Május eleje óta Málnáson és Sepsibükszádon a rendőrség házkutatást tartott több házban és letartóztatott több embert. A megyei rendőrség parancsnoka, Magureanu Gheorghe ezredes csak jún. 3-án tájékozatta először a nyilvánosságot a letartóztatásokról: első és második világháborús fegyvereket találtak 18 személynél, közülük törvénytelen fegyvertartásért 9-en vannak előzetes letartóztatásban /közülük nyolcan Málnásról valók/. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4., (Simó): A megyei rendőrség sajtótájékoztatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Egyiküket sem látogathatták meg a hozzátartozók, az ügyvéd sem, pedig van köztük olyan, akit máj. 11-én tartóztattak le. A detektívek és a rendőrök nem hajlandók felvilágosítást adni. A vadkárok rendkívül nagyok, a medvék, a vaddisznók a lakásokig bemerészkednek, letarolják a termést. A vadkárról tavaly Málnásról részletes dokumentációt juttattak el a megyei tanácshoz, válasz nem érkezett. Ezért tartanak sokan fegyvert. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám két Olt menti faluban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A hatszáz lelkes Málnásról három héten át vitték az embereket a rendőrségre, kihallgatásra. A fegyverrejtegetés ügyében nyolcat letartóztattak, további két főt Bükszádról. A letartóztatottakat nem látogathatják a hozzátartozókat, még a szükséges gyógyszert sem hajlandók átadni a fogdaőrök. Az egyik letartóztatottnál, Kölcze Ferencnél 1918-as fegyverbe való rozsdás golyókat és egy rozsdás kardot találtak, amikor felásták az udvarát. A megyei ügyészség jún. 7-én a kolozsvári katonai ügyészséghez továbbította az ügyet, arra hivatkozva, hogy nagy mennyiségű fegyverről van szó. /B. Kovács András: Jön-e még a fekete autó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"A tiltott fegyvertartás és orvvadászat miatt letartóztatott kilenc málnásfalusi, illetve bükkszádi fogvatartását újabb harminc nappal meghosszabbították, ügyüket katonai ügyészségre helyezték át. A hozzátartozók első alkalommal meglátogathatták őket. A katonai ügyészség saját védőügyvédjük jelenlétében hallgatja ki a gyanúsítottakat. /B. Kovács András: A "vagy-vagy" napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./"

A málnásfalui és bükkszádi letartóztatottak ügyében Kozsokár Gábor szenátor Bukarestben megkereste Suciu Anton ezredes katonai fűügyészt, aki nem tulajdonított politikai jelentőséget az ügynek, valószínűleg orvvadászatról van szó, mondta. A kihallgatások folytatódnak, a szabadlábon levő tíz férfi újból idézést kapott. /B. Kovács András: Szelíd húrokat penget a katonai ügyészség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A tiltott fegyvertartás miatt letartóztatott nyolc személyt a törvényes fogvatartás, hatvan nap leteltével szabadon engedték. Ügyüket visszatették a polgári ügyészséghez, mert a parlament megváltoztatta a tiltott fegyvertartásra vonatkozó paragrafust. Összesen tizennyolc gyanúsított várja a további tárgyalásokat. Orza Gyula, az egyik szabadlábra helyezett gyanúsított elmondta, hogy az első három napon nem adtak neki enni, nem bántották, de éjszakai kihallgatáson megbilincselten az ajtóhoz kötözve kellett állnia. /B. Kovács András: Kár lenne most bakot lőni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A gyanúsítottak Málnásfalu és Bükszád lakosai.

A Kovászna megyei törvényszék megkezdte a tizenkilenc málnási és bükkszádi fegyverrejtegetéssel vádolt személy elleni bűnvádi eljárást. A vádlottak ügyvédei azt szerették volna elérni, hogy a vádiratot bontsák le személyekre, de kérésüket elutasították. Sértett félként megjelent a Romsilva, az erdészet képviselője, aki kártérítést követelt az elejtett vadakért. A fegyverszakértők megcáfolták a rendőrség állítását, hogy a fegyverek működőképes állapotban voltak, mert több berozsdásodott, hiányos fegyvert is elkoboztak. Néhányan elmondták, hogy a vizsgálat során kényszer hatására valótlanságokat magukra vállaltak. Az újabb tárgyalás okt. 13-án lesz. Egyetlen személy, Orza Gyula ügyét elkülönítették, perében a kolozsvári katonai bíróság ítéletet hirdetett, két év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./ Előzmény: jún. 4, 12, 19, júl. 20-i jegyzet.

