Elő akarják-e mozdítani az autonómia ügyét?
A Kovászna és a Hargita megyei kormánybiztosok újbóli, ezúttal az autonómiapárti határozatok ellen irányuló akciója, a székely önkormányzatoknak körlevélben kiküldött intése ismét előtérbe helyezte Székelyföld autonómiaügyét.
A román hatalom integrált meghiúsítási stratégiájának részeként érkeztek karöltve a Ponta-kabinetet és a kormánykoalíciót erősítő, kirakatbábu-szerepet betöltő RMDSZ majd-identikus válaszlevelei is a Székely Nemzeti Tanács március 10-én, a székely szabadság napján közfelkiáltással elfogadott autonómiakiáltványára, illetve petíciójára.
A Kézdivásárhelyen minap meghiúsult zászlófelvonás, valamint a Gábor Áron-szobor melletti tartórudak eltávolítása olaj volt a székely–székely konfliktus tüzén és hab a román hatalom tortáján. Mit látnak Pontáék Bukarestből?
Elsősorban azt, hogy nincs és nem is körvonalazódik konszenzus a magyarok között. Látják egyfelől a székelyek igényeit és törekvéseit Izsák Balázs személyében igencsak vokálisan képviselő SZNT-t, másfelől az erdélyi székely magyar közösség érdekképviseleti szervezetéből hamisítatlan román párttá degradálódott és devalválódott RMDSZ-t és mindenkori vezetőit, akikre a Dâmboviţa-parti politikai latrinában való 25 évnyi lubickolás rendkívül káros hatással volt: elfelejtették küldetésük célját, román ajkú kollégáikhoz hasonlóan állandóan változó aktuálpolitikai érdekeik szerint és azok sikeres megvalósítása érdekében cselekszenek és szónokolnak, a lelkiismeret-furdalás legkisebb jelét sem mutatva áldozzák fel az erdélyi és székelyföldi magyarság érdekeit, sőt, ha kell, önmagukat is arcul köpik – lásd az RMDSZ sajtóirodája által kiadott, Izsák Balázsnak címzett válaszlevelet, amelynek csak a nyelve magyar, a szelleme már nem. Ennél, a folyton fortyogó magyar–magyar feszültségeknél és az RMDSZ autonómiacsárdásánál viszont súlyosabb ránk nézve az, amit az önkormányzatok félénk (nem)felzárkózása és a harmatgyenge civil támogatás üzen Pontáéknak.
Az SZNT februárban kérte fel nyílt levélben az önkormányzatokat az autonómiapárti határozat szövegének elfogadására. Összesen 153 székely önkormányzatot. Ebből eddig Maros megyében Makfalva, Kovászna megyében Kökös és Uzon, Hargita megyében pedig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Székelykeresztúr önkormányzati testülete fogadta el azt. Összesen tíz székely önkormányzat. Nem túl jó arány, mondhatni, siralmas, és ha ehhez hozzátesszük, hogy az autonóm Székelyföldet követelő petíciót aláírók száma messze elmarad a nagy menetelésen részt vevő 150 ezertől, még zavarosabb képet kapunk a valós székely népakaratról, arról, hogy mit is akar – vagy nem akar – a székely. Autonómiát? Nos, a székelyek nagy menetelése megmutatta, hogy igen. A fenti adatok viszont teljesen másról árulkodnak, és ezt Pontáék is látják, és minden adandó alkalommal láttatják Bukarestből. Mi látszik ebből a zűrzavarból a nyugati kancelláriákban? Az, hogy az RMDSZ kormányon van. Kisebb-nagyobb szünetekkel immár 25 éve. Ebből az Európa-szerte szinte egyedi pozícióból az RMDSZ elő tudja-e mozdítani az autonómia ügyét? – tette fel a kérdést Izsák Balázs. Tudja-e, tudja-e – akarja-e: ez itt a kérdés!
Kerekes Gyula. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A nemzetközi közvélemény figyelmét kívánják felhívni
A következő napokban-hetekben a Magyar Polgári Párt székelyföldi területi szervezetei, ahol az SZNT által kezdeményezett, Székelyföld autonómiáját támogató határozattervezetek még nem kerültek napirendre, benyújtják a határozatokat a helyi tanácsosokhoz. Egy olyan elvi határozatról van szó, amely arról szól, hogy 153 székelyföldi önkormányzat kimondaná, hogy a leendő Székelyföld közigazgatási egységhez, Székelyföld fejlesztési régióhoz kívánnak tartozni. Ezt a határozatot már 11 településen elfogadták, döntő többségükben az MPP által vezetett önkormányzatok. Az elsőként elfogadott határozat Gyergyószentmiklós város nevéhez fűződik, és azt is örömmel állapítottuk meg, hogy Gyergyószentmiklós már választ is kapott az Európa Tanácstól, nyilatkozta sajtótájékoztatón Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Az elnök szerint ezeknek a határozatoknak éppen az a lényege, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják erre a kérdésre, ezáltal is megmutatva, hogy "Székelyföld autonómiájából nem engedünk, és ez az a cél, amit az elkövetkezendő időszakban radikálisabban is fogunk kérni, hiszen prefektusi vétók születtek Hargita és Kovászna megyében ebben a kérdésben".
A prefektusi vétóknak gyakorlatilag nincs semmiféle jogi következménye, leveleket küldtek, nem bíróságon támadták meg, mondta az elnök, ezért a Magyar Polgári Párt önkormányzati frakciói minden egyes közigazgatási egység szintjén a következő napokban ezzel fognak foglalkozni, jelentette ki az MPP elnöke, hogy ahol még nem terjesztették be, ott ezek a határozatok mindenképpen a helyi tanácsok asztalára kerüljenek.
"Ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1-jét kérdőjelezi meg"
Az MPP elnöke beszélt arról is, hogy a március 10-i tüntetés alkalmával megfogalmazott petícióra hosszú idő után válasz érkezett Románia miniszterelnökétől. Bíró Zsolt üdvözölte ezt a választ, még akkor is, ha az elutasító, mert szerinte "ez egy olyan áttörést jelent, ami mindenképpen pozitívumként értékelhető, hiszen az első olyan alkalom, amikor Románia kormánya hivatalos választ küld. Biztató jel, hogy elkezdődhet a párbeszéd ebben az úgymond kényes témakörben". Kifogásolta ugyanakkor, hogy a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy Románia semmilyen nemzetközi szerződésben nem vállalt kötelezettséget, és semmilyen nemzetközi egyezmény nem írja elő, hogy autonómiát kellene biztosítani Székelyföld számára. Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása előírja ezt, illetve felhívta a figyelmet az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári kiáltványra, amely tételesen kimondja, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez. "Vissza kell térni a december elsejei nyilatkozathoz, ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1- jét kérdőjelezi meg. Azt gondolom, hogy folyamatosan erre kell hivatkoznunk, elsősorban akkor, amikor autonómiát kérünk" – jelentette ki.
***
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata tegnap délután közleményt adott ki, amely szerint Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A közlemény teljes szövegét mellékelten közöljük.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

Kétnyelvű térkép készült Kovászna megyéről
A megyei önkormányzat összesen 730 darab kétnyelvű térképet készíttetett Kovászna megyéről. Ezekből főként oktatási intézményeknek ajándékoznak majd, de kapnak belőle közintézmények, a rendőrség és polgármesteri hivatalok is.
Kovászna Megye Tanácsa és a Schubert & Franczke osztrák szakcég közösen készítették el Kovászna megye kétnyelvű földrajzi térképét, amely magyar és román nyelvű települési névjegyzéket is tartalmaz.
„A térképeket azzal a céllal készíttettük, hogy ajándékba adjuk Kovászna megye intézményeinek. Szeretnénk, ha különösen az oktatási intézmények vennék hasznát a szemléltető eszköznek, ezzel is segítve a tanulás folyamatát” – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki nem csupán az oktatási intézményekbe, hanem rendőrségekre és közintézményekbe is juttatna a 730 darab megyetérképből.
Az osztrák cég által készített térkép feltünteti a térség látványosságait, természeti erőforrásait, ugyanakkor szemlélteti a domborzati változásokat, illetve a hegyközti medencék vonulatánál észlelhető különbségeket. A kiadványon feltüntették a térség természetvédelmi területeit, láthatók a Rétyi Nyír, a Csókás-Veczer természetvédelmi terület, a Vargyas-szoros, a Veresvíz tőzegláp, továbbá a Lassúág-Honcsok tőzegláp jelölései is.
A közigazgatási terület határát szigetszerű jelzés mutatja, ugyanakkor a bal alsó sarokban egy áttekintő melléktérképen Románia viszonylatban is megtalálható Kovászna megye elhelyezkedése.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Mircea Duşa: a román zászlónak otthon kell lennie Hargita megyében is
Mircea Dusa védelmi miniszter szerint a román zászlónak a székelyföldi Hargita megyében is „otthon kell lennie".
Mircea Dusa a román zászló napja alkalmából szervezett ünnepségen 24 négyzetméteres piros-sárga-kék zászlót avatott a Hargita megyei román többségű Gyergyótölgyes községben.
„A nemzeti zászló nemcsak a románoké. Az a románoknak és az együtt élő kisebbségeknek is a nemzeti szimbóluma kell hogy legyen. A nemzeti szimbólum iránti tiszteletet az ország minden polgárának ki kell fejeznie" – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
A Hargita megyéből származó miniszter – akit Victor Ponta miniszterelnök pártja az erdélyi magyarság kérdéseivel foglalkozó szakértőjének tekint – kijelentette: Hargita megyében mást jelent büszkélkedni a románsággal, tisztelni a nemzeti jelképeket.
„A Hargita és Kovászna megyei románok számára a zászló a szuverenitást jelenti, a függetlenséget jelenti, a teljes Romániát jelenti, ahogyan az őseink hagyták azt ránk" – fogalmazott a miniszter. Mircea Dusa megemlítette, hogy a nemzeti zászló napjának a megünneplését törvény szabja meg. „De vajon Hargita és Kovászna megye hány településén szerveztek ma ünnepséget, vagy hány intézményen cserélték legalább ki a megfakult zászlókat?" – tette fel a kérdést.
A miniszter szerint a román hatóságoknak, a civil szervezeteknek és az iskolának is sokat kell még tenniük az ország nemzeti szimbólumai iránti tisztelet elmélyítéséért.
A gyergyótölgyesi rendezvényen részt vevő Ioan Selejan, Kovászna és Hargita ortodox érseke arra emlékeztetett, hogy a térségben élő románoknak egykor dugdosniuk kellett a nemzeti zászlót, míg „a román hadsereg felszabadította a területet az idegen uralom alól".
A 83 százalékban magyarok által lakott Hargita megye középületeinek egy részén a román zászló mellett ma is ott lobog a székely zászló. A megye önkormányzata 2009-ben a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. Román civil szervezetek keresete nyomán 2012 szeptemberében a Marosvásárhelyi Táblabíróság hatályon kívül helyezte a zászlóról szóló határozatot. Hargita megye prefektusa – a Kovászna megyei prefektustól eltérően – nem indított pert azok az intézményvezetők ellen, amelyek kint hagyták a székely zászlót a középületeken.
MTI. Erdély.ma

Mikor lesz itthon a román zászló?
Lehet bármilyen vonatkozású és nemzeti ünnep, román vagy magyar egyre megy az, valaki, vagy valakik mindig alkalmas pillanatnak vélik, hogy finomul vagy durván, de belecsípjenek az erdélyi magyarság fenekébe.
Azért, hogy ne legyen nyugodt a magyar percet sem, érezze, hogy éber szemek figyelik, suhogjon a feje fölött a korbács, ha kell bőrébe, hasítson, hogy féljen, rettegjen akkor is, ha nem ad okot a megtorlásra, mert csak így ajánlatos bánni velük. („Să se ştie de frică!") Rettegjen minket!
Sokat gondolkodtam azon, honnan eredhet ez, az otromba praktika, talán fanariota örökség? „Nincs rosszabb a világon, mint gyáva, tehetetlen ember igáslova lenni – tartja egy székely közmondás." Mert a gyáva, tehetetlen ember pánikrohamában a legkegyetlenebb.
Mircea Duşa szerint „a román zászlónak Székelyföldön is otthon kell lennie”. Íme a román zászló napján Mircea Duşa mint egy nemzeti hős megvédi a román zászló becsületét, mert lévén nagy veszélyben Székelyföld ellenséges területén!
Egyben burkolt célzás arra, hogy a szóban forgó nemzeti jelképet kötelesek lennénk elfogadni, magunkévá tenni vagy tiszta szívből szeretni. Habár Duşa úr az erdélyi magyarság szakértője, bátorkodom én magam röviden jellemezni a román nemzeti lobogó és a székelység viszonyát: mi a román zászlót megtűrjük, a béke érdekében kényszerből tiszteljük, de mint az önök ellenségei (az önök verziója szerint) nem érezzük magunkénak.
De toleranciánkkal még így is jóval önök fölött állunk! Mert megtűrik-e önök a mi székely zászlónkat, legalább annyira, mint mi az önökét? Tisztelik-e nemzeti szimbólumainkat, bár annyira mint mi? Hogy lehet ön az erdélyi magyarság szakértője, amikor nem is ismer bennünket? Ön közöttünk élt bizonyos ideig de nem velünk, mert ha ismerne tudná, hogy befogadó türelmes emberek vagyunk, egy bizonyos pontig! Az önök őseit befogadtuk, de nemzeti szimbólumaikat nem bírjuk befogadni. A sajátunkat viszont szívünkben hordozzuk, és ezek között van a zászlónk is.
A székely és magyar zászló tehát a szívünkben van otthon, és ezért nem lehet az a román trikolór otthona is. És ezért is nincs „otthon” Székelyföldön a román zászló, mert mi más nemzet vagyunk, azok, akik önöket befogadták! Önök pedig, hálájuk jeléül másodrangú állampolgárként, ami még rosszabb ellenségként kezelnek.
Minket nemzeti ünnepeink megünneplésére nem a töltött káposzta, fasírt, tokány és babfőzelék csábít, hanem fejlett nemzeti öntudatunk belső ösztöne hajt, amivel önök még jelenleg nem rendelkeznek. Most próbálják mesterségesen beültetni a románokba.
Ez a magyarázata annak, hogy minden évben változatlanul óvakodnak nemzeti ünnepeinktől, mert az említett érzelmek és tolerancia hiányában nem bírnak minket megérteni. Ehhez önök fel kell nőjenek, és nem vonom kétségbe, hogy idővel fel is fognak nőni. Önöknek is át kell élniük egy fejlődési szakaszt sok-sok csalódással, fájdalommal, küzdelemmel és az egymásra találás örömével, valamint saját valódi történelmük ismeretével.
Ha csak az önök számára jelent a román zászló „szuverenitást, függetlenséget és teljes Romániát”, akkor számunkra mit jelenthet? Már csak a logika szerint is szétdaraboltságot, elnyomást, függőséget és másodrendűséget jelent, és ezért is nem lehet otthon az önök lobogója a székelység szívében! A miniszter úr gyergyótölgyesi beszéde szerint – amelyet én a magyarok elleni meggondolatlan támadásnak és a velünk élő románok hergelésének minősítek – „a román hatóságoknak, civil szervezeteknek és iskoláknak is sokat kell még tenniük a nemzeti szimbólumok iránti tisztelet elmélyítéséért!” Itt én először is kizárnám az erőszakot, másod sorban pedig a kölcsönösséget is elvárnám. Különben olyan lenne a módszer, amilyent első Frigyes-Vilmos porosz király alkalmazott az alattvalóin, amikor is saját kezűleg vert végig az elmaradhatatlan nádpálcájával hátukon, közben így ordítozott:
– Szeressetek, parancsolom, hogy szeressetek, mert én vagyok a ti uralkodótok!
Lehet, hogy nem az én logikám szerint értelmezte a mondottakat, de igazat adok a miniszter úrnak. Ahhoz, hogy kapjunk valamit, előbb adnunk is kel: először is meg kell szüntetni a gyűlölet és az egymás iránti bizalmatlanság forrását, amely nagyobb részt a rosszul értelmezett, félremagyarázott, és legtöbb esetben tudatosan meghamisított történelem terjesztéséből fakad. A román népet informálni kell a történelmi időkben oly sokszor létkérdéssé vált román-magyar egymásra-utaltságáról, ami valószínűleg az elkövetkezendő időkben is fenn fog állni.
Romániának beláthatatlan és pótolhatatlan veszteségei származtak abból a sajnálatos esetből is, ahogy a szászokat eladták a kommunizmus éveiben, mint a barmokat. Majdnem végzetes késéssel fedezték fel a német-szász civilizáció és infrastruktúra lélegzetelállító szépségét, turistacsalogató különlegességét, és most kétségbeesetten, fűhöz-fához kapkodva próbálják megmenteni azt, mint az „ősrégi román kultúra emlékét!” A valós történelem megvilágításában minden túlzás nélkül el lehet gondolkodni azon, hogy a magyarok és a székelyek feltételezett hiányával talán ma nem is volna román nemzet, aki a trikolórt büszkén hordozza.
Egy ilyen forrás az is, ahogy Selejan-püspök úr lépten-nyomon megszegi a kereszténység második törvényét, amely így hangzik: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Püspök úr, az Isten előtt minden ember egyforma, nincs magyar, vagy román, mert mi mindannyian a gyermekei vagyunk. Ezt ön nagyon jól tudja, mivel egy bibliát olvasunk. Miért gyűlöli ön a magyart, miért vét a törvény ellen? És miért viszi bűnbe a híveit is azzal, hogy gyűlöletet sugall nekik a magyarok ellen? Esténként milyen lelkiismerettel hajtja álomra fejét? Ne tőlünk féljen, hanem a Jóistentől, minket ki tud játszani de Őt nem, és a számonkérés pillanata bármikor bekövetkezhet! Gondolja, hogy a túlvilágon majd megveregetik a vállát, amiért két nemzetet összeugrasztott? Tegye ön azt, amire papi palástja kötelezi, lépjen Krisztus Urunk nyomdokába, hirdesse az igét, a szeretetet, a megbocsátást, az eljövendő örök életet, segítsen a rászorultakon. Gyógyítsa meg a lelkibetegeket, adja át nekik a szentlelket, úgy ahogy Krisztus mondta: „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!”
Mi bizakodó emberek vagyunk, azt gondoljuk, hogy egymás kölcsönös elismerésével és elfogadásával többre mennénk, mint az állandó, véget nem érő háborúskodással. Ha béke lesz, megnyugvás és kölcsönös tisztelet, talán a román lobogó is itthon tudna lenni Hargita és Kovászna megyében, mert ha szívünkben nincs is hely számára de, van itt terület elég, és mi elférnénk tőle. Ne akarjanak az urak mindenképpen békétlenséget és háborút, mert ez mindkét fél számára veszteség lenne, csupán arányaikban különböznének.
Sebők Mihály. Erdély.ma

Ismét a román húzta le a székelyföldi diákok eredményét
Gyengébben teljesítettek a tavalyhoz képest a székelyföldi nyolcadikosok a középiskolai felvételi szempontjából döntő fontosságú országos felmérésen. Elsősorban román nyelv és irodalomból kaptak kis jegyeket. Az országos átmenési átlag a fellebbezések előtt 70,8 százalék volt.
Hargita megyében a vizsgázók 65,24 százaléka ért el ötös feletti átlagot az országos felmérésen. A legjobban a magyar vizsga sikerült, az ötös feletti jegyek aránya itt 88,72 százalékos. Matematikából a vizsgázók 66,25 százaléka írt ötös feletti jegyet. A leggyengébb eredmények román nyelv és irodalomból születtek, a tantárgyból a diákok 41,18 százaléka tudott ötös feletti jegyet írni.
Román nyelv és irodalomból az egész megyében csak két tízes jegy született, magyarból viszont húsz diák érdemelte ki a maximális jegyet dolgozatára. Tavaly az országos felmérés végleges eredményei szerint Hargita megyében a vizsgázó diákok 73,26 százaléka ért el ötös fölötti átlagot.
Kovászna megyében a diákok 72 százaléka érte el az átmenő átlagot, de csak 56 százalék ment át románból. A legjobb eredményt magyarból érte el a megye diáksága, anyanyelvén 92 százalék tudott legalább ötösre, matematikából pedig összesen 73 százalék.
A számok különösen a tavalyi eredményekkel összehasonlítva érdekesek: 2013 júniusában románból 64, magyarból 90, matematikából pedig 70 százalékos volt az átjutás, azaz a magyar- és a matekteljesítmény 2–3 százalékot javult, a román pedig 8 százalékot romlott Háromszéken.
A fellebbezés utáni végleges eredményeket július elsején teszik közzé. A vizsgán nincs bukás, bármilyen jegyeket kaptak a vizsgázók, abból átlagot számolnak és ez az átlag adja a nyolcadik osztályt végzett diákok középiskolai felvételi jegyének 75 százalékát. A felvételi média további 25 százalékát az öt-nyolc osztály átlaga teszi ki. maszol.ro

