Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. január 20.
"A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"
1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 3.
"Vlad Casunean, Kovászna megye prefektusa febr. 2-i közleményében bejelentette, hogy fellép minden olyan lépés ellen, amely arra irányul, hogy az RMDSZ megvalósítsa "alkotmányellenes és törvénybe ütköző" határozatait. /Esti Hírlap, febr. 3./"
1995. február 16.
Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 7.
"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "
1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./
1995. március 25.
Márc. 25-én az eddig csak Kovászna megyében működő Moldvai Csángómagyarok Szövetségének küldöttei megbeszélést tartottak Bákóban, ahol megjelentek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselői is. A jelenlevők a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a csángók legitim képviseletének fogadták el, és kérték felvételüket az RMDSZ társult szervezeteinek sorába. A szövetség létrehozza helyi szervezeteit a csángómagyarok lakta településeken. A szövetség ápr. 29-én tart közgyűlést. A megbeszélést Erőss Péter, a MCSMSZ elnök vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 500. sz./
1995. március 31.
Kovászna megyében nagy elismerést vívott ki a román emberjogvédő liga, a LADO megyei szervezete, élén Movila Maria elnökkel és dr. Fekete László nyugalmazott bíróval, a szervezet titkárával. Felsőrákoson még nem mérték ki a volt téesz-tagok földjét, ennek ellenére száz hektárt átadtak a csendőrségnek, valószínűleg laktanya-építésre. A LADO törvénytelennek ítélte, ezt a döntést, januárban írt a prefektúrára, de választ nem kapott. A veteránok is sok esetben hiába igénylik a törvény alkalmazását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. április 18.
"A Vocea Romaniei kormánylap ápr. 14-15-i száma szerint Kovászna megyében a magyar lakosság a rendőrség megfélemlítésén munkálkodik. A rendőrség szabályos "bűnlajstromot" adott át a szerkesztőségnek, azt bizonyítva /36 esetet felsorolva/, hogy a megyében a magyarok az őket igazoltató román rendőröket "fizikai és nyelvi agressziónak vetik alá", ugyanakkor a megyébe helyezett rendőrök feleségeinek nem biztosítanak állást. Az egyik rendőrtiszt feleségét azért nem alkalmazták a magyar iskolában, mert nem tud magyarul, olvasható a kormánylapban. Az országot sújtó munkanélküliség és lakásínség épp úgy sújtják a székelymagyarok százezreit, mint a föléjük rendelt őrangyalok tucatjait, jegyzi meg Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"
1995. május 9.
Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./
1995. június 22.
Jún. 20-án a Kovászna megyei rendkívüli tanácsülésen elfogadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozást tartalmazó állásfoglalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1995. június 27.
Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adat az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius. A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1995. június 28.
Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./
1995. július 29-30.
Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. augusztus 3.
"A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./"
1995. augusztus 4.
"A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ "
1995. augusztus 9.
Kovászna megye tanácsa aug. 8-i ülésén elfogadták az Iliescu elnökhöz és Vacaroiu miniszterelnökhöz címzett, az oktatási törvénnyel kapcsolatos tiltakozó levelet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1995. szeptember 8.
"Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"
1995. szeptember 26.
Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
1995. szeptember 28.
Az 1994/95-ös iskolaévben 14 430 pedagógus tanított a magyar oktatásban /a pedagógusok 5,4 %-a/, ebből 2450 óvónő, 3468 tanító, 5688 V-VIII. osztályban tanító tanár és 2824 középiskolai tanár. Problémát jelent a szakképzetlenek maga száma, a pedagógusok 71,8 %-ának volt szakképesítése. A magyar nyelvű oktatásnak 4000 szakképesített tanárra lenne szüksége, hogy mindenütt megfelelően képzett pedagógusok tanítsanak. A legtöbb képesítés nélküli tanár éppen Hargita, Kovászna és Maros megyében volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Előzmény: 1888, 1891. sz. jegyzet.
1995. szeptember 29.
A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 3.
"Egyéves fennállását ünnepelte Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége, fényes külsőségek között. A püspök megállapította, hogy negyven templom építésére és felújítására kaptak segítséget. Paphiánnyal küzdenek, mondta, de már száz hallgatójuk tanul a bukaresti szemináriumban, akiket visszavárnak, húsz papot sikerült letelepíteniük, továbbá beköltöztek sepsiszentgyörgyi székhelyükre. Az árkosi kastélyban tudományos szimpóziumot tartottak, melynek résztvevői Iliescu elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a művelődési tárcához fordultak a Keleti Kárpátok Múzeuma megalapítása tervével. Az itt dolgozók feladata lenne, hogy "megvalósítsák a román kulturális stratégiát a zónában", s hogy védelmezzék, megmentsék a "nemzeti művelődési értékeket". A megjelentek a székelyföldi állítólagos románüldözésről szóló fércművet hitelt érdemlő munkaként mutatták be, néhány hasonló munkával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ "
1995. október 5.
Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1995. október 18.
Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 19.
Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1995. november 2.
A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./
1995. november 2.
Ion Donca Románia bukaresti nagykövete védelmébe vette az oktatási törvényt: nincsenek benne olyan előírások, amelyek megnehezítenék a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományainak ápolását. Szerinte nagyobb probléma, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyarok nem beszélik jól a román nyelvet. A nemzeti jelképet használatát nem tiltja a törvény, állította, a magyar himnusz elhangozhat templomokban. A nagykövet bízik a megbékélésben. /Új Magyarország, nov. 2./
1995. november 8.
"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "