Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szenzációs régészeti leletre bukkantak a nagylaki temető melletti gödrökben, ahonnan az emberek agyagot visznek. A feltételezhetően X. századi, honfoglalás kori leletek csontmaradványokat, díszeket, kardot, íjat tartalmaznak. /Honfoglalás kori leletek Aradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

A pécskai magyar fiataloknak szükségük van egy olyan szervezetre, amely megpróbálja összefogni őket, fogalmazta meg a pécskai Magyar Kulturális Ifjúsági Szervezet, az M-KIDSZ célkitűzéseit Kocsik Imre elnök, aki a többi alapító taggal együtt úgy érzi: ha a pécskai magyar fiatalok szórakozni akarnak, kénytelenek elmenni Kisiratosra, Nagylakra vagy Aradra. Elkészítették a Pécskai Magyar Újság első számát, amely várhatóan a jövő héten jelenik meg. /(Irházi): Szerveződnek a pécskai magyar fiatalok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Egy évtized kellett a Temes megyei adminisztrációnak a Csanád–Kiszombor határátkelő megnyitásának kiharcolásához. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió összefogása kellett hozzá, hogy megtörténjen az első lépés: öt évvel ezelőtt megépítették a vámháznak titulált deszkabódét, és a térségben lakók reggel 8 órától délután 5-ig használhatták a határátkelőt. A harc folytatódott, és most már a kisebb teherforgalom is zöld utat kapott, de a nehézgépjárműveknek még mindig Nagylak felé kell kerülniük. A csanádiak reménykedtek abban, hogy a forgalom beindulása fellendíti a vállalkozói kedvet a községben. Ez eddig csak részben valósult meg. /Vállalkozási lehetőség! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

A hét végén rendezték meg először a Nagylaki Városnapokat. Volt madárkiállítás és hagyományőrző sátor, ahol néhány, népviseletbe öltözött korosabb asszony a szövőszék és rokka mellett mutatta be, hogyan készültek régen a kelmék. Kulturális műsor volt a főtéren. A rendezvényre 350 szlovák és magyar vendéget hívtak meg a környező településekről. /Szepesi Bea: Nagylaki Városnapok saját kasszából. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

A két évvel ezelőtt megtalált, honfoglalás kori magyar temető feltárását végzik az Arad megyei Nagylakon. Ezen a területen X. század végi temető lehetett, nyilatkozta Peter Hügel régész, az Arad Megyei Múzeum igazgatója. Eddig kilenc épségben maradt emberi csontvázat, fegyvermaradványokat és számos dísztárgyat találtak. „A temetkezési szokások, a sírokból felszínre kerülő csontdíszek egyértelműen arról vallanak, hogy magyar temető nyomait tárták fel” – erősítette meg Kopecznyi Zsuzsa régész. /Puskel Péter: Ősi magyar leletek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Aradon december 9-én negyedszer rendezték meg a Csiky-napot a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ez lehetőséget adott a testvériskolák képviselőivel való találkozásra is. A vendégek a mezőtúri, szegedi, békési, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, budapesti, temesvári, dévai és nagylaki iskolák küldötteiként érkeztek Aradra. A Csiky-napon márványtáblát állítanak immár évi rendszerességgel az iskola egykori pedagógusainak, ez alkalomból adják át egy diáknak a tavaly alapított Csiky-díjat. Az idén meghirdetett, testvériskolák közötti pályázat címe Álomvállalkozás volt, amelyen a közgazdaság-szakos diákok vehettek részt. Idén két márványemléktáblát avattak az iskola egykori tanárainak emlékére: Krenner Miklós munkásságát Pávai Gyula tanár méltatta, a tavaly elhunyt dr. Kovách Gézáét pedig Ujj János. A simonyifalvi Szívós László által készített táblákat Seres Géza esperes áldotta meg. /Nagyálmos Ildikó: Álomvállalkozás a magyar iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Király András parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az elmúlt esztendőről elmondta, hogy elkezdődött a közösségépítés, illetve a választási kampányban tett ígéretek beváltása. Az eredmények között van Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósodása, a Nepomuki Szent János-szobor felújítása vagy a Szabadság-szobor újraállítása. Amennyiben a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával az Aradon élő 23 ezer magyar közül 9-10 ezer az RMDSZ-re szavaz, 4-5 városi tanácsos lehetne. Ugyanannyi képviselőt kellett volna a megyei tanácsba juttatnia a megye 49 ezer magyarjának. A megyében az RMDSZ-nek 44 tagszervezete van, közülük 36 vidéki. Az anyagi támogatások jóvoltából sikerült megerősíteni a magyar civil szervezeteket, amelyek mindenütt közösségépítő programokat szerveztek. Az újak közül kiemelhető a zimándújfalui Borostyán Egyesület kiváló munkája, a kisperegi közösségépítő program és az ágyai közművelődési élet felvirágzása. Új szervezet alakult Vingán, lehetőség nyílik a pankotai szervezet dinamizálására, a nagylaki szervezet is jól működik. /Balta János: Legfontosabb a közösségépítés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Radikális nézetei miatt Toroczkai Lászlót több országból, így Romániából is kitiltották már. Ő nem radikális, hanem egyszerűen magyar, vallja. Ezt nem csak Budapesten meri kinyilvánítani, hanem a Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Erdélyben. Ezért meghurcolták, volt része veszedelemben. Legalább négy állam titkosszolgálata figyeli az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenységét. Nemrég úgy döntöttek: június 4-én Trianonban, a békediktátum aláírásának helyszínén emelnek szót a magyarságot ért igazságtalanság ellen. Toroczkait Lászlóval a Vármegyés a véres úton című könyvének kézdivásárhelyi bemutatóján készített interjút a hetilap. A HVIM öt esztendeje tiltakozik június 4-én. Tudatosítani akarják a magyar lakosságban, hogy a trianoni békediktátum évfordulója nemzeti gyász, amikor a kereskedelmi televízióban nem szabadna vígjátékokat sugározni. Bátran ki kell állni az igazunkért, a nemzetközi közvéleményt is a magyar nemzet ügye mellé szeretnék állítani, vallja. Június 2-án gyülekeznek a budapesti Regnum Marianum templom helyén levő keresztnél. Autóbusszal mennek Versailles-ba, a Kis-Trianon palotában folytatják a demonstrációt. Mintegy 500-600 tüntető indul el autóbuszokkal. A titkosszolgálatok működnek, ezt bizonyítja, hogy egy francia szervezet máris ellentüntetést jelentett be Versailles-ban. Persze a francia hatóságok nem adtak rá engedélyt, de a furcsa az, hogy míg a Kárpát-medencében is kevesen tudnak erről a megmozdulásról, már akadnak olyanok Franciaországban, akik ellentüntetést szerveznek. A román vagy a szerb titkosszolgálatok munkája lehet ebben. Az elszakított részekről is jönnek fiatalok. A Kis-Trianon palotában a magyarság köztiszteletnek örvendő személyiségei fognak felszólalni, Erdélyből Tőkés László püspök, Délvidékről Andrási Attila színházi rendező, Felvidékről Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Június 4-e idén pünkösdre esik, amikor sok százezer magyar Csíksomlyóra zarándokol. Ez azt jelenti, hogy Európa két, egymástól eléggé távol eső szegletében egyszerre fog a magyar fohász felhangzani. Toroczkai László mostani idelátogatásakor két órát vesztegelt a nagylaki határátkelő őrszobáján. A román határőrség szervei nem voltak hajlandók megindokolni, miért állították félre az autót, illetve miért szedték ízekre. Az egyik könyvét elkobozták. Egyébként romániai kitiltása alatt végig Erdélyben tartózkodott, a párjánál. Ezt valószínűleg a határőr figyelmetlenségének köszönheti. Toroczkai áprilisban megnősült, felesége Jászvásáron élt, a templomi esküvő idejét a nyár végére halasztották. Szegeden fognak lakni. Toroczkai aljasnak tartja, hogy a családját sem hagyják békén. Számos fenyegetés éri szüleit Szegeden, valószínűleg azért, mert az ő címükre van bejegyeztetve a Hatvannégy Vármegye Alapítvány székhelye. /Dimény Haszmann Árpád: Aki nemcsak Budapesten mer magyar lenni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

Saját birodalomra tettek szert Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium bentlakó kisdiákjai a 2006–2007-es tanévre kialakított I–VIII. osztályos bentlakásban. Az Erdélyi Református Egyházkerület egymilliárd régi lejes támogatása egyetlen visszakapott épület renoválását sem fedezte, viszont elégnek bizonyult a Bagolyvár (Ókollégium) emeletének teljes felújítására. Átépítés nem történt, csak a folyosót osztották kétfele. Jelenleg 15 lakója van a Bagolyvárnak s jó részük a mélyszórványból érkezett. Nagylak, Maroscsúcs, Medvés ötödikesei eddig a szomszédos falu román tannyelvű iskolájába jártak. A nyaranta megrendezett szórványtáborban ismerték s szerették meg a kollégiumot. /Takács Ildikó: A kisdiákoké lett a Bagolyvár. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a Belügyminisztérium sajtóosztályán is tudomást vegyenek a múlt heti magyar-román kormánymegállapodásról. Cseke közbenjárására a Közigazgatási és Belügyminisztérium most már arról tájékoztatta az ÚMSZ-t: Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy 2007. január elsejétől a román állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhassanak Magyarországra. A január elsejei EU-csatlakozás után kilenc határátkelőhelyen – Csanádnál, Nagylaknál, Tornyán, Székelyhídnál, Nagyszalontánál, Borsnál, Érmihályfalvánál, Csalánosnál és Peténél – lehet majd átlépni az országhatárt, egyszeri megállással. Az ellenőrzést a román és magyar határőrök majd közösen végzik. /Cseke Péter Tamás: Mégis utazhatunk jövőre személyi igazolvánnyal Magyarországra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2007 első 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál csupán a személyazonossági igazolvány felmutatásával, közölte a Belügyminisztérium. /Szilveszteri mulatság határátlépéssel. Hétfőn többezren keltek át a határon személyi igazolvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

Nagylaknál a „magyar vámosok” kiürítik a románok gépkocsijainak csomagtartóit, állítólag tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, munkahelyükre visszatérni akaró románokat – írta január 8-án a bukaresti Romania Libera, de a cikk állításait a bukaresti magyar vámattasé cáfolta az MTI-nek. A határátkelőhelyekről már elvonultak a magyar vám- és pénzügyőrség tagjai. Jövedéki ellenőrzés viszont folyik a jövedéki termékek (cigaretta és alkoholtermékek) esetében. Az ellenőrző hatósági emberek pénzügyőrök, akik szúrópróbaszerű jövedéki ellenőrzéssel foglalkoznak. Élelmiszert ezek az alkalmazottak nem ellenőriznek. /Ellentmondó állítások a nagylaki „vámellenőrzésről”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Ökumenikus megemlékezést tartottak Nagyenyeden az 1849. január 8-i vérengzés áldozatai emlékére. Az 1848–49-es forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére és a református egyház támogatásával felújították a megemlékezést ökumenikus istentisztelet keretében. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében emlékezett. Nagyenyed akkoriban egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig sem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sínfalván és sok más településen zajlott a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint zajlott mindez. A felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Még mindig nem lehetséges a közös megemlékezés. /Bakó Botond: Mennyi szándék és tett pusztul el! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

Ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékezett 2007 első vasárnapján Nagyenyed lakossága az 1849. januári 8-i gyászos eseményekre, amikor 800 védtelen magyar gyermek, nő és idős polgár esett áldozatául az öldöklésnek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián Pópa Tibor református, Sándor Botond unitárius lelkészek, valamint Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 158 évvel ezelőtti eseményekről, azok áldozatairól, majd megkoszorúzták a várfal melletti sírok fölé emelt emléktáblát. A Zalatna, Abrudbánya, Verespatak, Magyarigen, Sárd mintegy 5000 magyar lakosát áldozatul szedő vérengzés visszafordíthatatlanul idézte elő az elszórványosodást. /Nagyenyed pusztulásának emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Nagyenyedet földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Nagyenyeden kívül Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. /Bakó Botond: Másfél évszázados mártíromság a Maros menti Athénban. A szabadságharc áldozataira emlékeztek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Mintegy háromszáz teherautó elállta Nagylakon a határátkelőt, tiltakozásul a járművekre kivetett helyi adó miatt. A román kormány január 10-én úgy döntött, hogy eltörli azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy illetéket vessenek ki a járművek határátkelésére. „A kormány elkötelezte magát a szabad közlekedés összes akadályának lebontására, függetlenül attól, hogy valamilyen korlátozást törvény, miniszteri rendelet vagy a helyi polgármester írt-e elő” – mondta Oana Marinescu kormányszóvivő. /Nagylaki állapotok: teherautósok tiltakoznak a helyi illetékek miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A magyarországi nagylaki határátkelő magyar határrendészei sajtótájékoztatót hívtak össze, amelyre első alkalommal hívták meg a román újságírókat, és tagadták azokat a román turisták által felhozott vádakat, miszerint élelmiszereket koboznak el a határon. A magyar vámosok csak a nagyobb mennyiségű cigarettát kobozzák el. Arad polgármestere kijelentette, a magyar vámosok „tisztára mossák magukat egy sor súlyos visszaélés után”, amelyeket újév után követtek el, amikor a külföldön dolgozó román állampolgárok elhagyták Romániát, hogy visszatérjenek munkahelyükre. /A határőrök tagadják a vádakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Marosvásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról, egy román bíró ítéletére alapozva a döntést. A bíró szerint Kossuth Lajos negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felelős. Közben Románia uniós tagállam lett. A Kossuthra rótt vád nem új keletű a román történetírásban. 1996. március 14. óta Kolozsvárott, a Biasini Szálló épületén – a Petőfi Sándor tiszteletére elhelyezett emléktábla alatt – román és angol nyelven írt bronzöntvény hirdeti: „A magyar nemesek 1848-1849-ben 40 ezer románt végeztek ki és 239 falut fölégettek. ” 1850-ben az osztrák, hivatalosnak tekinthető felmérés szerint a román áldozatok száma 4366 főben állapítható meg – a harc közben elesettek száma nélkül. Ugyanezen felmérés szerint az erdélyi magyar lakosság vesztesége – a polgári lakosságot nézve – 7500-8500 főre tehető. George Baritiu román történész 1890-ben hatezer román polgári lakos haláláról számolt be, s a mai napig ezt a számot tartja hitelesnek a mérsékelten liberális román történészgeneráció is. Ha tehát a számokkal „játszunk”, akkor a románok embervesztesége minimum 4366, maximum 6400 fő. Ez nem kevés, de messze van a negyvenezertől. Avram Iancu – a Habsburg-udvar által buzdított – felfegyverzett román csapatai 1848 októberében kisebb hadjáratba kezdtek az erdélyi magyarok ellen. Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849 januárjában Nagyenyeden egy román felkelőcsapat feldúlta a várost, különös kegyetlenséggel nyolcszáz embert ölt meg. A mészárlások Hariban, Nagylakon, Borosbenedeken és Járán folytatódtak. A román–magyar összecsapásokban esett el a márciusi ifjak egyik jeles alakja, Vasvári Pál is. Avram Iancut a magyar forradalom leverése után nem vonták felelősségre. Az enyhülés a kompromisszumra készen álló Nicolae Balcescu fellépésével kezdődött, ő békülő szándékkal fordult Kossuth Lajoshoz. A magyar kormánnyal aláírt „megbékélési tervezet” képezte részben az alapját a magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Vérváddal, tömeggyilkossággal sújtani Kossuthot felelőtlenség. /Kovács