"Dec. 13-án Romániába látogatott Lord George Roberston, a NATO főtitkára. Ion Iliescu államfővel folytatott megbeszélése után kijelentette: Románia fontos előrelépéseket tett a NATO-csatlakozás útján. Robertson szerint a román hadsereg reformja jó úton halad. A főtitkár nem volt hajlandó elárulni azoknak az országoknak a névsorát, amelyeket a 2002-es prágai csúcsértekezleten meghívnak a csatlakozáshoz. /Előrelépések a NATO-csatlakozás terén. Romániába látogatott George Robertson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

Románia összesen 48 katonát és egy C–130 Hercules típusú katonai repülőgépet küld Afganisztánba — jelentette be jan. 8-án Bukarestben George Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára. Az Afganisztánba küldött katonai erők mandátuma hat hónapra szól, a költségeket teljes egészében a résztvevő államok fedezik. Románia saját költségeit 6 millió dollárra tervezi. George Maior hangsúlyozta, hogy a NATO partnerállamai közül Románia az egyetlen, amely katonákat küld Afganisztánba. Az államtitkár szerint a döntés nincs összefüggésben azzal, hogy Románia azt szeretné, ha a NATO idei prágai csúcsértekezletén felkérnék az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra. /Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Jan. 17-én a Ion Iliescu államfő úgy nyilatkozott: Romániának jó esélyei vannak arra, hogy az év végi prágai NATO-csúcson meghívják a csatlakozásra. Iliescu úgy vélekedett: ennek érdekében elengedhetetlenül szükséges valamennyi állami intézmény közös fellépése mind bel-, mind pedig külföldön, külön hangsúlyozva a parlamenti pártok közti ilyen irányú együttműködés jelentőségét is. Az államfő szerint a kormánynak prioritással kell kezelnie a hadsereg reformjának, a többi NATO-országgal való katonai együttműködésnek, a román társadalom negatív jelenségei, mindenekelőtt a korrupció megfékezésének a kérdését. Iliescu februárban Washingtonba készül, ahol szintén Románia NATO-csatlakozásának támogatását igyekszik megnyerni, és mindenekelőtt erről lesz szó Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, illetve Costas Simiti görög miniszterelnök tervezett bukaresti látogatásán is. Iliescu bizakodik abban, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig a másik két NATO-tag, Lengyelország és Görögország Románia felvétele mellett szavaz. Kijelentette: nemsokára román-bolgár-görög, illetve román-bolgár-török hármas találkozóra is sor kerül. Adrian Nastase kormányfő szerint Románia NATO-csatlakozásának folyamata tele lesz előre nem látható akadályokkal. /Román NATO-csatlakozási remények Nastase: Rögös út áll előttünk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Tom Lantos magyar származású kaliforniai amerikai üzletember és politikus, az amerikai Kongresszus befolyásos tagja Washingtonban kijelentette: reméli, hogy az őszi prágai összejövetel után a NATO-t kibővítik és Romániai NATO-tag lesz. Tom Lantos az elmúlt napokban beszélgetést folytatott Iliescu elnökkel is, aki a hagyományos évi imareggelire érkezett Washingtonba. /Lantos úr Románia mellett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Törökország és Görögország támogatják a NATO dél-kelet-európai bővítését, így Románia és Bulgária felvételét is a prágai csúcstalálkozón, nyilatkozták a két ország külügyminiszterei Isztanbulban lezajlott találkozójukon, amelyen részt vett a román és a bolgár külügyminiszter is. /Török-görög támogatás Románia NATO-felvételére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 16-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt az Albertirsán élő és alkotó Miklosovits László grafikusművész kiállítása, a Reményik Galéria, Albertirsa önkormányzata, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége által szervezett tárlaton. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a 167. kiállításmegnyitónak lehetnek tanúi. Miklosovits Lászlónak volt már kiállítása New Yorkban, Berlinben, Prágában és Budapesten, ez a mostani helyszín viszont mégis rendkívül fontos, hiszen Kolozsvár sok híres embert adott a művészetnek. /Köllő Katalin: Példázat a szőlőszemről. Miklosovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke febr. 26-án Bukarestben. Utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre, emellett a parlamentnek erősebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban. /Intézményi reformok, civil társadalom gondjainak megoldása - ez a NATO-tagjelölt Románia házi feladata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Mircea Geoana külügyminiszter Románia NATO-csatlakozásra való felkészüléséről is beszámolt febr. 28-án, a képviselőház külügyi bizottságában. A külügyminiszter úgy értékelte: Romániának "komoly esélye" van arra, hogy a NATO prágai csúcsértekezletén meghívást kapjon a csatlakozásra. Geoana hangsúlyozta, rendezni kell a korrupció kérdését, Bukarestnek pedig biztosítania kell a gazdasági reformok átláthatóságát. Ezt megelőzően amszterdami látogatásról hazatérő Adrian Nastase arról számolt be, hogy holland kollegája úgy nyilatkozott, hogy országa támogatja Románia észak-atlanti és uniós csatlakozását és támogatást nyújt a román kormánynak a csatlakozási folyamat mielőbbi és kedvező lezárása érdekében. Ezzel egyidőben Michael Guest amerikai nagykövet úgy nyilatkozott: még túl korai kijelenteni, hogy Románia kap-e meghívást a prágai csúcson a NATO-csatlakozásra, vagy sem, hiába ért el jelentős eredményeket a jogállamiság, illetve a katonai reform terén. /Geoana: Jó esély van a NATO-csatlakozásra. A nyugati politikusok meglehetősen tartózkodóak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Nehéz helyzetbe hozta a kormánypárt az RMDSZ-t azzal, hogy mindjárt az idei együttműködés első hónapjában látványosan nem teljesítette a pártközi megállapodásban vállalt kötelezettségeit: hat határidős ígéretéből csak kettőt teljesített, ezzel céltáblára tűzte Markó Béla elnököt, továbbá Verestóy Attilát, Borbély Lászlót és az együttműködés többi elkötelezettjét. A Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is a bírálatok tüzét Markó Béla ekképpen hárította el: "A bírálók helyében én inkább ünnepelnék, mert a protokollum által az RMDSZ vezető politikai vonala is számon kérhető lesz." Székely Ervin pedig elmagyarázta Birtalan Ákosnak és a tisztelt háznak, hogy a be nem tartott szerződést a közjogi szabályok értelmében a vétlen fél felbonthatja. Akkor aligha gondoltak arra, hogy egy hónap sem telik el, és a szigorú számonkérésből máris a protokollum felbontása következhetne. - Adrian Nastase és pártja megtanulhatta, az RMDSZ-szel meg lehet ezt tenni. Megtehette a korábbi kormányzó partner is, amikor a Petőfi–Schiller Egyetemet emlegetett. A mostani kormányzók anélkül menthették újabb protokollumba át a tavaly nem teljesített ígéreteiket, hogy ennek megfizették volna az árát, szögezte le Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Prágai smink. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 7-én az RMDSZ vezetőivel folytatott eszemecserét Iliescu elnök. Markó Béla hangsúlyozta: határozott erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy novemberben Prágában Romániát felvegyék a NATO-ba. Markóék hangoztatták: lényegbe vágó alkotmányreformra van szükség. Felvetődött a nemzetállam fogalmával kapcsolatos RMDSZ-elégedetlenség is. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését. /Iliescu—RMDSZ találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Romániának jó oka van "bizakodni és reménykedni" a NATO prágai csúcstalálkozó perspektívájában, ahol több tagjelölt országot felkérnek majd a csatlakozásra, jelentette ki márc. 8-án Jamie Shea, az Észak-atlanti Szövetség sajtóigazgatója. A Diplomata Akadémia diákjai és újságírók előtt tartott előadásában a NATO egykori szóvivője értékelte Románia utóbbi években regisztrált sikereit. /Biztatóak Románia NATO-csatlakozási esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Sokan sértik az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésének az önérzetét. Azt is sokan állítják, hogy a kormánypárttal tavaly kötött megállapodásból sem sok valósult meg. Egyesek szerint mintegy 50 százalék csupán. Csakhogy az RMDSZ 100 százalékot teljesített. Így a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt úgyszólván mindent keresztülvitt a parlamentben. Az RMDSZ vezetőségében soha senkit sem vontak felelősségre emiatt. Még most is, immár a prágai NATO-csúcs előestéjén is, csak "tanulmányozni" kívánják az "önálló magyar állami egyetemen", a magyar nyelvű karok és tanszékek felállításának "lehetőségét". Holott a magyar egyetemi hallgatók aránya még mindig csak fele a románnak. Az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését viszont az egyházak segítő föllépése kényszerítette ki, emlékeztetett Gajdos Balogh Attila. Ideje volt a parlamenti Polgári Szárny létrehozása, amely a megállapodás dátumszerű végre nem hajtását szóvá teheti a parlamentben. /Gajdos Balogh Attila: Két szárnnyal még szárnyalni is lehetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Adrian Nastase kormányfő bejelentette: kormánya és ő maga is lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcstalálkozó nem hívja meg Romániát, hogy csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez. A NATO-hoz való csatlakozás hosszú távú alapvető törekvése marad Romániának, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik Prágában — szögezte le a miniszterelnök. /A kormányfő lemondással fenyegeti a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Meg kell tisztítani a hadsereg, a Belügyminisztérium és a román titkosszolgálatok berkeit a volt Szekuritáté tagjaitól még az Észak-atlanti Szövetség (NATO) prágai bővítési csúcsértekezlete előtt ? határozta el a Legfelső Védelmi Tanács /CSAT/ ápr. 5-i ülésén. Ioan Talpes, a nemzetbiztonsággal foglalkozó államelnöki tanácsos az ülést követően a sajtóval közölte, habár a NATO még nem kérte konkrétan, névre szólóan a volt titkosszolgálati személyzet elmozdítását, a CSAT úgy döntött, hogy saját politikát alkalmaz ebben a kérdésben. Eszerint minden olyan ügynök, aki közreműködött a hírhedt KGB-vel, vagy a román politikai rendőrséggel, vagy a NATO-államok kikémlelésével foglalkozott, a továbbiakban nem tevékenykedhet azon román belügyi struktúrákban, melyek NATO-dokumentum-hozzáféréssel rendelkeznek. A CSAT-ülésen részletekbe menően leszögezték Románia NATO-csatlakozási nemzeti tervének prioritásait, ezek között szerepel a hadsereg létszámának csökkentése, a hadsereg költségvetésének növelése és a korrupció visszaszorítása. A CSAT eldöntötte, hogy a következő öt évben az országos bruttó össztermék (GDP) 2,4 százalékát fordítják a hadsereg támogatására. Ioan Talpes elnöki tanácsos közölte, a prágai csúcsig 230 ezerről 140 ezerre csökkentik a hadsereg létszámát, azaz 112 ezerre a katonai állományt és 28 ezerre a hadsereg struktúráihoz tartozó civil személyzetet. /Incze Ferenc: Kisepert szekusok? Románia igazodik a NATO-feltételekhez. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

A román és a bolgár parlament külügyi bizottságai máj. 13-án, Ruszéban közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben "határozott meggyőződésüknek" adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániát és Bulgáriát felkérik a NATO-hoz való csatlakozásra a prágai csúcstalálkozón. A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe "döntő jelentőséggel bír Európa stabilitása és biztonsága szempontjából". A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária továbbra is együttműködnek a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében. /Román–bolgár közös nyilatkozatot írtak alá