Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. március 23.
Márc. 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését csakis a belga törvények módosításával lehetne teljesíteni. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium – Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – minél előbb ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést. - Erik Jürgens, aki a státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte az ET Jogi Bizottságát, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tüntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában. /Frunda szenátor az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 28.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Bukaresten vendéglátójával, Adrian Nastese kormányfővel tárgyalt. A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" — nyilatkozta Dzurinda, aki leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik — számára elfogadhatatlan — elv érvényesüléséhez vezethetnének. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredő tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetőségét. /Dzurinda Bukarestben is mondta a magáét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. május 14.
A kisebbségek helyzete a médiában c. nemzetközi konferenciával máj. 12-én Pozsonyban megkezdődött a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közszolgálati rádióállomások képviselőinek találkozója. Az évente megrendezett találkozót Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Pavol Srámek, a Szlovák Rádió programigazgatója nyitotta meg. Az idei tanácskozás résztvevői a számítógépes közvetítés előnyeinek és a kisebbségi adások távlatainak kérdéseit járták körül. /Kárpát-medencei magyar rádiók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. június 5.
Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./
2002. június 10.
A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) most zárult pozsonyi értekezletével egy több tízmillió európai polgárt képviselő szervezet figyelmét kiterjesztette Kelet-Európára. A MIDAS igazgatótanácsi tagja, az Új Szó lapigazgatója nyitóbeszédében elmondta, az Európai Unióban és a többi európai országban legalább 40 millióan élnek 57 különböző kisebbség tagjaként. Michael Ebner dél-tiroli (Olaszország) német politikus, Európa Parlamenti képviselő többek között azt hangoztatta, hogy az EU nem foglalkozik eléggé a kisebbségi kérdéssel, arra sokkal több pénzt kellene fordítania, és figyelmeztetett, hogy az unióba kerülő kisebbségek elsősorban nyelvük védelmére számíthatnak, mintsem kulturális vagy oktatási kérdéseik figyelembe vételére. A lapok bemutatkozása során szót kapott többek között a határokon átnyúló magyar Duna Expressz, az újvidéki Magyar Szó, a dél-tiroli német Dolomiten és a dunaszerdahelyi magyar-szlovák kétnyelvű Csallóköz-Zitny Ostrov mellett a Szabadság képviselője is. /Balló Áron: Európai kisebbségi napilapok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2002. június 16
Murádin Jenő kötete /Fadrusz – két szobor 100 éve, Gloria Kiadó és Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ a tragikusan fiatalon elhunyt szobrászművésznek, Fadrusz Jánosnak állított emléket, aki a közismert, részben világhírű munkák alkotója, többek között a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor és a pozsonyi Mária Terézia-emlékmű. A szobrok utóéletéről is szó esik a kötetben, így a szétzúzott zilahi Tuhutum-obeliszk történetéről is. /(németh): "Szívekben égjen a láng..." A Fadrusz-szobrok 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/ A pozsonyi Mária Terézia-szobrot 1921-ben felrobbantották, a zilahi turulmadaras millenumi emlékművet beolvasztották. A zilahi Wesselényi-emlékművet először bedeszkázták, majd 1935-ben szétfűrészelték és raktárba vitték. 1942-ben újra felállították.
2002. július 11.
"Megosztott maradt a tagországok véleménye az agrárkereskedelmet sújtó védő intézkedések kérdésében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA miniszteri tanácsának múlt heti pozsonyi vegyes bizottsági ülésén. Míg Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária a különböző védő intézkedések - pótvámok, importpótlékok - kétéves alkalmazás utáni megszüntetését pártolja, addig Lengyelország, Románia és Szlovénia a védő intézkedések huzamosabb érvényesíthetőségéhez ragaszkodik. Lengyelország és Románia súlyos belső agrárproblémákkal küzd, ezért belpolitikai indítékok miatt a CEFTA-országokból érkező kereskedelmet úgynevezett védő záradékokkal igyekeztek korlátozni, márpedig az ilyen intézkedéseket csakis nagyon súlyos piaci zavarok esetén lehet alkalmazni. /Eltérő álláspontok a CEFTÁ-ban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ "
2002. július 13.
