Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

"Gidófalva községközpont közel 800 lakója a református gyülekezet tagja. Sepsikőröspatakhoz tartozik a helybeli római katolikus filia, ezen kívül elenyésző a más vallásúak száma. Elekes Tibor lelkipásztor, aki a rendszerváltás pillanatában foglalta el a parókiát, számbavette az eltelt 11 évet. 1990-ben újraalakították a Ifjúsági Keresztyén Egyesületet /IKE/, a nőszövetséget, és egy holland segélyszervezet támogatásával korszerűsítették a lelkészi lakást. Tatarozták a műemlék templomot, új bádogfedőt kapott a harangtorony. Tatarozták és bővítették a kántori lakást, melyben helyet kapott a gyülekezeti terem. Számítógéppel látták el az egyházat és az IKÉ-t. Emlékkopját állítottak Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharc tábornokának, Nagy Ferenc lelkésznek, a szabadságharc résztvevőjének, az erőszakos kollektivizálás két helyi áldozatának, továbbá a magyar honfoglalásnak és a millenniumnak. Megfogalmazódott egy Czetz-emlékszoba és -alapítvány létesítésének szükségessége, de emlékeztetni szeretnének arra is, hogy ebben a faluban született az erdélyi színjátszás egyik úttörő személyisége, Gidófalvi Jantsó Pál. /(Kisgyörgy): Élő egyház Gidófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"A Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának elnöksége Sepsikőröspatakon ülésezett szept. 8-9-én. Megvitatták az RT alkotmányreformot célzó javaslatcsomagját és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A platform kiemelten fontosnak tartja, hogy a román alaptörvény tartalmazza a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát, megteremtve ezáltal a valós önrendelkezés alapjait. Az RT síkra száll a regionalizmus elvének határozott érvényesítéséért az alkotmányos reform folyamata során. Az elnökség üdvözölte az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ párbeszédét. Az RT elnöksége tudomásul vette, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának szept. 7-ei marosvásárhelyi ülésén sajnálatos módon csak négy területi szervezet - Temes, Arad, Fehér és Gyergyó - állt ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítása mellett. (A csíkiak már korábban megtették.) A reformisták aggasztónak tartják és elítélik, hogy az Ügyvezető Elnökség igyekszik fenntartani az ex lex állapotot, és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megakadályozza az SZKT - és az egész RMDSZ - működésének demokratizálását. Mivel a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság azóta sem ült össze megvizsgálni az SZKT saját megújítását ismételten elodázó döntésének szabályosságát, az RT ez ügyben a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz fordul. Az elnökség felkéri az RMDSZ-nek a politikum feletti társadalmi felügyeletet biztosítani hivatott testületét, éljen szabályzat adta jogával, és kérje az SZKT korábbi, önhatalmúlag és szabályzatellenesen hozott döntésének felülvizsgálatát, írja ki a szövetségi választásokat. /Az RT szerint továbbra sincs belső demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Aug. 24-én Árkoson felavatták a felújított községházát, az új millenniumi emlékművet és a hősök - magyar forradalom és szabadságharc, a két világégés - emlékművét. Elhelyezték a kegyelet koszorúit a két emlékmű talapzatán. A Szózatot Bencze Magdolna szavalta el. Ünnepi történelmi és helytörténeti adatokban bővelkedő szónoklatot mondott Kisgyörgy Zoltán, a falu szülötte. Az ünnepség a székely himnusz éneklésével végződött. Árkoson 317 római katolikus lelket tartanak számon. A kápolnával rendelkező gyülekezet a sepsikőröspataki anyaegyház filiája. Megtartották a kápolna védőszentjének, Szent Istvánnak a templombúcsúját. Az oltár mellett áll a festmény, melyen az államalapító király koronáját ajánlja a Szűzanya oltalmába. /(kisgyörgy): Méltóságteljes ünnepség (Árkos). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

