Tőkés nagyon kemény üzenetet küldött a román elitnek
A kisebbségi politikában csak a nyers erő számít; nem lehet gyáván, vagy engedékenyen eredményt elérni, ezért sürgettem határozottabb anyaországi fellépést Tusnádfürdőn – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Népszabadságnak. Beszélt magyar összefogásról, és arról is, hogy Bukarestnek szakítania kell az évszázados nagyromán sovinizmussal.
Tőkés az interjúban elmondta: erő felmutatása nélkül nem lehet Erdélyben politizálni. Az önfeladás korszakának véget kell vetni: túl sokszor csapták már be az erdélyi magyar politikusokat román kollégáik, és túl sok egyoldalú gesztust tettek már a romániai magyarság képviselői, és Budapest is a szocialista kormányzat alatt románoknak. Szerencsére elkezdődött valami változás: az európai parlamenti képviselő kitért arra, hogy a kormány végre határozottabban kiáll a határon túli magyarság mellett, mint a szocialisták idejében, és hogy a Fidesz is támogatja a döcögve, de lassan talán révbe érő erdélyi magyar összefogást. Basescu színjátéka
El volt döntve, hogy belekötnek majd valamibe – kommentálta a Bálványosi Szabadegyetemen történteket Tőkés. Mint ismert, az EMNT elnöke a tusnádfürdői rendezvényen felvetette: Magyarország vállalhatna védhatalmi státust Erdély fölött, ahogy Ausztria tette Dél-Tirol fölött. Tőkés Orbán Viktor beszéde után ismertette ezt az elképzelését, a magyar miniszterelnök akkor még úgy vélte, hogy a magyar és román kormány viszonya „alakulófélben van”, Traian Basescuval pedig „nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk”.
Tőkés kifejtette: a román államelnök sokáig megértő arcát mutatta a magyarok felé, akik Erdélyben „ki vannak éhezve arra, hogy emberszámba vegyék őket”. Ennek azonban kizárólag politikai célja volt: a magyarok szavazataival került hatalomra, majd a magyarok passzivitásával tarthatta meg azt. Azonban mióta a politikai süllyesztő közelébe került, ő is elővette a magyar kártyát – erre következtettek politikai elemzők is.
Magyarellenes a román politikai elit
A román államelnök a tusványosi események után „pofátlannak” nevezte a magyarországi politikusokat, Tusnádfürdő betiltását, és Tőkés román állampolgárságától, valamint állami kitüntetésétől való megfosztását is javasolta – ez utóbbival egyébként Victor Ponta miniszterelnök is egyetértett.
Tőkés az interjúban ezekre annyit reagált: nem kitüntetésekért szálltak harcba a kommunista diktatúrával a nyolcvanas években, ha az ezért járó Románia Csillaga kitüntetését elveszik, az a román politikusokat minősíti.
Tőkés elmondta: Basescu és Ponta éppúgy magyarellenes, ahogy a szenátus elnöke is az; és az államelnökhöz hasonlóan bármelyikük kész elővenni a magyar kártyát, ha érdeke úgy kívánja. Ebben nincs különbség a politikai oldalak között, bár a probléma sokkal régebbi és mélyebb gyökerű a napi politikai csörtéknél. A román és a magyar félnek is van szerepe abban, hogy idáig jutottak a két ország közötti kapcsolatok, de a majd' évszázados erőszakos román nagynemzeti politikához képest mi legfeljebb napi hibákat követhetünk el – tette hozzá a püspök.
Ne bántsd a magyart!
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Bukarestnek be kell fejeznie Erdély elrománosítását, ha jobb viszonyra akar törekedni Magyarországgal. Románia kilencven éve dolgozik az erdélyi magyarság elsorvasztásán, beolvasztásán, folyamatosan fokozott kisebbségi helyzetbe szorítják és hátrányosan megkülönböztetik a magyarokat. Romániának abba kell hagynia a történelmi sérelmekre való hivatkozást is, és bocsánatot kell kérniük a magyaroktól az azóta elkövetett bűnökért: „ami Trianon előtt történt, az történelem, ami pedig Trianon óta történik, az folyamatos jelen” – foglalta össze Tőkés. A püspök elmondta azt is, hogy nincs alapja a román félelmeknek: az erdélyi magyarok lojálisak a román államhoz, és Budapestnek sincsenek revíziós törekvései. Tehát Erdéllyel kapcsolatban a magyaroknak nincsenek mögöttes szándékai, pusztán a jogaikat és önrendelkezésüket akarják kivívni. Jól áll nekik az ellenzékiség
A püspök kitért az RMDSZ-szel való viszonyára is: szerinte az RMDSZ csúcsvezetősége nem hajlandó felismerni, hogy már nem ők az erdélyi magyarság egyedüli képviselői; ha a párt le tud mondani egyeduralmi törekvéseiről, a romániai magyarság méltó képviselethez juthat az EP-választások által Brüsszelben is. Amire még szüksége lenne a romániai magyar pártnak, az egy szemléletváltás: Tőkés szerint nem szabad csak a román kormánytól – és az abban esetleg betölthető kormányzati pozícióktól – várni a változásokat. „ne Bukarest felől nézzük a világot, hanem Erdély felől nézzük Bukarestet, Budapestet és Brüsszelt.”
Még mindig vannak ellentétek, de az egyeztetéseknek, nyílt vitáknak köszönhetően a helyzet folyamatosan javul. Tőkés kifejezetten jónak értékelte az RMDSZ regionalizációval kapcsolatos politikáját. A pártból a „lehető legjobbat hozza ki az ellenzéki állapot”, közelebb kerültek az emberekhez, és ez megteremtette a lehetőséget az együttműködésre – tette hozzá. A régióátszervezés elleni nagy, októberi demonstráción már minden nagyobb erdélyi magyar politikai formáció együtt fog menetelni.
Újabb régiósítási tervek
Időközben kiderült, a három székelyföldi megye (Maros, Hargita és Kovászna) Brassó megyével alkotna közös fejlesztési régiót a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) legújabb elképzelései szerint. A román hírtelevíziók és hírügynökségek úgy tudják: a PSD vezetői támogatnák, hogy a jelenleg hat megyét magába foglaló központi fejlesztési régió két legnagyobb városát, Brassót és Nagyszebent különválasszák, s két kisebb fejlesztési régióba sorolják. A tengerparti tanácskozáson részt vevő Victor Ponta pártelnök-kormányfő úgy nyilatkozott, nem kell megvárni, amíg a jövőre esedékes alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy közigazgatási régiók alakuljanak: a kormánytöbbség már idén ősszel növelheti a létező fejlesztési régiók számát. VZ, mno.hu
Erdély.ma

Pontáék Brassóhoz csatolnák a Székelyföldet
Nem vár a román kormány az ország közigazgatási újrafelosztásával a jövő évre halasztott alkotmánymódosításig, hanem még idén ősszel megvalósítja a régióátszervezést.
Victor Ponta miniszterelnök az általa irányított Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsának pénteki ülésén bejelentette: a bukaresti parlament őszi ülésszakán előterjesztik a közigazgatási átszervezésről szóló törvénytervezetet. „Számunkra idén ebben az évben a dezcentralizáció megvalósítása jelenti a fő politikai, kormányzati és parlamenti prioritást" – szögezte le Konstancán Ponta, hozzátéve, 2014 januárjáig eldöntik azt is, mely intézmények kerülnek át a régiók és a helyi önkormányzatok hatáskörébe.
Bár a miniszterelnök részletekbe nem bocsátkozott, a Hotnews hírportál PSD-s forrásokból úgy értesült, hogy az eddigi elképzeléssel ellentétben nem nyolc, hanem tíz nagy régióra osztanák fel az országot. A román kormánykoalíciót alkotó szociáldemokrata és liberális alakulat helyi erős emberei érdekeit kielégítendő a jelenleg hat megyét magába foglaló központi fejlesztési régió két legnagyobb városát, Brassót és Nagyszebent különválasztanák, s két kisebb fejlesztési régióba sorolnák.
Ennek megfelelően a 82 százalékos arányban magyarok lakta Hargita, Maros (a magyarok számaránya 40 százalék) és Kovászna megye (74 százalék) a dél-erdélyi Brassó megyével alkotna egy régiót, ahol 7,2 százalékos arányban élnek magyarok. Ezáltal a létrehozandó közigazgatási egységben negyven százalékos lenne a magyarok aránya.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Brassó, a kisebbik rossz
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Victor Ponta miniszterelnök által a hétvégén bejelentett közigazgatási átszervezés kapcsán leszögezte: az RMDSZ továbbra is ragaszkodik a 16 régiós átszervezési tervéhez.
"A törvénytervezetünket már benyújtottuk, és az új parlamenti idényben meg kell győznünk a román tárgyalófeleket, hogy a kisebb, hatékonyabb működésű régió nem csak a magyar emberek érdeke, hanem a románoké is" – nyilatkozta Kelemen Hunor. Úgy véli, biztosnak tűnik, hogy az idén már nem kerül sor a régióátszervezésre.
Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője szerint a kormány nincs szakmailag felkészülve az átszervezésre. "A kormány szándékait elsősorban az irányítja, hogy a helyi kiskirályok érdekeit kiszolgálja, ezért választanák külön a központi fejlesztési régió két nagyvárosát, hogy a szebeni polgármester Klaus Johannis, és a liberális párti Brassó megyei tanácselnök Aristotel Căncescu is jól járjon – kommentálta lapunknak az új átszervezési tervet Csutak. – Úgy gondolom, ez a változat sem segíti a székely megyéket. A szászok által épített Brassó és Szeben megyékben nincs semmi közös a székely megyékkel, viszont Fehér megyének a jelenlegi központi fejlesztési régiót alkotó megyék egyikéhez sincs köze."
Csutak szerint Brassó valójában a kisebb rossz, mint Gyulafehérvár, hiszen Gyulafehérvár már nem a római-katolikus érsekséget jelenti a magyarságnak, hanem "éppen nagyon erős magyarellenes üzenete van: 1918. december 1, Avram Iancu." "Gyulafehérvár a központi fejlesztési régió központjaként beteljesítette magyarellenes szerepét: visszafogta a székely megyék fejlődését, felhozta Fehér megyét Szeben mellé, Maros megyét lenyomta szinte Hargita és Kovászna megyék szintjére" – magyarázta Csutak István.
Hasonlóképpen vélekedik Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke, aki a Krónikának elmondta, a központi régióban gazdasági szempontból Maros, Kovászna és Hargita megyék működnek egyformán, Brassó és Szeben egy szinten áll, viszont Fehér és a székely megyék között nincs egyetlen közös pont sem. "Még egy kis idő eltelik és a miniszterelnök is rájön, hogy jobb ésszel gondolkodni, mint zsigerből rosszul dönteni, hogy az átszervezés előtt meg kell nézni a gazdasági mutatókat, és figyelembe kell venni az Európai Unió ajánlásait, miszerint egy fejlesztési régióban a közös gazdasági, kulturális, történelmi és földrajzi paraméterek kell érvényesüljenek" – mondta a háromszéki politikus.
Tamás Sándor hangsúlyozta, az RMDSZ ragaszkodik a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régióhoz, amelynek Marosvásárhely kell legyen a központja. Hasonlóképpen kitartanak a Bihar, Szilágy és Szatmár régió mellett is, ott azonban annyival könnyebb, mivel az ott élő románok is ezt a változatot támogatják. "Remélem Victor Ponta belátja az érveink jogosságát és elfogadja az RMDSZ által javasolt átszervezési formát" – mondta Tamás.
Cseke: Várad elpusztul Kolozsvár mellett
Cseke Attila Bihar megyei parlamenti képviselő erőteljesebb lobbizást vár a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két országos alelnökétől, Cornel Popa Bihar megyei tanácselnöktől és Ilie Bolojan nagyváradi polgármestertől azért, hogy Nagyvárad régióközponttá váljon. Az RMDSZ-es honatya ezt vasárnap fogalmazta meg, miután Victor Ponta miniszterelnök hétvégén ismertette legújabb elképzeléseit a fejlesztés régiókról, és az alapján úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis polgármester elérte célját és Nagyszeben központ lehet, Konstanca is külön régiót "kaphat", de még a Galacnál vagy Brăilánál gazdaságilag fejletlenebb Focşani is központtá avanzsálhat a jövőben.
"Úgy látszik, csak az észak-nyugati régiót nem akarják megbolygatni, az úgy van jól ahogy van, Bihar megye pedig el kell pusztuljon Kolozsvár irányítása alatt" – mondta ironikusan Cseke, aki ismét leszögezte: Bihar megye nem lehet azonos fejlesztési vagy közigazgatási régióban Kolozs megyével, Nagyváradnak pedig központnak kell lennie. "Mindegy hogy a térséget, hogyan fogják hívni, ez nem etnikai kérdés, szakmai érvekkel alátámasztott elvárás" – jelentette ki a képviselő, emlékeztetve arra, hogy januárban, az összes parlamenti párt helyi képviselője szignózta az erre vonatkozó közös álláspontjukat, amelyet azonban a kormány – a helyi PNL-sek bukaresti lobbizásának hiányában – nem vett figyelembe.
