nem csak Kolozsváron, hanem további öt városban – Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon – is jelentkezhetnek, befizethetik a felvételi illetéket. Nappali tagozaton összesen 16 202 helyet hirdettek meg, ebből 4913 ingyenes, 11 289 pedig fizetéses. A távoktatáson összesen 4700 hely van, s ehhez még hozzáadódik 50 hely a látogatásnélküli tagozaton. 10 karon 14 új szak indul, ebből nyolc magyar nyelven is. Ezek a következők: kulturális tanulmányok, kulturális menedzsment, muzeológus, városi tanulmányok és társadalom-marketing, keresztyén diakónia és vallástörténeti tanulmányok. /Kezdődik a beiratkozás a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A Csapó József által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első termék. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Tulit Attila, a T3 Kiadó igazgatója Sepsiszentgyörgyön mutatta be a háromnyelvű kiadványt, melynek célja, hogy a szélesebb közönség is megismerje, miként képzelik el a székelyföldi autonómiát, a székelyföldi jövőt, hiszen a statútumot eddig jórészt csak a szervezet internetes oldalán tanulmányozhatták az érdeklődők. A könyv egyébként az első ,,hivatalos” székelyföldi termék, bejegyezték ugyanis a Székelyföldi Termék Egyesületet, és hivatalosan is levédték a márkanevet. /Farcádi Botond: Az autonómiastatútum az első székelyföldi termék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Tizennegyedik alkalommal tartották meg Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medence református középiskoláinak találkozóját. Százharmincan, gimnáziumok és kollégiumok vezetői, lelkészei és a diákság képviselői jöttek el. A zárónyilatkozatban fogalmazták meg azokat az elveket, amelyek az egész református magyarságra vonatkozó oktatási és egyház-politikai szempontból fontosak. A nyitó istentiszteleten Kató Béla egyházkerületi főjegyző hirdetett igét. Július 10-11-én honismereti túrákon ismerkedtek a vendégek a környék értékeivel (csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Zágon és Csomakőrös emlékházai, a szászhermányi és a brassói Fekete-templom). A Nyergestetőn Kozák Albert nyugalmazott történelemtanár beszélt a háromszéki önvédelmi harc utolsó tragikus momentumáról. /Kisgyörgy Zoltán: Együtt a Kárpát-medencében (Református középiskolák találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./ A Kárpát-medence magyar református középiskoláinak küldöttei zárónyilatkozatuk szerint hálával fogadták a kárpát-medencei református egyházak egységének kimondását. Az erdélyiek és kárpátaljaiak köszönetüket fejezték ki a Magyarországi Református Egyháztól és annak intézményeitől kapott eddigi támogatásokért, örömmel üdvözölték a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap létrehozását. Felkérték a budapesti és a kolozsvári székhelyű Romániai Református Pedagógiai Intézetet, hogy évente mérjék fel, és tanácsaikkal segítsék a határon átnyúló testvériskolai és szakmai kapcsolatokat. A református oktatás színvonalas intézményeket jelent, a Kárpát-medencében közel 200 feladatellátási helyen. Ukrajnában Kárpátalján nem látják biztosítottnak a szaktárgyak anyanyelven történő érettségi vizsgájának feltételeit. Romániában Erdélyben az ingatlanviszonyok rendezetlensége, valamint az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer megfelelő fejlesztését. Szlovákiában Felvidéken a most elfogadott nyelvtörvény veszélyezteti a magyar közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is. /A kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozója Sepsiszentgyörgy, 2009. júl. 9-12. Zárónyilatkozat. = Harangszó (Nagyvárad), júl. 13./

A választási kampányban beindított tiltakozási hullám is elcsitult. Ígérték ugyan az RMDSZ vezetői, hogy folytatják a magyar intézményvezetők eltávolítása miatti tüntetéseket, azonban egyetlen próbálkozásnál – a sepsiszentgyörgyi élőláncnál – többre nem futotta. Nyáron, a vakáció, szabadságolások idején nehéz tüntetést szervezni – érvelt Albert Álmos, területi RMDSZ-elnök. Kényelmetlen az ellenzéki szerep, az RMDSZ-politikusok ezt nem találják magukra szabottnak. Ehelyett inkább az új kormánykoalíció alakítására összpontosítanak. Valószínűleg zajlanak a titkos egyeztetések, tárgyalások, melyekről csak egy-egy elszólásból lehet tudomást szerezni. Most a szociáldemokraták lennének megfelelő partnerek az RMDSZ számára. A Mircea Geoana által vezetett SZDP, amely tavaly decemberben megakadályozta, hogy harmadik tagként az RMDSZ is a koalíció részévé váljék, az a párt, amelynek vezetői nem magyarbarát nyilatkozataikról híresek, és épp olyan vehemensen ellenzik az autonómiát, mint a demokrata-liberálisok. Az RMDSZ némely politikusai keresik az utat... vissza a hatalomba. Mindegy, ki mellett, milyen áron. /Farkas Réka: Vissza a hatalomba? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