A Kovászna megyei templomokat bele kell foglalni a turisztikai hálózatba – véli Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója. A központ munkatársai megkezdték a templomok kismonográfiáit sorra kinyomtatni. Jelenleg kilenc műemlék monográfiája már napvilágot látott, többek között a kőröspataki református templomok és a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális. Strachinaru hozzátette, már a nyomdában van a rétyi református templom kismonográfiája. /A háromszéki templomok a turisztikai hálózatban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Háromszéken újra elnyerte önállóságát Árkos, különvált Kőröspataktól, Kézdialmás Lemhénytől, Dálnok pedig Maksa községtől. Tavaly augusztusban népszavazás döntött a mostani Mikóújfalu központú Málnás község „háromba szakadásáról” is, ám Málnás, Mikóújfalu és Bükszád külön községgé alakulása elakadt a képviselőházi bizottságnál, a honatyák ugyanis nehezen nem akarták a háromba szakadást. A háromszéki képviselők, szenátorok azonban bíznak benne, hogy előbb-utóbb ez a törvénytervezet is elnyeri a két ház beleegyezését. /Farkas Réka: Önállósodó falvak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Kovászna megyében mérsékelt részvétellel zajlottak a helyhatósági választások. Kőröspatakon a kormánypárt /PSD/ egyik tanácstagjelöltjéről, Balogh Jánosról derült ki a szavazásnál, hogy nincs helyi személyazonosságija, illetőségeként egy sepsiszentgyörgyi lakcím szerepel. /Farkas Réka: Erős kampány, gyenge részvétel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Tovább romlott a helyzet a legutóbbi kőröspataki tanácsülés óta, pedig akkor György Ervin prefektus közvetítésére békülést ígértek a felek. Silviu Ioachim polgármester vonakodva ugyan, de arról nyilatkozott, eláll a nyolc RMDSZ-es, egykori és jelenlegi tanácstag ellen indított pertől. A polgármester fia, Ioachim Ede az elmúlt hetekben helyi kiskirályként igyekszik bosszút állni vagy legalább megkeseríteni apja ,,ellenségeinek” életét. Gyalázkodik, több ízben kijelentette, aki elégedetlen, elmehet a faluból, itt ugyanis az apja és ő az úr. Az érintettek feljelentést tettek a rendőrségen és a prefektúrán. Állítólag vizsgálják az ügyet, a prefektúra tehetetlen. /Farkas Réka: Ki a kakas a szemétdombon? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Tizenhat évi viszontagságos, de sikeres pályaszakasz után felavathatta első cserkészparkját az erdélyi magyar ifjúsági mozgalom. A háromszéki Kőröspatak fölötti Vadas-tetőn álló egykori utászházat több hónapos felkészülés és tatarozás után június 17-én vették birtokukba a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevében itt táborozó, illetve egynapos túrára kivonuló sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, ozsdolai és kézdialmási cserkészcsapatok. /Felavatták az első hazai magyar cserkészparkot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Harmadszor érkezett haza holta után Kálnokra, szülőföldjére dr. Bedő Albert (1839-1918), a magyar erdőtörvény megalkotója. Először, amikor a szülőföld temetőjébe kívánkozott édesanyja sírjának közelébe, azután 2001-ben, amikor a kálnoki elemi iskola felvette nevét, példaképül állították őt az eljövendő nemzedék elé, s most, november 11-én, amikor az új köntösbe öltöztetett, szép iskolaépület homlokfalán elhelyezték bronzból készült emléktábláját, E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész munkáját. Bedő Albert Sepsikőröspatakon született, a kolozsvári Farkas utcai Főgimnáziumban érettségizett 1858-ban. A kolozsvári egyetemen hallgatott jogot és teológiát, de lemondott a lelkészi pályáról, és 1860-ban átiratkozott a Selmecbányai Magyar Királyi Erdészeti Akadémiára. Két társával közösen elkészítették a magyar erdőtörvényt, mely 1880-ban lépett hatályba. Magyar erdészeti szakiskolák létesítésén dolgozott, tankönyvet szerkesztett. Magyarország erdőségei címmel írta meg székfoglaló beszédét, ekkor választotta levelező tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. Bedő Albert volt az 1899-ben Marosvásárhelyen megalapított Székely Egyesület elnöke. A mostani ünnepségen beszédet mondott Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Erdészet vezetője, az EMT erdészeti szakosztályának elnöke. /Kisgyörgy Zoltán: Kálnok emlékünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A helyi tanács és a polgármesteri hivatal kis, faragott, székely gyalogkaput állíttatott mind Sepsikőröspatak községközpont bejáratához, mind a hozzá tartozó Kálnok elejébe. Az utóbbinak Sepsikálnok lenne az igazi régi neve. A két kapu a Both László vezette gelencei csoport munkáját dicséri. Jelenleg ismét Sepsikőröspatakon tartózkodik a csoport, ez alkalommal az önkormányzat székháza elé