Április 1-2-án a Maros megyei RMDSZ által Szováta-fürdőn megszervezett Kommunikáció és szervezetépítés című konferencián mintegy 50 Maros megyei fiatal önkormányzati tisztségviselő és RMDSZ körül tevékenykedő fiatal vett részt. A tanácskozáson elhatározták, hogy megalakítják a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsot. A tanács céljai az ifjúsági szervezetek összefogása, az RMDSZ és az ifjúsági vezetők közötti koordináció kialakítása. /Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács alakul. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Ha a romániai magyar lapok nem teszik, az Evenimentul Zilei folytatja Verestóy Attila RMDSZ-szenátornak és környezetének vagyoni helyzetével kapcsolatos helyzetfeltárást. Ferenczy Károly, a politikus sógora mindössze 135 millió lejért vásárolta meg az igen értékes Ugron-kúriát Székelyudvarhelyen. A helyi tanács megtámadta az adásvételt, de a Maros megyei fellebbviteli bíróságon Ferenczy nyert. Szót ejt a lap arról is, hogy a Fereczy–Verestóy kettős igen szépen gyarapodott állami megrendelésekből. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség ötvenöt rendőrfelügyelői állást hirdetett meg, melyekből tízet magyar, ötöt pedig roma nemzetiségűek számára tartottak fenn. A magyarok számára fenntartott állások beteltek. A roma jelentkezők közül azonban mindössze egy felelt meg a követelményeknek, így a megmaradt helyeket újra meghirdetik. /Tíz új magyar rendőr Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

A Maros Megyei Könyvtár jelentős vállalkozása, a Maros megyei bibliográfiák könyvsorozat 7., kétkötetes darabja, a Maros megye retrospektív helyismereti könyvészete a közelmúltban jelent meg. A közel 900 oldalas kiadvány egyedülálló a maga nemében. A két szerző, Fülöp Mária és Ferencz Klára hat évet dolgozott rajta. Nyugdíjazásuk óta naponta rendszeresen bejártak a könyvtárba, gyűjtötték az anyagot, szakszerűen feldolgozták, számítógépes adatbázissá, majd könyvvé alakították. Fülöp Mária főkönyvtáros rámutatott, a könyv anyaga jelentőségében túlmutat a megye határain. Munkájuk az 1944-ig megjelent könyveket vette számba: hat év alatt mintegy három-négyszázezer kötetet néztek át, ezekből választották ki a Maros megyei szerzők műveit, a megyei kiadású könyveket, mindent, amiről feltételezték, hogy Maros megyei vonatkozásai lehetnek. Végül 4141 címet gyűjtöttek össze és közöltek róluk minden szükségeset. A kötet kétnyelvű, a bibliográfia pedig a magyar, román, német, latin nyelven írt munkákat és néhány világnyelven kiadott művet tartalmaz. Tiltások és egyéb akadályok miatt nehezen ment a feldolgozásuk. A most feldolgozott rész is zárt anyag volt, csak engedéllyel lehetett tanulmányozni, és nem készült szakkatalógusa. Kiadványsorozatuk előző hat kötete kiterjed az időszaki kiadványok bibliográfiájára, a megyében kiadott könyvek, albumok, térképek könyvészetére, a megye tudományos szakembereinek, íróinak a bibliográfiájára. Fülöp Máriának még több terve van. El kellene készíteni a Maros megyei életrajzi lexikont. Jelenleg a könyvtár számítógépes ellátottsága sem kellőképpen megoldott. Vannak olyan lelkes kollégák, akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, így például a fiatal Vintila Anna. /N.M.K.: Könyvtár és helyismeret. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Maros megyében a megyei koalíció nem működik, hangzott el az RMDSZ sajtótájékoztatójának. Jelen volt Kelemen Atilla megyei elnök is. A megyei tanfelügyelőségen feszült hangulat alakult ki. A főtanfelügyelő minden egyes alkalommal átlépi az igazgatótanácsok határozatait, egyenesen a minisztériumból hozza az igazgatótanácsok határozatait megsemmisítő döntéseket. Hat marosvásárhelyi líceum, közöttük a Bolyai, vagy a Papiu, a megyében 19 líceum igazgatóját fenyegeti leváltás, mondvacsinált okok miatt. Kelemen Atilla megkereste a szakminisztert és kérte, próbálják meg Maros megyében „helyre tenni” a dolgokat. Az RMDSZ egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot szeretett volna elérni, de ez nem sikerült. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca ügyében már korábban román nacionalista szervezetek beperelték a városi tanácsot, újabb fejlemény, hogy Sita Ioan PRM-s városi tanácsos a kollégáit, az RMDSZ- frakciót, Doru Opriscant és Claudiu Maiort is pereli. /Mózes Edith: Nem működik a megyei koalíció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Április 18-án Maros megyében a rendőr-felügyelőségnél 51 frissen alkalmazott rendőr tette le a hűségesküt, köztük tízen magyar nemzetiségűek, akik főként a magyarlakta településekre kaptak kihelyezést. A megye azonban továbbra is rendőrhiánnyal küszködik. A meghirdetett 55 rendőrügynöki állásra (köztük 10 magyar és 5 roma nemzetiségűek számára) 661-en jelentkeztek, a magyar nemzetiségűeknek fenntartott 10 helyre 122-en. A versenyvizsga végül csak 51 személynek sikerült. /(antalfi): Bővült a megyei rendőrség. Tíz magyar nemzetiségű rendőrügynököt is alkalmaztak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottsága elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a mezőgazdaság kérdését az RMDSZ mindig is felvállalta. Az állami támogatások, a „vemhes üsző- és borjúpénzek” rendszerét az RMDSZ dolgozta ki. Ma van a tejre szubvenció, ez szintén az RMDSZ-nek köszönhető. Olyan vádak érték az RMDSZ-t, hogy nem helyez kellő súlyt a mezőgazdasági kérdésekre, vetette fel az újságíró. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke állította ezt. Kelemen Atilla ezt azzal cáfolta, hogy felsorolta, csak Maros megyében a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenő, az RMDSZ-támogatással került erre a posztra, hasonlóan a tenyésztési és nemesítő állomás igazgatója, Suba Kálmán és a mezőgazdasági szaktanácsadó testület igazgatója Szabó Árpád. Nem felhőtlen Kelemen Atilla és Sebestyén Csaba viszonya. Kelemen szerint fontos az, amit az RMGE végez, megpróbál nagyon sok konferenciát és tájékoztatót tartani az embereknek, de ennél több kellene. Nem hamis, fél-, vagy részigazságokkal kell traktálni az embereket, magyarázta Kelemen. /Bakó Zoltán: „Tisztes megélhetésben gondolkodunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Az RMGE Maros megyei szervezete, a Polgár-Társ Alapítvány, az Öko Biznisz Program, Hargita Megye Tanácsának alelnöki kabinetje és a Gyergyói Gépkör Szövetség szervezésében került sor április 28-án Csíkszeredában a Gazdaképzés a Kárpát-medencében elnevezésű felnőttképzésre. A fórumon mintegy száz személy volt jelent, többnyire fiatal gazdák. A konferenciát ápr. 29-én Gyergyószentmiklóson a gyergyói gazdák számára is megtartják. A program finanszírozói az Új Kézfogás Közalapítvány és a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. /Ferencz Imre: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

„A meghívott önkormányzati tisztségviselőknek mindössze fele jött el, miközben egyesek azzal vádaskodnak, hogy nem tartunk elég sok nagygyűlést” – jelentette ki a hét végén az RMDSZ Maros megyei szervezete önkormányzati konferenciáján Kelemen Atilla megyei elnök Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, kormányfő-helyettes emlékeztetett: a választásokkor Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígérte az RMDSZ. A koalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna. Markó Béla a legnagyobb eredményeknek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását és a székelyföldi utak rehabilitációját tartja. „Az RMDSZ nyomására az elmúlt időszakban sikerült méltányos szintre növelni az erdélyi megyéknek szánt költségvetési és uniós fejlesztési pénzeket” – emelte ki Borbély László területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: „Nincs kormány, kifogyott a benzin”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Az RMDSZ Maros megyei vezetője, dr. Kelemen Atilla nehezményezte, hogy a 630 meghívott RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és tanácsos mindössze fele mutatott érdeklődést a múlt heti megyei önkormányzati tanácskozás iránt. Az észrevétel jogos, de a nagyobb tömeg csak nagyobb közönséget jelentett volna a szövetség politikusainak. Az önkormányzatok súlyos problémákkal küszködnek, az önkormányzati képviselőknek kevés alkalmuk van arra, hogy párbeszédet folytassanak az RMDSZ vezetőivel. A konferencián közel négy órán át beszámolók hangzottak el a kormánykoalíció helyzetéről, az Európa Tanács és az EU viszonyáról, a szenátusi munkáról, az igazságügy-miniszter asszony és Markó Béla közötti ellentétekről stb. A szót kérő polgármestereket felszólították, foglalják össze mondandójukat 3-3 percben. A tanácskozás tehát nem volt reális alkalom, hogy az önkormányzatok képviselőinek problémáit megbeszéljék. Panaszkodnak a megye polgármesterei, tanácsosai, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó pályázatai vastag dossziékban porosodnak, hogy hiába készítették el ezeket, nem kaptak rájuk pénzt. Az utak lassacskán járhatatlanokká válnak, a vízellátás, csatornázás megoldatlan, a szociális, a kulturális terület elhanyagolt, nincs pénz európai szintű öregotthonok építésére, nincs pénz az otthoni beteggondozásra, nincs pénz fesztiválok megszervezésére. /Antalfi Imola: Ez lenne az önkormányzatiság? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

A minisztérium jóváhagyta a 2006–2007-es évre érvényes beiskolázási tervet, közölte Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében a nyolcadik osztályt végző diákok 39 magyar tannyelvű középiskolai és ipari iskolai osztályba felvételizhetnek megyei szinten. Újdonságnak számít, hogy a Bolyai líceumban közigazgatási osztály indul. Az Unireában is lehet a társadalomtudományokat az angol nyelvvel társítani és természettudomány osztályt terveztek magyar nyelven. Az ipari iskolákban is van bőven kínálat mind a kilencedik, mind a XI. osztályokban. Esti osztályok azonban csak román nyelven indulnak. /(bodolai): 39 magyar tannyelvű osztály. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Marosvásárhelyen megnyílt a Jászságtól Beregig – Népművészeti örökségünk című kiállítás. Három magyarországi megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti tárgyait, értékeit állították ki. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója premiernek nevezte ezt a kiállítást. Újdonságnak számít, hogy egy magyarországi vendégkiállításnak ad helyet a Néprajzi Múzeum. A kiállítást a jövőben Csíkszeredán, majd Nagybányán mutatják be. /Barkóczi Noémi: Premier a Néprajzi Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Az Osztrák Néppárt több mint 30 tagú küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSZ Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselőivel. A megbeszélést követően Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere elmondta, bemutatkozás jellegű találkozó volt. A megbeszélésen a kisebbségi problémákról volt szó. A vendégeket az érdekelte, hogy a román állam hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Ők Dél-Tirol példáját vették alapul, ahol az olasz kormány pozitív hozzáállást tanúsít az osztrák kormány igényeivel szemben. Csegzi elmondta, ismertették a helyzetet: a kisebbségi törvényt a parlament nem akarja megszavazni. /Mózes Edith: Az Osztrák Néppárt küldöttsége látogatott Marosvásárhelyre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének székhelyén hét Nyárád menti község 24 népművésze állította ki egy-egy reprezentatív munkáját. A kiállítást a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a határon túli magyar közösségek művelődését felkaroló Brassai Sámuel Alapítvány által támogatott Nyárád menti falvak népművészeti értékeinek megőrzése és alternatív jövedelemforrás lehetőségeként kihasználása c. program keretében rendezték. A kézműves-termékek értékesítése, a faluturizmus fellendítése kiegészítő foglalkozást, megélhetési forrást biztosít a vidékieknek. /Vajda György: Népművészeti kiállítás a gazdaegyesületnél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Tizenkét órányi elméleti és húsz órányi