Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Marosvásárhely/Székelyvásárhely (ROU)
15982 tétel
2002. augusztus 2.
"Adrian Nastase kormányfő elmondta, az Elie Wiesellel folytatott megbeszélésen nem esett szó Antonescuról. A távértekezleten szó esett az Antonescu-szobrok levételéről, illetve a marsallról elnevezett utcák nevének megváltoztatásáról is. A Bukarestben található öt mellszobor egyikét letakarták, a másik négyet pedig levették talapzatáról. Tizennégy megye 25 Antonescu-utcájából tíznek önkormányzati határozat alapján megváltoztatták a nevét, a hét folyamán pedig további hat névváltoztatásra kerül sor. Nastase elmondta, augusztus folyamán újabb öt utca kap másik nevet, a Pitesti-i, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári Antonescu utca nevét pedig ezt követően módosítják a helyi önkormányzatok. /Átnevezik a marsallról elkeresztelt utcákat, Nastase a szobrok eltávolítását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2002. augusztus 2.
"Aug. 1-jén végre kirakták Marosvásárhelyen városháza homlokzatára a megyei tanács román, illetve magyar nyelvű feliratait, viszont a prefektúra táblája csak román nyelvű. A prefektúra szóvivője szerint a kormánytól csak a román nyelvű feliratra érkezett engedélyt. Burkhardt Árpád alprefektus elmondta: a prefektúrán a kétnyelvű felirat a törvény szerint nem kötelező, igaz, de tiltás sincs. Jóindulat kérdése az egész. A prefektúra a kormánynak van alárendelve, ezért nem használható a magyar nyelv a prefektúra ülésein sem. /(korondi): Kétnyelvű felirat a megyei tanács épületén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"
2002. augusztus 2.
"Molnár Dénes (Démol) festőművész Vadasdon született. Falujában kis képtár őrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István-napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség Székelyszentistvánon, az általános iskolában. Molnár Dénes nagy tisztelője a Vadasdon élő Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvű tábla hirdeti Havadtőn a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklődők. /(bölöni): Vadasdi képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"
2002. augusztus 3.
"Augusztus elsején Marosvásárhelyen az egykori városháza épületén végre elhelyezték a kétnyelvű intézményfeliratot, a prefektúra táblája továbbra is csak román nyelvű. Ez mutatja, hogy a kormánypárt valóban nem gondolja komolyan az RMDSZ-szel való tisztességes együttműködést. A kétnyelvű felirat nem kegy, hanem jog, méghozzá európai szintű. Virág György, a megyei tanács elnöke, a legutóbbi megyei tanácsülésen, (mint a helyhatósági törvény életbe lépte óta többször is) azt mondotta, hogy bár a törvény értelmében magyar nyelven is vezethetné a testület ülését, a román tanácsosokkal szembeni megértésből, ezúttal sem él ezzel a törvényes lehetőséggel. És ez ellen egyetlen magyar nemzetiségű tanácsosnak sem volt semmi kifogása. De a megértésnek is kell, hogy legyen határa! /Bögözi Attila: Magyar intézménytáblát a prefektúrának is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"
2002. augusztus 3.
"A 75 éves Beke Györgyöt köszöntötte a lapban Sütő András. Emlékezett arra, hogy 1987-ben szerette volna köszönteni a hatvanéves Beke Györgyöt. Nem engedélyezték. Sütő főszerkesztőként akkor úgy gondolta, ha a magyar írókat egyenként nem ünnepelhetik, megemlékeznek róluk csoportosan. Akkor hatvanadik évét töltötte Beke mellett Páll Árpád, Bajor Andor, Szász János, őket méltatta volna a lap. Ezt sem engedélyezték. A cenzorok dühösen kérdezték: "Mit akar Beke az erdélyi magyarok számbavételével?!" Azt akarta, "amitől régóta rettegett minden rossz lelkiismeretű román nacionalista." Orbán Balázs-i ihletésű munkáját már korábban elkezdte Beke György. Sütő szerint a Maniu-féle "román jobboldal tömegmészárlásai elől csak balra menekülhettünk". Beke "életre szóló rabsága": "az erdélyi magyarság megmaradásának szolgálata". /Sütő András: Beke György születésnapjára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"
2002. augusztus 3.
"Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"
2002. augusztus 5.
"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"
2002. augusztus 5.
