Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. március 3.
"1949. márc. 2-én éjjel az egész ország területén egyszerre többezer családot leptek meg álmukban a milicisták és pártaktivisták csoportjai azzal a felszólítással, hogy azonnal csomagoljanak családonként száz kilót, mert el kell hagyniuk lakásukat és a megyeszékhelyen kell összegyűlniük. Ezzel az intézkedéssel a földbirtokos réteget tették földönfutóvá, elsősorban az erdélyi magyar arisztokráciát és nemességet. Kijelölték, melyik városban kell a családoknak élniük. A személyibe beütötték a D. O. pecsétet. Az így, erőszakosan deportált családok pincékben, istállókban laktak. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen. A férfiak nehéz munkát kaptak /éjjeli vagonrakás, építkezési segédmunkás stb./ A deportált családok gyermekeit akadályozták a továbbtanulásban. /Puskás Attila: 1949 márc. 3. - hajnalóra. Ötven éve semmisítették meg Románia középbirtokos társadalmát. - Háromszékiné Farkas Éva emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Háromszék megye területéről a családokat Sepsiszentgyörgyre vitték. A családokat másfél év múlva, szintén éjszaka, 1950. szept. 23-án ismét összeszedték és Dobrudzsába hurcolták őket, egy rizstelepre, barakkokba. Itt kellett a családoknak dolgozni éveken át. Az egyik túlélő elmondta, hogy a deszkabarakkokba télen befújt a hó. Több mint egy évtizedig éltek ebben a számkivetésben, csak 1963. aug. 23-án törölték el a D. O.-t. A kényszermunkát megjárt 91 éves dálnoki Beczásy István visszaemlékezett az átélt rettenetes időszakra. Keserűen hozzátette, hogy az 1989-es változás után senki sem segíti a székelység megmaradását. "A magyarság megmaradásához valamikor a földbirtokos osztály jelentette az alapot. Most pedig csak a személyi érdek van, az az első, utána egy nagy űr, s azután következik csak megmaradásunk közös érdeke. De az már messze hátul van." A magyar vezetőségnek azon kellene dolgoznia, hogy visszaállítsák az Erdélyben az egykor olyan jól működő gazdaköröket. /Ferencz Csaba: Az elhurcolás fél évszázada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./ Beczásy István megírta emlékiratait Bekerített élet /Literátor, Nagyvárad, 1995/ címen. Az erőszakos kitelepítésről szól Gál Mária könyve: D. O. /kényszerlakhely/ /Minerva, Kolozsvár, 1996/ alcíme: Az erdélyi föld és földbirtokosság sorsa a második világháború után."
1999. március 6.
"Erdély több városában közönség elé lép a stockholmi Erdélyi Könyv Egyesület. A vállalkozást bemutatja Veress T. Magda kiadóvezető. A kiadó kilencedik könyvéről, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) című pályadíj-nyertes regényéről Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. A bemutatók időpontja: március 8. - Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház (17 óra); március 9. - Csíkszereda, Kriterion Ház (17 óra); március 10. - Marosvásárhely, Bernády Ház (18 óra). /Erdélyben az EKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"
1999. március 16.
Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1999. március 17.
Két évtizede működik egy baráti társaság Budapesten jeles művészekből, tudósokból, írókból - az alapítók között van Hoppál Mihály etnográfus, Jankovics Marcell filmrendező, Kelemen András politikus /parlamenti képviselő/, Kovács István költő - akik Március 15-e Díjat alapítottak. Az elismerést márc. 15-én immár 19. alkalommal adták át. Mindig olyan személynek adományozzák, akik sokat tettek az egyetemes - benne a határon túli - magyarságért. Így kapta meg évekkel ezelőtt Kallós Zoltán, Duray Miklós, a kárpátaljai Fodó Sándor és Tőkés László. Az idei díjazottak: Bíró István és Molnár Tamás. Bíró István, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára már nem vehette át az elismerést, mert febr. 5-én autóbalesetben, 49 éves korában elhunyt. Bíró István 1994-ben kezdte el Szovátán az oktatási központ szervezését, amely mára Erdély egyik legjelentősebb vidéki szellemi centrumává vált. Kezdeményezésére jött létre - Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után - 1996-ban Szovátán a békéscsabai főiskola kihelyezett tanítóképző tagozata. Bíró ösztönzésére valósult meg a Kárpát-medencében élő magyar pedagógusok legnagyobb továbbképző tanfolyama, a Bolyai Nyári Egyetem. - A másik díjazott az Egyesült Államokban élő, konzervatív szellemiségű Molnár Tamás filozófus-politológus. Eddig két könyve jelent meg magyarul. Molnár Tamás rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1999. március 22.
Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1999. március 23.
Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1999. március 27.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1998. dec. 28-án és 1999. febr. 7-én levélben fordult a iasi-i püspökséghez, magyar nyelvű szentmisék engedélyezését kérve. A levélben szerepelt az is, hogy Klézsén, ahol magyar nyelvű oktatás újraindítását tervezik, 1998 novemberében az egyik vasárnap Augustin Pascariu pap a szentmisén felszólította a híveket, hogy "végezzenek gyorsan azokkal, akik magyar tannyelvű oktatást kérnek". Nem ő az egyedüli pap, aki megfélemlítést gyakorol. /Tilos magyarul. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./"
1999. április 10.
A parlamentben két parasztpárti - görög katolikus vallású - politikus támadta a román ortodox egyházat, amiért kisajátítja a pápalátogatást. Matei Boila, a görög katolikusoktól 1948-ban elkobzott templomok visszaszolgáltatását régóta kitartóan követelő szenátor kérte, hogy a parlament rögzítse, a pápa ellátogathat az ország bármelyik részébe. Ioan Moisin szerint megengedhetetlen, hogy megakadályozzák a pápa erdélyi látogatását. /Viszály. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
1999. április 10.
A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
1999. április 15.
A valamikor több mint 7000 alkalmazottat foglalkoztató sepsiszentgyörgyi gépgyár kénytelen volt 4000 főt elbocsátani. A gyár háromfelé vált, de a megmaradt egységek sem boldogulnak. Hatalmas eladatlan árukészlet halmozódott fel, további elbocsátások folynak. /Dánél István: Á/tok/szervezés. = Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 15./
1999. május 6.
Sepsiszentgyörgyön ápr. 12-16-a között rendezték meg a magyar irodalmi tantárgyverseny országos szakaszát. Tizenöt megyéből mintegy 150 tanuló vett részt a vetélkedőn. /Klárik Attila: Olimpiai kis trakta. = A Hét (Bukarest), máj. 6./
1999. május 8.
Az RMDSZ csúcsvezetése nem vesz részt a pápalátogatás különböző rendezvényein. Az RMDSZ így tiltakozik amiatt, hogy a magyar katolikus egyházfőket nem hívták meg sem az államelnöki hivatalba, sem a román ortodox patriarkátusba. /Nem hívták meg a magyar egyházfőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./
1999. május 8.
Április 23-án tartotta Nagykárolyban, az RMDSZ-székház Kaffka Margit termében a Bíró Lajos Ökológiai Társaság nagykárolyi fiókszervezete Nagykároly és környéke ökológiai felmérésével kapcsolatos összejövetelét. A felmérésből kiderült, hogy elképesztő a városban felhalmozódott szemétmennyiség helyzetének megoldatlansága, a védettnek tekintett dendrológiai park, a Károlyi-kastélykert állapota. - A középiskolások számára szervezett Kitaibel Pál Nemzetközi Ökológiai Verseny március 20-án Sepsiszentgyörgyön megtartott országos döntőjében az egyik nagykárolyi tanuló jó eredményt ért el, ebben szerepe volt Benedek Zoltán /a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke/ segítségének. /Nagy Ágnes: Ökológiai felmérés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. május 12.
"Magyarhermány kéttagozatos iskolájában 178 gyermek tanul. A román tagozatra a falu pünkösdista cigánygyerekei járnak, a magyar tagozaton kevés a gyermek. A tavaly öten végeztek, az idén heten. Mindannyian továbbjutottak líceumba, szakiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még osztályonként tizenöt-húszas létszámmal dolgoztak. A tanítói-tanári kar igyekvését jelzi, hogy ketten a békéscsabai távoktatásban vesznek részt. Az iskolaépület falára háromnyelvű - magyar, román és német - bronztáblát szándékoznak elhelyezni, jelezvén, hogy Gábor Áron Magyarhermány területén, a bodvaji vashámorban öntötte az első ágyúkat. Toró Tibor, Temesváron élő, magyarhermányi származású fizikusprofesszor kerített pénzt az emlékjelekre. - 1880-tól 1950-ig 40-50 gyermek tanult a magyar tagozaton, 3-5 román cigány járt az akkor divatos betűvető tanfolyamra. 1950-ben az iskola átalakul I-VII. osztályos általános iskolává a magyar tagozaton, és I-IV. osztályos román tagozatot is létesítenek. 1970-ben a magyar tagozat VIII. osztállyal bővül, megalakul az V-VIII. osztállyal működő román tagozat is. 55-50 gyerekkel egy magyar óvodáscsoport és egy román-magyar vegyes csoport indul. A jelenlegi iskola elképesztő zsúfoltságú, nincs egy raktárhelyiség, a padlásra halmoztak össze mindent. A faluban még a községi tanács termét s a gyógyszertárat is tanteremként használják. Az egykori nagy tantermeket szekrényekkel, rögtönzött deszkafallal választották el, hogy a tagozatokat külön működtessék. Tulajdonképpen "lehallgató" tanítás folyik. - A falu ortodox templomát is a falu magyar gazdáival építtették föl, van tehát ortodox vallású hívek nélküli templom. - Magyarhermánynak magyarországi testvértelepülése is van: Mezőgyál. Minden évben kölcsönösen felkeresik, ajándékokkal kedveskednek egymásnak. /Lehallgatásos oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"
1999. május 12.
