Jún. 20-án, vasárnap összesen 1843 településen kerül sor második fordulóra. Az első fordulóban országszerte 1294 polgármestert választottak meg a 3137-ből. Ebből 900 mandátumot a kormánypárt /SZDP-jelölt/, 148-at az RMDSZ, 107-et az NLP, 71-et a DP, 12-t a Román Humanista Párt, 7-et a Nagy-Románia Párt, 5-öt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje nyert el, a többi különböző kis pártok, kisebbségi szervezetek között oszlott meg. Független jelöltet 32 településen választottak. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, a szövetség számításai szerint közülük legalább 15-en biztos győztesként kerülnek majd ki a küzdelemből. Az erdélyi nagyvárosok közül 3-ban jutott tovább RMDSZ-jelölt. Nagyváradon Biró Rozália a demokrata Petru Filippel "mérkőzik" – kevés eséllyel. Szatmáron Illyés Gyula ellenfele Radu Bud (NLP). Bár alig néhány százalékon múlott, hogy az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzzön, az eddigi tapasztalatok szerint második fordulóban a román pártok támogatói sikeresen összefognak a magyar jelölt ellen. Sepsiszentgyörgyön a magyarok számaránya 76 százalék, az RMDSZ jelöltjének, Albert Álmos polgármesternek azonban nem sikerült az első fordulóban nyerni, ezért június 20-án Rétyi Ödönnel, az SZDP jelöltjével verseng a városvezetői tisztségért. Szilágy megyében 39, Beszterce-Naszód megyében 1, Fehér megyében pedig 1 RMDSZ-es polgármesterjelölttől vár jó eredményt a szövetség. /Sz. K.: Vasárnap következik a második forduló. A legnagyobb "meccs" Kolozsváron várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A kommunizmus tényanyagának minél teljesebb összegyűjtésére vállalkozó honlap a www.comunism.ro című portál, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi és Közigazgatási Karának román nyelvű újságírói katedrájának négy és a bölcsészkar egy hallgatója hozott létre közösen. A honlapon máris olvasható anyagok tanúsága szerint a gyűjteményben ugyanúgy helyet kapnak a börtöncellák, a meghurcoltatások és a kisemmizések emlékei, mint azok a vélemények is, miszerint a kommunizmus jó volt. Az öt kolozsvári diák leltárt készít a kommunizmus peréhez. Az 1989. december 22-éig még érvényben levő ún. ételjegyeket is bemutatják a honlapon. Helyet kapnak visszaemlékezések és dokumentumok, illetve a szóban forgó időszak bő könyvészete. A bibliográfia elvétve sem tartalmaz magyar forrásokat, olyan forrásértékű visszaemlékezéseket, mint amilyen Csiha Kálmán nyugalmazott református püspöké (Fény a börtönrácsokon), a szintén nyugalmazott református lelkész Varga Lászlóé (A fegyencélet fintorai), vagy a sepsiszentgyörgyi székely ifjaké, avagy a brassói EMISZ-eseké. Amint lesz vállalkozó kedvű magyar hallgató, a honlap magyar változata is létrehozható. Folyamatban van a szekus dossziék szemlézése és közzététele is. /Benkő Levente: Iratok és tanúvallomások a kommunizmus peréhez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei meghaladták a szövetség várakozásait és előrejelzéseit, nyilatkozta jún. 21-én Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az etnikai szavazás nem szűnt meg, mégis történt valamiféle mentalitásváltás. Az RMDSZ legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 38 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, így az RMDSZ-nek összesen 186 polgármestere van, ami 40-nel több mint 4 évvel ezelőtt. A szatmárnémeti polgármesteri tisztség elnyerése fontos győzelem, tekintettel arra, hogy a város magyar lakosságának számaránya 39-40 százalék. Hozzáfűzte: hasonlóan alakult a helyzet két kisebb városban is, a Bihar megyei Margittán és a Maros megyei Szászrégenben, valamint néhány községben, ahol a magyar lakosság nem alkot többséget, de a polgármesterválasztást RMDSZ-jelöltek nyerték meg. Markó elismerte, az RMDSZ kudarccal is szembesült az idei helyhatósági választásokon. "Nem sikerült megvalósítanunk célkitűzésünket Marosvásárhelyen", mondta. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvár nem a kudarcokhoz sorolandó, hiszen Gheorghe Funar leváltása sikert jelent. Az RMDSZ jelöltje lett a befutó Sepsiszentgyörgyön, Albert Álmos, aki eddig is betöltötte a polgármesteri tisztséget. Székelykeresztúron Benyovszki Lajos diadalával gyarapodott az RMDSZ polgármestereinek a száma, a román többségű Szatmárnémetiben is eldőlt Ilyés Gyula győzelme. RMDSZ-jelölt kerekedett felül Szászrégenben Nagy András, és Margittán Pocsaly Zoltán személyében. akárcsak Nagykárolyban, ahol Bekő Tamás hódította el a szavazatok többségét. /Markó: Az etnikai szavazás nem szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Köllő Katalin újságíró felháborodva olvasta a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján megjelenő Kisvárdai Lapokban az elismert anyaországi színházkritikus írását: „Tartottam attól, hogy ezen a fesztiválon kicsit elnézőnek kell majd lenni. Úgy gondoltam, a határon túli magyar színházak a maguk szerény anyagi és egyéb lehetőségeik közepette arra koncentrálnak, hogy fennmaradjanak, és ezáltal fenntartsanak valamit. Nyelvet, kultúrát, kötődést olyan tágabb közösségekben, ahol az emberek talán éppúgy egyre távolabb kerülnek egymástól, mint bárhol máshol. Szépséges és enyhén patetikus missziót képzeltem köréjük. De már rég nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó. Ennek a sok tehetséges fiatalnak láthatólag a színház az ügye. (…) És ebben ma már nem ismernek sem korlátokat, sem határokat, sem engedményeket. Mindent mernek, és mindenre képesek. (…) Ki tudnak állítani épkézláb, élményszerű musicalt is, de akár a mozgásszínházi műfajban is érvényesen szólalnak meg. (…)" Köllő Katalin megjegyezte, a 212 éves kolozsvári, vagy a sepsiszentgyörgyi színház például nem a fennmaradásra koncentrál, hanem a magas színvonalú színjátszásra. /Köllő Katalin: Színházi szemlélet határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Marian Florian Saniuta belügyminiszter váratlanul Sepsiszentgyörgyre érkezett és alig egy órát töltött a városban. A rendőrségi székházban találkozott a megye vezető beosztású rendőreivel, a civil szférából csak Horia Grama, a megye prefektusa volt jelen. A programból kimaradt a megye vezetőivel való ismerkedés. /(Flóra Gábor): Váratlanul jött, gyorsan távozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Tanítóknak szervezett három továbbképző tanfolyammal kezdődött júl. 5-én Csíkszeredában és Szovátafürdőn a magyar pedagógusok erdélyi Bolyai Nyári Akadémiája, amelyet a magyar oktatási tárca támogat, a román nyelvtanárok számára szervezett képzést pedig a román kormány mellett működő kisebbségi főosztály támogatja. Burus Siklódi Botond, a nyári akadémiát szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára elmondta: mind nagyobb igény mutatkozik a neveléslélektani és humán jellegű tanfolyamok iránt. Idén óvónőknek és tanítónőknek is szerveznek továbbképzést a számítástechnika oktatásban történő felhasználásáról. Az RMPSZ 1993-tól évente megszervezi a romániai magyar pedagógusok, valamint a Magyarországról és más, határon túli magyar területekről érkező magyar tanítók, tanárok számára a Bolyai Nyári Akadémia elnevezésű továbbképző-sorozatot. Az idén nyolc helyszínen: Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószent-miklósón, Székelyudvarhelyen, Segesváron és Marosvásárhelyen – összesen 32 tanfolyamot szerveznek, mintegy 900 hallgató és 150 előadó részvételével. Az előadók 60 százaléka Magyarországról érkezik. /Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A magyar kormánynak az a szándéka, hogy Székelyföld fejlődését tudatosan és következetesen segítse – jelentette ki júl. 6-án