Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette, hogy a Zsil-völgyi bányászsztrájk nem jelentős. Nemzetgazdaságilag nincs értelme az évente sok száz milliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartására, hangsúlyozta. Kijelentette, hogy szükség esetén felhasználják a karhatalmi erőket, hogy megakadályozzák a bányászok Bukarestbe vonulását. /Parasztpárti figyelmeztetés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos elnöksége 1992-ben úgy látta, hogy szükség van egy olyan vállalkozás létrehozására, amely jövedelmi forrás lenne a szervezet számára, másrészt segítené a gazdatársadalmat bizonyos termékek megszerzésében. Így született meg a Gazda Kft., amelyet Marosvásárhelyen jegyeztek be. Évek múlva két kolozsvári kirendeltséget hozott létre a Gazda Kft. Az egyik az Erdélyi Gazda szaklap kiadását vállalta, ma 8000 példányban jelenik meg. A másik szaküzlet, ahol vetőmag, műtrágya kapható. Szilágysomlyón is nyitottak kirendeltséget. 1998. dec. 29-én pedig Marosvásárhelyen, az RMGE székházának pincéjében borkóstolót nyitottak. A rövidesen megnyíló borkóstoló engedélyezését most intézik. /Ilyén Attila: Ahol a zsíros kenyér kötelező. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

"Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./"

Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, az erdélyi magyar kórusmozgalom megszállottja már az év elején elkezdtet szervezni az év során tartandó kórustalálkozókat. /Dalrajáró. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Viorel Catarama vezetésével hattagú parlamenti küldöttség utazott Petrozsényba, hogy tárgyaljon a sztrájkoló bányászok szakszervezetének vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Maros megyében a nyilvántartásban 25 830 munkanélküli szerepel, közülük azonban csupán 17 965-en részesülnek segélyben. A munkanélküliség tovább nő, több vállalatot bezárnak, illetve a személyzetet csökkentik. /Tömeges elbocsátások. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Építsük fel Kőrösi Csoma Sándor emlékházát és emlékmúzeumát, hangzott el a felhívás Csomakőrösről. Az emlékház - egy régi típusú parasztépület, amelyben Kőrösi Csoma Sándor született - már tető alatt van és a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében ápr. 11-én tervezik a megnyitását. A felhívás hatására már érkeztek támogatások, átutalások, a püspökök is adakoztak. /Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Asztalos Enikő közel három évtizede néprajzi gyűjtő és kutató, eddig hat kötete látott napvilágot. Marosvásárhely medgyesfalvi lakónegyedének iskolájában példamutató múzeumot hozott létre, a Népi Egyetemen, másnéven a népfőiskolán pedig már ötödik éve oktatja a néprajzot. Legújabb munkája /Szép szivárvány koszorúzza az eget /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, alcíme: Népélet Székelykakasdon/ a Marosvásárhely melletti Székelykakasd népéletéről szóló könyve. /Tófalvi Zoltán: Szép szivárvány koszorúzta Székelykakasdot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek január 6-i találkozóján a kormányátalakítás után fellépett időszerű gondokat tekintették át. Az RMDSZ javaslatának megfelelően Bara Gyula volt munkaügyi államtitkárt kinevezték államtanácsosnak a Miniszterelnöki Hivatalba. Az RMDSZ vezetősége előterjesztette Lányi Szabolcs volt iparügyi államtitkár jelölését az újonnan létesített Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Ügynökség elnöki tisztségébe, továbbá Birtalan József volt szállításügyi államtitkár jelölését a Kis- és Középvállalatok újonnan létrehozott Ügynökségének alelnöki tisztségébe. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

"Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./"

"Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./ "

