Farkaslaka község árvíz sújtotta településeiről eddig legalább tízezer köbméter iszapot, hordalékot és szemetet szállítottak ki a három kijelölt szeméttelepre. Farkaslakán az udvarok 80–90 százalékát már megtisztították a hordaléktól, az utcákról és a patak medréből is folyamatosan szedik össze a hordalékot. Segítenek a szomszéd települések lakói, illetve a Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkezett önkéntesek is. A gazdaságok fertőtlenítését marosvásárhelyi, brassói és budapesti szakemberek végzik. Farkaslaka községben 13 ház teljesen megsemmisült, 21 jelentős mértékben károsodott, további 398 házban kisebb károk keletkeztek. /Sarány István: Iszaphegyeket mozgatnak Farkaslakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az RMDSZ vezetőinek optimista nyilatkozatai ellenére, egyelőre úgy tűnik, hogy nem épül az autópálya, a Bechtel cég véglegesen elbocsátotta korábban csak ideiglenesen elengedett alkalmazottjainak többségét. A Maros megyei szakaszon sem kezdődnek el az idén a munkálatok, noha az ütemterv ezt irányozta elő. Az RMDSZ korábban határozottan kiállt az autópálya mellett, s a kormányzati célok, különösen a két házelnök leváltása érdekében a magyar szervezet támogatására feltétlenül szükségük volt. Ezért nem állították le a Bechtel-sztráda építését, erre olyan „támogatóra” volt szükségük, amelynek még az RMDSZ sem tud ellentmondani, s ezt az Európai Unióban találták meg. Azóta kiderült, hogy európai berkekben szóba sem került a romániai autópálya sorsa. Most az RMDSZ-nek kellene hangoztatnia, hogy az észak-erdélyi autósztráda létfontosságú. A magyarság érdekképviselete nem támogathat semmilyen szempontból olyan kormányt, amely ennek megvalósítását akadályozza. /Bálint Zsombor: A nagy manipulálás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Negyven éve kórusvezető Hajdó Károly zenetanár, jelenleg két kórust irányít: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kart és a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia Laudate Dominum ifjúsági karát. Az új évadot a jubileumi kórushangversennyel nyitják. Előkészítik a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozót, de nem hagyják ki a Bárdos Lajos Kórusfesztivált sem. Vállalják a Maros megyei keresztény ifjak hangszeres és énekegyütteseinek fesztiválját is. /B.D.: Derűs jövőképet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Két kategóriában, három korcsoportban Hargita, Kolozs, Kovászna és Maros megyei cserkészek fújják a nótát a szeptember 16-18. között második alkalommal megszervezett Dalos Pacsirta Országos Cserkész Dalversenyen, melynek a marosszentgyörgyi plébánia adott otthont. – A cserkészdalversennyel hagyományt szeretnénk teremteni – hangsúlyozta Molnár Szilárd, a szervező marosszentgyörgyi 21. számú Gr. Petki Dávid Cserkészcsapat vezetője. Míg tavaly harmincnégy vetélkedő szállt versenybe, addig az idén ötvennél több diákra számítanak. Maros megyében öt-hat működő cserkészcsapat létezik. A nótás kedvű cserkészek nép- és cserkészdal, valamint ifjúsági és vallásos énekek kategóriáiban kelhetnek versenyre. Szeptember 24-én Gyergyó-szárhegyen gyűlnek össze újból, ahol az 1990-es alakuló ülés óta ötévente kopjafát helyeznek el a parkban. /Mészely Réka: Dalos pacsirták találkozója. Országos cserkészvetélkedő Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

A víz elfolyik, a kövek maradnak nevet viselő rendezvény során szeptember 17-18-án Maros megye több történelmi jelentőségű, neves épületét lehetett meglátogatni. Marosvásárhely mellett a rendezvénybe bekapcsolódott Segesvár, Szászkézd, Keresd, Gernyeszeg, Marosvécs, Mikháza, Gyulakuta és Szováta. A kulturális örökség napjait a világ közel ötven országában ünnepelték meg. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát lehetett meglátogatni, a megyei tanács épületét, a Teleki Tékát, ingyenes orgonahangversenyt adott Molnár Tünde. Több más épület: az ortodox fa- és kőtemplom, a Bolyai Farkas Líceum és a megyeháza fogadta a látogatókat. /Mészely Réka: A kulturális örökség napjai megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

