"Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./"

"Újabb elkobzott ingatlanokat kaptak vissza az egyházak, okt. 21-én az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság döntése értelmében. Szabó Árpád unitárius püspök jelezte, az unitáriusok ezúttal kimaradtak a sorból, Mózes Árpád evangélikus püspök elmondta: ez alkalommal csak a bánsági szlovák evangélikus egyházközség kapott vissza épületeket, a kolozsvári nem. Az Erdélyi Református Egyházkerület 12 ingatlannal lett gazdagabb a döntéssel. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, bár most nem kapott vissza újabbat, eddig 23 épületet mondhat ismét magáénak. A legtöbb ingatlan visszaszolgáltatásáról egyelőre csak elvi döntés létezik, az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez. Az eddig visszaadott épületek közül a legértékesebb a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, az egyik gyergyószentmiklósi iskola, valamint a nagyszebeni orvosi egyetem épülete, amelyben egykor az Orsolya rend működött. /Borbély Tamás, Sándor Boglárka Ágnes: Restitúciós harcok elvi döntésekkel. Mindössze három egyházközség kapott vissza ingatlanokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Nagyszebenben a Octavian Goga Nemzeti Kollégiumnak az egyetlen hely, ahol magyarul is lehet tanulni. A magyar tagozaton 32 diák tanul kémia-biológiai osztályokban. Az elmúlt években csökkent a magyar diákok száma. A diákok színjátszó csoportja több alkalommal szép eredményt ért el. /Aldea Anita: Képek a nagyszebeni kollégiumból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5.- Kolozsvár, 1988. aug. 21./ festőművész halálának 15. évfordulója alkalmából figyelemre méltó kiállítás nyílt meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Incze Ferenc művészi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta, 1934-ben visszatért Nagyszebenbe, ahonnan 1939-ben végleg átköltözött Kolozsvárra, itt élt hivatásának egészen haláláig. 1973-ban, a Francia Képzőművészek Szalonja háromszázadik évfordulója tárlatán önarcképét ezüstéremmel tüntették ki. 1973-tól a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja. Munkái egy része nagyszebeni, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri múzeumokban, másik része műgyűjtőknél található Romániában és külföldön. /Csomafáy Ferenc: Démonikusan nagy festő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"Nov. 27-én ért véget az Arad Megyei Múzeum által szervezett Románia történelme című kétnapos tudományos ülésszak. A közel félszáz előadás során szó esett többek között a történelmi Bánság XX. század eleji szociális struktúráiról, Arad és Nagyszeben történelméről. Az előadások után a jelenlevő történészek megvitatták az elhangzottakat, új adatokkal bővítve azokat. Marin Iosif Balogot, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusa nyilatkozott a lapnak arról: milyen irányba halad a romániai történelemkutatás. Balog szerint módosult a történészek hozzáállása, de sajnos a történelemtudomány alapszintjein alig változott valami. Még mindig a nacionalista történelemértelmezés az uralkodó. Nagy a különbség az egyetem körül kialakult, európai szellemiségű történész iskolák értelmezési módszerei és a helyi szinten, múzeumokban dolgozó történészek között. /Karácsonyi Zsolt: Kettészakadt a történésztársadalom. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./"

"A Kolozsváron összesereglett Kelet-Magyarországnak "különböző vallású és fajú népei" a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján kijelentették: Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, s az egységes és csonkíthatatlan Magyarország keretén belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelentette továbbá a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült erdélyi magyar-székely Nemzeti Tanácsot, illetve annak 1918. december 18-án megalakult választott központi Kormányzótanácsot (Ellenzék, 1918. december 20.). Két nappal később, december 24-én a román királyi csapatok megszállták