Nagy Ödön /sz. Marosercse, 1957/ Csíkszeredában élő szobrászművész Marosvásárhelyen végezte a művészeti líceumot, majd Kolozsváron, az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a kerámia-üveg szakot. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tanára. Elsősorban szobrásznak tartja magát, de grafikáit, festményeit is kiállította. Több sikeres pályamunkája áll köztereken, így Zalatárnokon a Holdleány térszobra, Bázakerettyén Szent István szobra, Zalabaksán a római katolikus templomban tíz darabból álló szoboregyüttese, amelyet Koszti István Miklós szobrász kollégájával készített, Csíkszeredán látható Gál Sándor 1848-as honvédezredes mellszobra, Gál Árpád zeneszerző emlékplakettje. Nagy Ödönnek több kiállítása volt, 1990-ben Kanadában is nyílt kiállítása. /Forró Miklós: Szolgálni a szépérzéket. Beszélgetés Nagy Ödön Csíkszeredában élő szobrászművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban a kormányátalakítás okozta változásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy "az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült egy jó államtitkári gárdát kialakítania", és az átszervezéssel megszűnő tisztségeket betöltő személyek más fontos megbízatást kapnak. Markó szerint a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy "jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben?" Az elnök szerint két álláspontot kell megkülönböztetni: az egyik, amely az eredményektől függetlenül tagadja a kormányzás hatékonyságát mint eszköz, a másik amely szintén dilemmákat fogalmaz meg a kormányzással kapcsolatban, de nem tagadja, hogy a romániai magyarságnak a politika eszközeivel kell élnie. Markó arra is figyelmeztet, hogy ha a romániai magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, hitét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. - A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra; ily módon "jelentős eszközök kerülhettek a romániai magyarság kezébe, sorsának alakítására." Markó a kormányzást és az ország politikai életében való jelenlétet "eszköznek és nem célnak" tekinti. Markó Béla szerint az idei RMDSZ-kongresszust megelőző időszakban kiéleződnek a polémiák, hiszen tisztújítási, elnökválasztási kampányféle is várható. Az elkövetkező időszakban is felmerülhet, hogy meg kell szakítanunk a koalíciós együttműködést. Akár kongresszuson, akár kongresszus előtt a közvéleménynek ezt így kell szemlélnie és mérlegelnie: jobb-e, nem az RMDSZ, nem egyik vagy másik vezető számára, jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben? Markó emlékeztetett, hogy politikusi tevékenysége nem az RMDSZ kormányzatban való részvételéhez kapcsolódik. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 12., ismertette: Miről szól majd az RMDSZ-kongresszus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"

"A kettős állampolgárság bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell, nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár. "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan" - jelentette ki. A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. Ez 30-40 %-os növekedést jelent az előző évekhez képest. /A kettős állampolgárságot is mérlegelni kell. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár háromnapos erdélyi körútja előkészítése Radu Vasile miniszterelnök február eleji budapesti látogatásának. Kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: "A történelmi magyar egyházak vezetőit biztosítottuk arról, hogy minden igényüket a jogállamisággal összhangban lévőnek tartjuk. Fontosnak ítéljük meg, hogy az egyházak megerősödjenek a több évtizedes hátrányos helyzet után, és betöltsék azt a szerepet, amely a polgári társadalmakban rájuk hárul." Kijelentette: Mind Magyarországot, mind Romániát polgári, jobbközép koalíciók irányítják. Külpolitikai célkitűzéseink is hasonlóak: az euroatlanti integráció, új minőségű regionális együttműködés és elmélyülő kétoldalú kapcsolatrendszer, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a két ország területén élő nemzeti kisebbségek. Németh Zsolt elmondta, hogy a különböző alapítványokon keresztül a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatja évente a határon túli magyarságot. - Azzal, hogy a magyar kormány vállalja a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának anyagi támogatását, lényegében a két ország közötti jó viszonyt biztosítja. Németh Zsolt külügyi államtitkár Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel tárgyalt, utána pedig Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus fogadta a diplomatát. A megbeszélés után az államtitkár elmondta: -Kolozsvár jelentős szerepet tölt be Erdélyben, kihatása van a térség fejlődésére. "A román gazdaságban való részvállalásunk csupán akkor lehet sikeres, ha léteznek a kellő infrastrukturális feltételek. Elképzelhetetlen ugyanis az, hogy egy 140 kilométeres határszakaszon ne legyen nemzetközi személy- és áruforgalom. Meggyőződésem, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni új határátkelők létesítésére." A külügyi államtitkár kifejezte abbéli reményét is, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákról szóló törvényi rendelkezések megvalósulnak. Kifejtette ugyanakkor: megérti az RMDSZ-nek a magyar egyetem létesítésére támasztott igényét és azt, hogy ez Kolozsvárhoz kapcsolódjon. - A marosvásárhelyi és a nagyszebeni helyszín mellett is sok érv szól - mondta. - Tudomásom szerint az RMDSZ-en belül sem mondta senki, hogy az egyetem valamennyi intézményének egy helyen kell működnie. /A magyar kormány kész közvetíteni a határon túli magyarok érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó adatok a következők: a 254 felsőoktatási diplomából 121 honosítása történt meg /47,6 %/. Ezen belül 96 tanári oklevélből 66 /8,8 %/, 114 agrártudományi oklevélből 33 /30 %/ honosított. A még nem honosítottak közül többen főiskolai végzettségüket egyetemi szintűvé egészítik ki. A 7 jogi diplomából még egyet sem ismertek el. A közoktatás /nem felsőfokú/ területén 124 oklevélből 104-et /84 %/ honosítottak. Ezen belül 95 tanítói oklevélből 92-t, 16 egészségügyi asszisztensi oklevélből 9-et ismertek el. /Fischer Fülöp Ildikó: A Magyarországon szerzett oklevelek romániai elismerésére vonatkozó statisztikai adatok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