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újraalakulása óta III. vádortáborát tartotta meg, most Sepsibükszádon, aug. 25-28-a között. A tisztújítás eredményeképpen megerősítették a vezetőket. Elnök: Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Kovács Attila /Brassó/ Imecs Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6/

"Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Szept. 20-án emlékművet állítanak fel Sepsibükszádon a falu szülötte, a Szoboszlay-ügyben halálra ítélt és kivégzett Ábrahám Árpád /1915-1958/ torjai plébános emlékére. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége és a helyiek kezdeményezésére állítják fel az emlékművet. Elhatározták azt is, hogy Sepsibükszád iskolája Ábrahám Árpád nevét veszi fel. A Szoboszlay Aladár vezetésével kezdett szervezkedés egész Erdély területét átszőtte. A szabólegényből hadbíróvá előléptetett hírhedt Macskási Pál sok halálos ítéletet szabott ki. A több mint ötven vádlott közül tizet kivégeztek. Előzőleg 1993-ban Torján már kopjafát állítottak Ábrahám Árpád emlékére. /Puskás Attila: Emlékműavatás Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./"

Nov. 23-án Sepsibükszádon Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád képviselő és Balogh Gábor polgármester a földtörvény módosításáról, az új törvény rendelkezéseiben rejlő lehetőségekről beszélgetett az érdeklődőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./

Nov. 13-án Kovásznán, Zabolán, Kézdivásárhelyen, Sepsibükszádon, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában járt az RMDSZ kampánykaravánja. Az akció utolsó napja nov. 14-e, az útvonal pedig Gyimesfelsőlokon, Csíkcsicsón, Csíkszentdomokoson, Gyergyóújfalun, Gyergyóremetén és Gyergyószentmiklóson keresztül vezet. /Kampánykaraván Udvarhelytől Sepsiszentgyörgyig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

"Aláírásra készen állnak azok a dokumentumok, melyek két szomszédos megye, Kovászna és Hargita együttműködését szentesítenék. Az aláírás máj. 2-án lesz a két megye találkozási pontján, Bükszádon, a két övezet önkormányzati vezetői, honatyái, prefektusai, a civil szerveződések megbízottjai jelenlétében, s képviselteti magát az RMDSZ országos vezetése is. Éppen Bükszádon nyit kaput a két megye "kínálatait" bemutató állandó jellegű expó is. /Több mint kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Sánta Ferenc Kossuth-díjas író /Az ötödik pecsét, a Húsz óra, Az áruló című emlékezetes művek alkotója/ 1927. szept. 4-én született Brassóban. Gyermekkorát Sepsibükszádon és Marosvásárhelyen töltötte, Kolozsváron járt gimnáziumba. 1945-ben a debreceni református kollégium diákja lett, de tanulmányait félbehagyta. Számos foglalkozást kipróbált: dolgozott traktorgyárban, bányában, majd katonatisztként. 1958 és 1968 között a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa volt. 1954-ben egy irodalmi esten elhangzott hozzászólása feltűnt Szabó Pálnak, aki megérezte benne az írót. Ekkor még csak egyetlen írása volt, a Sokan voltunk. Az elbeszélés 1954-ben az Irodalmi Újságban jelent meg, s azonnal az irodalmi élet középpontjába került. Egyik novellájának címe, az Emberavatás a fiatal írók antológiájának névadója lett. Első elbeszéléskötete, a Téli virágzás (1956) igazolta a pályakezdéséhez fűzött reményeket. 1956-ban a Petőfi-kör vezetőségi tagja volt. Sánta Ferenc 1970-ben adta ki Isten a szekéren című novellaválogatását. Kicsik és nagyok címmel 1982-ben újabb válogatott novellái jelentek meg, válogatott alkalmi írásait Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel publikálta 1994-ben. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Nagy regényei óta új írással nem jelentkezett, megkezdett kéziratai töredékben maradtak. /Fábri Ferenc (MTI): Sánta Ferenc hetvenöt éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Elhunyt Balogh László /Csíktapolca, 1946. máj. 21. - Sepsiszentgyörgy, 2003. febr. 5. / író. A halál mindig váratlan, akkor jön, amikor nem kellene, mondta utolsó regénye, a Tiszt úr, a kezem bemutatóján, Sepsiszentgyörgyön. A sok visszautasítás után, a kilencvenes években jött el az ő ideje, végre megírhatta sepsiszentgyörgyi regényeit, felkavaró dokumentumköteteit az ötvenes évek iszonyatos törvénytelenségeiről. Emlékezetes dokumentumkönyve a Jóisten nem áll meg Bükszádon /Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997, Kaláka Könyvek/, alcíme: A kommunizmus pere. Ebben a Szárazajtán történt gyilkosságokról és az utána történt perekről volt szó, továbbá különböző perek túlélői emlékeztek. Balogh László temetésére febr. 7-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Bogdán László: Búcsú Balogh Lászlótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./"

"Mikóújfalu és Sepsibükszád kis létszámú református közössége egybetartozó felekezetet alkot. Lelki gondozásukra már több esztendeje Egyedné Gáll Júlia tiszteletes asszony vállalkozott. Mikóújfaluban régi temploma van a gyülekezetnek. Sepsibükszádon imaházuk van a reformátusoknak. Itt 74, Újfaluban pedig 239 híve van az eklézsiának. Növekedő a gyülekezet lélekszáma. Újfalu központjában lelkészi lakása is van az anyaegyháznak. Sepsibükszádon közel tíz fiatalnak tartanak ifjúsági bibliaórát. A nőszövetség gyűjtést rendezett, hogy megajándékozzák az öregeket és magányosan élőket. /(kisgyörgy): Mikóújfalu és Sepsibükszád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"Aug. 10-én hatalmi szóval létrehozott Málnás mamutközség lakossága az önállósulásra szavazott. Eszerint Málnás, Málnásfürdővel és Zalánpatakkal együtt alkot községet, Mikóújfalu és Bükszád pedig külön- külön létesít helyi tanácsot. Az önállósulás mellett döntött az elmúlt hetekben Árkos, majd Dálnok is, a hét végén pedig Lemhény és Kézdialmás lakossága szavaz a szétválásról. /(Flóra Gábor): Voksok a községi státusért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Háromszék prefektusa szerint őt és intézményét nem terheli semmilyen felelősség az új háromszéki községek létrehozását szentesítő törvénytervezet késése miatt. Puskás Bálint szenátor megvádolta a prefektúrát a kérdésben tapasztalható huzavona okán. Árkos, Dálnok, Mikóújfalu és Bükszád, valamint Kézdialmás önállósulásáról van szó. A képviselőház dec. 17-én megszavazta az Árkos és Kézdialmás önállósulására vonatkozó törvénytervezetet, és - a sikeres népszavazás dacára - visszautasította Dálnok községközpontról való leválását azzal az indokkal, hogy lakosainak száma 1500 alatt van. /(b. kovács): A prefektus mossa kezeit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./"

Málnás önállósodásának akadályozásával vádolta Balogh Gábor községi RMDSZ-s polgármestert, illetve Puskás Bálint szenátort Benedek Barna, a málnási Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetője. Szerinte „RMDSZ-közeli személyi érdekek fékezik” azt, hogy Málnás és Sepsibükszád leszakadjon Mikóújfaluról. Benedek úgy látja, a különválás elsősorban a vállalkozói köröknek lenne kellemetlen, és az RMDSZ-közeli cégek elveszíthetnék a munkálatokat. Benedek Barna úgy érzi, Puskás Bálint szenátor is becsapta őket, mert január 6-án azt ígérte, közbenjár, hogy a szenátusban pozitív döntés szülessen a szétválásról, ehhez képest most tudták meg, hogy a dokumentum még át sem került a felsőházba. Balogh Gábor polgármester hazugságnak, aljas rágalomnak minősítette Benedek nyilatkozatát: /Farkas Réka: Ki gátolja a leválást? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Háromszéken újra elnyerte önállóságát Árkos, különvált Kőröspataktól, Kézdialmás Lemhénytől, Dálnok pedig Maksa községtől. Tavaly augusztusban népszavazás döntött a mostani Mikóújfalu központú Málnás község „háromba szakadásáról” is, ám Málnás, Mikóújfalu és Bükszád külön községgé alakulása elakadt a képviselőházi bizottságnál, a honatyák ugyanis nehezen nem akarták a háromba szakadást. A háromszéki képviselők, szenátorok azonban bíznak benne, hogy előbb-utóbb ez a törvénytervezet is elnyeri a két ház beleegyezését. /Farkas Réka: Önállósodó falvak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A 347 lelket számláló Málnás református anyaegyház fiatal lelkipásztora Márk László Gyula, hozzá tartozik Málnásfürdő, Mikóújfalu és Sepsibükszád hitközösségeinek lelki gondozása is. Igehirdetését a sepsiszentgyörgyi rádióhallgatók is ismerik, hiszen az Egyházi óra című műsort ő szerkeszti. Málnásfürdőn felújították a harangtornyot, kis székely kaput és kerítést is emeltek. Az anyagiak akadályozzák az előrelépést. Málnásfürdőn a legnehezebb diktatúra idején egy régi épületből alakítottak imaházat a reformátusok. Falait megviselték az évtizedek, most külső-belső tatarozásra vár. Málnásfürdőn 173 református él, a zömében katolikus hitben élő Mikóújfaluban 228, templomuk is van, végül Sepsibükszádon 73-an reformátusok. /Az Oltfejben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Rohammunkában vágják a fát a visszaszolgáltatásra váró erdőkből. Több háromszéki településről érkezett panasz erről a Kovászna megyei prefektus hivatalába. A panaszosok Zágonból, Csernátonból, Bükszádról, és Kálnokról érkeztek, de a jelenség túlnyúlik a megye határain. Egy férfi arra emlékszik, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanígy történt. Az akkor kiadott törvény alapján visszakért erdőkből is vágták a fát, amíg megtörtént az átadás. Kiss József zágoni polgármester elmondta, községében több mint négyezer hektár erdőt kérnek vissza a közbirtokosságok és a magánszemélyek, és ennek 30–40 százalékát már kivágatta az állami erdészet. Kiss József attól tart, az emberek csak legelőt, üres telket kapnak vissza az erdő helyett. György Ervin prefektus elmondta, írásban kérte a mezőgazdasági minisztériumot, vizsgálják ki a panaszokat, és állítsák le a nagymértékű fakitermelést. A szaktárca ellenőrző csoportja azonban helyszíni szemle után azt állapította meg, hogy törvényes a fadöntési kampány. Valentin Ionascu, a Kovászna megyei erdészet igazgatója kijelentette, egyetlen fát sem vágtak ki törvénytelenül. Szerinte nincs olyan törvény, hogy a visszaszolgáltatásra váró erdőkben le lehet állítani a kitermelést. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselő nem bízik a kárpótlás kifizetésében. A politikus elmagyarázta, a jogszabály szerint az erdészet csak a restitúciós bizottság jóváhagyása és a tényleges birtokba helyezés közötti időszakban végzett kitermelésből származó jövedelmet köteles kifizetni a tulajdonosnak. „Én még egyetlen kifizetésről sem tudok” – jelentette ki. /B. D. T.: Törvényes rablógazdálkodás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Háromszéken az elmúlt időszakban nem az állami erdészet erdőtarolását, hanem elsősorban a magántulajdonban levő fűrésztelepek működését vizsgálták meg. Az ellenőrzési kampányt a miniszterelnök rendelte el, miután a környezetvédelmi szakértők megállapították: az elmúlt hónapok áradása részben a mértéktelen erdőirtások miatt következett be. A hatóságok több mint kétszáz Kovászna megyei fafeldolgozót ellenőriztek, némelyiket többször is. 137 esetben szabtak ki büntetést szabálysértésért, melynek összértéke eléri a 120 ezer erős lejt (1,2 milliárd régi lej). /Bíró Blanka: A fafeldolgozókra összpontosítottak az ellenőrök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