"A Fidesz tart a júl. 17-re összehívott Magyar Állandó Értekezlet felhígulásától, mert szerinte nem egyértelmű, mi a legitimitás kritériumrendszere a kormány számára, jelezte Németh Zsolt fideszes képviselő, volt külügyi államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a MÁÉRT ülésére Ukrajnából és Horvátországból olyan szervezeteket is meghívnak, amelyek nem indultak a választásokon, tehát - mint mondta - a demokráciában szükséges formális legitimitással nem is rendelkezhetnek. Németh Zsolt fontos célnak nevezte, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban. A Fidesz elkészített egy nyilatkozattervezetet, és ezt a hét végén elküldi a MÁÉRT résztvevőinek. A politikus örömét fejezte ki, hogy a kormány szemmel láthatóan letett az Orbán-Nastase megállapodás felmondásáról. Durva és megalapozatlan kampányfogás volt az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának követelése - szögezte le Németh Zsolt. A kormánytagok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, egyrészt azt hangoztatják, hogy végre kívánják hajtani a jogszabályt, másrészt viszont a törvény érdemi módosításáról is beszélnek. Bársony András külügyi államtitkár a múlt héten Pozsonyban az információs irodák megszüntetéséről és az oktatási támogatások átalakításáról beszélt. /A Fidesz a MÁÉRT felhígulásától tart. Kampányfogás volt az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának követelése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "
2002. július 20.
"Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
2002. augusztus 3.
"Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"
2002. szeptember 10.
"Rudolf Schuster szlovák államelnök szept. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Ion Iliescu államfő fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak. Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország művelődésügyi minisztériumának képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A szlovák államfő találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselőházi elnökkel. Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Rudolf Schuster azt követően, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A szept. 10-én Bukarestben megrendezésre kerülő gazdasági fórum lehetővé teszi a szlovák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekről tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét. Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok Pozsonyban megrendezésre kerülő kormányfői értekezletén. Rudolf Schuster szept. 10-én Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közösség képviselőivel találkozik. /Rudolf Schuster Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"
2002. szeptember 16.
"Szept. 14-én Medgyessy Péter a CEFTA-tagországok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján több kétoldalú megbeszélést is folytatott, így találkozott román kollégájával is. Mint elmondta, Adrian Nastase kormányfő december első napjaiban Budapestre látogat, amikor "várhatóan a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírjuk és a kedvezménytörvényről is szót tudunk ejteni." Kettejük pozsonyi megbeszélésén a kedvezménytörvényről érintőlegesen, "annyiban esett csupán szó, hogy megegyeztünk a szakértők további tárgyalásaiban, s hogy négy alaptézist akarunk érvényesíteni." A négy alapelv: "a kedvezménytörvény módosítása a határon túli magyarság számára kedvező és jó kell legyen, továbbá a kedvezménytörvényt fenn akarjuk tartani, és azt akarjuk, hogy az európai uniós normáknak megfeleljen. Ezzel együtt azt szeretnénk, hogy módosítása a szomszédos országok kormányai számára is elfogadható legyen." A román kormányszóvivő ugyanerről a megbeszélésről azt közölte, hogy a két miniszterelnök megállapodott egy olyan szakértői bizottság létrehozásáról, amely a Gozsdu-örökség ügyével kapcsolatos jogi kérdéseket próbálja majd tisztázni. Szóba került a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának előző napi, gyulai tanácskozása, s Medgyessy bizakodóan szólt arról, hogy hamarosan megoldható lesz a két ország között felmerült problémák többsége. /Magyar-román kormányfői megbeszélés Pozsonyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Minden vitás ügyben közvetlen egyeztetések alapján hoznak döntést a CEFTA-tagországok, határozták el szept. 14-én Pozsonyban Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország miniszterelnökei. A tagok által aláírt közös nyilatkozat segít abban, hogy elkerülhetővé váljanak a kereskedelmi kapcsolatok kapcsán kialakuló feszültségek. A miniszterelnökök megegyeztek, hogy megvizsgálják a létező kereskedelmi akadályok felszámolásához, valamint az ipari termékek teszteredményeinek és igazolványainak kölcsönös elismeréséhez szükséges intézkedéseket, az EU és a CEFTA-tagországok között aláírt megállapodás alapján. /Egyezményt írtak alá a CEFTA-tagországok kormányfői. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. október 30.
