"A Capital című bukaresti gazdasági hetilap tavaly még csak százas, idén már háromszázas listát állított össze a leggazdagabb romániaiakról. 80 millió dollárosra saccolt vagyonával továbbra is a kommunikációs szolgáltatóiparban utazó Teszári Zoltán a legtehetősebb magyar, ám a tavalyi második Verestóy Attila a harmadik helyre csúszott le. Megelőzte őt a marosvásárhelyi-bécsi illetőségű Prosszer kereskedő házaspár, de utolérte a kétes eredetű magyarországi pénzeket forgató Mudura Sándor is. Az RMDSZ szenátorát idén már csak 25 milliósra taksálta a bukaresti lap, ám még ez is több csekély ötmillióval, mint amennyit tavaly jeleztek. Verestóy egyébként csupán 172 ezer dollárt írt be a 25 millióból, amikor nemrég a honatyákat vagyonbevallásra kötelezték... /Szegény Verestóy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Az RMDSZ a marosvásárhelyi városi tanácsban többségben van, a közös munka nyugalmát óhajtotta. Azonban egyre inkább elszabadulnak az indulatok Dorin Florea polgármesterben, jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a nov. 17-i sajtótájékoztatón. Kelemen Atilla szerint a polgármester közpénzen kiadott füzetecskéje minden megvalósítást kizárólag a polgármesternek tulajdonít. Ez hamisítás. Az RMDSZ is készített egy anyagot az elmúlt három évről, a polgármester nyilatkozatairól, a megvalósításokról. Ez fogja a polgármester igazi tevékenységét bemutatni. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem óhajtott konfrontációt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Nov. 18-án rendkívüli tanácsülést tart Marosvásárhely tanácsa. A napirendi pont egy Mihai Viteazul-mellszobor felállítása december 1-jére. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Kelemen Atilla újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az RMDSZ nem ellenzi a Mihai Viteazul-szobor felállítását, de csak akkor, ha nekünk is felállítnak egy Kossuth Lajos- vagy Aranka György-szobrot, és lesz Kossuth Lajos utca is. A XXI. században, az érzékenységek figyelembevételével, ezek a dolgok kölcsönösek kell legyenek - jelentette ki az RMDSZ megyei elnöke. /(m. e.): Kultúra a kölcsönösség jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Gálaműsorral köszöntötte szponzorait a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diáksága. A műsor azért született, hogy az önálló egyetemi kollégium megvásárlását támogassák. Dr. Béres András, az egyetem rektora elmondta, az Apáczai Közalapítványtól pályázat útján elnyert 25 millió forint a valutaárfolyamok változása miatt nem elegendő annak a lakásnak a megvásárlására, amelyben a szükséges átalakításokat követően a színis diákokat fogják elszállásolni. A műsor után 45 millió lej gyűlt össze intézményektől, cégektől, az RMDSZ-től és annak képviselőitől. /(b. gy.): Eredményes volt a gálaműsor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"A csereháti perben az Aris Industrie cég - Udvarhely városával szemben - pert nyert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon is. Annak ellenére, hogy a per a legfelsőbb törvényszéken folytatódik, az épületben működő görög katolikus kongregációval közös érdekeket képviselő Aris Industrie cég kéri a táblabíróság ítéletének végrehajtását, azaz a közel 600 millió lejnyi perköltség és ügyvédi, valamint végrehajtási díj kifizetését. Mivel erre nincs pénz Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal és tanács újabb pert indított, hogy ezt most ne kelljen kifizetni, csak a legfelsőbb törvényszék döntése után. - Biró Mihály végrehajtó szerint Szász Jenő polgármester jelölte ki árverésre a betlenfalvi ingatlant, és az értékét is meghatározták 3,5 milliárd lejben. Ebben az épületben jelenleg a Mezőgazdasági Igazgatóság alegysége, a volt polgármester, Ferenczy Ferenc igazgatása alatt lévő állategészségügyi igazgatóság székel. Ha sor kerül az árverésre, akár a bethlenfalviak - egyesületen vagy alapítványon keresztül - is megvehetik. /Bágyi Bencze Jakab: Egy közbirtokossági épület a csereháti per oltárán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./"

"Marosvásárhelyen Dávid Gyula mutatta be kiadóját, a kolozsvári Polis Kiadót, melynek tíz éve jelent meg az első könyve. A Remekírók Diákkönyvtára az alapokat kínálja a fiatalságnak, a sorozat a negyvenedik kötetéhez közeledik. Balázs Imre József szerkesztette és előszavazta A Nyugat költő-elődei és A XX. század magyar elbeszélői című korábbi köteteket is. A Nyugat költői ezek szerves folytatása. Demény Péter állította össze és előszavazta Ady Endre: Az irodalmi köztelek című könyvét, amely válogatás a költő irodalmi publicisztikájából. /b. d.: Tíz év - negyvenes sorozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Székelyhodoson nov. 15-én a Hodos-Venerque Baráti Társaság és a hodosi hagyományőrző tánccsoport bállal egybekötött névadó ünnepélyt tartott. A tánccsoport felvette a Guzsalyvirág nevet és közzétette, hogy a fiatalok számára létrehozza a Kikerics tánccsoportot. /Guzsalyvirág tánccsoport alakult Hodoson. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Nov. 16-án a felső-háromszéki Pákéban Pákéi Sándor Józsefre, az 1885-ben Kolozsvárott alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítójára, későbbi főtitkárára emlékeztek, születésének 150-ik évfordulóján. A rendezvényen megjelent dr. Kötő József elnök az EMKE Országos Elnökségének képviseletében, Ördög Gyárfás Lajos székelyföldi területi alelnök és Dáné Tibor Kálmán országos titkár, Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és sokan mások. Az egyházi ünnepség után Kötő József EMKE elnök leleplezte az EMKE Országos elnökségének támogatásával készült és a templom falára helyezett Sándor József emléktáblát. /Pákéi Sándor Józsefre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő legújabb kötete /Tréfás - vidám, versek, Lyra Kiadó, Marosvásárhely, 2003./ humoros rigmusokat tartalmaz. /b.d.: A jó kedély megtoldja napjaid. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./ "

"A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Marosvásárhely román nemzetiségű tanácsosai nov. 18-án inkább visszautasították Mihai Viteazul szobrának ajándékként való elfogadását és elhelyezését, csak hogy ne kelljen megszavazni II. Rákóczi Ferenc szobrának is a felállítását. A magyar nemzetiségű önkormányzati tagok csak akkor lettek volna hajlandók megszavazni a mellszobor felállítását, ha román kollégáik hasonló döntést hoznak II. Rákóczi Ferenc esetében is. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy bizonyos PSD-RMDSZ egyeztetés döntésére hivatkozott, amiről az RMDSZ tanácsosainak még csak tudomásuk sem volt. A román tanácsosok megígérték, hogy a következő gyűlésen támogatják a Rákóczi-szobor elhelyezését, de hallani sem akartak a két ügy összekapcsolásáról. Ezzel szemben az RMDSZ tagjai ragaszkodtak saját elképzelésükhöz, mondván, nem bíznak társaikban. /Szucher Ervin: Se Mihai Viteazul, se Rákóczi Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Sepsimagyarós falunak közbirtokossági vagyona is van. Azt kellene megértenie a tagságnak, hogy a jelenlegi az erdőbirtok megmentésének, feljavításának, használatba vételének az igen nehéz időszaka. A falunak nincs képviselője a községi tanácsban. Őszi időben sártenger a falu.A falu nem tud eltartani egy papot, a református hívek száma száz alá csökkent. A templomot felújították kívül-belül, még a tornyot is. Fodor Sándor (sz. 1929) magyarósi származású, nyugalmazott marosvásárhelyi tanár tartalmas falufüzetet szerkesztett a kis településről, Magyaróshoz ugyanis fiatalkori emlékei fűződnek. Hetvenöt kismonográfiát hagyott Kónya Zoltán barátjánál azzal a meghagyással, hogy adjon annak, aki igényli, a könyvek árát a szerző az egyházközség céljaira ajánlotta fel. Sepsimagyaróson Némbréda Tímea tanítónő Uzonból ingázik, nyolc kisgyereket oktat összevont osztályban. /Kisgyörgy Zoltán: Hej, Magyarós, Magyarós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

""Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Megjelent Makkai Gergely Az Erdélyi-mezőség tájökológiája /Mentor, Marosvásárhely, 2003/ című munkája. A könyv az egyedi tájegység fejlődésének eseményhű áttekintése a geológiai kezdetektől napjainkig, vallja a szerző. Forrásanyaga gazdag, 95 címet sorolt fel. Évmilliókkal ezelőtt Erdély területét - tehát a Mezőséget is - tenger borította, és csak az ún. szarmata korban kezdődött el itt a tenger fokozatos visszavonulása. Az éghajlati változások következtében szárazzá vált Mezőség területét sok millió évvel ezelőtt buja növénytakaró borította. Az erdőirtások, a földművelés, az állattenyésztés elterjedése magával hozta a füves térségek gyarapítását. A Maros és a Szamosok közötti térségben valamikor körülbelül 250 nagy halastó létezett, egy 1622-ből származó szakácskönyv 30 halféléből készített, 189 fajta ételt sorolt fel. A honfoglaló magyarok letelepedése előtt a Mezőség szinte teljesen elnéptelenedett terület volt, amit bizonyít, hogy majdnem az egész helységnévanyag magyar eredetű. Minden valószínűség szerint a székely Mezőség volt a magyar honfoglalók első megtelepedési helye a Kárpát-medencében. Színmagyar falvak, szorgos közösségek élték itt virágzó életüket a középkor századaiban - hogy azután Erdély valamennyi tájegysége közül épp a Mezőségen következzék be a legnagyobb arányú népességcsere. A tatárjárások, a gyakori török betörések, Mihai vajda és Basta generális támadásai, gyilkolásai következtében a magyar lakosság rohamosan fogyatkozott, s helyét a Kárpátokon túlról érkező bevándorlók foglalták el. A jobbágyok nélkül maradt földbirtokosok a munkaerőhiányt ide telepített románokkal pótolták. Fokozódott az erdőirtás, a tavak lecsapolása. /Nagy Pál: Táj és történelem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./"

"Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"A képviselőház jogi bizottsága szerint összeegyeztethetetlen Kelemen Hunor képviselői tisztsége a marosvásárhelyi A Hétnél betöltött főszerkesztői funkciójával. Tudor Mohora (PSD , a házbizottság titkára) szerint a jövő hétre halasztják a döntést. Kelemen Hunor bízik benne, hogy jövő heti ülésen számára kedvezően döntés születik. /Papp Attila Zsolt: Összeférhetetlen" Kelemen Hunor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Farkas Ibolya színművésznő /Marosvásárhely/ a napokban doktori címet szerzett. Dolgozata, amely dr. Ion Tobosaru professzor irányításával készült, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Egyetemen summa cum laudae minősítést szerzett. Farkas Ibolya az első romániai magyar "gyakorló színész", aki megszerezte a doktori címet. Négy évtizedes sikeres színésznői múlt áll mögötte. 1989 után kérték fel, hogy tanítson a Színművészeti Egyetemen. Kutatási területe a színház, dolgozatának címe A művészi igazság keresése a színész alkotómunkájában. /Bodolai Gyöngyi: Disszertáció a művészi igazságkeresésről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"

"Szép kiállítással nyitották a Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának magyar diákjai a Temesvári Magyar Diákszervezet 13. fesztiválját. Az ötnapos (november 19-23.) rendezvénysorozat nyitánya a Kós Károly Közösségi Központban kilenc marosvásárhelyi, valamint székelyudvarhelyi művésznövendék bemutatkozása népes tárlatlátogató közönséget vonzott. /(Sz. I.): Tizenharmadszor is a művészetis diákok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/"

