Márc. 18-án, 253 napos börtönbüntetés letöltése után Héjja Dezső előtt megnyílt a csíkszeredai börtön kapuja. Az Agache-perben négy évre elítélt Héjja a múlt év augusztusában nyújtotta be kegyelmi kérését Ion Iliescu államfőhöz. Iliescu most elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt. 56 évesen ártatlanul a rács mögé került, nyilatkozta. Idegileg és lelkileg teljesen kikészült. Lába sem javult, csak mankóval tud járni. /Iochom István: Agache-ügy. Elnöki kegyelem Héjja Dezsőnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Márc. 20-án jelenik meg a Székely Újság, megyei közéleti hetilap első száma Sepsiszentgyörgyön. Az új kiadvány a Kézdivásárhelyen 1904-44, illetve 1989-91 között megjelent újság jogutódjává szeretne válni. Szerkesztési elve elődeiéhez hasonló: objektív és átfogó hetilap kíván lenni. Minden szerdán 24 oldalon jelenik meg. Szerkesztői a Székely Hírmondó egykori munkatársai, kiadója pedig a sepsiszentgyörgyi Impress Kft. A Székely Újság igazgatója Román György, főszerkesztője Kovács Mária. /(Iochom): Új hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

A kormánypárt Kovászna megyei szervezete elutasította annak lehetőségét is, hogy a magyar nyelvet fakultatívan oktatni lehessen a román osztályokban. Ez mutatja, hogy a többségi iskola nem attól román, hogy ott a tárgyakat románul oktatják, hanem attól, hogy magyarmentes övezet és intézmény, oda a kisebbségi nyelv még a fakultatív tárgy képében sem teheti be a lábát, állapította meg B. Kovács András. Az SZDP-s tárgyaló fél szerint legfeljebb a szülők lennének jogosultak a tárgy bevezetését javasolni. Azonban a szülő csak foglalhat állást, ha meghirdetnek egy ilyen tárgyat is. /B. Kovács András: Sehogy sem kell a magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Márc. 16. és 20. között Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium rendezte meg a XI. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. A versenyen 6 ország — Magyarország, Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék — magyar tannyelvű középiskoláinak diákjai vettek részt. A Kárpát–medencéből 243 diák és közel 70 matektanár találkozott. /Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

A márc. 22-i — sorrendben ötödik — tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a Kovászna megyei RMDSZ és a kormánypárt helyi vezetőinek. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnökeközölte, valamivel közelebb kerültek a tárgyalások befejezéséhez, de mindenben nem tudtak kiegyezni: négy olyan pontja maradt a tervezett megállapodásnak, melyekben most már csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetésének közvetítésével lehet dűlőre jutni. A helyi SZDP hallani sem akar arról, hogy a megye nemzetiségi arányának megfelelően osszák el az intézmények vezető tisztségeit, az RMDSZ pedig semmiképp sem mondhat le erről az igényéről. Nem sikerült megegyezni az Erzsébet-parkban felállítandó emlékkereszt ügyében sem, mint ahogy a városi tanácsban a fülhallgatók használatát továbbra sem akarják elfogadni a kormánypártiak. Végezetül: a megye címerének ügyét és a zászlók használatának kérdését sem sikerült egyeztetni. - Az RMDSZ lemondott arról, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekben vezessék be fakultatív tantárgyként a magyar nyelv oktatását, a kormánypártiak pedig elfogadták, hogy a román alapítványok arányosan részesüljenek költségvetési támogatásban. A Szent György-napok szervezését illetően is sikerült megegyezniük, az elkövetkezőkben a román közösség véleményét is kikérik. /RMDSZ—kormánypárt. Helyi szinten nincs egyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Casunean ismertette a vitatott pontokat is. Az SZDP nem kíván változtatni a közintézmények vezetőinek nemzetiségi arányán, mert ,,soha nem fog egyetérteni azzal, hogy valakit román vagy magyar nemzetisége miatt elmozdítsanak állásából". ,,Ez fasizmus" — szögezte le Casunean. A képviselő kijelentette, amennyiben a megyei tanács egyik alelnöki mandátumát illető kérdésben az RMDSZ nem változtat álláspontján, nem kizárt, hogy az SZDP megvonja politikai támogatását Olosz Gergely magyar alprefektustól, s így értelemszerűen ez a szék is a románok kezébe kerül. A képviselő hozzátette: nincs megállapodás abban a kérdésben, hogy a helységek és a megye címeréből ne maradjanak ki a román elemek, Sepsiszentgyörgyön a központi parkban legyen felállítva egy ortodox kereszt. Kijelentette: az SZDP határozott álláspontja, hogy Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő asszonyt le kell váltani. Casunean sérelmezte, hogy a szentgyörgyi tanácsban a románajkú három képviselő köteles fülhallgatót használni az üléseken. ,,Ez olyan, mint a zsidók Dávid-csillaggal történt megbélyegzése" — jelentette ki, majd hozzátette: ,,ameddig az RMDSZ nem adja át a megyei tanács egyik alelnöki tisztét, addig az SZDP sem fog tágítani". /(be. l.): Casunean: Ha az RMDSZ nem enged, az SZDP sem enged. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A nagyváradi római katolikus egyházmegye szobrot állít vértanú püspökének dr. Bogdánffy Szilárdnak, akit titokban szenteltek fel pappá és akit 1949-ben letartóztattak a román hatóságok. A püspök a nagyenyedi börtönben halt meg 1953-ban. A nagytudású tanár főpap sírjának nyoma sem maradt. A bazilika kertjében állítják fel a szobrot, a tervek szerint október 3-án, amikor 49 esztendeje lesz annak, hogy a püspök eltávozott. Az egyházmegye kérte dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását a Vatikántól, a kérelem a szentté avatásokkal foglalkozó testület elbírálására és a szentatya jóváhagyására vár. A bronz mellszobor elkészítésére egy ifjú képzőművészt, Harmath Istvánt kérték fel, akinek Sepsiszentgyörgyön már van egy köztéri alkotása, mégpedig sárkányölő Szent György egészalakos szobra és pályázaton nyerte meg Márton Áron püspök mellszobrának elkészítését. /(balla) Szobrot állítanak a vértanú püspöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ márc. 20-i közgyűlésére a tagság alig egytizede volt kíváncsi. Demeter László elnök beszámolt arról, hogy két legfontosabb célkitűzésük, az erdővidéki múzeum létrehozása és a bodvaji vashámor restaurálása egyre közelebb áll a megvalósításhoz. A múzeum székhelyének megvásárlására a megyei tanács megszavazott 300 millió lejt, az Illyés Közalapítványtól pályázattal hárommillió forintot nyertek, s az összeghez a baróti polgármesteri hivatal is hozzájárul. A közgyűlésen szó esett a Kájoni Consort Régizene-együttes hazai és külföldi sikereiről és a Rozmaring Kórus tevékenységéről. A tiszújítás eredményeképpen Demeter László elnök, Demeter Katalin alelnök, Demeter Zoltán titkár megőrizte eddigi beosztását. /(hecser): Erdővidéki közművelődés. Tisztújítás az egyesületnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Kovács Levente munkája /A Marosvásárhelyi Székely Színház története. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001/ kiváló szakkönyv. 1946-ban, a Kultúrpalotában megnyitotta kapuit a Székely Színház, és az államosításig, 1948. október 22-ig hetvenkét bemutatót /!/ tartott. 1948-ban az állam megszüntette az operettszínházakat Szatmáron és Aradon is, ezzel megtörtént az átváltás a prózai tevékenységre. 1962-től indult Marosvásárhelyen a román tagozat, ezzel valójában megszűnt a Székely Színház, és átalakult kéttagozatos állami színházzá. 