Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Kovászna megyében a kormánypártiak le akarják váltani Keresztély Irma megyei főtanfelügyelőt. Tavaly ősszel már érkezett egy bizottság a minisztériumból, hogy munkáját értékelje. Ennek az eredményét máig nem közölték vele, ellenben a minisztériumból kiszivárgott a végső döntés: tevékenységét nem szakmai, hanem politikai szempontokból kell megítélni. Keresztély Irma nem hátrált meg, annak ellenére, hogy próbáltak négyszemközt is nyomást gyakorolni rá. /Kristály Lehel: A főtanfelügyelő még marad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

A két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában, csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. Az adatokra az összeszámlált lakosságból következtetnek. Sepsiszentgyörgy lakossága 68-ról 62 ezerre, Csíkszeredáé 47-ről 42 ezerre, Székelyudvarhelyé 40-ről 38 ezerre csökkent. /Hargita és Kovászna megyében csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Székelyudvarhelyen tartották meg a IV. Agrofórumot, ahol kilenc megye képviselete, minisztériumi tisztségviselők, politikusok vettek részt. A fórumot Bodó Géza, az RMGE alelnöke nyitotta meg, majd dr. Verestóy Attila szenátor kifejtette, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére ma nagyobb szükség van, mint bármikor, melyet országos szinten nem vesznek elég komolyan. A fórumon elhangzott, hogy a kormány a diszkriminatív, kizáró jellegű támogatásokkal durván elferdítheti a mezőgazdaságban a versenyhelyzetet. Több rendelet egyenesen diszkriminatív jellegű a kis- és középméretű magán- és családi gazdaságokra nézve. Verestóy szenátor kifogásolta, hogy Hargita és Kovászna megyét hátrányos besorolásban részesítették, mely kiigazításra szorul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szenátorral együtt szorgalmazta az RMDSZ parlamenti képviseletével történő szakmai szintű összefogást és egy országos stratégia kidolgozását. Kelemen Attila, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke egy törvénytárat állított össze az RMGE részére. Rémán Domokos mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdőgazdálkodási minisztériumi igazgató a támogatási rendszerről tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Agrofórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Ápr. 13-án Székelyudvarhelyen zajlott az Románia Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ ötödik Agrofórum rendezvénye. 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben Besztercén, 2000-ben Nagykárolyban, tavaly pedig Aradon találkoztak a mezőgazdasági termelők. Az idei fórumon több mint 80 érdeklődő vett részt Erdély valamennyi megyéjéből. Számos érdekes információval szolgált Román Domokos, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatója. Dr. Antal Attila és dr. Pürök László a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, Bagoly Tibor a Kovászna megyei igazgatóság részéről és Názmán Jenő a Maros megyei igazgatóság képviseletében az erdélyi gazdálkodás esélyeit elemezte, jelezve: átgondolt agrártámogatás nélkül a gazdáknak nincs talpon maradási esélyük. Bár a Románia Magyar Gazdák Egyesületét a kormány elismeri (az RMGE elődje, az EGE 1844-ben jött létre), mégsem hagyták jóvá, hogy az RMGE civil szervezetként, más román szervezetekhez hasonlóan, beleszólhasson a kormány támogatási elképzeléseibe. Sem Verestóy Attila, sem Kelemen Attila képviselő nem várta ki a vitafórum végét, pedig ennek teljes anyaga hűen tükrözte a romániai magyar gazdálkodók mai lelkiállapotát, azt a kilátástalanságot, amely a falu népét övezi. /Barazsuly Emil: Erdélyi magyar gazdák fóruma Az RMDSZ-honatyák a kormányhoz továbbítják a kéréseket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

A ROMTELECOM átszervezése miatt négy megye (Kovászna, Hargita, Bákó és Neamt) lakosságát ezentúl a bákói központból tájékoztatják. Előzőleg megígérték, hogy a magyar nyelvet ismerő személyeket alkalmaznak a tudakozóhoz, ez azonban nem történt meg. A Hargita és Kovászna megyei előfizetők az elmúlt héttől már csak románul beszélhetnek a tudakozóval. /(Daczó Dénes): Csak románul tudnak a bákói tudakozónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Sepsiszentgyörgyön több halasztás után ápr. 19-én kellett volna aláírni a Kovászna megyei RMDSZ és kormánypárti szervezet közötti megállapodást. Eközben a prefektúra épületéről eltávolították az intézmény magyar nyelvű tábláját. Albert Álmos rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: kérdésére, hogy miért történt a tábla eltávolítása, a prefektus így válaszolt: Elfújta a szél. Ezek után az RMDSZ tárgyalódelegációja úgy látja: nincs értelme megállapodást kötni, sem tovább tárgyalni. /(Flóra Gábor): Kovásznai megállapodás ? ?elfújta a szél"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A román kormány információs minisztériumának közleménye szerint ápr. 29-én a román parlament N. Balcescu termében nemzetközi konferenciára kerül sor A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása címmel. A konferenciát a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület, a Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete, a római katolikus püspökség szervezi a román kormány tájékoztatási minisztériumának anyagi támogatásával. A szeminárium keretében népművészeti kiállítást szerveznek a Parlamentben, bemutatják a bukaresti egyetem által 32 moldvai faluban végzett kutatás eredményét. A rendezvényen részt vesznek szakemberek Jászvásárrról, Bákóból, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Bukarestből; valamint az Európa Tanács képviselői, Bukarestben akkreditált diplomaták, kulturális attasék, parlamenti képviselők, újságírók stb. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi docens, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke aziránt érdeklődött az internetes csángó levelezési listán, hogy a szervezők milyen magyar szakembereket és intézményeket invitáltak meg a rendezvényre? Kérdését a lap továbbítja az illetékesekhez. /Bukaresti csángó-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Kovászna megye tanácsának küldöttsége részt vett a délkelet-európai városok és régiók Újvidéken tartott gazdasági fórumán. A küldöttség RMDSZ-tisztségviselőkkel kiegészülve a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusaival, valamint önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, felajánlották segítségüket, továbbá pályázási tapasztalataik átadását. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a vajdasági megfelelője között együttműködési megállapodást kezdeményeztek, aminek megkötésére két hónapon belül kerül sor. Kasza József, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy végre megtörték a jeget, túlléptek a pártvezetők közötti protokolláris találkozókon, és megteremtették az alapját az együttműködésnek. A háromszékiek a szabadkai múzeum igazgatójával is elvi megállapodásra jutottak a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködésre. /(Szekeres): Együttműködnek a vajdaságiakkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Ápr. 29-én a tájékoztatási minisztérium pénzügyi támogatásával a bukaresti egyetem és több civil szervezet a parlament Nicolae Balcescu termében nagyszabású szimpóziumot szervez A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása témával. Markó Attila államtitkárhelyettes jelezte: hivatalukat nem is tájékoztatták a szimpóziumról. Daniel Jurcan, a minisztérium kommunikációval és országimázzsal foglalkozó államtitkára közölte, nem ő foglalkozik vele. Eugen Popescu minisztériumi igazgató arról tájékoztatott, hogy a szimpóziumot a minisztérium támogatja anyagilag, de a szervezés már nem tartozik hatáskörébe. Erre a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete vállalkozott. Sepsiszentgyörgyön Ioan Lacatusu igazgató elmondta: a programot napokkal ezelőtt eljuttatták a Rompreshez és a Mediafaxhoz. Számít a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületre. - A kolozsvári Babes?Bolyai Egyetemen oktató csángó-szakértőket nem hívták meg a tervezett megbeszélésre. /(Gyarmath János): Csángószimpózium és háttere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Három hónapja annak, hogy a kormányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében írásban is felvállalta: záros határidőkön belül megoldja a romániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyezmény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés számos aspektusát. Erről Borbély László ügyvezető alelnök számolt be. Kovászna, Kolozs és Bihar megyék kivételével megyei szinten is aláírásra kerültek az egyezmények. A Bolyai Farkas Líceum ügyben döntés született. Az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében a kormánypárt újabb javaslattal állt elő, amit az RMDSZ elfogadott. Ezzel a végleges szöveg megszavazására már június 30-ig sort lehet keríteni az eredetileg kijelölt szeptember vége helyett. Az SZDP vállalta, hogy visszaállítják egészében a tulajdonjogot, azon ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények működnek, mint iskolák, kórházak, szociális gondozók, pártszékházak, diplomáciai képviseletek, a tényleges átadásra öt, de legtöbb tíz éven belül kerül sor olyan körülmények között, hogy a bérlő fizet, az egyház pedig a tényleges birtokbahelyezés pillanatáig adómentes lesz. Erről az egyházfőkkel az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A magyarországi választások idején újabb roham indult az RMDSZ legitim vezetése, kiemelkedő személyiségei ellen, jelezte Gyarmath János főszerkesztő. Borbély László szerint ha valakiknek egykor voltak is fenntartásaik, ma már nem kérdőjelezhetik meg az RMDSZ és az SZDP együttműködésének hatékonyságát. Borbély László hangsúlyozta: az RMDSZ meg sem kísérelte azt, hogy beleszóljon az anyaországi választási harcba. Egyes platformok, szervezetek elkötelezték magukat, "amit én nem találok helyesnek." /(Gyarmath János): Mérlegen az egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Máj. 20-ra virradó éjszakán kórházba szállították Birtalan Ákost. Az RMDSZ-képviselő agyvérzést szenvedett. Lapzártakor a bukaresti idegsebészek még nem tudtak megnyugtató hírekkel szolgálni a Kovászna megyei képviselő egészségügyi állapotáról. /Kórházba került Birtalan Ákos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 24-én tartották az ünnepélyes iskolakeresztelőt Sepsiszentgyörgyön, a Kós Károly Iskolaközpontban. A textilipari és egykori építészeti szakközépiskola és szakmunkásképző tavaly szeptemberi összevonása meghozta gyümölcsét. Jelen volt Keresztély Irma főtanfelügyelő, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Korodi Hajnalka, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke is Vargha Mihály képzőművész az iskolának adományozta Kós Károly bronz mellszobrát. A felavatott Kós Károly-emlékszobában másolatban megtekinthetőek az író szellemi hagyatékának legszebb gyöngyszemei. Máj. 27-én a Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ tudományos értekezletet tartanak Kós Károlyról, a megyei könyvtárban a Szakközépiskolások Országos Anyanyelvi Vetélkedője zajlik. /Fekete Réka: Az összefogás meghozta gyümölcsét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Ünnepi istentisztelettel emlékezett a Kovászna megyei Réty református gyülekezete egykori mártírlelkészére, Somogyi Endrére (1902- 1952), aki a kommunista rezsim politikai üldöztetése nyomán Dobrudzsában halt meg. 1991-ben a község emléktáblát szentelt személyének, melyet a helybeli műemlék-templom falára helyeztek el. Születésének 100-dik, halálának fél- évszázados évfordulójára tartott a falu istentiszteletet. Somogyi Endre életére és munkásságára egykori kortársa T. Vántsa Dezső, volt bitai és középajtai nyugalmazott lelkipásztor emlékezett meg. /(kisgyörgy): Somogyi ünnepség Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az RMDSZ-SZDP megállapodás jún. 17-i kiértékelése egyértelműen pozitív volt. A legnagyobb mulasztások az anyanyelvű oktatás szintjén történtek. A találkozón a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánypárt az RMDSZ-t is bevonja a jövő évi költségvetés kidolgozásába. Szó esett a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a prefektúra épületének tetejéről eltávolított zászlók kapcsán kialakult Kovászna megyei helyzetről. Markó rámutatott, hogy a gesztussal nem ért egyet. Az ilyen alkalmatlan feszültségkeltés csakis a megye lakosságának árt - tette hozzá. Markó emlékeztette a sajtó képviselőit a Sepsiszentgyörgyön kialakult helyzet előzményeire, a prefektúra épületéről eltávolították az évek óta kifüggesztett magyar nyelvű feliratot. A zászlókat visszahelyezték mindkét épület tetőszerkezetére, és a konfliktust a napokban sorra kerülő RMDSZ-SZDP tárgyaláson igyekeznek majd feloldani. A föld és erdőtulajdon visszaszolgáltatásáról szóló törvény hozzájárul a visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsításához, valamint a visszaigénylésre jogosultak körének bővítéséhez. Az RMDSZ-javaslatnak köszönhetően sikerült újra bevinni a törvény szövegébe a gyümölcsösök, szőlősök, legelők és kaszálók visszaszolgáltatására vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ-sajtóértekezlet. A zászlóügyet táblalevétel előzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A prefektúra "zászlóbizottsága" helyszínelt Sepsiszentgyörgyön, a városházán, majd 50-50 millió (a legmagasabb) büntetést szabott ki a polgármesternek a városkupoláról hiányzó nemzeti zászló, meg a városháza által használt kétnyelvű fejléces papírokért, továbbá Albert Álmos házának kerítésére is kifüggesztették az összesen 100 milliós büntetésről szóló jegyzőkönyvet, a prefektúrán megjelent még két zászló, viszont lekerült a megyei tanács tetejéről a lobogó. Jún. 18-án az alsó- és felsőháromszéki RMDSZ szervezetek operatív tanácsa újabb kéznyújtásnak is értékelhető nyilatkozatot adott ki. Eszerint a Kovászna megyében kialakult helyzetért nem az RMDSZ a felelős, majd felsorolta a legutóbbi parlamenti választások óta a kormánypárt Kovászna megyei vezetőinek konfliktusgerjesztő cselekedeteit, amelyek lehetetlenné tették a két párt közötti megyei egyezmény aláírását. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a megyei tanács elnöke gondoskodnak a román nemzeti lobogók visszaállításáról a két intézményen. A nyilatkozatban felszólították az SZDP Kovászna megyei szervezetét, gondoskodjanak arról, hogy a prefektúrára, valamint a decentralizált intézményekre felkerüljenek a kétnyelvű táblák, álljanak el a megyecímer módosítási szándékától, valamint, a prefektúra állítsa le az Albert Álmos polgármester ellen indított törvénytelen eljárást. /Éltes Enikő: Visszakerülnek a zászlók, ha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Június 24-28-a között 38 Kovászna megyei pedagógus tanult az alsócsernátoni alkotótáborban. A megyei tanfelügyelőség immár ötödik éve szervezi meg e tábort, melyet a Pedagógusok Háza továbbképzőként ismer el. A jelentkezők közül azokat válogatta ki, akik már több alkalommal részt vettek a kézművestáborban. A résztvevők bútorfestést, nemezelést és bogozást tanultak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától megnyert támogatásnak köszönhetően a táborban tanultak összegzéseként módszertani füzetet adnak ki annak érdekében, hogy ez kincset érő mintavilág a megye minden magyar óvónőjéhez eljuthasson. /Iochom István: Csernáton. Pedagógusok a múzeumkertben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

"Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./"

"Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"21 millió 698 ezer lakosa van Romániának, több mint egymillióval kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt - jelentette be Adrian Nastase. A kormányfő elmondta: a romániai magyar lakosok száma 190 ezer 582 fővel csökkent az elmúlt évtizedben, a hazai németek pedig 59 ezer 374 személlyel vannak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A miniszterelnök szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban, illetve a gyermekvállalások csökkenésében mutatkoznak. Nastase szerint szükséges egy demográfiai stratégia kidolgozása, hatékony családtámogatási programmal. Az előzetes adatok szerint a magyar lakosság aránya Hargita megyében 84,6, Kovászna megyében 73,8, Maros megyében 39,3 Szatmár megyében 35,2 százalék. /T. L.: Tíz év alatt egymillióval csökkent Románia lakossága! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"