gyakorlati képzést szervezett a hét végén a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola tanárainak részvételével az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány a Maros megyei magyar vállalkozók részére. Az erdélyi magyar lakosság körében kisebb a vállalkozói kedv, mint a román lakosság körében, ezért a képzés egészen az alapoktól indult. A képzés hatékonyságának növelése érdekében a szervezők honlapot is készítettek, ahol a szakanyagok elektronikus formában is tanulmányozhatók és a www.vallalkozas.ro internetes honlapon bárki számára elérhetőek. Szabó Ildikó, az RMDSZ gazdasági és EU-integrációs főosztályának munkatársa tájékoztatott arról, hogy bemutatták az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal közösen szerkesztett, kimondottan gazdáknak szóló kiadványt. /Bögözi Attila: Az alapoktól induló képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Ötödik alkalommal tartották meg a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozót Marosvásárhelyen, a vár kisszínpadán, május 13-án. A 300 óvodás és iskolás színes programmal lepte meg az érdeklődőket. Az előadások mellett kézműves-foglalkozások is folytak. – Nagyon sokan jelentkeztek az idei találkozóra – tájékoztatott Ábrám Noémi EMKE-vezető, a rendezvény főszervezője. A fő támogatónak, az EMKE Maros megyei szervezetének jóvoltából minden vezető tanító egy könyvből és emléklapból álló ajándékcsomagot kapott. Délután a Deus Providebit Tanulmányi Házban népdalvetélkedővel folytatódott a műsor. /Ferenczy Anna: Gyermek- Gyöngykoszorú-találkozó a várban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

Szokatlan előadást láthatott a székelyudvarhelyi közönség május 13-án a Művelődési Házban: a Maros megyei mozgássérültek egyesületének szervezésében a magyarországi Gördülő Tánccsoport mutatkozott be. A tánccsoport tagjai mindannyian kerekes székbe kényszerültek, többszörösen példaértékűek voltak. Olyan hatalmas jókedvvel és energiával mutatkoztak be, hogy a nézőközönség minden tagja részesült a páratlan fellépés hangulatából. /Cs. E.: Akaraterővel, gördülve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

A Habakuk Bábjátszó Egyesület szervezésében május 11-13-a között zajlottak a Habakuk Napok, támogatója a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság volt. Először Alternatív oktatási és nevelési módszerek címen beszélgetés folyt, témája: a bábjátszás, színjátszás, a néptánc és a kézműves-foglalkozások szerepe az ifjúság nevelésében. A beszélgetést Bartha Júlia, a Habakuk Egyesület vezetője nyitotta meg, aki az egyesület immár tíz éve tartó sikeres működésére emlékeztetett. Felszólalt többek között Dóczy Tamás, a Talentum Alapítvány vezetője, és a marosvásárhelyi ifjúsági szervezetek (a Gézengúz játszóházat működtető Folk Center, a Habakuk és a Talentum) jövőbeli nagyobb mértékű összefogásának szükségességét emelte ki. /Vass Margit: Csak a játékos tevékenységet kíséri öröm. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Tiszta forrásból – volt a címe a Maros megyei magyar néptánc-, népdal- és népviselet- találkozónak, amelyet május 14-én, vasárnap harmadik alkalommal rendeztek meg Marosszentkirályon. A találkozó a fellépő néptáncegyüttesek felvonulásával kezdődött, majd a helyi általános iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Mindegyik csoport népviseletben és saját zenekarral lépett a közönség elé. /Menyhárt Borbála: Megyei néptánctalálkozó Marosszentkirályon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Május 22-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg az óvodások megyei mesemondó vetélkedőjét. A Hol volt, hol nem volt című versenyt első alkalommal szervezi meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség. A „kis előadóművészek” szebbnél szebb magyar népmesékkel és állatmesékkel nyerték el a közönség tetszését. Kilyén Ilka színművésznő dicsérte a gyerekek színészi képességeit. /Menyhárt Borbála: Mesedélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk a Hargita megyei hatóságoknak, hogy a Maros megyében azonosított madárinfluenzás szárnyasok tetemeit a két megye közötti Héjjasfalva közelében hantolják el. /Kolumbán Arabella: Megyehatáron átlopott szárnyastetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A múzeumok nemzetközi napja alkalmából május 26-án volt könyvbemutató Marosvásárhelyen, említette Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. A méltatott kötet a Marisia évkönyv legutóbbi, frissen megjelent XXVIII. száma a néprajzzal, népi kultúrával és népművészettel foglalkozik. A román nyelvű Marisia évkönyv az etnográfia területén munkálkodó muzeológus szakemberek dolgozatait, tudományos munkáit tartalmazza. Két másik kötetet is bemutattak. Dr. Virgil Pana, a múzeum aligazgatója Minoritari si majoritari in Transilvania interbelica (Kisebbségiek és többségiek a két világháború közötti Erdélyben) című kötete tárgyilagos, leginkább gazdasági problémákkal foglalkozó tudományos munka. Dr. Rus Dorin (szintén a Maros Megyei Múzeum munkatársa) a szászok tömeges kivándorlásának kérdésével foglalkozik Contributii de cunoasterea emigrarii sasilor reghineni in perioada 1944–1964 (Hozzájárulás a szászrégeni szászok 1944 és 1964 közötti kivándorlásának megismeréséhez) című munkájában. /Nagy Botond: Múzeumnap és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Bukarestben immár az első kerületben is vesztegzárat hirdettek, miután a hét végén ott is madárinfluenza-gócpontra bukkantak. Az állatjárvány az elmúlt napokban kiterjedt Iasi, Gorj és Arges megyékre is. Maros megyében legutóbb Mezőkirályfalván ütötte fel fejét a fertőzés. Fehér megyében Lodormányban szintén megjelent a H5-ös vírus. /Újabb fertőzésgócok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Erdőszentgyörgyön közigazgatás profilú magyar líceumi osztály indul a következő tanévtől, s az idén, teremhiány miatt, az új iskola építésének is el kellene kezdődnie, közölte Magyarosi Erzsébet iskolaigazgató. Fontos a közigazgatási ismeretek bevezetése – Maros megyében elsőként -, mert az uniós csatlakozás közeledtével a vidéken szükség lesz olyan közigazgatási, adminisztrációs szakemberekre, akik anyanyelven sajátítják el ezt a szakmát. A líceum helygondokkal szembesül, a Rhédey-kastély udvarán lévő jelenlegi bentlakást visszaigényelte, és megkapta. Szükség van iskola-campusra. Négy év alatt öt ilyen campus fog épülni a megyében, ezek egyike az erdőszentgyörgyi. /Székely Ferenc: Erdőszentgyörgy: új szak, új iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Hét évnyi kemény munka könyv formában megvalósult eredményét mutatták be május végén Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat estjén. A két könyvtáros, Ferencz Klára és Fülöp Mária nyugdíjasként állította össze a szóban forgó kiadványt, Maros megye retrospektív helyismereti könyvészetét. A 900 oldalas kötet az 1944-ig megjelent és valamilyen szinten Maros megyét megemlítő-tárgyaló köteteket tartalmazza. A kötetet Spielmann Mihály méltatta: ez a könyv Maros megye útlevele a világ könyves tájai felé. A szerzők az évek során gyakran a könyvtár igazgatóságának akarata ellenére kutattak, ez hőstett volt, hiszen ellenséges volt a közeg, amelyben íródott. Még a kommunista diktatúra idején fogalmazták meg: föl kellene dolgozni a könyvtár többszörösen rejtett, titkos állományát, amelynek tanulmányozásához még a könyvtárosnak is külön engedélyre kellett szert tennie. Háromszázezer kötet közül kiválasztották a felhasználandó négyezer-valamennyit. Három szempont játszott nagy szerepet az összeállításnál: a helyi szerzők, a helyi nyomdák, kiadók és kiadványok, valamint a történelmi szempontból helyi vonatkozású könyvek. /Nagy Botond: Hét év (alap)munkája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Négy napja van víz alatt közel háromszáz háztartás Aranyosgyéresen. A víz a korábbi heves esőzések miatt öntötte el a település alacsonyan fekvő részét. A Maros megyei Mezőcsávás községben közel 50 gazdasági épület és egy ház is károsodott. Borbély