Újra központosítják a tanügyet
Titokban, az érintettekkel való konzultálás nélkül, a vakáció kezdetén, a vizsgaidőszak közepén fogadta el a kormány azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely 97 pontban módosítja a tanügyi törvényt – hívták fel a figyelmet a Nemzeti Liberális Párt háromszéki vezetői.
A június 26-i ülésen jóváhagyott 2014/49-es sürgősségi kormányrendelet június 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és csak ezt követően kezdte el kapkodni a fejét a sajtó, pedagógusok és szülők sokasága, mert gyökeres változásokat hoz az egyetemek, iskolák életében. Mădălin Guruianu liberális politikus megfogalmazása szerint a határozat 97 csapást mér a román oktatási rendszerre, csoportérdekeket szolgál ki, átpolitizálja és centralizálja a tanügyet. A civil társadalomnak tudnia kell, mi történik, tiltakoznia és követelnie kell a két miniszter lemondását – jelentette ki. Az új rendelkezések egyik legsúlyosabb pontja, hogy ismét teljes mértékben centralizálják a román oktatási rendszert. A Boc-kormány 2010-ben elfogadott, 2011 januárjától életbe lépett tanügyi törvénye jelentős feladatot rótt az iskolák vezetőtanácsaira, és csökkentette a tanfelügyelőségek szerepét. A most elfogadott kormányrendelet szerint az igazgatói versenyvizsgákat ismét a tanfelügyelőségek szervezik, és a tanárok alkalmazásához is szükséges a jóváhagyásuk. Mădălin Guruianu arra hívta fel a figyelmet, hogy ily módon ismét rátelepszik a politika az iskolák életére, hiszen a tanfelügyelőség vezetői a pártok képviselői – Kovászna megyében Keresztély Irma főtanfelügyelő az RMDSZ színeiben megyei tanácstag, helyettese, Rădiţa Palela az SZDP-t képviseli a sepsiszentgyörgyi tanácsban –, a demokratikus módon megválasztott vezetőtanácsok, melyekben helyet kaptak a tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői, jószerével döntési hatáskör nélkül maradnak. Vannak jó oldalai is a mostani módosításoknak, ám sokkal több a rossz – jelentette ki Cziprián Kovács Loránd egyetemi tanár, aki elsősorban a felsőoktatást érintő változásokat elemezte. Jó és rossz vetülete is van annak, hogy az egyetemi tanárok nyugdíjazásuk után is helyükön maradhatnak – mondotta. Azok, akik a doktorátusokat vezetik, többnyire elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy közelében járnak, a fiatalabbak számára a bürokratikus eljárások miatt szinte lehetetlen a habilitáció elnyerése (ez szükséges ahhoz, hogy doktori dolgozatokat irányíthassanak – szerk. megj.). Tulajdonképpen ezen kellett volna összehangoltan változtatni, utat nyitni a fiatalabb tanárok számára is, nem csak az idősek maradásával orvosolni a kérdést – vélekedik. Jónak nevezte, hogy a doktori címek elnyerése már csökkentett jelenléttel is lehetséges lesz, felidézte, hogy a bolognai folyamat bevezetése előtt a doktori címek megszerzését nem kötötték iskolai jelenléthez, ha valaki hét év alatt végezte el a kutatást, dolgozta ki fejlesztéseit, akkor annyi idő után kapta meg a címet. Cziprián megjegyezte, hogy valóban újat hozó tudományos munkához szükség van legalább hét évre. Az eddig érvényes tanügyi törvény szerint egy év egyetemi tanulmány, egy év dolgozatírások és a diplomamunka kidolgozására fordított még egy esztendő után lehetett megszerezni a doktori címet, a sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi mindezt csökkentett jelenléttel, hétvégi oktatással is. Körülbelül ennyi a jó irányú változás, vannak azonban igen súlyos új dolgok is – fejtette ki Cziprián. Az egyetemi rektorok eddig két négyéves egymás utáni mandátum idejéig tölthették be e tisztséget, az új jogszabály szerint nem lehet rektor valaki több mint két egymást követő teljes mandátum után. Tehát ha valaki lemond mandátumának lejárta előtt, néhány nap múlva újra pályázhat, és elnyerheti a tisztséget akárhányszor. Cziprián szerint ez lehetővé teszi, hogy az egyetemek egy-egy professzor birtokává váljanak, ahol azt tesznek, amit akarnak. Legsúlyosabbnak azonban azt tartja, hogy az új rendelkezések szerint akármilyen magánszemély alapíthat felsőoktatási intézményt, ha nem jön ki a lépés, néhány év múlva felszámolhatja, és a teljes vagyon (amely jelentősen gyarapodhat, hisz az egyetemek közhasznú intézményként profitadó, áfa- és illetékmentesek – szerk. megj.) az alapítóra száll. Ez meglátása szerint zöld utat ad az ingatlanspekulánsoknak, hisz épületet, területet vásárolhatnak közhasznú célra, mely az intézmény felszámolása után magántulajdonuk marad. Ezentúl ez a módosítás a magánegyetemek szaporodását szolgálja, pedig ezekről Romániában már bebizonyosodott, hogy nem egyebek diplomagyáraknál, nem végeznek kutatásokat, nem folyik bennük komoly tudományos háttérmunka, kihasználtak egy társadalmi tendenciát, és pusztán gazdasági alapon működve évről évre végzettséget igazoló okiratok ezreit bocsátják ki. Cziprián Kovács Loránd nagy hiányosságnak tartja, hogy a kormányrendelet nem rendezi a felsőoktatás egyik súlyos gondját: nem teremti meg az egyensúlyt az elmélet, a kutatás és a gyakorlat között, továbbra is doktori diplomához köti az egyetemi oktatói státust, pedig a gyakorlati szakemberek többsége ilyennel nem rendelkezik, így nem is adhatják tovább tapasztalataikat. Mindezen túl az új kormányrendelet az egyetemi oktatók kaszttá válását is erősíti, akárcsak a közjegyzők, ügyvédek, könyvelők esetében, kialakul egy zárt csoport, ahová nagyon nehéz kívülről bekerülni. Mădălin Guruianu kitért arra is, hogy jelentős társadalmi tiltakozásra volna szükség, a nyár alkalmas lenne ezek megszervezésére, és ősszel diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt követelniük kellene a tanügyért és a kormányrendeletért felelős két miniszter lemondását. Az őszi elnökválasztási kampány előtt talán Victor Ponta miniszterelnök is belátná, nem érdemes ilyen teherrel a nyakában csatába indulnia, s hajlandó lenne módosítani a mostani elképzeléseken – fejtette ki Guruianu. * A legfontosabb változások:
– akiknek nem sikerült az érettségijük, ingyenes felkészítőkön vehetnek részt, és megszervezik tavasszal a harmadik érettségi szessziót – a kiemelkedő képességű tanulók számára ösztöndíjakat ad, versenyeket, táborokat, képzéseket szervez a minisztérium – két órával (18 óráról 16-ra) csökkenthetik a 25 éves szolgálati idővel és I-es fokozattal rendelkező tanárok heti normáját, anélkül, hogy ez befolyásolná javadalmazásukat – a közoktatásban a tanárokat az iskolaigazgatók alkalmazzák, de csak a tanfelügyelőség jóváhagyásával – az iskolaigazgatók és helyetteseik éves kiértékelését a tanfelügyelőség végzi, és nem az iskolák vezetőtanácsa – az iskolaigazgatói, aligazgatói versenyvizsgát a tanfelügyelőség szervezi, nem a vezetőtanács – csak a tanügyminisztréiumnak van joga kidolgozni, minősíteni, jóváhagyni és beszerezni a tankönyveket.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A politikum akadályozza a sajátos románoktatást
Nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, a programot minden évfolyam számára kidolgozták, ennek ellenére egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok már két éve készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg, holott mindenki hangoztatja, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élők jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma szerint az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint román társaik. Korábban országos szinten és a magyarlakta megyékben is sokkal jobbak voltak az érettségi eredmények, az adatokat csak 2010-től lehet összehasonlítani, amikor szigorították a feltételeket, és bevezették, hogy térfigyelő kamerák felügyelete alatt zajlanak a vizsgák.
„Azelőtt sokkal magasabb volt a sikeresen érettségizők aránya, de nem merném tűzbe tenni a kezem, hogy a vizsgák maradéktalanul tisztességesen zajlottak. 2010 óta azonban működnek a térfigyelő kamerák, és azóta is javultak az eredmények” – mondta Keresztély Irma.
A főtanfelügyelő szerint a javuló tendencia annak tulajdonítható, hogy már az iskolák is megszűrik a diákokat, még az érettségi előtt pótvizsgára buknak, másrészt a diákok is belátták, hogy nincs esélyük a puskázásra, és csak azok iratkoznak be a záróvizsgára, akik készülnek is arra.
Mint ismeretes, a fellebbezések elbírálása előtt országos szinten az érettségizők 59,25 százaléka szerzett átmenő jegyet, ez több mint 4 százalékponttal jobb a tavalyi végleges eredménynél.
Bíró Blanka,
Székelyhon.ro

A sepsiszentgyörgyi román nyelvű feliratozást kéri számon Kovászna megye prefektusa
Kovászna megye prefektusa 30 napos határidőt szabott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy érvényesítse a Románia hivatalos nyelvére vonatkozó törvényi előírásokat – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Marius Popica prefektus egyes sepsiszentgyörgyi hirdetőtáblák szövegeit kifogásolta, amelyeken a román fölött szerepel a magyar felirat, vagy csak magyar feliratot tartalmaznak. Arra emlékeztetett, hogy a Kovászna Megyei Törvényszék 2012-ben utasította a polgármesteri hivatalt, bármilyen feliratozásban előbb az állam hivatalos nyelvén tüntesse fel a szöveget, és csak azután magyarul. Az ítélet a Brassói Táblabíróság határozatával jogerőssé vált.
A kormány Kovászna megyei képviselője szerint az ítélet azt jelzi, indokolt volt a hivatali elődei által elindított per.
„Senki nem mondja, hogy ne legyen kétnyelvű feliratozás, (…) de egy bírósági ítéletet nem lehet magyarázni, hanem végre kell hajtani" – jelentette ki a prefektus.
A közel 55 ezer lakosú székelyföldi Sepsiszentgyörgyön mintegy hetven százalékos a magyarok számaránya.
MTI, Erdély.ma

Gyászlobogó a türelmetlenség ellen
Lekerült hat zászló az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházáról, amelynek homlokzatára tiltakozásképpen Egy az Isten felirattal ellátott gyászlobogót tűztek ki.
Az akciót maga Csibi Attila Zoltán, a szervezet erdőszentgyörgyi elnöke, a Maros megyei kisváros polgármestere adta hírül az egyik közösségi oldalon.
Mint kiderült: az ügy hátterében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tănasă áll, aki folyamatosan feljelentéseket tesz a magyar közösségek vélt vagy valós „túlkapásai” ügyében, amelynek nyomán a prefektúrák ügybuzgóan vizsgálatot indítanak, a legtöbb esetben tetemes pénzbírsággal fenyegetőzve.
Tavaly a makfalvi templomkertből került le a nemzetiszín lobogó, idén februárban a csíkfalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról távolították el a magyar nyelvű Községháza feliratot, most pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia térről hiányoznak a zászlók.
„Öt évvel ezelőtt választottak az erdőszentgyörgyi RMDSZ elnökévé. Másnap kitettem a szervezet székházára a román, a magyar, a székely, az Európai Unió, az RMDSZ és a város zászlaját. Két évvel ezelőtt választottak polgármesternek, azóta képviselem településünk érdekeit etnikai és felekezeti hovatartozás nélkül, segítek románnak, magyarnak, embernek, hisz ez a hivatásom, ezt választottam és ezért választottak meg. Magyarként születtem, neveltek és élek, s teszem ezt úgy ma is, hogy közben tudom tisztelni a más nemzethez tartozó közösséget. Nem fáj és nem háborgat semmilyen negatív érzés, ha nem a saját nemzetem lobogóját látom kitűzve épületekre – jelentette ki Csibi Attila. – Nagyon fáj viszont az, hogy azért támadnak, mert magyar vagyok, mert szeretek magyarul gondolkodni és magyarul érezni. Mert szeretem nemzetem lobogóját, és bármikor büszkén vállalom nemzeti színeinket”.
A polgármester, aki megelégelve az állandó támadásokat, úgy döntött, egyelőre nem harcol tovább a prefektúrával, és levette az összes zászlót a székházról. „Helyettük ma már egy fekete zászló lobog egy hónapig, azt hirdetve, nincsen ma sem helye a megbékélésnek, az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek népek és népek között. Csak remélni merem, hogy ez változhat valaha! Nekünk, magyaroknak dolgoznunk kell, sokkal többet, mint másoknak, és közben állandóan bizonyítani, hogy nem gyűlölünk senkit, csak meg szeretnénk őrizni hagyományainkat, értékeinket, nemzeti öntudatunkat” – közölte az elöljáró.
Megkeresésünkre Csibi Attila elmondta: mintegy másfél éve folyamatosan támadások érik a főtéri székházon kihelyezett zászlók miatt, az utóbbi időben a prefektúra részéről is több felszólítást kapott. Legutóbb hétfőn, amelyből kiderül, hogy Dan Tănasă tett feljelentést az erdőszentgyörgyi szervezet ellen.
Az alprefektus felszólítja a szervezetet, huszonnégy órán belül távolítsa el a székházról Magyarország zászlaját, ellenkező esetben 2500–5000 lej közötti pénzbírságra számíthat a prefektus ellenőrző bizottsága részéről. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi lesz a levett zászlók sorsa, Csibi Attila kijelentette: kész arra, hogy valamennyi visszakerüljön a helyére, akár büntetés árán is. A gyászlobogó kitűzésével olyan üzenetet fogalmazott meg, amire szándéka szerint mindenki felkapja majd a fejét. Ezzel a lépéssel csupán azt kívánja elérni, hogy a román és magyar politikusok is figyeljenek fel a kérdésre, hisz Hargita és Kovászna megyében is hasonló gondok vannak a zászlók körül.
Az ügy kapcsán Brassai Zsombor úgy véli, a prefektus „túllihegi a kérdést”, hiszen hosszú évekig ott lobogott a zászló a szentgyörgyi épületen. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint a kormánymegbízott lépése csak tetézi a politikum részéről az utóbbi időben érkező negatív megnyilvánulásokat.
Emlékeztetett több román politikus kijelentésére, miszerint elképzelhetetlen, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. „Ezzel a politikum megsérti a magyar közösséget, hiszen annak tagjai is ugyanolyan tisztességes állampolgárok és adófizetők, mint a románok. Azzal, hogy az alprefektus a zászló kérdését feszegeti, felelőtlen lépést tesz, és fokozza az etnikai feszültséget a megyében” – szögezte le kérdésünkre Brassai.
Popică: elsőbbséget a román nyelvnek!
Az új háromszéki prefektus szemét is szúrják a magyar feliratok. Marius Popică hivatalos átiratban felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, gondoskodjon róla, hogy minden köztéri feliraton a román szöveg legyen az első, és csak azután a magyar. A kormánymegbízott egy 2012-ben született jogerős bírósági végzésre hivatkozik, miszerint valamennyi feliraton a román szövegnek kell szerepelnie elsőként.
A korábbi prefektus már a polgármester megbírságolása érdekében is pert indított, amit azonban tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék okafogyottá nyilvánított, arra hivatkozva, hogy az elöljáró időközben kicserélte a városháza bejáratánál található táblát, és a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték. Popică ezúttal újabb „hibás táblákat” fedezett fel, a vasútállomás környékén egy reklám-, a központban egy turisztikai pannón, a helyi buszmegállókban pedig a tájékoztató táblákon szerepel elöl a magyar felirat.
Gligor Róbert László, Krónika (Kolozsvár)

Napirendre tűzte az Európai Tanács a székelyföldi önkormányzati határozatokat
Az Európai Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója megbízta a kongresszus megfigyelő bizottságát, hogy tárgyalja meg azokat a határozatokat, amelyek a székelyföldi önkormányzatoktól sorra érkezve hitet tesznek egy autonóm Székelyföld létrejötte mellett – tájékoztat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtószolgálata.
A július harmadikai ülésén megtárgyalt kérdést követően a bizottság levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a témában a kormány álláspontját. Ezekről a büró tájékoztatta Gyergyószentmiklós és Makfalva polgármesterét is, akik elutaztak Kisinyovba a bizottság ülésére, hogy ott szóban is tájékoztatást adhassanak a küszöbön álló közigazgatási átalakítás veszélyeiről.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere közös levélben fordultak a megfigyelő bizottság elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy a bizottság legközelebbi kihelyezett ülését tartsa Sepsiszentgyörgyön, hogy legyen lehetőségük a helyszínen tájékozódni.
A fejlemények azt bizonyítják, hogy a bizottság tisztában van a helyzet súlyával, s az annak megfelelő figyelmet szenteli neki. Indokolt esetekben számítani lehet a nemzetközi szervezetek figyelmére, következésképpen Románia nem hajthatja végre a közigazgatási átszervezést a vállalt kötelezettségei megszegésével.
Azért, hogy Székelyföld esélyei tovább javuljanak, továbbra is elengedhetetlen, hogy azok az önkormányzatok, amelyek még nem fogadták el a határozatot, tűzzék azt haladéktalanul napirendre, majd elfogadásuk után postázzák az összes megadott címre. A nemzetközi fórumok további fellépése nagy mértékben függ attól, hogy a közeljövőben még hány határozatot kapnak kézhez – hívja fel a figyelmet az SZNT.
Székelyhon.ro

Előrelépés a tárgyalásokon – Csomag: statútum és alkotmánymódosítás
Legkésőbb két hét múlva véglegesítik Székelyföld autonómia-statútumát, és ezt követően közvitára bocsátják – mondták el hétvégi egyeztetésük után az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői. Esély van arra, hogy az őszi parlamenti szesszióban a tervezetet benyújtják a parlamentbe. Márton Árpád, az RMDSZ küldöttségét vezető parlamenti képviselő elmondta: megállapodtak abban, hogy a tervezethez egy olyan alkotmánymódosító csomagot is kapcsolnak, amely lehetővé teszi egy dél-tiroli mintájú autonómia működését. Egyetértettek abban is, hogy Székelyföldet Kovászna, Hargita és Maros megyék területében határozzák meg úgy, hogy záros határidő alatt, azok a települések, amelyek nem kívánnak idetartozni, leválhatnak róla, illetve a szomszédos megyékből azok a települések, amelyek ide akarnak tarozni, csatlakozhatnak hozzá.
– Abban maradtunk, hogy módosítjuk az alkotmányt, a régió nem megyék szövetségeként, hanem törvény útján jön létre – mutatott rá a kiútra egyik korábbi nézeteltérésből a képviselő.
Leszögezték az is, hogy a régiót egy közvetlenül választott testület vezeti majd, teljes kétnyelvűség lesz, és az etnikai csoportok számarányuknak megfelelő képviselethez jutnak.
A korábbi találkozóktól eltérően, a Márton Árpád, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Székely István Kulturális Autonómia Tanács-elnök, illetve a Biró Zsolt pártelnök, Kulcsár-Terza József és Salamon Zoltán, az MPP Kovászna és Hargita megyei elnökei által alkotott delegációk konkrét szövegtervezeteket is végigtárgyaltak – mondta el az RMDSZ tárgyalócsoportjának vezetője. Volt, amiket ki kellett javítani, és elhangzottak olyan javaslatok is, amelyekre legközelebb kell majd visszatérni – tette hozzá Márton Árpád.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke „fontos előrelépésről” beszélt, és megállapította: az RMDSZ ezúttal a korábbi „felvizezett” tervezet helyett egy szolid szöveggel rukkolt elő, amelybe beépültek az MPP korábbi javaslatai is. Ez ugyan nem fér bele a jelenlegi alkotmányos keretbe, de legalább arról szól, amiről szólnia kell: a nyolc székely szék valós autonómiájáról.
– Ha sikerül kialakítani egy valamennyi fél számára elfogadható modellt, akkor azt mindenki a saját csatornáin népszerűsíthetné mind a román közvélemény, mind az európai intézmények fele. Annyira naivak ugyanis nem vagyunk, hogy azt higgyük, ezt a hat százalékos RMDSZ, ha még a legpozitívabban is viszonyulna hozzá, nemzetközi nyomás hiányában át tudná préselni a román parlamenten – nyilatkozta Biró Zsolt.
Az MPP elnöke kiemelte: a tervezet preambulumába (az alapelvekről szóló bevezető fejezetbe) szó szerint beírták az 1918. december elsejei, Gyulafehérvári Nagygyűlés Nyilatkozatát, amely nem csak erkölcsi, hanem törvényi alapja is kell, hogy legyen a romániai kisebbségi jogrendnek.
Az MPP elnöke bizakodó abban a tekintetben is, hogy az itt megfogalmazott alapelvek eloszlatják azt a – nem kizárt, hogy tudatosan fenntartott – félelmet, amely az autonómiát területi szegregációval azonosítja. Biró Zsolt azt reméli, a statútum „nem valamelyik asztalfióknak készül”, és ha a közvita hasznos észrevételeit beépítik a jogszabályba, az RMDSZ képviselői az őszi ülésszaknak már az elején benyújtják a parlamentbe.
Erdély András
Székely Hírmondó, Erdély.ma

Megtisztítanák Dózsa György nevét a ráaggatott téves jelzőktől
Dózsa György halálának 500. évfordulója alkalmából tartottak emlékünnepséget szombaton a népvezér szülőfalujában, a háromszéki Dálnokon.
A rendezvényt a Dálnoki Harmónia Vegyes Kórus és a helyi iskola diákjainak fellépése színesítette. A művelődési házban Ványai Ambrus tárlatát nyitották meg, melynek keretében Ágoston Sándor történész korabeli feljegyzéseket, tárgyakat mutatott be, és az Egerben élő Kiss István fafaragó készülő Dózsa-szobrát is meg lehetett tekinteni.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke beszédében kifejtette, az évszázadok során számos téves jelző fűződött Dózsa nevéhez, tévesen kegyetlen rablóvezérnek, az urakkal szembeszegülő proletárnak tartották.
„Mindennél fontosabb, hogy Dózsa György alakját megtisztítsuk a kényszerűen ráaggatott jelzőktől és visszaadjuk őt a székelyeknek, hiszen ő nem másokhoz, hanem hozzánk tartozik” – fogalmazott a megyei elöljáró. Bartók Ede Ottó, Dálnok polgármestere mintegy válaszként elmondta: a falu apraja-nagyja büszke a település híres szülöttjére.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja rámutatott: Dózsa György alakja számos kérdést vet fel, lehetőséget kell teremteni arra, hogy megismerjük a magyar történelem egyik kiemelkedő, meghatározó személyiségét.
Bíró Blanka, Székelyhon.ro

A legmagasabb katonai kitüntetést kapta Székelyföld ortodox érseke
Kovászna és Hargita megye ortodox románságának szellemi vezetője "gazdag missziós tevékenysége, és a román hadsereg imázsépítésének a támogatása elismeréseként" részesült az elismerésben.
Mircea Dusa román védelmi miniszter a román hadsereg legmagasabb kitüntetését adta át vasárnap a Hargita megyei Maroshévízen Ioan Selejannak, Székelyföld ortodox érsekének - közölte az Agerpres hírügynökség. A magyar többségű Kovászna és Hargita megye ortodox románságának a szellemi vezetője "gazdag missziós tevékenysége, és a román hadsereg imázsépítésének a támogatása elismeréseként" kapta a katonai kitüntetést.
A védelmi miniszter, a kormány székelyföldi származású tagja méltatásában kitért arra, hogy az érseknek fontos szerepe volt a román öntudat megőrzésében a Székelyföldön. "Az eltelt 20 évben a főtisztelendő újjáépítette a két megyében az ortodox templomokat, és még ha kevesen is vannak ortodoxok a térségben, valamennyi faluban van ortodox pap, aki a románságról, az ortodoxiáról beszél a híveknek" - jelentette ki a miniszter.
Az érsek a kitüntetés mellé a román hadsereg szárazföldi, légi és vízi erőinek a vezérkari főnökeitől harckocsi-, repülő- és hajómakettet kapott. Köszönetében biztosította az ünnepség résztvevőit, hogy míg létezik román ortodoxia, a liturgiából nem fog hiányozni a román hadseregre való utalás. A ceremóniát az 1928-ban épített maroshévízi ortodox kolostor búcsúja keretében tartották. Az eseményen mintegy 40 ortodox pap, és az ortodox egyház mintegy 1500 híve vett részt.
maszol/MTI

Fürtben erősek
Együttműködő székely és magyar klaszterek
Ötéves székely-magyar gazdasági együttműködést ünnepelt Egerben az Asimcov kis- és középvállalkozók egyesülete és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A Kárpát-medencei Vállalkozói Charta aláírásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású klasztertalálkozót is szerveztek, amelyen 14 székelyföldi és magyarországi fa-, gép-, építőipari és borászati klaszter képviselője vett részt.
A program az Enterprise Europe Network nemzetközi üzletfejlesztési hálózat és a Kovászna megyei klaszterek kezdeményezésére azért indult, hogy erősítse a Heves megyei klaszterekkel való együttműködést – tájékoztatta lapunkat Kádár Rezső. A háromszéki ProWood faipari klaszter menedzsere szerint az esemény kiváló lehetőséget biztosított a klaszterek közötti nemzetközi kapcsolatépítésre, az üzleti kapcsolatok fejlesztésére. A fórumon elhangzott, hogy mindkét kormány fontosnak tartja a klaszterek fejlesztését. Romániában a gazdaság 99%-át adják a kis- és középvállalkozások, és a foglalkoztatás 70%-át biztosítják.
Kádár Rezső lapunknak elmondta: az egri rendezvényen a különböző ágazatok képviselői kétoldalú tárgyalásokat, valamint több szándéknyilatkozatot is aláírtak a további, lehetséges együttműködésre vonatkozóan.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Puskaporos szenteltvíz
A Jugoszlávia szétesését követő balkáni „testvérháborúk” óta nem volt ilyen feszült helyzet térségünkben, mint a mostani kelet-ukrajnai szakadárharcok idején. Szomszédságunkban már rég nem kézitusa folyik, hanem a nehézfegyverek tűzijátéka. Miközben a világ a maláj repülőgép áldozatait siratja, a háttérben a nagyhatalmak gazdasági sakkjátéka zajlik. Ki törődik már Afganisztánnal, amikor Gázában és Szíriában ropognak a fegyverek! Végeláthatatlan egymásnak feszülés. A fegyverkovácsok örömére. Mert a legújabb fejlesztésű gyilkolóeszközöket valahol ki kell próbálni, és piacot kell generálni. Kár mérlegelni, hogy ki a nagyobb felelős. Mindenki a saját élettérbékéjét akarja kikényszeríteni. Még itt, a Székelyföldön is. Most nem azokra a radikális fiatalokra gondolok, akik kakaskodó jelenlétükkel muníciót szolgáltattak a mi jogos önrendelkezési törekvéseink ellenlábasainak, hanem az önmagát államvallásnak tekintő román ortodox egyházra. Vasárnap egy fura eseményre került sor Maroshévízen: a hadügyminiszter, több fegyvernem vezérkari képviselőjének jelenlétében, a legmagasabb rangú hadi kitüntetéssel jutalmazta Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét. Mindezt abból az alkalomból, hogy két évtizede hozták létre ezt az érsekséget és nevezték ki, élére Ioan Selejant. Érdemei közt felsorolták templomépítési buzgalmát, hogy minden székelyföldi faluba romántudatot és ortodoxizmust terjesztő papokat helyezett, még akkor is, ha a hívek száma elenyésző volt. Sehol máshol nem tapasztalt hatékonysággal „őrizték a nemzeti lángot”. Tevékenységében nem találnánk semmi kivetnivalót, ha valójában mindezt a székelyek nem a románság további erőltetett betelepítéseként és pozícióik megerősítéseként élték volna meg. Némelyek tudni vélik, hogy a kolostorkaszárnyák nem csak a hit erősítését szolgálják. Tiszti rangú szerzetesek és hírszerzők is meghúzódnak a vastag falak mögött. Talán ezért is kapott ajándékba a püspök a szárazföldi vezérkari főnöktől egy miniatűr harckocsit, a haditengerészeti vezértől pedig egy rombolónaszádot. Pedig az Olt és a Maros forrásvidékén ez utóbbinak nem sok hasznát venné. Egy olajágnak annál inkább. Mert békességre van szükségünk, nem fegyverporos szenteltvízre. Itt a fenyvesek birodalmában és a környező országokban egyaránt.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)

Ha jön Orbán
Idén is sok magyarországi politikus neve szerepel a műsorokban. Közülük többen már meg is érkeztek, és holnapra Orbán Viktort is várják.
Pedig Băsescu tavaly azt üzente, hogy az volt az utolsó év, amikor „a teljes (magyarországi) politikai elit pofátlanul lófrálhatott Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és többé nem fordulhat elő”. Ha most mégis beengedik őket Romániába, azt jelenti, időközben megtanultak rendesen viselkedni, és megígérték Băsescunak, hogy nem fognak pofátlankodni, miként tavaly. Ugyanakkor elnökünk azt is kilátásba helyezte, hogy megvizsgálják Tőkés László EP-képviselő „román állampolgári” viselkedését. A vizsgálatok jó eredménnyel járhattak, mert ő is szerepel a holnapi tusványosi előadók között.
Egy finom fenyítés viszont most is elhangzott a hargitai prefektus részéről, de ő csak a törvények betartására szólította fel a hargitai fenyves erdő aljában tanyázó táborok szervezőit. Ha áthágják a törvényeket – szóla keresetlen szavakkal –, akkor ő keresettel fordul az illetékes állami szervekhez. Az előadók és a hozzászólók bizonyosan egyeztettek az illetékes román állami szervekkel arról, hová mehetnek és mit beszélhetnek, miként az nálunk régen szokásos volt, és még ma is ildomos – Észak-Koreában. Nem tudni, hogy a vendégek és a vendéglátók a saját maguk által megírt és az államelnöki hivatal által cenzúrázott beszédeket mondják el, olvassák fel, vagy a cenzorok által írottakat lesznek kénytelenek elszavalni. Vajon ellenkező esetben a hozzászólókat helyben lefogják, és a csíkszeredai vagy feketehalmi börtönbe kísérik? Ha meg az előre gyártott és kezükbe adott szöveget olvassák fel, akkor Tőkés László olyasmiket fog hangoztatni, hogy a kisebbségi ügy belügy, és Magyarországnak, a magyar politikusoknak, valamint az Európai Uniónak semmi köze a romániai kisebbségekhez. Különben is, Románia példásan megoldotta a nemzeti kisebbségek gondjait, különös tekintettel a magyarokra. Szóba sem jöhet az, ami tavaly szóba került, hogy Magyarország védhatalmi státust gyakorolhatna az erdélyi magyarság felett. Aztán azt is kérné, nehogy autonómiát adjanak nekünk, mert Európában ez elfogadhatatlan, elavult létformája a kisebbségeknek, amely akadályozza, hogy egyesült erővel, nemzetiségtől függetlenül dolgozzunk drága hazánk, Románia felvirágoztatásán. Orbán Viktornak követelnie kellene: a román alkotmányt akként módosítsák, hogy az elnököt ne csak két mandátumra, hanem többre lehessen megválasztani. Esetleg korlátlan számúra. Majd ezután javasolnia kell – miként 2009-ben a tusványosi táborban –, hogy az idei államfőválasztáson a pecsétet, természetesen, Băsescura üsse mindenki. Megemlítheti, hogy semmi köze az itt élő magyarokhoz, és semmiképp nem támogatja az itteniek autonómiatörekvését. Ezenkívül el kell ismernie, hogy nem ismeri el Székelyföld létezését.
Amennyiben nem hajlandó felvállalni, hogy mindezt elmondja, a légköri viszonyokra hivatkozva nem szabad engedni, hogy repülőgéppel vagy helikopterrel beléphessen Románia légterébe. Ha mégis láthatóan jó idő lenne, azzal az ürüggyel lehet megtéríteni, hogy Băsescu nyilvános megnyilvánulásai miatt – mivel nagyon bírálja Putyint – most az ukrajnai orosz szeparatisták igen haragszanak Romániára, és azzal fenyegetőznek, hogy minden, Románia légterébe betérő repülőalkalmatosságot úgy lelőnek, mint a maláj utasszállítót.
Ha ezek ellenére mégis megpróbálkozna más járművel erre járni, egyszerűen persona non gratának kell nyilvánítani, és meg kell téríteni a határtól.
Kuti János,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómiától nem lesz magyar a román
Egymás meggyőzésére irányuló, jelentős nézetkülönbségek jellemezte minőségi vitán osztották meg elképzeléseiket a székelyföldi autonómia megvalósításáról a román és magyar felek pénteken délután.
Az Erdélyi Napló főszerkesztője, Csinta Samu vitaindító köszöntőjében „a nap legfajsúlyosabb beszélgetését” bocsátotta előre a Kós Károly-sátor alatt, ahol azonban nem jelent meg az előadás egyik felszólalója, Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselője.
Magyar a magyarral igen, román a magyarral nem
Első felszólalóként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rögtön rátért a későbbiekben komoly szópárbajjá „fajuló” fórum egyik fő témájára: a román-magyar párbeszédre. „Ami Sepsiszentgyörgyön a román-magyar viszonyt illeti, nehéz helyzetben vagyunk. Sok időt és energiát fordítottunk a magyar-magyar párbeszédre, és túl keveset a román-magyarra – de nem azért, mert nem akartuk” – hangsúlyozta, egyúttal átfogó magyarázattal is szolgálva az okokra.
„Három részre tudom osztani a szentgyörgyi románokat: vannak, akiket Ceaușescu telepített be az etnikai arányok megváltoztatására. Ők frusztráltak, továbbra is abban az illúzióban élnek, hogy meg kell ezt valósítaniuk, nem lehetnek kisebbségben. Aztán vannak, akik abból élnek, hogy románok – valahonnan Moldvából Sepsiszentgyörgyre költöztek, magas fizetést, jó munkahelyet kaptak. Ez a két réteg nem érdekelt az autonómiában. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik el tudják fogadni, hogy nálunk egy kisebbség részei, és ezért pozitív diszkriminációt élveznek Székelyföldön. Nekik nem okoz gondot, ha magyarul kell megszólalniuk, igaz, ezért az első két kategória nemzetárulónak tartja őket. Pedig ők az értelmiségiek, csakhogy túl kevesen vannak” – fejtette ki.
Fel nem adható bástyák
„Az önkormányzat a magyarság, míg a prefektúra a románok bástyája. Ezt nem adhatjuk fel úgy, hogy közben nem kapunk cserébe semmit” – folytatta gondolatmenetét a polgármester. Emlékeztetett, „a sokat emlegetett területi autonómia nem lehet etnikai alapú”, szem előtt kell tartani a nemzeti diverzitást, a magyar többség tényével pedig tilos visszaélni.
Nemzetállam: modernizálásra szoruló terminus
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, a brassói származású Kalmár Ferenc megpróbált választ adni a román-magyar párbeszéd akadályára: a nemzetállam fogalma. „Ezzel a terminussal kétszáz éve nem foglalkoztak. Az Európai Unióban, ahol elméletileg nincsenek határok, ez egy kirekesztő fogalommá vált, amit modernizálni kell. Az EU jelmondata: egység a sokféleségben – ez nem csak az unióra vonatkozik, hanem a tagállamokon belül is érvényes. Az EU-nak vannak alapelvei, ezekből nem szabad csak mazsolázgatni. Elvárjuk Brüsszeltől, hogy számon kérje minden országtól ezek betartását” – jelentette ki.
Süketek párbeszéde
A panelbeszélgetés egyetlen román felszólalója, Sergiu Constantin tudományos kutató „süketek párbeszédének” nevezte a román-magyar viszonyt, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy úgy román, mint magyar oldalon súlyos hibák vannak az autonómia értelmezését tekintve. „Nincs egy konkrét meghatározása az autonómiának – ezért is ilyen népszerű, mert tág értelmezési lehetőségei miatt sokan és gyakran félreértik. Jogilag az autonómia kifejezés egy túl általános fogalom, konkretizálni kell” – figyelmeztetett.
Jogszabály nélkül is működőképes
Sergiu Constantin hozzátette, ez a meghatározási kérdés még akadémiai szinten is nagyon összetett, „nemhogy a sokkal alacsonyabb szintű politikában vagy a lakosság szintjén”. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy a nemzetközi jogban a kisebbségeknek nem, csak az őshonos népcsoportoknak létezik autonómiához való joga – csakhogy pontos elméleti meghatározása egyiknek sincs. „Mindezek ellenére számos működő gyakorlati példája van a megvalósult autonómiának” – ismertette.
Mikortól lesz valaki őshonos?
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az őshonos – kisebbségi témát boncolgatva kifejtette, „bizonyítékunk van rá, hány évszázada élünk ezen a területen”, majd feltette a kérdést, hogy „de ki tudja megmondani, mennyi idő után számít valaki őshonosnak?” Szerinte a párbeszédhez „nem ártana a román fél részvétele is, de tudjuk, hogy Romániában ma nincs olyan román politikus, aki ide el merne jönni – illetve csak akkor venne bárki is részt, ha ebből előnyt tudna kovácsolni”. Sergiu Constantinnal egyetértve elismerte, hogy „az autonómia fogalmának jogi tisztázása egy hosszú folyamat”, amit ráadásul olyan bukkanók is hátráltatnak, mint fordítási kérdések. „Például az önkormányzat szó nem fordítható le románra. Akkor milyen párbeszéd az, amikor nem tudjuk ugyanazt kifejezni?” – tett fel egy újabb kérdést.
Antal: legyen az Amerikai Egyesült Államok a moderátor
Geopolitikai kontextusba helyezve az autonómia kérdését Antal Árpád elmondta, „a közelben viszály van, ami mögött nagy politikai érdekek állnak”, és nekünk, székelyeknek kell megértetnünk például az Amerikai Egyesült Államokkal – aki hangsúlyos figyelemmel követi a romániai eseményeket és sok pénzt áldoz például a rakétavédelemre –, hogy a romániai stabilitás fenntartásának egyfajta záloga, hogy Székelyföld autonóm régióvá váljon. „A román politikusok önmaguktól soha nem fognak tenni semmit. Az Államokkal ezt meg kell értessük, ő kell vállalja a moderátori szerepet, mert ha azt mondják, hogy öt nap múlva itt autonómiának kell lennie, akkor öt nap múlva az is lesz” – osztotta meg véleményét, lavinaszerű vitát indítva el.
Sergiu Constantin nem ért egyet
A tudományos kutató, Sergiu Constantin rögtön ellentmondva Antal Árpád javaslatának, egy sokkal egyszerűbb móddal állt elő. „A román-magyar párbeszéd megoldásának első lépése, hogy a magyar közösség a kezdetektől bevonja a román felet például egy autonómiatervezet létrehozásába, mert az eddigi 15 tervezet esetében egyszerűen kihagyták őket. Ez kommunikációs és stratégiai hiba” – mutatott rá.
Erre reagálva Antal Árpád kijelentette: hogyan tudnánk a román politikummal beszélgetni, mikor folyamatosan azt érezzük, hogy a létünket is letagadják? „Emlékezzünk a Hargita, Kovászna és Maros megyét érintő, közigazgatási régió létrehozásáról szóló népszavazásra. A Maros megyei vezetők javaslatára úgy módosítottunk a szavazás kérdéseit, hogy nekik is megfeleljen – erre pedig egyetlen nagyobb román párt sem állt mellénk, mindenki kihátrált” – tájékoztatta a kutatót.
Esetleg az arányosság elvével
„Érdekes kérdés, hogy kinek az érdekeit védjük” – vette át a szót ismét Sergiu Constantin. Mint mondta, az autonómia egyik különlegessége, hogy mindenki védelmet kap. Példaként említette Dél-Tirol esetét: bár Olaszország azon részén a német anyanyelvűek többségben vannak, az országban mégis a kisebbséget jelentik, ezért törvények védik őket – akárcsak a dél-tiroli olaszokat, akik kisebbségbe szorulásuk miatt „részesülnek különleges bánásmódban”. Szerinte az arányosság elve alapján kell egy autonómiából kivenni a részt a vezetésben.
„A párbeszéd kezdete ez kell legyen. Az autonómia nem a magyaroké, és nem lesz tőle magyar a román sem” – hangsúlyozta.
Közvitán az autonómiastatútum
Magához ragadva a mikrofont Antal Árpád meghívással fordult Constantinhoz. „Három hét múlva közvitára bocsájtjuk az önkormányzati képviselő-testület ülésén az autonómiastatútumot, amelyben többek között épp az arányosság elvéről van szó. Meghívom, jöjjön el és nézze meg, miként viszonyulnak a románok ahhoz az ötlethez, hogy legyen a rendőrség állományában – hogy a hírszerző szolgálatról ne is beszéljek – hetven százalék a magyar nemzetiségűek aránya”. Sergiu Constantin emlékeztette Antal Árpádot, hogy azt a tervezetet is a románok bevonásával kellett volna kidolgozni, de elfogadta a meghívást. A vitába bekapcsolódott Papp Előd is, mint fogalmazott, valóban örülnének, ha átadhatnának a románok képviselőinek egy tervezetet véleményezésre és kiegészítésre, de bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy kit vonhatnának be.
A képviselő nem feltétlenül politikus
Sergiu Constantin erre is választ adott: „a románok képviselőinek nem politikusoknak, hanem szakértőknek, jogászoknak kell lenniük, akik áthatóan ismerik a jogrendszert és építő véleménnyel tudnák segíteni az autonómiatervezetek megalkotását”.
Az autonómia kompromisszum
Szem előtt kell tartani, hogy az önrendelkezés egy kompromisszum, bármennyire jónak is tűnik, nem lehet mindenkit meggyőzni vele – közölte Constantin. „Azt még ismerjük be, hogy nem is old meg mindent” – zárta beszédét a tudományos kutató.
Pinti Attila , Székelyhon.ro