"A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap az Üzenet /Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár/ mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkesztői: Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. A Levél az 1998. karácsony-újévi számmal kezdve új, kibővült arcéllel jelenik meg. Vetési László lelkész írta, hogy nemrég a Mezőség egyik falujában egy kisiskolás füzete került a kezébe. Először azt hitte, hogy ismeretlen nyelven írták a szöveget. Azután rádöbbent, hogy magyarul van. Arra kérdésre, hogy mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod, a válasz: "Oz hoghi mintestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidona vogioc." - Konfirmációra készülő mezőségi édesanya írta át román betűkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyűséges mezőségi magyar nyelvemlék", írta Vetési László. "Halotti beszéd a 20. század végéről." - A kolozsvári teológiai hallgatók nyári szünetekben ellátogatnak a szórványvidékre, felkeresik a román városokba költözött magyarokat is. Minden teológus személyre szóló ötpecsétes /!/ román nyelvű megbízólevelet kapott. Lényegében nem voltak gondok, néhány rutinellenőrzés során azonban tapasztalhatták a papírok hatalmát, a pecsétbőség láttán a rendőr csak azt mondta: imádkozzanak érte is. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hordozzuk egymás terheit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./"

Szakács Domokos tanár, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület /Dicsőszentmárton/ elnöke összeállította az egyesület egész évi programját. Januárban Tóth Ferenc szovátai festőművész tárlatát nyitják meg a Magyar Házban. Január végén író-olvasó találkozó lesz, a vendég Horváth Arany. Febr. 7-én a Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ férfikarát várják Küküllődombóra. Nem marad el a farangi bál sem. Márc. 27-én mesemondó versenyt rendeznek a város tanulóinak. Ápr. 3-án nyílik a hagyományos tavaszi képzőművészeti tárlat. /Naprakész programok a Sipos Domokos Művelődési Egyesületnél. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

"Az Európai Unió (EU) jan. 22-én kiadott nyilatkozata szerint "továbbra is támogatja Romániát az átalakulás nehéz folyamatában", amelyhez csatlakoztak az unió társult tagállamai, köztük Magyarország is. Az EU változatlanul híve Románia európai uniós csatlakozásának. A gazdasági reformok, köztük a nemzetközi szervezetek által javasolt lépések, rendkívüli fontossággal bírnak azon az úton, amelyet az országnak az unióba való belépéséig meg kell tennie - mutat rá a nyilatkozat. Egyúttal elégedettségének ad hangot annak kapcsán, hogy Románia vállalja a reformok maradéktalan és átfogó megvalósítását. Ezt a szándékot az EU a Phare program keretében jóváhagyott, a gazdasági reformot szolgáló pénzalap jelentős növelésével kívánja támogatni. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a bányászokkal való megegyezés előtt készült vele készült interjúban kifejtette, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események között. "Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be román parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat." nyilatkozta Markó, hozzátéve: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül", hogy "mindazzal, ami az utóbbi napokban történt, maga a demokrácia, a jogállam került veszélybe. Az tehát, amelynek létrehozásáért a romániai magyar közösség kilenc éve következetesen küzd." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./"

Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. Jakobovits Miklós elnök beszámolt az elmúlt két évről. Ebben szerepelt az 1997-es nagyszabású marosvásárhelyi kiállítás, a sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós emlékkiállítás, továbbá a céh havi Hírlevelének megjelentetése. Anyagi nehézségek jelentkeztek. Andrásy Zoltán festőművész jóvoltából a Barabás Miklós Céh használatába került a Farkas utcai épület, felújítása folyamatban van. 1998 óta a céh tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. A BMC tiszteletbeli elnökei, Abodi Nagy Béla és Kós András emlékeztettek, hogy a mostani szervezet a régi Barabás Miklós Céh szellemi örököse, ennek tudatában kell tevékenykednie. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Jan. 25-én Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Frunda György szenátort választották az Európa Tanács Jogi Bizottságának egyik alelnökévé. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Marosvásárhelyen sokan kérik évek óta, hogy a városban legyen RMDSZ-szervezet. Évekkel ezelőtt ugyanis létezett ilyen szervezet. A múltban a Maros megyei RMDSZ egy tollvonással megszüntette a városi RMDSZ-t. /Legyen végre megint városi RMDSZ-szervezet Marosvásárhelyen! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