épít tornáctetőt. /(Kgy. Z.): Új falukapu Sepsikőröspatakon és Kálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Tizenegyedik kirendeltségét avatja a Diakónia Keresztyén Alapítvány Háromszéken. Május 28-án Kálnokon kezdi meg működését az Árkos–Kőröspatak községi otthoni gondozószolgálat, idős, magatehetetlen, beteg embereknek az ápolását vállalják. Az egyedül élőknek szociális segítséget is nyújtanak. Jelenleg a megyében működő tíz otthoni gondozóközpont szakszemélyzete 400–430 beteget és rászorulót ápol, és még ezren veszik igénybe havonta a szolgáltatásokat. /(fekete): Otthoni gondozás Kálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Egyre több település készíttet bemutatkozó füzetet. Hol a falutalálkozó, hol pedig a falunapok alkalmával mutatták be ezeket, mások a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára időzítették megjelenését. Két erdővidéki község rukkolt ki hasonló kiadvánnyal: Nagyajta és Bölön, bár mindkettőről jelent meg eddig is bővebb, átfogó kiadvány. Nagyajta könnyen áttekinthető füzetben mutatja be mindazt, amit a két Ajtáról tudnia kell a látogatónak: a jeles szülöttekkel kezdik a sort, ezt követi a rövid társadalmi és néprajzi fejezet, a történelem, a földrajz, a látnivalók, a szálláslehetőségek, majd az elérhetőségek. A frissen megjelenő bölöni falufüzet fejezetei: földrajz és történelem-helytörténet, mai kultúra, épített örökség, turizmus és vendéglátás, oktatás, sport és egészségügy. Kár, hogy egyiken sem szerepel a nyomdai kivitelező és a kiadás éve, mert évtizedek múltán ezek is dokumentumértékű kiadványokká öregednek. A Sepsikőröspatakhoz tartozó Kálnok hasonló jellegű ünnepi különkiadványát József Álmos, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium tanára, helytörténész állította össze. /Kisgyörgy Zoltán: Sokasodnak a falufüzetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Fekete János mártírpapnak állítottak szobrot a Kovászna megyei Gelencén. Fekete Jánost /sz. Bélafalva, 1885. szept. 30./ 1908-ban szentelték pappá. Sepsikőröspatakon a trianoni békeszerződést követő években felvállalta a harcot a hatóságokkal a magyar nyelvű iskoláért. 1936-tól Gelence plébánosává nevezték ki. Fekete János az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak nála, 1951 februárjában letartóztatták, és a brassói Szekuritátéra vitték, mivel nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Egy évig földalatti cellában tartották, ahol a fénytelenség, a sorozatos kihallgatások testileg megtörték. Fél év alatt 92 kg-ról 38-ra fogyott le. 1951-ben a bukaresti Ghencea börtönbe vitték, ahol két év börtönbüntetésre ítélték. Néhány nap múlva a Targu Jiui fogolytáborba vitték át, ahol 1952. március 25-én meghalt. Jeltelen sírban hantolták el, de hozzátartozóinak közbenjárása révén Gelencén, a római katolikus templomkertben újratemették. „Mi volt a bűne Fekete Jánosnak? Tekintélyének és közkedveltségének lerombolásával, megfélemlítéssel akarták megtörni a felső-háromszéki papság ellenállását, mert nem akartak engedelmeskedni az államot kiszolgáló egyházi hatóságoknak. Így lett vértanúja az erdélyi egyházmegyének, akiről sosem szabad megfeledkezni” – írta róla Jakab László Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb papok rövid életrajza /2001/ című könyvében. /Bartos Lóránt: Szobrot állítottak a mártírpapnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Tizenkét alsó-háromszéki községben megalakultak a tanácsok, beiktatták a polgármestereket, akik letették az esküt. Illyefalva kivételével a lakosság az előző ciklus polgármestereire voksolt. A tizenkét polgármesterből Sepsibükszád és Illyefalva polgármestere függetlenként, Gidófalváé az Országos Ökológiai Párt, Sepsikőröspataké pedig a Demokrata-Liberális Párt színeiben fog kormányozni. Nyolc polgármester az RMDSZ képviseletében nyert. Ebben a történelmi kisrégióban összesen 108 községi tanácstag van, s ezek közül a Magyar Polgári Párt jelöltjei 28 helyet mondhatnak magukénak. /Kisgyörgy Zoltán: Alsó-Háromszéken beiktatták a községi tanácsokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Kizárhatják a pártból a Kovászna megyei Sepsikőröspatak négy tanácsosát, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) tagjait, mert a legutóbbi tanácsülésen megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezésére benyújtott határozattervezetet, miszerint a községben is szervezzék meg a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást. Silviu Ioachim, Sepsikőröspatak PDL-s polgármestere elmondta, a hat demokrata-liberális tanácsos közül egy hiányzott, egy tartózkodott, a négy magyar nemzetiségű párttag pedig megszavazta a határozattervezetet. Az MPP tervei szerint a parlamenti választásokkal egy időben, november 30-án tartanának népszavazást a székelyföldi autonómia ügyében. /Gyergyai Csaba: Fenyegetik a képviselőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Tizenhatodik évébe lépett Sepsikőröspatak és a magyarországi Mezőtúr város testvértelepülési kapcsolata. A tizenötödik évfordulót nemrég közösen ünnepelték meg a Vadas alatti faluban. A kapcsolat ápolásában nemcsak a községközpont, hanem a hozzá tartozó Kálnok is jeleskedik. Évente kölcsönösen meglátogatták egymást a települések küldöttségei. Mezőtúr önkormányzata emléktáblát és mellszobrot állított a kálnoki Bedő Albert (1839–1918) erdőtörvény-alkotónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, s szeretné megörökíteni a sepsikőröspataki Szinte Gábor (1855–1914) néprajz- és művelődéstörténeti kutató emlékét is. /Kisgyörgy Zoltán: Tartós kapcsolat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Sikeresen zárult a PHARE által támogatott Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt, elkészült a települések és a térség fejlesztési terve, december 21-én az érintett polgármesterek létrehozták a további működést segítő Sepsi Egyesületet. Két évvel ezelőtt kezdte el munkáját a Benedek Huszár János által irányított munkacsoport, céljuk volt Sepsiszentgyörgyöt meg a környékén levő hét községet – Árkost, Sepsikőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Illyefalvát és Kököst – erős, egységesen működő régióként felépíteni. Megszületett a kisrégió fejlesztési stratégiája is, román nyelvű változata már könyv formájában is megjelent, a magyar változat január elején kerül nyomdába. Elkészült egy dokumentumfilm is, mely Új esély címmel ismerteti a térséget és településeit. Az egyesület székhelye Illyefalván marad, az önkormányzat tulajdonában levő egykori jegyzői lakot újították fel e célból. /Farkas Réka: Létrehozták a Sepsi Egyesületet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Helyneveink érdekességei, tanulságai
Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2011. október 4-én ünnepélyes keretek között adták át a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2010-re Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai témával kiírt anyanyelvi pályázatának díjait. A díjkiosztáson a pályázat eredményeit méltatta E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM főigazgatója, Szőcs Géza kulturális államtitkár levelét Cserép László helyettes államtitkár olvasta fel, dr. Grétsy László professzor, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a díjazottakat és pályamunkáikat a tőle megszokott igényességgel mutatta be.
Tekintettel a pályamunkák színvonalára és a pályázók örvendetesen nagy számára, az eredetileg hat pályadíj helyett az összegek megosztásával 145 dolgozatból 21-et jutalmazásra érdemesnek minősítettek. Az értékelést neves nyelvészekből álló bírálók végezték. A legfiatalabb pályázó 12 éves, a legidősebb 86 éves volt. Érdekes és jellemző a pályázók országonkénti megoszlása is: Romániából 28, Szerbiából 6, Szlovákiából 3, Ukrajnából 3, Szlovéniából 1 személy küldött pályamunkát, Magyarországról 104-en jelentkeztek. Az erdélyi díjazottak között találjuk a székelyudvarhelyi Lőrincz Ilonát (Székelypálfalva helynevei, I. díj), dr. Szilvási Csabát (Szatmári helynevek igézetében, I. díj), Mihály Tibort (Oroszhegy helynevei, II. díj), a kézdivásárhelyi Salamon Ferenc Sándort (Érdekes háromszéki helynevek, különös tekintettel Csernáton helyneveinek vizsgálatára, III. díj), Varga-Dobai István (Szilágycsehi helynevek), Kiss Mónika (Gyimesfelsőlok helyneveinek érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai) és e sorok írója (Helyneveink az erdélyi impérium- és rendszerváltások szélverésében) IV. díjban részesült. A díjazott pályamunkákból válogatás készül, amelyet a pályázat kiírói kötetbe foglalva eljuttatnak a nyelvápolásban és nyelvőrzésben szerepet vállaló intézményekhez és közalapítványokhoz.