1975-ben Csorba András személyében leköszön az utolsó magyar igazgató. /Kudelász Ildikó: Egy színház születése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A román nyelvű újságok a Héjja Dezsőnek adott elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. Aurel Dionisie Agache /Agache fia/ azzal vádolta meg az államfőt, hogy erkölcsi bűnrészességet vállalt apja gyilkosaival, akinek ezért soha nem fog megbocsátani. Mexikói hivatalos látogatásán Ion Iliescu államelnök Héjja Dezső kapcsán román újságírók kérdésére válaszolva elmondta: Héjja nem bírja ki a börtönbüntetést, tehát normális gesztus volt részemről, hogy megkegyelmeztem neki. Iliescu közölte, hogy döntése végleges és visszavonhatatlan. /Iochom István: Agache-ügy. Iliescu nem vonja vissza az elnöki kegyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Torján márc. 22-én tartotta az RMDSZ helyi szervezete beszámoló és tisztújító közgyűlését, újra dr. Tóth Zoltán családorvost választották elnöknek. Az Apor Péter Művelődési Egyesület is megtartotta évi közgyűlését, melynek keretében Bokor Béla elnök beszámolójában elsősorban a múlt évben állított Hősök emlékművének pénzügyi kiadásait ismertette, majd elmondta, hogy a közeljövőben egy Árpád-mellszobor felállítását tervezik. A szobor elkészítésével Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművészt bízták meg. /(Iochom): Torja. Árpád-szobor is lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Márc. 28-án a sepsiszentgyörgyi bíróságon harmadszor döntöttek halasztásról a Bákó megyei tanfelügyelőségnek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elleni perében. Ezúttal a felperes kérte az elnapolást, mert jogtanácsosa nem lehetett jelen. A Bákó megyei tanfelügyelőség azért pereli a csángó szövetséget, mert kifogásolja, hogy olyan tevékenységet folytat, melyre az alapszabályzata szerint nincs jogosítványa. A január 31-i első tárgyaláson azért halasztottak, mert a csángó szövetség nem kapott hivatalosan beidézést, a február 28-i tárgyalást azért napolták el, mert a szövetség előző nap nyújtotta be a felperes által beterjesztett dokumentációról készített véleményét, és időt hagytak a bákói tanfelügyelőségnek ennek megismerésére. A következő tárgyalás időpontja: április 11. /(fekete): Perben a csángó szövetség. Harmadik halasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Márc. 28-án Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész plakátkiállítása. Damokos Csaba a kincses városban végezte a formatervezői szakot. Leginkább a sepsiszentgyörgyi színház előadásainak plakátjai fűződnek nevéhez. Damokos Csaba filmplakátjai a legutóbbi Budapesti Filmszemlén kedvező visszhangot váltottak ki. /Ördög I. Béla: Húsz vendégplakát a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Elhunyt Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. - Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ /esszé- és drámaíró, követte pár évvel ezelőtt tragikusan eltávozott fiát, Veress Gerzson költőt. Veress Dániel a kolozsvári egyetemi éveket leszámítva mindvégig szülővárosa értelmiségi rétegének egyik meghatározó, aktív személyisége. Elismert Mikes-kutató - neki köszönhető az első román Mikes kötet értő válogatása és jegyzetanyaga, a felvilágosodás kora erdélyi műveltségének kitűnő ismerője. Ötvenedik születésnapján írta róla Lászlóffy Aladár: "Veress Dániel neve és munkássága nem regionális értelemben, de elszakíthatatlan szülőföldje mai arculatától. Köszönthetjük benne is, ahogy megvalósítja kis Európáját odahaza, és a nagyvilág impulzusaiból is a magunkét igyekszik gyűjteni..." /(Cseke Gábor): In memoriam Veress Dániel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

A két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában, csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. Az adatokra az összeszámlált lakosságból következtetnek. Sepsiszentgyörgy lakossága 68-ról 62 ezerre, Csíkszeredáé 47-ről 42 ezerre, Székelyudvarhelyé 40-ről 38 ezerre csökkent. /Hargita és Kovászna megyében csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Romániában az 1990-es változásokat követően újraindult a cserkészmozgalom. 1990-ben alakult meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége, melynek jelenleg Sepsiszentgyörgyön van a központja. Solti Imre a csíkszeredai 43-as, Bocskai István Cserkészcsapat vezetője visszatekintett: csapatuk 1992-ben alakult meg. A táborozások helyszíne évenként változik. Tavaly ünnepelték a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége tízéves évfordulóját Csíkszeredában, február 26-án. Tizenegy cserkészcsapat volt jelen, mintegy százharminc cserkész. /Forró Miklós: Beszélgetés a hazai cserkészmozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata ápr. 4-én este fáklyás-gyertyás felvonulással folytatódott, majd a Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál emlékünnepség következett. Ünnepi beszédet mondott dr. Kubasek János, az érdi Földrajzi Múzeum igazgatója. Ápr. 5-én Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv című tudományos ülésszakon 15 előadó a magyar nyelv kialakulásáról és fejlődéséről értekezett. A városi képtárban Kerékgyártó István, a Magyar Művelődési Intézet műkritikusa megnyitotta a több mint száz Kárpát-medencei képzőművész munkáit bemutató Ritmusok című tárlatot. /(bodor): Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Temesvár képzőművészeti életének kiemelkedő személyisége, Zimán Vitályos Magda életpályája kerek évfordulójához, hatvanadik életévéhez érkezett. Ebből az alkalomból a városban élő képzőművészek, valamint barátai meghitt, családias  rendezvényen köszöntötték a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi székházában. Zimán Vitályos Magda Sepsiszentgyörgyről került a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, diplomája megszerzése után pedig a Bega-parti városban telepedett le, ahol évtizedek óta meghatározó egyénisége a régió textilművészetének. 1990-től tevékenysége a főiskolai oktatással gazdagodott. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészet karának tanszékvezetője, 1999-től pedig a Tibiscus magánegyetem Designe tanszékének prodékánja, díszítőművészetet tanít a főiskolásoknak. /Szekernyés Irén: Zimán Vitályos Magda iparművész köszöntése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Markó Béla ápr. 8-án, a magyarországi parlamenti választások első fordulójának eredménye tudatában, igen melegen gratulált a győztes szocialistáknak és eszdéeszeseknek, s ama reményének adott hangot, hogy az itt is szocialista, ott is várhatóan szocialista hatalom igen eredményesen fog majd együtt munkálkodni. Ez hazai magyar körökben igen vegyes, mérhető ellenérzést váltott ki. Markó nyilatkozata felháborította az erdélyi magyarok igen jelentős részét, a szövetség elnöke azonnal lecsatlakozott a Kovács?Medgyessy?Kuncze-trióhoz. Markó részéről az első fordulós győzelem lelkes köszöntése több volt, mint bűn, szögezte le Simó Erzsébet. Lehet, hogy két hét múlva valóban szocialista?szabaddemokrata kormány veszi kezébe Magyarország sorsának intézését, de ez nem menti Markót, nyilakozatát az RMDSZ csúcsvezetésének opportunizmusaként értékelik, s annak jeleként, hogy nyilvánvaló, jobban szót értenek Kovács Lászlóval vagy Medgyessy Péterrel, vagy Kuncze Gáborral, s mit sem érdekli őket, hogy az erdélyi magyarság zöme ezt másként gondolja. ? A határon túl rekedt magyarság hatalmas kudarcként éli meg az esetleges kormányváltást, Magyarország balra fordulását. /Simó Erzsébet: Fölösleges nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont Tiszta Szív kamarakórusa és a zabolai Gyöngyharmat néptánccsoport ápr. 10-én újabb nyugati turnéra indult. Első szereplésük színhelye Kecskeméten, azt követően Érden többször is fellépnek, Budapesten is előadást tartanak, majd 15-én indulnak az ausztriai Grazba, ahol négy szereplés vár a csoportra. A turnét Bécsben fejezik be. /(b. j.): Nyugati turnén a Tiszta Szív kórus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Kézdivásárhely polgármesteri hivatala febr. 15-én visszautasította az Agache család kérését, hogy emléktáblát szereljenek a főtéri szülészet-nőgyógyászat épületére, ahol a néhai őrnagyot a tömeg meglincselte. Ifj. Agache ennek ellenére febr. 28-án építkezési engedély kibocsátását kérte. A polgármesteri hivatal részéről Török Sándor polgármester és Zátyi András jegyző márc. 26-án ismételten közölte az Agache családdal: a Gábor Áron tér és az udvarterek a város történelmi központjaként nyilvántartott műemlékek, nem engedélyeznek semmiféle emléktábla-szerelést. /(Iochom): Agache-ügy. Másodszor is: nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Kizárólag román tannyelvű távoktatási főiskolai központ létesül Kovásznán. Az anyaintézmény a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia kereskedelmi kara. Az ősszel induló főiskolán az oktatási ciklus négyéves, a tanterv megegyezik a nappali tagozatéval, másodéven kezdődik a szakosodás, mikor választani lehet a marketing, turizmus és szolgáltatás, kereskedelem, valamint áruismeret szakok között. A távoktatási központ 125 helyet hirdet meg. A dékánhelyettes kifejtette, nincs lehetőség magyar tannyelvű csoportot indítani. /(Szekeres): Újabb főiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

A nemrég elhunyt Veress Dániel irodalomtörténészre, Németh László egykori levelező partnerére emlékezett Nagy Pál. 1959 és 1974 között Németh László, a magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége egy erdélyi kisvárosba, egy lelkes irodalmár fiatalembernek írta vallomásos leveleit zaklatott életének eseményeiről. Veress Dániel munkái maradandóak: esszéi, tanulmányai, színpadi művei, a monográfiák Erdély múltjának nagyjairól, Mikes Kelemenről, Wesselényi Miklósról, Kemény Zsigmondról. Veress Dániel Sepsiszentgyörgyön élt mindvégig, a székely kisvárosban megteremtette a maga sokablakos szellemi őrhelyét. /Nagy Pál: Baráti búcsú Veress Dánieltől. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Ápr. 12-én Aurel Berca jászvásári római katolikus segédpüspök fogadta a pusztinaiak küldöttségét, akik a magyar mise ügyében utaztak Iasi-ba. Az egyházfő azt állította, hogy korábban csángó misét kértek, és felszólította őket, ha meggondolták magukat, és magyar nyelven szeretnék hallani a szentbeszédet, importáljanak papot és nyelvet Magyarországról. Nyisztor Tinka, a küldöttség vezetője elmondta, ismételten tájékoztatták Bercát, hogy eddig sem kértek csángó misét, és ezután sem teszik, ők magyarok, és magyar anyanyelvükön szeretnének imádkozni. A segédpüspök elutasító érvelését Petru Gherghel püspök jelen lévő tanácsadója azzal támasztotta alá, ő a helyszínen meggyőződött, hogy Pusztinában nincsenek is igazi igénylők, az aláírók részegesek vagy szellemi fogyatékosak, a többi pedig hamisítvány. Ezt a pusztinaiak cáfolták, elmondták, hogy tudnak arról, alig néhány órát tartózkodott a tanácsadó falujukban, mialatt hamis jegyzőkönyvet írt, és azt vitte a püspök elé. A pusztinai asszonyok felszólították az egyházfőt, hogy vegye tudomásul, ők becsületes háziasszonyok, és férjeik se nem részegesek, se nem fogyatékosak. Papot és nyelvet pedig nem importálnak sehonnan, mert mindkettő van itt, az országban, Erdélyben, és ők ugyanolyan magyarok, mint az erdélyiek ? szögezték le a küldöttség tagjai. Az Aurel Bercával folytatott tárgyalás kurtán és furcsán ért véget. Amikor a terembe beengedték az újságírókat, és azok kérdezősködni kezdtek, a segédpüspök összepakolt, és elhagyta a helyiséget. A pusztinaiak ezt követően az új római katolikus katedrálisba vonultak, ahol magyarul énekelték a Szent István-éneket, imádkoztak, majd a kultúrházban megtekintették a néprajzi kiállítást. /(fekete): Magyar misét kérnek a pusztinaiak. Importáljanak papot Magyarországról! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./