"Ioan Rus belügyminiszter úr iskolapéldájával szolgált annak, miként kell tárgyalni azzal, akivel valójában nem kívánunk megegyezni. Rus ugyanis a közelmúltban Pintér Sándorral, Magyarország belügyminiszterével tárgyalt. Mosolyogtak, kezet szorítottak. Megállapították, hogy a két belügyminisztérium között - Hargita-Kovászna ide-oda - az együttműködés - példás. Valószínűleg hálásan gondoltak a Román Hírszerző Szolgálaton /SRI/ belül működő, magyar irredentizmus elhárítására létesült ügyosztályok működésére is, jegyezte meg Fodor Sándor. Pintér Sándor a Romániából Magyarországra utazókat érintő, kötelező egészségbiztosításról elmondta, hogy az nem törvényes, hiszen a két ország között már 1960-ban létrejött egyezmény szerint Románia és Magyarország polgárait - sürgősség esetén - kölcsönösen ellátják a másik ország területén. Ioan Rus belügyminiszter erre megjegyezte: az intézkedés alkalmazása még kísérleti stádiumban van, természetesen módosítanak rajta. Közben a két ország közötti megállapodást megszegő rendelet Románia részéről - érvényben maradt. Így kell tárgyalni, tette hozzá a cikkíró. /Fodor Sándor: Így kell ezt, urak! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

A Kovászna megyei önkormányzat december végi rendkívüli ülésén megerősítette Szilágyi Zsolt kinevezését a sepsiszentgyörgyi művészeti népiskola igazgatói tisztségébe. A zenei élet jeles képviselője versenyvizsga nyomán került az intézmény élére. /Új igazgató a művészeti iskola élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Máthé Éva készített interjút Csáky Zoltánnal, akivel kilenc éven át a bukaresti magyar tévészerkesztőségben munkatársak voltak. Csáky Zoltán a Duna Televízióban a Heti Hírmondó főszerkesztője volt, majd el kellett köszönnie a műsortól. Csáky elmondta, hogy a HH hét éven keresztül önálló szerkesztőségként működött, majd besorolták a Hír- és reggeli műsorok főszerkesztőségéhez, tematikája, mondandója egyre inkább a magyarországi nézőkhöz szólt. Időközben jött egy erdélyi körút, hat városban a Hagymakupolás honfoglalás c. dokumentum-filmmel - s a találkozókon a Duna TV és műsorai iránt megnyilvánuló ragaszkodás, aggódás szeretet visszatérítette Csákyt attól, hogy elmenjen a Duna TV-től. Változás történt a Duna TV szemléletében is: a HH 55 percesre bővül, a Határontúli- és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságához tartozik, csakúgy, mint a Kárpát-medencei régiókról szóló, újonnan induló Égtájak c. műsor. Havonta egyszer jelentkezik szerkesztésemben a Nemzetközi Sajtóklub, és beindult már a kedvezménytörvény tanácsadói műsora, a Magyar Igazolvány. - A Hagymakupolás honfoglalás film miatt román részről felháborodtak, egyes román sajtónyilatkozatokban, továbbá maga Teoctist pátriárka nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, miszerint az ortodox egyház erőszakosan románosítana Hargita és Kovászna megyékben. Csáky hangsúlyozta, hogy tucatnyi ilyen dokumentum-filmet kellene készíteni az elcsatolt területeken lejátszódó társadalmi folyamatokról. Filmre kellene vinni Trianon és a párizsi békeszerződések hordalékát: a csallóközi nevesítetlen földek históriáját, az egyházi ingatlanok vissza nem adásának kálváriáját, a magyarok kiszorítását a privatizációból. Egyébként Pekár elnök javaslatára már készül a Hagymakupolás honfoglalás angol fordítása. Csáky szerint a Duna Televízió a legfontosabb médiafórum a Kárpát-medencében élő magyarok számára, amely a kisebbségben élők létkérdéseivel foglalkozik, s azok megoldásaihoz nyújt segítséget; a nyugaton élők számára tájékozódási pont: hol van és merre tart Magyarország. Csáky kiemelte, hogy a Duna TV elsősorban a határon túli magyarokhoz szól, mert ez a küldetése, s ezzel segíti a nemzetpolitika stratégiailag kiemelt fontosságú céljának elérését: a nemzet kulturális újraegyesítését. /Máthé Éva: "A nemzet kulturális újraegyesítéséért!" (Interjú Csáky Zoltánnal, a Duna Televízió munkatársával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországon a szocialisták és a szabaddemokraták korbácsolták fel az indulatokat, Romániában meg Adrian Nastase tudatta a prefektusokkal, hogy státus-kormánybizottságot alakítanak. Nastase utasította prefektusait, ne engedélyezzék olyan irodák létrehozását, melyek nyilvántartásba veszik a magyar igazolványért folyamodókat. Adrian Casunean-Vlad, a kormánypárt Kovászna megyei vezetője jan. 12-én a helyi rádióban már azzal fenyegetőzött, majd megmutatja ő, nem létesítenek itt sem ajánló-, sem közvetítő irodákat. Nastase szerint "a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román—magyar egyetértési nyilatkozatot". Budapestről dec. 22-én győzelmi mámorban úszva érkezett haza. Hívei több ízben is kijelentették, sikerült akaratát rákényszerítenie Orbán Viktorra. Lehet, egyszerűen csak szószegésre készül a román fél. Rutindolog ez náluk, nyolcvan éve gyakorolják. /Simó Erzsébet: Szószegés vagy legénykedés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Jan. 12-én ünnepélyes keretek között adták át a felső-háromszéki Gelencén a teljesen felújított középkori katolikus templomot. A román és a magyar kulturális kormányzat közötti együttműködés gyümölcseként létrejött munkálat átadási ünnepségén jelen volt a két szaktárca képviselője, Tereza Sinigalia és Ecsedi István, valamint több magas rangú egyházi és világi személyiség. Az ünnepi szentmise egy hatéves munka végére tett pontot. A kazettás mennyezet, az oltár, a szobrok megtisztítását, az állagmegőrzési és restaurálási munkálatokat Benczédi Sándor mérnök szakmai irányításával Mihály Ferenc szovátai restaurátor végezte. A helyreállítási munkálatok 1995-ben kezdődtek a Kovászna megyei önkormányzat anyagi segítségével, majd román központi költségvetési támogatással folytatódtak. 1999-ben és 2000-ben a felújítás költségeit az NKÖM biztosította a Határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása program keretében. A templom 1996 és 1999 között szerepelt a World Monuments Fundnak a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listáján. Emiatt az amerikai székhelyű Samuel Kress Foundation is támogatta a munkálatokat. - Románia területén a jelen pillanatban húsz közös finanszírozású /magyar-román/ projekt zajlik, köztük a Szent István által alapított gyulafehérvári katolikus főegyházmegye Szent Mihály-székesegyházának helyreállítási munkálatai. /Lukács János: Felújították a gelencei templomot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 14-én ötvenhatos bajtársakat ütöttek lovaggá Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság, valamint a lovagrend elöljárói, tagjai és hozzátartozók. Ilyen esemény eddig sem Sepsiszentgyörgyön, sem Háromszéken nem volt. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségének, valamint az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társaságának vezetői, jelenlétében Salamon László, az '56-os Vitézi Lovagrend törzskapitánya felolvasta az erdélyi bajtársak befogadásáról szóló határozatot. A lovagrend 2001 októberében avatott tagjai közé erdélyieket, a most ünnepeltek akkor egészségi okok miatt nem utazhattak Budapestre. A most lovaggá ütött két bajtársat annak idején az úgynevezett Szoboszlay-perben ítélték súlyos szabadságvesztésre: Lőrincz Károly Sándor 25 éves börtönbüntetéséből hetet, Farkas Pál a rá kirótt nyolc évből ötöt töltött román börtönökben. Az ünnep után a kommunizmus idején politikai okokból meghurcoltak emlékére a központi parkban álló kopjafához vonultak, ahol az elhunyt sorstársakra emlékeztek. /(benkő): Lovagavatás Szentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívást tettek közzé, kifejtve, hogy megdöbbenéssel érzékelik a kedvezménytörvény és a magyar–román egyetértési megállapodás körül kialakult, Magyarország és a magyar nemzet egészére nézve ártalmas, az anyaországi és a kisebbségi sorsot vállalni kénytelen magyarság és az együtt élő népek egymás ellen hangolásának, az ellenségeskedés és a gyűlölet szításának veszélyes tényeit. Mindez a nemtelen eszközöket igénybe vevő, választási kampány tisztességtelen eszközévé alacsonyított, elsősorban a rendszerváltás előtti állapotokat továbbéltetni és konzerválni óhajtó, a társadalom perifériájára sodródott rétegeket megcélzó kampánykurzus. A Nyílt levél aláírói szerint ezek a torzítások súlyosan károsítják a határokon kívüli nemzetrészeket, ezek anyaországi és a magyar nemzethez való kötődését. A kedvezménytörvény ellen indított, sok esetben hamis és felelőtlen kijelentések az 1945 utáni kommunista politikai-ideológiai kurzus folytatásának minősülnek, amellyel a nemzet határokon kívül rekedt tömegeit a szomszédos országok nacionálkommunista erőinek kiszolgáltatták és áldozatául dobták. A fél évszázadon át romboló hatású kommunista agymosás idegenné és nemkívánatossá minősítette az egykor, a történelmi Magyarország határain belül együtt élő és a magyar szellemi, kulturális, társadalomszervező értékeket együttesen létrehozó milliókat. A nyílt levél hangsúlyozta: " sértő számunkra", hogy "bennünket »idegennek«, »betolakodónak« tekintenek". A felhívásban utaltak arra is, "hogy Németország, Izrael miként védelmezi, milyen értékű és széles skálájú pozitív diszkriminációt alkalmazott az idegenbe szakadt nemzettársaik vonatkozásában." /Nyílt levél magyarországi nemzettársainkhoz. Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ A 23 Kovászna megyei közéleti személyiség által aláírt nyílt levelet eljuttatták a romániai szerkesztőségekhez is, kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon kívüli magyaroknak is, hogy ők is kifejezhessék véleményüket a nyilvánosság előtt. /Erdélyiek az MSZP ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./Jellemző, hogy a Romániai Magyar Szó nem fűzött kommetárt a nyílt levélhez /néhány mondatban ismertette/ és ezt a címet adta: Erdélyiek az MSZP ellen

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete közleményében tiltakozott az ellen, hogy "az elmúlt napokban egyes magyarországi politikai pártok és személyiségek, újságok és televíziós csatornák összehangolt lejáratási kampányt indítottak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény ellen". A közlemény szerint a kampányt támogatók "tömeghisztériát akarnak kelteni, hogy szembeállítsák az anyaországi magyarokat a határokon túlra szakadt kisebbségi sorsban vergődő magyarokkal. Hamis, csúsztatott adatokkal és félrevezetéssel rémképeket akarnak kialakítani az anyaországi munkavállalók soraiban, romboló idegengyűlöletre buzdítják a lakosságot, hogy szűkkörű politikai érdekeiket érvényesíthessék." A szerzők felhívással fordulnak az anyaországi közvéleményhez és a határokon túli magyar közösségekhez, arra kérve őket, hogy "utasítsák vissza ezt a lejáratási propagandát, és álljanak ki a magyar országgyűlés által elfogadott törvény maradéktalan végrehajtása mellett." A Szilágy megyei állásfoglalást megelőzően Kovászna megyében 23 közéleti személyiség nyílt levélben fejezik ki elégedetlenségét a kedvezménytörvénnyel szemben kifejtett kampány miatt. Közleményükben arra kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon túli magyarok véleményének is ebben az ügyben. /Erdélyi magyarok tiltakozása a státustörvényt lejárató magyarországi kampány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Frunda György szenátor kifejtette, hogy az egy évvel ezelőtt megkötött protokollum alapján a kormánypárttal való együttműködés pozitív volt. Elfogadták a közigazgatási törvényt, amelynek az alkalmazási normái is megszülettek, így több mint ezer helységnek a neve magyarul is ki lesz írva, s ezekben a helységekben az utcanevek, helyi intézmények nevét is ki kell tenni magyarul. Ugyancsak pozitív eredmény a Sapientia Egyetem beindítása, az, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen több magyar csoport és több magyar fakultás indult be, mint bármikor 1959-től erre. Nem kevesebb mint 500 ezer hektár közbirtokossági erdőt juttattak vissza a tulajdonosoknak. Ebből az 500 ezer hektárból kb. 420 ezer Erdélyben, és ebből is 200 ezer hektár a három, többségében magyarlakta megyében, Hargita, Kovászna és Maros megyében található. Az új protokollumnak öt része lesz, tájékoztatott a szenátor. Az első a bevezető, egy politikai rész, amely megállapítja az együttműködés alapelveit, a második a parlamenti együttműködésről, a harmadik rész a kormánnyal való együttműködésről, a negyedik a helyi szinten való együttműködésről szól, és az ötödik rész egy ellenőrző mechanizmus létrehozását és működtetését szabja meg. Minden megyétől megkérték a legfontosabb problémák leírását, amelyek megoldását a helyi magyar közösség elvárja, és azokat is beviszik a protokollumba. Újdonság egy monitorizáló bizottság létrehozása, amely hetente fog találkozni, hogy felülvizsgálja, hogyan történik a protokollum alkalmazása, s direkt kapcsolat lesz RMDSZ-tisztségviselők és miniszterek között, hogy rövidre fogják a kérdések megoldását. Frunda kijelentette: a protokollum aláírása a hónap végén történik. Az aláírást megelőzően nem hívják össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát. A múlt SZKT-n Markó Béla említette, hogy a döntést az operatív tanács hozza meg. Az RMDSZ alapszabályzata szerint az operatív tanács hivatott ilyen kérdésekben dönteni. Miután a szerződést megkötötték, utána tárgyalja azt az SZKT. /Mózes Edith: Frunda György: A protokollumot meg kell kötni, majd az SZKT mérlegeli. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

A jún. 22-i román lapok többsége rövid tényhírben számolt be arról, hogy Romániában is megnyíltak a magyar igazolványok igénylésében közreműködő helyi irodák. Egyes lapok azonban az irodák tevékenysége miatt a román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat megsértésével vádolták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. A magyarellenes támadásokban élenjáró Curentul a szerint az RMDSZ "tudatosan megsérti" az egyetértési nyilatkozatot azzal, hogy szerepet vállal a kérvények begyűjtésében. A román sajtó idézte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Kónya- Hamar Sándort, aki elmondta, hogy szó sincs az egyetértési nyilatkozat megsértéséről, mivel az iroda csak információkkal segíti az igénylőket a kérelmek kiállításában, az RMDSZ emellett csak azt teszi, hogy igazolást ad a szövetségi tagságról. Gheorghe Funar polgármester, aki egyben a PRM főtitkára, kilakoltatással fenyegette meg a kolozsvári területi irodát. Dan Canta Kolozs megyei alprefektus úgy nyilatkozott, hogy a prefektúra képviselői tárgyalásokat kezdenek az RMDSZ vezetőivel, majd megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyekbe "beletartozhat az RMDSZ székhelyén nyitott irodák bezárása". A Curierul National című lap szintén a Kolozs megyei prefektustól kérte számon, miként nyílhatott meg a közreműködő iroda, amikor a prefektus korábban arról beszélt, hogy irodák nem lesznek a megye területén. A Jurnalul National Horia Grama Kovászna megyei prefektust idézte, aki hivatalosan bejelentette, hogy az illetékes állami hatóságok ellenőrizni fogják a megye területén nyitott irodák tevékenységét, külön is figyelve arra, hogy közpénzeket ne használhassanak az irodák működtetéséhez. /Egyeseket ingerel a magyarigazolvány igénylése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

A szokásos pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfő ismételten arra kérte a magyarlakta megyék prefektusait: hozzanak létre úgynevezett "megyei monitorizáló bizottságokat", amelyek ellenőrzik a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyezmény előírásainak betartását és jelentik a felettes szerveknek a felmerülő különleges problémákat. A miniszterelnök arról tájékoztatta a prefektusokat, hogy jan. 23-án a kormány illetékesei "felméréseket" végeztek a Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Kovászna megyében működő irodákról és kiderült: a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatosan néhány mozzanat Románia területén történik. Példaként a Kolozs és Kovászna megyében működő információs irodákat hozta fel. Nastase szerint egyes magyar vezetők sajátos módon értelmezik a memorandumban foglaltakat. Bejelentette: folytatódik az információs irodák működésének monitorizálása. A kormány álláspontja szerint ha ezekben az irodákban nyomtatványokat töltenek ki, iratokat, kéréseket továbbítanak, az az egyezmény megszegését jelenti. /Monitorizálják az infoirodákat. Nastase: rendellenességek merülhetnek fel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírását — szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elnök arra reagált, hogy a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó hangsúlyozta, hogy feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. Az említett minisztériumi vizsgálat ugyanakkor megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU-lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. /Jogosan működnek a területi információs irodák. Minisztériumi kivizsgálás kezdődött Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Febr. 5-én tárgyalta a bukaresti bíróság a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az RMDSZ törvényen kívül helyezésével kapcsolatos kérését. Tudor pártelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy az NRP kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és felszámolását. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet és pártjának kérése összhangban van a terrorizmus felszámolására irányuló nemzetközi törekvésekkel. Tudor szerint az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben nem tett egyebet, mint csendben aláásta az egységes román nemzetállam alapjait Erdély gazdasági "gyarmatosítása" és Romániától való elszakítása érdekében. Az NRP elnöke ugyanakkor felszólította az erdélyi román polgármestereket, alpolgármestereket és tanácsosokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a magyar státustörvény alkalmazását Románia területén. Javasolta Hargita és Kovászna megye militarizálását: első lépésként a honvédelmi minisztérium keretében működő tiszti iskolák, a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat idetelepítésével — mondotta az NRP szenátora. Leszögezte: az RMDSZ törvényen kívül helyezésének kéréséhez csatolni fogják "Az RMDSZ fekete könyve" című dokumentumot, amelyet az NRP kongresszusa is megszavazott. /Az RMDSZ törvényen kívül helyezését tárgyalta a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az újságírókat a hétvégén megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) üléséről, amelyen a képviselők döntő többségben elfogadták a kormánypárttal kötött együttműködési szerződést. Az RMDSZ elnöke szerint a közelmúltban tapasztalt éles nézetkülönbségek ellenére Kovászna megyében is létrejön egy ilyen kétoldali megállapodás. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának szóvivője beszámolt a minősített államtitkok törvénytervezetének alsóházi vitájáról, illetve a tervezetnek a védelmi bizottsághoz való visszautalásáról. Tokay elmondta, hogy az RMDSZ képviselői kérték az újratárgyalást, az RMDSZ ugyanis nem engedheti meg, hogy egy törvényt hasonló, demokráciaellenes cikkelyekkel fogadjanak el. /Az RMDSZ a titoktörvény újratárgyalását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Ezen a héten kerül a parlament elé végső szavazásra a rendőrök jogállásáról szóló törvény. A jogszabály értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a húsz százalékot, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló egyes rendőröknek ismerniük kell az illető kisebbség nyelvét is. A Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg a Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak hetven százaléka beszéli a magyar nyelvet, Brassó megyében azonban mindössze hét magyar nemzetiségű alkalmazottat foglalkoztat a rendőrség. Több mint ezer rendőr szolgál a Bihar megyei Rendőr-főkapitányság kötelékében, közülük azonban csupán húszan magyar nemzetiségűek, ami az állomány két százalékának felel meg. Adrain Bucur szóvivő ellenben úgy tudja, a magyar nyelvet beszélő rendőrök az állomány 20–25 százalékát teszik ki. A Brassó megyei rendőrségnek hét magyar nemzetiségű alkalmazottja van. Közülük hatan tisztek, egy pedig alkalmazott. Liviu Naghi őrnagy, a Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerint csak azért szolgál ennyi magyar az állományban, mivel ez megfelel a megye magyar lakossági számarányának. Sabin Voda alezredes, Hargita megyei rendőrparancsnok-helyettes kifejtette: a kapitányság állománya nem áll rosszul a magyar nyelv ismeretének dolgában, s amennyiben a rendőrök jogállásáról szóló jogszabály törvényerőre emelkedik, azonnal készek lesznek alkalmazni. Kolozs megyében alig több mint húsz magyar anyanyelvű rendőr teljesít szolgálatot. A majdnem nyolcszáz fős Kovászna megyei rendőrállomány alig 12 százaléka magyar nemzetiségű, és az alkalmazottak majdnem 25 százaléka beszéli a többségi lakosság nyelvét. Temes megyében a magyar, német, szerb rendőrök száma még az egy százalékot sem éri el. /Készek megszólalni magyarul? Az erdélyi rendőrállomány nemzetiségi megoszlása nem arányos a lakosság összetételével. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében febr. 27-én Kolozsváron megbeszélést tartottak Szilágy, Kovászna, Szatmár és Maros megye magyar alprefektusai, a megyei kataszteri hivatal vezetői és az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői. A megbeszélés fő témáját a restitutio kérdése képezte. Megállapították, hogy általában mindenfelé felgyorsult a tulajdonbahelyezés folyamata: Kolozs megyében például a közbirtokossági területeket teljes egészében sikerült visszaadni. A jelenlévők kifejezték reményüket, hogy még idén sikerül az erdők és szántóföldek legalább 90 százalékát visszaadni. Az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a jelenlévők kifogásolták, hogy jóllehet sürgősségi kormányrendeletek útján az elmúlt időszakban több ingatlant visszaadtak az egyházaknak, azokat viszont mostanáig sem sikerült tulajdonba venni, például a kolozsvári Református Kollégiumot vagy a Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlant. Bíznak abban, hogy az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás értelmében a kormány április 30-ig visszaszolgáltatási törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. Ezt a törvényhozás remélhetőleg szeptember 30-ig elfogadja. /Teljes restitúciót sürgetnek. Jó úton halad az erdők és földek visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Székelyföldön nem tanítják jól a román nyelvet - állította Balázs Lajos a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kirendeltségének román–angol szakos tanára. Balázs szerint a román nyelv oktatásának hiányosságai miatt a Maros, Hargita és Kovászna megyei diákok mintegy 60%-ának nem sikerül a képességvizsgája. Balázs hozzátette: az említett három megyében a diákok 90%-a bukásra áll a román nyelv és irodalom tantárgyból. Hargita megyében 350, román nyelvet oktató pedagógus helyettesítőként tölti be állását — jelentette ki Balázs. A Sapientia feladata tankönyvkészítő tanárokat, a kétnyelvűség területén kutatókat nevelni, akiknek a székelyföldi román nyelvű oktatás jövőjét kell biztosítaniuk – összegezte Balázs Lajos. /Magyar bírálat a román nyelv tanításáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Együttműködési megállapodást kötött Heves és a Kovászna megye — az erről szóló dokumentumot márc. 10-én Detken látta el kézjegyévek Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A felek segíteni kívánják a Kovászna és a Heves megyei könyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkatársainak közös munkáját, és kezdeményezik a kovásznai kulturális és művészeti csoportok bemutatkozását Hevesben, illetve hevesi előadók, művészek fellépését a székelyföldi megyében. /Magyarok egymás között. Határon átívelő megyeközi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Rendkívüli ülésén az RMDSZ jelöltjét, Vajda Lajost, az Asimcov kis- és középvállalkozói szövetség eddigi ügyvezető igazgatóját választotta alelnöknek a Kovászna megyei önkormányzat. György Zsolt eddigi alelnök az összeférhetetlenségi ügye miatt megjelent cikkekre hivatkozva két héttel ezelőtt adta be lemondását, amelyet a testület márc. 14-én hivatalosan is elfogadott. Vajda Lajos hangsúlyos szerepet szán a gazdasági fejlesztésnek, a kis- és középvállalkozások támogatásának. Pályázatot írnak ki Kovászna megye fejlesztési stratégiájának elkészítésére. /Farkas Réka: Új alelnök, régi-új tervek. Vajda Lajos a háromszéki tanács új alelnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A kormánypárt Kovászna megyei szervezete elutasította annak lehetőségét is, hogy a magyar nyelvet fakultatívan oktatni lehessen a román osztályokban. Ez mutatja, hogy a többségi iskola nem attól román, hogy ott a tárgyakat románul oktatják, hanem attól, hogy magyarmentes övezet és intézmény, oda a kisebbségi nyelv még a fakultatív tárgy képében sem teheti be a lábát, állapította meg B. Kovács András. Az SZDP-s tárgyaló fél szerint legfeljebb a szülők lennének jogosultak a tárgy bevezetését javasolni. Azonban a szülő csak foglalhat állást, ha meghirdetnek egy ilyen tárgyat is. /B. Kovács András: Sehogy sem kell a magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

A márc. 22-i — sorrendben ötödik — tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a Kovászna megyei RMDSZ és a kormánypárt helyi vezetőinek. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnökeközölte, valamivel közelebb kerültek a tárgyalások befejezéséhez, de mindenben nem tudtak kiegyezni: négy olyan pontja maradt a tervezett megállapodásnak, melyekben most már csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetésének közvetítésével lehet dűlőre jutni. A helyi SZDP hallani sem akar arról, hogy a megye nemzetiségi arányának megfelelően osszák el az intézmények vezető tisztségeit, az RMDSZ pedig semmiképp sem mondhat le erről az igényéről. Nem sikerült megegyezni az Erzsébet-parkban felállítandó emlékkereszt ügyében sem, mint ahogy a városi tanácsban a fülhallgatók használatát továbbra sem akarják elfogadni a kormánypártiak. Végezetül: a megye címerének ügyét és a zászlók használatának kérdését sem sikerült egyeztetni. - Az RMDSZ lemondott arról, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekben vezessék be fakultatív tantárgyként a magyar nyelv oktatását, a kormánypártiak pedig elfogadták, hogy a román alapítványok arányosan részesüljenek költségvetési támogatásban. A Szent György-napok szervezését illetően is sikerült megegyezniük, az elkövetkezőkben a román közösség véleményét is kikérik. /RMDSZ—kormánypárt. Helyi szinten nincs egyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Casunean ismertette a vitatott pontokat is. Az SZDP nem kíván változtatni a közintézmények vezetőinek nemzetiségi arányán, mert ,,soha nem fog egyetérteni azzal, hogy valakit román vagy magyar nemzetisége miatt elmozdítsanak állásából". ,,Ez fasizmus" — szögezte le Casunean. A képviselő kijelentette, amennyiben a megyei tanács egyik alelnöki mandátumát illető kérdésben az RMDSZ nem változtat álláspontján, nem kizárt, hogy az SZDP megvonja politikai támogatását Olosz Gergely magyar alprefektustól, s így értelemszerűen ez a szék is a románok kezébe kerül. A képviselő hozzátette: nincs megállapodás abban a kérdésben, hogy a helységek és a megye címeréből ne maradjanak ki a román elemek, Sepsiszentgyörgyön a központi parkban legyen felállítva egy ortodox kereszt. Kijelentette: az SZDP határozott álláspontja, hogy Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő asszonyt le kell váltani. Casunean sérelmezte, hogy a szentgyörgyi tanácsban a románajkú három képviselő köteles fülhallgatót használni az üléseken. ,,Ez olyan, mint a zsidók Dávid-csillaggal történt megbélyegzése" — jelentette ki, majd hozzátette: ,,ameddig az RMDSZ nem adja át a megyei tanács egyik alelnöki tisztét, addig az SZDP sem fog tágítani". /(be. l.): Casunean: Ha az RMDSZ nem enged, az SZDP sem enged. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./