A Kárpát-medence legnagyobb magyar pedagógus-továbbképző fóruma nyílt meg július 13-án Erdélyben: a Bolyai Nyári Akadémián vajdasági, felvidéki, valamint erdélyi magyar tanárok vesznek részt. Az óvónők és a tanítók számára korábban már megtartották a szervezett képzést. Idén a műszaki tárgyakat oktató tanárok Sepsiszentgyörgyön, a művészpedagógusok Székelyudvarhelyen, a katolikus vallástanárok Gyulafehérváron, a református vallástanárok Kolozsvárott, a népzenével foglalkozó pedagógusok Válaszúton kapnak továbbképzést, a módszertani képzések Csíkszeredában zajlanak, a tehetséggondozás pedig Szovátán. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség 1993 óta minden évben megszervezi a képzést. A román tanügyi tárca az akadémia tanfolyamainak többségét hivatalosan nem ismeri el, de az előadások magas szakmai színvonala továbbra is vonzza a pedagógusokat: idén közel ötszázan iratkoztak be. Az akadémia szervezését a magyar oktatási tárca támogatja. /Bolyai Nyári Akadémia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Újra megpróbálják korlátozni az egyházi közoktatás autonómiáját a határon túli magyar nyelvű egyházi közoktatási intézményekben és Magyarországon is – állapította meg a hét végén Sepsiszentgyörgyön tartott Kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozójának zárónyilatkozata. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) oktatási irodavezetője problémaként említette, hogy Erdélyben több helyen – magánszemélyeket felhasználva felperesként – indítottak pert, hogy elvegyék az államtól visszakapott egyházi épület tulajdonjogát. További nehézséget jelent, hogy az egyházi iskoláknak az európai uniós pályázatok benyújtásához bérbe kell adniuk az iskolaépületeket az önkormányzatoknak. Az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése is gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer fejlesztését. /Akadályozzák a református oktatást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, ha az államfő a magyarok partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn azt kell mondania, hogy a kormány hibázott a magyar intézményvezetők leváltásával. Az RMDSZ-es városvezető üdvözölte Traian Basescu elnök jelenlétét a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, csak az kérdéses számára, hogy az államfő azért lesz-e ott, hogy elismételje Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, amit korábban Sólyom László köztársasági elnöknek mondott Budapesten a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, vagy pedig szándékában áll „kijavítani ezt a hibát”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Basescu elnöknek, ha a magyar közösség igazi partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn meg kell ígérnie, hogy Székelyföldön a katonai laktanyák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. El kell ismernie, hogy a román kormány tévedett, amikor leváltotta a magyar intézményvezetőket, és ígérje meg, hogy a továbbiakban biztosítva lesz az etnikai arányosság a megyei intézményekben. Azt is vállalnia kell, hogy idén ősztől a magyar gyerekek külön tankönyvekből, sajátos módszer alapján tanulják majd a román nyelvet. /Antal elvárásai Basescuval szemben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A Dálnoki Napok öt fordulója alatt három hely- és irodalomtörténeti kiadvány jelent meg. A helyi önkormányzat és olykor jóakaró támogatók révén születnek itt a könyvek. Kicsi Sándor (1919–2004) két munkáját szerkesztette sajtó alá dr. Zsigmond Győző, a Bukaresti Egyetem hungarológiai tanszékének tanára, akit a hely históriai értékei kötnek ehhez a faluhoz. A nagy múltú Dálnoki Veres családról szóló, 190 oldalnyi antológiát dr. Molnár Szabolcs bukaresti egyetemi tanár, irodalomtörténész mutatta be. A Szülőfalum, Dálnok (Sepsiszentgyörgy, 2005) és a Dálnoki történetek (Sepsiszentgyörgy, 2006) után került az idei falunap standjára a Dálnoki Veres(s) antológia (Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009). Először olvashat részletet a helybeli Dálnoki Veres Gerzson 1722-béli Kuruc krónikájából, hadtörténeti írást Dálnoki Veress Lajos (1889–1976) vezérezredes tollából. Emléket állít a könyv az író, irodalomtörténész, dramaturg és közíró Veress Dánielnek (1929–2002) és korán elhalt költő fiának, Veress Gerzsonnak (1956–1998). Egyfajta emlékállítás az is, hogy olvasható Kónya Ádámnak (1935–2008) az a beszéde, melyet a 2007-es falunapon, a Veress Dániel-emlékkiállítás megnyitóján mondott. Nóvum a kortárs Veress Emőd jogász-szakíró kisebbségpolitikai és a rokon Polgár Erzsébetnek a falu Veress-temetőjéről szóló írása. Az ünnepségen fellépett a sepsiszentgyörgyi Mukkk Ifjúsági és Kulturális Egyesület is. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol ma is írják a történelmet (Dálnoki napok). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Négyszer több fiatal jelentkezett a Sepsiszentgyörgyön meghirdetett Gyere haza! programra, mint ahánynak ingyentelket tud biztosítani a város. Antal Árpád polgármester még megválasztása előtt megígérte, hogy ingyenházhelyet biztosít a hazatelepedni vágyó fiataloknak. A programot tavaly novemberben indította el az önkormányzat, és a határidőig 141 szándéknyilatkozatot nyújtottak be az érdeklődő fiatalok, akik külföldről vagy valamelyik hazai nagyvárosból térnének haza szülővárosukba, ha megkapnák az ingyentelket. Azok, akik idén nem jutnak házhelyhez, várólistára kerülnek, a program ugyanis a következő években folytatódik. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, és számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csupán 43 százaléka tért haza. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: négyszeres túljelentkezés a Gyere haza! programra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Codrin Munteanu háromszéki prefektus újra támadásba lendült: arra kéri Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, tartsa be a kétnyelvű táblákra vonatkozó jogszabályt, vagyis az utcaneveket felül román nyelven és alatta magyarul tüntesse fel, nem pedig fordítva. A háromszéki kormánybiztosnak a Nagyajtánál több mint egy éve elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla sem tetszik, ezért bíróságon kéri az építkezési engedély megsemmisítését. /Kovács Zsolt: A nyelvek sorrendje is számít. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Aranyérmet szerzett a Mexikóban nemrég lezajlott nemzetközi fizika-diákolimpián Szerző Péter, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tizenkettedikes diákja. Korosztályában mintegy hetven ország legjobbjai, több mint háromszázan mérték össze tudásukat a világ minden tájáról. /(demeter): Szerző Péter aranyérmes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Korábban tett ígéreteinek teljesítéséről, vagyis a Kovászna megyének biztosított pénzalapokról „számolt el” július 23-án sepsiszentgyörgyi látogatásán Vasile Blaga fejlesztési miniszter. Kovászna megye idén összesen 20 millió lejt kapott a fejlesztési tárcától, ez az összeg 4 millió lejjel nagyobb, mint amit év elején terveztek. Blaga elégedett ezzel az összeggel, amely állítása szerint jóval nagyobb, mint amit tavaly, választási évben a székelyföldi megyébe küldtek. A fejlesztési tárca vezetője szerint Sepsiszentgyörgy élen jár a tömbházak hőszigetelésével, ezért erre a célra újabb összegeket utalnak a minisztérium 100 millió eurós keretéből. Ugyanakkor Kovászna megyében jelenleg 200 ANL-s lakás épül, amelyre 13,6 millió lejt költenek. /Kovács Zsolt: Vasile Blaga „elszámolt” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Elkészült az Írisz Ház névre keresztelt központ Sepsiszentgyörgyön, ahol ötven fogyatékkal élő fiatalt foglalkoztat a Diakónia Keresztyén Alapítvány helyi kirendeltsége. A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi szervezete 2002-ben kezdte el működését. 2005-ben beindították a nappali foglalkoztató programot. A 330 ezer eurós beruházás holland és német segítséggel, a helyi önkormányzat és vállalkozók, valamint az állam támogatásával valósulhatott meg. A falakat a Gyulai Líviusz baróti származású képzőművész adományozta grafikákkal díszítették. /Bíró Blanka: A fogyatékkal élők számára létesült központ Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók a helyükön maradnak – jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.,,Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” – erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat. /Váry O. Péter: A székely zászló marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

E héten zajlik a XI. Kommandói Nemzetközi Cigányfolklór-tábor, melynek gálaműsorát a hét végén sorra kerülő falunapokon mutatják be. Sepsiszentgyörgyön az őrkői cigánynegyed meglátogatásával kezdődött a cigányfolklór-tábor. A látogatás után a résztvevők Kommandón vertek tábort, ahol augusztus 2-áig közel száz erdélyi, magyarországi és más országokból érkezett fiatal és idősebb tánckedvelő ismerkedik a cigány folklórral. A cigány folklór megismertetése és oktatása által a szervezők betekintést nyújtanak a cigányság kultúrájába – mondja Deák Gyula, a tábort szervező Lajtha László Alapítvány elnöke. /Bodor János: Nemzetközi cigányfolkór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven fiatal gyakorol különböző fúvós hangszereken, a résztvevők közel fele háromszéki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkeztek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan vannak a zágoniak és a zeteváraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei, közölte Dombora Anna, a szabadidős programok szervezője. /Szekeres Attila: Zeng az egész falu (Fúvóstábor Rétyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./