Pár hét alatt a harmadik új római katolikus templomot szentelte fel Reizer Pál szatmári püspök: először Batizon, nov. 12-én a Sárközújlak melletti faluban, Adorjánban, nov. 19-én pedig Egri faluban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"Anzik Albert nyugdíjas tanár régóta foglalkozik Sárközújlak múltjával. 1976-ban románul írta meg a község monográfiáját, fokozati vizsgamunkaként, munkája 1980-ban megjelent. Anzik Albert tovább folytatta kutató tevékenységét, járt a levéltárakban is. Az 1560-as évektől minden urbáriumot átnézett. Sárközújlak és környéke egyházi levéltári iratait is megtalálta Nagybányán, egy templom padlásán. Sárközújlak monográfiáját magyarul szeretné kiadni. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./"

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Sárközújlak község megrendezte a Sárközújlak Napját. Találkoztak Sárközújlak szülöttei. Szépségversenyt és diszkót rendeztek. A megyei politikai képviselői is eljöttek, beszédet mondtak. Sárközújlak Fehérgyarmattal testvértelepülési szerződést kötött. Felavatták a község központjában felállított világháborús hősök emlékművét, majd leleplezték a Fodor Kálmán (1929-1980), helybeli festőművész emlékére készített emléktáblát a művész egykori lakóházán. A résztvevők ezután megtekintették Szilágyi Béla és Podolyák Vilmos festőművészek kiállítását. Délután megyei román és magyar írók találkoztak, bemutatták Anzik Albert most megjelent, Sárközújlakról szóló monográfiáját. /Sárközújlak Napja - 1999. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./

A IX. osztályosok hétvégén lezajlott felvételi vizsgáján nagyon kevés olyan jelentkező volt, aki valamelyik Szatmár megyei szakközépiskolában szeretett volna továbbtanulni. Az iskolaigazgatók a 7-es számú Élelmiszeripari Líceumban, jún. 26-án kezdődő átirányítástól várják legkorábban a magyar nyelvű osztályok beindításához szükséges, legalább 16 fős létszám elérését. - A Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ 241-en felvételiztek a 150 meghirdetett helyre, így innen várhatóan 91 tanuló fog megjelenni az átirányításon. A Hám János Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ matematika-fizika osztálya 25 helyére végül a vizsgák után 24 jutott be. A teológia szak 25 helyére pedig 23 tanuló. A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ teológiára 18, filológiára 13, kémia-biológiára pedig 17 diák iratkozott be. A Zene- és Képzőművészeti Líceumban /Szatmárnémeti/ egy - 22 fős -, magyar nyelvű osztály indul. A Tasnádi Iskolaközpont egyetlen magyar nyelvű osztályába 24 bejutott. Az autószerelő-iskolába viszont nem volt magyar jelentkező. Ugyancsak nem volt magyar jelentkező a Sárközújlaki Mezőgazdasági Líceumban sem. Az Erdődi Líceumban meghirdetett 25 helyre összesen két magyar gyermek jelentkezett, ugyanennyien voltak a Nagykárolyi Agráripari Iskolaközpontban. Ugyanilyen rossz a magyar nyelvű szakoktatás helyzete a Nagykárolyban, a Iuliu Maniu Iskolaközpontban: a 25 meghirdetett helyre 11 diák iratkozott be, míg a készruhagyártó képzésben 3 tanuló szeretett volna részt venni. Más iskolákban is ilyen rossz volt a helyzet. /Veszélyben a magyar nyelvű szakközépiskolai osztályok indulása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./

A hármas testvértelepülés, Sárközújlak, Nagyszőlős és Fehérgyarmat képviselőinek megbízásából Márton István (Fehérgyarmat) összeállította a 2000-re szóló kulturális együttműködési tervezetet. A fehérgyarmatiak összesen 14 művészeti csoporttal rendelkeznek, a nagyszőlősiek a fúvószenekar műsorával, valamint a kistarnai román nemzetiségi együttes és a nevetlenfalui Aranykalász néptáncegyüttes közreműködését jelezték, Sárközújlak avasi táncokkal szerepel majd a közös rendezvényeken. Lesznek közös kiállítások is. A tervezet tartalmazza az évközi, települési rendezvények tervezetét is. /Sárközújlak: kulturális együttműködési tervezet. = Szatmári Friss Újság, febr. 8./

Matyiku Irma kilenc éve látja el Sárközújlak községben a kultúrigazgatói teendőket. Ő alakította azt a 12 párból álló roma tánccsoportot, amely tavaly, az első alkalommal megrendezett Sárközújlak Napján lépett először színpadra. Matyiku Irma nemsokára újraindítja a tavaly óta széthullott magyar tánccsoportot: a volt tagok nagy része tovább szeretne tanulni, emiatt elkerült a községből. /(fodor): Sárközújlak. Ismét lesz magyar tánccsoport. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

"Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

Piros festékkel mázolták le több, magyarok lakta község, így Avasújváros és Sárközújlak településjelző tábláját. Az azonos festék és azonos "technika" egyértelműen arra utal, hogy ugyanaz a csoport vagy személy a tettes. - A Nagy-Románia Párt választási plakátjai ugyancsak a magyarok és svábok lakta helységek tábláit részesítették előnyben, a magyar és a német feliratokat eltakarva, főként Nagykároly környékén. /(Sike Lajos): Magyar feliratokat mázoltak le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"Jún. 16-17-én tartották meg Sárközújlak Napjait. Az első napon az iskolásoké volt a főszerep. Másnap focibajnokság zajlott, majd felszentelték a most elkészült kápolnát avatták fel a temetőben. A modern, ökumenikus kápolnát a polgármesteri hivatal pénzalapjaiból építették. A tavalyelőtt felavatott Sárközújlaki Hősök Emlékművét megkoszorúzták a prefektus, a megyei tanácselnök és a helyi RMDSZ képviselői. Ezután kezdődtek el a szabadtéri színpadon az előadások. /Sárközújlak Napjai. A fiatalok szórakoztak a legjobban a községnapon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./"

"A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége Romániában is termesztet a számára alapanyagul szolgáló mákot. Szatmár megyében összesen 252 hektáron vetettek mákot a magyarországi céggel kötött szerződések alapján. Ennek termesztésére egyebek mellett Nagykároly, Lázári, Sárközújlak és Béltek környéki társult mezőgazdasági egységek és magángazdák vállalkoztak. Az erdélyi termesztők képviseletében öttagú küldöttség tett látogatást Magyarországon, a Magyarországi Máktermesztők Szövetsége meghívására. /Magyarországi és Szatmár megyei szakemberek a máktermesztésről és a várható termésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./"

"Túrterebesen aug. 14-15-án tartják a falunapot és templombúcsút. Fellépett a túrterebesi kórus és a sárközújlaki néptánccsoport. Aug. 15-én lesz a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmise, amelyen a falu római katolikus hívei mellett részt vesznek azok a Túrterebesről külföldre áttelepült személyek is, akik ha csak tehetik, minden évben hazajönnek a templomünnepélyre. A szentmise után megkoszorúzzák a hősök emlékművét. /E. Gy.: Túrterebes: tegnap és ma falunap és templombúcsú. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./"

Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

Anzik Albert, sárközújlaki nyugalmazott tanító, a helyi történelem lelkes kutatója arra készül, hogy kötet formájában kiadja emlékiratait. A könyv "Visszaemlékezéseim" címet fogja viselni, és a 73 éves szerző saját életén keresztül mutatja be benne Sárközújlakot. Anzik Albert — aki negyven éve kutatja a falu múltját — 1999-ben adta ki Sárközújlak történetét. Nevéhez fűződik a sárközújlaki temetők feltérképezése is. Könyvében két–háromszáz évre visszamenőleg felsorolja azokat a személyeket, akiknek szerepe volt a község gazdasági, kulturális, egyházi életének az alakulásában. /Fodor István: Sárközújlak. Anzik Albert emlékiratait készíti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Tasnádszántón többévi szünet után ismét lesz magyar V-VIII.osztály - közölte Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes. Van elég gyermek, s egyúttal növekszik az anyanyelvi oktatás iránti igény. Az első osztályba például a múlt ősszel 21-en iratkoztak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a szükséges tanerő is biztosított. Őszig mindenképpen megoldják a józsefházi magyar V-VIII. osztály ügyét, mely nem csak létszámhiánnyal küzd, de több szaktanár is hiányzik. Legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha a közeli (mindössze 4 km-re) lévő Sárközújlakra ingáztatják az érintett tanulókat, hisz ott minden feltétel biztosított. /(sike): Ősztől ismét lesz magyar V-VIII. osztály Tasnádszántón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Sárközújlak lakossága nem csökkent az elmúlt tíz esztendőben, hétezernél többen laknak a községben A még nem hivatalos adatok szerint a lakosság 63,5 százaléka magyarnak, 30,5 százaléka románnak, 4,5 százaléka cigánynak és 1,5 százaléka más etnikumhoz tartozónak vallotta magát. Sebesi János polgármester szerint több új üzem települt a községbe. Anzik Albert nyugdíjas tanár, helytörténész a községről megjelent korábbi könyve után most egyszerre kettőt is ír. Az egyikben Sárközújlak történelmi kastélyait és templomait mutatja be, méghozzá 25 színes fotóval illusztrálva. A másik könyv visszaemlékezéseit tartalmazza. /Sike Lajos: Sárközi tarka, egy kis reménnyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Sárközújlak határában valamikor 52 család lakott, kéttagozatos iskola is volt: de jött a buldózer. Felszólítottak mindenkit, költözzenek be a faluba. Az iskolát is a buldózer tüntette el. /Fodor István: Sárközújlak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 25./

