"Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tanulmányában a határon túli magyarság érdekérvényesítésének stratégiai kérdéseit vette számba. A szomszédos országokban az asszimiláció fokozódik. Kárpátalja példája mutatja, hogy nem elegendő egy alapvetően kisebbségbarát környezet, amikor súlyosak a gazdasági problémák, itt az egyik legmagasabb arányú az elvándorlás. Az identitásfejlesztés és egzisztenciateremtés kettős követelményét egyidejűleg kell megpróbálni érvényesíteni. Most dől el, hogy a Kárpát-medencében kié lesz a tulajdon. Tabajdi Csaba több kitörési pontot fogalmazott meg. Ezek közé tartozik a helyi önkormányzati lehetőségek jobb kihasználása. A privatizációban számos hátrányos megkülönböztetés éri a magyar kisebbséget, a magyar kormánynak a tulajdonlási diszkrimináció ellen is fel kell emelnie a szavát. Maros megyében például a privatizációs bizottság 204 tagjából csak hatan magyarok. Fontos lenne az ilyen természetű adatok összegyűjtése. Szükséges a magyar kisebbségek követeléseinek pontos megfogalmazása /autonómia, belső önrendelkezés/, a román és szlovák politikai erők éppen ezt használják ki, hogy ezek a fogalmak a Nyugat számára félreérthetők. A magyar nemzeti közösségek belső egysége összetett kérdés, szükség van "mérsékelt", tárgyalóképes személyekre éppúgy, mint a követelményeket határozottabban megjelenítőkre. A határon túli magyar szervezetek legitimitását nem a magyar kormány adja meg, hanem az, hogy az adott párt a választásokon hány mandátumot szerzett, milyen a taglétszáma, szervezettsége, programja. A magyar kormány nem lehet partner szervezetek viaskodásához, testvérháborújához. A hatékony politikai taktikát is a kitörési pontokhoz veszi Tabajdi Csaba: egy preferenciasort kell megfogalmazni. Dél-Tirol példája mutatja: hosszabb történelmi egyezkedés szükséges. - A határon túli magyarok nem tartják elég határozottnak a magyar kormány fellépését. "A nemzetközi fogadókészség sajnos nem elegendő." Ki kell várnunk azt, amikor a kisebbségvédelemben ismét fogékonyabb időszak következik. Hosszú küzdelemre lesz szükség. /A határon túli magyarság. A hatékonyabb érdekérvényesítés stratégiai kérdései. = Magyar Nemzet, aug. 13./ "

Szent István királyra emlékezik aug. 20-án a Maros megyei Hármasfalu /Székelyszentistván, Csókfalva, Ákosfalva/ székely közössége. Bustya Dezső református lelkész hirdet igét, beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Szabó András, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke. Hasonló megemlékezés lesz Erdély más településein is, így Székelyszentkirályon, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 597. sz./

Aug. 23-án Vacaroiu miniszterelnök öt órán át tanácskozott a kormányt támogató pártokkal az együttműködésről. A tanácskozás után Ion Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ egyik vezetője bejelentette, hogy a jövő héttől Maros megye élére RNEP-s prefektus kerül. Gavra szerint ki merik mondani, hogy Kolozsváron az RNEP máris megnyerte a választásokat, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 25./

A román nyelven egyetemet végzett magyar tanárjelöltek pályáztak tanári állásokra, eredményesen megírták versenydolgozatukat, azonban szept. 8-án közölték velük, hogy még román nyelvből is vizsgázniuk kell. Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke érdeklődött a tanfelügyelőségen, miután a tanügyi törvényben ilyen előírás nem szerepelt. Közölték, hogy valami félreértésről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

Kerekes Károly Maros megyei képviselő szept. 14-én írásban tett fel kérdését a román kormányhoz, azt firtatva, mi késztette a kormányt a Maros megyei prefektus leváltására és arra, hogy a tisztséget egy Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó prefektusra ruházza. A megyében most nyugalom van, amiben nem kis szerepe volt Ion Racoltea prefektusnak. Az új prefektus kijelentései szöges ellentétben állnak az államfő román-magyar megbékélésre tett ajánlatával /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz./

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./ "

Németh János RMDSZ-képviselő szept. 25-én a parlamentben visszatért a Maros megyei tanfelügyelőség önkényes intézkedésére, amelyet egy interpelláció kapcsán Romulus Pop államtitkár törvényesnek ismert el. A pótlólagos román nyelvvizsgáról volt szó, amelyet sikeres pályázati vizsga után hat magyar anyanyelvű tanár részére rendeltek el. Szász Ferenc szerepelt a legjobban a pályázaton, ennek ellenére nem választhatott állást, mert a külön román nyelvvizsgája nem volt eredményes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 626. sz./

Az 1994/95-ös iskolaévben 14 430 pedagógus tanított a magyar oktatásban /a pedagógusok 5,4 %-a/, ebből 2450 óvónő, 3468 tanító, 5688 V-VIII. osztályban tanító tanár és 2824 középiskolai tanár. Problémát jelent a szakképzetlenek maga száma, a pedagógusok 71,8 %-ának volt szakképesítése. A magyar nyelvű oktatásnak 4000 szakképesített tanárra lenne szüksége, hogy mindenütt megfelelően képzett pedagógusok tanítsanak. A legtöbb képesítés nélküli tanár éppen Hargita, Kovászna és Maros megyében volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Előzmény: 1888, 1891. sz. jegyzet.