"Többnyire jogtechnikainak, esetenként azonban kifejezetten jelentős tartalmi jellegűeknek minősíthetők azok a változások, amelyeket a státustörvény módosításának előkészítésével megbízott tárcaközi munkacsoport javasol a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek - adta hírül a Népszabadság okt. 29-i száma. Messzemenően figyelembe vették a velencei bizottság és az EBESZ által megfogalmazott elvárásokat. Magyar részről szem előtt kívánták tartani Bukarest és Pozsony kifogásait a státustörvénnyel kapcsolatban. Az új magyar szabályozás is fontosnak tartaná a családi kapcsolatokra való utalást a kisebbségi kedvezmények megadásával összefüggésben. A tervezet szerint a szülő helyett a kiskorú gyermek kapna támogatást. Ugyanakkor a jogszabály jelentősen kiterjesztené a nevelési-oktatási támogatásban részesíthetők körét. A tervek szerint viszont kikerül a státustörvényből a munkavállalási fejezet. Van egy másik változat is a szabályozásra, mégpedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a javaslata. Ennek megfelelően a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon "egyéni engedély, csoportos keretengedély, csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély, illetőleg engedély nélkül foglalkoztathatók". A tervezet hozzáteszi: "Ennek részletes szabályait a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések tartalmazzák. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." Az új szabályozás szerint a magyar külképviseletek csupán "jogilag nem kötelező erejű tájékoztatást" kérhetnek a magyar kisebbségek által létrehozott társadalmi szervezetektől. Az igazolványok kiadása magyarországi közigazgatási intézményekben történik, és csak kivételes esetekben lehet az okmányokat magyar külképviseleteken átvenni. Pozsony felvetései nyomán nem személyek, hanem intézmények részesülnek majd nevelési-oktatási támogatásban, illetve a tankönyv- és taneszköz-támogatásban. Ez úgy történhet, hogy a támogatásokat a szomszédos országok területén magyar oktatási nyelvű intézmények mellett működő szülői-pedagógusi szervezeteknek, munkaközösségeknek közvetlenül folyósítja a magyar állam. /Tartalmi változások a státustörvényben. Elkészült a magyar kormány elé kerülő szakmai tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2002. november 4.
"Nov. 4-én ülésezik a Határon Túli Magyar Tankönyv és Taneszköz Tanács Budapesten. Az idei pályázatok értékelése és a szakszótárakkal kapcsolatos kezdeményezések szerepelnek az ülésen. Székely Győző az Erdélyi Tankönyvtanács képviseletében áttekintést ad az erdélyi munkálatokról, Szabolcs Éva, az ELTE oktatója és Peter Gavora Pozsonyból egy angol-magyar-szlovák pedagógiai értelmező szótárat mutat be. Az anyanyelvű oktatás szülőföldön való megtartásában és fejlesztésében a minisztérium a tankönyvtámogatásnak fontos szerepet szán. A Régiók Magyar Tankönyvtanácsából 1999-ben alakult a Határon Túli Magyar Tankönyv és Taneszköz Tanács, amelynek feladata, hogy összehangolja a különböző régiókban jelentkező igényeket és a támogatási lehetőségeket. /Ma ülésezik a határon túli magyar tankönyvtanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"
2002. november 5.
"Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "
2002. november 11.
"A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"
2002. november 27.
"Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2002. december 4.
"Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
2002. december 4.
"Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ "
2002. december 5.
"A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"
2002. december 6.
"Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"
2002. december 18.
"Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa még a koppenhágai csúcsértekezlet előtti napokban levelet intézett Medgyessy Péter magyar, Mikulás Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román miniszterelnökhöz a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az Európai Bizottság a magyar törvény megszületése előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kedvezménytörvény jogilag nem ütközik a magyar-EU társulási szerződéssel. A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar kedvezménytörvény célját és lényeges elemeit, csupán kisebb módosításokat tartott szükségesnek rajta. Adrian Nastase Románia részéről kielégítőnek találta a magyar törvénymódosítást, Szlovákia részéről viszont Dzurinda mereven elzárkózott; azt mondta, hogy Pozsony számára a törvény még módosított változatában is elfogadhatatlan. A szlovák elutasítás után Verheugen szóvivője kijelentette, a biztos felajánlja majd közvetítő segítségét a csendes diplomácia eszközeivel a három tagjelölt országnak. Ilyen előzmények után a levél minden bizonnyal ennek a csendes diplomáciának a megnyilvánulása. /Verheugen leveleket írt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"
2003. január 14.