"Harminc tánc- és zenei együttes látványos utcai felvonulásával megkezdődött aug. 2-án a Csángó fesztivál és szorosan hozzá tartozó európai régiók kisebbségi folklórtalálkozója Jászberényben. A három napon át zajló program célja az 1991-es kezdet óta változatlan: a Kárpát-medencében, így a határainkon túli magyarlakta területeken illetve az európai országokban élő kisebbségek kulturális hagyományainak, értékeinek közkinccsé tétele. A harminc résztvevő művészeti csoport Erdélyből, a Felvidékről valamint a Kárpátaljáról illetve Európa más részeiből érkezett. Aug. 3-án folklórmisén emlékeznek meg Hodorog Luca moldvai csángó énekesről, aki az 1991-es első fesztiválra betegen érkezett. Saját kérésére a Jászberényben helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./"
2002. augusztus 6.
"Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) augusztus 20-ig; a lobogókat augusztus 4-én ünnepélyes keretek között áldották meg Budapesten. Petheő Attila, a Jobbik elnökségi tagja a rendezvényen elmondta: a szervezet június 4-én hirdette meg az "Öltöztessük nemzeti színbe a világot" elnevezésű zászlógyűjtési mozgalmát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a világ lehető legtöbb magyar családjához és szervezetéhez juttassák el a nemzeti lobogót. /Nemzeti színű lobogók megáldása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2002. augusztus 6.
"Aug. 3-án Holtmaroson felavatták Wass Albert szobrát. Alkotója, Kolozsy Sándor szobrászművész /sz. Kolozsvár, 1938/ Ausztráliában él, Wass Albertet személyesen ismerte, kapcsolatot tartott vele az író utolsó életévéig. A művész a szobrot Holtmarosnak szánta. Most rendezik a hetedik Gyögykoszorút Holtmaroson. 1996-tól minden nyáron eljönnek Érmihályfalváról a Nyíló Akác táncosai, de más falvakból is jöttek néptáncosok. Az alig hétszáz lelkes Holtmarosnak három tánccsoportja mellett futballcsapata is van. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei most érkezett Szegedről, ahol ugyancsak néptánc-seregszemlének lehetett tanúja. /Bölöni Domokos: Muzsikás, táncos vasárnap Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2002. augusztus 6.
"Téglás István Lajos színművészeti főiskolai hallgató Szilágyi Domokos verseiből összeállított előadóestjével lépett fel Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház előcsarnokában. Nyert már országos szavalóversenyt. /Járay Fekete Katalin: Kávéházi pódiumműsor. Szilágyi Domokos-est. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2002. augusztus 6.
"Aug. 4-én Vajdaszentiványon csaknem 200 fiatalt fogadhatott a helybeli Zichy-Horváth Egyesület által idén is megszervezett Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. 80 %-uk magyarországi, ám jöttek Franciaországból, Kanadából, Hollandiából, Németországból is. /Járay: Megkezdődött a VI. Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2002. augusztus 7.
"Vincze Gábor szegedi történész felvállalta azt, amitől hazai történészek még ódzkodnak: az erdélyi kisebbségi szervezetek szerepének elemzését. E témakörből nemrég jelent meg testes tanulmánykötete. Aradon a Polgári Együttműködési Mozgalom meghívottjaként a Magyar Népi Szövetségről tartott érdekfeszítő előadást. Az erdélyi magyar történészek amolyan tabuként kezelik a háború utáni magyarság politikai és érdekvédelmi szervezeteinek /Magyar Népi Szövetség/ elemzését. Ugyanígy nem jelent meg megbízható tanulmány a Magyar Párt, vagy az 1944 tavaszáig működő Magyar Népközösségről sem. Vincze kimondta: a MADOSZ a Kommunisták Romániai Pártjának közvetlen irányítása alatt állott, tpvábbá mivel hevesen tiltakozott a II. Bécsi Döntés ellen, Észak-Erdélyben meglehetősen népszerűtlen volt. Ezért kellett megváltoztatnia a nevét Magyar Népi Szövetségre. Az MNSZ pártként működő politikai alakulat volt. Szó volt a Marosvásárhelyi Kiáltványról és a Román Szociáldemokrata Párton belüli Országos Magyar Bizottságról, illetve az 1946-os választási kampány idevágó részleteiről, valamint azokról a történelmi eseményekről, amelyek az 1947-es tisztogatás után 1953-ban az immár pár éve teljes passzivitásra kényszerült MNSZ feloszlatásához vezetett. /Puskel Péter: Anyaországi történész a Magyar Népi Szövetségről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./"
2002. augusztus 8.
"Aug. 7-én tanácskoztak a Maros megyei és helyi önkormányzati RMDSZ-képviselők, parlamenti képviselők, amelyet sajtótájékoztató követett. A tanácskozáson elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsőszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem helyezték ki a kétnyelvű táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartására. /Mezey Sarolta: RMDSZ-es önkormányzat képviselők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"
2002. augusztus 8.
"Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"
2002. augusztus 9.
"A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./"
2002. augusztus 10.
"Vajdaszentiványon sikeresen zajlik a VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor.Nagy Erika tanítónő- táborszervező szerint tartalmas volt, amint a sok magyarországi táborozónak Bartha Zoltán a falu történetéről beszélt - monográfiáját a falumúzeumban meg lehetett vásárolni. /Járay Fekete Katalin: VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"
2002. augusztus 10.
"Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"
2002. augusztus 10.
"A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"
2002. augusztus 10.
"Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele."
2002. augusztus 12.
"Mezőség egyik kis faluja a 750 lelket számláló Székelykövesden 426 református él, az évi szaporulat 3-4 fő, de az iskolában magyarul csak elemi tagozat működik. Augusztus 11-én tartották falunapot, ekkor ünnepelték azt is, hogy a XV. századi keresztelőmedencét ismét visszahelyezték a templomba, két márványtábla közé - egyik az első világégésben odaveszett húsz katonának, a másik a következőben elpusztult tizennyolc kövesdi hősnek állít emléket. Virág György, Maros megye tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az önazonosságukat kereső közösségek tagjai megtalálják az egymáshoz vezető utat. Ez a közösségépítés alapja. A főutcán az alig egy éve életre hívott vidékfejlesztési alapítvány, a Pro Régió egyesület "székháza" egyelőre csak egy árván maradt épület. Ebből lesz nemsokára a közösségi ház, mondotta Kelemen Atilla, mikor leleplezte rajta a táblát, és képletesen az ifjaknak adta át. /Bölöni Domokos: "Jön ezer új Kőműves Kelemen". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"
2002. augusztus 12.
"Két éve folyt Radnóton a 195 tagú helyi római katolikus közösség templomának felújítására. A külföldi adományokból, illetve a hívek bőkezű adakozása nyomán összegyűlt pénzt a belső javításokra fordították. A Nagyboldogasszony oltalmába ajánlott templomot aug. 11-i búcsúja alkalmából dr. Jakubinyi György érsek megáldotta, ünnepi szentmise keretében. A szentmisére meghívták a város többi felekezetének lelkészeit és Cornea Vasile polgármestert. A polgármester a katolikus egyház tulajdonát képező és visszaszolgáltatandó radnóti kastélyt eladásra vagy bérbe adásra felkínálta. A kastély átadása után az épületet a radnóti katolikus plébániának kell őriznie. /Korondi Kinga: Nagyboldogasszony-búcsú Radnóton. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"
2002. augusztus 12.
"Aug. 9-től aug. 11-ig, vasárnapig zajlott idén a hagyományos Borszéki Napok rendezvénysorozat. Aug. 9-én a 110 éve elhunyt Baross Gábor "vasminiszter" emlékművének megkoszorúzására került sor. Fellépett Kilyén Ilka marosvásárhelyi előadóművésznő, majd szabadtéri diszkó zárta a napot. A "Borszék és Maroshévíz korabeli képeslapok fényében" című album bemutatója után a Barátság parkban sor került Zimmethangen Antal sírjának megkoszorúzására. Vasárnap fellépett a római katolikus egyházi énekkar, a borszéki iskola tánccsoportja, énekkara. /(Farkas Aladár): Sikeres Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./"
2002. augusztus 13.
"Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz aug. 12-én Gyergyószárhegyen, felhőszakadás következtében. Az erősen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A heves esőzések miatt Gyergyóditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétől. /Háromszáz elöntött ház. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"
2002. augusztus 13.
"Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"
2002. augusztus 13.
"A lukailencfalvi (Dózsa György) református gyülekezet 300 éve vált ki a káposztásszentmiklósi gyülekezetből, s azóta önálló anyaegyházként működik. A templom 180. éve áll jelenlegi formájában. E kettős évfordulót ünnepelték a helyiek és vendégeik aug. 11-én. Az elmúlt évekbeli árvizek után a templom jelentős javításra szorult. Német és holland segítséggel, a helyiek jelentős hozzájárulásával sikerült felújítani a tornyot, részlegesen újjáfedni a tetőt, kívül-belül kifesteni a templomot. /(simon): Ünnepelt a lukailencfalvi református közösség. 300 éve önálló egyházközségként. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ "
2002. augusztus 14.