Az ellenzék széthullott, az RMDSZ-szel való szövetség terhére van. Iliescu elnök megbékélésről beszél, miközben a magyarellenes Funar vezette RNEP kapja Maros megyében a prefektusi tisztséget, írta Kerekes Károly képviselő. Ebben a kérdésben fordult a kormányhoz, azt a választ kapta, hogy nem történt prefektusváltás. Ez nem nyugtatta meg a képviselőt, mert továbbra is erről a változtatásról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Kolozsváron tanácskozott okt. 21-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. Az RMDSZ Országos Privatizációs Szakcsoportja képviselői a területi privatizációs irodákról és a helyszíni tájékoztatásról beszéltek. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./

Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./

Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./

"Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./"

A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"A képviselőházban nov. 7-én Borbély László szólalt fel az RMDSZ-frakció nevében. A diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, mondta, azonban félmillió állampolgár demokratikus, törvényes úton kifejezett követeléseit, akaratát figyelmen kívül hagyta a hatalom, az RMDSZ módosító javaslatait nem vették tekintetbe, ezért más tiltakozó eszközöket kell alkalmazni. Ilyen tiltakozó akció Maros megyében az Ima- és böjthónap kezdeményezés. Még azokat a jogokat is megtagadják a kisebbségtől, amelyek a törvény szerint megilletnék őket. Borbély László példának hozta fel a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar hallgatóinak kérését elutasító rektori döntést, amellyel visszautasítja az anyanyelvű zenei oktatást: a konzervatórium nem a "művelődési-művészeti felkészülést szolgálja", amelyet a 123. szakasz előír. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./"

Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ év végi közgyűlést tartott dec. 15-én Marosvásárhelyen Dávid Gyula országos elnök, Kötő József főjegyző, valamint az EMKE megyei elnökei jelenlétében. Az EMKE Maros megyei szervezete ugyanezen a napon tisztújító közgyűlést tartott. Szabó György Pál elnök ismertette az elmúlt évi tevékenységet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az 1989 decemberi forradalom dec. 21-i marosvásárhelyi megemlékezésén ismeretlenek sárba dobták az RMDSZ koszorúját és leszakították róla a piros-fehér-zöld szalagot, annak ellenére. hogy mellette ott volt a román nemzeti színeket viselő szalag is. A koszorúzásról a román televízió tendenciózus riportot közölt, amelyben felhívta a figyelmet a magyar trikolórra, de a román nemzeti színű szalagot nem mutatta. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a történteket, tiltakozva az ellen, hogy a tragikus eseményt a többségi nemzet forradalmának tüntessék fel. Marosvásárhely lakóinak a fele magyar, azonkívül az 1989-es sortűz hat halálos áldozata közül négy magyar volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ A romániai magyar nemzeti közösség fenntartja magának a jogot arra, hogy megemlékezésein szabadon használhassa nemzeti szimbólumait. /Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 27./

Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete a székháza körül kialakult helyzettel kapcsolatban jan. 18-án nyilatkozatot tett közzé. A polgármesteri hivatal 1993. nov. 29-én felszólította az RMDSZ-t székháza kiürítésére, egyben csereépületet ajánlott fel. Az RMDSZ elfogadta a döntést, azzal, hogy a csereépületet megfelelően újítsák fel. Ezt nem tették meg , a felújítást 26 hónap óta halogatják, ezzel megbénítják az RMDSZ működését, a választásokra való eredményes felkészülését. Az RMDSZ addig nem hagyja el eddigi székházát, amíg megfelelő másik épülete nem kap. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 18., 699. sz./

Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a városi polgármesteri hivatal mindeddig nem biztosított megfelelő cserehelyiségeket az RMDSZ megyei testülete számára, noha az eddigi székházban már megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek nyomán a megyei táblabíróság veszi át a számára régebben kiutalt épületet. A huzavona 26 hónapja tart. /RMDSZ-székházügy Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Ion Iliescu elnök febr. 2-án Marosvásárhelyre látogatott, ahol fogadta Frunda György szenátort. A megbeszélés tárgya az öt éve börtönben sínylődő Cseresznyés Pál, valamint a hét emigrációba kényszerült zetelaki elítélt ügye volt. Frunda György még 1995 decemberében juttatta el az államfőhöz Cseresznyés Pál kegyelmi kérvényét. A szenátor fölvetette az RMDSZ Maros megyei székházának ügyét: a prefektus akadályozza a megoldást, mindez hátrányosan érinti az RMDSZ-t a helyhatósági választásokra való felkészülésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2., 710. sz./