A Maros megyei RMDSZ a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta kampányzáró nagygyűlését, okt. 30-án. Az RMDSZ vezetői mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 899. sz./

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

Maros megye 465 735 választópolgárából 381 310 szavazott /81,87 %/, a leadott szavazatok 96,62 %-a érvényes az elnökjelöltek listáin, az első Frunda György 133 526 szavazat /36,24 %/, Constantinescu 16,57 %, Iliescu 15,87 %. A szenátusi listákon a szavazatok 94,63 %-a volt érvényes, az RMDSZ 142 779 szavazatot kapott /39,57 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 20,11 %, Demokratikus Konvenció /DK/ 13,15 %. A képviselőházi listákon a szavazatok 94,41 %-a volt érvényes, az RMDSZ 138 562 voksot kapott /38,49 %/, RNEP 19,26 %, DK 13,67 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Nov. 10-én Nyárádszentmárton unitárius közössége ünnepelte a honfoglalás 1100. évfordulóját. Beszédet mondott többek között Szabó György Pál, a Maros megyei EMKE elnöke. Millecentenáriumi emléktáblát avattak a 725 éves kazettás mennyezetű műemlék-templom falán, majd megnyitották az EMKE millecentenáriumi, történelmi címereket bemutató vándorkiállítását és megtekintették Sándor János népművész fafaragásait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Az RMDSZ szavazótáborának része volt Emil Constantinescu elnökké választásában, ezt mutatja, hogy Hargita megyében a választók 93 %-a, Kovászna megyében 88 %a, Szatmár megyében 78 %-a, Maros megyében a 69 %-a szavazott Emil Constantinescura. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Nov. 29-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa /TKT/, amelyen Zonda Attila megyei RMDSZ elnök ismertette a választások eredményét. A testület úgy határozott, hogy a Maros megyei képviselők fölvállalják Szeben és Beszterce megye magyarságának parlamenti képviseletét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 924. sz./

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Maros megyei szervezete hivatalosan kérte Gheorghe Funar pártelnök felfüggesztését tisztségéből. - Gheorghe Funar sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy a lemondásával kapcsolatos nyilatkozat csak a volt kormánypárt sugallatára született. Funar újból támadta azt a döntését, hogy az RMDSZ részt vehet a kormányzásban. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete alapító tagjainak és a szervezet sorsáért aggódó marosvásárhelyi polgárok egy csoportja nyílt levéllel fordult a megye magyar közösségéhez a meghirdetett tisztújítás előtt, amelyben az aláírók hangsúlyozzák, hogy az első években megyei szervezetük meghatározó szerepet vállalt az országos szövetségben és kiállt a megye magyar lakossága érdekérvényesítéséért. Ezzel szemben a jelenlegi megyei vezetés nem áll a helyzet magaslatán. A közösségnek jogában áll megtudni, hogyan történt mindez, milyen előzmények kényszerítették Sütő Andrást arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki funkciójáról. Az aláírók között orvosprofesszorok vannak, továbbá Csíky Boldizsár zeneszerző, Gálfalvi György író, a Látó szerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Lohinszky Lóránd színész, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Dec. 10-12-e között ülésezett a grúz fővárosban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése, amelyen Kerekes Károly Maros megyei képviselő vezette a román küldöttséget. A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat fogadott el a kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, a szervezett bűnözés elleni egyezmény alapelveire, valamint a térség kulturális értékeinek védelmét célzó program főbb irányvonalaira vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

Dec. 23-án a kormány jóváhagyta több megye prefektusát és alprefektusát. Az RMDSZ-jelöltek közül eddig három alprefektus nyerte el a végső jóváhagyást: Kovászna megyében Gazda László, Maros megyében Burkhardt Árpád, Szilágy megyében pedig Csóka Tibor kap kinevezést az alprefektusi székbe. Dec. 24-én délelőtt folytatódtak a koalíciós tárgyalások a kormánynál. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátor vett részt a koalíciós tárgyalásokon, amelyeken véglegesítették a prefektusi, alprefektusi és prefektúrai igazgatói tisztségek nagy többségét. A dec. 24-i ülésén sor kerül a legtöbb megye prefektusának és alprefektusának a jóváhagyására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 24., 937. sz./

"Váratlanul szabadon engedték Cseresznyés Pált. Cseresznyés Pál dec. 24-én kiszabadult a börtönből, Emil Constantinescu elnök kegyelemben részesítette. Az államelnök előzőleg beszélt Cofariuval, aki hajlandó volt megbocsátani. Négy Maros megyei RMDSZ-képviselő újabb kegyelmi kérvényt adott be novemberben, a választási eredmények kihirdetése után, ez volt az ötödik kérvény. Frunda György azonban közbelépett, ne avatkozzanak bele, ezzel az üggyel ő foglalkozik már öt éve. Amikor megnyílt a börtönajtó, Frunda György és Borbély László várta Cseresznyés Pált, ugyanis Frunda hozta Bukarestből a szabadulást lehetővé tevő elnöki döntést. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ A bukaresti Adevarul nem értett egyet a döntéssel, ez bátoríthatja a "románvadászokat", ennek a "román engedékenységnek" a nevében a történelemben a románok olyan könnyen hagyták magukat elnyomni a magyar urak által. Emil Constantinescu gesztusa növelheti az RMDSZ arroganciáját. Hasonló hangot ütött meg a Cronica Romana, ugyanakkor idézte a szélsőséges Corneliu Vadim Tudort, aki nem hibáztatja az államelnököt döntéséért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./ "