Ruszéban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Adrian Nastase miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcsértekezleten országát nem hívják meg a katonai szövetségbe. Az amerikai The Wall Street Journal európai kiadásának adott nyilatkozatában Nastase hangsúlyozta, hogy a NATO több tagja biztosította őt arról: támogatják Románia meghívását. /Lemondásra készül a Nastase-kormány, ha Romániát nem veszik fel a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 15-én Cesmében közös nyilatkozatot adtak ki Románia, Bulgária és Törökország elnökei, amelyben üdvözölték a NATO reykjaviki konferenciáján elhangzottakat. Az államfők meggyőződésüket fejezik ki, hogy a prágai csúcson Románia és Bulgária a NATO teljes jogú tagjává válik. A közös nyilatkozatban szó esett továbbá a gazdaság, az információs technológia, a kommunikációs infrastruktúra és a befektetések területén való együttműködésről. Szintén máj. 15-én került sor az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács ülésére is, amelyen Románia azt javasolta, hogy a szövetség azonosítsa a kontinens különféle térségeinek és a NATO biztonságát érintő térségeknek a problémáit és véglegesítsen egy sor olyan dokumentumot, amelyek részletezik ezeket a gondokat, illetve azokat a megoldásokat, melyek ezek enyhítését szolgálnák. /Románia és Bulgária reménykedve tekint Prága elé Reykjavik után. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A sepsiszentgyörgyi születésű, nagyajtai nevelkedésű Moyses Márton mindössze 29 éves életének történetét legfőképpen a mellette mindvégig kitartó húga, Moyses Éva ismerte. 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt. 1969 telén a prágai egyetemi hallgató, Jan Palach, majd néhány napra rá Budapesten a Nemzeti Múzeum lépcsőin a középiskolás Bauer Sándor, egy év múlva pedig Moyses Márton felgyújtotta magát. Ezt tette a brassói Liviu Babes is 1989-ben, Brassó-Pojánán. - Moyses Márton egyetemi hallgatót 1960-ban tartóztatta le a Securitate. A kiváló képességű fiatalembert a matematikatudományok, az irodalom, a folklórkutatás, a társadalomfilozófia, az atomfizika mellett különféle találmányok is foglalkoztatták. Az 1956-os magyar forradalom idején a baróti gimnáziumból megszökve nekivágott negyedmagával a román—magyar határnak, hogy a szabadságharc oldalára szegődjön. Moyzes 1962-ben kiszabadult a börtönből, nem folytathatta tanulmányait, sőt, állami munkahelyet sem kaphatott, hanem a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak. A lap két részletet közölt a Moyses Márton kálváriáját összeállítani igyekvő, Bűn volt a szó című kötetből. 1960. decemberében Moyzes a marosvásárhelyi Securitate egyik kihallgatója előtt elismerte, hogy ő írta a Holnap forradalom című verset, továbbá a Szomorú beszéd magamról (Barátomnak) és az Igaz emberséggel ölni címűt. Moyzes a börtönben levágta a nyelvét, mert olyasmire kényszerítették, hogy mondja azt, amit nem csinált. Erre a kegyetlenül, érzéstelenítés nélkül visszavarrták a nyelvét. Az öncsonkítás 1962. szeptember 28-án történt. - Moyses Mártont a Szovjet Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez Moszkvába írt levelében /1969-ben/ az erdélyi magyarság kérdését is felvetette: Erdély 1944 utáni kérdése olyan problémát jelenthet, amely ,,a kommunista tábor egységét veszélyeztető tényezővé válhat". ,,Az 1944 után kialakult helyzet marxista elemzését sem a romániai, sem a magyarországi kommunisták nem végezték el (Ezért a felelősség kölcsönös.)". Mindkét állam kommunista vezetőségének oda kell hatnia, hogy megkülönböztetett barátság alakuljon ki Románia és Magyarország között, hogy a két állam között levő határ váljon adminisztratív határrá, ne legyen politikai határ, javasolta. - Moyses Márton folklórgyűjtéssel is foglalkozott. ,,A válogatásnál arra törekedtem, hogy olyan termékeket mutassak be, amelyeket a Konsza-gyűjtemény nem közöl (sok esetben a Vadrózsák sem)" — írta. /Benkő Levente: Bűn volt a szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28., jún. 29./