Szándékuk megerősítésére, egy-két hét múlva aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hiszen, ahogyan azt Cseke a Krónikának elmondta: a fejlesztési régiók létrehozása uniós követelmény, a közigazgatási felosztást viszont nem várja el Brüsszel, de a most szervezendő régiók biztosan nem fognak változni az elkövetkezendő években. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Ponta látszólag a deszcentralizációt sürgeti, gyakorlatban épp annak az ellenkezője történik.
"Előbb a közpénzek igazgatóságát vitték el Váradról Kolozsvárra, ugyanezt akarják a mentőszolgálattal, és most még a vámhivatal központját is oda helyezik át, amiben aztán már végkép nem látok semmi logikát, hiszen Várad van a határ mellett. Miközben ma el tudsz intézni egy hivatalos ügyet Nagyváradon, addig holnap már Kolozsvárra kell utazz. Az én értelmezetemben ez központosítás, az RMDSZ pedig ilyesmivel nem ért egyet" – fogalmazta meg Cseke.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Tiszta beszéd
Tőkés László, az RMDSZ Európai Parlamenti képviselője részére, Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Jobbik tagja részére
Tisztelt Uraim,
kedves László és Zsolt!
Ti mindketten gyakorló politikusok vagytok. Én – noha Fidesz-alapító vagyok – soha nem voltam politikus, újságíró vagyok. Hosszú ideig az értékközösségen nyugvó barátság kötött össze veletek. 2009-ig ott és akkor segítettem Nektek, amikor csak tudtam. Önzetlenül, barátságból, meggyőződésből. 2009-es pálfordulásotok óta bántani nem akartalak benneteket, ezért inkább nem írtam rólatok semmit. Hallgattam, bár a gombóc egyre nőtt a torkomban.
Nos, a barátságnak, a tapintatnak és a kényszerű hallgatásnak is vannak azonban határai.
A magyar kormány elleni fellépésében, a gyűlöletkeltésben és alpári demagógiában a Jobbik versenyt fut a magyarországi balliberális bandával. Ennek ellenére az Erdélyi Magyar Néppárt vezető tisztségviselői szószéket biztosítanak a Jobbiknak az EMI-táborban. Lelkük rajta. Ám legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor arról beszélt, hogy a Jobbik visszahozta a tiszta beszédet a magyar politikába. Elgondolkodtató. Különösen annak tükrében, hogy ezt megelőzően alig egy héttel Toró T. Tibor még Orbán Viktor mellett ült Tusnádon, a pulpituson, és úgy húzódott Orbán mellé, nehogy valahogy le találjon maradni egyetlen fényképről is. Akkor most hol a tiszta beszéd, Uraim?
Ha még emlékeztek, 2004-ben a Ti érdeketekben nyílt levéllel és tiszta beszéddel fordultam Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Oly annyira, hogy a román állam terroristának nyilvánított, és kitiltott Erdélyből. Toró T. Tibor eközben Markó Bélával fényképezkedett a tulipános kampányesernyő alatt. Akkor és ott „elfért”, „odafért” az alá az ernyő alá, demonstrálandó, hogy csak az RMDSZ-en belül van élet. Legitimizálta ezzel mindazt, ami ellen nagyon sokan küzdöttek azok közül, akik már 2002 után tudták, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Sőt: becsületes politikai élet csak azon kívül van.
Nos, ez a Toró T. Tibor 2013-ban arról mesél az erdélyi magyar ifjaknak, hogy a Jobbik hozta vissza a tiszta beszédet a magyar politikába. Mondja ezt arról a Jobbikról, amelynek az elmúlt években a legfőbb nemzetpolitikusa Szegedi Csanád volt.
Apropó Toró T. Tibor: lehet, hogy – miként Borbély Zsolt Attila méltatja – Tibor rendes tömbházlakó, csak ahhoz, hogy jó politikus is legyen, kellene még néhány erény. Egyetlen példa hirtelen: a tragikus – és előre látható – december 5-i népszavazásos tudathasadás nem lett volna Patrubány nélkül, Patrubányból pedig Toró és barátai – többek között Te is, kedves Borbély Zsolt Attila – csináltak elnököt a Magyarok Világszövetségében. Toró T. Tibornak elévülhetetlen szerepe volt abban is, hogy Te, kedves László, 2009-ben paktumot kötöttél Markó Bélával, 2007-ben függetlenként elnyert európai parlamenti mandátumodat felcserélted az RMDSZ-lista első helyével, mosolyogtál Markóval az óriásplakátokon, kedélyes kampánysúlyemelést folytattál a neptunista Borbély Lászlóval, aztán elmentél RMDSZ-képviselőként Brüsszelbe, magad után hagyva az erdélyi nemzeti oldalon a megrökönyödést és tudathasadást. Képzeld el, László, mi lett volna, ha Márton Áron vagy Mindszenty József „plurális egységre” lépett volna Ceausescuval vagy Rákosival, vagy mi lett volna, ha 2008-ban például Orbán Viktor „nemzeti összefogásra” lépett volna Gyurcsánnyal.
Hasonló lett volna, mint amit Te okoztál 2009-ben Erdélyben.
Mert, kedves László, túl sok a véletlen. Markó 1993-ban úgy lesz RMDSZ- elnök, hogy te visszalépsz a javára.
Miközben az RMDSZ erdélyi magyar ellenzéke 2002 és 2010 között vért izzadt a változásért, Toró T. Tibor 2008-ig az RMDSZ-ben csücsült, majd utána – a Ti szerepvállalásotokkal – csinált egy törpepártot, meghasította az erdélyi ellenzéki szavazóbázist, és ezáltal megerősítette az RMDSZ-t, és nagyon várja, hogy az első kanyarban ismét „plurális egységre” lépjen vele. Nyilván ez is véletlen.
Egyébként valaki szóljon már Toró T. Tibornak, hogy az EMNP nevű törpepárt után ne térjenek át a törpeerőmű-bizniszre, mert az végleg tönkreteszi a székely tájakat. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyik Kolozs megyei képviselője pesti barátaival együtt üzletileg érdekelt a Vargyas patakját megnyomorító törpevízerőműben, és hasonlóak készülnek a Homoród patakára meg a Tatros vizére is. Az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi képviselői megszavazták, hogy a hírhedt RMDSZ-szenátor, Verestóy Attila sógora „biomassza”-erőművet építsen Szejkefürdőn, Orbán Balázs sírhelyétől alig ezer méternyire. Amúgy az erdélyi törpevízerőművek mögött Világi Oszkár vigyorog a Felvidékről. Bugár Béla háta mögül. Hát, tényleg minden mindennel összefügg? Tényleg nincs két magyar világ, csak egy magyar világ van. Mi ezt hirdetjük húsz éve – csak nem egészen így képzeltük el… S természetesen elmondhatjuk, hogy mindez szintúgy puszta véletlen.
Nos, kedves László és Zsolt, talán mindezek okán érthető, hogy miért fogalmaztam kissé indulatosabban Toró. T. Tibor kapcsán.
Ami pedig a védhatalom tusnádfürdői emlegetését illeti, kedves László, az bizony öncélú felelőtlenség volt a részedről. Én eddig azt hittem, a barátja akarsz lenni Orbán Viktornak, és nem az ellensége.
Te politikus vagy, pontosan tudod, milyen erők részéről milyen vesszőfutásnak van kitéve Magyarország, milyen célkereszteket rajzoltak már Orbán Viktor szívére és homlokára. Alig várják az ürügyet, hogy elmondhassák Orbán Viktorról, ő „a térség stabilitásának egyes számú veszélyeztetője” , hogy „szélsőséges nacionalista, pánhungarista” stb. Erre Te Tusnádfürdőn – kilenc hónappal a magyarországi választások előtt – kedélyesen hozzá fordulsz, és mintha egy pohár pálinkát kérnél, úgy kérsz tőle védhatalmat. Teszed mindezt úgy, hogy pontosan tudod, a védhatalomhoz gazdasági erő s egyéb erő is kell, és azt is pontosan tudod, a balliberális politika által súlyosan eladósított Magyarországnak jelenleg nincs megfelelő gazdasági ereje. S egyéb ereje sem. Tehát pontosan tudod, hogy amit kérsz, az teljesíthetetlen, azt is pontosan tudnod kell, hogy kéréseddel voltaképpen azok érdekét szolgálod, akik Orbán Viktor bukásában érdekeltek, de Te mégis megteszed. S nehogy azt gondold, László, hogy én valami szándékos rosszindulatot tételezek fel rólad. Szó sincs erről. Te nekem az a menyői hős maradsz, aki kihúzta Ceausescu lába alól a talajt. De értsétek meg, hogy kezdődik a kampány, kezdődik a harc, kezdődik az eddig talán soha nem látott aljasságok sorozata. Hát akkor legalább mi beszéljünk egyenesen és tisztán, egymás szemébe nézve, és ne tegyünk úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Szóval, itt és most, erről ennyit, kedves László és Zsolt.
(P. S.: S te, kedves Zsolt, aki a Jobbik tagja vagy, olvasd már el egyszer, miket szoktak írni a Kurucinfón akár Tőkésről, akár Böjte Csabáról, s egyébként bárkiről. Az talán segít eligazodni a tiszta beszédek világában. S egymás tépése helyett ajánlok egy témát: Hargita és Kovászna megyében évente összesen ötszázezer tonna fát termelnek ki. A háromszéki osztrák üzem évi hatszázezer tonnát fog felvásárolni, miközben az RMDSZ-es Bunta-féle szejkei erőmű évi százezer tonnát fog a biomasszaüzemében elégetni. Ha mindez megvalósul, a székely háztartások a fa jelenlegi árának a három-négyszeresét fogják fizetni, és faipari kisvállalkozások százai fognak tönkremenni. A székelyföldi tájjal együtt. Ez ellen érdemes lenne fellépni. Lászlónak úgy, mint RMDSZ-képviselőnek, neked úgy, mint a tiszta beszédek apostolának.)
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap

„Levizsgáztak" a pótérettségizők
Csupán az idei pótérettségire jelentkező végzősök 20,36 százalékának sikerült átmenő jegyet szereznie az oktatási minisztérium óvások előtti adatai szerint. Az illetékeseket nem lepték meg a gyenge eredmények, lapunknak úgy nyilatkoztak, várható volt, hogy a nyáron megbukottaknak nem sikerül megfelelően felkészülni az őszi megmérettetésre.
A pótérettségire jelentkezett 72.462 végző közül 14.751 kaphat diplomát, többségük hatosnál nagyobb jegyet szerzett, tízest azonban senki sem érdemelt. Több mint 300 végzőst ki kellett zárni puskázás miatt. Országos szinten Arad megyében volt a legnagyobb az átmenési arány, itt a vizsgázók 35,9 százaléka vette sikeresen az akadályt, míg Ilfov megyében csupán 9,8 százalékuk szerzett diplomát.
Az idei pótérettségi eredményei a tavalyinál is gyengébbek, akkor a vizsgázók 25,49 százaléka érdemelte ki az érettségi oklevelet. Az óvásokat ma és holnap bírálják el a vizsgabizottságok, a végleges eredményeket szeptember 5-én függesztik ki.
Reálisak az eredmények
„Ezek a reális eredmények. Túl rövid volt az idő, két hónap alatt nem lehet négyévnyi tananyagot megtanulni. Azoknak segíthetett a pótvizsga, akiknek csak kisebb hiányosságokat kellett pótolniuk, vagy valamilyen ok miatt hiányoztak a nyári vizsgáról" – értékelte a Krónikának az idei eredményeket Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
A partiumi megyében a tavalyihoz képest idén gyengébb volt a sikeresen pótérettségizők aránya, a részvevők 24,25 százaléka vizsgázott sikerrel, miközben 2012-ben ez az arány 30 százalék körüli volt. A mintegy 2400 pótérettségiző eredményeit iskolákra lebontva még nem tették közzé, azonban az érmihályfalvi mezőgazdasági kollégium vagy a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzőseinek többsége második nekifutásra is megbukott.
Szatmár megyében az országos átlaghoz hasonló eredmények születtek a pótérettségin: a vizsgázók 21 százaléka ment át. Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére elmondta: nincs meglepve az eredmények láttán, hisz előre borítékolható volt, hogy aki nem ment át nyáron, nehezen tudja behozni a lemaradást. „Ez mentalitás kérdése, sajnos, sokan nem veszik komolyan az érettségit – fejtette ki. – Aki négy éven át folyamatosan dolgozott, tanult, annak sikerült a záróvizsga, aki nem igyekezett, annak nem".
Szász Piroska szerint nem kellene erőltetni az érettségit olyanok esetén, akik nem akarnak tanulni – előttük ott a lehetőség, hogy szakiskolát végezzenek. Az eredmények kapcsán hozzátette: csalóka a 20 százalék körüli átlag, mivel a szakközépiskolák nagyon gyenge eredményei rontják a statisztikát, a gimnáziumokban ugyanis kimondottan jól szerepeltek az idei tizenkettedikesek.
Nem szerencsejáték
Kovászna és Hargita megyékben meghaladta a 25 százalékot a sikeresen pótérettségizők aránya, utóbbi megyében a tavalyhoz képest sikerült 3 százalékpontnyit javítani. Bertolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő is úgy vélekedett, hogy az eredmények a valós helyzetet, a diákok reális tudását tükrözik. Elmondta, a pótérettségin általában nem várnak csodát, hiszen erre azok a diákok iratkoznak be, akik nyáron már elbuktak, vagy pótvizsgáztak.