A gernyeszegi Teleki-kastélyt több mint ezren látogatták meg a Maros megyében első alkalommal megszervezett Európai Kulturális Örökség Napjai elnevezésű rendezvényen. Számos marosvásárhelyi és vidéki intézmény, kastély, templom és erődítmény látogatását szervezték meg. Sokan megnézték a marosvécsi Kemény-, a kerezsdi Bethlen-, a görgényszentimrei Bornemisza-kastélyt, Marosvásárhelyen pedig az egykori városházára, a mai közigazgatási palotára voltak a legtöbben kíváncsiak. A Toldalagi-palotát, a Teleki Tékát, a Kós Károly tervezte vízüzemet, a Bernády építtette vízgyűjtőt is több százan tekintették meg, akárcsak a képzőművészek műtermeinek otthont adó egykori megyeházát, valamint a Kultúrpalotát, ahol Molnár Tünde orgonaművész hangversenyét is meghallgathatták a látogatók. /Antal Erika: Műsoros műemléktúrák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 20-án Szovátán felavatták az árvaházat, a Szent József Gyermekvédelmi Központot. Nyolcvan, többnyire Maros és Hargita megyei, szerény körülmények között élő családból származó gyermek adott hálát Böjte Csaba atyának és támogatóinak a megnyitón. „Mindig mondtam, hogy sok jó ember van a földön. Ezért szándékosan nem is pályáztunk, hanem a szegények két filléréből építettük ezt a gyermekotthont” – újságolta örömmel a szerzetes. Amikor az épület majdnem elkészült, tűz ütött ki, és mindent elölről kellett kezdeni. A Magyar Püspöki Konferencia 2002-ben hirdette meg a Jót tenni jó című akcióját. Ennek bevételét élelemre és főként édességre szánták Böjte Csaba dévai ferences atya árváinak. „Végül hihetetlenül nagy összeg, 14 millió forint gyűlt össze, ami cukorkára kissé sok, ezért úgy döntöttünk, hogy a befolyt pénzből újabb gyermekotthont építünk.” – vázolja a történetet a szerzetes. „A magyar nemzet megmutatta: nemcsak nemet tud mondani” – mondta Böjte Csaba. A Budapestről hazatelepedett Kertész házaspár egyike az új otthonban dolgozóknak. Kertész Péter karbantartóként tevékenykedik az intézetben, tanítónő felesége, Ildikó nevelőként gondoskodik új, nyolc fiús „családjáról” és saját gyerekükről, a mindössze kilenc hónapos Ákos Gergőről. A szerzetes az udvar hátsó felében álló gazdasági épületet is át szeretné alakítani. Elképzelése szerint itt rászorultak szórványkollégiuma is helyet kaphat. /Szucher Ervin: Cukorkáért mentek, otthonra leltek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Marosszék és Marosvásárhely Székely Tanácsa 2005. szeptember 2-án felhívással fordult Marosszék települési Székely Tanácsaihoz, hogy vegyenek részt az árvíz utáni helyreállítási munkálatokban. Szeptember 17-én a kezdeményező tanácsok tagjai a felhívásra jelentkező Maros megyei Magyar Polgári Szövetség tagjaival (akik az árvíz másnapján 3,5 millió lej értékben ásványvizet és kenyeret vittek Székelyudvarhelyre), a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium diákjaival együtt (összesen 41 személy) egynapos munkát vállalva Kobátfalvára utaztak. Magukkal vitték adományukat is /cement, ruha, ágynemű, játék/. Hidi Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének nevében 8 tonnás gabonaszállítmányt ajánlott fel a helyi gazdák számára. /Segítség Kobátfalvának. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Az Iskola Alapítványhoz 16.430 nevelési-oktatási valamint tankönyv-taneszköz pályázatot, továbbá 1080 hallgatói pályázatot nyújtottak be Maros megyéből a 2004-2005-ös tanévre. Szeptember végétől kezdik folyósítani a támogatásokat. A megyében eddig mindössze 32 pályázó jutott hozzá az igényelt támogatáshoz. /Egyelőre kevesen jutottak hozzá az oktatási támogatáshoz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Székelyföldön tájékozódtak nemrég a Félúton nevet viselő, interregionális együttműködést segítő program résztvevői. A Lépések – együtt! székelyföldi tanulmányút a Félúton Program harmadik rendezvénye. Az egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön megszületett ötlet alapján létrejött program egymástól földrajzilag távol eső régiók, a magyarországi Közép-Dunántúl, a felvidéki Komárom, Pozsony és Nyitra megye, valamint a székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye 42 ifjúsági és ifjúsági szolgáltató civil szervezeteinek együttműködését hivatott segíteni, az EU-tagállammá vált magyarországi és szlovákiai szervezetek előcsatlakozási, szervezési tapasztalataikat osztják meg a székelyföldi érdeklődőkkel. A tanulmányútra ezúttal magyarországi fiatalok érkeztek, házigazdáik Székelyföldet mutatták meg nekik. A Félúton Programhoz eddig 25 székelyföldi civil szervezet csatlakozott, a legtöbben, 15-en Háromszékről. /(-kas): Félúton – együtt! (Civil szervezetek segítik egymást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Máté András Levente parlamenti képviselő kérni fogja Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy szorgalmazza a katonasírok gondozására vonatkozó egyezmény aláírását Magyarország és Románia között. Maros, Kolozs és Fehér megyében 15 kopjafát állítottak már fel, de a kezdeményezés folytatódik, minden helységnek őriznie kell második világháborús áldozatai emlékét. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság tevékenysége nyomán 30 település 1543 elesett honvéd katonáját sikerült azonosítani, a honvéd áldozatok emlékére 15 helységben sikerült emlékoszlopot, sírkövet, keresztet, emléktáblát állítani, illetve honvéd sírkertet kialakítani. November elsején Nagyenyeden terméskőből emelt emlékoszlopot avatnak – 1945 január-február-márciusában a nagyenyedi hadifogolytáborban 238 honvéd hunyt el. /(fi): Tordaszentmihály. Egyezmény a katonasírok gondozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Szeptember 30-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette, hogy megyei szinten a koalíció „elég sterilen” működik, nemigen történik semmi. Nehéz koalícióban dolgozni, egy asztalnál ülni olyan emberekkel, akik két hete még nagy-romániások voltak, most meg demokratáknak mondják magukat. Dorin Florea polgármester a Parasztpárt megyei elnöke elnöke volt, után függetlenné vált, majd a PSD-hez közeledett, most pedig demokrata lett. – Cáfolták, hogy feszültség lenne Lokodi Emőke, a megyei tanács elnöke és Benedek Imre között. Benedek tagadta, hogy el akarja foglalni Lokodi Emőke elnöki székét. Kelemen Atilla szerint az RMDSZ egyelőre támogatja a megyei tanács elnökét. /Mózes Edith: Hosszú, forró nyár után. Sajtótájékoztató az RMDSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter jelenlétében október 3-án hivatalosan felavatták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. Az 55 kilométeres műút az elmúlt 15 év legjelentősebb infrastrukturális beruházásának számít Hargita megyében. Borbély László hangsúlyozta, hogy a munkálatok Maros megyében is haladnak, Balavásár és Szováta között, ugyanakkor elkezdték a Csíkszereda–Székelyudvarhely útszakasz felújítását is, mintegy 16 kilométeren. 2006-ban fognak hozzá a Szászrégen és Maroshévíz közötti út felújításának. /Antalfi Imola: Hivatalosan is átadták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

A Maros megyei tanács múlt heti ülésén a megye lakosságának nemzetiségi arányának figyelembe vételét kérte Pokorny László képviselő, ugyanis a 29 tagú megyei területrendezési és urbanisztikai bizottságban mindössze négy magyar nemzetiségű személy szerepel. Maros megye lakóinak 40%-a magyar. Amza Margarit „megígérte”: ezután nagyon figyel arra, hogy a különféle bizottságoknál betartsák a 40-60 százalékarányt. /(antalfi): A megye nemzetiségi összetételét figyelembe kell venni! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

A Maros megyei román polgármesterek nem veszik jó néven, ha a föld- vagy ingatlantulajdonosok magyar nyelven kiállított telekkönyvvel igazolják tulajdonjogukat – derült ki a prefektúra által összehívott tanácskozáson. A tanácskozáson elhangzott, mivel a telekkönyvezést az Osztrák–Magyar Monarchia idejében vezették be, az akkori állam nyelvén, magyarul adták ki ezeket az iratokat. /Antal Erika: Irritálja a román polgármestereket a magyar nyelvű birtoklevél. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

A Konzervatív Párt (PC) a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok helyzetének jobbítását szabja feltételül az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény szenátusi támogatásáért. Dan Voiculescu pártelnök bejelentette: azt szeretnék elérni, hogy a tervezettel együtt a parlament szavazza meg azt a jogszabályt is, amely a székely megyékben élő románok számára biztosítana képviseletet a helyi önkormányzatokban. Ellenkező esetben a PC nem fogja megszavazni a kisebbségi törvényt – szögezte le Voiculescu. /A PC feltételeket szab az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Frunda a Project on Ethnic Relations (PER) által Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel Marosvásárhelyen rendezett szemináriumon kijelentette: a megyék túl kicsik, a gazdasági régiók pedig túl nagyok. Az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem az új közigazgatási-területi egységek hatáskörébe, a honvédelem és a monetáris politika az állam hatáskörébe tartozna. „A tizenöt egység közül