Marosvásárhelyen Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. Medgyessy kifejtette: a romániai határ menti területek nyilvánvaló fejlődésen mennek keresztül, ezzel szemben Székelyföld elszigeteltebb körzetet alkot. Ez többlet felelősséget ró a magyar kormányra – fűzte hozzá. Medgyessy beszámolt arról a megbeszélésről is, amelyet jún. 5-én tartott Csíkszeredában a romániai magyar polgármesterekkel és képviselőkkel. A magyar településvezetők felvetették egy sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozásának az ötletét, továbbá bankgaranciákat kértek a gazdasági fejlesztési projektekre, valamint szorgalmazták egy konferenciaközpont felépítését is. Szóba került a csíkszeredai konzuli hivatal létrehozása is, amelyre Medgyessy Péter szerint szükség van. A kormányfő elmondta: van esély arra, hogy az erdélyi magyar televízió már az idén elkezdhesse működését. Medgyessy a Marosvásárhely határában lévő Koronkára is ellátogatott, ahol megtekintette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülőfélben lévő campusát. Leszögezte: a magyar kormánynak az az érdeke, hogy színvonalas, modern felfogású egyetem legyen a Sapientia. Szerinte az intézmény rendelkezésére álló források elegendőek a campus felépítéséhez, további fejlesztésekhez a magyar kormány hajlandó még néhány tízmillió forintot folyósítani, de európai pályázatokat is igénybe kell venni. Medgyessy Péter közölte: a határon túli magyar püspökökkel magyarországi megbeszélést tervez. Hozzátette: akár négyszemközt is beszélgetne Tőkés László református püspökkel, hiszen a magyar kormány feladata, hogy a különböző gondolkodású emberekkel is megtalálja a párbeszéd lehetőségét. "Nem titok az, hogy a püspök úrhoz képest másként gondolkodom, másként látom a megoldásokat, de az nem jó, ha különböző gondolkodású emberek nem cserélnek véleményt" – mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy az erdélyi magyarság egységesen szerepeljen az év végi parlamenti választásokon is. Hozzátette: kifejezetten elítéli az erdélyi magyarság megosztására irányuló törekvéseket. /Tudatosan elősegíteni Székelyföld fejlődését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, jún. 26. és júl. 4. között, melynek fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke elmondta, hogy a baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatuk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben betiltotta be a nyilas belügyminiszter, majd 1948-ban a kommunista diktatúra szüntette be. 1992-ben a szervezet újjáalakult. Kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Az idei támogatók között van Kovács László külügyminiszter is. /Guther M. Ilona: Együtt Európában a kirekesztés ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Szakértők szerint csúcsértékhez érkeztek a lakás- és telekárak Erdélyben. Az ingatlanárak zuhanására lehet számítani Kolozsváron, ahol az utóbbi években egyértelműen Románia legdinamikusabban fejlődő ingatlanpiaca volt. A kolozsvári belvárosban 680 eurót ér egy lakás négyzetmétere. Hasonló a helyzet Marosvásárhelyen. Lényegesen nagyobb a bankokhoz sikerrel forduló román nemzetiségű igénylők aránya. A Román Kereskedelmi Bank formanyomtatványaiban a kérelmező nemzetisége felől is érdeklődik. Vásárhelyre továbbra is jellemző, hogy a magyarok eladnak, a románok vesznek ingatlanokat. Lassan fél éve stagnálnak Csíkszeredában az ingatlanárak. Jelenleg a város központjában egy háromszobás tömbházlakás 22 ezer euróba, míg a kétszobás 17-18 ezer euróba kerül. Székelyudvarhelyen az ingatlanpiac dinamikusnak mondható, ugyanis az árak igen magasak. Udvarhelyen egy garzonlakást 500 millió lej alatt nem lehet megvásárolni, viszont az ár elérheti a 700 millió lejt is. Kétszobás panellakásért 17 ezer eurótól 22 ezerig terjed az árak skálája, a háromszobás lakások ára 26 és 33 ezer euró között