Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyajta (ROU)
160 tétel
2003. október 23.
"Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"
2003. november 20.
"Nov. 18-án megkezdődtek a XI. Erdővidéki Közművelődési Napok Nagyajtán. Az iskolások kézműves foglalkozásokon és megzenésített gyermekversekből összeállított koncerten szórakoztak, mások vetített képes előadáson és könyvbemutatón vettek részt. A Kós Károly tervezte nagybaconi református imaház is szűknek bizonyult a baróti Kelekótya együttes előadóestjén. A kisbaconiak meglepetéssel rukkoltak elő: az iskolások gyűjtötte 150 ezer lejt adományoztak az Erdővidéki Tájmúzeum létrehozásán fáradozó Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnek. Másnap ismét a nagyajtai iskola volt a rendezvény házigazdája. Bemutatták Papp Annamária Szögesdrót és Benkő Levente Székely golgota című könyvét. Elhangzott: a második világháborús hadifogság és internálás emlékei, a levéltári és elbeszélt adalékok tisztázzák, mi történt magyarok százezreivel 1944-45-ben. /Anita, az óvodás múzeumalapító. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./ Olaszteleken mindenki kénye-kedve szerint szórakozhatott. A Tamási Áron Színház bábtagozata után este fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. Az erdővidéki kulturális életbe tavaly visszatérő Tókos Melinda Erdőfülében Eldalolom valamennyi énemet című zenés előadóestjét mutatta be. /(hecser): Jó zene és könyv (XI. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"
2004. február 2.
Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2004. április 20.
Erdővidék településéről, Nagyajtáról szól a Falufüzetek-sorozat 15. kiadványa. A 935 lakost számláló falu többségében magyar, ennek fele unitárius, őket számban követik a reformátusok, majd a római katolikusok. Nagyajtán működik a Kriza János Művelődési Otthon, az iskola is a Vadrózsák írójának nevét viseli. A Falufüzetek-sorozat szerkesztője Veres Péter. /(barabás): A Falufüzetek újabb kiadványa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./
2004. május 6.
Tizenötödik darabjához ért az unitárius falufüzetek sorozata, amelyet immáron az Illyés Közalapítvány, külföldi intézmények, az amerikai egyesült államokbeli unitárius-univerzalista egyesület és az egyházközségek támogatnak. Néhai Imreh Domokos unitárius kántortanító és Kisgyörgy Zoltán által írt árkosi kötetet másodszor is kiadták. A sorozat új füzete Nagyajtát mutatja be. A sorozat alapító szerkesztője Gyerő Dávid püspöki tanácsos, utódja Szabó László unitárius missziós lelkész, egyházi közügyigazgató.    Nagyajta bemutatását, a nemzeti és felekezeti megoszlást, az unitárius egyház és műemlék vártemplomának történetét, valamint a község jeles szülötteit Fekete Levente unitárius lelkész mutatta be. A református egyházról, templomról és felekezeti iskoláról Nagy Ká­roly Kázmér lelkipásztor írt. Az iskolatörténetet, a Kriza János Emlékbizottságot és Alapítványt Barabás Mihály filológia szakos tanár, az iskola igazgatója jegyezte. A sorozat eddig megjelent füzetei: Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka, Siménfalva, Fiatfalva, Küküllődombó, Nyárádgálfalva, Szentgerice, Várfalva és Nagyajta.  /Kisgyörgy Zoltán: Falufüzetek: Nagyajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2004. május 10.
A Falufüzetek címen ismert sorozat 15. kiadványa a Kovászna megyei Nagyajta községről szól, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a helyi unitárius egyházközség és a székelyudvarhelyi Litera kiadásában jelent meg. Nagyajta 953 lakosából 871 magyar, 77 román, 4 roma és 1 német, felekezeti megoszlás szerint 487 unitárius, 270 református, 100 római katolikus, 69 görögkeleti, 11 adventista és 3 görög katolikus. A füzet bemutatja a nagyajtai unitárius egyházközség rövid történetét, a nagyajtai erődített vártemplom históriáját, orgonáját és harangjait. Nem maradt ki hasonló a nagyajtai református egyházközség bemutatása, a felekezeti iskolák rövid története sem. /Fejér László: Nagyajta kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2004. június 22.
Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 28.
Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2004. június 29.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Nagyajtai Unitárius Egyházközség gondozásában látott napvilágot 2003 decemberében a Falufüzetek 15., Nagyajtát bemutató kiadványa /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ a 986 lelket számláló Nagyajta földrajzi, történelmi-társadalmi, kulturális vonatkozásait tárja fel. A falu központjában van a Kriza János Művelődési Otthon. A kötetben szó esik a helyi unitárius egyházközség múltjáról és a nagyajtai erődített vártemplom történetéről és a híres nagyajtaiakról, többek között Kriza Jánosról is. Mellszobra – Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotása – a költő születésének 180. évfordulójára, 1991-ben készült el. A nagyajtai református egyházközséget Nagy Károly Kázmér református lelkész mutatja be. /(nj): Falufüzetek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2005. január 17.
Koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség újpesti szervezete, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Horthy Miklós Társaság a Magyar Nemzeti Múzeum előtti téren január 16-án Budapesten. Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, ekként tiltakozott hazája megszállása ellen. Bauer Sándor Jan Palach mártíromságát követte, amikor 1969. január 20-án halt önkéntes tűzhalált a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Ceausescu-rendszer ellen hasonlóan protestált 1970-ben a börtönből kiszabadult nagyajtai Moyses Márton, amikor Brassóban a megyei pártbizottság székháza előtti téren felgyújtotta magát. /A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
2005. május 13.
Halálának 35. évfordulóján, május 15-én Moyses Mártonra emlékeznek Nagyajtán. Az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal szolidarizáló, emiatt meghurcolt és súlyos börtönre ítélt egykori egyetemi hallgató 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát, május 15-én pedig belehalt sérüléseibe. A nagyajtai megemlékezésen emléktáblát lepleznek le a szülői ház falán, és bemutatják Benkő Levente Moysesről írt „Bűn volt a szó” című könyvét. /Moyses Mártonra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2005. május 17.
Május 15-én Nagyajtán Moyses Mártonra, a néhai egyetemi hallgatóra emlékeztek, akit az 1956-os magyar forradalommal való együttérzése, a kommunista rendszert bíráló szavai miatt 1960–62 között börtönbe vetettek, és aki a megaláztatást nem bírva 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt felgyújtotta magát, három hónap múlva, május 15-én pedig 29 éves korában belehalt sérüléseibe. Az Amerikából hazatérő Arany Tibor, a legendás pesti srácok egyike elhatározta, hogy a székely fiú emlékére is bronztáblát fog állítani, mert ott a helye a szovjet megszállás ellen szintén önkéntes máglyahalált halt Jan Palach prágai cseh egyetemista és a kommunizmus ellen ugyanígy tiltakozó Bauer Sándor mellett. Arany Tibor a Moyses-bronztáblát Nagyajta községnek adományozta. Leplezték Kiss Levente képzőművész alkotását, amelyen Moyses Márton gimnazistakori arcképe látható, alatta ezzel a felirattal: „Ebben a házban élt 1941 és 1970 között, a börtönből való szabadulása után itt volt a kényszerlakhelye, innen indult az önkéntes tűzhalálba Moyses Márton mártírköltő, az erdélyi tudományosság nagy ígérete.” Tófalvi Zoltán, 1956 erdélyi eseményeinek és utóéletének kutatója beszédében a magyarság egyik legnagyobb mártírjának nevezte Moysest. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Elek, Moyses Márton egyik legjobb barátja és elítélt sorstársa felfelé hulló csillagnak nevezte Moysest, Józsa Árpád Csaba volt politikai fogoly pedig arra emlékezett, hogy napokkal az 1956. november 4-i szovjet katonai támadás után Moysesszel és másik két iskolás társukkal hogyan vágtak neki a román–magyar határnak, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak. A Krónika munkatársa, Benkő Levente a Moyses Márton életpályáját és kálváriáját összefoglaló, Bűn volt a szó című könyvének bemutatóján kiemelte: az atomfizikával, magas szintű matematikával, folklórgyűjtéssel és nemzetpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozó Moyses gondolkodása évtizedekkel megelőzte korát. /Moyses Mártonra emlékeztek a háromszéki Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 20.
Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 28.