az egyikben a magyarság többségben lenne, ez magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. A többi megyében a magyarság részaránya 10 százalék alatt van. Ebben a közigazgatási-területi egységben a románság számbeli kisebbségben lenne. Én az autonómia-az-autonómiában elvet alkalmaznám és ugyanolyan pozitív diszkriminációt alkalmaznék a románok érdekében. Azt hiszem ez a közeljövő, ezt kell létrehoznunk”, mondta Frunda György. A szenátor kifejtette, Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel van egy érzelmi fenntartás ezzel kapcsolatban. „Nem fogadom el az autonómia kérdésének megoldását etnikai alapon, mi egy reális közigazgatási-területi megoldásról beszélünk, amelynek etnikai összetevői is vannak”, tette hozzá Frunda. /Megyék helyett 15 régió Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke lett a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. A Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyét magában foglaló fejlesztési régió új elnöke úgy nyilatkozott, hogy minden megye számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani, viszont nem tagadta: Hargita megyére jobban fog figyelni, hogy az „elmúlt időszak igazságtalanságait” helyrehozhassa. Bunta szerint az ország költségvetéséből hiányzik a fejlesztésekre szánt pénz, és emiatt az uniós csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket nem lehet kiemelt fontossággal kezelni. /Antal Erika: Odafigyel Székelyföldre. Bunta Levente a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Az utóbbi napokban nemzetgyűlöletre uszító cikkeket közölt a marosvásárhelyi Cuvantul Liber román nyelvű napilap. Az RMDSZ Maros megyei szervezete állásfoglalásában tiltakozott a nemzetgyalázó cikkek miatt. Elutasítják a Kossuth Lajossal kapcsolatos rágalmakat. Kossuth Lajos a magyarság egyik kiemelkedő történelmi szimbóluma, ezért a hitelrontó állítások mélyen sértik a magyarság nemzeti önérzetét. Felkérik Marosvásárhely román és magyar lakosságát, hogy határolja el magát minden olyan kezdeményezéstől, amely a gyűlöletet szítja. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Október 23-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke mondott beszédet. A negyven éves tiltás megtette hatását: a mai generáció tudatába nem sikerült úgy bevinni 56 tragédiáját, hogy büszkék legyenek az akkori forradalmi eseményekre. Bakos Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának alelnöke is köszöntötte a jelen levő 56-os veteránokat. Nemcsak megemlékezés ez a rendezvény, hanem a még köztünk élő 56-os nemzedék iránti tiszteletadás ünnepe is, hangsúlyozta. Papszász Anna, aki az 56-os forradalom szemtanúja volt Budapesten, mondta el benyomásait, majd Kelemen Kálmán, az erdélyi megtorlások egyik áldozata beszélt a börtönben történtekről. A megemlékezésen emléklapot vehetett át a bebörtönzöttek közül Bartis Ferenc, dr. Bustya Dezső, dr. Csiha Kálmán, Gál Tibor, Gráma János, Kelemen Kálmán, Kelemen László, Lukács Gergely, Molnár Mihály, Nagy Lakatos János, Nagy Géza, Nagy János, Schuller Jenő, Szántó János, Tatárné Péterfi Irén, Varga László, Veres Sándor, Veres Zoltán, Pál László, Sándor Balázs, Török Mihály, Kovács Gyula, Patakfalvi János, Salamon László, Bara Lajos, Orbán Péter és Török József. /(antalfi): Az 1956-os forradalomra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Az adatvédelmi törvény megszegése ellen tiltakoznak Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium néhány végzős tanulójának szülei. Az elmúlt napokban az osztályfőnökök fejléc nélküli, gépelt kérdőívet adtak át kitöltésre a végzős gimnazistáknak. A diákok és szülők szerint még a tanárok sem tudták, hogy ki és milyen célból gyűjti a személyes adatokat. A 2001/677-es adatvédelmi törvény szerint tilos etnikai és vallási hovatartozásról faggatni valakit. A rendelkezés értelmében léteznek kivételek is, de ilyen esetben a kérdezőnek kötelessége tudatni, hogy a válaszadás nem kötelező. Kiderült, hogy a megyei sorozóközponttól kérték a személyi adatokat. „Ennek az országnak nincs szüksége adatvédelmi törvényre, ha a hadsereg most is azt tesz, amit akar. Az is szomorú, hogy az iskolaigazgatók gondolkodás nélkül bokáznak a katonatisztek előtt, ahelyett, hogy szót emelnének a törvénytelenség miatt” – adott hangot felháborodásának az egyik bolyais tanuló édesapja. Bálint István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója elmondta: most