mozog. Gyergyószentmiklóson kétszobás, 50 négyzetméteres tömbházlakást 12 ezer euróért kínálnak; egy átlagos kétszobás lakótelepi lakás 350 millió lejtől alkudható. Megkétszereződött tavaly Sepsiszentgyörgyön a panellakások ára. Egy garzonlakásért 380 millió lejt kérnek. Szentgyörgyön kertes családi házat 35 ezer–150 ezer euró közötti összegért lehet vásárolni. Kézdivásárhelyen panellakásért nem egy esetben többet kérnek el, mint egy családi házért. Szatmárnémetiben az újabb drágulási hullám tavaly ősszel volt, amikor átlagban 1000–1500 euróval ugrottak meg az árak. Egy kétszobás panellakás jelenleg 20-25 ezer euróért kapható Szatmárnémetiben, a három- és négyszobások ára 30 ezer körül mozog. Nagyváradon a Rogériusz negyed a „piacvezető”. Egy kétszobás panellakást 25 ezer euró körüli összegért lehet megvásárolni, míg ezenfelül minden egyes plusz szobáért körülbelül ötezer eurót kell lepengetni. /Megingani látszik az ingatlanbiznisz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Az első világháborúról sok könyvet írtak, csak a magyar irodalomban olyan jeles írók, mint Somogyvári Gyula, Gyóni Géza, Kuncz Aladár vagy Markovits Rodion. József Álmos a háború igazi arcát, belsőjét próbálja felfedni nemrég megjelent kötetében (József Álmos: Mire a falevelek lehullanak... – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003). Dokumentumértékű korabeli leveleket, tábori levelezőlapokat, fényképeket válogatott össze. Könyvében többnyire háromszéki székely honvédek szólaltak meg levelek, tábori lapok, ritkább esetben naplószerű feljegyzések által. /Benkő Levente: Történelem belülnézetből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy bepereli a megyei RMDSZ-t rágalmazás és etnikai gyűlöletkeltés miatt. Casunean elmondta, a helyhatósági választások második fordulójában szórólapok jelentek meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek – állítása szerint – az RMDSZ háromszéki területi szervezetének rendelésére készültek. A papírokra a Kovászna megyei SZDP-elnök, Horia Grama prefektus és Rétyi Ödön kormánypárti polgármesterjelölt arcképét nyomtatták. A szórólapokon megjelent a prefektus és Casunean néhány nyilatkozata is, amelyek szerint elleneznék a földek visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy Sepsiszentgyörgy egyik utcáját Petőfi Sándorról nevezzék el. A szórólapok szerint Casunean és Grama azt is kijelentették, hogy a közintézményekből többezer magyar kerül az utcára. A lapok másik oldalán az állt, hogy a magyarok ne szavazzanak Rétyire, aki mögött Casunean és Grama áll. – Casunean szerint míg Bukarestben az RMDSZ "mosolygós és szellemes", addig a fővároson kívül "az igazi arcát mutatja: intoleráns, alávaló, képmutató, sovén és exkluzivista". /SZDP–RMDSZ per Kovásznán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Árnyékönkormányzatot hoz létre a Magyar Polgári Szövetség  sepsiszentgyörgyi szervezete – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ helyi elnöke. Tulit hangsúlyozta: annak ellenére, hogy meggátolták az MPSZ jelöltjeinek az indulását, a szervezet nem mond le a közösség érdekében kifejtett munka folytatásáról, hanem létrehozza az árnyékönkormányzatot, szakbizottságokat alakít, hogy ezáltal részt vehessenek a sepsiszentgyörgyi helyi tanács munkájában. /Árnyékönkormányzat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Élő néphagyományáról, viseletéről, zenéjéről, táncáról ismert inkább a Kolozs megyei Szék. A hagyományőrző falu jellegzetes népi építészetéről kevés szó esik, a Művelődés folyóirat áprilisi számában ezzel foglalkozott. ,,A nádfedeles, kékre meszelt, szabadkéményes házak, a jármos csűrök, a megannyi ól, gabonás, kas, a csoportos udvarelrendezés a Mezőség archaikus népi építészetére nagyon jellemző, kivételes értékeket hordozó emlék” – írta Furu Árpád műemlékvédő