Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. július 1.
Csángó balladabemutatóval nyitja meg idei évadját júl. 2-án a Margitszigeti Színpad. A felkelő nap háza című produkció első része Lakatos Demeter szép versének címét viseli: Ott, hol a nap minden este leszentül. Irodalmi táncképekkel mutatják be a moldvai csángók múltját, jelenét. A második rész a Csángó requiem című táncballada. Mindkét rész Kallós Zoltán gyűjtésére épül. A balladát a Válaszút Táncegyüttes mutatja be, a rendező-koreográfus Diószegi László. A Csángó requiem táncballadát tavaly Gödöllőn, a szabadság napján mutatták be először. /Majoros József: Csángó ballada a Margitszigeten. = Magyar Nemzet, júl. 1./
1993. július 3.
Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./
1993. július 15.
"A román sajtó rémhírekkel riogatja olvasóit. P. Leonard a Desteptarea lapban kifejtette: "a magyarok a Szeretig terjedő Nagy-Magyarország megalapozásáért tevékenykednek, amikor a csángókat segítik." Ugyanezen lap másik cikkírója a magyarosítás vádjával illette a csángókat felkaroló magyarságot, míg a Romanul Liber Szabófalvi feltételezések és ellenvetések címmel a moldvai katolikusok magyar eredetét is megkérdőjelezte. Hasonló cikkek gyakran napvilágot látnak. A román szélsőségesek azt állítják, hogy a magyarok segélyszállítmányokkal szédítik a csángókat. Hogy mennyire nem így van, azt igazolja például az a tény, ami még a hetvenes években történt: Székelyudvarhelyen évente megrendezték a Kalála elnevezésű folklórfesztivált. A csángó vidékeket erről csak titkokban lehetett értesíteni. A csángók, kikerülve a milícia által ellenőrzött utakat, erdő-mezőn át érkeztek a fesztiválra. Nem volt segélycsomag, de volt nemzeti öntudat. Érdemes idézni egy megható levélből. Székelyföldön táborozó csángó gyermekek írtak a vendégül látó családoknak: "Kedves nenic es bacsic! Ne horögudunoc hodi nem tudoc modorul irnii es socon cozolunc nem tudunc modorul beselni. Nodon sepen cosonom hod mii Dormaner és Szotomaro dermechec i tonultunc" enechelni is imadkozni modorul." - A székelyudvarhelyi Bálint Mózes, a Csángó Szövetség tevékeny tagja naplójában megjegyezte, hogy a magyar sajtóban is találni nívótlan írásokat a csángókról. /Dunától Szeretig. = Magyar Fórum (Budapest), júl. 15./"
1993. július 23.
Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./
1993. július 23.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy részes cikksorozatban számolt be az erdélyi kisebbségi sorsról, elkísérve a FUEV küldöttségét. Először a csángókról olvashattunk Egy elfeledett népcsoport: a csángók alcímmel. Az RMDSZ és a csángók képviselői a moldvai katolikus papságot a csángók elnemzetlenítésének támogatásával vádolják. - A kétmilliós erdélyi magyarság azonosságtudatának megőrzésében segítettek a magyar történelmi egyházak, ugyancsak segített az ökumenizmus. - A kisebbség harcol az anyanyelvi oktatásért. - Különösen szembetűnő a biztonsági erők jelenléte a magyarlakta területeken. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jún. 7.,8.,12.,19., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.,21.,22.,23./
1993. július 29.