„Elsősorban a római katolikus papokat ítélték nehéz börtönre: Ferencz Béla Ervin ferencrendi szerzetest és Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébánost életfogytiglanra, Ráduly István gelencei plébánost huszonkét évi, Dénes Dávid akkoriban hátszegi plébánost húszévi, Mezei Mózes Levente ferences szerzetest ugyancsak húszévi, Müller Jenő érszegi plébánost tizenöt évi, Kosza József ozsdolai plébánost és Aurel Dan görög-katolikus főesperest tíz-tíz évi, Kovács Béla törcsvári plébánost hétévi, Kovács Balázs szentkatolnai plébánost négyévi fegyházra. Utóbbi a temesvári tárgyalás idején 73 éves volt. Azzal vádolták, hogy szentkatolnai plébánosként nem jelentette fel mindazokat, akik a „Szoboszlay-összeesküvés” tagjaiként megfordultak a parókián. A csíkmadarasi Mihálcz Andrást 1960-ban huszonöt évi börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan bántak az ugyancsak 73 éves Szörcsei Elek gazdaemberrel, akit magas kora ellenére tizenöt évi fegyházbüntetéssel sújtottak. Ő volt a kevesek egyike, aki a tárgyalás után találkozhatott a hozzátartozóival. Ekkor kapta azt a végzetes csomagot, amely nagyon rövid időn belül az életébe került. Ugyanis attól félt, hogy a börtönben éhen fog halni, s amikor megkapta a csomagot, az ujjairól addig nyalta a zsírt, amíg gyomorgyulladást kapott, és a galaci börtönben rövid időn belül meghalt. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Baróti Pál torjai gazdaembert, Schell István és Kuun Zsigmond volt földbirtokost; huszonöt évi nehéz börtönnel sújtották a tbc-s beteg Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, Pataki Istvánt és a 17 éves Orbán Pétert, a halálra ítélt és kivégzett Orbán István fiát, akinek az volt a bűne, hogy ő hívta a Szoboszlay Aladárral való csíkszeredai találkozóra az ott beszervezetteket. Tizenöt évi fegyházbüntetést kapott báró Bánffy István, dr. Rend László állatorvos, a marosvásárhelyi állatkert későbbi megteremtője, Pietsch Béla aradi ügyvéd és fia, ifj. Pietsch Miklós építész, gróf Mikó László. A kivégzettek és a börtönben elhunytak emlékét ma faragott kopjafa őrzi a kézdivásárhelyi református temetőben, a torjai római katolikus temetőben és Sepsibükkszádon. Ugyancsak kopjafát állítottak a Szoboszlay-per mártírjainak Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.” /Tófalvi Zoltán: Megbűnhődött magyarság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Jó ideje annak, hogy nincs állandó református lelkész Sepsibükszádon. A hívek lelkészi lakást vásároltak, és új lelkészük is került Bálint Csongor mikóújfalusi és sepsibükszádi lelkész személyében/A község javát szolgálni (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Házkutatási jegyzőkönyv a bűnjeleknek vélt tárgyakról, könyvekről, olyasmikről, amiket a szekusok magukkal vittek. A jegyzőkönyv román nyelvű, csak a ,,bűnjeleket” rögzítették magyarul, tele elírásokkal, betűhibákkal. Betűország ötödik és hatodik virágoskertje – meséskönyv. Ezt is elkobozták Török Józseftől, akit ’56 után, közel egyévi előzetes letartóztatást követően, tizenkét évi börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek. További könyvek a jegyzőkönyv szerint: Magyarország földrajza, Erdély a kárpáti nagy magyar medence, Erdélyi karácsonyi játékok, Honfoglalás című könyv egy része, Domokos, a nagyhorog (meséskönyv), Népimakönyv, Ki mint vet, úgy arat (kisregény), Budapesten kiadott Földrajzi atlasz, 47 db kéziratos papír, 16 megcímzett boríték, képeslapok, címtár, 20 kicsengetési kártya, 27 db fénykép, postai levelezőlapok és IMSZ-tagkönyv, 30 cm hosszú piros-fehér-zöld szalag. Török József kálváriáját néhai Balogh László jegyezte le, A jóisten nem szállt le Bükszádon /Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1997/ című, a kommunizmus pere alcímű könyvében, a könyv a Háromszék napilap kiadásában jelent meg. Török József a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke közel másfél évtizede. Már kikérte és áttanulmányozta a szekusdossziéját. Bizonyítható, hogy a román és a magyar állambiztonsági szervek, az ávó utódszerve és a szekuritáté folyamatosan együttműködtek. Ennek a ,,csúcsteljesítménye” minden kétséget kizáróan a Nagy Imre per előtti Bukarest melletti (snagovi) ,,vendégeskedése”. De ennél is aljasabb az, amint kisemberek koncepciós politikai pereiben a két represszív szervezet együttműködött. Embereik rangrejtve a székelyföldi fiatalok kihallgatásain is jelen lehettek, az információcserék sem maradnak el, azonos ritmusban, összehangolva tartóztattak le Budapesten és Erdélyben, illetve Románia területén olyanokat, akiknek a lakosság megfélemlítése, az erdélyi magyarság visszaszorítása végett pereket akasztanak a nyakukba. Török Józsefnek és társainak viszonylag kései perbe fogása és elítélése a folytonosság biztosítására volt. Őket ugyanis 1956 után nyolc évvel csukták le. Közvetlenül a Ceausescu-rendszer részleges, de jelentős tömegeket érintő amnesztiája után. A gyergyói tizenketteket 1965-ben tartóztatták le és ítélték háromtól tizenkét évig terjedő börtönbüntetésre. A hatvanas-hetvenes évek börtönviszonyai már nem voltak azonosak az ’50-es évek körömtépő brutalitásával. Rafinált lélektani fogásokkal sok esetben a fizikai fájdalomnál is elviselhetetlenebb szenvedést okoztak a kiszemelt ,,pácienseknek”. Török József és társai, budapesti barátai és rokonai, akik 1956 miatt ugyancsak – a budapestiek két ízben is – végigjárták a poklok poklát, folyamatosan reménykedtek. A Galócáson élő Török Józsefnek volt Budapesten egy unokabátyja, aki 1956-ban, október első felében hazalátogatott. Ő ugyanis 1947-ben szökött át Magyarországra. Ez a rokon, Török Sándor, részt vett a forradalomban, utána tizenkét évre ítélték. Ebből hat évet le is töltött. A rokon szabadulása után, 1964-ben, meghívta Török Józsefet, hogy az ő itthon maradt öccsével ketten látogassák meg őt Budapesten. Ki is mentek, két hétig voltak nála. A pesti rokon megmutatta azokat a helyeket, ahol az 1956-os forradalom leghevesebb harcai voltak, kezdve a Corvin-köznél, a Széna-tér és a többi. A rokon még bajtársait is elhívta, velük is megismerkedtek. /Szőnyi Gyula, Cselik Ferenc/. Hazatérve itthon barátaiknak elmesélték, mit láttak Budapesten. Elhatározták, a pesti mintára egy szervezetet hoznak létre. Tizenhárom tagú volt szervezetük, de tizenkettőjüket ítélték el. A tizenharmadik volt a koronatanú a perben, s őt nem csukták le. Az elítéltek: Török József, Török István, Csatlós Jenő, Zakariás Dezső, Ferenczy Károly, Hompot Ferenc, Mezei Árpád, Halász József, Bajkó István, Kulpinszki István, Gegő Béla, Mózes Károly. A tizenharmadik, a besúgó Antal Ferenc volt, az egyedüli családos ember. Török József volt a fő vádlott, 12 évre ítélték, unokabátyját, Török Istvánt szintén 12 évre. A harmadfokú vádlott, Csatlós Jenő 8 évet kapott, aztán ettől lefelé hét, hat, öt évet mértek ki többieknek, s hárman a feljelentés elmulasztása miatt három-három évet kaptak. Török József akkor húsz éves volt, s a többiek is mind 25 éven aluliak voltak, egyedül Mezei Árpád volt 26 éves. Nem jutottak el addig, hogy nevet is adjanak a szervezetnek. Ahogy a szervezkedéssel elindultak, észrevették, hogy a szekuritáté nyomon követi őket. Próbálták valahogy lerázni őket magukról. Egyszer sem gyűltek össze mindannyian. A ,,szervezet” tagjai nem is ismerték mindannyian egymást. Török József másfél hónapig volt egyetemista, majd 1965. november 15-én letartóztatták. Miután őket letartóztatták, lefogták a budapestieket is. Töröknél megmaradt egy érdekes papír: őt is megidézték Budapestre tanúnak. Akkor ő még börtönben volt. Az idézést a szüleivel íratták alá, 1967-ben. Budapesten ugyanis letartóztatták a magyarországiakat, Szőnyi Gyulát, Török Sándort és Cselik Ferencet. Másodszor is lefogták őket, annak ellenére, hogy ők már ’56-ért egyszer ültek! Török Sándort és Cselik Ferit kétévi kihallgatás után elengedték. Szőnyi Gyulát viszont hét évre elítélték. Együttműködött a két ország állambiztonsága! Utólag tudták meg, hogy ,,ávós” tisztek is jelen voltak az ő kihallgatásaikon. Ők vitték az ,,üzeneteket” róluk. Itt van a bizonyíték is az együttműködésre, megőrizte az idézést:(Budapesti Fővárosi Bíróság. Idézés bűnügyben izgatás és összeesküvésre irányuló előkészület miatt. Török Sándor és Szőnyi Gyula ellen indított bűnügyben megidézem a címzettet mint tanút a bíróságnak Bpest V. Markó utca 27 házszám II. emelet 1. szám alatt levő helyiségében 1967. évi december 20. napjának 9 órájára kitűzött tárgyalásra. Figyelmeztetem a túlsó oldalon …… szám alatt olvasható következményekre. Budapesten, 1967 évi augusztus hó 31. Címzett Török József /: 1944. jan.10. Sarmas. Anyja Rozália, Román Szocialista Köztársaság Dr. Bimbó István, a tanács elnöke) Török elmondta, hogy a kihallgatásokon nem verték őket, de durvák voltak. Pszichikailag készítették ki őket. Reggel elvitték és délutánig vallatták. Akkor egy fél órára visszavitték a cellába. Utána újra jött a vallatás este későig. És éjszaka is folyt a vallatás. Román tisztek vallattak, de volt egy Fábián Márton nevű kihallgató is, aki az összes erdélyi ,,szervezet” felgöngyölítésében részt vett, az EMISZ-esek, a SZIT, azaz a szentgyörgyi ,,koszorúsoknak” a vallatásában, és ’65-ben még mindig jó kondícióban volt. A fő vádpont volt: a román állam erőszakos megdöntése és Erdély Magyarországhoz csatolási kísérlete. A letartóztatott társaság Marosvásárhelyen volt vizsgálati fogságban, ott volt tárgyalás is, az ítéletet Bukarestben mondták ki. A szervezkedéshez a ,,bizonyítékok” például a könyvkölcsönzések voltak: ha olyan könyv volt, melyben a Magyarország vagy az Erdély szó szerepelt, ez már elegendő volt a vád megfogalmazásához. Vagyonelkobzásra is ítélték őket, Töröktől egy rend ruhát és egy nagykabátot koboztak el. Török József börtönös évei után Sepsiszentgyörgyön telepedett le. 1974. november 14-én szabadult. 1974-es szabadulása után első ízben 1986-ban ment látogatóba Magyarországra. Felkereste azokat, akiket akkor szintén bebörtönöztek. Kiderült, hogy ott azt terjesztették, mintha itt, Romániában ők vádolták volna be őket. Mindent kiforgattak. Budapesten unokabátyja elé tettek mindenféle tanúvallomást. Ezeket a szekusok írták és aláírták Török József helyett is. Az unokabátyja azonnal mondta: ez nem az unokaöcsém aláírása! 1989. december 21-én Sepsiszentgyörgyön abbahagyták a munkát. Jöttek a vezetők és a szekusok. Rab István akkori megyei első titkár nyilatkozott, elmondta, hogy mit akartak csinálni. December 22-én az IAME gyár épületeit körbe akarták venni katonasággal. Ezt tartották veszélyes gócnak. Később megalakították a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki Szervezetét. /Sylvester Lajos: Törököt fogtak… (Akiket megérintett '56 szele). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25., folyt.:26., 27./