"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete Marosvásárhelyen levő oktatási központjában dec. 20-án állandó jellegű nép- és iparművészeti kiállítást nyitottak. A bemutatóteremben az RMGE-tagok által - sásból, fából, háncsból, fűzfavesszőből - készített tárgyak kaptak helyet. A sáromberki gazdakör fonott kerti bútorokat, a mezőfeleiek gyékényből készült haszon- és dísztárgyakat, kalotaszegi varrottasokat állítottak ki. Megtekinthetők továbbá a szovátai László János és fia által készített fafaragások, címerek is. /(kilyén): Sásból, háncsból, fűzfavesszőből... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"

Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség is saját polgármesterjelöltet állít – jelentette be Tőkés András a Polgári Mozgalom január 3-i székházavatóján. Az RMDSZ és a Kiss Kálmán-féle szabad demokraták után az MPSZ a harmadik szervezet, amely magyar jelöltet készül állítani a megyeszékhelyen. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Atilla. Ere a döntésre azért volt szükség, mert az egypártrendszer egysége helyett a közakarat diktálta sokszínű egységet óhajtják megteremteni, hangsúlyozta beszédében Szász Jenő, az MPSZ országos vezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy „a szavazókból választókat kreáljunk”. Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlévőket, hogy vegyék saját kezükbe a sorsukat. Tőkés András jelképesen birtokba vette a székházat. Az épületet, melyet két utca választ el az RMDSZ székházától, Szőcs Géza, a szövetség egykori főtitkára biztosította, tatarozására közadakozásokból került sor. Az avatóünnepélyt még 2003 nyarára tervezték, de egy betörés miatt az MPSZ kénytelen volt elhalasztani az eseményt. Néhány hónappal ezelőtt a központifűtés-rendszer kazánját lopták el ismeretlen tettesek, jelenleg a homlokzatot firkálják össze, szinte heti rendszerességgel. /Szucher Ervin: Szavazók helyett választókat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Zsúfolt ház előtt játszott szilveszterkor a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat. A Túl az Óperencián című szilveszteri kabaré Súrlott grádics emlékei alcímet viselte. Marosvásárhely egykori „békebeli” vendéglői, kávéházai, a Súrlott Grádics, az Édes Lyuk, a Ferde Lámpa hangulatát próbálták színpadra varázsolni, Kilyén László színművész összeállításában. A Marosvásárhelyi Rádió immár a tizenharmadik Rádiókabaréval jelentkezett, a Gruppen-Hecc társulat, a Hahota színtársulat is vidám, zenés előadással lépett a nagyérdemű elé. /Antal Erika: Békebeli idők a Súrlott grádicsban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Banner Zoltán műkritikus a vele készült interjúban kifejtette, hogy 1989 előtt az erdélyi magyar művészeknek nem voltak intézményei. Azonban a nagy mesterek /Miklósi Gábor, Szervátiusz Jenő, Mohi Sándor/ kisugárzása egész Erdélyben érvényesült, kezük alól kerültek ki azok a művészek, akik számos város művészeti életét teremtették meg. A legfontosabb művészeti irányzatok előbb-utóbb begyűrűztek Erdélybe is. Az intézményeket pótolták más intézmények, kiállításokat állami intézményekben is rendeztek, de a legtöbb tárlatot a szerkesztőségek szobáiban, a színházak előcsarnokában rendezték. Ezek közül is kiemelkedik a Korunk Galéria, vagy a marosvásárhelyi színművészeti főiskola előcsarnoka. Ma már sokkal több megnyilvánulási lehetősége van az erdélyi művészeknek, minden településen új galériák nyíltak. A művészet közben túlnőtte a közönség elvárásait, ízlését. A művészek érzik azt, hogy kicsit fölöslegesek. Az az intim kapcsolat, ami műalkotás és művész között volt: megszűnik. Banner a legnagyobb veszélynek az eltechnicizálódást tartja. Az egész világ illúzióvá válik, amit egérrel és billentyűkkel, meg egy képernyővel meg lehet jeleníteni. Banner ettől félti a kreativitást. /Karácsonyi Zsolt: Az egész világ illúzióvá válik. Interjú Banner Zoltán műkritikussal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, Benkő Samu szerkesztésében jelent meg Bolyai János marosvásárhelyi kéziratainak első kötete, a Fogalmazványok a Tanhoz, illetve az Üdvtanhoz. Benkő Samu akadémikus több mint ötven éve foglalkozik Bolyai-kéziratokkal, azok megfejtésével, rendszerezésével. Elmondta, hogy Kolozsváron lett egyetemi tanársegéd, de 1952-ben kitették az egyetemről. Akkoriban kerestek valakit, aki hajlandó Kolozsvárról Vásárhelyre jönni, és a Bolyai-emlékkötet előkészületeit a kéziratok rendszerezésével segíteni. Nagyjából tizenötezer lap volt együtt számozatlan összevisszaságban, amelyből meg kellett állapítani, hogy melyek az összetartozó levelek, a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, hogy melyik lap után mi következik. Másrészt pedig meg kellett fejteni mindennek az értelmét. /Antal Erika: „Bolyai koporsóját kísértem”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Legjobb esetben a nyár folyamán, de mindenképpen a parlamenti választások előtt beindul a Marosvásárhelyi