"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"Anzik Albert "Sárközújlak története" című monográfiájáról közöl ismertetőt a Honismeret /Budapest/ negyedévenkénti megjelenő folyóiratot. Ebben Dankó Imre elismerőleg írt a monográfiáról. /Sárközújlak története - a Honismeretben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Sárközújlak közelében van a Meggyesgombásként ma már csak a község idősebbjei által nevezett Dumbrava. A település magyarok lakta része Magyargombás, ahol 66 ember él, de sohasem volt különálló település, a Romángombásnak is nevezett Dumbrava része. Kocsival ide nem lehet eljutni, a térdig érő sárrengetegben a traktor is elakadna. Magyargombás tanyát a kommunista rendszer halálra ítélte, sorra elköltöztek innen az emberek. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el a tanya életében. Egyre több községi fiatal lát abban lehetőséget, hogy itt letelepedjen, itt alapítson jövőt magának. A föld jó, főként zöldségtermesztésre alkalmas. Az utóbbi időben Magyargombáson több új ház épült, mégis elszigetelten, magukra hagyottan élnek a mellőzött tanyán. A magyargombásiak gumicsizmával tudnak csak a két kilométerre lévő vasútállomásig elmenni. Ilyen körülmények között járnak iskolába az itteniek gyermekei: 15 iskolás teszi meg naponta a három kilométert a romángombási iskoláig. A tanyán még mindig nem fejeződött be a villamosítás. A 66 ember jópár éve létrehozta a Helyi Közösség Egyesületét, amelynek célja az út rendbetételére és a villamosítás befejezésére vonatkozó támogatások megszerzése. Eredményt nem értek el. A vasút mellett régen nagy kultúrház és iskola is volt. Azonban az akkori párttitkár lebontatta, és a feléből kipótolták a romángombási, a másik feléből meg a sárközújlaki kultúrházat. A templomot közös munkával építette fel a falu 1961-ben. A pap csak havonta egyszer járt ki ide. A liturgia nyelve a legvadabb kommunista időkben is magyar maradt. Három-négy éve abbamaradtak a liturgiák, teljesen hívek nélkül maradt a templom. A templomban a látvány siralmas: a kegytárgyak és szentképek a helyükön, de madarak röpködnek, és mindent bepiszkolnak. A templom mennyezetén beázás nyomai láthatók. /Fodor István: Magyargombás. Egy elfeledett tanya, a világ végén (1.). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9., (2.). = okt. 10./"

"Régi vágya Sárközújlak református közösségének, hogy gyülekezeti házat építsen a sárközi hegyen. Kurpé János gondnok felajánlott egy telket építkezésre, ahol, belátható időn belül felépülhet a gyülekezeti ház. /(fodor): Sárközújlak: Gyülekezeti ház a hegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./"

"Sárközújlak Napjainak megnyitásakor egyetlen szó sem hangzott el magyarul a túlnyomóan magyar lakosságú Sárközújlakon. A községháza tanácstermében a helybeli MADISZ, valamint a Szent István Kör szervezésében a Don-kanyarban történt eseményekről tartottak előadást Danku Pál és Thoroczkay Sándor történészek. /Sárközújlak Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

Szatmár megyében három olyan községben szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ, ahol az elmúlt négy évben nem rendelkezett hatalommal a végrehajtásban: Vámfalunak, Sárközújlaknak és Aranyosmeggyesnek van RMDSZ–es polgármester-helyettese a 2004–2008–as időszakra. Vámfalu alpolgármestere Sándor Imre Vilmos lett. Aranyosmeggyesen a negyvenes évek óta nem töltött be vezető szerepet magyar nemzetiségű személy a közigazgatásban, így Oláh Szabolcs (RMDSZ) alpolgármesterré való megválasztása történelmi eseménynek számít. Sárközújlakon Báncsi János lett az alpolgármester. /Fodor István: Három községben szerzett tegnap alpolgármesteri tisztséget a magyarság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./

Júl. 6-án a sárközújlaki általános iskola falán emléktáblát avattak a közel kétszáz sárközújlaki zsidó deportált emlékére. 1944. május első napjaiban, a jelenlegi általános iskola épületében gyűjtötték össze a sárközújlaki zsidókat, hogy elszállítsák őket a haláltáborok felé. /E. Gy.: Sárközújlak: Emléktáblát avattak a holokauszt áldozatainak emlékére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Hatodszor rendezték meg Sárközújlak Napjait, voltak sportrendezvények és gazdag kulturális program várta a résztvevőket. A műsort a helybeli óvodások és iskolások előadásai nyitották, majd az adorjáni gyerekek énekeltek–táncoltak. /Fodor István: Sárközújlak Napjai, hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 2./

Az eredetileg Mezőfényre tervezett VIII. Néptánc– és Kézműves Tábornak végül Sárközújlak adott helyet. Az aug. 8–án megnyílt táborban 60 gyermek és 20 fiatal vesz részt. A tábor szervezői minden kézműves–foglalkozásra két napot szántak, hogy ez idő alatt minden gyermek kipróbálhassa tehetségét. /(anikó): VIII. Néptánc– és Kézműves Tábor – Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 11./

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

A képviselőház jóváhagyta az egyes községek várossá, illetve egyes falvak községgé nyilvánításáról szóló törvény tervezetét. Szatmár megyében Sárközújlak és Szatmárudvari városi rangot kapott, Kökényesd pedig kivált Halmi községből. A jogszabály a szenátusi elfogadást követően lép törvényerőre. /Szatmár megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./