Kolozsvárt, ahol dr. Haller Gusztáv polgármester fogadta őket. Kolozsvár megszállását követően Neculcea tábornok kilenc pontot tartalmazó rendeletet tett közzé: minden hivatal mellé tiszteket rendelt, a fegyvereket három nap alatt be kellett szolgáltatni, estétől hajnalig tilos volt az utcán járni, háromnál többen nappal sem járhattak együtt, a színházak folytathatták működésüket, továbbá Budapest felé utazni csak katonai engedéllyel lehetett, minden sajtótermék cenzúra alá esett, a sorozásra vonatkozó híreket alaptalanoknak tekintették, akik nem rendelkeztek Kolozsváron állandó lakhellyel, három nap alatt kötelesek voltak elhagyni a várost (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929, I. évf., Kolozsvár, 1930). Erdély fővárosának megszállása után a szövetséges hatalmak gyakorlatilag egész Erdélyt a román hadsereg kezére adták. 1919. január 8-án a szász népszervezet bővített központi választmánya Medgyesen kimondta a Romániával való egyesülést: "a határozat fontosságának teljes tudatában a szász nép a mai naptól kezdve a román birodalom tagjának tekinti magát, fiait és leányait a román állam polgárainak. Kéri Istent, hogy vezesse jóra és adja áldását ehhez a felelősségteljes lépéshez, melyet megtenni kötelességüknek érezték". (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929. I. évf., Kolozsvár, 1930.) A gyenge szótöbbséggel hozott határozat azonban hamarosan válságba sodorta az erdélyi szászokat, amelynek legnagyobb társadalmi egyesülete emlékiratban tiltakozott Erdély elszakítása ellen, leszögezvén, hogy a szász nép túlnyomó többsége nem azonosítja magát a medgyesi határozattal, és Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941). A tenniakarók a Wilson-féle önrendelkezés elv alapján köztársaságokat alapítottak: Udvarhely megyében a volt alispán, dr. Paál Árpád vezetésével, Kalotaszegen pedig Kós Károly író, építész irányításával alakultak köztársaságok (Sas Péter: Az erdélyi magyarság politikai szervezkedése. Kézirat). Ugyanakkor 1919. január 14-én dr. Grandpierre Emil főispán, dr. Papp József ügyvédi kamarai elnök, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, dr. Kertész Jenő ügyvéd, br. Jósika János birtokos és Jordáky Lajos nyomdász Nagyszebenbe utaztak, hogy tárgyalásokat folytassanak a román Kormányzótanáccsal. Azt javasolták Maniunak: a közigazgatás Erdély magyar területein legyen magyar, a románokon román, a vegyeseken vegyes, a tisztviselőktől pedig ne követeljenek esküt, hanem elégedjenek meg fogadalommal. A tanács azonban hallani sem akart a kezdeményezésről, és amikor a javaslattevők visszatértek Kolozsvárra, Apáthy Istvánt már börtönben találták (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941). "

"Nov. 28-30. között a nagyszebeni Evangélikus Akadémián a központi és helyi írott sajtó, illetve a kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó képviselői vettek részt Többség versus kisebbség versus többség címen, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Allegemeine Deutsche Zeitung für Rumanien által szervezett szemináriumon. Németek, ukránok, zsidók, romák, magyarok, törökök, tatárok mondtak véleményt a témáról. A magyar sajtó képviselője szerint a kisebbség, nevezetesen a magyarok megjelenítése a többségi sajtóban nem reális. Ennek oka egyrészt az, hogy a többségi sajtó képviselői többnyire nem ismerik a magyarok kultúráját, történelmét, valós törekvéseit, másrészt az érdektelenség, a szenzációhajhászás, a professzionizmus és a kommunikáció hiánya is hozzájárul a valóság elferdítéséhez. Ezekhez járul az elfogultság, az előítéletek és sztereotípiák használata. A romákról kialakított kép még rosszabb. Az esetek túlnyomó többségében negatívan jelennek meg a híradásokban, tudósításokban: ők a bűnözők, a tolvajok, gyilkosok. Ez jellemzi az Adevarul, a Jurnalul National, a National és más lapok hangnemét is. A problémák ellenére, a 90-es évek eleje óta sokat javult a helyzet. /(mózes): Többség versus kisebbség versus többség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"

Az Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester zászlóperei különféleképpen alakulnak. Az első, 2002 nyarán kezdődött ügyben – amikor a prefektus azért rótt ki 50 millió lejes büntetést a polgármesterre, mert hiányzott a trikolór a polgármesteri hivatal tornyának csúcsáról, és ugyancsak 50 milliót azért, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírt használt levelezésében –, a bákói törvényszék a prefektúrának adott igazat. Albert Álmos megfellebbezte az ítéletet, a kényszervégrehajtás elodázását kérve. Időközben a bákói törvényszék újra napirendjére tűzte a pert és maradt az ítélet, miszerint ki kell fizetnie a százmilliót. A polgármester elmondta, tovább fog fellebbezni a hazai fórumokon, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróságon is. A második, szintén 2002-ben indított zászlóper tárgyalásai Nagyszebenben zajlottak, ott a törvényszék jobb belátásúnak bizonyult. A szebeni törvényszék az első vádpontot visszautasította, arra hivatkozva, hogy bizonyíthatatlan a zászlók állapota, a második vádpontot viszont megalapozottnak találta, fenntartva a 15 milliós büntetés jogosságát. Ezzel az ítélettel a prefektus nem ért egyet, fellebbezett. /(vop): Egy vesztett, egy félig nyert (Zászlóperek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Vízakna Szeben megye olyan városa, amelynek a múltja dicsőbb, mint a jelene. Az 1900-as évek elején Vízakna református közössége még 1200 tagot számlált, ma viszont csak 336-ot. A népszámlálás 2002-es adatai szerint Vízakna 3883 lakosából 404 magyarajkú, közülük 338 református és 73 katolikus. (1970 és 2002 között Vízakna magyar lakossága 36%-kal csökkent.) Vízaknán a házasságok túlnyomó része vegyes. Vízakna magyar férfidalárdája 115 éves idén, és működése megszakítás nélküli. Fel kell kutatni a szekuritáté által eltulajdonított dalárda-kincsesládát (emléktárgyak, zene és énekbetétek stb.) és visszajuttatni. A dalárdát Szöllősi József bádogosmester vezeti, aki 10 éve írja a dalárdatörténet versét. A Szántó Sándor lelkész vezette egyházközség keretein belül működik az Ifjúsági Keresztény Egyesület, Bogáti András tanuló vezetésével. Az iskola magyar tagozatán, összevont osztályban tanít 13 gyereket Varró Sándorné nagyszebeni tanárnő. Vízaknán 2001-től működik az Árvácska Gyermekotthon, amit a református egyház volt lelkésze, Orbán Csaba és lelkes tagsága hozott létre külföldi támogatással. /Szabó Csaba: Vízaknai múlt- és jelenképek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Rendszeres, havonta megtartott sajtótájékoztatóján a Pro Europa Liga (PEL) összegzi azokat a tapasztalatait, melyeket a két találkozó között összegyűjt. Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője a legutóbbi összejövetelen is súlyos visszásságokra hívta fel a figyelmet. A Liga emberjogi irodája több esetben azt tapasztalta, hogy ha rendőrök követnek el jogsértéseket, akkor az eset kivizsgálását addig halogatja a nyomozó hatóság, ameddig ráveszik a sértett felet, hogy vonja vissza panaszát. Ez történt B. esetében is. Két rendőr behatolt lakásukba, a felnőtteket és a gyerekeket megverték, pénzüket elvették. B. 2001 novemberében feljelentést tett. Három éven keresztül semmi nem történt. 2004 elején egy bizonyos összeg ellenében B-t meggyőzték, hogy vonja vissza feljelentését. Több olyan panaszt kapott az iroda, miszerint nem büntették meg azokat a sofőröket, akik halálra gázoltak egyes személyeket. H. G.