„A diákoknak meg kell érteniük, hogy ez nem szerencsejáték, nem május-júniusban kell felébredni, hogy következik az érettségi, már kilencedik osztálytól következetesen készülni kell rá. Sok a tananyag, nem könnyű a vizsga, nem is várunk el mindenkitől maximális teljesítményt, azonban egy kis szorgalommal meg lehet szerezni az érettségi oklevelet" – vélekedik Bertolf Hedvig.
A főtanfelügyelő arra bíztatja a sikertelenül vizsgázókat, hogy iratkozzanak be posztlíceumba, keressenek szakmát, vagy készüljenek fel megfelelően a jövőre tartandó megmérettetésre. Hargita megyében 1195-en végzős jelent meg az őszi érettségin, közülük 309-en szerezték meg az érettségi oklevelet, 25,86 százalék.
Román nyelv és irodalomból voltak a leggyengébbek az eredmények, csupán 48,75 százalék kapott átmenő jegyet, míg matematikából 62,55 százalék, a többi tantárgyból 90 százalék feletti volt az átmenési arány. Bár tantárgyanként elérték az átmenőt, a gyenge osztályzatok miatt a vizsgázók többsége nem érte el az érettségi oklevél megszerzéséhez szükséges hatos általánost.
Kovászna megyében a fellebbezések előtt a pótérettségizők 25,45 század százaléka kapott átmenő jegyet, tájékoztatott Farkas Csaba, a pótérettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő. A székelyföldi megyében a sepsiszentgyörgyi Constantin Brâncuşi Gimnázium végzősei szerepeltek a leggyengébben, a 49 végzős közül csupán hárman vizsgáztak sikeresen, az átmenési arány 7,32 százalékos volt. A háromszéki pótérettségizők zöme, 352 végzős román nyelv és irodalomból bukott meg, a másik nehéznek bizonyuló tantárgy a matematika volt, ebből 223-an nem szerezték meg az átmenő jegyet.
Gyenge eredmények születtek a többi erdélyi megyében is, az óvások elbírálása előtt Maros megyében a pótérettségin részt vett végzősök 22,26 százaléka vizsgázott sikeresen. Ştefan Someşan megyei főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, mint rámutatott, egyetlen olyan iskola sem volt, ahol valaki ne szerezte volna meg az átmenő jegyet. Követendő példaként a marosvásárhelyi Református Kollégiumot említette, ahol száz százalékos volt az átmenési arány.
Szilágy megyében az országos átlagnál nagyobb, 25,56 százalékos volt az átmenési arány, míg Temes megyében a tavalyi 24 százalékos arányon is sikerült javítani, idén a pótérettségizők 27 százaléka vizsgázott sikeresen. Azonban a bánsági megyében három olyan vidéki iskola is volt, ahol senkinek nem sikerült megszereznie az átmenő jegyet.
Câmpeanu: nem használ a diploma
Nem használ semmire a „diplomavadászat", jelentette ki Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének hétvégi nyári egyetemén arra buzdítva a fiatalokat, hogy az oklevelek halmozása helyett összpontosítsanak a szakmai gyakorlatra. A tárcavezető arra kérte a fiatalokat, hogy „ne tömjék tele táskájukat egyetemi és magiszteri diplomákkal", hiszen ez nem használ semmire, helyette inkább próbálják meg gyakorlatban elmélyíteni az iskolapadban szerzett ismereteiket. Rámutatott, Romániában számos iparágban hiányzik a szakképzett munkaerő, miközben a humán területeken a túljelentkezés miatt romlott az oktatás színvonala.
A tárcavezető a konstancai rendezvényen kérdésre válaszolva elmondta, amennyiben a szakmai gyakorlat lejártakor lenne képességvizsga, akkor ez beszámítana a ledolgozott munkaidőbe. Rámutatott, jelenleg az egyetemisták csupán bizonylatok után szaladgálnak, igazolandó, hogy részt vettek a szakmai gyakorlaton, ezt azonban egyetlen alkalmazó sem fogja elismerni, hiába garantálná jogszabály.
Krónika (Kolozsvár)

Akik a képernyő elé várják a magyar nézőket
A nyáron lezajlott versenyvizsgák után szeptember elsejétől megkapták három évre szóló kinevezésüket a Román Televízió (TVR) bukaresti, kolozsvári és marosvásárhelyi magyar szerkesztőségének vezetői. Mosoni Emőkét, Pákai Enikőt és Fekete Hajnalt a műsorrácsról és a magyar adással kapcsolatos terveikről kérdeztük.
Lépésenként újítanak Bukarestben
Mosoni Emőke tájékoztatása szerint a TVR bukaresti magyar adása már februártól heti másfél órával bővült. Ezt részint az tette lehetővé, hogy az átszervezés következtében megszüntették a TVR Culturalt, meg a TVR Infót. „A tavalyhoz képest tehát a TVR 1-en minden kedden fél órával hosszabb, azaz másfél órás az adás, és újabban csütörtökönként is van 1 órányi magyar adás az egyes csatornán” – magyarázta a maszol.ro-nak.
A műsorokról elmondta: a keddi adás a kultúráé, színház, vallás, film, irodalom, képzőművészet, zene kap helyet benne. A csütörtöki, a „Csütörtöktől csütörtökig” magazinműsor, amely a hét eseményeiből, történéseiből tallóz, és egy-két témáról az abban illetékes meghívottal beszélget Sz. Gödri Ildikó. Ez a műsor előre is tekint: a Kalendárium heti program-kínálattal jelentkezik. A csütörtöki adás egyben a fiatal tehetségek bemutatását is felvállalta. A hétfő hagyományosan politikai és közéleti témákat taglal, a TVR2-es csütörtök, illetve péntek pedig a kultúráé, illetve a szabadidőé.
Mosoni tájékoztatása szerint az őszi műsorrács tartalmaz új rovatokat is, ezeknek a sugárzását márciustól már elkezdték. Így pl. az Útilapu című természetjáró rovat, vagy az aktuális közéleti riportokat magában foglaló Helyzetkép, továbbá az S.K. – Saját kezűleg című dekorációs rovat tartoznak az újdonságok közé.
„Én úgy képzelem el, hogy lépésenként újítanánk. Sokat beszélgettünk a kollégákkal, hogy mi az, ami hiányzik, mi az, ami esetleg pluszban van. Teljesen világos, hogy minekünk el kell mozdulni az elemző műsorok felé. Gyakran van adásunk, az igaz, de az nem alkalmas az aktuális puszta bemutatására. A lényeg az, hogy minekünk véleményformáló szerepünk van, az is kell legyen, s mint ilyen, műsorainkban jelen kell lennie az elemző műfajnak, a riportnak, az ankétnak, az interjúnak” – magyarázta a szerkesztési elveket az újságíró.
Mint megtudtuk, a magyar nyelvű színjátszásra is szeretnének műsoridőt szánni. Éppen ezért Mosoni Emőke a versenyvizsgára készített projektben arra kérte a televízió vezetőségét, vegye fontolóra az adásidők újracsoportosítását, vagy egy színházi különkiadás beütemezését. Ehhez ugyanis szükségük van 120 perces műsorra, ám ebben a pillanatban a magyar adás leghosszabb kiadása mindössze 78 perc.
„Lezártunk egy nehéz évet. Sikerült talpra állítani a közszolgálati televíziót és elkerülni a teljes csődöt” – jelentette ki a maszol.ro-nak Nagy Zoltán, a TVR igazgatótanácsi tagja. Tájékoztatása szerint kevesebb mint egy év alatt végrehajtották a TVR átszervezését, amely során hétszáz alkalmazott elhagyta az intézményt. A magyar adásokat azonban az elbocsátások kevésbé érintették, a bukaresti, kolozsvári és marosvásárhelyi magyar szerkesztőségből az átlagnál sokkal kevesebb embernek kellett távoznia. Nagy Zoltán emlékeztetett arra, hogy a válságos időszak ellenére a marosvásárhelyi és a bukaresti szerkesztőség adásideje is megnövekedett. „Most a magyar szerkesztőségek vezetőinek három éves mandátumuk van arra, hogy stabilabb körülmények között tartalmi kérdésekkel foglalkozzanak” – mondta az igazgatótanács tagja.
Saját rendezvények Kolozsváron
Pákai Enikő nem csak a magyar adást koordinálja, kinevezése a TVR kolozsvári területi tévéstúdió kisebbségi szerkesztőségének élére szól. A maszol.ro érdeklődésére elmondta, 1992 óta dolgozik rádióban és televíziónál, az elmúlt tíz hónapban új megbízatással kellett ismerkednie, most pedig ideje, hogy néhány módosítást vigyenek véghez. Ugyan apadtak anyagi források, és az átszervezések során munkatársaktól, elsősorban műszakiaktól is el kellett búcsúzniuk, remélik, hogy a betervezett fejlesztésekre lesz lehetőségük.
Jelenleg a kolozsvári adás munkanapokon 16:00 órás kezdéssel követhető adásnaponként egy órában. Hétfőn közéleti, kedden kulturális témák kerülnek terítékre. Szerdán a család kerül középpontba, csütörtökön, a közösségre figyelnek, a péntek pedig a szórakozásé.
Pákai elmondta: a tervek szerint tovább emelnék a közismert Erdélyi Figyelő adásainak színvonalát, és próbálják feléleszteni a háttérbe tolt, maradandó értékeket közvetítő műsorokat, azaz portrékat, dokumentumfilmeket, monográfiákat. Igyekeznek majd fenntartani a kapcsolatot a többi sajtóorgánummal, műsoraikat promoválandó, ugyanakkor szeretnék, ha saját rendezvényekkel rukkolnának elő, ahogyan azt a költészet napján zajló Versversennyel tették, vagy társulnának mások szervezte eseményekhez. „Megtartjuk és fejlesztjük a német, ukrán, roma és zsidó közösségeknek készülő műsorainkat is” – tette hozzá Pákai Enikő.
A bevált műsorok maradnak Marosvásárhelyen
Fekete Hajnal a TVR marosvásárhelyi stúdiója kisebbségi adásainak szerkesztőségét vezeti. Mint megtudtuk, a magyar adás áprilisban bővült egy óráról napi három órára, októbertől, az őszi műsorrács összeállításánál ezt a vonalat folytatnák. A régi műsorok maradnak, illetve az áprilisban bevezetett újakat, mint például az informatika- számítástechnika magazin, vagy az egészségügyi magazin. A bevált műsorok, mint a Pont Ma, a Híradó maradnak, emellett két élő híradó lesz naponta magyar nyelven, egy 16 órától és egy 17:40-től. Naponta 15 órától 18 óráig látható az adás, reggel 7 és 10 között az ismétlés.
Jelenleg 12 munkatársa van a kisebbségi szerkesztőségnek, ebből tíz szerkesztő-riporter, van egy fordító és egy kisegítő személy. „Ennek a tíz embernek a napi három óra eszméletlenül sok” – fogalmazott Fekete Hajnal, így külmunkatársak is dolgoznak. Kilyén Ilka színművésszel a kívánságműsort készítik, a sportműsor gazdája továbbra is Szucher Ervin lesz. A heti egy órás német nyelvű adást is külsősökkel szerkesztik, annak Puskás Attila a felelőse. A marosvásárhelyi stúdió adásai Maros megye mellett Hargita, Kovászna, Brassó megyékben nézhetők.
Maszol.ro

Háromszékről is „nekimentek” Tőkésnek
Az államfőhöz fordult nyílt levélben hétfőn Marius Obreja liberális párti politikus, Háromszék USL-s szenátora, a honatya Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását kéri.
A Traian Băsescunak címzett nyílt levelében úgy véli, az erdélyi EP-képviselő megnyilvánulásai a román államot ártottak, illetve károsak az interetnikus kapcsolatok további alakulására nézve. A szenátor a Kovászna megyei románság nevében nyilatkozik – és állítása szerint minden jóérzésű, a szélsőséges és az együttélés ellen irányuló tetteket elítélő személy nevében is –, akiket ő maga is képvisel, és emlékezteti az államfőt arra, hogy egyike azon honatyáknak, akik a multikulturalitás terjesztése, illetve a kölcsönös tisztelet mellett „törnek lándzsát". Obreja nyilvánosan kéri az állami kitüntetés visszavonását, miután úgy véli, Tőkés László Orbán Viktornak, Magyarország kormányfőjéhez címzett kérése, amely szerint az anyaország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett, az utolsó csepp volt a pohárban, szélsőséges, az ország törvényei elleni megnyilvánulásról lévén szó, amelyet az egész román politikai osztály elítélt, ideértve az RMDSZ-t is.
Obreja abbéli meggyőződésének is hangot ad, hogy maga az államfő sem érthet egyet Tőkés László kijelentéseivel, és felhívja Traian Băsescu figyelmét arra, hogy amennyiben nem jár el az általa kért módon, azzal a kitüntetés más birtokosait hozza több mint kellemetlen helyzetbe, hiszen „ezek a tiszteletreméltó polgárok" mélyen sértve érezhetik magukat. Obreja emellett úgy véli, hogy amennyiben a kitüntetés visszavonását az államfő valóban nem rendeli el, akkor egyedül ő lesz okolható azért, ha Erdélyben felborul az eddig jellemző viszonylagos egyensúly az etnikumok közötti viszony terén, illetve a hasonló revizionista, sovén megnyilvánulások megerősödéséért.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Régiósítás – aláírásgyűjtést kezdeményez az RMDSZ
Helyi népszavazást akar az RMDSZ régiósítás-ügyben, ennek érdekében hat megyében, Hargita, Kovászna és Maros, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben kezdeményez aláírásgyűjtést, a szövetség által szeptember végére tervezett székelyföldi tüntetést pedig egy későbbi időpontra halasztják.
A népszavazáson megfogalmazandó kérdésekről Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kifejtette: a közvélemény, és gyakran a média is összemossa a gazdasági fejlesztési régiók, illetve a közigazgatási hatáskörrel rendelkező régiók helyzetét. Ez két teljesen különálló fogalom, ezért a népszavazáson mindkettőre rá kell kérdezni. Gazdasági fejlesztési régiók Romániában eddig is voltak, ezután is lesznek, mert Európai Uniós kötelezettség, az RMDSZ pedig kiáll a törvénytervezetében megfogalmazott, 16 régiót számláló elképzelése mellett. A közigazgatási régiók létrehozását a szövetség egyértelműen elutasítja, mert fölösleges, költséges, bonyolítja az amúgy is sokszor átláthatatlan bürokráciát, illetve centralizál a decentralizáció helyett.
A főtitkárság tegnapi ülésén megerősítették: az RMDSZ támogat minden olyan utcai megmozdulást, amely a régióátszervezéssel kapcsolatban a magyar közösség érdekeit képviseli, és amely nem szolgál kampánycélokat. Kovács Péter szerint a több száz településen elindított aláírásgyűjtés, és az ezt követő népszavazások több síkon is nyomást gyakorolnak a kormányra, ezért a szövetség által szeptember végére tervezett székelyföldi tüntetést egy későbbi időpontra halasztják.
A tüntetések kezdeményezését nem versenyfutásként kell kezelni – mondta a főtitkár. A cél a közösség erejének a felmutatása. A régióátszervezés időpontjával és mikéntjével kapcsolatban a kormánykoalícióban is ellentmondásos vélemények fogalmazódnak meg, muníciót kell tartalékolni egy esetleges újabb tüntetésre, amelyet a politikai szempontból legmegfelelőbb pillanatban kell megszervezni – vélekedett.
Szabadság (Kolozsvár)

Visszalépés
Bár elutasította, egy fokkal jobbnak minősítette a magyar sajtó egy része a kormánykoalíció legújabb régiósítási javaslatát, melyben a két székely – Hargita és Kovászna – és a harmadik, vegyes(ebb) Maros megye Brassóval lenne összezárva.
A mai hatmegyés Középrégió valóban előnytelenebb arányokat jelent a magyarságra nézve – de az új változat sem sokkal jobb egyenjogúsításunk perspektívájában, különösen ha közigazgatási egységgé avatják. Mi több, nem is szolgálhat más célt, mint az esélyegyenlőtlenség fenntartását, az asszimilációs nyomás felszámolására pedig semmiképpen sem alkalmas.
A 2011-es népszámlálás adataiból következően a most javasolt változatban a négy megyéből álló régió népessége kb. 1,62 millió lakosból állana, ebből Kovásza megye 150 ezer, Hargita megye 257 ezer és Maros megye 201 ezer magyarja a Brassó megyei magyarsággal együtt nagyjából 648 ezer lélekszámú közösséget számlálna – melynek a javaslat végtelen nagylelkűsége folytán 814 ezer többségi lakossal kellene egy régióban élnie. Aki a román demokrácia mai mechanizmusait ismeri, az előtt nyilvánvaló: ilyen arányszámok mellett még a kérdések érdemi felvetéséről sem lehet szó, nemhogy a nemzeti egyenjogúság állapotának meghonosításáról vagy a mai diszkriminatív helyzet gyakorlati revideálásáról.
Magyarán, a javaslat nem szolgálhat más célt, mint a mai, cseppet sem kielégítő helyzet befagyasztását, minden székely önigazgatási törekvés kisiklatását. Eme összetétel legfeljebb a nemzeti konfliktusok kiélezésére alkalmas, semmiképp sem feloldásukra vagy a demokrácia továbbfejlesztésére találták ki. Kiszolgálná ugyanakkor a román nemzetállami törekvést, mely ama területi-közigazgatási egységek felszámolását tűzte ki célul, melyeken a kisebbségi népcsoportok helyileg többséget képeznek. Mi több, a tömbterületek felszámolása dolgában a mai megyerendszerhez képest az új javaslat nem kevésbé jelent visszalépést, mint a korábbi. A román polgári demokrácia tehát ismételten alulmúlta önmagát a diktatúra elitjéhez képest is.
És akkor a demográfiaihoz hasonló gazdasági hátrányokról még nem is szóltunk. Az egyértelműen román Brassó és a már román többségű Marosvásárhely elszippantaná a fejlesztési alapok oroszlánrészét. Mindez gazdaságilag a déli nagyvároshoz láncolná azokat a székely területeket, melyek annak gazdasági túlerejét amúgy is megszenvedik a dolgok mai rendje folytán, de melyet ellensúlyozni sem tudnának, ha a javaslatból valóság lesz.
A régió vezető elitjének várható összetétele, a székelység mesterséges kisebbségbe szorítása folytán a megfelelő politikai légkör is meghiúsulna, mely a kollektív önrendelkezés gyakorlati érvényesülése irányába szabad vagy szabadabb utat adna a székely népépítésnek és érdekérvényesítésnek. A javaslat hát e tekintetben szintén egyértelmű visszalépéshez vezetne a mai állapotokhoz képest is.
B. Kovács András
Háromszék
Erdély.ma

EMNT: A népszavazás szóljon az autonómiáról
Bár nem érte váratlanul, meglepődve vette tudomásul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy az RMDSZ lemondott a szeptemberi tüntetés megszervezéséről – nyilatkozta Sánta Imre, a szervezet sepsiszéki elnöke. Kiemelte: a lépés megerősítette korábbi feltételezésüket, hogy a legnagyobb erdélyi magyar párt vezetői valójában nem is gondolták igazán komolyan a régióátszervezés ellen meghirdetett, jelentős tömegeket megmozgató tiltakozás összehívását.
Az EMNT sepsiszéki elnöke szerint az RMDSZ „maszatol” a népszavazás-kezdeményezéssel, hiszen fölösleges Kovászna, Hargita és Maros megye egységéről beszélni, sokkal hasznosabb lenne Székelyföld autonómiájáról referendumot kezdeményezni. Emlékeztetett: néhány éve, amikor a Székely Nemzeti Tanács kereste fel a megyei és helyi önkormányzatokat, hogy írjanak ki népszavazást Székelyföld autonómiájáról, az RMDSZ-es vezetők nem vették komolyan kezdeményezésüket, és arra hivatkozva, hogy az érvényes törvény csak országos referendum kiírását teszi lehetővé, nem álltak melléjük. Akkor azt ígérték, közbenjárnak, hogy módosítsák a referendumtörvényt, ám azóta sem történt ez ügyben semmi, „újra nem váltották be az ígéretüket” – elevenítette fel Sánta Imre, aki éppen ezért álságosnak nevezte a mostani kezdeményezést.
„Neptun szelleme kísért, ugyanaz az irányvonal a meghatározó most is, anyagi érvényesülésért és más apró előnyökért meg akarják fosztani az erdélyi magyarságot, s ezen belül a székelységet a jövőjétől” – vélekedett az EMNT sepsiszéki elnöke.
Véleménye szerint sokkal radikálisabban, sokkal konkrétabban megfogalmazott kérdésekkel kellene nekiindulni a népszavazásnak, amely nem szólhat másról, csak Székelyföld autonómiájáról. „Magyarul arról, akarjuk-e azt, hogy Székelyföld egységes, önálló, autonóm régióvá váljon” – fogalmazott.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma

Hírsaláta
A RENDET ÖSSZEHÍVTÁK, DÖNTÉSÜK NEM KÉRDÉSES. Összehívták szeptember 19-re a Románia Csillaga Érdemrend közgyűlését, miután a rend hét tagja azt kérte, hogy vonják vissza a kitüntetést Tőkés László Európai Parlamenti képviselőtől – jelentette be kedden Traian Băsescu államfő.
Tőkés Lászlót azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében, ahogy Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Az eljárást Victor Ponta kezdeményezte, s vágyát Corina Creţu európai parlamenti képviselő, a rend egyik tagja igyekszik teljesíteni. Tőkés László 2009-ben, a temesvári népfelkelés kitörésének huszadik évfordulóján kapta meg a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjét a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért. (Cotidianul) BĂSESCU HIÁBA KÉRI, NEM VÁLTOZTATNAK A NÉPSZAVAZÁSI TÖRVÉNYEN. A szenátus kedden 94 szavazattal 30 ellenében, egy tartózkodás mellett utasította el Traian Băsescu kérését. Az államfő július 11-én küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a népszavazási törvényt, mert szerinte az érvényességi küszöb leszállítása a jelenlegi ötvenről harminc százalékra nem biztosít elegendő képviseletet a népakarat tükrözéséhez. A kormánykoalíció szerint, ha a szavazásra jogosultak 30 százaléka elmegy voksolni, ez elégséges a referendum érvényességéhez. (Ziare.com) MÁSKÉPP A SZÉKELYFÖLDRŐL. Az Evenimentul zilei újságírói a lap tegnapi számában A Székelyföld, ahogyan soha nem láthatod a tévében címmel fényképes riportot közölnek Maros és Hargita megyéről, s meglepett őszinteséggel számolnak be arról, milyen tiszták és rendezettek a régió városai, falvai, mily kedvesek és vendégszeretők kereskedői, s újólag igyekeznek eloszlatni azt a tévhitet, hogy aki románul kér kenyeret, azt nem szolgálják ki. Sajnos, ezek a kedves emberek nem jelennek meg a román televízió képernyőjén, rendezett városaikat sem mutogatják, holott azok modellértékűek lehetnének Dél- és Kelet-Románia számára.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A MOGYE-ügy a Diszkriminációellenes Tanács előtt
Ma ismét tárgyalja az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODET) azt az ügyet, amelyben a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) és az RMDSZ azt kérte, hogy nyilvánítsák diszkriminatívnak a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Hatóság (ARACIS) azon előírását, amely szerint a diák a pácienssel csak a román nyelvet használhatja. Erre a rendelkezésre hivatkozva az egyetemi charta szerint az orvosok és gyógyszerészek gyakorlati oktatása, az államvizsga-dolgozat megvédése csak román nyelven lehetséges.
A dr. Kincses Előd ügyvéd által képviselt egyesület kéri továbbá, hogy a tanács nyilvánítsa diszkriminatívnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának azon döntését, amely elutasította a magyar oktatóknak a magyar tagozat külön akkreditációjára vonatkozó kérését, amire a tanügyi törvény alapján joguk lenne. A harmadik kérés az egyetem szervezési és működési szabályzatának azon kitételeire vonatkozik, amely szerint a gyakorlati oktatás stb. csak román nyelvű lehet.
Az ARACIS és a MOGYE által írt védekező beadványokra az RMOGYKE nevében megfogalmazott választ dr. Kincses Előd, az egyesület jogi képviselője ismertette.
A válasz szerint valótlan a közigazgatási törvényszék 2013. február 18-i határozata, hasonlóképpen a MOGYE beadványában megfogalmazott állítás is, miszerint az egyetem chartája lehetővé teszi a magyar hallgatók számára, hogy a magyarul hallgatott előadások mellett magyarul végezzék a gyakorlatot és államvizsgázzanak. Nemhogy lehetővé tenné, az egyetem szenátusa a charta révén megtiltja a magyar nyelv használatát a gyakorlati órákon és az államvizsgán, a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Hatóság pedig az egyetemi hallgató és a beteg között. Az ARACIS 15 szakmai bizottsága közül csak az egészségügyi bizottság írja elő a román nyelv kizárólagos használatát! Az ARACIS átirata egy sor alkotmányos rendelkezés mellett sérti a betegjogi törvényt, amely leszögezi, hogy ahhoz a beteghez, aki nem ismeri a román nyelvet, az anyanyelvén kell szólni. Azon túl, hogy egy átirat nem helyezhető a törvény fölé, durván sérti az Európai Regionális Nyelvek Chartájának előírásait is, amelyeket Románia a 2007. évi 282-es törvénnyel is megerősített. Mindezt az Európa Tanács Emberjogi és Diszkriminációellenes Igazgatóságának átirata is igazolja, amit csatoltak a válaszhoz. A magyar nyelvű gyakorlati oktatás megtiltása ellentétes az Európa Tanács 2000. évi 43-as irányelvével, amely a gyakorlati tapasztalatszerzést is az anyanyelven biztosítandó tanulási formák közé sorolja. Az sem igaz, hogy a magyar nyelven megírt államvizsga- dolgozatokat meg lehet védeni magyarul.
Valótlan a MOGYE azon állítása is, hogy a magyar hallgatók oktatási és tudományos tevékenysége zömében magyarul folyik, a tanterv szerint ugyanis a gyakorlati tevékenység az oktatási folyamat kétharmadát teszi ki, amihez a 3-4 hetes nyári gyakorlatot is hozzá kell számítani. Ezzel szemben 1946–62 között az oktatás nyelve kizárólag a magyar volt. Köztudott, hogy 1956 után a végzősök többségét Moldvába helyezték, ahol a magyarul szerzett ismeretek ellenére kiválóan megállták a helyüket. Azt sem kell elfelejteni, hogy a hivatalos diagnosztikai dokumentumok kitöltése kizárólag román nyelven történik, ami megkönnyíti a szakkifejezések elsajátítását.
Az a táblázat, amellyel a MOGYE vezetősége azt kívánja bizonyítani, hogy nincs elég magyar oktató, a saját maga ellen megfogalmazott vádat jelenti egy olyan egyetemen, ahol a román tagozat megalakítása 1962-ben az RKP központi bürójából adott telefonhívásra történt. Látható rosszindulattal az egyetem vezetősége két éve mesterséges indokokat hoz fel annak bizonyítására, hogy miért nem lehet a tanügyi törvény 135-ös cikkelyét betartani, amely előírja a teljes körű anyanyelvi oktatást. Állításukhoz olyan statisztikai adatokat csatolnak, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Az 1-es számú sebészeti klinikán például, amelyet 23 éve a volt rektor, a szenátus jelenlegi elnöke vezet, 8 román egyetemi oktató mellett egy magyar sincsen. Az egyetem adatai szerint 29 tantárgynál a magyar tanárok az egyharmadát sem teszik ki az oktatószemélyzetnek, ami valójában hat esetben jogos. Az adatok rosszindulatú elferdítését igazolja, hogy a magyar hallgatók száma 37 százalék körül van, a magyar oktatóké pedig 30 százalék. Míg öt tantárgy esetében az egyetlen magyar oktató neve pirossal szerepel, ami azt jelenti, hogy nem elégséges a számuk, azon 20 tantárgynál, ahol a 63 százalékot kitevő román hallgatókra egy vagy két román oktató jut, nem használják ugyanazt a mércét. Ha nincs elegendő román oktató, akkor a rektor miért akarja román tanársegédekkel betölteni a magyar oktatási vonalon levő helyeket? Ez a magyarázat arra, hogy miért nem akarják a magyar nyelvű gyakorlati órákat bevezetni, és a magyar tagozatot külön akkreditálni. Egyébként egy sor tantárgyból, de összességében is elegendő magyar oktató van az egyetemen. A 3-as számú gyermekkardiológiai klinikán is pirossal jelölték be a magyar oktató hiányát. A válasz szerint ez az egyetlen ilyen szakos klinika az országban, és nem kötelező, hogy ott gyakorlatot végezzenek a hallgatók, mert ha kötelező lenne, akkor a többi orvosi egyetem akkreditációja lehetetlenné válna.
Az egyetem vezetősége által írt védekező beadvány következtetései számos ellentmondást tartalmaznak, ami a kétszínűségüket jelzi – fogalmaz a válaszlevél. A legújabb indokok szerint az a tény, hogy Hargita és Kovászna megyében sokan nem kaptak átmenő jegyet az ország nyelvéből az érettségin, a román nyelvű oktatás fontosságát bizonyítja. A rektor úr azonban csak azt felejti el, hogy a marosvásárhelyi egyetemre a két megye azon végzősei jöhetnek, akik az újabb követelmények szerint is átmenő jegyet kaptak romántudásukra is az érettségin.
Az ügyben ma kellene döntenie a Diszkriminációellenes Tanácsnak, amely meghallgatta a feleket, tanulmányozta azok beadványait. Ha a vitatott dokumentumokról megállapítják, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak, akkor vissza kell vonni azokat, az egyetemi chartát pedig a szenátusnak kellene módosítania.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Bíró Zsolt: Nemzeti ügyekben csak a közös fellépés lehet célravezető
A régióátszervezéssel kapcsolatos veszély nem múlt el azzal, hogy módosult a referendumtörvény, és egyelőre nem lesz alkotmánymódosítás. Nem dőlhetünk hátra kényelmesen abban a tudatban, hogy akkor régióátszervezés sem lesz – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Ezért tartja fontosnak népszavazás kiírását.
– A kormány nagy hévvel ugrott bele a régióátszervezési projektbe, egyértelmű, hogy ebből nem tud jövőig kihátrálni, s talán nem is akar. Napvilágot látott egy újabb tervezet, aminek kapcsán nagyon fontos elmondani, hogy nem beszélhetünk kisebbik rosszról a Brassóhoz való csatolás esetében, hiszen a statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy ez is azt jelentené, hogy negyven százalék alá csökkenne a régióban a magyarság aránya.
Az új társításuk legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy Marosvásárhely a történelem folyamán először veszítené el régióközpont szerepét. Emlékeztetett, hogy Marosvásárhelynek mindig vezető szerepe volt akár az erdélyi fejedelmek idejében, azt követően a vármegyerendszerben Székelyföld fővárosa volt, majd a Magyar, később pedig a Maros Magyar Autonóm tartományban. Véleménye szerint a város román lakóinak is érdeke, hogy a régióközpont Marosvásárhely legyen.
Az MPP az októberi nagy menetelésre fókuszál, mondta a továbbiakban: ahol megtehetik, a helyi önkormányzatokban referendumokat kezdeményeznek, illetve támogatják az RMDSZ kezdeményezését, és részt vesznek az aláírásgyűjtésben is, hiszen ezáltal folyamatosan tematizálják, a közvélemény figyelmének középpontjában tartják ezt a kérdést.
– A Magyar Polgári Párt a maga részéről minden eszközzel, minden humán erőforrását bevetve támogatja az aláírásgyűjtési akciót. Ha a prefektusok megtámadják a helyi tanácsok határozatait, azt ki lehet használni a nemzetközi fórumokon, egyértelmű jelzés lehet Brüsszel, a civilizált világ felé, hogy Romániában a népakaratot lábbal tiporják – jelentette ki a pártelnök.
A következő lépésnek a nagy menetelést nevezte. Üdvözölte, hogy a Székely Nemzeti Tanács égisze alatt kerül sor erre a tüntetésre.
– Ez azt jelenti, hogy minden politikai párt úgymond arcvesztés nélkül és nyugodt lelkiismerettel társulhat hozzá, és egyértelmű mindenki számára, hogy a nemzeti ügyekben és ilyen fontos ügyben csak a közös fellépés lehet célravezető.
Tájékoztatott, hogy megyei szinten már elkezdődtek az egyeztetések és a feladatok ezzel kapcsolatosan, ami azt jelenti, hogy minden egyes településen, ahol az MPP-nek alapszervezete van, már most zajlik a mozgósítás plakátokkal, röpcédulákkal, fórumok szervezésével. Foglalkoznak az utaztatás kérdésével is, autóbuszokat indítanak minden olyan településről Hargita, Maros és Kovászna megyéből, ahol az MPP-nek alapszervezete van.
Népújság: Az SZNT elnöke 150 ezres tömeg részvételéről beszélt egy interjúban…
Bíró Zsolt: Remélem, olyan sokan leszünk, hogy az ott megfogalmazott véleményünket senki sem tudja lesöpörni az asztalról. Nyugodtan lehet százezres nagyságrendről beszélni, gondoljunk arra, hogy annak idején Marosvásárhelyen a gyertyás-könyves tüntetésen százezer ember volt, idén március 10-én harmincezer ember gyűlt össze, úgyhogy tekintettel arra, hogy a legnagyobb érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ is egyértelműen támogatja, illetve a magyar közösség érzi, hogy óriási tétje van ennek a kérdésnek, azt gondolom, százezres nagyságrendről beszélni nem elrugaszkodott vélemény.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Megváltoztatni a változatlanság társadalmát
Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában 2008 nyarán – másfél évvel az uniós csatlakozásunk után – arról beszéltünk, hogy „egy hathatós fejlesztési stratégiához politikai akaratra, szakmai megalapozottságra és társadalmi aktív részvételre van szükség.” Akkor Bíró A. Zoltán professzor, a Sapientia Társadalomtudományi Intézet dékánja így fogalmazott: „először látok nyitottságot a politikum részéről arra, hogy a politika partner akar lenni a szakmával az együtt munkálkodásban.”
Így igaz, a teremben egymást érték még akkor a politikusok. Sőt, 2008 januárjában Csutak István által közzétett vitairat megjelenése után (Székek földje – Székelyföld?, Hargita Népe, Háromszék, Szabadság 2008. január 8.) még politikusok is tollat ragadtak. Képviselők, szenátorok, Kovászna megye politikus tandemje, Antal és Tamás cikkezett a témáról, megszólalt Székely István, az RMDSZ orákuluma is. Salat Levente is jelezte Kolozsvárról: igenis, fontos a téma! Beleszóltak újságírók, és mások is, amiből kiderült: érdemes Székelyföld fejlesztési stratégiájáról vitázni.
Nem egypártos buli
Ezek után 2008. szeptemberében mintegy 120 érdeklődő vett részt a Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Sapientia EMTE, a KAM – Antropológiai kutatások Központja valamint a Székelyföld Fejlesztési Intézet által szervezett Vidék és tudás konferencián. Azon a rendezvényen az akadémiai szféra mellett a politikum valamint a sajtó is jelentős arányban képviseltette magát.
2009 júliusában a Hargita és a Kovászna Megyei Tanács már a Sikeres Székelyföld című fórumsorozat első rendezvényére hívta meg az érdeklődőket Csíkszeredába. A vitaindító természetesen a Székelyföldi Fejlesztési Intézet berkeiből származott, de ahogyan haladtunk előre a sikerek fórumsorozatával, lassan gyakorlattá vált, hogy az első hozzászóló már a helyi illetékes párttitkár legyen, aki mintegy alapszervezeti beszámolóban eldicsekedte magát. S az is gyakorlattá vált, hogy a tényleges vitán a párttitkár már ne vegyen részt. Nota bene: az RMDSZ-es párttitkár. Mert azért akkoriban sem szerették különösebben egymás rendezvényeit magyar pártjaink, holott – ha figyelmesen elolvasták volna a korábban megjelent írásokat – tudhatták volna, hogy egy székelyföldi fejlesztési stratégia közel sem egypártos buli. Ha rosszindulatú lennék, azt írnám, hogy politikai akaratra igen, ilyen politikusokra azonban nincs szükség e stratégiák kidolgozásához.
Pedig a vitairatokban elhangzott elég sok nyugtalanító kijelentés. Elsősorban a diplomata módon fogalmazó Bíró A. Zoltán tollából, aki már 2008 januárjában leírja, hogy 2008-ig nem telepítettek a térségbe olyan intézményeket, amelyek autoritásukkal és pragmatikusságukkal megtörik az amúgy anakronisztikus „széki paradigmát”, nem indítottak be olyan, térségre szabott információs és egyéb szolgáltatásokat, amelyek lehetővé tették volna a sok-sok pontszerű fejlesztési modell mögött álló szakember egymáshoz kapcsolódását, hatékony projekt-elitté formálódását.
Hiányzó Székelyföld-stratégia
Már öt évvel ezelőtt megfogalmazódott, hogy – virtuális vagy valóban létező Székelyföldről légyen szó – a kifejezés egy védekező, a változásokat lassan elfogadó társadalmi szerkezetet takar. Egy olyan társadalomét, amelyik a változatlanságra játszva az elmúlt másfél évszázad folyamán következetesen megemésztette vagy csak megszelídítette a modernizációs törekvéseket, kikényszerítve valamiféle kiegyezést – még akkor is, ha ezeknek a kiegyezéseknek a számláját még nem is tisztáztuk eléggé.
Erre a hazai magyar politikának stratégiája nincs. Ha lett volna, nem elképzelhető, hogy mostanában is még rejtegetnék, tehát vissza kell kanyarodnunk az aktív társadalmi részvétel esélyeihez, leszűkítve a közösség szerepéhez, és fel kell kutatnunk, mit akar az erdélyi magyar, szűkebben a székelyföldi magyar közösség. Civilizált életfeltételeket, versenyképes gazdaságot, felzárkózást legalább a fejlettebb román vidékek szintjére?
Jó kérdések ezek, és aligha lehet őket kikerülni, ezért is volt fontos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat sepsiszentgyörgyi irodája által szervezett árkosi konferencia, amelyikre ugyanott, az Európai Tanulmányok Központjában került sor a közelmúltban. Az ökoszemléletű közösségi vállalkozások lehetőségeiről Kilián Imre, a Gyűrűfű Egyesület elnöke és a Pécsi Tudományegyetem oktatója, T. Kovács Áron, a GEN Europe Romániai nagykövete és Kolumbán Gábor, az Élő Szövet Alapítvány és a Civitas elnöke (portrénkon) beszélt. Az utóbbi előadását azért is tartottuk különösen érdekesnek, mert alternatíváról beszélt, közösség alapú, szolidáris gazdaságról.
– Mindenki egyetért azzal, hogy közösség alapú életet kell élni, azzal, hogy a közösség fontos, ez gyűjtött bennünket ide – mondta az előadó. Éppen ezért fontos lenne tisztázni, hogy mit értünk közösségen, ugyanis a fogalom átalakulóban van.
A közösségi élet alapelve, a hűség
Kolumbán szerint a közösséget elsősorban egy minőség határozza meg, ez pedig a hűség. Ahol nincs hűség, ott nincs közösség – terítette axiómaként a hallgatóság elé. És két definíciót is említett. Egy etológusét, a közismert Csányi Vilmosét, miszerint a hűség „az, amikor a közösség érdekeit a tag egyéni érdekei elé hajlandó helyezni”. Egy racionálisabb, lexikoni meghatározással is előrukkolt a Pallas Nagylexikonból: a hűség „állandó, tudatos, szeretettel való ragaszkodás azokhoz, kikhez kötelezettségeink csatolnak bennünket.”
Kolumbán szerint, ha valaki tudni szeretné, tartozik-e valahova, egyszerű próbával megoldható. Fel kell tennie magának a kérdést: hű vagyok-e ahhoz a közösséghez? Hajlandó vagyok-e egyéni érdekeimet a közösség érdekei után helyezni? Ha e kérdésekre nemleges válaszokat adunk, akkor nem vagyunk tagjai a közösségnek vagy nincs közösség.
Ha száz évvel ezelőtt egy közösségi tag nem volt hű, akkor azt a személyt különböző módszerekkel megleckéztették: a kiharangozástól a házfelégetésig. A székely rendi társadalomban voltak morális-etikai törvények, amelyek segítségével a közösség gondoskodott az egyénről, aki cserében ezért hűséggel tartozott a közösségnek.
Ezt a gondolatmenetet tovább folytatva és levonva a mára érvényes következtetéseket Kolumbán arra szűkítette le a közösség meghatározását, hogy annak csupán az életet kell szolgálnia, mert az a legfontosabb. És ugyanennek a gondolatmenetnek az alapján ki is bontja a közösségnek, mint helyi, regionális és globális együttműködés önszerveződési rendszerének a jellemzőit is. Meglátása szerint a közösség nevű entitást, amelyik a remény forrása, csakis a hűség tartja egyben, és képes a gazdaságot és a természeti környezetet társadalmi ökológiai szerveződésbe integrálni. Képes kölcsönösségek komplex hálózatát működtetni – biztonságos és kiszámítható feltételek mellett –, s az erőforrások végességének tudatát átalakítja vagy lefordítja morális kényszerekre, amelyek az emberi magatartás és gazdálkodás számára motiváló erővel hatnak.
Így jut el a közösség alapú szolidáris gazdaság modelljének a megvillantásáig, amiről már eddig is kiderült, hogy aktív társadalmi részvételből épülhet ki. Csak önvizsgálatra van szükségünk.
Willmann Walter
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az élet szolgálatában (Százéves a baróti kórház)
Összefogásból, sok fáradozással és számtalan akadályt legyűrve épült száz esztendeje a baróti kórház. Hogy az áldozatvállalás megérte, nem kétséges: falai közt betegek tízezreinek életét mentették meg, a szenvedők fájdalmára írt találtak, s nemzedékek sorát segítették a világra a jól felkészült orvosok és az odaadóan dolgozó ápolók. A száz év önzetlen munkáját köszönték meg az eseményen felszólalók s a Barótról és Erdővidék csaknem minden szögletéből összegyűlt több száz fős ünneplő sereg. Az elhangzott jókívánságok közt leggyakrabban az szerepelt: a következő százesztendős születésnapját is élje meg.
Az ünnepi beszédek sorát Huszár Hajnalka szülész-nőgyógyász kórháztörténeti kiselőadással kezdte. Szólt a Baróti Takarékpénztár Részvénytársaság 1887-es kórházépítési indítványáról, az Erdővidéki Kórházegylet 1892-es létrehozásáról, az éveken keresztül folyó adománygyűjtésről és a lelkesen végzett munkáról, melynek eredményeképp 1913 őszére elkészült az ingatlan. Georgeta Gheorghiu kormánymegbízott-helyettes elismerően szólt a kórház- és a városvezetésről, amely a gazdasági válság ellenére működtetni tudta az intézményt, mi több, a modernizáláshoz szükséges pénzt is elő tudták teremteni. A megyei tanács alelnöke, a baróti Nagy József a kórház érdekében oly sokat tevő elődöket idézte meg, de úgy vélte, az elmúlt évek önkormányzati összefogását is méltányolni kell, hiszen az tette lehetővé az intézmény megmaradását. Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András az építőknek és az elmúlt évszázadban fenntartóknak mondott köszönetet, majd úgy fogalmazott: a mai nemzedékre fontos feladat hárul a kórház további működtetésével. Kovászna megye közegészségügyi igazgatója, Ágoston László az orvosok, ápolók és kiszolgáló személyzet a köz érdekében kifejtett munkáját emelte ki, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője, Ghiţă Drăgoiu a kórházat pénzügyileg folyamatosan támogató önkormányzatokat méltatta: nélkülük sokkal bizonytalanabb lenne az intézmény helyzete. Dávid György, a baróti kórház orvos igazgatója az elmúlt bő két évtizedben oly sokat segítő holland és német egyesületeknek mondott köszönetet. Szerinte nem kétséges, hogy a kórház megmarad, sőt, bővítésére és korszerűsítésére is akad majd pénz, s nem maradnak szakembergárda nélkül sem. Áldást mondott Krizbai Imre baróti református lelkész, Andorkó Ferenc vargyasi unitárius tiszteletes és Tóth József baróti plébános, leleplezték a kórház falára felerősített, az esemény emlékét őrző és a támogatóknak köszönetet mondó táblákat, majd a főnővérek osztályuk nevében ajándékot vehettek át. A délutáni órákban a baróti temetőben nyugvó Bíró András és Lőrincz Béla sebész, Demeter Jenő és Bartha Gábor belgyógyász, Gajdos Gyula nőgyógyász és Szántó Lajos gyermekorvos sírjánál tisztelegtek.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több támogatást kérnek a székelyek
Az idei közmeghallgatások alapján hozott döntések és politikák határozzák meg, hogy mi történik a hazai mezőgazdaságban a következő hét évben, a következő európai uniós költségvetési ciklus alatt – jelentette be csütörtöki Kovászna megyei látogatásán Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, aki a Kovászna, Hargita és Brassó megyei gazdákkal találkozott, több helyi farmot meglátogatott.
A találkozás kezdeményezője Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, aki a megbeszélésen arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy a mezőgazdasági átalányadó megterheli a gazdákat, közben pedig fele annyi támogatást kapnak, mint a nyugat-európai országokban gazdálkodók. Daniel Constantin azonban válaszában elmondta, ezen nem tudnak változtatni, mivel az EU-s szabályozás a szubvenció összegét az egy hektáron megtermelt termény mennyiségétől tette függővé.
A tárcavezető azonban megígérte, próbálnak módosítani a hegyvidéki, hátrányos helyzetű területek besorolásán, hiszen már tárgyalnak az EU-ban a kritériumok megváltoztatásáról. „Románia számára ez jó is meg rossz is, jó, mivel ugyan növekedhetnek a szubvenciók, ám rossz, mert az országban van a legtöbb hegyvidéki, hátrányos helyzetű terület" – szögezte le a miniszter.
„A Székelyföld sajátos helyzetben van, a kritériumok újratárgyalása mindenképpen előnyös lehet az itt gazdálkodók számára" – fogalmazta meg a témában Klárik László. A háromszéki szenátor felhívta a szaktárcavezető figyelmét, hogy a hegyvidéki, hátrányos helyzetű területek besorolása roszszul érinti a székelyföldi termelőket, az egyetlen kritérium ugyanis, amit az EU és Románia eddig figyelembe vett, a tengerszint feletti magasság, azaz 600 méter felett a területalapú támogatás háromszorosa a normálisnak. „A hegyközi medencékben az éghajlat sokkal zordabb, mint ugyanolyan magasságban a Kárpátok déli lejtőin, ezért ezekben medencékben 400 méterre kellene csökkenteni az alsó szintet, így az egész Székelyföld jogosult lenne a nagyobb támogatásra" – mutatott rá Klárik László.
Ügynökség a növényvédelemért
Daniel Constantin figyelmét a termelők és a kézdivásárhelyi kutatóállomás vezetői ugyanakkor arra is felhívták, hogy diszkriminálják a burgonyatermesztőket. Romulus Oprea, a Burgonyatermesztők Kovászna Megyei Szövetségének elnöke elmondta, a burgonyát nem lehet összehasonlítani a gabonával, hiszen sokkal nagyobbak a termelési költségek, télen sincs megállásuk, folyamatosan válogatni és csomagolni kell a termést.
A szakemberek felrótták továbbá, hogy „a lengyelek rengeteg állami támogatást kapnak, például biztosították az ingyenszállítást a krumplit exportálóknak", így juthat Romániába 10 banis kilogrammonkénti áron a lengyel burgonya. A feketézők is ellehetetlenítik ugyanakkor a termelőket. „Újra kell alakítani a növényvédelmi rendőrséget, ellenőrizni kell a határon behozott krumplit, hogy az olcsón importált, de fertőző vetőmag ne betegíthesse meg a hazai kultúrákat" – hangzott el a találkozón. Daniel Constantin ígéretet tett, még ebben a hónapban létrehozzák az országos növényvédelmi ügynökséget, amely orvosolja a felvetett gondok egy részét.
Otthon tartanák az átalányadót
A találkozón az agrártémákban szervezett beszélgetéseken az elkerülhetetlenné vált átalányadó kérdése is felmerült. Mint elhangzott, bár a mezőgazdasági átalányadó a személyi jövedelemadó kategóriájába sorolandó, így a adótörvény értelmében el kellene osztani a befolyt összeget a központi, megyei és helyi költségvetés között, bevezetésekor a pénzügyminisztérium úgy határozott, hogy az egészet a nagy közös kasszába gyűjtik.
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, korábbi mezőgazdasági államtitkár viszont most arra kérte a minisztert, támogassa, hogy az önkormányzatok kapják meg a nekik járó részt, hiszen az adó behajtásának nagy részét éppen a polgármesteri hivatalokkal végezteti el a pénzügyminisztérium. Tánczos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a támogatási rendszerek egy része diszkriminatív, például a termelés ellenőrzésére vonatkozó 70 százalékos támogatást csak a jogi személyiséggel rendelkezők kapják. „Ha a magánszemélyeket is könyörtelenül megadózzák, akkor ugyanazok a jogok kell hogy megillessék, mint a jogi személyeket" – szögezte le a szenátor.
A miniszter megígérte, hogy ez utóbbi kérdést rendelettel rendezi, az önkormányzatok adórészére vonatkozó felvetésre azonban nem válaszolt. Tánczos szerint egyébként azért nem adott választ, mert ahhoz politikai akarat kell, és elsősorban a pénzügyminisztériumot kell meggyőzni, ám kérdésünkre a szenátor leszögezte, bízik abban, hogy a 2014-es költségvetésben ezt a kivételt eltörlik, és az önkormányzatok ebből az adóból is megkapják a részüket.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Legalább kérdezni merjünk
Bukarestben töltött hosszú évek beidegződése látszik visszaköszönni abban az állandóan kompromisszumra kész magatartásban, amellyel az RMDSZ viszonyul a hatalom régióátszervezési törekvéseihez: néha egyértelműen megfogalmazzák igényünket, aztán mégis kivárnak, ünneplik az amúgy nem is biztos halasztást, folyton tárgyalnának – miközben mintha nem akarnák tudomásul venni, egyszerűen nincs, kivel párbeszédet folytatni, hisz szavát nem tartó, kétszínű, sunyi politikusgárda vezeti az országot.
A Victoria-palotában töltött esztendők után ellenzékbe sodródott szervezet amúgy sokáig nem is nagyon találta helyét, egy ideig mintha az vezérelte volna megnyilvánulásait, hogy valamilyen módon kerüljenek ismét hatalomra, aztán leszámoltak eme óvatos politizálással, s radikálisabb hangot ütöttek meg. Érzékelhetően erőteljesebb lett Székelyföld hangja a Kelemen Hunor vezette szövetségen belül: a háromszékiek részt vettek a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, később közölték, újra a parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiastatútumot, felvetették, tüntetést terveznek a közigazgatási átalakítás ellen, nemrég pedig bejelentették: aláírásgyűjtést indítanak, és az önkormányzatok által kiírt helyi népszavazásokon kérdezik meg az embereket, milyen régióban szeretnének élni. Jó kezdeményezés, nyugtáztuk, mely az önkormányzatokat bevonva a népakarat kinyilvánításának eme formájával is nyomatékosítja: csakis az egységes, önálló székelyföldi régiót tartjuk elfogadhatónak. Csakhogy ismét megtorpanni látszik az RMDSZ lendülete. Az már bizonyossá vált: a szeptemberre tervezett tüntetésről lemondtak – ez talán érthető is, ha, miként ígérik, minden eszközzel mozgósítanak majd az SZNT által október 27-re meghirdetett nagy menetelésre. Viszont az aláírásgyűjtés bejelentése óta több mint három hét telt el, s még nem véglegesítették a kérdéseket, ráadásul, mint a legutóbbi nyilatkozatokból kiderült, az sem biztos immár, hogy a székelyföldi térségről kérik majd ki a lakosság véleményét. A Hargita, Maros és Kovászna megyéből álló fejlesztési régió ugyanis egyáltalán nem azonos a közigazgatási hatáskörökkel is felruházott, a történelmi határok mentén kirajzolódó székelyföldi régióval. Márpedig ha aláírásgyűjtéssel, népszavazás révén kívánjuk nyomatékosítani kéréseinket, legalább ne féljünk kimondani azokat, és ne keressük a kompromisszumot már a rajtvonalnál a kérdés megfogalmazásában.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétezer lakos a zászlóperben
Több mint 2200 sepsiszentgyörgyi írta alá, hogy belép a városzászló ügyében indított perbe, melyet hétfőn tárgyal a brassói táblabíróság.
Sepsiszentgyörgy zászlójának védelméért a városi RMDSZ-szervezet kezdeményezett aláírásgyűjtést, két szakaszban is mozgósítottak, először júliusban, majd a múlt héten önkéntesek gyűjtötték a támogató kézjegyeket a város hat pontján felállított standokon. 2200-nál több sepsiszentgyörgyi polgár vállalta, hogy beszáll a városi önkormányzat és a prefektúra közötti perbe.
Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ ügyvezetője hangsúlyozta, a perbe beszálló polgároknak vagy civil szervezeteknek nem kell megjelenniük a tárgyaláson. Mint hangsúlyozta, azért fontos, hogy csatlakozzanak, mert amennyiben a brassói táblabíróság érvénytelenítené a zászlót, akkor az önkormányzat nem viheti tovább a pert, a civil szervezetek, magánszemélyek ellenben a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulhatnak.
Mint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa tavaly támadta meg a közigazgatási bíróságon többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlójáról hozott tanácsi határozatokat. A törvényszék alapfokon mindkét pert elutasította, ellenben júniusban az öt évvel ezelőtt elfogadott megyezászlót végleges ítélettel érvénytelennek nyilvánította, helyt adva a prefektúra fellebbezésének.
A háromszéki elöljárók attól tartanak, a város lobogója is hasonló sorsra jut. Codrin Munteanu a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok, illetve a kulturális intézmények magyar elnevezései ellen.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Népszerűtlen szakközépiskolák
Az erdélyi és partiumi megyékben is érződik az országos tendencia, miszerint évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolák által meghirdetett helyekre. A tanfelügyelőségek képviselői szerint a jelenség nem új, ez a típusú az oktatási forma egyre kevesebb nyolcadik osztályt elvégzett diákot tud megszólítani, a szülők inkább a gimnáziumokban kívánják folytatni tanulmányaikat. Az erdélyi és partiumi megyékben is érződik az országos tendencia, miszerint évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolák által meghirdetett helyekre. A tanfelügyelőségek képviselői szerint a jelenség nem új, ez a típusú az oktatási forma egyre kevesebb nyolcadik osztályt elvégzett diákot tud megszólítani, a szülők inkább a gimnáziumokban kívánják folytatni tanulmányaikat.
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára szerint nyilvánvaló, hogy az egyre népszerűtlenebb szakközépiskolai oktatás is sürgős reformra szorul. "Jobban elő kellene készíteni a szakközépiskolákat, biztosítani a gyakorlati órák feltételeit, korszerű műhelyeket kellene felszerelni, meg kell győzni, hogy a szülőket, bizonyosodjanak meg, hogy valóban komoly oktatás zajlik – mondta a Krónikának Király. – Jelenleg a szakközépiskolák félkész állapotban vannak, így nehezen lesz előrelépés. A a technikai jellegű gimnáziumi osztályokban olyan képzést kell biztosítani, hogy akik azt elvégzik, jól képzett szakmunkások legyenek, rendelkezzenek a képesítésnek megfelelő szaktudással."
Király András szerint a tantervben is eltolódás tapasztalható az elméleti szakoktatás felé, így a szakiskolákból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. "Ezt az ellentmondást kell feloldani, hiszen jelenleg a szülők azt gondolják, a szakiskolában sem tanul szakmát a gyerek, a gimnázium legalább olyan felkészülést biztosít, hogy az onnan kikerülő diákokból még bármi lehet" – mutatott rá az államtitkár.
Maros megye: házról házra járnak
"Nem keresettek a szakiskolák, úgy látszik manapság senki nem akar kétkezi munkás, jó szakember lenni" – jelentette ki lapunknak Illés Ildikó. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta, mindössze a marosvásárhelyi Elektromaros, Gheorghe Şincai és Traian Vuia szakiskolákban teltek be a helyek, az építkezési és faipari szakközépiskolák kevés jelentkezőt vonzották. Mi több, előbbit a bezárás veszélye fenyegeti, míg a faipari iskolát csak a kémiai gimnázium felszámolásával és az osztályok átköltöztetésével tudták megmenteni.
Eredetileg úgy tervezték, az Emil Dandea nevét viselő iskolát mindössze más épületbe költöztetik, de a helyi önkormányzat határozatát a tanfelügyelőség döntése felülírta. Még rosszabb a helyzet vidéken, például a sáromberki mezőgazdasági szakiskolában, ahol Illés elmondása szerint egy pedagógusnak kellett házról házra járnia, és a nyolcadik osztályos pótvizsgán átment gyerekeket kapacitálnia, hogy oda iratkozzanak.
Folyamatos a lemorzsolódás
Kovászna megyében a tervezettnél nyolccal kevesebb szakközépiskolai osztály indul, az esti tagozat iránt alig volt érdeklődés, így a beiskolázási tervben szereplő öt osztály helyett csak egy alakul meg – tudtuk meg a tanfelügyelőségtől. A 71 nappali tagozatos osztályból idén háromról mondott le a tanfelügyelőség, a csökkentett óraszámú nappali tagozaton a betervezett két osztály helyett csak egy indul a szeptember 16-án rajtoló új tanévben. Az elosztás utolsó szakaszában még 350 gyerek kellett iskolát válasszon.
A megyei tanfelügyelőség jelezte, a roma gyerekek körében egyre nagyobb a lemorzsolódás, és bár a szegényebb diákoknak havi ösztöndíjat biztosít az állam, sokan még így sem végzik el a kötelező tíz osztályt. Az elmúlt tanév kezdetén például több mint 800 diák kapta ezt az ösztöndíjat, a tanév végére már csak 270-en maradtak.
Keresztély Irma főtanfelügyelő a Krónikának elmondta az oktatási minisztérium a kilencedik osztályok létszámára vonatkozó rendelete miatt hátrányba kerültek a szakiskolák, a szaktárca ugyanis elrendelte, hogy a kilencedik osztályok legtöbb 29 fős létszámmal alakulhatnak meg, ez lehetővé tette, hogy az elméleti gimnáziumi osztályokba még egy-egy diák beiratkozzon, ami például Kovászna megye szintjén két osztálynyi diákot jelent. "A fiatalokat és a szülőket elsősorban a gimnáziumok vonzzák. Egyértelmű, hogy az elméleti iskolák elszívják a diákokat a szakiskoláktól, legalább két osztály veszett el ilyen módon" – jegyezte meg a főtanfelügyelő.
"Veszély fenyegeti a szakoktatást!"
Hargita megyében mintegy hét osztálynyi, vagyis több mint 200 gyerek választott osztályt az utolsó beiratkozási fordulóban, ez sokat javított a helyzeten, mondta el a Krónika megkeresésére Hodgyai László tanfelügyelő. "Ezzel az utolsó fordulóval helyrebillent valamelyest a helyzet, olyan gyerek is volt, aki részt vett az egységes felmérőn és mégis csak utolsó percben jelentkezett kilencedik osztályba. Reméljük a legtöbb osztály megalakul, hiszen még szeptember 16-ig felébredhetnek a szülők és a gyerekek. Törvény kötelezi a tanintézeteket, hogy utolsó percben is beírják a tanulókat"– mondta Hodgyai László.
Zetelakán például meghirdetett kilencedik osztályba a nyár folyamán nem volt egyetlen jelentkező sem, az utolsó beiratkozási forduló azonban megmentette a helyzetet, így megalakulhat az osztály. Ditróban és Balánbányán is kevés a kilencedikes, de reménykednek, hogy utolsó pillanatban megalakulhatnak a szakközépiskolai osztályok. Hodgyai László is úgy véli, a szakoktatás továbbra veszélyben van, mivel a szülők és a diákok inkább a gimnáziumokba iratják gyereküket.
"Hibás a rendszer"
Nagy-Máté Enikő, a Bihar megyei Borson lévő Tamási Áron Agráripari Iskolacsoport igazgatója is úgy véli, a jelenlegi rendszer nem segíti a szakoktatást. Mint mondta, a Nagyvárad melletti településen az idén szakközépiskolai osztályt mezőgazdasági technikusi szakon még tudnak indítani magyar nyelven, nappali és esti tagozaton, a jövő azonban bizonytalannak látszik. "Rossz a rendszer, mert kilencedik után nagyon kevés olyan diák van, aki iskolát vált, pedig a gyerekek többsége nem annyira felkészült, de nyolcadik után mégis a gimnáziumot választja, ha pedig már ott van, a szülők szeretnék, hogy érettségi diplomát szerezzen" – magyarázta a pedagógus.
Nagy-Máté Enikő szerint azonban tapasztalat azt mutatja, sokan nem képesek erre. Ha már a nyolcadik osztályban nagyon gyenge volt a diák, kevés az esély arra, hogy érettségi diplomát szerezzen. "Nálunk nagyon sok a hátrányos helyzetű család, sok tanuló már dolgozik, s azzal, hogy még az utazási támogatást sem kapják meg, szinte lehetetlen helyzetbe kerültek" – magyarázta az igazgató. A Borsi középiskolába különben többnyire helyi és a környező falvakból érkeznek fiatalok, sokan már most mezőgazdaságba dolgoznak.
Még mindig várják a beiratkozókat
Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes is elismeri, a mostani szisztéma nem éppen a legjobb. Mint mondta, a magyar nyelvű kilencedikes szakközépiskolai oktatás Bihar megyében nem túl népszerű, igaz ugyan, hogy az osztályindításhoz szükséges létszámot végül elérték – kivéve a nagyváradi Szent László Római-Katolikus Gimnáziumban, ahol végül csak egy közgazdasági osztályra lett elég jelentkező – de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szakok "kínlódnak".
"A diákok többsége az elméleti oktatás felé fordul, a szakoktatást nem találják elég vonzónak. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell erre fektessünk, fel kell mérjük, hogy milyen képzésre van igény és azokat népszerűsítenünk kell" – véli Kéry. Arra vonatkozóan még nincs pontos adata, hogy végül hány magyar nyelvű szakosztályt tudnak tízediktől elindítani, a héten ugyanis még mindig fogadják a beiratkozókat.
Növekszik az iskolaelhagyások száma
Országos statisztikai hivatal legfrissebb felmérése szerint az iskolaelhagyások száma tovább nőtt az elmúlt években. Az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. A felmérés szerint egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak.
A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból. Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola elkezdése után kimaradnak a közoktatásból. A szakiskolák esetében ez az arány még rosszabb, 20 százalék körüli.
Bíró Blanka, Szucher Ervin, Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Antal Árpádról is készült „politikusakta”
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester után Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert is össztűz alá vette a Realitatea hírtelevízió Politikusakták (Dosar de politician) című műsora.
A Silviu Mănăstire műsorvezető által összeállított anyagot hétfőn közvetítették, Antal Árpád azonnal levélben reagált az elhangzottakra, és pontosításokat kért. „Nem tényfeltáró újságírás, ha a Dan Tănasă-összesből idéznek, ha politikai nyilatkozatokat ragadnak ki a szövegkörnyezetből” – jelentette ki az elöljáró, rámutatva, hogy még a születési éve is pontatlanul szerepelt az anyagban. „A területi autonómia nem jelent enklávét, az Európai Unióban 11 autonóm régió van. Én nem vagyok szélsőséges, hiszen a rám szavazó sepsiszentgyörgyiek 40 százaléka román nemzetiségű” – hangsúlyozta Antal Árpád. Arra is rámutatott, hogy Sepsiszentgyörgyön nem 8, hanem 3 százalékos a munkanélküliség, sokkal kisebb, mint a megyei mutató, ugyanakkor Kovászna sem a legszegényebb megyék között található.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Brassói Táblabíróság: törvénytelen a székely zászló kitűzése
A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben minősítette törvényte- lennek, hogy a Kovászna megyei Uzon község polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.
A szerdán hozott ítéletet a honlapján közölte a bíróság. Az uzoni az első Kovászna megyei székelyzászló-per, amelyben jogerős ítélet született.
A megye prefektusa a Kovászna Megyei Tanácsot, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót városok, valamint Lemhény, Árkos és Kökös községek polgármesterét is beperelte a székely zászló kitűzése miatt. E településeken felszólítása ellenére sem távolították el a hivatalokról a székely zászlót.
„Felételezhető, hogy e precedens alapján születnek majd ítéletek a Brassói Táblabíróságon a többi perben is" – jelentette ki az MTI-nek Ráduly István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott uzoni polgármester. Hozzátette, hogy a zászló biztosan a hivatal épületén marad mindaddig, amig a táblabíróság nem közli hivatalosan az ítéletet és annak indoklását, és a feljelentést tevő prefektusi hivatal nem kéri annak az eltávolítását.
A polgármester örvendetesnek tekinti, hogy amióta az uzoni zászlóper elindult, a községben is és Székelyföld más településein is megannyi magánházra került ki székely zászló. „Egyre inkább azt látjuk, hogy az emberek vállalják az identitásukat, és megvédik azt" – mondta Ráduly István.
A jelképek használatát szabályozó romániai törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját ki kell tűzni a közhivatalokra, más államok zászlaját viszont csak kivételes esetekben lehet kitűzni. A zászlót kitűző székelyföldi polgármesterek korábban arra a jogelvre hivatkoztak, amely szerint minden megengedett, amit a törvény nem tilt.
MTI
Erdély.ma

Létrehozzák a Székely Határőrség Múzeumát
Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata létrehozza Sepsiszentgyörgyön a Székely Határőrség Múzeumát – jelen- tette be Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott elnöke.
A székelyföldi Kovászna megye önkormányzatának az MTI-hez eljuttatott szombati közleménye szerint Tamás Sándor a Székely határőrzés évszázadai című tudományos konferencia megnyitóján mondott beszédet a Székely Nemzeti Múzeumban. „Közel egy évezreden keresztül védte a székelység Európának ezt a szegletét. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy történészek, régészek, kutatók szakmai támogatásával, az általuk megjelölt múzeumi tárgyakkal, itt Sepsiszentgyörgyön a Lábas Házban létrehozzuk a Székely Határőrség Múzeumát" – idézte a közlemény Tamás Sándort.
Az oszlopos homlokzata miatt Lábas Házként emlegetett 1821-ben épült impozáns épületben egykor a székely huszárezred parancsnoksága működött.
Tamás Sándor megemlítette, a székelység katonai múltjának számos tárgyi bizonyítéka van, és az erre vonatkozó írott anyag is könyvtárakra rúg. Hozzátette, Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy elöljáróit régóta foglalkoztatja a múzeum létrehozásának a gondolata. „Úgy véljük, hogy a történészek, kutatók segítségével olyan kiállításanyagot tudunk megszerezni, amely méltó tükre lesz a székelyek tetteinek" – idézi a közlemény a politikust. Az elöljáró megemlítette, a Székely Határőrség Múzeumának a létrehozásához szellemi támogatást ígért Csikány Tamás történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a pénteki sepsiszentgyörgyi konferencia társszervezője.
A konferencián előadások hangzottak el Erdély határainak védelméről, az osztrák-török háborúról, a székelységgel kapcsolatos statisztikai adatokról, az austerlitzi csatáról, az 1848-as forradalom uzoni eseményeiről, a csendőrség és a székelység közös határőrző tevékenységéről és a székelyek lőfegyvereiről. MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ megkezdi az aláírásgyűjtést a régiókról szóló népszavazáshoz
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön kezdi el az aláírásgyűjtést Erdély hat megyéjében annak érdekében, hogy december 8-án a székelyföldi és partiumi megyékben helyi népszavazásokat lehessen kiírni a fejlesztési régiók átalakításáról.
A népszavazást megelőző lépések menetrendjét Kelemen Hunor, a szövetség elnöke ismertette szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón. A menetrend szerint október 14-éig gyűjtik az aláírásokat, és a megyei önkormányzatok november 14-én határozhatnának a népszavazások kiírásáról.
A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságától a népszavazáson azt kérdeznék meg: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna.
Kelemen Hunor elmondta, hogy a menetrend a törvényi előírások szigorú figyelembevételével alakult ki. A törvény szerint valamennyi megyében a választópolgárok öt százalékának kell aláírásával támogatnia a kezdeményezést ahhoz, hogy a megyei önkormányzatok kötelező módon napirendre tűzzék a kérdést.
Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy a székelyföldi megyékben sem akarták megspórolni az aláírásgyűjtést, hiszen a folyamat során tájékoztathatják a polgárokat a fejlesztési régiók átalakításának fontosságáról. Kelemen Hunor elmondta, a román pártok helyi vezetőivel folytatott korábbi tárgyalásokon kiderült, hogy mindenkinek érdekében áll a fejlesztési régiók átszervezése. Nagy kihívásnak mondta, hogy biztosítsák az 50 százalékos részvételt a népszavazásokon.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a népszavazás remélt sikere nyomatékot ad az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó korábban benyújtott törvénytervezetének, a régiók átalakításáról azonban Románia parlamentjének kell döntenie. Ha van rá politikai akarat Bukarestben, pár hónap alatt megváltoztatható a régiók jelenlegi rendszere – tette hozzá.
MTI
Erdély.ma

Újjáéled a Hangya
A Kárpát-medencei Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet vérkeringésébe szeretnék bekapcsolni Székelyudvarhelyt és Kézdivásárhelyt – hétfőn a Hargita megyei városban, tegnap a háromszéki településen tartottak tanácskozással egybekötött konferenciát Faragó László és Bozsik István, Kézdivásárhely testvérvárosa, Gyöngyös polgármestere, illetve alpolgármestere, valamint Mészáros István, a Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet programvezetője részvételével.
Az eseményen Thiesz János, Kovászna polgármestere, a céhes város önkormányzatának képviselői, a gazdasági bizottság tagjai, Papp Zoltán, az Asimcov helyi elnöke, valamint vállalkozók voltak jelen. Ha erős Székelyföldet és autonómiát akarunk, ennek egyik feltétele az, hogy gazdasági szempontból erősek legyünk – hangsúlyozta Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester. Faragó László elmondta: Mészáros Istvánnal több mint egy évvel ezelőtt kezdték el a Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet felépítését, az idő pedig sürget, mivel készülőben a 2014–20-as EU-s vidékfejlesztési költségvetés, ahová majd pályázni szándékoznak. Mint mondta, ehhez az önfenntartó, termelő iskola és termékház projekthez több Heves megyei város csatlakozott. Mészáros István az önfenntartó kreatív térség létrehozásáról és ezek hálózatáról tartott előadást. A tanácskozás az első lépés volt, a gyöngyösi képviselet hosszabb ismertetőt, valamint ütemtervet küld a jövő hét folyamán, majd újabb tárgyalást tartanak a helyi vállalkozókkal.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád: olyan kérdést tettünk fel, melynek van legalább 50% esélye
Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatót tartottak az RMDSZ vezetői, melynek keretében bejelentették novemberben megyei népszavazásokat szerveznek a régiók átszervezését illetően.
Háromszéken Tamás Sándor az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke és Antal Árpád a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy a három megyében kérik ki a lakosság véleményét egy adott kérdésben. Ennek eszköze az aláírásgyűjtés. A sajtótájékoztató keretében bemutatták azt a határozattervezetet, mely eredményeképpen népszavazást tűz ki a három székely megye annak érdekében, hogy egymással alkossanak fejlesztési régiót. A kérdés, melyet szándékaik során a népszavazáson fel szeretnének tenni a következő: Egyetért-e Ön azzal, hogy egyetlen fejlesztési régióba tartozzon Kovászna, Hargita és Maros megye, Marosvásárhely központtal?”
„Referendum, népszavazás kiírását kérheti a megyei tanács elnöke, vagy a megyei tanács egyharmada. Ez a mi esetünkben megvan, de annak érdekében, hogy társadalmi támogatottság is legyen a kérésünk mögött, ezért aláírásgyűjtést kezdeményezünk. Aláírásgyűjtés indul azért tehát, hogy a megyei tanács tűzze napirendre a népszavazás megszervezését. Fontos, mert úgy látjuk, hogy az elmúlt másfél évben a magyarok elképzeléseit semmibe veszik Bukarestben, ezért a parlamenti jelenlét mellet a demokrácia más eszközeit is igénybe vesszük."- ismertette a célt Tamás Sándor, megyei RMDSZ elnök.
Hozzátette: „A demokratikus véleménynyilvánításnak egyik típusa az utcai tüntetés, és egy másik típusa az aláírásgyűjtés és a referendum kiírásának jóváhagyása. Mindkettő esetében rendkívül fontos, hogy demokratikus eszközök és békés lefolyásúak legyenek és minél szélesebb összefogást tudjanak kialakítani. Azért is fontos, mert egy paradigma váltást lehet teremteni. Romániában eddig nem volt regionális népszavazás. Az erdélyi magyarok soha nem szavaztak regionális szinten semmilyen kérdésben. Ezért is bízunk sikerünkben. Azt szeretnénk elérni, hogy a referendumról szóló törvény alkalmazását gyakorlatba is ültessük. A referendum népszavazás, ahol az emberek véleményt nyilvánítanak saját jövőjük kérdésében”. Tamás Sándor ismertette a kezdeményezés eddigi történéseit is: „A tegnapi nap folyamán a megye jegyzőjéhez letettünk egy tanácshatározat-tervezetet, illetve kértük, hogy bocsásson a rendelkezésünkre egy aláírásgyűjtő ívet. Kérésünket beiktattuk, kifüggesztették a megyei tanács székhelyén a határozat tervezetet. Az előírtaknak megfelelően meg is jelent ez a kezdeményezés egy román és egy magyar újságban. Egyetlen kérdést fogalmaztunk meg a Hargita és a Maros megyei szervezetekkel egyetemben az aláírásgyűjtő íven: »Sunteți de acord ca județele Harghita, Covasna și Mureș să se constituie într-o singură regiune de dezvoltare, cu centrul regiunii în municipiul Târgu Mureș?«
Az RMDSZ háromszéki vezetője elmondta, hogy ez idáig megyei szinten a Magyar Polgári Párt csatlakozott az akcióhoz, de kezdeményeztek találkozót a megyében levő román pártokkal is ebben a kérdésben. Antal Árpád polgármester, sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnök elmondta, hogy azért fogalmazták így a kérdést, hogy a népszavazás támogatói közé bevonják a székelyföldi románokat is, akik segítsége és hozzájárulása nélkül nem lehetne Maros megyében kiírni a népszavazást.
A polgármester hangsúlyozta, hogy azért tették a fejlesztési régiókkal kapcsolatos kérdésre a hangsúlyt, mert jelenleg Romániában nem létezik regionális közigazgatási szint, ezért egy ezzel kapcsolatos kérdés alkotmányellenesnek minősült volna. „Nem szövegezhetünk meg olyan határozattervezetet, melyről magunk is tudjuk, hogy alkotmányellenes. Persze, lehet nagyokat kérdezni, azt is megkérdezhetnénk, hogy akarunk-e az Egyesült Államos 51.dik állama lenni? De mi olyan kérdést tettünk fel, melynek van legalább 50% esélye arra, hogy eljusson a népszavazásig.” mondta Antal, aki azt is hozzátette, hogy a fejlesztési régiók tétje hatalmas, ugyanis 180 millió eurót, vagy ennek hiányát jelenti az elkövetkező uniós ciklusban a régiónk számára.
„Ez egy jelentős lépés az autonómia felé, hiszen az autonómia kompetenciákat jelent, pontosabban azt, hogy a fejlesztési régiók regionális kompetenciákat kapnak. Fontos tehát, hogy megalakuljon a Székelyföld fejlesztési régió” mondta a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnök.
Az elképzelések szerint a népszavazás előtt aláírásokat gyűjtenek, azért, hogy a kérdés társadalmi beágyazottságát is növeljék. Az aláírásokat október 14-ig gyűjtik a három megye településein, a népszavazásra, amennyiben a prefektúrák nem nyújtanak be óvást, december 8-án kerülhet sor. az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája
Erdély.ma

A három székely megye egy régiót kell alkosson, Marosvásárhely központtal
Az RMDSZ Maros, Hargita, Kovászna megyei elnökei, illetve Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán ugyanabban az időpont- ban jelentette be, hogy a szervezet aláírásgyűjtésbe kezd helyi népszavazások kiírásáról, amelyen a megkérdezetteknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal? Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak, az EMNP elnöke, Toró T. Tibor pedig pótcselekvésnek nevezte a kezdeményezést, amely árthat az autonómia ügyének. Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük:
– A megyei tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak tartja a kezdeményezést, mert a régiósítás nem tartozik a megyei tanácsok hatáskörébe. Véleménye szerint népszavazást országos szinten, országos kérdésekben lehet kiírni, a megyei önkormányzat nem dönthet tanácsi határozattal a régiókról, mert ha így lenne, helyi szinten dönthetnének a lakosok például arról, hogy nem fizetnek többé adót. Románia területéről nem lehet Kovásznán vagy Tulceán dönteni, mert ez azt jelentené, hogy föderális, nem pedig nemzetállamban élünk. Kijelentette: jogi szempontból elhibázott, értelmetlen kezdeményezésről van szó.
– Ciprian Dobre nyilatkozata igazolja, hogy szükség van a referendumra, a lakosság véleménye megkerülhetetlen. A megyei tanács elnöke nem érti, milyen óriási szüksége van Maros megyének arra, hogy Hargita és Kovászna megyével egy kisebb régiót alkosson. Ez szolgálná a megye érdekeit, így valósulna meg a regionalizáció célkitűzése, az, hogy a megyék kölcsönösen erősítsék egymást, illetve hogy a helyi sajátosságok a fejlődéshez szükséges erőforrást biztosítsanak a térségnek.
A megyei tanács elnöke átpolitizálja a kérdést, mert ez olyan mérvű döntés, amely hosszú évekre-évtizedekre meghatározza a megye lakosságának sorsát. