Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. június 26.
Ismét ülésezett Kalotaszentkirályon az RMDSZ-en belül tavaly alakult Kezdeményező Kedvű Kalotaszegi Képviselők Köre (5K). A hat megye törvényhozóiból, megyei tanácsosaiból, megyei önkormányzati elnökeiből és alelnökeiből álló testület kormányzati meghívottakat fogadott. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Nagy Zsolt távközlési miniszter és Cseke Attila kormányfőtitkár. Máté András parlamenti képviselő elmondta: az ülésen felmerült az a gond, hogy a választópolgárokhoz nem jutnak el az RMDSZ fontos törvénykezdeményezései, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül kedvezően befolyásolják a községek életét. Ilyen: a kültelkek után fizetett adó kerüljön a helyi költségvetéshez, ugyanakkor nemsokára hatályba lép az a jogszabály-módosítás mely szerint a városok között ingázó pedagógusok útiköltségét is támogatják állami költségvetésből. A tavaly Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Máramaros megye tisztségviselőiből alakult 5K célkitűzése, hogy a szórvány megyék is megfelelő mértékben hallathassák hangjukat, hiszen problémáik, jellegüket tekintve, eltérnek Székelyföld gondjaitól. /B. T.: Ismét ülésezett az 5K. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát – fogalmazódott meg a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Körének (5K) hétvégi találkozóján. A szórvány gondjainak hatékony képviseletéért küzdő csoportosulás összejövetelén elhangzott: az SZKT-n elmaradnak a viták, nem történnek érdemi döntések. Markó Béla RMDSZ- elnök elfogadta a bírálatot, és felkérte a „kezdeményező kedvűeket”, hogy három hónapon belül dolgozzanak ki tervet az SZKT megújításáról. Tartalommal kell megtölteni a jövő év elején tartandó RMDSZ- kongresszust, vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát, és nem szabad lemondani a kormányzati szerepvállalásról, sem a miniszterelnök-helyettesi tisztségről – fogalmazódott meg Kalotaszentkirályon, az 5K találkozóján. A Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Köre (5K) egy éve alakult. A kezdeményezők, Máté András Levente Kolozs és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők már akkor hangsúlyozták: nem valami – és főleg nem a Székelyföld – ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért küzdenek. /Simon Judit: Megújult SZKT-t sürget az „5K”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2006. június 28.
A Beszterce-Naszód megyei, a legutóbbi árvizek által leginkább érintett Felsőilosván találkozott június 27-én Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Az áradások tíz embert öltek meg Beszterce-Naszód megyében, további három személyt pedig még mindig nem találtak meg. Az áradás 26 házat tett tönkre és közel 900 gazdaságban okoztak kárt. Az árvízkárok értéke több százmilliárd régi lej. A kormányülésen várhatóan 30 millió új lejt utalnak ki azoknak a családoknak, amelyekben halálesetet is regisztráltak. Június 27-én Felsőilosva község két települését még mindig nem lehetett megközelíteni. A tragédia nagylelkű gesztusokra ösztönzi az embereket. Egy Máramaros megyei nő felajánlotta alsóvárcai házát egy árvízkárosult családnak. /Felsőilosván „futott össze” Basescu és Tariceanu. Hárommilliárd régi lej az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2006. július 14.
A soproni Soroptimist Club hölgytagjai jártak erre, ismerkedtek a Máramaros megyei magyar oktatás intézményeivel, körülményeivel. A klub a szórványmagyarság támogatását tervezi, látogatásuk célja az volt, hogy megismerjék a támogatottak életét és környezetét. Elképzeléseik szerint tanároknak fognak anyagi segítséget nyújtani, illetve rajtuk keresztül tanítványaiknak, majd anyaországi táborozás is lesz. A Soroptimist Club első rendezvénye jótékonysági koncert volt Sopronban. A koncert bevételét a máramarosi magyar oktatás támogatására fordították. Nagyon sok országban van Soroptimist Club, föderációkba, uniókba tömörültek, kongresszusaik vannak. A Soroptimist Club tagjai könyvekkel és oktatási segédanyagokkal érkeztek. Szatmárnémetibe, Szinérváraljára, Koltóra látogattak, ismerkedtek a máramarosi magyar tannyelvű iskolahálózattal és a fakultatív magyar oktatás helyzetével. Több mint 200 ezer Ft értékű könyv- , DVD és taneszközadományt hoztak, ezek az egyes iskolák könyvtárába kerülnek, megalapítottak egy 10 ezer Ft-os különdíjat egy a fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok Ki mit tud?-ján szereplő diák számára és egy 5 ezer Ft-os jutalmat felkészítőjének. /Dr. Váradi Izabella, magyar szakos tanfelügyelő: Segítő nővérek a máramarosi magyar szórványoktatásért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 14./
2006. július 21.
Befejeződtek az idei érettségi vizsga utáni óvás-elbírálások. Máramaros megyében a máramarosszigeti Leöwey Klára diákjainak fellebbezéseiből egyet valósnak ítélt meg a javító bizottság; a többi, a Németh László és a máramarosszigeti líceum elégedetlen diákjainak eredetileg kapott minősítéseit megerősítették. Jó hír, hogy a Németh László Gimnáziumban három párhuzamos IX. osztály indulhat ősztől. Kedvezőtlen viszont, hogy idén először a nagybányai anyanyelvű inasiskolába egyetlen diák sem jelentkezett. /Farkas E. Zoltán: Utóhangok a Máramaros megyei magyar oktatásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2006. július 21.
Meghalt 94 éves korában Raoul Sorban, az egyik legnagyobb erdélyi magyargyűlölő. Az általa életében előszeretettel hangoztatott hazugságok holtában is elkísérték. A rádió egyik híre szerint „több ezer észak-erdélyi zsidó megmentője volt”. Szintén a rádió közölte a Nagy-Románia Párt részvétnyilvánítását, amely szerint Sorban „15 ezer zsidót mentett meg a haláltól”. Ez azonban nem igaz, egyetlen zsidó sem köszönhette neki a megmenekülését. Élete utolsó éveiben derült ki, hogy Dragomir fedőnévvel több részletes besúgást írt a Szekuritáténak Tudor Bugnariuról, aki barátjának hitte, s aki a második világháború után a börtönből is segítette. Miután 1940–1944 között a kolozsvári egyetemen Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész professzor tanársegédje volt, a kommunizmus idején, majd 1990 után is, Sorban egymás után ontotta magából a „magyar irredentizmust leleplező” könyveit. Annyira elfogulttá tette a gyűlölet, hogy az általa összeállított „irredenták” között Kányádi Sándor is szerepelt, méghozzá a máramarosi jiddis költészet magyarra fordításáért. 1990 után előbb a kommunista párttal kacsingatott, majd Funar jóbarátja lett, és végül belépett a Nagy-Románia Pártba. Életében nem sikerült visszavonatni a jeruzsálemi Jad Vashem intézettel azt az Igaz Ember címet, amelyet 1978-ban szintén hazugságokra alapozva adtak neki. /Tibori Szabó Zoltán: Egy besúgó halálára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2006. szeptember 5.
Mintegy 400 vállalkozó kapott különböző támogatást az utóbbi tíz évben a tevékenységében három megyére (Szatmárra, Máramarosra és a Szilágyságra) kiterjedő Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjától, pontosabban azon keresztül az Új Kézfogás Alapítványtól. Elsősorban kamatmentes (másfél millió forintos) mikrohitelekre, a vásárokra való kijutás támogatására és az ISO-minősítés megszerzése közben felmerülő költségek 50 százalékának megtérítésére van nagy igény, nyilatkozta Pécsi Ferenc közgazdász, a Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának elnöke, amely az Új Kézfogás Közalapítvány partnereként három megye vállalkozói számára nyújt segítséget. A vállalkozásfejlesztési központon keresztül ebben az évben külön lehetett pályázni a Szülőföld Programra. Talán a hiányos tájékoztatással függ össze, hogy Szatmár, Szilágy és Máramaros megyéből az első kiírásra, a fiatal vállalkozók sikeres indulását segítő pályázatra mindössze négyen jelentkeztek. Mind a négyen sikeresen pályáztak: két-két millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A második kiírásra tízen küldtek be pályázatot. Pécsi Ferenc szerint azért nem jelentkeztek még többen, mert a feltételek közt szerepel egy magyarországi céggel való partneri kapcsolat kiépítése is. Méghozzá azzal a konkrét megállapodással, hogy az ottani partner 10 százalékkal beszáll az itteni vállalkozásba. Ez nehezen kivitelezhető, mert egy ismeretlen szatmári, vagy bányai fiatal még az oly kecsegtető ötletre sem kap könnyen pénzt egy nyíregyházi, vagy miskolci cégtől. Pécsi Ferenc arról tájékoztatott, hogy a magyarországi gazdasági megszorítások az Új Kézfogás által finanszírozott programokat egyelőre nem érintik, és azok továbbra is működnek, kivéve a korábbi mikrohiteleket. A szatmárihoz hasonló központ működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és még néhány erdélyi városban. /Sike Lajos: A finanszírozási program megmarad. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2006. szeptember 25.
Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési megbízott miniszter is részt vett Máramaros megye két – Nagybánya és Máramarossziget – területi RMDSZ-szervezetének hétvégén tartott önkormányzati konferenciáján. Szóba került a lakásépítési program gyorsabb ütemű folytatása is. /Farkas E. Zoltán: Önkormányzati konferencia Máramarosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2006. november 23.
Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2006. november 27.
November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2007. január 25.
Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke reális esélyt lát arra, hogy az MPE és a szervezettel megállapodott Magyar Polgári Szövetség területi szervezetei összegyűjtsék a független EP-jelölt állításához szükséges százezer aláírást. Csuzi ugyanakkor közölte, még várnak arra, hogy az RMDSZ operatív tanácsának jelöltlistáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) listájával egyesítsék. „Ha azonban ez nem történik meg, akkor független jelöltet indítunk. Nyitott listánkon egyelőre Tőkés László, Hantz Péter, Kovács Lehel és Szilágyi Zsolt neve szerepel” – fejtette ki az MPE elnöke. Hantz és Kovács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai már korábban közölték, nem vállalnak politikai tisztséget, Tőkés László püspök ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy induljon az EP-választásokon. A Bihar megyei MPE nemrég megállapodást írt alá a Magyar Polgári Szövetség Maros, Szatmár, Szilágy, Máramaros megyei, valamint a sepsiszéki, orbaiszéki, csíkszéki és kézdiszéki szervezeteivel. /Gergely Gizella: Közös aláírásgyűjtés az EP-jelöltért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./
2007. január 26.
Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.
2007. január 27.
Most, hogy véget ért Beke György földi vonulása, elgondolkodhatunk a jelenségen. Nehéz Beke György hatalmas – talán a jelenkori erdélyi magyar irodalomban legterjedelmesebb! – életművéről írni, állapította meg Bogdán László. Életművéről nem készült monográfia, még az egészet áttekintő nagyobb tanulmány sem. A nyolcvanas években szatmári riportkönyve után példátlan támadások indultak ellene, elvezetve első infarktusáig (erről maga számolt be A lándzsa hegye – egy befejezetlen per naplója című, 1993-ban megjelent memoárjában). Ezekben az években, noha megjelenhetett még, könyveiről nem lehetett írni. Úgyszólván az ,,utolsó pillanatban”, ‘89 végén távozott Magyarországra, ahol ott folytatta rá jellemző példátlan szívósággal, ahol abbahagyta. Újraírta, s vaskos kötetekben adta ki Barangolások Erdélyben című szociográfiáit, valóságfeltáró riportsorozatát, amelynek első megherélt kötetei még itthon jelentek meg… Ez a hatkötetes sorozat: a Szigetlakók (magyar szórványok Közép-Erdélyben), a Bolívek teherbírása (Szatmár és Máramaros megye magyar hagyományai és mai élete), Az Értol a Kölesérig (Magyar élet Biharban), Bartók szüloföldjén (Bánsági körkép, Arad, Temes és Krassó megye), Déva vára alatt (Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megye töredék magyarsága és a Brassó megyei – hétfalusi – csángók), Székelyföld (a legnagyobb magyar kisebbségi tömb sajátos hagyományai, történelme, a székely életérzés) az életmű betetőzése, csúcsa, a jövő felé haladó magyar nem térhet ki előle. /Bogdán László: Búcsú Beke Györgytől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./
2007. március 8.