Az erdélyi román település- és földrajzi nevek ferdeségei (Részletek Helyneveink az erdélyi impérium- és rendszerváltások szélverésében című dolgozatból) (...) 1921-ben (!) Kolozsváron az Ardealul Grafikai Művészeti Intézet gondozásában jelent meg a Dicţionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte ţinute alipite (Erdély, Bánát és más elcsatolt tartományok szótára), amelyet C. Martinovici, a kolozsvári Tartományi Statisztikai Hivatal főnöke és N. Istrati volt tanársegéd jegyez. A háromszéki vonatkozású adatokat bogarászom. Kézdi járás – tehát Háromszék Kézdi széke – Plasa Chezdi néven jelenik meg. Bélafalva: Belani, Ikafalva: Icafalău, Gelence: Ghelinţa, Csomakőrös: Chiuruş, Petőfalva: Peteni, Kökös: Chichiş, Besenyő: Beşeneu, Bodola: Budila, Lécfalva: Leţfalău, Gidófalva: Ghidfalău, Komolló: Comolău, Málnás: Malnaş, Uzon: Ozun, Zágon: Zagon. Kézdimartonos neve: Chezdi-Martanuş, a Kézdivásárhelyé Chezdi-Osorheiu. Az elcsatolt területek hatalmas helynévanyagával nem volt, amit kezdeniük. Beke György írja meg egyik jegyzetében Gyergyószárhegy román nevének a születését. Szárhegyre is, amely az á betű ékezetelhagyásával vulgáris kifejezést eredményez, megérkezett a magyar településeket újrakeresztelő bizottság. Pópa, jegyző és a többiek. A Lázár grófok más családokkal ellentétben úri magyar módon fogadták a "különítményt". Hálából a bizottság Gyergyószárhegyet a Lázár főúri család nevére emlékeztetőn Lazareának keresztelte. A Ceauşescu-érában többféle, magyar nyelvet tipró rendelkezés jelent meg. Bizonyos ideig, a teljes magyar névhasználati tiltás életbeléptetése előtt, gyakran előfordult, hogy azoknak a településneveknek a magyar nyelvű formája abban az esetben használható volt, ha a román "eredeti" fordítása – tótágast állt a világ, képzeljük el a Chezdi Osorheiu szótorzítást eredetinek –, ha tartalmilag a két név azonos. "Lazarea" ebbe a kategóriába nem volt besorolható, mert ennek román "eredetijéhez" a Gyergyószárhegynek semmi köze. A múlt század húszas éveitől az újabb századfordulóig az erdélyi magyar helynevekben elképesztő pusztítást-torzítást-hamisítást vittek véghez. Ez nemcsak a településnevek egyedi eseteit tekintve tömeges, hanem az erdélyi régió egészére is. A 19. századi településszerkezetet a Kárpát-medence egészében ésszerű kritériumok alapján rendező névanyagot teljességgel szétzilálták. Ezek között a nagyobb tájegységek, régiók azonosítását is lehetővé tevő településnév-rendszert is. Ismét háromszéki példákat idézve: Sepsiszék településeinek az a csoportja, amelynek hasonmásai más tájegységeknél is előfordulnak, előnévként felvették a szék nevét is. Sepsiszentgyörgyöt így különböztethetjük meg Erdőszentgyörgytől, Marosszentgyörgytől, Balantonszentgyörgytől és így tovább. Így született meg a Sepsibodok, Sepsiszentkirály, Sepsibesenyő, Sepsikőröspatak, Sepsibükszád stb. neve, amelynek olvastán-hallatán a tájidegen számára is azonnal azonosítható földrajzi értelemben is, hogy az adott települést nem Turóc vagy Pozsega vármegyében kell keresni. A településeket földrajzi térség szerint is azonosítható rendszert képtelenek voltak átvenni. Nemcsak azért, mert "ésszel nem érték föl", hanem a nyelvek elütő szerkezeti sajátosságai miatt sem. A magyar nyelv sűrítő, agglutináló nyelvtípus, a román nyelv széttagoló, a települést azonosító nevekhez a nagyobb tájegységre utaló szavakat lazán kapcsolja utótagként a tulajdonnevekhez. "Sfântu Gheorghe Delta Dunării" Deltaszentgyörgy neve. (Az utóbbi az én keresztvizem alatt fogant, és kezd a magyar szakirodalomban, főleg a publicisztikában is meghonosodni. Könnyű dolgom volt, mert az előbb felsorolt Szent György példák a magyar nyelvben analógiás alapon mintaként szolgálnak, s ez a titka a nyelvi közösség elfogadó-befogadó készségének is.)
Hogyan lett Besenyőből Szellentő?
(...) A legnevetségesebb névváltoztatás Háromszéken viszont megesett: K. L. rajoni titkár személyesen utazott ki Sepsibesenyőre. Gyűlést hívott össze, és a besenyő népelem egykori jelenlétére utaló falunevet törülték. A nyelvészkedő titkár azzal "érvelt", hogy a falu román neve – Beşeneu – gúnynév, a szó ugyanis Purcintó vagy Fingfalva értelmű is lehet. Az orrfacsaróan szagos szó sértette az ostoba aktivista orrát, hisz honnan jutott volna eszébe, hogy a Beşeneu szóalak a magyar név román nyelvre torzítása, amellyel Trianon után teletűzdelték egész Erdélyt? A besenyő népnév a román nyelvben a peceneag vagy többes számban pecenegi. Moldvában, ahol jelentős számú besenyő népelem vált románná, ez a név ismeretes. 1989. december 22-én az ideiglenes megyei vezetésben az első döntésünk egyike – mindjárt másnap – az volt, hogy településeink elorzott neveit "üssük helyre". Így nyerte vissza Sepsibesenyő a nevét, amelynek első okiratos adatolása 1332-ből származik Besenzd szóalakban. A Sepsi előtag Háromszék Sepsi székére utal. A falu román neve ma is Pădureni – "Erdő", "Erdős" –, de hát ez Háromszéken kit érdekel, ahol amikor arra az épületre, amely előtt a vonat menetrendszerűen megáll, az volt csak kiírva, hogy Gara, akkor is mindenki állomásnak olvasta? (...)
