Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./

Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./

Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./

Az RMDSZ júl. 25-én Brassóban kibővített elnökségi ülést tartott. A magyar prefektusok leváltása indokolatlan volt, tiltakoznak a kormány provokációs, diszkriminatív lépése ellen. Kiadott nyilatkozatukat Kolumbán Gábor RMDSZ-alelnök olvasta fel. A kormány megszegte azt az ígéretét, hogy a választások tekintetében megőrzi semlegességét. Az RMDSZ megelégedéssel vette tudomásul, hogy a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedéseit. Az elnökség felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne a sárga csillagot, hanem a fehér kokárdát tűzzék ki. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Magyar Nemzet, júl. 27./ Ugyanezen az ülésen az RMDSZ Országos Elnöksége a kiadott Közlemény szerint az EMKE felkérésére kijelölte a Magyarok Világtalálkozóján az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget. Az RMDSZ elfogadta a jogsértésekről a jogászok által júl. 23-án összeállított /Maros megyei RMDSZ közleménye/ elemzést azzal, hogy azt, megfelelő jogi dokumentációval a hazai és a nemzetközi szervezetek elé kell tárni. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Csóti György képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának alelnöke az Európai Demokratikus Unió /EDU/ delegációjának tagjaként júl. 28-án Romániába utazik. Az interjúban elmondta, hogy tényfeltáró bizottság tagjaként utazik, sok politikussal fognak találkozni, a román vezetőkkel és az RMDSZ képviselőivel is. Csóti György fölveti majd Hargita és Kovászna megye magyar prefektusainak leváltását is. /Új Magyarország, júl. 28./

"Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./"

Stolojan miniszterelnök Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSZ-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyar lakosság elégedetlensége jeléül fehér kokárdát tűz ki, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a román fél is feltűzhet két fehér kokárdát. A kérdésben az aug. 5-i kormányülésen döntenek. /Magyar Nemzet, aug. 5./

A román kormány döntése értelmében Kovászna és Hargita megyében a jövőben egy-egy magyar és román prefektus lesz, egyenrangúan: Kovászna megyében Telea Ioan Dan és Fodor Ferenc, Hargita megyében Doru Ioan Vosloban és Várady György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

"Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./"

Az RMDSZ Kovászna megyei választmánya nov. 7-én új vezetőséget választott: a megyei RMDSZ elnök: Király Károly, politikai alelnök: Váncsa Árpád, a tanügyi szakbizottság elnöke: Pálffy Teréz, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

A Kovászna megyei tanács úgy döntött, hogy a jövőben magyar nyelven is közzéteszi a határozatokat. A kétnyelvű Hivatalos Közlöny nemsokára megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Transinfo: A mártírrá vált hóhér. = Pesti Hírlap, márc. 18./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Háromszék, 1991. ápr. 4./

Márc. 25-én leváltották a két székely megyében az eddigi magyar-román kettősöket, és helyettük Vlad Adrian Casuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voslobant Hargita megye prefektusának. A két megyében felháborodással fogadták a kinevezés hírét. Az RMDSZ képviselői egyébként ez ügyben a hét elején tárgyaltak a kormány megbízottjával Bukarestben, aki megértéséről biztosította őket, de tudatta, hogy a kormány a szélsőséges pártok nyomásának van kitéve, ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a kormánypárttal. Casuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa. Amennyiben a kormány nem nevez ki más megyefőnököt, Kovászna megye magyar lakossága május elsejétől kitűzi a sárga csillagot. /Balló Áron: Megtörtént a prefektus-váltás: Nacionalista prefektus Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Király Károly Kovászna megyei RMDSZ elnök a szervezet nevében tiltakozott a kormány jogsértő, diszkriminatív intézkedése ellen. A kormány ezzel a döntésével megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a túlnyomórészt magyarlakta megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. A megyei RMDSZ-állásfoglalás felszólítja a megyében megválasztott RMDSZ polgármestereket és tanácsosokat, hogy bojkottálják a prefektúrát, éljenek a polgári engedetlenség jogával. Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a jogos követelést, felhívják a megye lakosságát, hogy május elsejétől tűzze ki a sárga csillagot. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Sepsiszentgyörgyön márc. 29-én a Kovászna és Hargita megyei területi RMDSZ szervezetek, a helyi önkormányzatok és parlamenti RMDSZ-képviselők összeültek és nyilatkozatot adtak ki, melyet eljuttattak Iliescu elnöknek, a kormánynak és a nemzetközi emberjogi szervezeteknek: a romániai magyarság elleni újabb súlyos diszkriminációnak minősítik azt, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat neveztek ki. A polgári engedetlenség különböző formáit latba vetve fognak harcolni az intézkedés visszavonásáért. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozott az ellen, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyék élére román prefektusokat neveztek ki. Felhívta a külföldi közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány az államapparátusban "a magyar nemzeti közösség rovására etnikai diszkriminációt érvényesít." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a szolidaritás kifejezésére polgári engedetlenségre szólított fel, egyúttal kérte, hogy aláírásgyűjtéssel támogassák "másik súlyos jogsérelmünknek orvoslása érdekében" az igazságtalanul elítélt magyarok kiszabadításáért indított akciót. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./"