"Szováta fennállásának 420 éves évfordulóját ünneplik a város lakói. Az ünnepség jan. 29-én emléktábla-avatással kezdődött. "Szováta 420 éves. Állíttatta Szováta lakossága 1998-ban" - olvasható a polgármesteri hivatal épületén elhelyezett táblán. A felavatását a múlt év végéről mostanra halasztották. A kommunista időben nem engedték, hogy a város megünnepelhesse 400 éves fennállását, ezért készült csak most a tábla. Neves előadók értekeztek a város múltjáról, így Egyed Ákos, Tófalvi Zoltán és Zepeczáner Jenő. Az ülés egyik szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja volt. /Farczádi Attila: Szováta 420 évére emlékeznek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"

Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki a Ferenczy István marosvásárhelyi színművészt művészi munkásságáért, Szilágyi István írót a Kolozsváron megjelenő Helikon című hetilap főszerkesztőjét pedig a romániai magyar irodalom terén végzett munkásságáért. A kitüntetéseket Marosvásárhelyen adta át bensőséges ünnepség keretében Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. Jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Ferenczy István és Szilágyi István kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

"Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

Február 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta közgyűlését a Maros megyei RMDSZ, dr. Kincses Elődöt választották meg megyei elnöknek /201 igen és 176 ellenszavazattal/, aki Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest követi e tisztségben. Eredetileg három jelölt - dr. Kelemen Attila, dr. Kincses Előd és Tőkés András - indult az elnöki tisztség elnyeréséért, végül csak kettő között kellett választania a megjelent 378 küldöttnek, mert menet közben Tőkés András tanár Kincses Előd javára lemondott jelöléséről. Frunda György szenátor javasolta az elnökségi beszámoló elutasítását, amihez Markó Béla szövetségi elnök is csatlakozott. Frunda szerint Kolcsár Sándor mint elnöknek nem lett volna szabad elköteleznie magát egy platform mellett. Markó szerint az RMDSZ Maros megyei szervezete nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. Borbély László államtitkár, aki hosszú ideig volt a megyei szervezet elnöke, kifejtette: ha a közeljövőben a megyei vezetés sürgősen nem áll elő valami konkrét elképzeléssel, akkor a jövő évi helyhatósági választásokra választók nélkül maradhat az RMDSZ. Kolcsár Sándor leköszönő elnököt a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották meg. Elnöki székfoglalójában Kincses Előd - aki jelen megválasztásával visszatért az aktív politizáláshoz - így fogalmazott: Új csapatot akarok összeállítani és örvendek, hogy a megyei RMDSZ a pragmatikusan radikális politizálásra tette le a voksát. Személye körüli pletykákra utalva kijelentette: nem volt soha szekus, és nincs semmiféle RMDSZ pénzek hűtlen kezelésébe belekeveredve. Ígérte: bár kettős állampolgár, s munkaköre Budapesthez is kötődik, ezután havonta három hetet Marosvásárhelyen és csak egy hetet fog Pesten tölteni. /Marosvásárhely: Kincses Előd visszatért a politikai életbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Kincses Előd /sz. Marosvásárhely, 1941/ jogot végzett, ügyvédként dolgozott, 1989 decemberi fordulat után a megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett. Megneszelve, hogy koncepciós eljárást akarnak indítani ellene, 1990. márc. 30-án Magyarországra távozott, ahonnan csak a nyomozás lezárása után, 1995 nyarán térhetett haza. 1990 decemberében jelent meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című könyve, amelyet 1991 tavaszán a Sepsiszentgyörgyön nyomtatott román kiadás követett. Ez a könyv Habsburg Ottó előszavával angolul és franciául is megjelent. Kincses Előd publicisztikai írásai Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel jelentek meg. 1991 decemberétől 1992 szeptemberéig a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt. Budapesten 1993 óta tart fenn ügyvédi irodát, Marosvásárhelyen pedig 1996. jan. 1-jén nyitotta meg ügyvédi irodáját. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Jan. 24-én az emlékmű és a kopjafa előtt emlékeztek Nyárádgálfalván az 1849. jan. 17-i gálfalvi csatára. Réti Ilona történelem szakos tanárnő beszélt. /A gálfalvi csatára elékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./