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nőtt a magyarok aránya
A végleges, de még nem hivatalos népszámlálási adatok Sepsiszentgyörgy esetében igazolni látszanak az előzetes becsléseket: a városban 54 641 polgár él, közülük 41 898 magyar (76,7 százalék), 12 142 román (22,2 százalék) és 417 cigány (0,8 százalék) nemzetiségű. Fogyás tapasztalható mindenütt, ám a románoknál kissé nagyobb mértékben – tájékoztatott Antal Árpád polgármester.
A legutóbbi, 2002-es népszámláláskor a háromszéki megyeközpontnak 61 546 lakosa volt, 46 113 magyar (74,92 százalék), 14 178 román (23,03 százalék) és 932 cigány (1,51 százalék) nemzetiségű. A polgármester azonban felhívja a figyelmet: a magyarság kisebb arányú fogyása elsősorban azzal magyarázható, hogy a romák jelentős része magyarnak vallotta magát, ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy a Szentgyörgy környéki településekre elsősorban magyar családok költöztek (s mint kiderült, nem is kis számban), ők tehát "nem fogytak el", csak éppen Árkos, Illyefalva, Sepsikőröspatak, Zalán magyar lakosságát gyarapítják. Antal Árpád szerint mindenképpen pozitív az üzenete annak, hogy majd két százalékkal nőtt a magyarság aránya.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Honosítás falvakon
A háromszéki Demokrácia Központok munkatársai falvakra is kiszállnak, helyben segítenek összeállítani az igénylőknek a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges iratcsomót. Újdonság, hogy a már felesküdött polgároknak a frissen elnyert dokumentumok (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, házassági levél) hazajuttatásában nyújtanak támogatást.
Az orbaiszéki ENMT és a kovásznai Demokrácia Központ munkatársai tegnap Kisborosnyón és Zágonban segítettek az érdeklődőknek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomók összeállításában. A dossziékhoz szükséges fényképek elkészítésére fotóst is magukkal vittek. A Szabó Tünde orbaiszéki EMNT-elnök vezette csapat Kisborosnyón 25, Zágonban 18 személynek nyújtott tájékoztatást. Mindkét faluban a református imatermekben tartották a találkozókat. Szabó elmondta, szerdán 12–15.30 óra között Barátoson, szintén az imateremben fogadják az érdeklődőket. Pénteken 15–16.30 óra között ismét Zágonban lesznek. A megkezdett iratcsomók véglegesítésére jövő héten újból felkeresik az említett településeket. Helyszíni tájékoztatást tartanak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ munkatársai is a sepsiszéki falvakban. Január 11-én, szerdán Sepsiszentkirályban az unitárius egyház imatermében délután fél öttől várják az érdeklődőket, ugyanaznap Illyefalván a kultúrházban 18 órától. Árkoson január 13-án, pénteken lesz tájékoztató, 16 órától az unitárius imateremben. Sepsikőröspatakon folyamatosan lehet érdeklődni és iratkozni a református lelkészi hivatalban. A háromszéki Demokrácia Központok újabb szolgáltatással bővítették kínálatukat azok számára, akik letették az esküt, és magyar állampolgárokká váltak: segítséget nyújtanak a magyar születési és házassági bizonyítványok, illetve lakcímkártyák hazahozatalában. A csíkszeredai főkonzulátus dolgozói a dokumentumok érkezéséről telefonon értesítik az érintetteket, akik felkereshetik a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központot, ahol kitölthetnek egy egyszerű felhatalmazást, amellyel megbízzák a központ egyik munkatársát, hogy elhozza a dokumentumokat, és így az érintetteknek nem kell harmadszor is Csíkszeredába utazniuk.
Bokor Gábor, Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki nagyasszonyok: Gróf Kálnoky Ludmilla
Gyermekkel nem áldotta meg a Fennvaló, s így az a nemes ötlete támadt, hogy katolikus szellemben működő nevelőintézetet és iskolát alapít Sepsikőröspatakon nemcsak szegény sorsú, hanem magyar cigány gyerekek számára is.
Gróf Kálnoky Félixné, a cseh származású báró Beess Chrostin Ludmilla (1851–1928) nagylelkű adományaival már korábban is a helyi katolikus egyházközség jótevője volt. Az intézet létrehozásával az 1889-ben elhunyt férje, gróf Kálnoky Félix, valamint sógorai, Imre és Pál emlékét kívánta nemes, közhasznú tettel megörökíteni, akik nem hagytak fiú utódot maguk után. 1891-ben megépíttette a Gróf Kálnoky Félixné, Ludmilla, Imre és Pál Intézetet, amelyben, miként mondta, „a kisdedóvás és leány nevelés teendőit a Szent Vincéről nevezett és Szatmáron anyazárdával bíró tisztelendő irgalmas nővérek gondozására és vezetésére bízom, mert csak így remélhetem biztosan, hogy ezen kegyeletes emlékül létesített intézet magasztos feladatainak mindenkor híven meg fog felelni". A tanulók főként Kőröspatakról és a környező falvakból, Árkosról és Kálnokról érkeztek. Köztük szép számban protestáns felekezetűek is.