-t 1991-ben gyilkosság miatt börtönbe zárták. Tizenkét évet kapott, hetet ebből le is ült. Mikor szabadult, több tanúval beszélt, akik elmondták neki, hogy a korábban ellene tanúskodó személy követte el az emberölést. H. G. kérte a per újratárgyalását, de ezt a Maros Megyei Törvényszék megtagadta, anélkül, hogy újabb tanúkihallgatást végzett volna. A PEL beadvánnyal fordult a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanácshoz egy Szebenben történt eset miatt. Egy fiatalembert egy szebeni bárból kitessékeltek, mondván, cigányokat nem szolgálnak ki. A bejelentést 20 tanúvallomással támasztotta alá a PEL, válasz nem érkezett a tanácstól. A Pro Europa Liga nem ért egyet Bayer Zsolt nézeteivel, de ettől függetlenül tiltakozik az ellen, hogy a magyarországi újságírót nem engedték be Romániába. A PEL nem ért egyet azzal, hogy Antonescuval kapcsolatban nem tartják be a rendelet előírásait, és akadálytalanul működhetnek olyan szervezetek, mint az Új Jobboldal és a Legionárius Mozgalom. Kérték, hogy a marosvásárhelyi Antonescu-sétány nevét azonnal változtassák meg, és a Ion Antonescu Marsall Egyesület ne bérelhessen helyiséget a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PEL a kisebbségi szervezetek jogainak korlátozását látja abba, ami a helyhatósági választásokon való részvételüket, jelöltállítási jogukat illeti. /Máthé Éva: Romániában súlyosan sérülnek az emberi jogok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A hetvenedik életévébe lépett Mitrica Mária naponta közel 120 kilométert ingázik Nagyszebenből Bürkösre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvű oktatás. A Szeben megyei Hortobágy menti vidéken közel négy évtizeddel ezelőtt számolták fel a magyar osztályokat. Szentágotán ma már csak 350 magyar él, többnyire idősek. „Az ágotai magyarság valamikor pezsgő életet élt. Kiváló tánc- és színjátszó csoportunk volt. Most is emlékszem, micsoda előadást produkáltunk 1948-ban Segesváron, a Petőfi-ünnepélyen” – emlékezik vissza a hetven év fölötti Ganea Júlia. Szepesi József azon kevés magyar közé tartozik, akik Ágotán születtek. A fiatalok elmentek vagy asszimilálódtak. – A magyar gyermekek többsége pedig még írni-olvasni sem tud anyanyelvén – mondta Kozma Endre református lelkész. Az RMDSZ segítségével sikerült beindítani egy összevont magyar osztályt négy gyerekkel a közeli Bürkösön. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadáti születésű Mitrica Mária immár 43 éve tanít. – Szívügyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diák szigete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Második alkalommal rendezte meg a Geml József Társaskör a Várostörténeti Napokat, amelynek témája a száz évvel ezelőtti Temesvár volt. Jelen volt dr. Nádai Csaba, a Nagyszebeni Együttélés Baráti Társaság elnöke is. A vendégeket Marossy Zoltán elnök köszöntötte. Első ízben emlékeztek meg Temesváron Sailer Antalról, akinek köztéri szobrát emberemlékezet óta senki sem koszorúzta meg. Sailer Antal (1820–1904) húszéves korában érkezett Aradról Temesvárra, kereskedősegédből a város leggazdagabb polgárainak egyike lett és vagyonának tetemes részét művelődési és jótékonysági célokra fordította. /Várostörténeti Napok 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

A 2002-es népszámlálási szerint Brassó 283 543 lakosából a magyarok aránya 8,24% /23 369 személy/, székely 52 személy és csángó 30 személy. Idén Kovács Attila RMDSZ megyei elnök Brassó magyar polgármester-jelöltje. Dr. Kovács Attila hat éve tagja az RMDSZ vezetőségének: 1998-2001 között ifjúsági alelnök volt, 2001–2004 között pedig megyei elnök. Egyetemi adjunktus a brassói Transilvania Egyetemen, kommunikáció-elméletet tanít. Elmondta, hogy szívügye volt az Áprily Lajos Középiskola (ÁLK) önálló magyar középiskolává való átalakítása. Nagyszebenben a szászok sokkal kevesebben vannak, mégis szász a polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Magyar polgármesterjelölt Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Május közepétől új rektora van a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek dr. Geréb Zsolt professzor személyében. Teológiai tanulmányait Kolozsváron és Nagyszebenben végezte, posztgraduális képzésen Bukarestben és a hollandiai Utrechtben vett részt. 1980-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított, előbb a bibliai nyelvek lektora volt, majd az újszövetségi írásmagyarázat és bibliai teológiai tanszék vezetője, docensi, illetve professzori minőségben. 