Czegő Zoltán emlékezett hajdani egyetemi társára, Kerekes Sándorra. Ő volt a legtehetségesebb, a szigorú Zörgő Benjámin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszékre kerül, de ezt nem engedték. Czegő Zoltánnal várták Bukarestben, hogy hova nevezik ki őket, Kolozsváron egyetemet végzetteket. Akkor hallották egy román tanár döntését, akiktől a román végzettek moldvai, dobrudzsai kinevezést vártak, hogy addig ez nem lehet, amíg a magyar települések üres állásait be nem töltik román tanárokkal. Kerekes Sándor Székelyudvarhelyre került, a tanítóképzőbe. 1965-ben Kerekes Sándor letépett egy román zászlót. Ezért bebörtönözték. Hosszú évek múltán szabadult fogatlanul, félkopaszan. Nem taníthatott, fizikai munkás lett. Elhagyta az országot és Bécsben, betegen meghalt. /Czegő Zoltán: ?És mégis elüldözés. A kései megtalálás bánatával.= Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. augusztus 3.
Tóbiás Áron Szabófalvára, a moldvai csángó faluba látogatott. Itt élt és írta verseit Lakatos Demeter /1911-1974/ csángó népköltő. Első versét /Falevelek hulladoznak/ még Dsida Jenő közölte 1935 novemberében Kolozsváron, a Keleti Újságban. Halála után jelent meg egy kötet verseiből /Csangú strófák, Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1988/. Tóbiás Áron Szabófalván meglátogatta Perka Mihály tanárt, aki Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, majd visszatért szülőfalujába, Szabófalvára, azóta is itt tanít. /Tóbiás Áron: csángó magyarok között. Moldovának szíp tájaind?= Magyar Nemzet, aug. 3./
1993. augusztus 8.
"Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./"
1993. augusztus 14-15.
Júl. 21-31-e között négy ország negyven magyar néprajz szakos egyetemi hallgatója és középiskolása vett részt falukutató táborozáson a Bogdánd szomszédságában levő Szilágyszéren, dr. Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum kutatója vezetésével. Tavaly a moldvai csángóknál, Luizikalagorban végeztek hasonló gyűjtést. /Gál Éva Emese: Falukutató tábor Széren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./
1993. augusztus 17.
A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./
1993. augusztus 26.
"A Vatikán minden évben kiadja a pápai évkönyvet, amely a főpapok adatait közli. Ioan Robu bukaresti érsek hamis adatokat juttatott el a Szentszéknek. Az érsek ugyanis Kézdivásárhelyen született, 1944 novemberében, Rab János néven anyakönyvezték. Később, amint emelkedett az egyházi hierarchiában, kellemetlenné vált számára a magyar név és - a titkosrendőrség segítségével - kikapartatta az eredeti anyakönyvi bejegyzést. Egy idős szerzetes meg akarta akadályozni a hamisítást, ezért őt a Securitate emberei félholtra verték. Az okirat-hamisító főpap ellen eljárást kezdeményeznek a Vatikán püspöki kongregációjánál. Robu tiltotta meg a magyar imádságot és szentmisét a moldvai csángóknak, ez ellentmond a II. vatikáni zsinat rendelkezéseinek. /A "román" érsek félrevezette a Szentszéket. = Magyar Fórum, aug. 26./"
1993. szeptember 3.
Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1993. szeptember 10.
"A Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa, Reihald Olt beszámolt a moldvai csángókról, nehéz helyzetükről, a magyar nyelvű misék hiányáról. Amikor egy néprajzkutató a népi kultúráról, a szokásoktól kérdezett egy moldvai papot, az megvetően válaszolt: "Ezeknek az idiótáknak nincs népi kultúrájuk." /Mások szemével. Egy elfeledett népcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ "
1993. október 14.
Tőzsér Józsefet évtizedeken át a csíkszeredai Könyvet postán szolgáltatás megteremtőjeként ismerték. Az 1989 után Magyarországról érkezett könyvadományt nem osztották szét, mondta, hanem eladták és ebből létrehozták a Kriterion Alapítványt és az Erdélyi Fiatalokért Alapítványt. Az első most főleg egy nyomda építésével foglalkozik, amellett, hogy kulturális támogató jellege van, Domokos Géza az elnöke, a második alapítvány kispénzű szülők gyermekeinek ad ösztöndíjat, egyetemistáknak is, valamint kollégiumot tart fönn Csíkszeredában. A kollégiumban ingyenes ellátásban részesülnek a körzet rászoruló tanulói és egy csoport moldvai csángó gyermek. Ennek, az Erdélyi Fiatalokért Alapítványnak Tőzsér József az elnöke. Tőzsér továbbra is könyvterjesztéssel foglalkozik. Beszámolt arról is, hogy 1990 után havonta hoztak be egy kamionnyi könyvet, most három kamionnyit hoznak, az érdeklődés tehát nő. /B. Kovács András: Változások a könyvpiacon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1993. október 15.
Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy érvényt szereztek a Kovászna megyei prefektus rendeletének /román iskolákat kell indítani mindenütt/. Összesen öt helyen indítottak új román tagozatot: Nagyajtán egy hetedikes tanulónak indult román osztály, Középajtán két tanulónak, Szentkatolnán négy tanulónak, mind a négyen moldvai cigányok, Kézdimartonoson három tanuló (közülük ketten magyarok) miatt létesítettek román osztályt, Málnásfürdőn egy alsótagozatos csoportot állítottak fel. /Botos László: Egyfős osztály is indult. = Új Magyarország, okt. 15./
1993. november 4.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 4.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 12.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1993. november 19.
"Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./"
1993. november 26.
"Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
1993. november 27.
"A nyugati sajtó világgá röpítette a hírt, hogy Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek Kézdivásárhelyen született, a város a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, ő pedig a iasi érsekséget tüntette fel, tehát hamisított. Robu hevesen tiltakozott a "vád" ellen. Iochom István utánanézett: valóban Kézdivásárhelyen született, 1944, nov. 6-án, a római katolikus plébánia anyakönyvében megtalálható a bejegyzés: "Joannes rom. cath. Kézdivásárhely, Kanta utca 6.", apja Petrus Robu rendőr. II. János Pál pápa a tiltakozások ellenére nevezte ki őt a moldvai csángók főpapjává. /Iochom István: Ioan Robu érsek Kézdivásárhelyen született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./"
1993. november 29.
Nov. 29-étől kezdődően a Moldovai Köztársaság is bevezette új pénznemét, a moldvai lejt, amely a rubelt, illetve a rubelkupont váltja fel. A beváltásnál 1 lej=1000 rubel. Az új pénz dec. 2-ától érvényes. /Moldova új pénzneme. = Pesti Hírlap, nov. 29./
1993. november folyamán
"1992. áprilisában ritkaságszámba menő kötet jelent meg Budapesten: Búcsú az ifjúságtól, Lakatos Demeter verseit tartalmazza. "Van egy költője a csángómagyaroknak, a neve Lakatos Demeter" - igazított el Domokos Pál Péter, a kötet gondozója, aki saját költségén adta ki a verseket. Lakatos Demeter 1911-ben született Szabófalván. Szabófalva lakói 1761-ben levelükben elpanaszolták, hogy nincs magyar papjuk, aki magyarul misézzen. Gondjuk nem oldódott meg, hiába adott hírt Rómának az anyanyelvű paphiányról Batthyány Lajos erdélyi püspök. Lakatos Demeter román iskolába járt /magyar nem volt/. Első versét 1935-ben Dsida Jenő közölte Kolozsváron, a Keleti Újságban. Lakatos Demeter Szabófalván élt. Bartis Árpád 1969-ben meglátogatta Lakatos Demetert, aki akkor éppen házi őrizetben volt, mert magyarul verselt és Magyarországra is ellátogatott. Verseit dugdosták barátai, Bartis Árpád Bajkó Sándorral együtt megőrizte és eljuttatta Domokos Pál Péterhez a verseket. Lakatos Demeter haláláig, 1974-ig őrizte verseivel a magyar nyelvet. /Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), nov.- 16. sz./"
1993. november folyamán
"A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./"
1993. december 8.