Jó ideje gondot okoz nem egy háromszéki település életében a migráció. A „vándorlásban” a romák járnak élen. Évek óta megfigyelhető az „érkező” népesség illegális helyfoglalása is. Bölön, Nagyajta, Hídvég, Előpatak, de Magyarhermány is – hogy csak néhány példát említsünk – a számottevően megugrott migráció gondjával küzd, mely váratlan problémák elé állítja a helyi tanácsokat, a szociális segély biztosításában is. Az utóbbi években akár ezres számokban is kifejezhető lakosságmozgás tapasztalható. A Háromszékkel szomszédos Brassó megyei települések egyike-másika az övezet elhagyására ösztönözte az ott élő romákat. Az Olt szabályozása révén keletkezett „senki földjén” egy új település is létrejött ilyen beköltözőkkel. Személyi igazolványuk nincs, vagy ha van, semmiképpen sem jelez háromszéki otthont, de ők itt élnek. Számuk rohamosan növekszik, elkerülhetetlenné vált számbavételük. A rendőrség most próbál tiszta képet nyerni. A Kovászna Megyei Tanács tervet dolgozott ki lakássorok felépítésére a romák számára. A roma lakásépítés problémája fölvetődött Borbély László szaktárcavezető háromszéki látogatása során is. A minisztérium megpróbál segítséget nyújtani, de azt is igényli, hogy az érintett települések saját erőforrásokat is igénybe véve, közösen összefogva próbáljanak megoldást találni. /(Flóra Gábor): Nagy számban érkeznek Háromszékre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2005. június 27.
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./
2005. augusztus 19.
A nagyajtai unitárius erődített vártemplom északnyugati sarokbástyájának felújítását 2000-ben kezdték el, de egy év múlva pénzhiány miatt kénytelenek voltak abbahagyni a munkálatokat. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál nyert pályázatnak köszönhetően a hónap végére befejezik. A felújítást követően a bástyában a falu kulturális és ipartörténeti múltját bemutató, valamint kézműves-kiállítótermet alakítanak ki. Sürgős lenne a délkeleti sarokbástya restaurálása is. /(hecser): Megújul a sarokbástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./
2005. szeptember 7.
A vidék unitárius lelkészei, élükön Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperessel, már a tragédia másnapján az árvízsújtotta székelyföldiek segítségére siettek. Csakhamar 60–80 ember érkezett a környékbeli falvakból, Gagy völgyéből, de Nagyajtáról, Vargyasról is. Annyi önkéntes érkezett, hogy minden családhoz akár 4–5 ember is mehetett iszapot hordani, takarítani. A hétvégi segítő akciót az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége szervezte, szeptember 2-án összesen 56 lelkész dolgozott a sáros-romos udvarokon. Az árvíz pusztította falvak segítésében az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet is kivette részét. Szabó László ODFIE-elnök és csapata Kobátfalván, Nagykadácson, Székelyszentmihályon is tevékenykedett, gyakorlatilag reggeltől estig. /Közmunkázó unitárius lelkészek Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2005. október 12.
Negyvenezer alá csökkent /39 933/ a háromszéki tanulólétszám. Az óvodai és diáknépesség 850-nel kevesebb a tavalyinál és 7551-gyel kevesebb a nyolc évvel ezelőtti tanévkezdéskor jegyzettnél. A 2005/2006-os tanévben folytatódik a gyermeklétszám-csökkenés, Kovászna megyében minden tanévben közel ezerrel kevesebb diák kezdi meg tanulmányait, mint ahányan a rendszerből kilépnek. A diáklétszám csökkenése nem vezet egyenes arányban az osztályok számának csökkenéséhez, mivel az apadás szétszórtan jelenik meg az egész megyében, így a falvakban egyre többen tanulnak alacsony létszámú, illetve összevont osztályokban. A megyében tizenöt elemi iskolás, tizenhat gimnáziumi diák és huszonegy óvodás tanul 1–14 közötti, úgynevezett kis létszámú magyar osztályban, illetve csoportban, és 1462 magyar elemista, illetve 360 magyar gimnazista tanul összevont osztályban. A legkirívóbb eseteket a román tagozatos VIII. osztályosok körében jegyzik, ahol olyan diák is van (Martonos, Nagyajta), aki egyedül tanul egy osztályban. Idén városon is megjelentek a kis létszámú, illetve összevont osztályok, amelyeknek működése a 2007. január 1-jétől induló fejkvóta szerinti finanszírozással kérdésessé válik – véli Keresztély Irma főtanfelügyelő. Egyes kis egységek bezárására és pedagógusok elbocsátására lehet számítani. /(fekete): Negyvenezer alá csökkent a tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2005. október 12.