Televízió – vélte Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Társaság kuratóriumának tagja. A közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának újraindítása immár sokadszor került a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásának a meg nem valósított pontjai közé. /Szucher Ervin: Tévé még nincs, de a kampányra lehet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Nagy Gábor nyilvánosságra hozta a tagszervezetek szándékát, az Erdélyi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) létrehozását. A kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári OMDSZ tagszervezetek által rendszeresen megszervezett TDK-k több éves múltra tekinthet vissza, 2001-től pedig két új konferencia indult ,Brassóban és Nagyváradon. Az ETDT összetétele hat diákszervezeti képviselőből, tizenkét szakmai képviselőből (egy Brassóból, öt Kolozsvárról, három Marosvásárhelyről, egy Nagyváradról, kettő Temesvárról) és hét partnerintézmény vagy -szervezet képviselőjéből, tehát összesen huszonöt tagból fog állni. /Lőrincz Edina: Új struktúra a TDK-k színvonaláért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vezetője, Kovács Levente, január elsejei hatállyal beadta lemondását, ismét üres a művészeti igazgatói szék. Kovács Levente kiemelte, a lemondás oka: az egyetemi oktatásban négy év teltével most január-februárban zajlanak a vezetőválasztások, az előírás pedig az, hogy egyetemi tanszékvezetőtől felfelé semmilyen oktató nem vállalhat más intézménynél vezető beosztást. A kéttagozatos színházak pénzügyi autonómia nélkül funkcionális zavarokkal küszködnek. Társulatvezetőként Kovács Levente többször került olyan helyzetbe, hogy nem tudhatta, előteremthetők-e az illető produkcióra szükséges összegek. Kárp György ügyvezető igazgatónak egy darabig a Tompa Miklós Társulat művészeti irányítását is fel kell vállalnia. /N. M. K.: Dejà vu-helyzet a színházban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

A romániai önálló magyar iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a romániai magyar fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el január 10-én Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kötő József ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselő, dr. Murvai László, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium főigazgatója, valamint Bálint István, a rendezvénynek helyet adó marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum igazgatója. Markó Béla leszögezte, hogy az önálló magyar oktatás kiteljesítése érdekében az oktatási törvény további módosítására van szükség. Kötő József ügyvezető alelnök elmondta: míg 1990 előtt egyetlen magyar tannyelvű iskola sem volt Erdélyben, jelenleg már 133 középiskola működik, amelyből 58 teljesen magyar intézmény. Ezt a hálózatot az RMDSZ további kistérségi iskolaközpontok létrehozásával kívánja bővíteni. Dr. Murvai László szerint a középiskolai hálózat az elmúlt években folyamatosan bővülő tendenciát mutatott, az intézmények száma pedig már majdnem megfelel a jelenlegi igényeknek. /Erkölcsi útravalóval és minőségi tudással Európába. Első alkalommal tanácskoztak az erdélyi magyar középiskolai igazgatók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ A jelenlevők megszavazták az Erdélyi Magyar Középiskolai Igazgatók Tanácsának, mint a Pedagógusszövetség keretén belül működő szaktestületnek a megalapítását. Az internátussal rendelkező kistérségi iskolaközpontok kialakításának fontosságát hangsúlyozta Kötő József annak érdekében, hogy minden magyar gyermek számára lehetővé váljon az anyanyelvi oktatás. A középiskolák élén 19 magyar igazgató és 54 aligazgató áll, ami azt jelenti, hogy nincs minden vegyes iskola vezetőségében jelen a magyar tagozat képviselője /(bodolai): Iskolaigazgatók tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./ Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő az EU-s pályázati lehetőségekről, a Leonardo Da Vinci, a Socrates és más nemzetközi programokról tájékoztatott. A tanácskozáson elhangzott: súlyos gondok vannak a magyar irodalomoktatásban: két tábor vetélkedik, az egyik az irodalomelméletet, a másik az irodalomtörténetet helyezné előtérbe. Romániában most az irodalomelmélet oktatásán van a hangsúly, de így a tanulók nem kapnak egységes képet az írókról, költőkről. /Máthé Éva: Erdélyi magyar középiskolai igazgatók tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az elmúlt év pénzügyi gazdálkodását vizsgálta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) igazgatótanácsa január 10-én, Marosvásárhelyen tartott ülésén. A testület állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát az utóbbi időben országszerte egyre gyakoribbá váló, az újságírók megfélemlítését célzó akciók miatt. Szó esett a nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokról, illetve a körvonalazódó egész napos erdélyi magyar magántelevízióról is. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vázolta a vonatkozó elképzeléseket, ugyanakkor hangsúlyozta a magyar nyelvű közszolgálati televíziózás fejlesztésének szükségességét is. /Üléseztek az újságírók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Január 10-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Maros megyei szervezete és a Don-kanyari áldozatok tiszteletére létrejött emlékbizottság által szervezett tárlat. A kiállítás a Don-kanyari offenzíva kezdetének évfordulójához közeledve /1943. jan. 12./ nyílt meg. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke elmondta, Marosvásárhelyen is szeretnének a Don-kanyari áldozatok emlékére emlékművet állítani. Az előadók után a doni csatában egykor harcolt, vagy az azt követő fogságban meghurcolt honvédek, tisztek, főtisztek emlékeztek vissza erre az időre. /Nagy Botond: A doni csata emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Marosvásárhelyen több mint két éve folynak a felújítási és átalakítási munkálatok a főtér és a Kossuth utca sarkán levő Lábasházban, amely a katolikus egyház tulajdonát képezi, s ahol egy 90 személyes kollégium kialakításába fogtak. A XV. századból származó műemlék épület átalakítása rendkívül költséges. A tavalyi sikertelen kísérlet után az idei évben újból próbálkoznak azzal, hogy katolikus osztály induljon Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy az egyház által visszaigényelt tanintézményekben korábban visszautasították ezt a kérést. A volt leányiskola és zárda épületében most a művészeti iskola működik, az egyház éveken át pereskedett, de nem volt eredménye, sőt elrendelték az újraállamosítást is. Az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására alakított bukaresti bizottság a múlt évben az épületet visszaszolgáltatta a katolikus egyháznak. Bár a döntés már fél éve megszületett, erről a mai napig nem kaptak semmilyen írást. /(b.gy.): Rendkívül költséges egy műemlék épület felújítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Az Adevarul című napilap szerint a kormánypárt megsérti a sajtószabadságot. Ugyanabban a lapban terjedelmes írást közöltek, amelynek minden mondata tele van magyarellenes uszításokkal. A kormánypárt támogatja a marosvásárhelyi orvosi egyetemen a szeparatizmus megvalósítását. Ha megnő a magyar helyek száma, ehhez megfelelő számú egyetemi előadótanárt, professzort, tanársegédet stb. kell alkalmazni, állami költségvetésből kell fizetni. Mózes Edit megjegyezte: nem sajtószabadság, hogy nap mint nap írhatják minden következmény nélkül a magyarellenes, romaellenes irományokat? A román lap elfelejtette megírni, hogy a marosvásárhelyi egyetem (egyébként a kolozsvári is) létesítésekor kizárólag magyar tannyelvű volt. /Mózes Edith: Memóriazavarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Január 13-án Kolozsváron, a Röser Antikváriumban bemutatták Veress Károly: Az értelem értelméről (Hermeneutikai vizsgálódások) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című esszékötetét. Rigán Loránd egyetemi tanársegéd kifejtette: Kolozsváron az utóbbi időben egy hermeneutikai irányultságú filozófiai iskola kezdődött, amely nagy mértékben dr. Veress Károly egyetemi docens beszélgetéseinek köszönheti létét. Ezeket a beszélgetéseket a szerző diákjaival, illetve kollégáival folytatja. – A boltban éppen tíz esztendővel ezelőtt tartották az első könyvbemutatót. /(sbá): Mindenkit érintő hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Sorozatos verekedésekkel, garázdálkodással tartja rettegésben a Gyimesek völgyét a tarhavaspataki Suba-klán. A legutóbbi áldozatukat, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát a marosvásárhelyi klinika sebészeti osztályán kezelik, közben a támadó a gyimesbükki polgármesteri szék elfoglalására készül. A 36 éves Szentes Szilárd lemelovast december 28-án vitték kórházba a mentők, aki többnapos kóma után kezdett ébredezni. Édesanyja a tettesek marosvásárhelyi villámlátogatásával hozta összefüggésbe, hogy a törvényszéki orvos azt írta jelentésébe, nem lehet életellenes cselekedetnek minősíteni a fiát ért agressziót. A Hargita megyei rendőrségen nem számít ritkaságnak a kocsmai verekedéssel kapcsolatos iratcsomó. A tettesek, Ioan Barsan és társa, Görbe Imre később ügyvédjük társaságában önként jelentkeztek. Moise Cristea ügyész szerint 40-45 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az áldozat, és ezek nem veszélyeztették az életét. Az adatok alapján az eset a könnyű testi sértés kategóriájába tartozik. Az ügyészség csak a súlyos testi sértések esetében köteles vádat emelni a tettes ellen. Az emberek félnek, nem mernek beszélni. A Szentes Szilárdot félholtra verő Ioan Barsantól – akit a környéken csak Suba Jánosként emlegetnek – jószerével mindenki fél a Gyimesekben. Az emberek Suba János pénzének és összeköttetéseinek tulajdonítják, hogy a törvény előtt még soha nem kellett felelniük a tetteikért. /Gazda Árpád: Az ököljog hatalma a Gyimesekben. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