A Kovászna és Hargita megyében bejelentett tiltakozás ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefetusok kinevezésével kapcsolatos döntését, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára. A prefektusok kinevezésével kapcsolatban a román ellenzéki pártok vagy hallgatnak, vagy - a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt esetében - azt hangsúlyozzák, hogy a kormány joga a prefektus kinevezése, ezért döntését nem lehet vitatni. A párt nevében Ion Diaconescu annyit tett hozzá, hogy jobban kellett volna mérlegelni a döntést. /Kovásznai és hargitai prefektusok. = Népszava, márc. 31./

"Ion Iliescu elnök közleményében élesen elítélte az RMDSZ márc. 27-i nyilatkozatát a romániai magyarság helyzetéről és a román prefektusok kinevezéséről, mert szerinte annak hangvétele alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének valós képét. Románia törvényei minden jogot biztosítanak a kisebbségnek. Az RMDSZ ellenzékben van, így alaptalan az igénye a prefektusi tisztségre. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentése "szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és nemzetközi közvéleményt." Iliescu elnök közleményében felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy tartózkodjon mesterséges feszültség keltéstől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokrata értékekhez, és ebben az értelemben vonja vissza márc. 27-i nagyváradi nyilatkozatát. /Tibori Szabó Zoltán: Polgári engedetlenség Székelyföldön. A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását. = Népszabadság, ápr. 1./ "

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Nagyváradon tartott ülésén /márc. 26-27./ állásfoglalást adott ki, ebben felhívta a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy folytatódik a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika. Ennek friss példája Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusainak menesztése. Ennek a nacionalista politikának több évtizedes múltja van, amely az idők során Erdély etnikai összetételnek megváltozását eredményezte. A prefektusok leváltása tudatos provokáció, a kormány etnikai feszültségeket gerjeszt. /Állásfoglalás. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./

"Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./ "

"Alábecsüli a székelyföldi román prefektusok kinevezése elleni tiltakozó megmozdulásokat Adrian Vlad Casunean, Kovászna megye újonnan kinevezett vezetője. A húszezres sepsiszentgyörgyi tüntetés ellenére azt állította, a megye lakosságának zöme nem ért egyet az RMDSZ akcióival. Mindezt sajtóértekezleten fejtette ki. Casunean a tüntetést politikai terrorizmusnak minősítette. Traina Chebeleu, Iliescu elnök szóvivője "komoly alapokat nélkülözőnek" mondta a tiltakozó hullámot. Leszögezte: Budapest szüntelen beavatkozása megnehezíti a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezését. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román kifogások a magyar tiltakozás ellen. = Magyar Hírlap, ápr. 5./ "

Az RMDSZ Maros megyei választmánya közleményben tiltakozott Hargita és Kovászna megye prefektusainak kinevezése ellen, és támogatja a két megye lakosságának tiltakozását e sérelmes eljárás ellen. Követelik, hogy a kormány vizsgálja felül döntését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

"Ápr. 5-i sajtóértekezletén a Szocialista Egységpárt elnöke - nemrég még a Nagy Románia Párt tagja -, Radu Theodoru a székelyföldi román prefektusok elleni tiltakozás miatti "nyugtalanságáról és felháborodásáról" beszélt. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "magyar enklávékat kíván létrehozni Hargita és Kovászna megyében". /Magyar Hírlap, ápr. 6./ "