"Emlékköny jelent meg Nagybánya Festőtábor címmel, az 1996-ban útjára indított magyarláposi nyári képzőművészeti alkotótábor rövid múltjáról. "1996 nyarán, az adottságok szerencsés egybeesése folytán, a bányavidéki Magyarláposon művészeti alkotótábor született" - írta Tőkés László püspök az emlékkönyv előszavában. A tábor célja a nagybányai festészet plein air hagyományainak ápolása és fejlesztése, a nagybányai művésztelep modellként való elismerése, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartás. Az emlékkönyv tartalmazza a három eddigi tábor résztvevőinek, meghívott előadóinak névjegyzékét Budapesttől, Szabadkán át Sepsiszentgyörgyig, majd egy-egy oldalt szentelve mindegyik művésznek, bemutatja azok rövid életrajzi adatait, fényképeit és egy-egy, a táborban készült alkotását. A könyv Tiszakécskén jelent meg. /Díszkiadás a Nagybánya Festőtáborról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"
1999. május 19-25.
Veress Gerzson egy éve, 1998. máj. 21-én halt meg. Korán kezdett írni, 16 éves korában, de csak 1995-ben adta ki első verseskötetét Ezer sebből vérzem címmel. /Veress Gerzson halálának egy éves évfordulójára. = Háromszéki Figyelő (Sepsiszentgyörgy), máj. 19-25./
1999. május 19-25.
"Mészely József Nem untam meg pásztorod lenni.../Proserved Cathedra, Sepsiszentgyörgy/ című összeállításában a hetven éve elhunyt Benedek Elekre emlékezett. /"Nem untam meg pásztorod lenni..." = Háromszéki Figyelő (Sepsiszentgyörgy), máj. 19-25./"
1999. május 24.
Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. május 27.
"A veszprémi egyetem professzorai jártak Sepsiszentgyörgyön. A testvérkapcsolatokat ápoló egyetem jeles előadói pécsi és budapesti (Janus Pannonius, illetve Közép-európai Egyetem) kartársaikkal együtt érkeztek Háromszékre. A látogatás célja a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozat oktató tevékenységének támogatása volt. A vendégek ezúttal is értékes könyveket, kurzusokat, videokazettákat hoztak, ugyanakkor intenzív kurzusok során ismeretanyagot adtak át Olyan ismereteket, amelyek a hazai főiskolai programban még nem nyertek hangsúlyt (európai integráció, közpénzügy, de üzleti stimulációs játékot is lepergettek). A háromszéki önkormányzat vezetői, Orbán Árpáddal az élen a veszprémi egyetemmel együttműködési szerződést kötöttek. Most dr. Gaál Zoltán veszprémi egyetemi rektor és professzor társai, dr. Kovács Zoltán, dr. Ködmön István, dr. Szabó Lajos előadásait hallgathatták az első- és másodéves főiskolások, Pécsről dr. Bélyácz Iván, Budapestről dr. Török Ádám professzorok előadásai bővítették a témakört és az ismeretanyagot. A veszprémiek fontosnak tartják a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozatok támogatását, hogy a fiatalok szülőföldjükön, itthon tanulhassanak. Ez még távlati kitörési lehetőség. Ami már a nyáron megvalósul, az a diákcsere. A vakáció során tíz veszprémi hallgató végez környezetvédelmi tanulmányt Kovászna és Bálványos övezetében, Sepsiszentgyörgyről szintén tíz diák Veszprémben "praktizál". A megyei önkormányzat és a veszprémi egyetem közös pályázatot nyújtott be külföldi támogatás megszerzésére. /Flóra Gábor: Vendégtanárok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"
1999. május 29.
Iskolaalapítókra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum tanárai és diákjai, korábbi végzettjei, abból az alkalomból, hogy 125 éve nyitotta meg kapuit Sepsiszentgyörgy felső leányiskolája. Az ünnepi megnyitó színhelye a belvárosi református templom volt, Pap Sándor lelkész adott hálát az Úrnak. Utána Pál Ferenc iskolaigazgató felvázolta a 125 éves iskola történetét, nevelési törekvéseit. Kötő József államtitkár az anyanyelvű oktatás intézményi kiteljesedésének személyiség-nemesítő szándékairól beszélt, a szakminiszter üzenetét Kerestély Irma főtanfelügyelő tolmácsolta. Emlék-kopjafát avattak az iskola udvarán. Sor került tudományos ülésszakra, testvériskolák igazgatói találkozására, iskolai kórusok fellépésére, iskolai színházak bemutatkozására és az eseményre időzített hagyományos Széchenyi-bálra. /Flóra Gábor: Mikes-napok üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1999. május folyamán
Márton Áron 60 éve lett püspökünk - Erdély felemelkedése és hanyatlása /1571-1660/ - címek a Történelmünk független kulturális-történelmi folyóiratból. A kiadvány főszerkesztője, Kádár Gyula bejelentette, hogy nem kapott támogatást alapítványoktól, ezért kénytelen a folyóiratot szüneteltetni, helyette a Történelmi Magazin folyóiratot indítja el június hónaptól. /Történelmünk (Sepsiszentgyörgy), máj. - IV. évf. 5. sz./
1999. június 3.
Kézdivásárhelyen július végén tervezik a Bem-szobor felállítását. A bronz mellszobrot Vetró András készíti el. Ünnepélyes avatására Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, ezért időpontját a tusnádfürdői szabadegyetem végére tették. - Bereck is emlékezik: júl. 25-én domborműves emléktáblát és kopjafát állítanak, Petőfi és Bem találkozásának 150. évfordulóján. A költőt és a tábornokot ábrázoló dombormű Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása. /Kézdivásárhelyen és Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
1999. június 8.
Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke reagált arra, hogy Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere megdöbbent azon, hogy a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítéséről folyt tanácskozáson Orbán nem csatlakozott a Hargita megyei tanács által kezdeményezett humán erőforrás konzorciumhoz. Orbán Árpád kifejtette, hogy a Kovászna megyei tanács egyetért a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítésével. Azért nem csatlakoztak, mert az eddigi közös vállalkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Sepsiszentgyörgyön működő két főiskolai szak - menedzserképzés és helyi közigazgatás - mellett ősztől indul Kézdivásárhelyen a magyar nyelvű felsőfokú tanítóképzői szak. Kezdeményezték egy pénzügyi főiskola elindítását, ebben az ügyben tárgyaltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával. Ugyancsak kezdeményezték az együttműködést a Veszprémi Egyetemmel, elindult az oktatói és hallgatói csere. /Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke: A székelyföldi magyar oktatásért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
1999. június 8.
A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
1999. június 9.
Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1999. június 9.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
1999. június 9.
A székelyföldi nemesi családok leszármazását magába foglaló, eddigi legátfogóbb sorozat megjelentetésére vállalkozik a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. A kötetek bevezető tanulmányát, a jegyzeteket, az újabban előkerült levéltári anyagok feldolgozását Tüdős S. Kinga írja és végzi. A sorozatban újranyomják Pálmay József 1900-ban és 1901-ben megjelent köteteit, továbbá kiadják Bogáts Dénes kéziratban levő gyűjteményét. Külön kötet fogja tartalmazni a nemesi címerek színes fénymásolatait. /Kisgyörgy Tamás: Családtörténet hét kötetben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
1999. június 11.
Jún. 5-én Zágonban, a Mikes-Szentkereszty kastély parkjában felavatták a Mikes Kelemen emlékére készült szobrot, Mónus Béla, Budapesten élő művész alkotását. Munkáját a Magyarok Világszövetsége és az Írók Szakszervezete támogatta. Mónus Béla a hajdani Mikes-fa földre terített ágából faragta ki alkotását, a monumentális térplasztikát. Az avatáson Mónus Béla megköszönte a zágoniaknak a segítséget. /Sylvester Lajos: Az aszú ág is kivirágzik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7., Kerékgyártó György: Elkészült a Mikes-emlékmű. = Napi Magyarország, jún. 11./
1999. június 11.
Jún. 11-én Sepsiillyefalván megalakult a RaiffCoop-LAM hitelszövetkezetet. Kató Béla református lelkész, a LAM Alapítvány elnöke elmondta, hogy ennek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. Az ajándékozások ideje lejárt, hangsúlyozta, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés. A bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított hitelszövetkezetnek - fogalmazott Birtalan Ákos, aki nem képviselőként, hanem szakemberként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az illyefalvi után jún. 13-án Csernátonban is alakul hasonló hitelszövetkezet, majd a tervek és az igények szerint Barót, Bodzaforduló és Kovászna következik, és létrehozzák az illyefalvi székhelyű Területi Házat is. Tőkéjét a jegyzett tőkerészek, valamint a Területi Házon keresztül megszerezhető külföldi hitelek fogják képezni. /Hitelszövetkezet alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./
1999. június 14.
Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./