"A kedvezménytörvény módosítását célzó, hét pontban összefoglalt alapelvekről valamennyi határon túli magyar szervezet, illetve az érintett kormányok is tájékoztatást kapnak, s csak ezután készül el majd a normaszöveg - nyilatkozta a Népszabadságnak Bársony András. Az egyeztetés befejezése után lesz kész normaszöveg - mondta a külügyi államtitkár. Bársony emlékeztetett, hogy dec. 23-án levélben tájékoztatta a szlovák felet a hét alapelvről, amelyek értelmében a kormány módosítani kívánja a kedvezménytörvényt. Erről a hét pontról egyeztetett már Kovács László külügyminiszter az RMDSZ vezetőivel és romániai kormányzati partnereivel. Pozsony válasza az volt, hogy nem kíván alapelvekről vitatkozni, csak a normaszövegről. Ha ez valóban így van, akkor a szlovák kormány véleményének hiányában készül majd el a normaszöveg. A külügy Románia után sorra megkeresi a többi határon túli magyarokat, továbbá azokat a kormányokat is, amelyeknek korábban kifogásaik voltak. /Bársony András: Mindenkivel egyeztetünk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"
2003. január 14.
"Hovatovább nem lesz olyan határon túli magyar politikus, aki az anyaországi kiszivárogtatások, félinformációk, cáfolatok és pártcsatározások zuhatagában tisztán látná, hogy valójában mi is a helyzet a kedvezménytörvény módosításának ügyében - írta Szilvássy József a pozsonyi Új Szó jan. 13-i számában, Státuskomédia című kommentárjában. Bukarest látszólag a megegyezés híve, ám közben a strasbourgi parlamenti közgyűlésen szeretné megleckéztetni Magyarországot, s elérni a törvény hatálytalanítását. Pozsony hajthatatlan. Budapest pedig egyre bizonytalanabb. A kilátásba helyezett módosító hét elvről a szlovák és a román külügyminisztérium értesült, a határon túli magyar pártok viszont állítólag még nem, "holott ez a jogszabály leginkább bennünket, kisebbségben élő magyarokat érint." "Ha a magyar diplomácia nem akar a szomszédos országokban vesszőfutásra kényszerülni, akkor végre egyértelművé kell tennie odahaza és külföldön: elvben a kedvezménytörvény összeegyeztethető az európai jogrenddel, ám végérvényesen tisztázni kell, mely rendelkezései eurokonformok és melyek nem" - így a szlovákiai magyar lap, amely szerint ennél is fontosabb tisztázni, vajon milyen törvényes eszközökkel lehet most és majd, az európai uniós keretek között is segíteni a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatását, művelődését, szülőföldön maradását. "A halogató taktika és a szomszédok kegyeinek keresése ezúttal sem kiutat, hanem zsákutcát, vagyis kudarcot jelent. Főleg a párt- és államközi vitákban újra csak kiszolgáltatott határon túli magyarok számára" - zárja cikkét az Új Szó. /Pozsonyi Új Szó: "Státuskomédia". = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"
2003. január 17.
"Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. március 4.
"A kolozsvári Szabadság című napilap tagja lett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetségének (MIDAS) - közölte Balló Áron, a kolozsvári újság főszerkesztője az MTI-vel. A Szabadság a romániai magyar újságok közül elsőként csatlakozott a MIDAS-hoz. Balló Áron elmondta: a MIDAS lehetőséget teremt az eszmecserére, felerősíti a kisebbségben élő európaiak érdekeit a nagyvilág előtt, ugyanakkor szükség esetén a bajba jutott napilap segítségére siet erkölcsi, politikai vagy akár anyagi támogatással is. A szervezetet 11 államban megjelenő 27 napilap alkotja. A társadalmi érdekvédelmi szervezet politikailag független, a MIDAS elsősorban a tagsági díjakból tartja fenn magát. A szövetség elnöke az Olaszországban, a dél-tiroli Bolzanóban megjelenő Dolomiten című napilap főszerkesztője, tagjai között találhatók spanyolországi katalán, galego és baszk, olaszországi német és ladin, németországi dán és szorb, dániai német, svédországi finn, svájci réto-román, valamint olaszországi szlovén napilapok. A kisebbségi magyar közösségek lapjai közül a Szabadság és a pozsonyi Új Szó tagja a szövetségnek. A kolozsvári Szabadság című napilapot 1989. december 23-án alapították. A romániai magyar lapok közül elsőként vált regionális lappá, jelenleg is Románia négy megyéjében terjesztik. A Szabadság volt a magyar nyelvű napilapok közül az első, amelyik 1995-ben felkerült a világhálóra. Balló Áron hangsúlyozta, hogy amennyiben a többi romániai magyar nyelvű napilap is követné a Szabadság példáját, a magyar napilapok alkotnák a legerősebb csoportot a MIDAS-ban. Jelenleg a katalán nyelvű újságok nyolcfős csoportja a legnépesebb a szervezetben. Romániában összesen két országos, hét megyei és két helyi napilap jelenik meg magyar nyelven. A romániai magyar írott sajtó kínálatát 7 hetilap és 9 havonta, illetve háromhavonta megjelenő folyóirat egészíti ki. Az elmúlt években három internetes újság is indult magyar nyelven. /Romániai magyar médiák. A Szabadság MIDAS-tag lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 4./"
2003. március 6.
"Márc. 5-én hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Adrian Nastase román miniszterelnök, tárgyalt vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel. A két kormányfő között teljes az egyetértés abban, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabálynak maradéktalanul igazodnia kell az európai jogi normákhoz, márpedig szerintük a kedvezménytörvény jelen alakjában nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nastase a "XIX. századi kérdésekre irányuló" magyar törvényt időszerűtlennek tartja, és úgy ítéli meg, hogy az ennél sokkal fontosabb XXI. századi problémákra kellene inkább összpontosítani. A román miniszterelnök szerint Magyarország érthetetlen okokból késik a módosítással, jóllehet azt már az előző és a jelenlegi magyar kormány is többször megígérte. Ha ez így folytatódik, akkor a jogszabályt előbb vagy utóbb ajánlatos lenne felfüggeszteni - jelentette ki Nastase. A román fél ugyanúgy nem ismeri a módosítás szövegtervezetét, ahogyan Pozsony sem, ezért elvárják, hogy mielőtt a magyar parlament tárgyalni fog a módosításról, Budapest konzultáljon arról Bukaresttel és Pozsonnyal, mégpedig "nem a módosítás elveiről, hanem annak tényleges formájáról" - hangzott el Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase kétoldalú megbeszélését követően. /Pozsony és Bukarest azonos állásponton. Várják a státustörvényt módosító tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"
2003. március 8.
"A magyar kedvezménytörvény nemcsak a szlovák-magyar kapcsolatokat, hanem a Bukarest-Budapest közti viszonyt is rontja - nyilatkozta a szlovák házelnök szóvivője azt követően, hogy a hivatalos látogatáson Pozsonyban tárgyaló Adrian Nastase román kormányfő Pavol Hrusovskyval, a szlovák parlament elnökével tárgyalt. Némileg ellentmondva a szóvivő azt is leszögezi, hogy Szlovákia és Románia azonos módon tekint a magyar jogszabályra. Hivatalos szlovákiai látogatásának második napján Nastase Pozsonyból Zólyomba utazott, ahol román katonasírokat koszorúzott meg, majd a délutáni órákban Szlovákiából Svédországba repült. - A strasbourgi szlovák küldöttség három tagja Pozsonyban sajtótájékoztatón jelentette be: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált állandó szlovák küldöttség szorgalmazni fogja, hogy a strasbourgi testület rövid időn belül kérje számon Magyarországon: módosította-e a kedvezménytörvényt. Szlovákia arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy a kérdést már áprilisban napirendre tűzzék. /Rontja a kedvezménytörvény a magyar- román kapcsolatokat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"
2003. április 5.
"Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ "
2003. április 7.
"Sikeresnek mondották ápr. 5-6-án történt snagovi találkozójukat a NATO-ba meghívott vilniusi országcsoport hét kormányának vezetői, akik ősszel Várnában, jövő tavasszal pedig Pozsonyban találkoznak ismét. jelen volt a bolgár, az észt, a lett, a litván és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányát képviselő szlovén külügyminiszter. A találkozó befejezése után Ion Iliescu államfő Snagovon fogadta a résztvevőket. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót lehet "a ratifikáció szövetségének" nevezni. Hangsúlyozta: a NATO jövője szempontjából lényeges a transzatlanti kapcsolat, amelyet a szövetség európai pillérének és a kontinens nemzetközi cselekvőképességének erősítésével kell megszilárdítani - mondta. /Snagov: a ratifikáció szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"