Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. február 27.
"Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1996. április 19.
Csíkszeredában, az általa alapított múzeumban, a Csíki Székely Múzeumban szimpóziumon emlékeztek meg a száz éve született Vámszer Gézáról /Nagyszeben, 1896-Kolozsvár, 1976/. Vámszer Géza 1929-ben került Csíkszeredába, ahol a tizenkét éve át a város helyi közművelődési tevékenységének egyik vezéralakja lett, miközben a főgimnáziumban nemzedékek sorát nevelte a népművészet szeretetére, a hagyományok ápolására. Domokos Pál Péterrel és a festő Nagy Imrével együtt 1930-ban ő létesítette azt a közgyűjteményt, amely a későbbi múzeum alapját képezte. Vámszer Géza 1941-től haláláig Kolozsváron élt, ahol Csíkban készült gyűjtését dolgozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1996. május 17.
Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./
1996. augusztus folyamán
Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyszeben és Kolozsvár után Bánffyhunyadon is bemutatták Antony Gáll ausztráliai Kós Károly-kutatónak Kós Károly építészete című kiállítását. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug./
1996. szeptember 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök Szabó Károly szenátorral együtt szept. 11-én megbeszélést folytatott Nagyszebenben dr. Paul Philippivel, a Német Demokrata Fórum elnökével és a szervezet más vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./
1996. szeptember 27.
Szept. 26-án egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceausescu, a diktátor fia. Szeptember közepén szállították Bécsbe, ahol májzsugora miatt májátültetésre várt. Nicu Ceausescut 20 év börtönre ítélték az 1989 decemberi nagyszebeni tiltakozó akciók elfojtásának elrendeléséért. Betegségére hivatkozva 1992 novemberében szabadlábra helyezték. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
1996. október 30.
Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1996. november 14.
Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1996. november 16-17.
1995 januárjában Nagyszebenben bekapcsolták a Duna TV műsorát a kábelhálózatba. Mihai Racovitan a szebeni Tirbuna hasábjain sorozatban támadta a Duna műsorát. Ez az újságíró kitűnik magyargyűlöletével, cikkeinek eredményei is lett, mert megszüntették a kábelhálózaton a Duna TV közvetítését. Mihai Racovitan ősszel arról írta cikkeit, hogy Erdély a románok országa. /Kalmár Zoltán: Miért nincs Duna Szebenben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./
1997. április 14.
"Az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és Transssylvania Trust Alapítvány szakembereinek bevonásával a Romániai Országos Lelkészértekezlet kétnapos tanácskozást szervezett a közelmúltban Kolozsváron, a szakrális építészeti örökség védelméről és az ezzel kapcsolatos teendőkről. Előadások hangzottak el az egyházi műemlékvédelem helyzetéről, valamint az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat tevékenységéről, mely kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és nagyszebeni csoportjai révén - főleg szaktanácsadással - támogatja a műemlékvédelem munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ "
1997. május 21.
"A Transylvania Trust Alapítvány az Egyházi Építészeti Örökség Szakosztálya keretén belül 1997. jan. 1-jétől létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot. Céljuk: az építészeti örökség szakszerű megmentése. A segélyszolgálat ingyenes. Felkérésre kiszállnak a helyszínre, megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. Szaktanácsadást nyújtanak,. A Központi Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat ideiglenes igazgatója dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő, helyettese Benczédi Sándor építész. A segélyszolgálat területi központokat is kialakít, ilyen van már Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. szeptember 5.
"1990-hez viszonyítva az 1996/97-es tanévben Romániában 13,3 %-kal /666 452 fővel/ csökkent az óvodások és a tanulók száma, a magyar nyelven tanulóké /és óvodásoké/ nagyobb mértékben csökkent, 16,8 %-kal, 39754 tanulóval, vagyis 235 912 fővel szemben az elmúlt tanévben 196 158-an tanultak magyarul. Elsősorban a szórványvidéken jelentkezik a veszély: Krassó-Szörény megye magyar nyelvű oktatása mára gyakorlatilag megszűnt, de a Hunyad, Szeben, Beszterce-Naszód megyei oktatást talán még meg lehetne menteni. Fehér, Máramaros, Arad, Brassó vagy Temes megye magyar oktatására is ráférne a segítség, így az óvodai képzés kiszélesítése. Temesváron, Aradon, Brassóban, Besztercén, Szebenben, Nagybányán és mindenütt, ahol egyetlen líceum vagy tagozat működik magyar nyelven, a tanulók fele azért nem tanul anyanyelvén, mert a választott profilban nincs magyar nyelvű osztály. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére megyeközi-körzeti líceumokat vagy szakiskolákat kellene szervezni kollégiumszerűen, bentlakással, állami vagy felekezeti támogatással. A magasabb iskolai formát tekintve mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya: az 1996/97-es tanévben 42 816 magyar óvodás volt, az ország összes óvodásaink 6,5 %-át alkották, elemi oktatás /I-IV. osztály/: 67 116 magyar tanuló /országos szinten 4,8 %/, gimnáziumi oktatás /V-VIII. o./: 52 771 magyar tanuló /országos szinten 4,7 %/, líceumi oktatás: 29 604 magyar tanuló /országos arányuk: 3,7 %/, szakoktatás: 3 851 magyar tanuló /országos arányuk: 1,1 %/. /Murvai László: Iskolahálózat és beiskolázás 1996-1997. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ "
1997. szeptember 16.
"Az RMDSZ-ben Tőkés László után Katona Ádám /sz. Dicsőszentmárton, 1935/ váltja ki a legtöbb vitát. A Székelyudvarhelyen élő politikus az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának alapító elnöke. Katona Ádám a vele készített interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megkerülésével lépett be a kormányba. Többszöri érdeklődésére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elismerte, hogy írásos dokumentum nem született a belépéskor, csak szóbeli egyezség volt. A kormánykoalíciót alkotó román pártok viszont írásban fogalmazták meg feltételeiket. Ciorba miniszterelnök budapesti látogatásakor hivatkozott egy brosúrára, amely - szerinte - az RMDSZ kormányba lépésének alapja. Katona utánajárt ennek, a füzet olyan, mint az RMDSZ most érvényes programja, amelyet 1995-ben az RMDSZ kolozsvári kongresszusán fogadtak el. A brosúrából viszont hiányzik a közösségi, illetve a kollektív jogok követelése, nem szerepelnek benne az autonómiakövetelések sem. Katona Ádám többször megkérdezte Markó Béla elnököt, ki készítette a brosúrát, de kérdésére nem kapott választ. - A Ciorba-kormány száznapos programjában meg sem említették a magyar nemzeti közösséget, annak ellenére, hogy az RMDSZ kormánytényezővé vált. - Most is folyik a románosítás, katonaság, rendőrség, csendőrség betelepítése folyik, a tisztek hozzák családjaikat is. Egyetlen nagyobb városban nincs magyar rendőrparancsnok. Miközben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön új kaszárnyákat építenek, Nagyszebenben bezárnak kaszárnyát. /Görgényi Péter: A székelyföldi autonómia nem vágyálom. = Magyar Nemzet, szept. 16./"
1997. november 14.
Az RMDSZ kiválása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit - jelentette ki nov. 14-én Nagyszebenben Victor Ciorbea román kormányfő. - Újságírókkal találkozva Victor Ciorbea válaszolt az RMDSZ és a parasztpárt között az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktusra vonatkozó kérdésekre is. A román miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ végül megérti: a jelenlegi politikai helyzetben a parasztpárt által javasolt változat - a román történelem és földrajz román nyelvű tanítása a kisebbségi iskolákban - józan megoldásnak tekinthető. Ugyanakkor a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt - amely az RMDSZ és a parasztpárt közötti nézeteltérések megjelenésekor a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unióval együtt a magyar szövetség álláspontját támogatta - egyik vezetője révén kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a szenátusi szavazáskor a liberális honatyák jó része a parasztpártra szavaz. Másrészt Alexandru Sasu demokrata párti politikus azt mondta, hogy a koalíciónak az RMDSZ nélkül is meglenne a többsége a parlamentben. De úgy vélte, hogy a koalíció veszítene hiteléből, ha a magyar párt kiválna a kormányzati szövetségből. Ezzel egyidejűleg a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke nov. 14-i sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy pártja kész támogatni egy parasztpárti-liberális kisebbségi kormányt, csak az RMDSZ távozzék a koalícióból. /MTI/
1997. december 23.
