Május 20–22. között zajlott a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében az első unitárius vallás olimpiász. A rendezvényen 48 diák vett részt Dicsőszentmártonról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről és Kolozsvárról. A rendezvényen nemcsak unitárius fiatalok, hanem református és katolikus diákok is részt vettek. /Vörös Alpár: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Figyeljünk egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Évről évre együtt mutatkoznak be a Szent György-napok alkalmával a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képzőművészeti Kör tagjai. Műkedvelő művészek, a maguk épülésére és mások gyönyörködtetésére alkotják munkáikat. /Magyari Lajos: A sokarcúság dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Europa Nostra nagydíjjal tüntették ki a norvégiai Bergenben a Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi műépítész vezette segesvári Hegyi-templom helyreállítását végző nemzetközi tervező és kivitelező csapatot. A segesvári helyreállítás 2004-ben a műemlék-helyreállítások kategóriájában több mint száz pályamunka közül érte el a legmagasabb helyezést. /B. D. T.: Europa Nostra-díj Benczédiéknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Újabb magyarverés történt Erdélyben, jelezte június elsején Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke. Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után ezúttal Marosvásárhelyen vertek meg két fiatalembert, mert magyarul beszéltek az utcán. A rájuk támadó román fiatalok bozgornak (hazátlannak) nevezték őket, majd nekik estek. Az egyik áldozat arccsonttörést és orrtörést szenvedett, a másik könnyebb sérülésekkel megúszta. A fiatalok a támadók bosszújától tartanak, ezért nem tettek feljelentést. Ennek tulajdonítható, hogy sem az erdélyi, sem a magyarországi média nem szerzett tudomást az incidensről. Az esetek nyomán az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete szórólapok terjesztését tervezi. Ezekben leírják, kikhez forduljanak azok, akiket nemzetiségük miatt támadás ér. Erdélyben, csak az utóbbi egy hónap alatt, három városban több mint 15 magyar fiatalt vertek meg, mert anyanyelvüket használták az utcán. A megoldást egy erdélyi magyar jogvédő iroda létrehozása jelentené, amely ingyenes zöldszám működtetésével és szintén ingyenes jogi képviselettel segítené az anyanyelvük használata miatt áldozattá vált magyarokat. /Fábián Tibor: Marosvásárhely: elhallgatott magyarverés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínháza és a Művészeti Gimnázium dráma- és tánc tanszékének diákjai érdemelték ki közös előadásukkal a legjobb csapatnak járó díjat a LicArt 2005 országos diákszínjátszó fesztiválon, Bukarestben. A fesztiválra idén 68 diákcsapat nevezett be az országból, köztük az egyetlen magyar társulatként a sepsiszentgyörgyi Osonó. /Bíró Blanka: Országos sikert aratott az Osonó diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Rajzok, vázlatok, eddig ki nem állított olajfestmények bemutatásával kíván teljesebb képet nyújtani Gyárfás Jenő munkásságáról a sepsiszentgyörgyi Képtár a június 8-án megnyíló kiállításon. A művész halálának 80. évfordulóján összesen hetvenöt művet állítanak ki. Vargha Mihály, a Képtár osztályvezetője úgy vélekedett, Gyárfás Jenő bronzszobrot is érdemelt volna, utóbb mégis a kiállítás megszervezése mellett döntöttek. Az erdélyi származású, Győrben élő Almási Tibor műkritikus monográfiát írt Gyárfás Jenőről, ezt pénzszűke miatt eddig nem sikerült kiadni. Vargha Mihály ígérete szerint a monográfiát még ebben az évben megjelentetik. /B. K. B.: Szobor helyett tárlat Gyárfás Jenő emlékére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál emlékeztek Trianonra. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke beszélt. A lelkész kifejtette, a magyarság jogai csorbulnak, nemcsak a Vajdaságban, hanem Sepsiszentgyörgyön is vannak magyarverések, s a Trianon-film vetítése miatt meghurcolták az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőjét. Hegyi szerint ki kell harcolni az autonómiát, igényt kell tartani a kettős állampolgárságra. /Trianonra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Írásszakértő bevonásával próbálja kideríteni a háromszéki rendőrség, ki küldött névtelen, fenyegető levelet a Constantin Brancusi-iskolába. Az elmúlt héten a magyar gyermekeket megverő román fiatalok vezérének címzett, névtelen levelezőlapot küldtek a sepsiszentgyörgyi tanintézetbe. Az írás alapján arra gyanakodnak, hogy a levelet felnőtt személy küldte. Constantin Scurtu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka biztosította a lakosságot, hogy Háromszéken javult a közbiztonság. „A magyarverés nem jelenség” – hangsúlyozta a parancsnok. /Bíró Blanka: Írásszakértő vizsgálta a sepsiszentgyörgyi román diákok vezérének küldött fenyegető levelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Gazda József író-szociológus volt Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége ,Gazda József Emlékek Ázsiája – Őseink földjén című, az első és második világháború idején az „őshazába” sodródók visszaemlékezéseit feldolgozó népi- és nemzetsors-szociográfiája Sepsiszentgyörgyön látott napvilágot. A szerző adatközlői fogolyéletükről meséltek: az Ázsiából származónak vélt „madzsarokat” nem ellenséges katonaként, hanem rokonként fogadták az őslakosok. Gazda József Bernád Ilona marosvásárhelyi népi- és természetgyógyásszal 2004-ben közösen megjelent könyvének címe: Magyarok Amerikája. A mostani találkozón Gazda József a magyarság „végvárainak” közös jellemzőiről, valamint a nemzeti tudat rombolásának e végvárakban előforduló eszközeiről beszélt. A nemzeti önfeladás okait keresve helyenként a többségi nemzeti agresszivitást és a „nemzeti butaságot vagy elbutíthatóságot” is kimutatta értékelésében. /Gergely Edit: Nemzeti végváraink útirajza. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt nyílt levelet több háromszéki civil szervezet, történelmi magyar egyházak képviselői és iskolaigazgatók, azt kérték, hogy a parlament hozzon létre különbizottságot, amely kivizsgálja a sepsiszentgyörgyi magyar fiatalok megverésének körülményeit. A sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok tagadja az erőszakos cselekedetek etnikai jellegét. Az aláírók között van Kónya Ádám, Domokos Géza, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Kovács Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványának elnöke. /Markó Béla úrnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének, a kormány miniszterelnök-helyettesének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Kötő József államtitkár Sepsiszentgyörgyre látogatott. Megígérte: jövőre megkezdhetik az évek óta tervezett sepsiszentgyörgyi egyetemi campus építését a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata számára. A tervek szerint az 1500 férőhelyes épületben előadótermek, laboratóriumok és szálláshelyek lesznek. Kötő József javasolta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és az egyetem vezetői kérjék az oktatási szaktárcát, jövő évi költségvetéséből különítsen el pénzt erre a célra. /Bíró Blanka: Jövőtől épülhet a BBTE-campus? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Markó Béla RMDSZ-elnök válaszolt a sepsiszentgyörgyi civil szervezetek hozzá intézett nyílt levélére. A sepsiszentgyörgyi események őt is aggasztják és a levélírók egyértelmű állásfoglalását indokoltnak tartja. Az RMDSZ mindent elkövet a hasonló erőszakos cselekmények megakadályozására. Markó mellékelte Vasile Blaga belügyminiszterhez intézett levelét, amelyben felkérte, hogy az etnikumközi konfliktusok megelőzése céljából határozottan lépjen fel és kezdeményezzen kivizsgálást a felelős tényezők, illetve személyek megállapítására. Markó hozzátette: a parlamenti bizottságok hatékonyságában egyáltalán nem bízik, de kérésüket továbbítja az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportjaihoz. /Markó Béla, RMDSZ elnöke: Válasz egy nyílt levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Megjegyzés: A sepsiszentgyörgyi civil szervezetek nyílt levelét nem közölte a Romániai Magyar Szó.