mérnök. Erről kaphat képet Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban júl. 19-én megnyíló kiállítás látogatója Wagner Péter Europa Nostra-díjas budapesti építész kiállításán. A tárlaton a széki népi műemlékek fotóit mutatják be. A tárlatot Benczédi Sándor, a népi építészet szakembere nyitja meg, széki tanítói élményeiből nyújt ízelítőt Nagy Olga néprajzkutató. /Sz. A.: Szék népi építészete (Kiállítás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Tavaly sikere volt a Székely Nemzeti Múzeumban Háromszék múlt századi fotótörténetét felelevenítő kiállításnak, akkor felvetették egy sepsiszentgyörgyi fotómúzeum létesítésének ötletét. A városban megalakult Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület jó néhány kitűnő tárlattal állt elő, tagjai határon innen és túl minden pályázaton sikeresen szerepelnek. A július elején zajlott, Vendégségben Budapesten nevű rendezvény Határon Túli Magyar Fiatalok találkozójának erdélyi diákfotós csoportja megszervezésére a sepsiszentgyörgyi egyesületet kérték fel. Még most is megtekinthető, ugyancsak a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott Bartha Árpád-emlékkiállítással még egy lépést tettek a fotómúzeum létesítésének érdekében. Sem erre a kiállításra, sem az album megjelentetésére a magyarországi alapítványok, minisztériumok egy fillérnyit sem adtak. Az album ennek ellenére megjelent, helyi támogatásoknak köszönhetően.  Több kiváló sepsiszentgyörgyi fotó hagyatéka még jórészt feldolgozatlan, rejtett kincs. Gere István felvételeinek jó része ismert, ő fotódokumentálta a múlt század eleji Sepsiszentgyörgyöt – Gödri Ferenc polgármester felkérésére. De az ő hagyatéka sincs még feldolgozva, mint ahogy a harctéri fotóriporter Incze Lajosé vagy az első háromszéki fotóművész Gáll Béláé sem. Mindez egy önálló, intézményes keretek közt működő fotómúzeum feladata lenne. /Váry O. Péter: Fotómúzeumot Szentgyörgynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Pert indít az Illyés Közalapítvány (IKA) a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány ellen a szervezet által kapott támogatás visszafizetése érdekében. A gyűlésre meghallgatás céljából Budapestre utazott Szász Jenő is, akit azonban a jogi véleményezés idejére kiküldtek a tanácskozásról. Az eljárást sérelmező székelyudvarhelyi polgármester távozott a kuratóriumi ülésről, így a testület sem ismerhette meg érveit, de Szásznak sem maradt alkalma bizonyítania igazát. Szász távozása után közölte, nem akar részt venni egy koncepciózus eljárásban. A polgármester szerint politikai leszámolás folyik ellene a baloldali kurátorok részéről. A Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben pályázott az Illyés Közalapítványnál egy helyi civil központ kialakítására, és erre a célra 39 millió 850 ezer forintot (mintegy 6,5 milliárd lejt) kapott. A pénzből a Szász Jenő elnökölte szervezet kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az alapítvány elszámolását az IKA budapesti irodája tavaly márciusban elfogadta, később azonban meggondolta magát, és bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. A magyarországi közalapítvány döntésében nagy szerepet játszott, hogy az Erdélyi Riport hetilap tavaly azt írta: a Székelyudvarhelyért Alapítvány a reális ár tízszereséért vásárolta meg az ingatlant, a vételárnak pedig csak töredéke jutott az eladóhoz. (Szász Jenő az ominózus cikkért beperelte a nagyváradi hetilapot, a per jelenleg is zajlik a sepsiszentgyörgyi bíróságon). Az IKA által delegált testület megállapította, hogy a pályázati cél nem teljesült. A Székelyudvarhelyért Alapítvány politikai leszámolást sejt az ügy mögött, és nem hajlandó visszafizetni a pénzt. Szász Jenő elnök, valamint Orbán Attila igazgató többször hangsúlyozta: a pénzt a pályázatban leírtaknak megfelelően költötték el. /R. Sz.: Bepereli az IKA Szászt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Idén másodjára ünnepelte Sepsiszentgyörgy Rákóczi Ferencet. Márc. 27-én, a Nagyságos Fejedelem születésnapján portrékiállítás elevenítette fel a nagy magyar államférfi személyét, júl. 10-én pedig, a gyulafehérvári országgyűlésen fejedelemmé választásának 300. évfordulóján újabb kiállítással és szoborállítással is tisztelgett a város II. Rákóczi Ferenc emléke előtt.  A Székely Nemzeti Múzeumban berendezett Pro Libertate – 1703–11 emlékkiállítást Már István tanár, a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg.  Sepsiszentgyörgyön, a Szent József-plébánia tőszomszédságában felavatták Vargha Mihály szobrász Rákóczi-mellszobrát.    Albert Álmos polgármester beszédében kiemelte, régi adósságát rója le a város a Rákóczi-szobor avatásával, ugyanis már próbált Sepsiszentgyörgy szobrot állítani. Sylvester Lajos, a szoborállítást kezdeményező Mikes Kelemen Közművelődési Alapítvány elnöke hazatérőnek, de mindig köztünk levőnek nevezte a fejedelmet. A két ünnepi szónok és a szobrász közösen leplezte le a szobrot, melyet Csintalan László főesperes szentelt fel és Kovács István unitárius lelkész áldott meg. /(vop): Sepsiszentgyörgyön a Nagyságos Fejedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Száz évvel ezelőtt, júl. 12-én született Sepsiszentgyörgyön László Dezső. A kolozsvári Farkas utcai református templom köztiszteletnek örvendő lelkésze volt. Tanított a kolozsvári protestáns teológián, az Erdélyi Fiatalok folyóirat körül a múlt század harmincas éveiben kibontakozott értelmiségi mozgalom egyik vezéralakja, a negyvenes években behívott országgyűlési képviselő, az erdélyi magyarság egyik mártírja a második világháború után, amikor tíz év leforgása alatt kétszer is letartóztatták, munkalágerekbe és börtönökbe vetették. Élő lelkiismerete volt az erdélyi magyarságnak. A munkásságából történt válogatás /László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai, Minerva Könyvek, Kolozsvár, 1997/ is ezt mutatta. Tisztán látta: a kisebbségi sorsba került erdélyi magyarságnak talpra kell állnia, tudásra kell szert tennie, s annak segítségével, a realitásokra építve kell megteremtenie saját jövőjét. Fia, László Ferenc egyetemi tanár elérte, hogy a Szekuritate irattárából megkapja apja iratcsomójának egy részét, hiszen az 1955 utáni iratok ma is titkosítva vannak (!). László Dezső a nehéz időszakban is megállta a helyét. /Tibori Szabó Zoltán: Tanítómesterünk, László Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész kisplasztikáiból nyílt kiállítás júl. 15-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága szervezésében. Az alkotásokat Dudás Gyula festőművész méltatta. Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958. ápr. 2./ szobrai alumíniumból, bronzból, kőből, fából és acélból készülnek. Számos egyéni kiállítása mellett (Erdély, Magyarország és Svájc) több mint száz csoportos kiállításon vett részt. /(déel): Tárlat nyílt Kovács Géza szobrászművész kisplasztikáiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 16./

Huszonöt éves a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület. A faluban 1933-ban alapítottak első alkalommal fúvószenekart, amely aztán megfelelő vezető hiányában a hetvenes évek elején megszűnt. Kelemen Antal tanár irányításával 1979-ben újraalakult az együttes, amely később felvette az eredeti alapító, Kováts András lelkész nevét, s ma már az erdélyi fúvószene egyik meghatározó együttesének számít. Az ünnepi rendezvény júl. 16-án kezdődött Rétyen, ahol az elmúlt negyed évszázad helyi zenészei közül többen is megjelentek, s együtt ünnepeltek vendégeikkel, közöttük négy magyarországi együttes tagjaival. Másnap Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkban léptek fel a zenekarok, júl. 18-án, vasárnap pedig a rétyi tószínpadon rendezték meg a XIII. nemzetközi fúvóstalálkozót. Kelemen Antal, a zenekar vezetője erre az alkalomra kiadta A hangosan szóló csend zenéje című könyvet. /Csinta Samu: Hiányérzetből fakadó művészet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

A szabad iskolaválasztás miatt Sepsiszentgyörgy elővárosa, Szemerja általános iskolája az önfelszámolás határára sodródott. A Kiss Árpád Általános Iskola fénykorában, az 1987–88-as tanévben 770 tanulót fogadott be, 1989-ig évente átlagosan 400 diák járt ide. Idén ősszel viszont alig 80-90 diák kezdi itt az új tanévet, az első osztályba még senki nem iratkozott be. A központi jóhírű iskolák – a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium – és az egyre népszerűbb Váradi József Általános Iskola „elcsábították” a gyerekeket. Az egyre kisebb létszámú iskolában az épületet fokozatosan rendbe tették, 2002-ben saját fűtési rendszerrel szerelték fel, az intézménynek gazdag könyvtára, szép udvara és sportpályája van. Imreh Magdolna igazgatónő elmondta most is elsősorban önerőből dolgoztak – akárcsak az elmúlt esztendőkben. A szemerjai iskola az első, amely látványosan közeledik az önfelszámolódás határához, de az Állomás negyedi általános iskolában, a Csíki negyediben, illetve a Nicolae Colan iskolában is csökkent a létszám. /Farkas Réka: A nagynevű intézmények vonzása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Júl. 19-én nyílt meg Sepsiszentgyörgy mellett a Máltai Segélyszolgálat tábora, ahol a nagycsaládos, vagy szűkös körülmények között élő gyermekek számára biztosítottak vakációs lehetőségeket. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor, a romániai Máltai Segélyszolgálat elnöke, a mozgalom lelke kitért arra is, hogy a jó szándékú táborozásokat olykor gyanakvással kísérik. /Flóra Gábor: „Máltások" táborverése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

   Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön és Dálnokon is megemlékezést tartottak Dózsa Györgyről, kivégzésének 490. évfordulója alkalmából. Az 1958-ban állított sepsiszentgyörgyi Dózsa-mellszobornál Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató beszédében cáfolta, miszerint Dózsa lett volna a mohácsi csatavesztés okozója. Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter elmondta, Dózsa nem egyszerűen rendszerváltozást akart, hanem a székely szabadság kiterjesztését, ezért indokolt levert szabadságharcainkra gondolni Dózsa kapcsán. /(vop): Dózsa György üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Bitay Ödön megrökönyödéssel olvasta a Háromszék júl. 22-i számában a Romániai Székely Szövetség (most értesült, hogy ilyen is van!) elnökének, Molnár Istvánnak a nyilatkozatát, melyben bejelentette, hogy történelmi tények alapján megállapítható: a székelyek nem magyarok, külön nemzet/iség?!/. Az erdélyi magyarság egysége ellen napjainkban sokan áskálódnak, de ilyen merész dőreséget senki nem állított, szögezte le Bitay. /Bitay Ödön székely-magyar, román állampolgár, Sepsiszentgyörgy: Feltör a tudatlanság. Magyarok-e a székelyek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az Amerikai Életrajzi Intézet (American Biographical Institute) legújabb kiadványában, a Contemporary Who’s Who (Kortárs ki kicsoda) oldalain először szerepel egy Sepsiszentgyörgyön élő közgazdászoktató neve, a világ jelentős menedzsment, marketing, vezetéstudomány kiemelkedő személyiségeként mutatva be dr. Domokos Ernőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát. A kiadvány kiemeli a szakírói tevékenységét, félezernyi tudományos közlemény, huszonöt szakkiadvány révén, aki számottevő hozzájárulást tett a szakágazat jelenségeinek értékelése és népszerűsítése terén. /A Contemporary Who’s who-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./