Frunda György RMDSZ-szenátor január 14-én kijelentette, hogy a szövetség vezetői hajlandók tárgyalni a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt kapcsán, de kizárt minden megállapodást a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetséggel (RMSZSZ). /Az RMDSZ hajlandó tárgyalni Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Január 15-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen. Markó többek között a szövetség idei választási előkészületeiről szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében. Az alternatív politikai szerveződésekről szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni. Markó kifejtette: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatok révén. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezőjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítenek az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon időben megjelenő írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerű politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozta fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erőket is felelőssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülő Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. /Makkay József: Legyen párbeszéd vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Megjelent Madar Ilona újabb könyve: Sóvidék földművelése /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Két évtizeddel ezelőtt zárta le a szerző a gyűjtött anyag feldolgozását. A gyűjtés idején a hagyományos gazdálkodásnak olyan jelenségeit, formáit örökíthette meg a szerző, amelyeket talán ma már nem lehetne lencsevégre kapni (pl. sarlós aratás). Gazdaregulákat, szokásleírásokat is találunk a könyvben. /P. B. Á.: Madar Ilona a Sóvidék földműveléséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./

Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit és rosszat akar tenni a magyarságnak, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a január 16-i sajtótájékoztatón, azután, hogy Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Elemezték a 2003-as évet és kijelölték 2004 prioritásait. Kijelölték az önkormányzati választások kampánystábját. Kampányfőnök Nagy Zsolt ügyvezető alelnök. Markó szerint a módosított helyhatósági törvény elfogadható az RMDSZ számára, bár az egyfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát nem fogadták el. Markó hajlandó tárgyalni Tőkés Lászlóval, de csak az RMDSZ keretében, püspökként, vagy a civil társadalom képviselőjeként, nem abban a minőségében, amit most képvisel. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ, úgymond, keresztbe tesz- e majd a székely meg magyar tanácsoknak, kijelentette: az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. /Mózes Edith: Markó Béla: Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ártani akar a magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette: a szövetség nem híve a kizárásoknak, ő azonban erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő MPSZ-jelöltek lemondjanak az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Szász Jenő leszögezte, továbbra is nyitott RMDSZ-szel a párbeszédre. "A legjobb állásfoglalás az, amelyet eredetileg Frunda György szenátor fogalmazott meg, hogy Marosvásárhelyen kész tárgyalni az MPSZ-szel. Sajnos utólag, Markó Béla RMDSZ-elnök hatására támadni kezdett bennünket", mondta Szász. Elmondta: ha Markó Béla felelős politikusnak tartja magát, nem engedheti meg magának, hogy kijelentse: nem ül le tárgyalni Tőkés Lászlóval vagy Szász Jenővel, mivel "nem képviselheti a magyar közösséget az, aki nem hajlandó tárgyalni egy másik magyarral". /Le kell mondaniuk RMDSZ-tisztségeikről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A sajtóban megjelent, hogy Frunda György szenátor a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelölés kapcsán úgy vélekedett: az RMDSZ nyitott a párbeszédre a Magyar Polgári Szövetséggel, de kizár minden megállapodást, a Kis Kálmán-féle Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetséggel (RMSZSZ), melyet kullancspártnak nevezett. A hír kapcsán Kis Kálmán, RMSZSZ elnöke kijelentette: ha a Magyar Szabad Demokrata Szövetség „kullancspárt", akkor Frunda György a főkullancs, mert 1990-ben, még mielőtt átnyergelt volna az RMDSZ-re, eredetileg az RMSZSZ elődjeként ismert Romániai Magyar Független Párt jelöltjeként jutott a közös listán a parlamentbe. Frunda György viszont leszögezte, hogy nem volt soha más alakulatnak tagja, mint az RMDSZ-é. /Bögözi Attila: Kullancs és környéke avagy tiszta vizet a pohárba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) kérte annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely külön beiskolázási számokat határoz meg a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (OGYE) román, illetve magyar tagozatára a 2004/2005-ös tanévre. /Liberális tiltakozás a magyar tagozat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./