Lugoson jan. 30-án megalakult a Szombati Szabó István Irodalmi Kör.

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

"December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "

Negyvenhárom év után, 1948 óta először érkeztek Rómába, a pápához ad limina látogatásra Románia katolikus főpapjai, a tizenhárom püspök és segédpüspök. II. János Pál pápa márc. 21-én koncelebrált szentmisét mutatott be a tizenhárom főpásztorral. A latin misén egy-egy magyar és román ének is elhangzott. A pápa egymást követően fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt, Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt, segédpüspökével, Jakubinyi Györggyel, végül Tempfli József nagyváradi püspököt. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 22., 68. sz./

A lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör az eltelt egy év alatt tizenhat összejövetelt tartott. /Évadzárás számvetéssel. = Új Szó (Temesvár), júl. 10./

"Az 1989-es fordulatot követően rengeteg új magyar lap és folyóirat született. Közöttük az egyik legfigyelemreméltóbb a Temesváron kiadott Ezredvég, akkor még negyedévesnek tervezett irodalmi-művészeti-társadalmi folyóirat. A második számmal vége szakadt, a harmadik számot hiába várták ősszel. A papír- és nyomdaköltségek lehetetlen helyzetbe sodorta a lapokat. A Temesvárról elköltözött, de az ottani szellemi életet figyelő Tőkés László püspök közbenjárására a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány segített, ugyanúgy segítettek a hajdani temesvári szerzetesrendi iskolák, a Notre Dame és a Piarista Főgimnázium öregdiákjai. Ennek köszöhetően idén tavasszal a két volt iskola öregdiákjai az ötvenéves találkozón már kézbe vehették az 1990-1992 ősz megjelöléssel kiadott harmadik Ezredvég-számot. Az új szám irodalmi anyaga változatos. Van benne többek között tanulmány Franyó Zoltántól, helytörténeti emlékezés Lugos művelődési életéről, a nyolcvanöt éves Anavi Ádám mellett hozták Tőkés László 1989-es értekezését, mely máig nem vesztett igazságából. /Martos Gábor: A "temesvári" Ezredvég feltámadása. = Magyar Hírlap, jún. 24./"

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Katona Tamás államtitkár méltatta Jakabffy Elemér szerepét, aki Lugoson szerkesztette a Magyar Kisebbséget. Beszédét a Jakabffy Elemér emlékünnepségen mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Lugoson Antonescu-szobrot állítottak fel, ez a második a sloboziai után. A harmadik Marosvásárhelyen lesz, a negyedik Pitestiben, az ötödik Bukarestben, írja Petre Roman-Lucinski. /Politica (Bukarest), febr. 5./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./

"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

Jún. 10-12-e között Temesváron, a református gyülekezetnél járt Tőkés László püspök. Találkozott Nicolae Corneanu ortodox érsekkel is, aki az összefogás szükségességét hangsúlyozta, ezúttal a rágalomhadjárat ellen is, amelynek mindketten áldozatai. Tőkés László Lugosra is elment és a református gyülekezetben Higyed István lelkész beadványáról kiderült, hogy annak tartalmát nem ismerték az aláírók. A gyülekezet elhatárolódott a beadványtól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Higyed István kifejtette, hogy csak egyháztörténészként érdekelte Tőkés László kinevezése, nem tudja, hogyan jutott beadványa a Tinerama szerkesztőségébe. Ennek ellentmond, hogy Higyed István 1989 dec. 1-jén a hatalom képviselőivel együtt megjelent Temesváron, hogy átvegye a lelkészi teendőket a szilágymenyői száműzetésnek ellenálló Tőkés Lászlótól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"A Romániai Magyar Szó egymás mellett hozza a Tőkés László-vita öt írását: a/ Tőkés László püspök nyilatkoztában elkeseredetten idézi fel a személye elleni heves támadássorozatot, amely nem 1989-ben kezdődött, hanem jóval előbb. Környezetét, családtagjait is zaklatta a Securitate, 1989-ben Higyed István lugosi lelkész akarta elfoglalni temesvári lelkészi helyét, 1993-ban püspöktársa folytatott ellene fegyelmi kivizsgálását. Tőkés László követeli a volt Securitate múlt bűneiért felelős tagjainak leleplezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ b/ A temesvári református egyházközségi presbitérium állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, méltatva érdemit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ c/ Székelyudvarhelyi magyar értelmiségiek nyílt levélben álltak a megtámadott Tőkés László püspök mellé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ d/ Dr. Tunyogi Csaba volt egyházkerületi főgondnok indulatosan támadja Tőkés Lászlót, aki szerinte rosszul politizál, nem látja el püspöki teendőit, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ e/ Fey László szintén /és újból/ kirohan Tőkés László ellen, hozzátéve az ismerős érvet: az elvtelen "magyar egység" követelésével nem lehet megtagadni a tisztázó vitát. Fey emlékeztet a PER-vitára, amit szerinte Tőkés László indított el és végül "három kiváló harcosunk ellen fajult." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Fey László már 1993 elején is Tőkés Lászlót támadta. /Szabadság (Kolozsvár), 1993. jan. 6./"

Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./"

Az 1994 júniusában bejegyzett lugosi Putnoky Miklós Alapítvány a környékbeli szórványvidék magyarságát akarja segíteni. A közel 500 lugosi magyar gyermekből mindössze 93 tanul anyanyelvén. A lugosi alapítványt az Illyés Alapítvány segíti, ebből magyarul tanuló diákok tanulmányi és szociális ösztöndíját biztosítják, továbbá a pedagógusok szakmai továbbképzését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

"Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő sokszor volt román lapok támadásainak céltáblája. Többször másképpen adták vissza egyes kijelentéseit. Nem azt mondta, hogy Hargita megyében a magyar hivatalos nyelv, hanem azt, hogy szeretné, ha a megyében a román mellett a magyar is megkapná az őt megillető helyet. Azzal, hogy elvállalta ezt a posztot, felvállalta egy közösség védelmét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6., folyt.:jún. 7, 8./ Székelyudvarhelyen 740 román él, külön iskolájuk van I-XII. osztályig, új iskolájuk is épül, Lugos 8000 magyarja viszont csak egyetlen I-VIII. osztályos iskolával rendelkezik. /jún. 7./

A Milánóban élő Constantin Dragan az általa alapított Európai Dragan Alapítvány segítségével egyre terjeszkedik. Először a médiát hódította meg /Temesváron és Lugoson tv, rádió és újság van a birtokában/, szülővárosában, Lugoson magánegyetemet alapított. Terjeszkedését törvényszegésekkel oldotta meg. Temesvári sajtóbirodalma a magyarok által épített Magyar Házban székel. A tulajdonában levő Timpex Kft. kilakoltatási pert indított a Magyar Házban levő Heti Új Szó és a helyi RMDSZ ellen, melyet első fokon megnyert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

"Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított."

Tamás Sándor főszerkesztő nyilatkozott folyóiratáról, a nagyváradi Magyar Kisebbségről. A Magyar Kisebbség 1922-ben jelent meg először és 21 évfolyamot élt meg. Jakabffy Elemér és társai adták ki Lugoson. Tamás Sándor társaival úgy döntött, hogy újraindítja a folyóiratot. A lap kiadója Szőcs Géza. A szerkesztőség tagjai többségében fiatalok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.

Júl. 2-án és 3-án Kolozsváron Az önkormányzatok kérdése országos, megyei és települési szinten címen rendezett konferenciát az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/, számos tanácsos és polgármester részvételével. Az SGP ötödször vett részt erdélyi konferencián, most is több előadót küldött. A hazai előadók között volt Varga Attila képviselő, Bakk Miklós tanácsos /Lugos/, Demeter János, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Gál Mária. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

"Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./"

"Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./"

"A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./"

"Jakabffy Elemér hagyatékából közöl néhány levelet a lap. Jakabffy hívő, vallásos ember volt. Balogh Artúr jogtudósnak 1950-ben írt levelében írta, hogy minden feljegyzése, okmánya, könyve Zaguzséron maradt. 1949. márc. 2-án hajnalban felriasztották, háromnegyed órát kaptak csomagolásra, és elvitték őket. Semmit sem tudott magával vinni. 1949-ben hurcolták kényszerlakhelyre a földbirtokosokat, a "megbízhatatlanokat". /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./ Jakabffy Elemér /Lugos, 1881. máj. 17. - Szatmárnémeti, 1963. máj. 19./"