érkezett haza külföldi útjáról, így a sorozóközpont kérdőíveiről nem tudott. A Bolyaiban történt visszaélésről Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes is a Krónikától értesült. Elmondta: tájékoztatást fog kérni a sorozóközponttól és leállítja az adatszolgáltatást. Az eljárás ellen a Pro Europa Liga is tiltakozni készül. Cristian Cristea, az ombudsmani hivatal sajtóosztályának képviselője megrökönyödve szerzett tudomást a kérdőívekről. Cristea elmondta: Marosvásárhelyen már történt hasonló eset. A Pro Europa Liga jelezte idén nyáron, hogy a rendőrségen olyan formanyomtatványokat használnak, amelyeken nemzetiségi és vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések is szerepelnek. Akkor a nép ügyvédje felszólítása után kicserélték ezeket a nyomtatványokat. A Maros megyei sorozóközpont illetékesei nem tudtak érdemben válaszolni az ombudsman kifogásaira. /Szucher Ervin: Nemzetiséget firtató ívek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Nem született végleges döntés arról, kié lehet az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság ugyanis nemrég megsemmisítette a Maros megyei táblabíróságnak a városháza javára hozott döntését, és újratárgyalásra küldte vissza az iratcsomót. Így jövőben újrakezdődhet a pereskedés a Bolyai Farkas Gimnáziumnak helyet adó épületért. Az Országos Restitúciós Bizottság visszajuttatta ugyan a református egyháznak a Református Kollégium épületét, de Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a táblabíróságon támadta meg a döntést. Dorin Florea a marosvásárhelyi önkormányzat nevében, de annak tudta és felhatalmazása nélkül indított pert az Országos Restitúciós Bizottság döntése ellen, amelyet alapfokon megnyert. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-es tagjai még a tavasz folyamán írásban tiltakoztak a polgármester eljárása ellen. /Szucher Ervin: Bolyai-per: újratárgyalják a restitúciós kérést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Marosvásárhely az elmúlt iskolai év mérlegét ismertették a megyei tanfelügyelőség képviselői az iskolaigazgatókkal. A kisérettségin Maros megyében az országos eredménynél valamivel rosszabb volt az átlag, a diákok 70,71 százaléka vizsgázott sikeresen. A megye 99.650 diákjából 2004-05-ben 1329 osztályban 31836 diák tanult magyar és 1087 német nyelven. Az anyanyelvi oktatás legfőbb problémáját a hiányzó tankönyvek jelentik – vélekedett a nemzetiségi oktatásért felelős Albertini Zoltán. 21 I-VIII. osztályos iskola szűnt meg az elmúlt tanévben. /(bodolai): Csökkent a gyermekek és az iskolák száma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

Hét évvel ezelőtt Bogya György fizikatanár kezdeményezésére szervezték meg először a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált Szilágycsehben. Idén már 356 tanuló jelentkezett. Nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat a Hargita, Maros, Kolozs, Máramaros, Szatmár megyei és szilágysági színjátszók közül. Október 30-án délelőtt az általános iskolások hat csapata mutatkozott be. A helyi Berekenye színjátszó csoport háromnyelvű előadása nyitotta meg a sort. A Lúdas Matyit románul kezdték, magyarul folytatták, és angolul fejezték be. A zsűri értékelése szerint a legjobbnak az idén ősszel megalakult szilágysomlyói magyar általános iskola diákjai bizonyultak a „Mátyás király lopni megy” című előadásukkal. Délután jöttek a középiskolások. Két első díjat osztottak: a nagybányai Fülemile csapatának (Németh László Elméleti Líceum) és a krasznai iskolacsoport Tinikomédiások csapatának. /Józsa László: Országossá fejlődött a szilágycsehi diákszínjátszó fesztivál. Szilágysomlyói, nagybányai és krasznai diákok vitték el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Kárpát-medencei magyar egyesületek, köztük erdélyiek (Hargita, Kovászna és Maros megyéből) összefogásával létrejött egy regionális felnőttképzési hálózat terve Pannon Forrás címmel – tájékoztatott Borbély Emma, a Kis- Küküllő Térségi Társulás elnöke. Az uniós forrásszerzés kétnyelvű felnőttképzési programjainak regionális és határon átívelő régiók közti hálózati kiterjesztése időszerű. Harminchárom képzési központot terveznek, vázolta fel Borbély Emma, ezek megvalósításához viszont az állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetek együttműködése szükséges. /(mr): Pannon Forrás felnőttképző hálózat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./