A román tannyelvű osztályokban is tanítani kellene a magyarok történelmét – véli Tóth-Birtan Csaba, sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Szerinte a nézeteltérések megszűnnének, ha a két nemzet tagjai többet megtudnának egymásról. Elmondta, elégtétel számára, hogy ezt a tervet György Ervin, Kovászna megye prefektusa is felvetette, és támogatja. Könnyebben megvalósítható, hogy a tanárok fakultatív órákon tanítanák a tárgyat azoknak a román diákoknak, akiket érdekel. /Bíró Blanka: Tanuljanak a románok magyar történelmet? = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A sepsiszentgyörgyi EMI /Erdélyi Magyar Ifjak/ idei Trianon-megemlékezése négy részes volt. Május 22-én tartotta dr. Ádám Sándor Trianon előzményei és következményei című előadását. A június 4-i megemlékezés helyszíne a központi park volt, az EMI nevében Zsigmond József tartott beszédet. A polgármesteri hivataltól nem kaptak engedélyt az utcai gyertyás megemlékezésre, ennek ellenére az EMI huszonöt fős kis csapata egy székely meg egy magyar lobogóval kisétált a köztemetőbe, és mindenki egy szál gyertyát gyújtott a honvédemlékműnél. Az úton végigkísérte őket két szorgalmasan fényképező „vendég”, jelenlétüket rendezvényeiken már megszokták. Fodor András Szobordöntő Trianon című képeslapgyűjteményét néhány héttel később mutatták be. /Nemes Előd: Négyrészes Trianon-megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 14./

A Tamási Áron Színház Jóembert keresünk! című előadása nyitotta meg június 12-én, vasárnap a sepsiszentgyörgyi TRANS.FORM@ nemzetközi színházfesztivált, amely Horatiu Mihaiu, a házigazda, a város román színháza, a Andrei Muresanu Színház és a fesztivál igazgatója ígérete szerint az alternatív, formabontó előadások parádés seregszemléje lesz. A sepsiszentgyörgyi rendezvényen nyolc nap alatt tizenhat előadást mutatnak be. A kisteremben párizsi színészek mutatják be Jacques Borgaux Don Quixotte című művét. /Bíró Blanka: Színházi kávéház autóbuszban. Alternatív produkciók seregszemléje Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Technikai felszereléssel gazdagodott a sepsiszentgyörgyi helyi televízió. A közel félmillió forint értékű berendezést, a veszprémi önkormányzat közbenjárására, a Veszprém Televízió adományozta a Média 3 televíziónak. A sepsiszentgyörgyi helyi televízió műsora tavaly ősszel indult újra, napi tízórás képújságot – naponta váltogatva magyar és román nyelvű híradót – és heti kétórás saját produkcióban készült műsort sugároz. Az elmúlt évben hat civil szervezet és alapítvány hozta létre a Media 3 Rt.-t, amely helyi erőforrásokból indította el a televíziót. A Sepsiszentgyörgyön évekig működő STV 2003 augusztusában szüntette be adását, mert nem volt pénz a továbbműködtetésére. /Bíró Blanka: Felszerelést kapott a szentgyörgyi tévé. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Idén először jelenik meg a maga teljességében az erdélyi művészeti élet Magyarország egyik legfontosabb nyári kulturális eseményén, a július 29–augusztus 7. között a Balaton-felvidéken zajló Művészetek Völgye Fesztiválon. Az erdélyi művészek bemutatkozását a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont segítségével biztosítják a szervezők: Kapolcson és a környékbeli falvakban Völgyvendég-Erdély, illetve Tündérkert – Erdély a Völgyben címmel szán kiemelt szerepet az erdélyi művészeti ágaknak a rendező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet. Az erdélyi irodalmat a csíkszeredai Pallas Akadémia, a Hargita Kiadó és az Erdélyi Magyar Könyvklub népszerűsíti. A színházat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház képviseli