"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"A Sapientia Alapítvány közleményt adott ki a nov. 18-án dr. Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus közötti incidenssel kapcsolatban. Az eseményekről az abban érintett két fél egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat juttatott el az alapítvány vezetőségéhez. Éppen ezért a történtek tisztázására Kató Béla, az alapítvány elnöke kivizsgálást kért. Az alapító egyházfők nov. 27-én kerítenek sort az ügy megtárgyalására. /A Sapientia Alapítvány közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége megdöbbenéssel értesült az EMTE-Sapientia egyetemen történt incidensről. Xantus Gábor panaszt tett a MÚRE elnökénél, Csép Sándornál, miszerint egy intézményi vita során a Sapientia prorektora, Tánczos Vilmos testileg bántalmazta őt. A MÚRE-t érdekképviseleti és érdekérvényesítési szerepe arra kötelezi, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje tagjait és támogassa őket hivatásuk gyakorlásában. Az újságíró-társadalom elvárja a Sapientia kuratóriumától és az illetékes testületektől a tárgyilagos kivizsgálást. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"Hogyan tovább főiskolai szintű tanítóképzés? címmel kezdődött nov. 21-én Nagyenyeden országos értekezlet. A kétnapos rendezvényen - amelynek a Bethlen Gábor Kollégium ad otthont - részt vesznek a kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, szatmárnémeti tanítóképzők oktatói, illetve igazgatói, de magas szinten képviselteti magát a BBTE magyar oktatási vonala is. Azért vállaltuk el Demény Piroska kollaganőmmel együtt ennek az országos fórumnak a megrendezését - mondta Simon János igazgató -, mert a mi kollégiumunk mozdony szerepet szeretne betölteni a tanítóképzés új alapokra való helyezése terén. /Nagyenyed. Tanítóképzés - országos értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor, a szenátus védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottságának a vele készült beszélgetésben kifejtette: a Medgyessy Péter miniszterelnök által bejelentett magyar nyelvű televíziót az RMDSZ régen szorgalmazza. Már a kormánypárttal megkötött tavalyi protokollumban szerepel az a kitétel, hogy növelni kell a magyar nyelvű regionális stúdiók sugárzási idejét, hogy majdan ezekből egyféle állandó jelleggel sugárzó országos adó jöhessen létre. A Duna Televíziótól, az MTV-től, de a román televízió regionális stúdióitól is független adásról van szó. Bár nem zárható ki, hogy idővel műsorkészítés és egyebek szempontjából történne beleolvadás. A stúdió vélhetően Marosvásárhelyen lesz.A jugoszláviai magyarok igénylik a kettős állampolgárságot. Szabó Károly szerint az etnikai alapon adható állampolgárság már idejét múlta, nem járható út. A szenátor szerint a kettős állampolgárság a kivándorlást segítené elő. - NATO-sugallatra haderőcsökkentés van folyamatban, de ezzel párhuzamosan növelik a csendőrség létszámát. Szabó ezt elfogadhatónak tartja, még érvel is mellette: a rendfenntartó erők esetében a jelenlegi keret feltöltetlen. /Boros Ernő: "Az Európai Unió nem ismer el etnikai alapú állampolgárságot". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22."

"Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kaffer István professzor és Korzenszky Richárd tihanyi perjel vehette át az idei Fraknói Vilmos-díjat nov. 20-án. A 2000-ben alapított díjat évente azoknak adományozza a magyar kulturális miniszter, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. Az elismerést minden évben Fraknói Vilmos halálának évfordulóján, november 20-án adják át, a díj két magyar és egy magyar nemzetiségű, határon túl élő személynek adományozható. Jakubinyi György a hittudományok terén elért katolikus eredményekért, valamint az egyház és a világ közötti kapcsolatok ápolásáért, fejlesztéséért vehette át az elismerést. /Fraknói Vilmos-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"Amióta megjelentetik a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem-sorozata, a kismonográfiákat és a bemutatott festők, szobrászok munkáiból is elhoznak néhányat és Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállításon tárják a nyilvánosság elé. Négy művész, egy festő, egy szobrász és két grafikus - Kosztándi Jenő, Gergely István, Haller József és Részegh Botond - művei kerültek így egymás mellé. A kézdivásárhelyi Kosztándi Jenő festészetét a sepsiszentgyörgyi Jánó Mihály méltatja a kismonográfiában. A kolozsvári Gergely István szobrászatáról a Békéscsabán élő Banner Zoltán írt átfogó esszét. A marosvásárhelyi Haller József Kovács András Ferenc Tengerész Henrik búcsúzik című kötetét, a csíkszeredai Részegh Botond Markó Béla Balkáni fohász című versciklusát illusztrálta. /(nk): Könyv és művészet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"A helikoni költőtriász (Áprily, Olosz, Reményik) két oszlopos tagját ismerhetjük meg leveleik tükrében (Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2003). Ezekben a levelekben tanulmányozhatók a humanista Olosz és Reményik költészetének gyökerei. A kötetet Kis Olosz Klára rendezte sajtó alá. /(Hevesi József): Levelek tükrében (Újabb Kis Olosz-könyv). = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Mintegy ötven vállalkozó jelent meg a Maros megyei magyar vállalkozók konferenciáján, melyet az RMDSZ megyei szervezete és a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (közismert nevén ITD Hungary) szervezett nov. 21-én. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetője a magyar közhasznú társaság szolgáltatásairól, romániai hálózatának működéséről beszélt. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi regionális iroda vezetője a helyi lehetőségeket emelte ki. Magyar befektető kiállítási és vásárközpont felépítését tervezik Marosvásárhelyen, ami Erdélyben egyedülálló létesítmény lenne. A pályázati lehetőségek ismertetésében az ITD Hungary is segítséget kínál. Felmerült egy magyar bank szükségessége. /(bálint): Kevesen vannak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"