Az Erdélyi Unitárius Egyház október 13-14-ére meghívta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a képviselőit, hogy helyszíni bemutató keretében beszámolhasson azoknak a pályázati támogatásoknak a felhasználásáról, amelyekkel négy, unitárius tárgyi emlék restaurálását/felújítását tette lehetővé. Nagyajtán a templomerőd sarokbástyájának felújítása befejeződött. Nem halogatható feladat magának a templomnak a felújítása is, amely főleg az ismétlődött földrengések és a nem egészen szakszerű karbantartás következtében ma rossz állapotban van. Nyárádszentlászlón van az egyik legrégebbi (14. századi) és építészeti szempontból is az egyik legérdekesebb unitárius templom, amelyet a templomhajó vagy a máig fennmaradt gótikus ajtókeret jelentős nemzeti örökséggé tesznek. Elkészült az említett ajtókeret helyreállítása, a szószékkorona, a festett-kazettás mennyezet és az úrasztala restaurálása is. Mára a templom engedélyezett kivitelezési dokumentációja is rendelkezésre áll. A tényleges munkákat előreláthatólag 2006-ban kezdik meg. A rossz útviszonyok miatt nehezen megközelíthető Magyarszentbenedeknek középkori temploma van, amelynek 1701-ből származó festett-kazettás mennyezete a legrégebbi erdélyi kazetta-födémek egyike. Tíz évvel ezelőtt komoly repedések jelentek meg a templom falán, a torony fokozatosan süllyedt. Megtörtént a kazettás mennyezet restaurálása. A Házsongárdi-temető „unitárius Pantheonjának” legreprezentatívabb síremléke Brassai Sámuelé, az „utolsó erdélyi polihisztoré”. A díszes síremlék puha mészkőből épült. Megtörtént a síremlék restaurálása. /Jakabffy Tamás: Felújított műemlékek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 29.
Öt év munka után befejezték Nagyajtai unitárius erődített templom északnyugati bástyája helyreállítását. Az ünnepségen megjelent dr. Szabó Árpád unitárius püspöke, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) több tisztségviselője. Fekete Levente helyi lelkész rövid megnyitóbeszédében hangsúlyozta: minden egyes, helyére állított kő a jövő biztonságát jelenti. /(hecser): Nagyajta helyreállított kövei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
2005. november 26.
Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2006. április 6.
Hazaérkezett a Kovászna megyei Nagyajtára az a kis csapat, mely székelykaput „állított” Párizs elővárosában, Fresnes-ben. Kriza János szülőfalujában ugyanis az elmúlt 16 év alatt közel száz francia személy fordult meg – magyarázza Bartha István könyvtáros, faragómester, a nagyajtai küldöttség tagja. 1990 óta testvértelepülés a francia város. Eddig a franciák küldték a segélyszállítmányokat, idén viszont a nagyajtaiak mentek és székelykaput állítottak, a homlokzatán a „Le symbole de l'amitié Fresnes-Nagyajta, 2006” felirattal. A franciák segítenek a nagyajtai kultúrotthon javításában, a korábbi huszárlaktanya szabadidő-központtá átalakításában. A székelykapuért cserében a fresnes-iek egy mikrobuszt adományoztak, hogy megkönnyítsék a közlekedést. /Kisgyörgy Réka: Székelykapu Párizsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 6.
Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2006. április 21.