tíz napon át, több helyszínen mutatja be a Scapin furfangjai, A helység kalapácsa, Fagyöngyszüret, Gólyakalifa, Szerencsefi felnőtt- és gyerekelőadásokat. Sokrétű zenei kínálatot visz Kapolcsra a nagykárolyi Deák Endre és együttese, a Marosvásárhelyi Színiakadémia Zenekara, a kolozsvári Amaryllis reneszánsz-, és sepsiszentgyörgyi Codex régizene együttes. Csángó, magyar, moldvai, gyimesi, felcsíki népzenekincsből a sepsiszentgyörgyi Fabatka, világzenéből a Szatmári Északi Színház Mystic együttese nyújt ízelítőt. A képzőművészeti kiállítások központi magja Balla József, Ambrus Imre, Nagy Imre erdélyi reprezentatív tárlata lesz, eköré csoportosul három-négy fiatal képzőművész. /Gergely Edit: Összművészeti bemutatkozást szervez a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehet hallani ,,magyarverésekről”. Ez a magyarverősdi talán a Vajdaságban érte el a csúcspontját, legújabban Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön is megismétlődött. Egyesek szerint gyerekcsínyekről van szó csupán. De mi lesz a lelki sebekkel? Az együttélés és a közös jövő elméletével? A vajdasági magyarverés már Strasbourgig jutott, az erdélyi csak Bukarestig. Ott valószínűleg stagnálni fog egy jó ideig, amíg aztán valaki ,,ad acta” teszi. /Simó Edmund: Bozgorka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Kiss Jenő a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy a megyei könyvtárak nem szólhatnak bele a települési könyvtárak működésébe, csupán tanácsadó szereppel bírnak. Falun néhol könyvtáros sincs, másutt csak félnormás. Háromszéken a legkirívóbb példa Nagyborosnyó, ahol immár másfél évtizede nincs könyvtáros. A múlt esztendő végén módosított könyvtári törvény kétszeresére emelte az évente beszerzendő új könyvek számát, most ezer lakosonként félszázzal kellene bővülniük az állományoknak. A beszerzést pedig az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Kevés község áldoz a könyvvásárra. A könyvtárak gyarapításának más útjai is léteznek, a megyei könyvtár például tavaly 1700 új kötetet vásárolt, de emellé még összeszedett Magyarországról közel kétszer ennyit, s egyféle mecenatúra is működik: a jászvárosi Polirom Kiadó például 1500 saját kiadású új könyvet adott a könyvtárnak. Az erdélyi magyar kiadók nemigen tesznek hasonló felajánlásokat. Újabban, mióta báziskönyvtárrá léptették elő, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kötelezi az általa támogatott könyvekből példányok leadását a Kovászna megyei könyvtárnak is. – Sepsiszentgyörgyön az 1990 előtti időkhöz képest nem csökkent a könyvesboltok száma. /Váry O. Péter: Él még a Gutenberg-galaxis. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Sepsiszentgyörgyön elmaradt az Magyar Polgári Szövetség által június 17-re tervezett párbeszéd a megye és a város vezetőivel, a parlamenti képviselettel. A helyi rádióban Albert Álmos úgy nyilatkozott, hogy ,,dilettánsok” meghívását nem fogadja el. A vita vezetésére vállalkozó Fazakas Tibor szerint a választott tisztségviselők elmaradása egy ilyen rendezvényről nehezen elfogadható. Mindössze ketten, a prefektus és Puskás Bálint szenátor mentette ki magát egyéb elfoglaltságára hivatkozva, a meghívást egyedül Kelemen Tibor munkaügyi igazgató fogadta el. Ő beszámolt az átlagbérek alacsony voltáról, arról, hogy sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, s hogy Brassó leküzdhetetlen vonzerőt gyakorol a jobban felkészült, igényesebb munkaerőre. A hiányzóknak Fazakas Tibor csak kérdéseit tudta feltenni. Íme egypár: Miért nem érkezett semmi válasz a márciusi autós tüntetők beadványára? A munkanélküliség aggasztó méreteit hogyan próbálják meg csökkenteni? A fórum résztvevői végül Háromszék ,,járhatatlan útjai állapotának őrzésében tanúsított példás következetességéért, a nagyfokú tétlenségért, kártékony igény­telenségért és hozzá nem értésért, a kitartó ígérgetésért” Gödör-díjban részesítették Borbély László minisztert, Demeter János tanácselnököt és Albert Álmos pol­gármestert. /(b. kovács: Gödör-díj a miniszternek, a tanácselnöknek és a polgármesternek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Juhos Szabolcs 2004-ben végezte a sepsiszentgyörgyi Gábor Dénes Főiskola műszaki informatikai szakát anyanyelvén. A diplomákat még akkor melegében összeszedték, s felvitték Kolozsvárra az RMDSZ-alapítványhoz, hogy honosítsák a főiskolai okleveleket a minisztériumban. Közel esztendeje várják a fiatalok ennek valóra váltását, ezt még mindig nem tették meg. Az RMDSZ meg csodálkozik, hogy az vékonyodik a tömegalapja, s a fiatalok külföldön keresik a jobb megélhetést. Mikor lesz már hivatalosan is elismert főiskolai oklevelük? /Ferenczy L. Tibor: Van diploma, nincs diploma?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Az új lej bevezetéséről június 13-án 30 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek Sepsiszentgyörgyre. A Kovászna megyei prefektúrán azonban csak június 20-án, kezdték szétosztani a népszerűsítő anyagot. Nicolae Carlanescu, a prefektúra jegyzője elmondta, azért késett a prospektusok terjesztésével, mert az elmúlt héten Bukarestben tartózkodott. Az elmúlt hónapban a román nyelvű szórólapok és plakátok megérkeztek, azokat szétosztották. Hargita megyébe június elején 22 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek. Maros megyébe 1560 darab magyar nyelvű szórólap érkezett. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó jónak nevezte a tájékoztatási kampányt. /Elsikkadt a tájékoztatási kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Megjelent az első olyan hetilap, mely kimondottan regionális székelyföldi kiadványként határozza meg magát – hangzott el a Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet bemutatása alkalmával. A pár hónapja kapható lapot két munkatársa, Zsidó Ferenc főszerkesztő és Komoróczy György főmunkatárs mutatta be a sepiszentgyörgyi érdeklődőknek. A Polgári Életet a régió lakossága egészét foglalkoztató közéleti orgánumként határozták meg. Rokonszenveznek az autonomista törekvésekkel, az azt támogató szervezetekkel. /(b. kovács): Új székelyföldi hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Jogi személlyé kíván alakulni az Erdélyi 56-os Baráti Társaság, a kommunista diktatúra áldozatainak érdekképviselete. Ezért július 9-re Sepsiszentgyörgyre alakuló közgyűlést hívnak össze. A kezdeményező bizottság elkötelezi magát a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjában foglaltak mellett, szorgalmazza a valóban demokratikus európai értékrend meghonosítását Romániában. Ugyanakkor a Baráti Társaság erősíteni kívánja kapcsolatát a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének központi vezetőségével. Fontosnak tekintik az eddiginél szorosabb kapcsolattartást a magyarországi POFOSZ-szal, a magyar ellenállók legfontosabb szervezetével. /Alakuló közgyűlés. Az Erdélyi 56-os Baráti Társaság közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