Az RMDSZ-ben a többségében férfi szövetségi képviselők sorozatosan elutasítják a nők számarányos képviseletének bevezetését. Ez a fajta magatartás nem csak az RMDSZ-re, hanem egész Romániára jellemző. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, már hosszú ideje javasolja, állapítsanak meg egy kvótarendszert, azonban az RMDSZ különböző ürügyekkel elutasítja az ilyen kezdeményezéseket. A szenátor demagógiával vádolja mind Frunda Györgyöt, az SZKT elnökét, mind pedig Márton Árpád képviselőt, akik a javaslat elutasítása mellett érveltek. Böndi Gyöngyike jelenleg Máramaros megye prefektusa. 1996 és 2004 között két mandátumot is szerzett RMDSZ-es képviselőként. A prefektus elmondta: nem azért került a bukaresti parlamentbe, mert az RMDSZ-be „kellett volna néhány nő”, hanem munkája miatt. „Mindenért úgy küzdöttem meg, mint egy férfi” – vallja. Nem ért egyet a „kvóta-rendszerrel”: azért toborozzanak nőket a parlamentbe, hogy az arányok rendbe legyenek. Dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi tanár, az RMDSZ Hargita megyei tanácsosa leszögezte, sohasem volt kisebbrendűségi érzése. Hozzátette: a középgenerációt még mindig elriasztja az „elvtársnők” pártutasításos előmenetele, Elena Ceausescu emléke, aki öt elemivel akadémikus volt és számos nyugati egyetem díszdoktorává választotta. A hagyományos magyar családmodell nem teszi lehetővé a nők politikai szerepvállalását. Dr. Papp Kincses Emese jelen volt azon a SZKT-n, ahol Eckstein javasolta, hogy minden listára tegyenek fel nőket is, és szégyellte magát, amikor Frunda György gúnyos kommentárja után a képviselők felszabadult nevetéssel leszavazták a javaslatot. Az RMDSZ-ből egyébként nemcsak a nők szorultak ki, hanem olyan kontraszelekció érvényesült, hogy számos, a jelenlegi vezetéssel szemben kritikát megfogalmazni merészelő, elkötelezett férfi is távozni kényszerült a politikai életből. Frunda György szenátor egyetért azzal, hogy az RMDSZ alapszabályzatában rögzíteni kell a nők kötelező jelenlétét, de nem harminc százalékban, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter javasolta. Szerinte tizenöt százalék lenne az elfogadható. /Kevés nő vállal szerepet a hazai közéletben. Az RMDSZ következetesen elutasítja a nők számarányos képviseletét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 20.
Az elmúlt hét végén került sor a nagyváradi Piticot Alapítvány és a Zabhegyező Gyermekanimátorok szervezésében zajló Mesevetélkedő országos döntőjére Nagyváradon, amelyen a magyar II–IV. osztályos kisdiákok négytagú csapatai versenyezhettek. immár nyolcadszor. A rendkívül szoros versenyben egy Máramaros megyei csapat lett az első. /(Kiss): Mesevetélkedő. A szórványból is lehet nyerni! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2007. március 26.
Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2007. május 8.
Május elejétől nyolctagú holland munkacsoport tölt pár hetet a Máramaros megyei Szamosardón, mindannyian a hollandiai Szabad-evangéliumi Gyülekezet keretében működő DOEK – Kelet-Európa Bizottság – egyházi szervezetének tagjai. A DOEK 1989 óta segíti a szamosardói iskolaközpontot. Az intézménynek nagy jelentősége van, mivel a vidéken ez az egyedüli anyanyelvű elemi iskola, a Szamoshát szórványmagyarságának a központja. /Farkas E. Zoltán: Holland önkéntesek a magyar szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2007. május 21.
A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2007. június 28.
A tanév végét zárják a diákok. Dávid Erzsébet, Máramaros megye főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a megye két magyar líceumából /Németh László Gimnázium – Nagybánya és Leöwey Klára Líceum – Máramarossziget/ majdnem minden végzős egyetemre készül. Az előző években 80-90 %-os volt a bejutási arány. A Németh László Gimnázium bővítésre készül, díszterem, dokumentáció terem, tanterem és irodahelyiség építését tervezik. A Leöwey Klára Líceumban a belső felújításokon kívül a picét is felújították. /Hitter Ferenc: Év végi izgalmak az iskolában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), jún. 28./
2007. július 26.
Tízmillió lejt utalt ki a kormány az erdélyi megyéknek az idei tartalékalapból. Az RMDSZ lobbija nyomán a támogatásból Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye magyarlakta települései is részesültek. /Tízmillió lej erdélyi településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2007. július 31.
Az Apeh /Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal/ és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara képviselői július 26-27-én tapasztalatcserére jöttek Nagybányára, a Máramaros megyei Pénzügyi Igazgatóság és a Román Könyvvizsgálói Kamara meghívására. A magyarországi szakemberekkel már hagyományos ez a kapcsolat, 1999 óta a tapasztalatcserére hol Nagybányán, hol Magyarországon történik. /Farkas E. Zoltán: Útmutató jövőutazás a közpénz-gazdálkodás birodalmában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), júl. 31./
2007. augusztus 30.
Jelentős mennyiségű ipari szennyvíz ömlött a Zazar folyóba Máramaros megyében, miután megrepedt az állami Remin bányavállalat egyik zagyszállító vezetéke. A hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy a baleset során több tíz köbméter, nehézfémeket és ciánt tartalmazó zagy jutott a környezetbe, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter cáfolta, hogy a szabadba került szennyvíz ártalmas lenne az élővilágra. Helyszíni jelentések szerint az állami vállalat munkatársai rendkívül kezdetleges módszerrel próbálták megakadályozni, hogy a mérgező anyag a szabadba jusson, egy ponyvát kötöztek a megrepedt csőre. Octavian Popa, a szakhatósággal párhuzamosan működő területi környezetvédelmi felügyelőség vezetője elismerte, hogy az üzemi vezetékből kifolyt ipari víz olyan mennyiségben tartalmaz réz-, mangán, és cinkionokat, amelyek meghaladják a megengedett értékeket. A magyar állam és a nagybányai székhelyű Transgold Rt. (korábbi Aurul) között jelenleg is zajlik a kártérítési per a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai környezeti katasztrófa miatt. Az akkoriban még ausztrál–román tulajdonban lévő bányavállalat meddőhányójából százezer tonna ciántartalmú zagy került a Láposba, majd a Tiszába. A mostani üzemi balesetért felelős Remin bányavállalatnál 2000-ben már történt nehézfémszennyezés, amely akkor jelentős pusztulást okozott a Tisza élővilágában. /Rostás Szabolcs: Ártalmatlan szennyezés? = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. szeptember 13.
Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. október 18.
A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy a hazai pártok közül az RMDSZ elsőként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, de nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését. Smaranda Enache elnök szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. „Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana. A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne Maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye. /Sz. E. : Megszüntetnék a megyéket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2007. október 29.
Az RMDSZ kampánykaravánja Máramaros és Szatmár megyében járt, lakossági fórumokat tartottak. „Jobban szerettem volna, ha ma este hét órakor Nagybányán csak egy kampánygyűlés lett volna, ha az RMDSZ listáján indult volna a független jelölt. Tisztességes, méltányos lett volna” – mondta Frunda György listavezető az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek bemutatkozóján. „Senki nem bírálta annyit az RMDSZ-t, mint én 1995-től. Belülről jövő, építő jellegű bírálat volt, amely a közösség érdekeit és az együttmaradást szolgálta” – mondta az RMDSZ EP-listájának második helyezettje, Sógor Csaba szenátor. Előzőleg az RMDSZ karavánja Máramaros megyébe, Szinérváraljára látogatott, ahol a lakosság 17 és fél százaléka magyar nemzetiségű. Felsőbányán is bemutatkozott Frunda György és Sógor Csaba. Koltón, a környék egyetlen magyar többségű községében az RMDSZ-karaván meglátogatta a Teleki Sándor barokk stílusú kastélyát. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltjei közül Frunda György, Sógor Csaba, Korodi Attila, Szabó Károly és Kelemen Hunor mutatkozott be a szatmárnémetieknek. „Az RMDSZ valamennyi romániai kisebbség érdekeit képviselni szeretné az Európai Unióban” – jelentette ki a Krassó-Szörény megyei Resicabányán Markó Béla. /Mozgásban az EP-karaván. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. november 22.
A kultuszminiszter bejelentette: nő a papok javadalmazását segítő állami hozzájárulás. A legalább 25 százalékos béremelés különösen a szegény környezetben vagy földrajzilag elszigetelt településeken szolgálók fizetését célozza. Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, állami pénzből is több jut az egyházaknak. – Az RMDSZ kormányzási stratégiája sokat jelentett az anyagiak elosztásában – vélekedett Adorjáni evangélikus püspök, azonban az egyházi alkalmazottak fizetésének jelentéktelen hányadát képezi az állami támogatás. Az egyház 153 alkalmazottjából csupán a püspök fizetését állja teljes egészében a kormány. A Máramarost is magába foglaló szatmári katolikus egyházmegyének 140 településen élnek hívei, de mindössze 50 működő plébániája van, tehát 50 lelkipásztor látja el a filiának számító 90 kisközösséget is. Schupler Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a papok többsége legalább 2-3 filiába jár rendszeresen. A filiákban nem egyszer megesik, hogy a papnak saját fizetéséből kell ezt vagy azt kipótolnia. Az egyházmegye tavalyi költségvetésnek 12 százalékát tette ki az állami támogatás. Schönberger Jenő püspök kezdeményezésére néhány éve létrehoztak egy szórványalapot, melyből utazásra vagy halaszthatatlan javításokra igényelhetnek a plébánosok. „Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, azt tapasztalom, hogy állami pénzből is több jut az egyházaknak” – nyilatkozta Kovács Sándor, a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia vezetője. Állami pénzből finanszírozták, többek között, a piarista templom felújítását, egyes templomok tatarozását. A hívek adományai a katolikus egyház bevételének csupán tíz százalékát teszik ki. /Papi fizetések: jól fogott a kormányzati részvétel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2007. december 3.
Az RMDSZ fontos győzelemnek tekinti a november 25-i választásokon elért eredményeit: ennek köszönhetően ugyanis az RMDSZ továbbra is meghatározó politikai szereplő, fontos egyensúlyteremtő tényező marad nemcsak a brüsszeli, hanem a romániai politikai életben is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök kifejtette, ez a nagyfokú támogatás azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát, ezt pedig a szövetségnek teljesítenie kell. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának /SZÁT/ közleményt adott ki, eszerint az RMDSZ folytatja a párbeszédet az egyházakkal, a civil szervezetekkel, illetve a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokkal, szükségesnek tartja a további együttműködést a román pártokkal a reformfolyamat folytatása és az elmúlt időszakban felerősödött magyarellenes kezdeményezések visszaszorítása érdekében. – Hargita, Kovászna és Máramaros megyében egységes megyei RMDSZ-szervezeteket célszerű létrehozni. /Markó: Az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2007. december 3.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2007. december 7.
A nagyváradi Pertinax Egyesület idén is megrendezte a IV. osztályosok számára Aranytoll elnevezésű nemzetközi meseíró-vetélkedőjét. A helyi, majd megyei szakasz után Arad megyéből kilenc iskolából érkeztek a döntőre. A vetélkedőn az Arad, Bákó, Bihar, Fehér, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzőkön kívül a magyarországi Hajdú-Bihar és Pest megyeiek is részt vettek, így még értékesebb az Arad megyeiek sikere. /(Kiss): Sikerek az Aranytoll meseíró-vetélkedőn. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2007. december 8.
December 3–6-a között Bákóban szerveztek országos tanácskozást, melynek témája a magyar nyelv román tannyelvű iskolákban való oktatása volt. Tanfelügyelők, az ügyben érintett magyartanárok vagy tanítók képviselték az erdélyi megyéket. A rendezvényt a Tanügyminisztérium, a Bákói Tanítók Háza és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közösen szervezte. A tanácskozás során kiderült, hogy bizonyos megyékben (pl. Temes, Máramaros) ezt az oktatási formát használják és kihasználják, de az is kiderült, hogy a legtöbb erdélyi megyében – bár hatalmas igény volna rá – nem élnek kellőképpen a törvény adta lehetőségekkel. Nem hivatalos adat szerint jelenleg Romániában 80 ezerre tehető azon magyar vagy magyarul valamilyen szinten értő, beszélő gyerekek száma, akik semmilyen formában nem tanulhatják anyanyelvüket. A csángóföldi oktatási programban részt vevő tanárok saját tapasztalataik alapján tanterv-javaslatot készítettek. /80 ezer magyar gyermek nem tanul az anyanyelvén. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2007. december 10.
Romániában 80 ezerre tehető azon magyar vagy magyarul valamilyen szinten értő, beszélő gyerekek száma, akik semmilyen formában nem tanulhatják anyanyelvüket – derült ki a december 3–6-a között Bákóban megszervezett országos tanácskozáson, amelynek témája a magyar nyelv román tannyelvű iskolákban való oktatása volt. Célkitűzés volt közös tanterv kidolgozása a román tannyelvű iskolákban tanítandó magyar anyanyelvre. Bákó és Máramaros megye képviselői felajánlották segítségüket, tapasztalatuk átadását. Megjelent az oktatási tárca képviselője is, aki megígérte, ha sikerül időben véglegesíteni a javaslatot, 2008 szeptemberétől már új tanterv alapján kezdhetnek dolgozni azok a magyartanárok, akik román tannyelvű iskolákban anyanyelvként tanítják a magyar nyelvet. /Csángótanácskozás: fő téma az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./