"A NATO-tagságra készülő román fegyveres erők elárverezik szarvasmarha-, sertés és baromfiállományukat. Az állatsereglet hozzátartozott az azóta megszűnt Varsói Szerződés (VSZSZ), a kommunista katonai szövetség struktúrájához, a VSZSZ ugyanis megkövetelte tagjaitól, hogy saját készleteikből élelmezzék katonaságukat. Románia reméli, hogy a NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján meghívják a nyugati katonai szövetségbe - és addigra túlad a hadsereg állatállományán is. /Túlad állatállományán a hadsereg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Szatmárnémetiben a konviktus épülete példázza, mily szavahihetetlen a román politika, ha kisebbségi jogokról, különösen a magyarokéról van szó. A konviktust sürgősségi kormányrendelettel adták (ígérték) vissza még a koalíciós kormányzás idején, közvetlenül a pápa romániai látogatása előtt. Elment a pápa és a konviktust elfelejtették visszaadni. Idén a kormánypárt és az RMDSZ megegyezése aláírásával ismét felcsillant a remény. A gyors rendezést az is segíteni látszott, hogy a szatmári katolikus püspökség nagyvonalúan lemondott a Hám János Líceumnak a konviktusba való költöztetéséről, meghagyta azt továbbra is a benne lévő Unio Szakiskolaközpontnak mint bérlőnek, és megegyezett az illetékesekkel, hogy a püspöki palota baloldali szárnyában működő 7-es számú (könnyűipari) líceummal cserél helyet a Hám János. Azonban az átadás és átvétel nem történt meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes: "A döntés csakis és csakis a politika kezében van. Míg a politika nem lép, mi sem léphetünk". Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke: "Most már csak egy lehetőségünk maradt: a dolgok állásáról tájékoztatjuk az országos vezetést!" /Sike Lajos: Prágáért sem adják a szatmári konviktust? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Colin Powell megerősítette, hogy Románia pozitív eredményre számíthat a NATO prágai csúcsértekezletén, jelentett ki Ion Iliescu államfő azt követően, hogy szept. 4-én Johannesburgban találkozott az amerikai külügyminiszterrel. Ion Iliescu és Colin Powell eszmecserét folytatott a román-amerikai stratégiai partnerség kérdéseiről is, valamint annak gazdasági fejlesztéséről. "Reméljük, hogy a prágai jelzés és ez a partneri kapcsolat gazdasági szinten is tükröződni fog", mondta Iliescu. /Amerikai támogatásra számíthat Románia. Colin Powellel tárgyalt a román államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Nagyváradon a múlt hét végén Reform Estet tartottak. A fórum meghívott előadója Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő volt. A házigazda Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke az Orbán-kormány négy éves mandátumát nemzetstratégiai szempontból úgy jellemezte, hogy "akkor alakult ki a remény intézményesült hálózata". Abban a periódusban, amikor Németh Zsolt a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkáraként a határon túli magyarok ügyeiért felelt, megalakult a Magyar Állandó Értekezlet, és elfogadtatott a státustörvény. Németh Zsolt kijelentette: a nemzetpolitika akkora lendületet kapott az 1998-2002-es kormányzati ciklusban, hogy attól "megy még a dolog". A mostani romániai Mádl-látogatásról Németh Zsolt elmondta: a magyar államfő hivatalos útja sem lett volna lehetséges, ha annak idején nem "ágyaznak meg neki", a korábbi karakteres magyar külpolitika révén. "Magyarország az előző kormányzás idején NATO-tagként határozottan tudott fellépni Románia és Jugoszlávia irányában, eredményt tudott felmutatni a román vízummentesség érdekében, és egyértelműen kiállt Románia NATO-csatlakozásáért is" - mondta a politikus, a Fidesz s alelnöke, hozzátéve, hogy Magyarországnak azért is érdeke a prágai román siker, mert "a NATO egy olyan nemzetközi karám, amelyben szigorú viselkedési normák léteznek". Németh Zsolt a két ország kapcsolatában egy viszonylagos felfelé ívelő szakaszként jellemezte a mostanit. Jelezte: a polgári kormányzás idején négyszeresére nőtt a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások összege, most azonban aggasztó jeleket tapasztalnak: a minisztériumokban és a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) zajló politikai tisztogatásoknak ("vérengzésnek") áldozatául esnek azok, akik a tárcáknál külön-külön feleltek ezért a területért, a HTMH-nál pedig azok, akik a nemzetpolitikai stratégia szürke eminenciásai, szakértői voltak. Németh Zsolt szerint a jelenlegi kormányerőkön belül erősek azok a "héják", akik a törvény megcsonkításában gondolkodnak, és a támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat is meg akarják nyirbálni. A határokon átívelő magyar összetartozásnak komoly társadalmi támogatottsága van, így remélhető, hogy a Medgyessy-kormányon belül is győzni fog a politikai realizmus és pragmatizmus a jelenleg tapasztalható indulati megközelítések felett. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar közösségek határozott fellépése megakadályozhatja a korábbi nemzetpolitika gyökeres megváltoztatását. Németh Zsolt kiváló kezdeményezésnek tartja a váradi Polgári Együttműködési Mozgalmat, amely jó keretet biztosít a civil cselekvéseknek. /Wagner István: Fórum az új ezredi magyar nemzetpolitikáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./"

"A szegénységgel, korrupcióval, befejezetlen reformokkal és más gondokkal küszködő Románia most számos bajára remél gyógyírt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől. A The Washington Post bukaresti keltezésű cikke szerint a román tisztségviselők ujjonganak az örömtől, mivel már tudják, a prágai NATO-csúcson Romániát meghívják, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez. Nyugaton viszont Románia betagolását egy némileg kockázatos bővítés részének tekintik. Ion Iliescu elnök szerint a NATO-csatlakozás lehetővé teszi Romániának a betagolódást a civilizált világba. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a NATO- tagság vonzani fogja a külföldi tőkét, s növeli az ország geostratégiai szerepét. 2001. szeptember 11-e előtt Romániának nem sok esélye volt a NATO-csatlakozásra a korrupció és a demokrácia erejével szembeni kétségek miatt. A fegyveres erők létszáma 1989 óta egyharmadára, százezer főre csökkent. Románia hazai össztermékének csaknem 2,4 százalékát fordítja védelemre, többet, mint a legtöbb nyugat-európai állam. /Amerikai lap a NATO-tagjelölt Romániáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Derűlátóan nyilatkozott Ion Iliescu román államfő Bécsben okt. 23-án, hivatalos munkalátogatásának első napján arról, hogy Románia öt éven belül csatlakozhat az Európai Unióhoz. A NATO-hoz való csatlakozást - amelyre várhatóan a novemberi prágai csúcson kap meghívást Románia - Iliescu úgy minősítette, hogy célja az ország és az egész térség biztonságának garantálása. Iliescu a Thomas Klestil osztrák államfővel tartott találkozó után elmondta, hogy Klestil elnök Ausztria támogatásáról biztosította a romániai célkitűzéseket. /Iliescu továbbra is optimista. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./"

"Nov. 1-jén Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelyen elemezték - a moszkvai események nyomán - az állami és magánintézményekre vonatkozó antiterrorista intézkedések meghozatalával kapcsolatos javaslatokat. Az ülésen véleményezték a következő törvénytervezeteket: Románia nemzeti biztonságáról szóló törvény, a 2003-as évi költségvetési terv a nemzetvédelmi rendszerhez tartozó intézményeknél, a Védelmi Minisztérium alkotmánymódosító javaslatai, valamint néhány nemzetközi katonai egyezmény. /Előkészületek a prágai NATO-csúcsra. Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"