Emőke történész: Kossuth Lajos, „a tömeggyilkos”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása nyomán a határrendészet és a jövedéki termékek ellenőrzése területén hatályba lépett változásokról rendeztek konferenciát a magyar és román hatóságok képviselői, valamint fuvarozó vállalkozók részvételével február 2-án, Nagylakon. Bencze József vezérőrnagy, a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) rendészeti főigazgatója közölte, a VPOP több csatornán keresztül is igyekezett megismertetni a közvéleményt a román és bolgár uniós csatlakozás nyomán bekövetkező változásokról. Mivel Románia derogációt kért a dohánytermékekre vonatkozó minimális adómérték bevezetésére, Magyarország mennyiségi korlátozást vezetett be ezekre az árukra. /Változások a román–magyar határon folyó ellenőrzésekben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A két Nagylak, a magyarországi és a romániai település polgármesterei a román részen találkoztak július 3-án, hogy megbeszéljék közös ügyeiket. Nagylak településből kettő van Trianon óta. Az Arad megyei Nagylakot mindenki ismeri, hiszen ott van a határátkelő Magyarországra. A kisváros hatszáz lelkes részét Trianon után Magyarországhoz csatolták, ebből lett a Kisnagylak, amely jelenleg önálló községként működik. A két település között 2002-től van testvérkapcsolat. A találkozón téma volt a közös szennyvízkezelés /Both Abigél: Nagylakok találkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Hatodik alkalommal tartották meg Pécskán az Arad Megyei Kisebbségi Néptánccsoportok Találkozóját. A színvonalas műsorban felléptek a kisiratosi és majláthfalvi magyar csoportok, a vingai bolgárok, a nagylaki szlovákok táncosai, és természetesen a házigazda Búzavirág “apraja-nagyja”. /(ij): Folklórfesztivál Pécskán Utolsó megemlékezés Dávid Ferenc közel száz éves emlékcellája előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Nagylakon nyitná meg második tiszteletbeli konzulátusát Szlovákia, nyilatkozta Dagmar Repcekova, Szlovákia romániai nagykövete. Bár Nagylakon csupán egy szlovák vállalkozás telepedett meg, az országban több mint 250 szlovák társaság működik. „Szeretnénk, ha a jövőben a szlovákok lakta településekre érkeznének a befektetők” – utalt arra, hogy Nagylakon négyezer szlovák lakos él, így ők képezik az összlakosság 47,47 százalékát. Jelenleg a Bihar megyei Nagyszalontán működik tiszteletbeli szlovák konzulátus. /Újabb konzulátus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Elhunyt Ondrej Stefanko, a Szlovákián kívüli legjelentősebb szlovák nyelvű író. 1949. március 18-án született Temesváron, a nagyváradi főiskola Fizika-kémia szakát végezte el 1972-ben. 1977-ben Pozsonyban jelent meg első verseskötete Dva hlasy (Két hang) címen. További 15 verseskötete jelent meg az évek során, valamint több prózakötete is – főként esszékből és fordításokból. A román–szlovák kétnyelvű Oglinzi paralele-Rovnobezné zrkadlácímű folyóirat megalapítója és haláláig főszerkesztője. Nagylakon megalapította az Ivan Krasko Könyvkiadót, amely szlovák alkotók műveit adta ki román nyelven és fordítva. Temetésére február 22-én lesz Nagylakon. /Kiss Károly: Ondrej Stefanko (1949–2008). = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is részt vett egy közös PHARE CBC programban, ezúttal A kulturális identitás számít témakörben. A DKMT Eurorégióban meglévő szellemi örökség megőrzéséért folytatott határon átívelő program keretében az Arad megyei Nagylakon, Pécskán, Vingán, Fűzkúton (Fiscut) és Féregyházon (Firiteaz), valamint a Csongrád megyei Deszken, Kiszomboron és Magyarcsanádon a román és a magyar néprajzkutatók által végzett dokumentációs munka eredményeiről augusztus 22-én számolnak a résztvevők Aradon. Ez alkalommal mutatják be a kutatások eredményeit összefoglaló dokumentumfilmet és -kötetet is. /Kiss Károly: Számít a kulturális azonosság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./