Az 1948-ban megjelent iskolatörvény alapján az állam felszámolta a felekezeti oktatást, államosította az egyházak iskoláit, megszüntette Sepsikőröspatakon a több mint fél évszázadig fennálló katolikus iskolát és óvodát is. Az intézet épületébe a községi állami iskola költözött, amely fennállásának századik évfordulója alkalmával újra felvette az alapító nagyasszony nevét. Porai a helybeli Kálnoky temetkezési kriptában nyugszanak. Nevét viseli a 2005-ben alakult Kálnoky Ludmilla Egyesület. erdély.ma

Háromszéken tarolt az RMDSZ
Nagy volt a hangzavar tegnap este az RMDSZ eredményt váró sepsiszentgyörgyi rendezvényén, a Park vendéglő előtti téren összegyűltek a jelöltek, támogatók, s az újságírók többsége is itt várta a párhuzamos számlálást, a tapasztalat szerint ugyanis ez a leggyorsabb módja a végleges eredmények megismerésének. Háromszéken a részvétel jelentősen jobb volt, mint négy évvel ezelőtt, a szavazásra jogosultak 54,47 százaléka adta le voksát. Ahogy telt az idő, és érkeztek az eredmények, úgy vált mind mámorosabbá a hangulat, „Győztünk, győztünk!” – hangzott jobbról is, balról is. Település- és polgármesternevek röpködtek, fél tizenegy felé már lehetett tudni, hogy Bokor Tibor győzött Kézdivásárhelyen, és hamarosan érkezett a hír, az MPP elveszítette Barótot is, Lázár-Kiss Barna lett az erdővidéki központ polgármestere 2035 vokssal, Nagy István 1215 szavazatot kapott. „Megvan a legnagyobb győzelem” – hangzott az újabb bejelentés, valóban meglepő hír érkezett: az alig 9 százalékban magyarok lakta Előpataknak magyar polgármestere lesz, Kovács László felülkerekedett három román ellenjelöltjén. Fél tizenkettőig csupán két községben nem született RMDSZ-es győzelem: Nagyborosnyón az EMNP-s Szőcs Levente nyert, Maksán szintén néppárti polgármester lesz, Bács Benke László. Független nyert Nagybaconban, az MPP által támogatott Simon András. Hivatalos, jegyzőkönyv szerinti eredmény először Sepsibükszádról érkezett, az RMDSZ-es Bács Márton Csaba a voksok kétharmadát, 621 szavazatot szerzett meg, Mikóújfaluban Nyáguj Vilmos maradt a polgármester, fölényes győzelmet aratott MPP-s vetélytársával szemben. Dálnokon RMDSZ-es, de új polgármester lesz: Bartók Ede Ottó. Gyorsan érkeztek a hírek azokból a községekből, ahol egyetlen jelölt volt: Kökösből, Rétyről, Sepsibodokról, Gidófalváról, és már éjfél előtt lehetett tudni, hogy Sepsikőröspatakon is megtört Silviu Ioachim uralma, Kisgyörgy Sándor lesz a község polgármestere. Kommandón újrázott Kocsis Béla, Málnáson Kasléder József. Gelencén MPP-s győzelem született, Cseh József lesz a polgármester – hangzott el éjfél után alig pár perccel, Árkoson Máthé Árpád folytathatja eddigi községvezetői munkáját, Zágonban Kis József fölényesen nyert. Illyefalván Fodor Imre marad a polgármester, 80 százalék fölötti győzelmet aratott, és Gelence kivételével a felső-háromszéki falvakban RMDSZ-es győzelem született: Barátoson Keresztély Csaba, Bereckben Dimény Zoltán, Csernátonban Bölöni Dávid, Esztelneken Varga Attila, Kézdialmáson Molnár István, Kézdiszentkereszten Páll Endre, Kézdiszentléleken Balogh Tibor, Lemhényben Lukács Róbert, Ozsdolán Brânduş Dendyuk Szilveszter, Szentkatolnán Tusa Levente, Torján Daragus Attila. Ráduly István marad Uzon polgármestere, és Ádám Attilának is sikerült újráznia Zabolán, Sikó Imrének Bölönben, Ilkei Ferencnek Vargyason. Kovásznán Lőrincz Zsigmond 80 százalékos győzelmet aratott. Lapzártáig nem érkezett hír Hidvégről és Bardocról. Tamás Sándor háromnegyed egykor érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, hatalmas taps és győzelmi zene fogadta (ezt aztán újrajátszották a sorra érkező megválasztott polgármesterekkel), bár megyei eredményeket még nem összesítettek, egyértelmű volt, no meg az RMDSZ megyei elnökeként is learathatta a babérokat a „visszaszerzett” ülésekért. Sepsiszentgyörgyön nem volt kétséges Antal Árpád győzelme, a találgatás a százalékról folyt, sikerül-e megőriznie a 80 százalék fölötti arányt, no meg, hogy milyen összetétele lesz a tanácsnak. A nem végleges, de számottevő eredmények szerint 78 százalékos eredményt ért el Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a kétharmados többséget a városi tanácsban. Az EMNP-nek, a liberális pártnak és a szociáldemokratáknak két-két önkormányzati képviselője lesz, az MPP-nek egy.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Életműve: ezer tárgy
Amolyan nemzetségi találkozónak is lehetne nevezni az apára, nagyapára és dédnagyapára emlékező népes család meg az egykori tanítványok sokaságát, mely a református templomban emlékezett Nagy Béla (1911–1988) tanítómesterre-tanárra, nemzedékek nevelőjére, oktatójára. Az egyik olyan néptanító emlékét idézték, aki a régiek nyomdokain haladva az életben szükséges dolgokra tanította meg azokat a gyermekeket, akik igényelték eszük-tehetségük gyarapodását.
A tananyag mellett a kertészkedés, a virág- és a gyümölcsfa-szaporítás, oltás-szemzés tudományát, a zenét, a faragást és bútorfestést is meg lehetett tőle tanulni. Újszékelyi református családból indult, s már első munkahelyén, Székelymuzsnán megkezdte az udvarhelyszéki népi díszítés mintavilágának gyűjtését, agyagfalvi és középajtai szolgálat után került Sepsikőröspatakra 1949-ben, ahol áldásos oktató-nevelői tevékenységét folytatta, s mint azokban a nehéz években mások is, részt vállalt a közművelődési életből. Az évek múltával, ereje fogytával mindinkább az ülőmunkát igénylő népi bútorfestés felé fordult, sorozatban készítette a zömében kék alapra festett népi ornamentikát, új színt, Udvarhely- és Keresztúrszék motívumvilágát hozta be Háromszékre. A hetvenes évek elején kálvinista hívő székely emberként felvállalta a sepsikőröspataki református templom bútorzatának díszítését, 40 színes, festett kazettát készített. Ilyen méretű alkotása díszíti az aldobolyi református templom belsejét, karzat- és padelőkéit is. Nem a mi tisztünk eldönteni, hol Nagy Béla helye a székelyföldi népművészek sorában. Örömmel láttuk azonban, hogy a maga faragta és festette kettős temetői kopjafájánál tartott vasárnapi tiszteletadáson adózott emlékének a néprajzkutató és muzeológus Szőcsné Gazda Enikő és Albert Ernő, a háromszéki népköltészet kiváló ismerője-kutatója. Nagy Béla munkásságát unokája, a néprajzos Sepsiszéki Nagy Balázs méltatta a kőröspataki kultúrotthonban összegyűlt helybeliek előtt. Elmondta: munkáiból a határokon kívülre is kerültek darabok, mintakincséből a Székely Nemzeti Múzeumba, emléke az életmű több mint ezer tárgya, valamint a család, a rokonok révén él.
Munkássága helybeli folytatójának tekinthetjük Mézesné Demeter Mária nyugalmazott tanárt, népi bútorfestőt. A megemlékezés házigazdája a református egyházközség és lelkipásztora, Nagy Zsolt Attila volt, szervezője a nőszövetséggel partnerségben munkálkodó Kálnoky Ludmilla Egyesület, a Zsigmond házaspár, akik felvállalták egy emlékkiadvány összeállítását is Nagy Béla néptanító emléke a sepsikőröspataki köztudatban címmel, megörökítve az egykori kollégák és tanítványok visszaemlékezéseit, Nagy Béla festett bútorainak fényképfelvételeit. Az ünnepi istentiszteleten képviseltette magát a helybeli római katolikus és unitárius gyülekezet, a helyi önkormányzat, igét hirdetett Nagy Béla dédunokája, Szász István Gergely bitai református lelkipásztor, az orgonánál Kiss Zoltánné Váncsa Irén ült, aki Nagy Bélától tanulta meg a templomi orgona megszólaltatását. Nagy Béla ükunokái szavaltak, s zeneszámmal tisztelgett a helybeli református fiatalok csoportja. A megemlékezés végén elhangzott: ha eladó lesz Nagy Béla lakása, az beillenne közösségi háznak, melyben más tevékenységek mellett az egykori tulajdonos emlékét is őriznék.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)