Az 1989. decemberi forradalom 8. évfordulójának szentelt parlamenti ülésen, dec. 22-én dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a temesvári forradalom részvevője szólalt fel az RMDSZ nevében. A forradalom szikráját Temesváron Tőkés László református lelkipásztor lobbantotta lángra, és Temesvár volt az ország első szabad, a kommunizmus béklyóitól megszabadult városa, amelyet sorrendben Lugos, Arad, Bukarest, Szeben és Kolozsvár követett – mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy ha Bukarestben nem tör ki idejében a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. Temesvár mártírjai között számarányukon felül voltak magyarok, mint ahogy a románok mellett sok más nemzetiségű forradalmár is életét áldozta – hangsúlyozta a szónok, aki az események közvetlen részeseként, szem- és fültanúként leszögezte: a felkelőkre a hadsereg, a milícia, a szekuritáté emberei, egyenruhások és civilek egyaránt lőttek. A forradalom után hatalomra került rendszer képviselői hét évig semmit sem tettek a bűnösök felderítéséért és felelősségre vonásáért. Sőt felelősségre vonás helyett egyes bűnösök felelős beosztást kaptak a civil vagy katonai életben, némelyek pedig egyenesen a forradalmárokat megillető jogokat bitorolják, együtt áldozataikkal, akiket nem tudtak legyilkolni – mondotta dr. Bárányi Ferenc, majd így folytatta: Elvárjuk a parlamenttől, a kormánytól és az elnöki intézménytől hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. decemberi események homályos vonatkozásainak tisztázását célzó erőfeszítésekben, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. A jelenre térve az RMDSZ képviselője utalt arra, hogy az előző kormányok hét esztendei kormányzása alatt túlzott optimizmusunk szertefoszlott. A romániai magyar nemzeti közösség, Románia csaknem kétmillió állampolgára, az ország többségi lakosaival vállvetve harcolt a forradalom győzelméért, aktívan részt vesz a kormányprogramba foglalt reformok valóra váltásáért, megosztja a mindennapi gondokat és nehézségeket az ország többségi állampolgáraival, mégis, bennünket, magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnek, albérlőknek tekintenek saját közös hazánkban – mondta, és rámutatott arra, hogy a magyarellenes retorika, minden arra irányuló mesterkedés, hogy a románokat a magyarok ellen, az ortodox vallásúakat a görög-katolikusok, római katolikusok vagy reformátusok ellen, a szakszervezeteket a kormány ellen uszítsák, az idegengyűlöletet szító szélsőséges nacionalista pártok műve. Végezetül dr. Bárányi Ferenc utalt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeire, amelyeket a közös kormányprogram is magában foglal, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós partnerek elegendő bölcsességről tesznek tanúbizonyságot a koalíció működésében mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ hű partnere marad a koalíciónak, ha ez a partneri kapcsolat a továbbiakban is őszinte és kölcsönös lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 1181. sz./
1998. február 23.
"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"
1998. április 16. 11
70 évvel ezelőtt Nagyszebenben két fiatalember, Bodor László és Kern József elkészítette a város első rádióvevő készülékét. Azóta sok évtized telt el, és négy éve a nagyszebenieknek 60 km-es körzetben magyar nyelvű műsort sugárzó rádióadójuk van. Szegedi Alíz Torella közismert a szebeni magyarok körében: iskolásokkal színi előadásokat szervez, cikkeket ír a Tere-fere című nagyszebeni ifjúsági lapban, mindemellett a helyi magyar rádió szerkesztője. A négyéves évfordulót megünnepelték, ahol Tori /így becézik Szegedi Alíz Torellát/ beszámolt a rádió működéséről. A rádió műsorát Serfőző Emese, Kotilla Ildikó és Vincze Györgyi Erzsébet vezeti megalakulása óta. A munkatársak között van Fazekasné Székely Erzsébet, Cseh Hajnal, Kalmár Zoltán, dr. Badi Miklós és felesége. Mindezekhez tudni kell, hogy Szegedi Alíz Torella 12-es tanuló. /Kalmár Zoltán: A szebeni rádióleadó emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 11/
1998. június 20.
A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
1998. augusztus 3.
Nagyszeben RMDSZ-szervezete súlyos anyagi gondokkal küzd. Az 500 fős tagság zöme nem járul hozzá a tagsági díj fizetésével a költségekhez. A marosvásárhelyi RMDSZ 5. körzete sietett a segítségükre, 300 ezer lejes adománnyal járult hozzá a költségekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 17.
"Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője 1948?ban született Brassóban. Elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem bölcsészkarának német-román szakát, majd öt éven át tanárkodott. Később újságíróként dolgozott a hazai német nyelvű lapoknál, illetve a nagyszebeni színház német tagozatának volt a dramaturgja. 1992-ben képviselő lett, a kisebbségi frakció tagja és vezetője, aztán az emberi jogi bizottság vezetője. 1996-tól egy időre a temesvári Horst Brück képviselte az NDF-et a parlamentben, ő azonban nemrég diplomáciai szolgálatot vállalt és így újra Wittstock lett a képviselő. A szatmárnémeti svábtalálkozón Thomas Hackl interjút készített a képviselővel, amely a Szatmári Friss Újság hétfői német oldalán jelenik meg. Ízelítőül néhány gondolat: "A kisebbségi képviselő munkálkodásának fő célkitűzése az identitásprobléma, az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra problémáinak megoldása. (?) A történelem és a földrajz anyanyelvi tanítása mellett vagyunk, hangsúlyozva azonban, hogy szükséges az állam nyelvének alapos ismerete is, hisz anélkül szinte lehetetlen eleget tenni a különböző állampolgári kötelezettségeknek. A romániai németség identitásproblémájának kezelése azért elsőrendű feladat, mert egy olyan világban élünk, ahol egyre fontosabbá válik a hagyományok megőrzése és gazdagítása. Hagyomány nélkül nincs jövőkép, jövőkép nélkül pedig a holnap számunkra nem több fenyegető zűrzavarnál. A mai Románia nagy kérdése a magántulajdonnal, a privatizációval kapcsolatos ügyek korszerű intézése. Ebben az ügyintézésben mi hátrább vagyunk szomszédainknál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a német kisebbség visszaszerezhesse 1945 előtti jogos tulajdonát, és részese legyen az országos kártérítési folyamatnak. (?) Saját képviselői tekintélyemet igyekszem a német közösség érdekében felhasználni. Elmondhatom, a német képviselőnek tekintélye van mind koalíciós, mind ellenzéki körökben... Megragadok minden alkalmat annak érdekében, hogy a romániai németség problémái minél szélesebb sajtóvisszhangot kapjanak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Szatmári Friss Újságból./"
1998. szeptember 26.
Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Budapestre utazott, szeptember 24-én tárgyalt kollégájával, Németh Zsolt államtitkárral. Ungureanu közölte: Hamarosan olyan törvényjavaslat kerül a román parlament elé, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetemet hozzanak létre Romániában. Magyar-német egyetem létrehozása szerepel a tervezetek között, a német tagozat Nagyszebenben, a magyar pedig Marosvásárhelyen működne. Németh Zsolt hangsúlyozta: bízik abban, hogy lesz olyan megoldás, amely elfogadható az RMDSZ számára is. Tárgyaltak egy felállítandó tankkönyv- vegyesbizottságról is, amelynek feladata a történelmi események különböző interpretációinak közelítése lenne. Szó esett arról, hogy a két ország hadisírgondozási egyezményt fog kötni. Megállapodtak, hogy konzultációkat folytatnak a schengeni egyezmény kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséről. Németh Zsolt és román kollégája egyetértettek: a két ország között létrejött alapszerződést ellenőrző kétoldalú vegyesbizottság alatt működő szakbizottságok alkalmasak arra, hogy a magyar-román kapcsolatrendszernek megfelelő keretet biztosítsanak. /Magyar-román külügyi megbeszélés. Történelem- interpretációk közelítése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
1998. október 1.
"Radu Vasile kormányfő Iasiban tartott sajtótájékoztatóján felszólította az RMDSZ képviselőit: tegyenek józanságról tanúbizonyságot, és álljanak el kilépési szándékuktól. "Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem ajánlhatunk" - mondotta. Radu Vasile csakis román-magyar-német egyetemet tud elképzelni. Szó sem lehet Kolozsvárról, legfeljebb Marosvásárhelyről. illetve Nagyszebenről, majd 2001-2002 körül. Vasile "hallani sem akart" Andrei Marga tanügyminiszter menesztéséről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"
1998. október 2.
"Szept. 30-án kormányülés volt, Radu Vasile miniszterelnök napirendre tűzte a magyar egyetem kérdését, felvetésének megfelelően kormányhatározat született, melynek értelmében a kormány megbízza a Tanügyminisztériumot, tanulmányozza egy multikulturális egyetem létrehozásának a lehetőségét: Petőfi-Schiller néven, Marosvásárhely, illetve Nagyszeben székhellyel, német-magyar egyetem alapítását. A határozat értelmében november 15-ig kell tanulmányozni a lehetőségeket. Ha pedig ez a döntés megszületett, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottságnak (Comisia nationala de evaluare si acreditare academica) kell jóváhagynia. Amennyiben az egyetem beindul, akkor hat évig ideiglenes működési engedélyt kap csupán, és hat év után kaphatja meg a végleges akkreditálást. Ezzel a határozattal Radu Vasile megtette az első lépést a "megbékélés" felé. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ A kormányhatározat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. A kormányhatározat hivatalos közlését követő hét napon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalnak és az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztviselője kap helyet, a Petőfi-Schiller egyetem öt fős ideiglenes vezetőségének tagjai mellett. Ez utóbbiakat az oktatási miniszter nevezi ki a nemzeti kisebbségvédelmi hivatal javaslatára, a magyar és a német egyetemi közösségekkel folytatott konzultációk után. A munkacsoportnak november 15-ig kell elkészíteni javaslatát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el jelentését az új tanintézetről. A bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a Petőfi-Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. /Az RMDSZ egyelőre nem lép ki a kormánykoalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
1998. október 8.
"Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
1998. október 16.
"Mózes Edith felvetette, hogy mostanában "szinte egyébről sem beszélnek Romániában, mint a multikulturalizmusról." Kezdve "az államelnöktől, a kissé ?toleránsabb? román politikusokon át, egészen egyes RMDSZ-tisztségviselőkig - egy úgynevezett multikulturális egyetem lehetőségeit latolgatták bőbeszédűen. Közben szünet nélkül folyt a magyarellenes kampány, a képviselőház oktatási bizottságában olyan szavazatok születtek, hogy még az eddig biztosított jogokat is csonkították, az RMDSZ a kormányból való kilépéssel volt kénytelen fenyegetőzni. Így jutottak el idén, szeptember 30-án, Radu Vasile miniszterelnök határozott kívánságára, illetve az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépését megakadályozandó, hogy egy magyar-német, a Petőfi-Schiller nevet viselő multikulturális egyetemet hoznak létre Marosvásárhelyen és Szebenben. Gyorsan kiderült, hogy ez a nesze semmi kompromisszum is jó lehetőség a magyarellenes kampány folytatására." Arról, hogy mi is a multikulturalizmus, soha senki nem beszélt még Romániában. Az újságírónő értelmezte a fogalmat, Szentmihályi Szabó Péterre hivatkozva. A "a multikulturalizmus az egymás mellett élő kultúrák sokszínű egyenjogúságát tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy az a kultúra ezer éve egy helyben élő népek közösségének kifejeződése-e vagy néhány ezer bevándorlóé. Vagyis nyugodtan megférhetne egymás mellett mondjuk 50 román egyetem és egy tiszta magyar tannyelvű, mert mindenkinek egyformán joga van saját kultúrája fejlesztéséhez. Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen." "A sajtó egy bizonyos része, illetve egyes politikai pártok a legnyíltabb magyarellenes uszítással fogják mérgezni a romániai közvéleményt. Nos, ha így van, márpedig így van és így lesz, akkor a multikulturalizmus, azaz a nyelvek, kultúrák, szokások, vallások békés egymás mellett élése és kölcsönös tisztelete minálunk csupán utópia marad." /Mózes Edith: Multikulturalizmus román módra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"
1998. október 16.
Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./
1998. november 23.
"Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"
1998. november 30.
A Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának körülményeit tanulmányozó bizottság nov. 28-i ülésén az az elképzelés alakult ki, hogy ebben az intézményben olyan szakokat kell indítani a magyar és német diákok számára, amelyek más felsőoktatási intézményben nem léteznek. A bizottság a jövő héten véglegesítik a jelentést. Kötő József államtitkár pontosított: a jelentés első fejezete az önálló, államilag támogatott magyar egyetem tervét tartalmazza, a második rész a három - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben - centrumú egyetem alapítására vonatkozik. /Befejezés előtt az egyetemalapító bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
1998. december 15.
"Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"
1998. december 22.
A bizottság elkészítette az önálló magyar egyetemre vonatkozó jelentését, ismertette a jelenlegi helyzetet Kötő József államtitkár, ebben szerepelnek a fakultásokra, szakosodásokra, továbbá a számba jöhető oktatói személyzetre vonatkozó javaslatok, gyakorlatilag részletes egyetemalapítási terv készült. Most már a munkacsoportot kellene kineveznie Marga miniszternek. A terv szerint Kolozsváron működne a bölcsészkar, erős pedagógiai tanszékkel, továbbá a műszaki-természettudományi karral, jogi-politikai-közgazdaságtani tanszékekkel. Marosvásárhelyen lenne a pszichológusképzés, a zenepedagógiai képzés, ott is létesítenének matematikai-informatikai kart, Marosvásárhelyen lenne a mezőgazdász-képzés. A tanszékekből kiépülnének az önálló fakultások, a fakultásokból a tagozat. Ehhez kapcsolódna a kihelyezett kollégiumok hálózata. Nagyszebenben lenne a német tagozat, ők a meglevő teológiai fakultásra építenék az egyetemi vonalat. A három helyen levő egyetem központja, rektorátusa Kolozsváron nyílna meg. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21., 22./