Egyed Csaba a baróti magánerdészet vezető-főmérnöke és a 2002-ben alapított, Erdővidék nevű erdőtulajdonosok szövetségének vezetője nemrég tért haza Gyulafehérvárról, ahol az Erdőrendtartó Országos Egyesület közgyűlését tartották. Azt tapasztalta: nincs meg a politikai akarat a jelenlegi kormány részéről a teljes tulajdonjog visszaállítására. Az említett egyesület határozatot hozott: bepereli az Erdészeti Minisztériumot, amely korlátozni igyekszik a magánerdészetek jogkörét. Tájékoztatóját azon a székházavató ünnepségen mondta el, a Kovászna megyei Bölönben, ahol nemrég ünnepélyes keretek között megnyitották a baróti magánerdészet hármas számú erdészeti kerületét. Ehhez a kirendeltséghez tartozik Bölön, a szomszédos Nagyajta és csatlakozási óhaját nyilvánította ki Hídvég község is. A kirendeltség főmérnökének Balási Dénes fiatal erdőmérnököt nevezték ki. Ide tartoznak a környék közbirtokossági, egyházi és magánerdőit kezelő és őrző erdészek is. A bölöni önkormányzat kezdeményezése példamutató, mert megkönnyíti az erdőtulajdonosok vagyonával kapcsolatos ügyes-bajos dolgok rendezését. /K. R.: Magánerdészet, merre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. július 15.
Nagyajtán a községi könyvtár nyáron is van. Nemcsak könyvtár, hanem helytörténeti kutatóközpont is. Tízezer körüli kötete van a községi könyvtárnak, ebből mintegy nyolcszáz román nyelvű. Ajtán azonban a kétszáz olvasó közül sokan nyáron is látogatják a könyvtárat. Itt őrzik az egykori olvasóegylet, a daloskör s a sporttevékenység történetére vonatkozó kordokumentumokat is. Bartha István helytörténeti kutatómunkát végez.  A könyvtár a községháza épületében működik. Itt székel a Nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör is. Minden kórustalálkozón jelen vannak, legutóbb a baróti református templomavató ünnepség előtt léptek fel. A kör karmestere Péter Géza tanár. Ebben az évben lesz a nagyajtai daloskör 125. évfordulója. Állandó jelleggel működik egy népi zenekar is. Bartha István szabadidejében faragással foglalkozik. Sok munkája, kopjája van a környéken. Tehetségéről tanúskodik egy székely kapu Fresnes-ben, Párizs külvárosában. Legutóbb Budaőrsön állítottak fel egy Bartha-féle nagyajtai nagykaput. /(kisgyörgy): Ahol a nyár nem szünidő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./
2006. augusztus 9.
A sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság adatbázisát bővítik azok az építészhallgatók, akik ezekben a napokban a háromszéki kúriafelmérő-program keretében végzik egyetemi gyakorlatukat. A folyamatosan pusztuló épített örökséget leltározzák, dokumentálják, adataik alapján bármikor elkezdhető egy épület helyreállítása. Ez a második év, amikor a Kolozsváron tanuló építészhallgatók közül néhányan itt dolgoznak, a fiatalok korábbi munkáját felhasználták a tavaly megjelent Kúriák földje – Háromszék című könyv összeállításánál is. A kéthetes diáktábort Hlavathy Izabella és Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi építészmérnökök kezdeményezték. Az egyetemisták vizsgálják az uzoni, szentkatolnai, csernátoni és nagyajtai önkormányzatokhoz tartozó kúriákat, a mostani munka után nyolc udvarházról lesz több információ. /(mózes): Megörökítik az eltűnő épített örökséget (Kúriafelmérő-program Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2006. október 24.
Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2006. december 22.
Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2007. február 14.
Az Iskola Alapítvány pályázati űrlapjának kiadását Nagyajta alpolgármestere, Barabás András az RMDSZ európai parlamenti választásokon való indulását támogató aláírástól tette függőé. Közölte, hogy akik Tőkés Lászlónak aláírtak, az idén elesnek a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatástól. A postahivatalban dolgozók megerősítették ezt, de nevük elhallgatását kérték. Később Barabás András /az újságíró előtt/ tagadta a vádakat, ha mondott is olyat, viccből tette – állította. Barabás pert helyezett kilátásba a nyilatkozók, valamint a Háromszék ellen, ha jó hírnevét csorbítják. /Hecser László: Feltételhez kötik a pályázati űrlapok kiadását (Incidens Nagyajtán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2007. július 4.
Baróton kilenc kórus részvételével tartották a XIV. Zathureczky Gyula Kórustalálkozót, majd az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja következett. Az ünnepi istentiszteletet Csiha Kálmán, nyugalmazott református püspök tartotta. A Csala kürtje fúvószenekar térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes állt közönség elé. Végül mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.,,Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja” – áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. /Hecser László: A kettős erő: a templom és a dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./