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete 1996 decemberének végén tartotta meg közgyűlését. Máthé László mérnök, az RMGE egyik alelnöke, a szervezet megyei titkára mérlegelte tavalyi tevékenységüket. A szervezet az elmúlt évben végre saját tulajdonú székházba költözött. Az RMGE Maros megyei szervezete az élvonalban van taglétszám tekintetében. Harminc gazdakör működik a megyében, 1500 taggal. Nyolc kft. és nyolc mezőgazdasági társulás is RMGE tagdíjat fizet. Elindították a gazdakörök havi találkozóját. Beindították a gazdaboltokat, székházukban is van egy gazdabolt. Az RMGE segíti a szakmai oktatás szervezését is. Csomós Attila, megyei RMGE-elnök elmondta, hogy az idei évre programfüzetet állítottak össze. Támogatókat szeretnének bevonni az oktatás anyagi alapjainak bővítésére. Önsegélyező pénztárat szeretnének létrehozni, hogy gép vagy jóminőségű vetőmag vásárlásának támogatására gyorssegélyeket tudjanak folyósítani. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./"

""Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"

"Jan. 14-én tartotta Marosvásárhelyen, a Bernády Házban tartotta idei első összejövetelét az RMDSZ Maros megyei szervezetének csángó bizottsága, az a lelkes csoport, amely az elmúlt években minden nyáron megszervezte több mint félszáz csángó gyermek üdültetését és a velük való foglalkozást. A csángó bizottságnak Czellecz Jenő a vezetője. A találkozó alkalom volt arra, hogy a Csíkszeredában Julianus-díjjal kitüntetett, 84. évében levő nyugalmazott marosvásárhelyi tanárt, a bizottság tanácsadóját, Bartis Árpádot köszöntsék. Bartis Árpád Csíkszentdomokoson született, Csíkszeredában Domokos Pál Péter is tanította. 1956 decemberében az Oktatásügyi Minisztérium mellett létrehozott Nemzetiségügyi Vezérigazgatóságra helyezték, ahol megismerkedhetett a moldvai csángók sorskérdéseivel. Bár akkor már felszámolták a moldvai magyar iskolákat, ő mégis megpróbált létrehozni néhánya, vagy legalább bevezetni a magyar nyelv tanítását. Kezdeményezéseit elgáncsolták. Csíkszeredai tanfelügyelőkkel együttműködve székelyföldi iskolákban biztosított lehetőséget csángó fiataloknak továbbtanulásra, szakmák elsajátítására. A Nemzetiségügyi Vezérigazgatóság csak két év múlva megszüntették, akkortól Bartis Árpád tanfelügyelőként segítette a csángókat. Õ gondoskodott Lakatos Demeter és Demse Márton költészetének közkinccsé tételéről. Bartis Árpád tanulmányokat, cikkeket közölt a csángómagyarokról. 1989 után bekapcsolódott csángó gyermekek nyaraltatásába. A mai napig levelezik csángó fiatalokkal. Könyveket küld nekik, tanácsokat ad. /Bartis Árpád köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./"

"Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14."

"Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

"Tisztújító értekezletet tartott febr. 1-jén a Maros megyei RMDSZ, 212 szavazattal újraválasztották Zonda Attila elnököt, a másik jelölt, Káli Király István 123 voksot kapott. Tiszteletbeli elnökké választották Kincses Előd ügyvédet, aki ellen hamis vádat emeltek a szélsőséges román szervezetek, ezért éveken át nem térhetett haza Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A képviselőházban február 4-én, a napirend előtti felszólalások során dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a sajtószabadság feltétlen tiszteletben tartása mellett szállt síkra, és az újságírói etika érvényesülésének fontosságát hangsúlyozva szorgalmazta, hogy a hivatásos újságírók által 1996. december 31-ig elkövetett sajtóvétségeket részesítsék amnesztiában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./"

"A Szenátus febr. 10-i ülésén, a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly Szatmár megyei és Frunda György Maros megyei szenátor szólalt fel. Szabó Károly az államelnöki és ekként a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét hat éven át betöltő Ion Iliescu tevékenységére visszatérve, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a hat év alatt a hadsereg, a belügy- és az igazságügyi minisztérium, valamint a különféle hírszerző szolgálatok keretében szolgáló román tábornoki kar banánköztársasági méreteket is meghaladó mértékben gyarapodott, illetve lépett elő a ranglétrán. Frunda György az állami tulajdonban lévő lakásoknak a bérlők számára kedvezményes áron történő, folyamatban lévő eladásával kapcsolatban az egykori nomenklaturisták számára épített és jelenleg is általuk lakott marosvásárhelyi villáknak a rendelkezések hatálya alóli kivételezését és helyhatósági protokoll-lakásokká minősítését szorgalmazta. Ugyanaznap dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációt intézett a tanügyminiszterhez. Annak a miniszteri rendeletnek a módosítását igényelte, amely nem terjeszti ki a magánegyetemeken tanuló hallgatókra a Tanügyi törvény által minden diák számára biztosított, belföldi közszállítási eszközökre járó 50%-os fizetési kedvezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"

"A külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvény módosításának febr. 11-i szenátusi vitájában az RMDSZ álláspontját Frunda György fejtette ki. A Maros megyei szenátor hatásos beszédében amellett érvelt, hogy a külföldi befektetők számára tegyék lehetővé a vállalkozásukhoz szükséges földterületek megvásárlását, mivel csak a tulajdonjog megszerzése nyújt kellő garanciát a külföldi befektetőknek, és nyitja meg az idegen tőke behatolása előtt a kapukat, mint azt a közép-kelet-európai országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia) példája is bizonyítja. Frunda György érvelése hatott, beszédét a parlamenti többség megtapsolta, a törvénymódosítást pedig a Szenátus elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12., 965. sz./"

"Tőkés András, az RMDSZ Maros megyei területi elnökök tanácsa elnöke visszaemlékezett testvére, Tőkés László 1989-es jogi védelmére. Helyesbítette Frunda György nyilatkozatát, aki azt állította, hogy elvállalta 1989-ben Tőkés László jogi védelmét, megszerkesztette a szöveget, de úgy vélte, a kilakoltatási perben egy helybeli, Temesváron élő ügyvéd tudna eredményesen eljárni. Tőkés András helyesbít: valóban felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet. A Marosvásárhelyen élő Kincses Előd viszont elvállalta. /Tőkés András: Háború után elszaporodnak a hősök. = Szabadság, febr. 13./"

"Az RMDSZ mezőgazdasági főosztálya és a Maros megyei RMGE szervezésében febr. 15-én Balavásáron nagy sikerű borászati tanácskozást és borversenyt rendeztek. A tanácskozás és a verseny minőségét olyan szaktekintélyek jelenléte biztosította, mint dr. Csávossy György nemzetközi borszakértő, Balla Géza, a barackai (Arad megye) állami gazdaság főborásza, András Emil, a nagyenyedi Logos borpince tulajdonosa és Péterfy Sándor, a marosvásárhelyi Vinexim szakembere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 17., 968. sz./"

"Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke vitába szállt Cs. Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki szerint az önálló magyar egyetem nem jelent mást, mint "helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Kincses Előd meglepődve olvasta, hogy Cs Gyímesi szerint a nagyvilágban az egyetemi hallgatókat nem anyanyelvű intézményekben oktatják, mert az anyanyelvű egyetemek "barkácsolt torzszülöttek". Cs. Gyímesi négynyelvű egyetemet javasol, azaz merőben általa kiókumlált "torzszülöttet", de nincsenek pedagógiai érveli e bábeli oktatás mellett. Fütyül a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - saját diákjainak - kezdeményezésére, akik önálló magyar egyetemen akarnak tanulni. Cs. Gyimesi Éva maga írja, hogy az egyetemen az adminisztráció nyelve kizárólag román, saját dolgaikról nem maguk döntenek, mégis azt hiszi, hogy ha a közös egyetem keretein belül a magyar tagozat autonómiájának ügye ellenállásba ütközik, még mindig van lehetőség a kiválására. Nem kell tehát kihasználni a ritka történelmi pillanatot, amelyben az RMDSZ a kormányzó pártok egyike és Románia küzd a NATO-ba jutásért. Hasonló lehetőség mikor lesz? /Kincses Előd: Az angol lord és a dzsungel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26., átvette: Magyar Hírlap, febr. 27. - Kincses Előd febr. 23-án faxon elküldte hozzászólását a Magyar Hírlapnak, de csak most közölték./"

"Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"A Maros megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatói székét febr. 26-tól Náznán Jenő 53 éves agrármérnök, az RMDSZ országos gazdasági ügyvezető alelnöke foglalta el, az RMDSZ javaslatára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A Képviselőház szerdán, március 12-én szakbizottságokban folytatta munkálatait.A külügyi bizottság tagjai a romániai látogatáson Bukarestben tartózkodó holland parlamenti küldöttség tagjaival találkoztak. A vendégeket dr. Kelemen Attila Maros megyei képviselő üdvözölte. A holland delegáció vezetője, Enrico Hessing kifejtette, országa érdekelt abban, hogy Romániának ne legyen feszült viszonya egyetlen szomszédjával sem, és pozitívumként említette Románia jó kapcsolatait Magyarországgal, valamint azt, hogy a magyar kisebbség részt vesz a román kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./"

"Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"