László megbízott közmunkaügyi és területrendezési miniszter elmondta: az összeomlott, illetve az összeomlás küszöbén álló lakások száma meghaladja a 3500-at. /Benedek István: Vízözön Aranyosgyéresen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Amikor gyereket vállalunk, teremtő társai vagyunk a Jóistennek. És van-e ennél nagyobb öröm, megtiszteltetés? Hiszen a legnagyobb boldogság az életben, amikor látjuk nőni a gyerekeinket – vallja a Maros megyei Udvarfalván élő Zólyomi házaspár, 11 gyereknek adtak életet. – Engem a Jóisten is édesanyának teremtett – mondja félig tréfásan, félig komolyan Zólyomi Rozália, Rozi asszony. Eleinte Marosvásárhelyen dolgoztam Zólyomi József mint karbantartó kőműves, egészen 91-ig, amikor leépítéssel kikerült a vállalattól. Azóta maszek munkából él, sokat dolgozik Magyarországon. Büszke, hogy az új ház két keze munkája. A fiúk pedig már igazi fiatalemberek, együtt járnak dolgozni az apjukkal. A Zólyomi brigád. Így emlegetik az apából meg fiaiból álló építészcsapatot, amely szakmailag is komoly elismerést vívott ki magának. Zólyomiék mélyen vallásos reformátusok. És nagyon szeretnek énekelni. Nagyobb ünnepeken a családi kórus rendszeresen fellép. Legutóbb Marosvásárhelyen, a Vártemplom Diakóniai Házában énekelt együtt a család, amikor a Lázáreum Alapítvány külön ünnepséget szervezett számukra. /Bögözi Attila: „Engem a Jóisten is édesanyának teremtett”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Negyven éve, hogy 85 éves korában befejezte földi pályafutását a barátai, pályatársai által „Phanerogamus”-nak (virágos növények) becézett világhírű florista, Nyárády Erazmus Gyula. Alexandru Borza professzor, a kolozsvári Botanikus Kert igazgatója 1922-ben ezért hívta meg őt, mert ismerte az Nyárády Növénytan biológiai alapon (Kolozsvár, 1922) című szakkönyvét. Hatalmas munkája a 13 kötetes nagy flóramű /az első tizenegy kötet: Flora Republicii Populare Romane; a XII. kötettől: Flora R.S.R./ A nagy akadémiai vállalkozás főszerkesztője Traian Savulescu volt, de mellette Nyárády E. Gyula írta és szerkesztette a köteteket. Az ő munkája a Tordai hasadék című, átfogó monográfia is. Nyárády E. Gyula 1903-1966 között megjelent 170 szakmunkájában jó 7200 oldallal gazdagította az egyetemes botanikai szakirodalmat. Fáradhatatlan munkájának gyümölcse a Kolozsvár és környékének flórája című, 657 oldalas szakmunka is, melyet kezdetben saját anyagi áldozatvállalásával indított el (1941), és csak később, Soó Rezső, a másik nagy botanikussal közösen fejeztek be, immár az egyetem és az Erdélyi Múzeum Egyesület pénzbeli támogatását is élvezve. Nyárády E. Gyula a Maros megyei Nyárádtőn 1881. április 7-én született. 1911-ben áthelyeztette magát a marosvásárhelyi polgári iskolába. Itt oktatott, nevelt és kutatott, gyűjtött 1922-ig. 1922-es váratlanul elhunyt Péterfi Márton, a Botanikus Kert nagy tudású mohásza, Alexandru Borza jobbkeze. Borza 1922-ben hívta munkatársnak Nyárádyt. Kettejük együttműködésének gyümölcse nem csak a gazdag múzeumi herbárium, de ennek a XX kötetben megjelentetett folyóirata, a Florae Romaniae Exsicatae is. 1948-ban Nárádyt a Román Tudományos Akadémia tagjává választotta, rábízva az országos jelentőségű flóramű szerkesztésének irányítását. 1966 júniusában, amikor a halál elragadta, már a XII., befejező kötet is munkában volt. /Gábor Dénes, Kolozsvár: Nyárády Erazmus Gyula emlékezete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Laczkó Aranka naiv művész festményeiből, rongyszőnyegből készült faliszőnyegeiből nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Tholdalagi-palotában, a múzeumban. Itt az üzenet a fontos, a veleszületett, pozitív értelmű önkifejezés vágya. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója üdvözölte az alkotót és tárlatát. A megnyitón az igazgató szavain kívül magyar szakember méltató beszéde nem hangzott el, román szakemberek románul szóltak. /Nagy Botond: A naiv művész üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./