A Bákó megyei sajtóban újból támadni kezdték azt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a lapok magyarosító összeesküvésről cikkeztek. B. Kovács András sorra kérdezte a Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában tanuló csángó gyermekeket, akik elmondták, azért vannak itt, hogy magyarul, anyanyelvükön tanuljanak. Borbáth Erzsébet magyartanárnő meglepődve olvasta, hogy magyarosítási folyamat zajlik, hogy román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarrá legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szülők szabad akaratukból hozták ide gyermekeiket, továbbá a román újságíró az ő szavait is idézte, holott nem is járt náluk, az iskolában az újságíró. /B. Kovács András: A magyarosítás újabb esetei. = B. Kovács András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1993. december 15.
Évente tartanak csángó fesztivált Jászberényben. Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes művészeti vezetője emlékezett a kezdetre. 1990 elején Kallós Zoltán kalauzolásával több moldvai csángó faluba eljutott, itt ismerhette meg a moldvai népi táncot és zenét. A Jászsági Népi Együttes nemzetközi táncház- és zenész táborba meghívták a moldvai csángókat is, főleg a klézseieket. Az első csángó fesztiválon, 1990-ben meghalt Hodorog Luca néni Lőrincz Györgné. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Jászberényben temessék el. A következő évben, 1991-ben megrendezték az első Csángó Fesztivált majd konferenciát Jászberényben. A mostani harmadik fesztiválon erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és vajdaságiak is szerepeltek. /B. Kovács András: Jászberényi csángó zarándoklat.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1993. december 16.
Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./
1993. december 29.
Budapesten, a Marcibányi téri Művelődési Központban minden szerdán csángó táncház van. Az Almási téri Szabadidő Központban pedig a fővárosban élő moldvai csángómagyar fiatalokat tanítja két tanárnő, dr. Dessewffy Anna és Szőcs Anna. Dr. Dessewffy Anna 30 éve jogász, aki 1991 nyarán egy hónapig tanított Rekecsinben csángó fiatalokat magyarul írni, olvasni, Szőcs Anna révén ismerkedett meg a csángókkal. Szőcs Anna Pusztina faluban született, majd Sepsiszentgyörgyre jött szakközépiskolába, ott döbbent rá arra, hogy magyar. Akkor kezdett magyarul írni, olvasni. 1987-ben jött át Magyarországra. Ismeri a csángó sorsot, ezért vállalta a tanítást. Három év alatt 100-120 csángó fiatal fordult meg náluk. /Bérczesi Tünde: Nem mondhatom, hogy nem vagyok magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1994. január 6.
A csíkszeredai Juliánus Alapítvány minden évben díjjal tünteti ki azokat, akik a szórványmagyarságért a legtöbbet tették. Idén többek között Györgydeák Lajos plébános a moldvai csángó gyermekek anyanyelvi oktatásáért, Vetési László református lelkész a szórványszolgálatért, dr. Vinczeffy Zsolt gödöllői egyetemi tanár a romániai magyar felsőfokú távoktatás létrehozásáért kapta a Juliánus-díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1994. január 11.
"Jan. 7-én Madéfalván többezer ember jelenlétében emlékeztek meg az 1764. jan. 7-i Siculicidium néven ismertes öldöklésről. Beszédet mondott Borsi Kálmán Béla, a magyar nagykövetség képviselőjeként, Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Erőss Péter a moldvai csángók küldöttségének vezetője, valamint a község képviselője. "A felejtés a második halál. jaj annak a népnek, amely elfelejtkezik múltjáról, történelméről, eleiről, atyáiról. Gyökértelenné válik az ilyen nép..." mondotta Tőkés László. Markó Béla beszédéből: "Emlékezzünk mindazokra, akik ezelőtt száz, kétszáz, háromszáz, ezer esztendővel ugyanezért a szabadságért, ugyanezért a szülőföldért tudtak áldozatot vállalni, tudtak meghalni, ha kellett." Ez a nap a remény napja is, hogy "ki tudjuk vívni ezt a szabadságot a magunk számára és az utódaink számmára." /Új Magyarország, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"