Népzenés-táncos mulatsággal kezdődött június 19-én a Cimbora gyermeklap kis munkatársainak, levélíróknak, rejtvényfejtőknek a jutalomtábora a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn. Egyik nap a Székely Nemzeti Múzeumba, Csernátonba és a Szent Anna-tóhoz kirándultak a résztvevők, vendégük volt Márk Attila zenész, Farkas Árpád költő, Bogdán László író, és Kónya Ádám volt múzeumigazgató. /(demeter): Cimboratábor a tanyán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Június 25-én tartják ötvenéves találkozójukat a sepsiszentgyörgyi Technikai Textil Középiskola 1955-ben végzett növendékei. A fél évszázaddal ezelőtt készített érettségi tabló miatt egykori osztályfőnöküket, Szabó Miklós fizikatanárt kicsapták a tanügyből. Szabó Miklós Kosztándi Jenő festőművészre bízta a tabló elkészítését, mely a háttérképen szereplő Kós Károly által tervezett iskolaépület miatt nagy bonyodalmakat okozott. A pártbizottság és a Szekuritáté emberei a tabló megsemmisítése mellett döntöttek. Az éj leple alatt az osztályfőnök négy fiúval kilopta a tablót az iskolából, és eldugták. A szekusok hiába nyomoztak, senki nem árulta el a rejtekhelyet. A négy fiú szerre rejtegette az érettségi tablót 1989-ig, a tabló ma a Kós Károly Iskolaközpont folyosóján látható. Szabó Miklóst emiatt kitették a tanügyből, és kényszerlakhelyként Csíkszeredát jelölték ki számára, ahol nyugdíjazásáig tisztviselőként az egyik bányavállalatnál dolgozott. /(Iochom): Ötvenéves érettségi találkozó (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Június 26-án, vasárnap kezdődött a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok tizedik, jubileumi találkozója. Az elmúlt tíz év során 18 ország sok száz magyar fiataljának jelentett ismerkedési, bemutatkozási lehetőséget, a közös kulturális gyökerek, az összetartozás érzésének erősítését. A július 5-ig tartó rendezvény a Magyar Színházban kezdődött „az egységes, mégis sokszínű magyar népdal, néptánc, népzene jegyében”. A Honvéd Együttes köszöntötte a résztvevőket. Idén 16 országból érkeztek magyar fiatalok: Románia, Szlovákia, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria mellett Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból, Izraelből, Németországból, Franciaországból, Svédországból és Ausztráliából. A romániai meghívottak: a csángóság képviselői Gyimesből és Moldvából, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület diák csoportja Sepsiszentgyörgyről, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Kaláka Néptáncegyüttes Szamosújvárról, az Ördögborda Ifjúsági Néptáncegyüttes Balánbányáról, a Passamezzo Historikus Együttes Kolozsvárról, a Snaps Vocal Band Sepsiszentgyörgyről, a START Tánccsoport Temesvárról, a Szarkaláb Néptáncegyüttes Kolozsvárról, a Szerenád Kamarazenekar és Eufónia Kórus Sepsiszentgyörgyről. A tíz nap során a különböző régióból érkező csoportok tárgyi népművészetüket, ápolt hagyományaikat, régiójuk kulturális nevezetességeit mutatják be, Budapesttel ismerkednek, ellátogatnak Ópusztaszerre is. /Guther M. Ilona: Jubileumi Vendégségben Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Az iskolaelhagyás, a magas bukási százalék, a még mindig létező írástudatlanság, a képzetlenek munkavállalási esélytelensége indokolja, hogy az oktatás mellett az eddiginél több hangsúlyt fektessenek a nevelésre – áll a Globális nevelés hete elnevezésű program tervezetében, amelyet a tanfelügyelőség ismertetett. Botos Erika tanfelügyelő ismertette a sepsiszentgyörgyi pszichopedagógiai központnak az iskolai kudarcról 158 háromszéki iskolában, 27 137 tanuló bevonásával készített felmérését. A diákok 6,6 százaléka egy vagy két tantárgyból pótvizsgára maradt, 5,5 százalékuk ismétlőre bukott, a tanulók 12,2 százalékának 25-nél több igazolatlan órája volt, a tanulók 1,6 százaléka otthagyta az iskolát. A falusi iskolákban jóval gyengébbek az eredmények, mint városon. /(fekete): Az oktatás mellett nevelni is kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./