Gazdasági vaskupola
Háromszéki önkormányzati vezetők vetették fel az idei tusnádfürdői szabadegyetemen, hogy az anyaországnak virtuális magyar rakétapajzzsal kellene óvnia a Székelyföldet, pontosabban őket, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a román hatóságok részéről.
Csak találgatni lehet, mely hatóságokra céloztak a kérdésükkel Orbán Viktorhoz forduló elöljárók. Talán a titkosszolgálatnak a térségben kifejtett fokozott jelenlétére, amelynek kapcsán a román hírszerzés főnöke éppen hétfőn ismerte el, hogy az autonómia megvalósításának megakadályozását célozza. Vagy éppenséggel a korrupcióellenes ügyészségre, amely egyre több erdélyi magyar politikust vett célkeresztjébe.
A miniszterelnök szerint inkább olyan vaskupoláról lehetne beszélni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet. Nem véletlen, hogy a kormányfő a gazdaságot említette. Miközben az anyaországi nemzeti erők 1989 óta egyre hangsúlyosabb nemzetpolitikát képviselnek, az elmúlt huszonöt év nagy hiányossága, hogy Budapest nem tekintett egységes gazdasági térként a Kárpát-medencére.
Bár a státustörvény, a könnyített honosítás vagy a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást rögzítő alkotmány révén az Orbán-kormányok jelentősen kitágították a nemzetpolitika kereteit, továbbra is várat magára az elcsatolt nemzetrészek gazdasági „visszafoglalása”. A magyar cégek többsége sajnos nem látta be, mekkora lehetőségekkel – és persze nyereséggel – kecsegtet olyan régiókban befektetni, ahol elenyészőek a nyelvi korlátok. Miközben a Székelyföld jelentős idegenforgalmi potenciállal bír, például Kovászna megyében Magyarország mindössze a 8. helyet foglalja el a gazdasági jelenlét tekintetében.
Örvendetes, hogy az elmúlt évben öszszesen 21 milliárd forintot fordított az anyaország határon túli célokra, Magyarország gazdasági megizmosodásához viszont alapvetően az járulna hozzá, ha a nemzetpolitikán belül erőteljesebbé válna a gazdaságpolitika. Ennek jelei már mutatkoznak a nemzetpolitikai államtitkárság és a külgazdaságot előtérbe helyező külügyminisztérium keretében, így reménykedhetünk egyfajta gazdasági vaskupola kiépülésében.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Odázzák a sajátos románoktatást
Csak a 2015–2016-os tanévtől reménykedhetnek abban a magyar diákok, hogy a kisebbségek sajátos módszerrel tanulhatják a román nyelvet – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre úgy fogalmazott, ebben a témakörben már az is örömére szolgál, ha nincs visszalépés.
„Mi az új előírások alapján az előkészítőtől a tizenkettedik osztályig kidolgoztuk a magyar iskolák, a magyar diákok számára a román oktatás specifikus tanterveit, ám nem találtunk partnert, hogy ezt gyakorlatba is ültessük. Az oktatási minisztérium elképzelése szerint a román nyelv oktatásának kisebbségekre szabott módszerét párhuzamosan vezetnék be a román oktatásban végbement tantervcserékkel” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
A szeptemberben kezdődő tanévben az előkészítő, első és második osztály tanterveit újítják meg, majd a következő tanévtől a harmadik és negyedik osztályokét. Király elismerte, hogy ebben az ütemben nagyon lassan haladnak, de szerinte bizakodásra ad okot, hogy a minisztérium határozata szerint a 2015–2016-os tanévtől az ötödik, illetve a kilencedik osztályokban új tantervek szerint tanítanak, és ezektől a diákoktól már ez alapján kérik számon a tanultakat a nyolcadikosok záróvizsgáján és az érettségin.
„Akkor ezeknek az osztályoknak az esetében a román nyelv specifikus oktatását is be kell vezetni a kisebbségek számára” – szögezte le az államtiktár. Király András megállapította, a pedagógusok kezét köti a tanterv, nincs sok mozgásterük arra, hogy más módszerrel, rugalmasabban tanítsák a kisebbségeknek a román nyelvet, hiszen minden számonkérés a programon, a tanterven alapszik, a diákok pedig ezekre kell felkészüljenek, hogy helytálljanak a vizsgákon.
Harcolni, érvelni kell
Balázs Lajos csíkszeredai professzor szerint merész fellépéssel, bátorsággal kellene kiharcolni a kisebbségi oktatásban a román nyelv sajátos módszertanának alkalmazását. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának docense lapunknak elmondta: ezt a kérdést nem lehet a propaganda szintjére süllyeszteni, hanem a többéves próbálkozás után már a gyakorlatban is alkalmazni kellene.
„Küzdeni, érvelni kell, még akkor is, ha sok esetben nacionalista reflexeket vált ki a románokból ez a kérdés” – mutatott rá az egyetemi tanár. Mint ismeretes, a professzor Tódor Erika Mária docenssel és Lajos Katalin adjunktussal közösen már több éve kidolgozott egy reformtervezetet a román nyelv oktatására vonatkozóan az általános és középiskolások számára, amelyben összeegyeztették a két nyelv teljesen eltérő nyelvtani szerkezetét, hangsúlyt fektettek a magyar diákok motiváltságára.
Ugyanakkor feltételként szabták azt is, hogy a magyar gyerekeknek románt oktató tanár legalább alapfokon ismerje a magyar nyelvet. Balázs Lajos szerint hátráltatja a tanítást, ha a gyerek nem érti, mit mond a tanár, és fordítva.
„Ezt nem lehet azzal elintézni, mint tapasztalatom szerint sok esetben megtörtént, hogy a román anyanyelvű tanár rálegyint: ezek a gyerekek buták, azért nem értik, hogy ő mit mond” – állapította meg a docens. Hozzátette: össztársadalmi szinten is szerepet játszik a román nyelvoktatási politika, ami jelenleg olyan kolonc, ami fokozatosan érzelmi, lelki ellenszenvet vált ki a magyar gyerekekből, hiszen folyamatosan azt lehet hallani a szülőktől, hogy a gyerek különben jól teljesít az iskolában, csak románból nem.
„Ha a többség még a látszatát sem próbálja fenntartani, hogy érdeklődik a több mint egymilliós kisebbség nyelve, kultúrája iránt, ha nem tesz semmit azért, hogy a román nyelvet és kultúrát megszerettesse, akkor nem lesznek eredmények. Erre az alapvető eszköz a sajátos tanterv és a sajátos tankönyv lenne” – szögezte le kérdésünkre Balázs Lajos.
A romántanárok is változást sürgetnek
Román anyanyelvű romántanárok is elkerülhetetlennek tartják a kisebbségek román oktatása terén a program, a tanterv és a tankönyvek módosítását. Maria Sturzu, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium román szakos tanára lapunk megkeresésére elmondta, elsősorban egyeztetni kellene a magyar, valamint a román nyelv és irodalom oktatását a magyar iskolákban.
„A jelenlegi program 60 százalékában a diákok először románul tanulnak meg irodalmi és nyelvtani fogalmakat, csak azután az anyanyelvükön. Ha összehangolnák a két tantervet, az anyanyelven elsajátított ismeretanyag átültetése a román nyelven tanultakra nem lenne annyira nehézkes, sok esetben szinte lehetetlen, mint most” – szögezte le a Krónikának a pedagógus.
Maria Sturzu szerint az is akadályozza a magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátítását, hogy ők is heti három órában tanulják, mint román anyanyelvű társaik. „Heti három órában nehéz eredményeket elérni, hiszen ezek a diákok tulajdonképpen csak ezeken az órákon hallanak román szót, vagy gyakorolhatják a nyelvet” – ecsetelte a romántanár.
Szerinte a jelenlegi tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok nem felelnek meg az elvárásoknak, és ez nemcsak a kisebbségi oktatásban jelent hátrányt. A tanárnő elmondta, nyolc éve nem használja a minisztérium által kiadott tankönyveket, hanem a tanterv alapján saját tananyagokat állít össze, amelyek segítik a funkcionális, beszélt nyelv megtanulását. Hozzátette, minden irodalmi művet át lehet olyan módon alakítani, hogy hasznos legyen a diákok számára a kommunikációban is, csak oda kell figyelni a gyerekek sajátos igényeire, az aktualitásra.
Maria Sturzu elmondta, előfordul, hogy a gyerekek a négy osztály elvégzése után egyáltalán nem tudnak románul, de akár a nyolc osztály elvégzése után is csak 30–40 százalékban sajátítják el a nyelvet, így nem csoda, hogy a felmérések, vizsgák során gyengék az eredményeik.
„A kötelező és rosszul felépített oktatási rendszerben a tanár sok esetben kénytelen önálló megoldásokat találni, az eredmények pedig azon múlnak, hogy egy-egy pedagógusnak mekkora az akaratereje, a hivatástudata és a munkabírása” – vallja Maria Sturzu.
Különben kezdeményezésére Csíkszeredában tizenkét éve szerveznek V–XII. osztályos magyar diákok számára román nyelvi vetélkedőt, melynek éppen az a célja, hogy a fiatalok leküzdjék a gátlásaikat, és motiváltabbak legyenek a romántanulásban. Idén 300 magyar diák vett részt Hargita, Kovászna, Maros és Bákó megyéből.
Hátrányban az érettségin is
Kovászna megye főtanfelügyelője nemrég úgy vélekedett: nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet. Keresztély Irma szerint bár a programot minden évfolyam számára kidolgozták, továbbra is egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg. Holott mindenki hangoztatja, mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élő fiatalok jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma rámutatott, az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint a román anyanyelvűek. Kovászna megyében a román tannyelvű iskolákban közel tíz százalékponttal jobbak voltak az eredmények, elérték a közel 64 százalékos átmenési arányt, míg a magyar tannyelvűek teljesítménye alig 53 százalék. A különbség a román vizsgákon szerzett jegyekből adódik, a román anyanyelvű fiatalok sokkal nagyobb számban mentek át a próbán.
Bár idén mindkét székely megyében javultak az eredmények, Hargita megyében is hasonló a helyzet: Háromszéken közel 14, Hargita megyében több mint 10 százalékponttal javítottak az érettségizők.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

Nemzetpolitika és választások
Tusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal.
Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Szavazatok Erdélyből
Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot.
Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus.
Tovatűnt remények
Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő.
A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból.
A nemzetpolitika filozófiája
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg.
A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson.
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Etnikai enklávétól tart Románia (Dagad az SZNT luxembourgi pere)
Románia etnikai enkláve kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben – számolt be az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs a Krónikának.
Az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok – közöttük Románia – nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az „enklavizálódás veszélye” fenyegetné a székelységet. „Az enkláve az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. A perbe Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be, a luxembourgi bíróság a héten iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák Balázs közlése szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye tartozik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal: „A bukaresti románokat félrevezetik a zászlóhasználattal kapcsolatban”
A romániai prefektúrák hasonlóan kellene védjék a magyar érdekeket, mint ahogyan azt a románnal is teszik – fejtette ki a kézdivásárhelyi zászlóügy kapcsán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki beszélt Victor Ponta nyergestetői látogatásáról is.
Antal Árpád újságírói kérdésre leszögezte, hogy amennyiben a romániai prefektúrák magatartásával kapcsolatban kell véleményt nyilvánítania, akkor feltétlenül le kell szögeznie: minden prefektúrától azt várja el, hogy hasonlóan védje és vigyázza a magyar nyelvhasználatot, mint ahogyan azt a románnal teszi. Mint mondta még sosem találkozott olyan esettel, amikor az említett intézmény levelet címzett volna neki azzal kapcsolatban, hogy egy utca neve csak román nyelven van feltüntetve, annak ellenére, hogy léteznek ilyenek is.
A városvezető azt is hozzáfűzte, hogy Romániában nem megfelelő a törvénykezés, a prefektusok pedig ezen törvények betartására vannak kihelyezve. A székely zászlók körüli herce-hurcával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a bukaresti románokat félrevezetik valakik, ugyanis eddig egyetlen kikötésük ezen politikusoknak annyi volt, hogy az említett lobogó mellé a románt is tűzzék ki.
Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vonták fel Kézdivásárhelyen a katonanevelde előtt található világháborús emlékműnél a székely lobogókat, az eseményen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Még a rendezvény előtt jelezte a Kovászna megyei prefektúra, hogy nem ért egyet, és az esemény megtartására kibocsátott engedélyt megtámadja a közigazgatási bíróságon. Ezt követően körlevélben tájékoztatott Marius Popica Kovászna megyei prefektus, hogy nem magát a rendezvényt, hanem a zászló felvonást támadja meg, mivel arról már januárban döntött a brassói táblabíróság, hogy törvénytelen. Hangsúlyozta, a prefektúra sosem ellenezte azokat az eseményeket, amelyek a hagyományok őrzésére, valamint a nemzeti identitás ápolására irányulnak, de közbe kell lépnie, amikor törvénysértés történik. Semjén Zsolt szavait – amellyel megköszönte a reklámot, amit a zászló felvonás ellenzésével tett a prefektus – nem szerette volna kommentálni. Mint magyarázta, sem a megfelelő kompetenciával nem rendelkezik, sem neveltetése nem engedi, hogy egy más ország vezetőjének beszédét bírálja.
Victor Ponta romániai miniszterelnök nyergestetői látogatásával kapcsolatban Antal Árpád kifejtette, hogy nem szeretné a közelgő választások szempontjából elemezni. „Ha a román-magyar kapcsolatokat tekintjük, pozitív előrelépésként értelmezhető a látogatása, és még többet várok az ország vezetőitől” – mondta a polgármester.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Ismét feljelentették Antal Árpádot a magyar felirat miatt
Feljelentették Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) amiatt, hogy a székely szabadság napján, a megyeszékhelyen felavatott, turulmadárral díszített obeliszken csak magyar felirat szerepel.
Az elöljáró hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, a CNCD tagjainak fotókat mutatott 13 olyan sepsiszentgyörgyi emlékműről, melyeken egynyelvű – héber, román vagy német – felirat található. „Én nem érzem diszkriminálva magam amiatt, hogy a holokauszt-emlékparkban kizárólag héber feliratokkal találkozom, és szerintem az sem probléma, hogy az említett obeliszken olvasható, magyar költő tollából származó verssorokat nem fordítottuk le” – fogalmazott Antal Árpád.
Az obeliszken egyébként György Attila csíkszeredai költő verssorai olvashatók. Antal Árpádot korábban amiatt jelentették fel a diszkriminációellenes tanácsnál, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban csak magyar nemzetiségű személyek dolgoznak, a testület azonban elutasította a keresetet.
A polgármester továbbá újságírói kérdésre leszögezte, nem akarja választási szempontból elemezni Victor Ponta kormányfő hétvégi székelyföldi látogatását, ennél nagyobb változásokat vár el a román-magyar kapcsolat alakulásában.
„Korrekt törvényeket várunk, melyek szavatolják, hogy a magyarok nem másodrendű állampolgárok ebben az országban. A koalíciós egyeztetések során azért nem kértünk magyar prefektust Kovászna megyében, mert a prefektus nemzetisége nem számít, ha rosszak a törvények” – jegyezte meg.
A sajtótájékoztatón jelen levő Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester szerint nagy baj van akkor, ha csak a prefektusok hozzáállásán múlik az, hogy egy polgármester milyen zászlót tűz ki. Antal Árpád ugyanakkor hozzátette, azt várja el a mindenkori prefektustól, hogy ugyanolyan szigorral felügyelje a magyar nyelv használatát, mint a románt. „Még egyetlen felszólítást sem kaptam a prefektustól azért, mert valahol hiányzott a magyar felirat, ám több tucatot a román miatt” – mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró.
Bíró Blanka, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egyetlen háromszéki magyar a rendőrtiszti képzésben
Négy év után először jutott be Kovászna megyéből négy román és egy magyar nemzetiségű fiatal valamely rendőrtisztképzőbe – számolt be Ion Popa. A megyei rendőrfőkapitány elmondta: az összesen 21 jelentkezőből öten vették sikeresen a vizsgákat.
Négy sikeresen felvételiző, köztük a magyar, az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára jutott be közrendészeti és közbiztonsági szakra, az ötödik pedig a Nicolae Bălcescu Katonai Akadémián fog tanulni kommunikáció és informatika szakon.
Idén öt magyar nemzetiségű jelentkező volt Kovászna megyéből a rendőrtiszti képzésre és a tapasztalat azt mutatja: a kiesettek többsége a pszichológiai felmérésen bukik ki, de ennek okát elsősorban a román nyelv ismeretének hiányosságaiban látja Popa. A felvételi másik buktatója a tényleges felvételi vizsgán van, ahol általában román nyelvtanból vagy a románok történelméből nem sikerül a vizsgájuk.
Az altiszti képzőkben még folyik az iratkozás augusztus 14-ig, oda 27 év alatti, 170 cm fölötti fiúk, illetve 165 cm fölötti lányok jelentkezését várják.
Kovászna megye rendőrségének nagy szüksége van rendőrtisztekre és altisztekre –szögezte le Ion Popa. Elmondta, hogy jelenleg félszáz rendőrbiztos és 18 tiszt helye betöltetlen a megyében.
Szabó Enikő, Székelyhon.ro

Székely Lovasok Székelyföldért
Háromszéken 170 kilométeres távot tesznek meg az augusztus 15-17. között zajló székelyföldi lovas váltó résztvevői – tájékoztatott Jakab Kevend-István huszárszázados, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület elnöke. Hozzátette: amióta a lovas hadviselések kora lejárt, nem ült ennyi székely egyszerre lóra. A staféta Székelyföld etnikai határai mentén halad majd Hargita és Kovászna megyében.
Jakab Kevend-István elmondta: rendezvény célja összefogni a székelyföldi lovas közösség minden ágában tevékenykedő magyar nemzeti érzelmű lovasokat, és körbevinni lóháton egy jelképes stafétát Székelyföld etnikai határai mentén. „Így kívánjuk megmutatni, hogy Székelyföld igenis létezik, volt és lesz, egységes és oszthatatlan, és mi székelyek, lovas nemzetként ragaszkodunk ősi földünkhöz és évezredes hagyományaikhoz és ezek védelmében képesek vagyunk összefogni minden körülmények között” – részletezte.
A stafétabotot ezúttal egy GPS-készülék és kis székely zászló helyettesíti, melyet egymásnak adnak át a kijelölt helyeken az egymást éjjel-nappal váltó lovasok. „A rendezvény erejéig összefogtak a Hargita és Kovászna megyei lovasok, akik ötszáz kilométeres távon járják körbe Székelyföldet. Jövőre azonban nagyon reméljük sikerül a Maros-mentét is körbejárnunk, hogy teljesebb legyen az utunk. Ha törik, ha szakad, jövőre beér a staféta oda is” – mutatott rá a háromszéki huszárszázados. Hangsúlyozta: ez egy civil kezdeményezés, mindenféle politikai hátszél nélkül.
A Székely Lovasok Székelyföldért elnevezésű lovasrendezvény háromszéki résztvevői hat civil egyesület tagjai: a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület, a Vargyasi Csillagkövetők, a Saggitis Siculorum Egyesület, a Háromszéki Lovas Egyesület, a Szentléleki Kassai Lovasíjász Iskola és a Torjai huszárok. A 170 kilométeres háromszéki távot hetven lovas teljesíti majd, akik már többször megtették az utat, „elpróbálták a lovaseseményt” ahogyan Jakab Kevend-István mondja.
A három napon át tartó lovagláson Kovászna megye határát szombaton érik el a lovasok, ahol a Vargyasi Csillagkövetők civil egyesület képviselői veszik át a stafétát a Hargita megyei lovasoktól és viszik azt Vargyason át Barót város Vargyas felőli bejáratáig.
A hagyományőrző tájékoztatása szerint a lovasesemény során csak nagyon ritkán haladnak főúton, a településekre sem mennek be, csak a bejáratig, hiszen az ajánlás szerint ügetve kell a ritmust tartani és az aszfalton ezt nem tanácsos tenni.
Ugyanakkor a staféta ünnepélyes fogadását több településen is megszervezik: Árkos, Sepsiszentgyörgy, Kökös, Szőrcse településeken nappal, Petőfalva, Imecsfalva, Gelence, Ozsdola, Nyújtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortán, Esztelnek, Bélafalva, Kézdiszentkereszt, Szentlélek, Torja községekben pedig fáklyafényben, az esti órákban.
„Mint általában a hagyományőrző és lovas események esetében történni szokott Háromszéken, a Székely Lovasok Székelyföldért esemény Kovászna Megye Tanácsának és az útvonalba eső települések önkormányzatainak támogatását élvezi” – szögezte le Jakab Kevend-István.
Szabó Enikő, Székelyhon.ro

Petíció az autonómiáért (Sepsiszentgyörgy)
Sepsiszentgyörgy is csatlakozott az autonómiapárti határozatokat elfogadó székelyföldi önkormányzatok mostanára negyedszázat meghaladó táborához, bár nem a korábban elindított formában, hanem petícióként fogadva el a különleges státussal majdan rendelkező területi egységhez való csatlakozás szándékát.
A tegnapi tanácsülés a kulturált vita jegyében zajlott, ugyan már az ülés elején egyik szociáldemokrata önkormányzati képviselő a „határozattervezet bizonyos intézkedésekről Sepsiszentgyörgy municípium polgárai jogos érdekei tiszteletben tartása céljából” megnevezésű előterjesztés visszavonását kérte, annak alkotmányellenességére, valamint a jegyzői ellenvéleményezésre hivatkozva, végül a tervezet utolsó napirendi pontként vitára és elfogadásra került. A tegnapi tanácsülés kezdetén Rodica Pârvan, a Szociáldemokrata Párt képviselője kérte a határozattervezet levételét a napirendről, de Antal Árpád polgármester tájékoztatta, a város jegyzőjének véleményezése csupán konzultatív jellegű, a tervezetet benyújtó Bálint József (MPP) meg ismertette, egy tervezetet csak az előterjesztő vonhat vissza, ő meg nem él ezzel a joggal. Bálint József közölte, ez a harmadik alkalom az évek során, hogy autonómiával kapcsolatos beadvány kezdeményezője, az első kettőt alkotmányossági okokra hivatkozva utasították el. De mit jelent az alkotmányosság, tette fel a kérdést, alkotmányos volt-e 1918. december 1-je, vagy alkotmányos volt-e az 1989-es romániai rendszerváltás? Az alkotmányt kellene igazítani az emberek igényéhez, hiszen a társadalom előbbvitelét a túlhaladott törvények módosításával lehet elérni, nem az igények elfojtásával – mondta Bálint József. A határozattervezet arról szól, hogy Sepsiszentgyörgy választott vezetői véleményüket nyilvánítsák ki arról, a város tartozzon-e az autonóm Székelyföldhöz, így hát nem is alkotmányos és nem is demokratikus, hogy már az ülés elején szociáldemokrata kollégája a véleménynyilvánítási szándékot próbálta megakadályozni – fejtette ki Bálint. Antal Árpád polgármester a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének kérését tolmácsolva javasolta, ne autonómiapárti határozatot hozzon a testület, hanem petíciót fogadjon el, melyet Románia kormányának, parlamentjének, a megye prefektusának, az Európa Tanácsnak, az ENSZ testületeinek küldenek el, a petíció lényege pedig, hogy Sepsiszentgyörgy is felszólítja a kormányt, hozza létre a különleges jogállású autonóm Székelyföld régiót. Azért is ajánlott a formai változtatás, ismertette a polgármester, mert a petíció elfogadásával demokratikus jogot gyakorol a testület, azt megtámadni nem lehet, azon túl pedig nemsokára a parlamentben az RMDSZ képviselői benyújtják az autonómiastatútumot, és akkor jó lesz látniuk a román pártok honatyáinak, hogy az önkormányzatok is támogatják kezdeményezésüket. Az ellenvélemények sorozatát Rodica Pârvan felszólalása nyitotta meg, a határozattervezet megnevezésére utalva úgy vélte, már megint a hátsó ajtón akarnak valamit becsempészni. Azon kívül a tervezetben leírtak közt nem találja meg az ő érdekeit – tette hozzá. Rámutatott, a beterjesztés alkotmányellenes, mert az alaptörvény szerint az önkormányzatoknak nem áll jogukban felszólítani a kormányt a területi átszervezésre, épp ezért nem szabadna beterjeszteni sem, de mert úgy véli, még ellenszavazatával is megszegné az alkotmányt, ezért nem fog részt venni a voksoláson – mondta. Felszólalására Antal Árpád válaszolt, kifejtve, a törvényeket, így az alkotmányt is emberek hozzák meg, az alaptörvény sem szentírás, hogy ne lehessen változtatni rajta. „Nem vagyunk egyformák, másként gondolkodunk, de nekünk, választott vezetőknek az a kötelességünk, hogy a félelem falait, a kommunizmusban felépített falakat leromboljuk. Akik nem ezt akarják, azok Ceauşescu álmát folytatják, aki úgy akart nemzetállamot létrehozni, hogy a zsidókat elüldözte, a németeket kiárusította, a magyarokat megpróbálta beolvasztani. Az országnak csak előnyére válik, ha itt marad a magyar közösség, és jól érzi magát szülőhazájában, a magyarság törvényes érdekei pedig egyáltalán nem sértik a román közösség érdekeit. Mi maradni akarunk, éppen ezért van szükségünk védelemre, és úgy véljük, a különleges jogállású régió biztosíthatja nekünk csak identitásunk, kultúránk, hagyományaink megmaradását. Ebben a kérdésben egyetlen kulcsszó van: a tolerancia” – fogalmazott a polgármester. A liberális Mădălin Guruianu kifejtette, hasznos bármiféle párbeszéd az autonómia kapcsán, de elege van abból, hogy az autonómia mindig csak választási kampányokban válik beszédtémává. Miként a Ceauşescu-féle „sokoldalúan fejlett társadalom” sem mond semmit számára, úgy az autonómia sem, míg el nem magyarázzák, érvekkel alá nem támasztják szükségességét – tette hozzá, felszólítva Bálint Józsefet, amennyiben valós párbeszédet akar, vonja vissza a határozattervezetet, különben – elfogadása esetén – „holnap már tépi a száját Vadim, hogy íme, mi történik Kovászna megyében”. Felemlítette Victor Ponta hétvégi nyergestetői látogatását is, annak a reményének adva hangot, hogy változás következik be a szociáldemokraták viszonyulásában, ezentúl ők is részt vesznek a magyar közösség ünnepein, miként a polgármester is a románok nemzeti ünnepén. Felszólalására előbb Antal Árpád válaszolt, elmondva, Ponta látogatása egyáltalán nem kötelezi a december 1-jéhez való viszonyulása megváltoztatására. „Mindig azt mondtam, és soha nem kerestem kibúvót: adják meg, amit Gyulafehérváron megígértek, és akkor én is részt veszek az ünnepükön” – mondta a polgármester. Bálint József arra hívta fel Guruianu figyelmét, az ellenkezés nem vezet párbeszédhez. A városi tanács másik szociáldemokrata képviselője, Palela Rădiţă szintén bejelentette, nem vesz részt a szavazáson, és felhívta a figyelmet, a törvénytelen tervezetek helyett azoknak kellene figyelmet szentelni, amelyek a nagyobb jóléthez vezetnének. Antal Árpád válaszában kifejtette, ez idáig az autonómia Európa-szerte jólétet eredményezett, a jelenlegi helyzet hátrányára példát is mondott: a 2014–2020-as időszakban a központi fejlesztési régió részeseként Kovászna, Hargita és Maros megye hatszázmillió eurótól esik el. Párttársa gondolatmenetét folytatva, Rodica Pârvan annak a véleményének adott hangot, a választók azt várják el választottjaiktól, hogy munkahelyeket teremtsenek, hogy a fiatalok ne menjenek Nyugatra a jobb megélhetés reményében. Ha fejlett gazdasággal rendelkeznénk, fel sem vetődne az autonómia kérdése – vélte a képviselő, aki értetlenségének is hangot adott: nem tudja felfogni, a magyarok miért érzik másodrangúaknak magukat Romániában. Válaszában Antal Árpád kifejtette, a fiatalok Nyugatra való távozása kelet-európai jelenség, ebben a régióban viszont – mert immár hetven esztendeje gazdasági bojkott alatt tartják – a románok és magyarok szociális gondjai egyformák, a magyarságot viszont nyomasztják az identitási problémái is. A hosszúra nyúlott vitát végül a szavazás zárta le, a négy román képviselő nem voksolt, az RMDSZ, az MPP és az EMNP jelen levő képviselői mindannyian a petíció elfogadása mellett szavaztak.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vissza az iskolapadba!
„Kezelni” kell az iskolai lemorzsolódást
Reintegrációt elősegítő nevelési-oktatási szolgáltatásokat nyújtó programot indítottak kedden a sepsiszentgyörgyi inkubátorházban. A projekt általános célkitűzése olyan szolgáltatások kidolgozása és végrehajtása, amelyek a kötelező oktatást be nem fejezett személyek oktatásba való visszatérését mozdítják elő.
A program azért rendkívül aktuális, mert Romániában az iskolából való kimaradás aránya 17,4 százalékos, ez csaknem 50 százalékkal több, mint az uniós átlag. A jelenség főleg vidéken aggasztó, az iskolából való kimaradás a gyerekek több mint felét érinti, ám a roma lakosság körében minden öt gyerekből csak egy marad az oktatási rendszerben.
Grüman Róbert, a megyei tanács ifjúsági bizottságának elnöke fontosnak nevezte, hogy az ifjúsági szervezetek megtanultak pályázni. A programot lebonyolító Junior Business Club „túllépett” a megyei tanácson, és viszonylag nagy EU-s pénzeket „mer” megcélozni. Lavinia Berta projektmenedzser reményét fejezte ki, hogy további „elkallódott” személyeket azonosítanak.
A 7,7 millió lej értékű programból 325 Kovászna megyei, valamint összesen 120 Botoșani, Neamț és Vráncsa megyei személy részesül szakmai tanácsadó szolgáltatásban, valamint negyven tanárt is kiképeznek, hogy a reintegrációt segítsék.
E. A., Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Macovei a székelyföldi románokat félti
Monica Macovei európai parlamenti képviselő szerint Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, de ugyanez nem mondható el a székelyföldi románok esetében.
A Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusa csütörtökön az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban az autonómiatörekvések kapcsán úgy vélekedett, a kisebbségek „teljes körű jogokat" élveznek Romániában.
„Bármennyire panaszkodnak az RMDSZ politikusai, ez így van. Hargita és Kovászna megyében azonban nem tartják tiszteletben a románok jogait. Én jártam ott, és tapasztaltam, hogy egy vállalkozó nem alkalmaz valakit, ha román. Erről senki nem beszél" – jelentette ki az államfői tisztséget függetlenként megpályázó volt igazságügy-miniszter.
Macovei elismerte, egy régió függetlenségének szorgalmazása beletartozik a szabad véleménynyilvánításba, ezzel azonban szerinte nem szabad megsérteni másokat.
Krónika (Kolozsvár)

Nyergestetői beszédéért támadja Pontát egyik ellenjelöltje
A székelyföldi nyergestetői csata évfordulóján a minap mondott beszédéért támadta Victor Ponta miniszterelnököt kedden Cristian Diaconescu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje. Diaconescu a határon túli román közösségek vezetői számára szervezett Marosfői Nyári Egyetemen tartott előadásában „egyes politikusok tudatlanságáról, hiányos műveltségéről" beszélt Victor Ponta nyergestetői beszédére utalva. Hiányolta a beszédből az 1848-49-es szabadságharcban „a földdel egyenlővé tett román templomok és falvak" említését.
A Traian Basescu leköszönő államfő bizalmát élvező elnökjelölt azt is kifogásolta, hogy a megemlékezésen rezesbanda játszotta a magyar himnuszt, és felvételről, hiányos változatban játszották le a román himnuszt. „Ha ezt a román állam képviselőjeként elfogadja valaki, annak vagy kulturális vagy még súlyosabb problémái vannak" – jelentette ki Diaconescu.
Úgy vélte, a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében jelenleg is korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát, s a térségben ugyanúgy sikeres „a román küldetés elleni manipuláció és propaganda", mint a határon túli román közösségekben. „Az itteni románok a saját hazájukban érzik kisebbséginek magukat, mint önök" – hangoztatta a határon túli románok képviselői előtt Cristian Diaconescu.
A Marosfői Nyári Egyetem második napján a székelyföldi településsel szomszédos hegyre 150 méteres román zászlót feszített ki egy civil szervezet annak a kifejezésére, hogy a román fiatalok Románia és Moldova egyesülését akarják.
Diaconescu kijelentette, semmi nem állhat Románia és Moldova egyesülése útjába. „Nem élhet hosszú ideig megosztottan egy nép, ez nem természetes egy nemzet fejlődése számára" – tette hozzá az elnökjelölt.
A nyergestetői csata évfordulóján augusztus 3-án tartott megemlékezésen Victor Ponta miniszterelnök, a kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje az önfeláldozó székely csapatok hősiességét méltatta. Elismerését fejezte ki amiatt, hogy Nyergestető hősei olyan ideálokért adták életüket, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára. Ezek sorában a szabadságot és az önrendelkezés jogát külön is megemlítette.
Romániában novemberben tartanak államfőválasztást, amelynek kampányában – a jelek szerint – a kisebbségi témák is szerepelnek.
MTI, Erdély.ma