1994–1998 között az intézet rektora. Négy éve társult tanárként tanított a Partiumi Keresztyén Egyetem teológia-vallástanár szakán. Hosszú éve folyik a PKE különböző karainak, illetve magának az intézménynek az akkreditációja. Felkérték arra, hogy vállalja el a tisztséget. A két református egyházkerület, mint testvér-egyházkerület, köteles egymást támogatni, segíteni. /Csomafáy Ferenc: A Partiumi Keresztyén Egyetem szolgálatában. Beszélgetés dr. Geréb Zsolt rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 28-án megnyílt Nagyszebenben a XI. Nemzetközi Színházfesztivál. 66 ország vesz részt ezen, több mint 300 előadással. Magyar színtársulatok is fellépnek. Ugyancsak 28-án nyílt meg a nagyszebeni Bodor Mária művésznő gyűjteményes kiállítására. A Brukenthal-palota öt termében kiállított művek a 70. évét betöltött művésznő rendkívül gazdag munkásságáról tanúskodnak, olajfestmények, textíliák és díszlettervek láthatók. Bodor Mária éveken keresztül volt a nagyszebeni színház díszlettervezője. Máj. 29-én Orth István grafikus művész kiállítására került sor a Szeben megyei Felsőapoldon. /Nagyszeben és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Ingatlanokat kapott vissza a nagyszebeni magyarság. Negyven év után ismét közösségi házat szeretnének működtetni Nagyszeben. Nagyszeben 3500 lelkes magyar közösségnek 2000-ben, de az újonnan megválasztott városi önkormányzatban sincs egyetlen képviselője sem. Sikerült visszaszerezni a Nagypiac téren egy háromszintes ingatlant, amelyet az egykori Magyar Polgári Kör vásárolt 1895-ben. 1956-ban az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes magyar könyveket, amelyeknek egy része szerencsére megmenekült, és a nyugdíjasok egyesületéhez került, mondta el Szombatfalvi Török Ferenc, az RMDSZ szebeni elnöke. Miután az épületben lévő nyolc család, valamint a bélyeggyűjtők egyesülete kiköltözik, az épületet az uniós alapokból történő központ-rehabilitációs program keretében szeretnék tataroztatni. Szórványbentlakást terveznek a diákoknak. Az emeleteken rendeznék be a polgári egyesület meg az RMDSZ irodáját. A település szász polgármesterének hozzájárulásával néhány hónappal ezelőtt az Nagyszebenben, az alsóvárosban sikerült parkot elnevezni Petőfiről, a tervek között szoborállítás is szerepel. A római katolikus egyház további három jelentős ingatlant szerzett vissza: az orvosi egyetem egyik épületét, a Hegy utcai Ferenc-rendi zárdát és az Orsolya-rendi nővérek zárdáját. Az utóbbi kettőben iskola működik. Szombatfalvi Török Ferenc RMDSZ-elnök szerint esély mutatkozik annak az épületnek a megszerzésére is, amelyben Kós Károly élt gyermekkorában. /Képviselet nélkül, hatékonyan. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Nagyszeben és környéke RMDSZ-szervezete, Szombatfalvi Török Ferenc elnök javaslatára, kapcsolatba lépett a Világhírnév című internetes újság főszerkesztőjével, Szabó Csabával, a Szabadság munkatársával, szórványtengelyek létrehozása céljából. Nagyszeben, Bethlen és Nagyenyed közötti kapcsolat kiépítésével beindítják azt a folyamatot, amelyet első fázisban a Szórványtengely I-nek neveztek el, amely idővel egész Erdély szórványvidékét felöleli. Nagyszebenben az RMDSZ és a Magyar Polgári Művelődési Egyesület tevékeny. Szabó Csaba riportfilmet készített a Nagyszeben környéki helységekben élő szórványmagyarságról, melyet most, a Szórványtengely I. megalakulása alkalmával levetítettek. Így elevenedett meg Vízakna, Mihályfalva, Bólya, Hidegvíz, Nagydisznód, Szentágota, Bürkös, Oltszakadát, Talmács és Vöröstorony a nézők előtt. /Kalmár Zoltán: Szórványtengelyek I. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Nagyszebenben az Octavian Goga Líceum magyar tizenkettedikesei ballagtak: a hat maturandust búcsúztatták. Először történik meg, hogy a végzős magyar osztályt csupa lány alkotja. /Sz.Cs.: Nagyszeben. Elballagtak a lányok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Szabó Csaba a Hortobágy-menti magyar települések nyomába szegődött. Nagyszeben után van a Hortobágy völgye. Szász falvak sora, ahonnan a szászok elköltöztek. A Hortobágy völgyének egyik „legmagyarabb" települése Bürkös, a hajdani Királyföldön. Mintegy 2500 lakosa van a falunak, ebből kb. 120-an vallják magukat magyarnak: ez valójában 50–60 családot jelent. A bürkösiek számára ünnep, hogy megjött a riportercsapat: magyarul lehet beszélni. Öt-hat elemista alkotja a nemrégiben újraindított magyar tagozatot. Nincs helyben lakó református lelkészük, mert Sebe tiszteletes megbetegedett. Régen önképzőkör is működött Bürkösön. Az öt éve újraindított magyar iskolába a nyugdíjas tanítónő –Nagyszebenből ingázik /naponta 50 kilométert tesz meg/. Ágotán háromszor annyi magyar él, mint Bürkösön. Ágotán van református és katolikus templom. /Szabó Csaba: Messze ide a szebeni Hortobágy. Bürkösi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Mózes Árpád evangélikus lutheránus püspök nyugdíjba vonult, esedékessé vált az új püspök megválasztása. Mózes Árpád távozása óta az egyházfői teendőket Adorjáni Dezső Zoltán püspök-helyettes /sz. Brassó, 1964/, a bukaresti gyülekezet parókus lelkésze látja el. Ő a titkos választás legnagyobb esélyese. 1988 óta magyar, román és német nyelven Bukarestben szolgál Adorjáni Dezső Zoltán. 1999 óta a Neuendeltelsaui Lutheránus Teológiai Intézet doktorandusza. Adorjáni társaival megpróbálta a régi hierarchikus struktúrát megújítani, a kollegiális vezetés a céljuk. Az evangélikus egyház harmincötezer főt számlál, zömében Brassó, Szeben, Medgyes vidékén, ezen kívül 112 szórványban végeznek szolgálatot. Olyan helyeken is, ahol nincs se templom, se lelkész, mint például Gyulafehérváron, Tövisen, Désen, ahol tíz–húsz, vagy ennél is kevesebb hívő él. A bukaresti magyar evangélikus gyülekezet ma alig éri el a 400–500-at, ebből mintegy százan beszélnek magyarul anyanyelvi szinten, kétszázan gyengén, száz–százötven pedig csak románul tudnak. Bukaresten kívül a Regátban élnek még evangélikusok, Ploiesti-en, ahol Bíró Tivadar és Galacon, ahol Nagy Endre a lelkipásztoruk, mindketten reformátusok. Az evangélikusok tizennyolc épületet igényeltek vissza, kormányhatározat alapján újra tulajdonukba került Négyfaluban két, Apácán egy iskolaépület és a hozzátartozó telek. /Barabás István: „Egyházunk be van ágyazva a mai idők világába". Beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A közúti fuvarozás kérdéseiről tárgyalt Romániában Kovács Ferenc, a magyar gazdasági és közlekedési tárca helyettes államtitkára Traian Panaittal, a román szaktárca államtitkárával. Kovács Ferenc tárgyalásairól elmondta: a tervezett észak-erdélyi autópálya és a Debrecentől a román határig tervezett magyarországi gyorsforgalmi út Ártándtól mintegy öt kilométerre északra fog találkozni, az előzetes tervek szerint 2008 és 2010 között. Az Európai Unió által preferált dél-erdélyi autópálya építését Románia Nagyszebentől Brassón keresztül Bukarest felé kezdi el. Ez a szakasz párhuzamosan épül majd az észak-erdélyi sztrádával. A két korszerű útvonalnak Brassó lesz a metszéspontja. A dél-erdélyi autósztráda Nagylak felé irányuló szakaszának munkálataihoz csak néhány év múlva látnak hozzá a románok. /Román–magyar együttműködés közút- és kikötőfejlesztésben, közúti fuvarozásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

Júl. 25-én megünnepelték a Szeben megyei Vízaknán a helyi református férfidalkör fennállásának 115. évfordulóját. A rendezvényre a sorstárs dél-erdélyi kórusok is eljöttek, jelezve, hogy tisztában vannak azzal, mit jelent Dél-Erdélyben, a szórvány szórványában 115 évig folyamatosan létezni, énekelni. Eljött és fellépett Kőhalom vegyeskórusa és a nagyszebeni női dalkör. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és vidéke RMDSZ-elnöke rámutatott: Isten őrizzen attól, hogy ez a dalárda megszűnjön. Szabó Csaba újságíró a szórványkutatásról beszélt. Az emlékezést a Kolozsvári Televízió Vízaknán készült dokumentumfilmjének levetítése zárta. /Schneider Tamás: Ünnepelt Dél-Erdély legrégibb dalárdája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./