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 7-én levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusai kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, a kinevezés jogszerű volt, azonban "a döntés körültekintőbb mérlegelését tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében." Kérik, a hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, tanúsítson nagyobb figyelmet az ilyen kérdések érzékeny jellege iránt. /Levél a román parlament külügyi bizottságához. = Új Magyarország, ápr. 9./ "

A román kormány a két döntően magyarlakta megye élére román prefektusokat nevezett ki. Casuneanu, Kovászna megye új prefektusa a Vatra Romaneasca ideológiai élharcosa. Bíró Béla szerint nem a prefektusok román nemzetiségét kellene kifogásolni, hanem azt az ideológiát elutasítani, melyet a kormánypárt és tagjai magukénak vallanak. Bíró Béla bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés jeligéjét: Magyar prefektust akarunk! Magyari Lajos a Háromszékben azt is leírta: lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle. Bíró ezzel nem ér egyet, mondván hogyan lehet majd fölsorakoztatni egy így fogalmazott követelés mögé fölsorakoztatni a román ellenzéket és a nemzetközi közvéleményt? /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Etnikai diverziók. = Beszélő (Budapest), ápr. 10./

A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége ápr. 8-án ülésezett. Az ülésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök képviselte. A Demokratikus Konvenció létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot a pártok frakcióvezetőiből. Erre az adott lehetőséget, hogy a DK pártjai az előző héten aláírták a politikai együttműködési szerződést. Bizonyos nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és a DK többi pártja között egyes politikai állásfoglalások kapcsán, a DK azzal a kéréssel fordult Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez, hogy egy soron következő ülésen vegyen részt a nézetek egyeztetése ügyében. A DK helytelennek ítélte meg a kormány intézkedését Kovászna és Hargita megye prefektusainak kinevezése ügyében. A román prefektusainak kinevezése nyomán kialakult helyzetről tárgyalt ápr. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön Kovászna megye RMDSZ-vezetőivel. /RMDSZ tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatban utasította vissza hat román párt Hargita megyei szervezetének ápr. 13-án a televízióban közzétett nyilatkozatát, amelyben a románságot ért megkülönböztetésről beszélnek. Valójában a magyar lakossággal szembeni etnikai megkülönböztetésről van szó, amit a következők bizonyítanak. Hargita megyében a román lakosság 14 %-ot, a magyar 84,6 %-ot képvisel, Kovászna megyében a román és magyar lakosság aránya 23,4 %, illetve 75,2 %. Ennek ellenére Hargita megyében a prefektúra román tisztviselőinek aránya 65,9 %, Kovászna megyében 60,6 %. Hargita megyében az ügyészek 60, a bírák 50 százaléka román, Kovászna megyében ez az arány 50 %, illetve 83,3 százalék. Hargita megyében az intézményekben románok 55 %-ban jutottak igazgatói funkcióba. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

"Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője lapjában szenvedélyes kirohanást intéz az árulókhoz, árulónak nevezve azokat, akik azt szorgalmazzák, hogy tiltakozásul mondjanak le Hargita és Kovászna megyében a magyar polgármesterek és tanácsosok. Nem írta ki Tőkés László nevét, de feltehetően őrá célzott, mondván: "Aki azt hiszi, hogy múlt időben szerzett /vitathatatlan!/ érdemei miatt jogában áll elvárni, hogy egyetlen szavára kétmillió magyar a kútba ugorjon, az ugorjon elsőnek!" A román ellenzékkel való párbeszéd nélkül nincs romániai magyar megmaradás. Aki ezt nem látja be, az álljon félre, ha nem akar árulóvá válni, ajánlotta Horváth Alpár. /Horváth Alpár: Az árulókhoz. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./ "

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 28-án ülésezett és kiadott állásfoglalásában ismételten kinyilvánította, hogy a kormány 105/1993. márc. 24-i rendelete /román nemzetiségű prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékbe/ diszkriminatív intézkedés. A prefektus olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSZ dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a tanácsosok, polgármesterek ápr. 30-ával kezdődő lemondását. Az időpont egybeesik az áremeléssel, ez jelentős szociális feszültséget ébreszthet, továbbá az 1993. évi költségvetést csak most fogadták el. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye közösségét, ezért a lemondások elhalasztását javasolja. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./