"Ironikus hangon írta Klósz Bálint, hogy milyen sok egyetemi továbbtanulási lehetőség van az erdélyi magyar fiatalok, az évente több mint 6000 ballagó számára: a Pöceparti Párizsban, a Fellegvár fölé állandóan piros-sárga-kékre sikeredő szivárvány alatt, Bernády György Maros menti kreatúrájában, avagy odalent, a székely virtus fővárosában, Szörödában. Orbán Viktornak egyetemet köszönhet az erdélyi magyarság, de a cikkírónak ő csak üdvöske: "az enyhén kedveszegett Orbán Viktor-i helyzetelemzés sarkall analógiákra. "Sokan vagyunk, de nem vagyunk még elegen" - mondogatta némi rezignációval aranyüdvöskénk, és megállapítása mintha a főiskolai helyeket megsturmolók számarányára is vonatkoztatható lenne." Nem volt elég éles a konkurencia a meghirdetett helyekre. A cikkíró arra is célzott, hogy a majdan végzők közül sokan az anyaországba mennek, hogy megtörténjen nemzetünk határokon átívelő újraegyesítése. - Sokaknak a "nyári akadémiák jelentik az áhított szellemi perverziót. Világ-, régió-, nemzetközösség-megváltó ötletekből, komlóléből bőven tankolhatott bármely többé-kevésbé elkötelezett fiatal, aki néhány napra, július hónap folyamán, Illyefalván, Nyárádszentmártonban vagy Tusnádfürdőn felütötte sátrát." "Minden fórumon történt utalás az egymással konfrontálódók közti párbeszéd szükségességére, de a szekértáborok szóvivői körbekerülgették egymást, nem ültek be ugyanazon ponyva alá." /Klósz Bálint: Egyetemeink= Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"
2002. augusztus 14.
"Hármasfaluban e hét végén Szent István-napi ünnepségek zajlanak. Aug. 16-án a hármasfalusi általános iskola névadó ünnepségére is sor kerül. A Szent István nevére keresztelendő iskola nevének megváltoztatására a helyi tanács határozatot hozott, azonban a prefektúra közölte, ehhez a megyei bizottság kedvező véleményezése is szükséges. A tanfelügyelőség szóban a kérését negatívan véleményezte. Borbély László képviselő leszögezte: Nem egyedi esetről van szó. Az RMDSZ és a PSD protokollumának egyik pontja az volt, hogy a szóban forgó dekrétumot hatályon kívül helyezzék, és az utcák, terek, általános iskolák, művelődési intézmények névváltoztatásának hatásköre a helyi tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azonban a dekrétumot még nem érvénytelenítették, noha ennek a határideje az egyezség szerint febr. 28-án lejárt. Sehol máshol az országban e téren nincs vita, csak a magyar névre átnevezendő iskoláknál. Borbély többször tárgyalt a prefektussal, szóbeli ígéretet kapott arra, hogy nem akadályozzák az iskolák átnevezését. Mégis megakadályozták.- Mindennek ellenére aug. 16-án megtartják a névadó ünnepséget. Az RMDSZ vezetősége év eleje óta több ízben felhívta a polgármesterek figyelmét, hogy az átiratok ellenére átnevezhetik utcáikat, tereiket, iskoláikat vagy művelődési otthonaikat. /Korondi Kinga: Akadályozzák a névadást. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"
2002. augusztus 14.
"A szovátai Teleki Oktatási Központban (TOK) 28 gyermek és fiatal sajátította el Bandi Dezső, az idős művész-pedagógus irányításával a fafaragás, a kerámiaművészet és a gyöngyfűzés alapelemeit. /Szovátán ma nyílik a faragótábor kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"
2002. augusztus 14.
"A határon túlról és Magyarország különböző pontjairól érkező 300 fiatal részvételével aug. 14-én második alkalommal kezdődik Verőcén az Összmagyar nemzeti ifjúsági találkozó négynapos kulturális eseménysorozat a Hatvannégy Vármegye Alapítvány és a helyi önkormányzat szervezésében. Külhoni történészek a romániai és a felvidéki magyarellenes támadásokról tartanak előadásokat, és beszélgetés lesz az ősi magyar kultúráról, nyelvről is. A következő napokban a Magyarok Világszövetségének képviselői tartanak előadást, s a szó lesz a Csángóföldön élők gondjairól. Emellett különféle sportvetélkedők, lovas-, íjászbemutatók színesítik a programokat, s lesz nemzeti rockfesztivál, a többi között a Magozott Cseresznye, a Hunnia és az Új Hajnal együttes fellépésével. A rendezvény aug. 18-án ökumenikus istentisztelettel fejeződik majd be. /Összmagyar nemzeti ifjúsági találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"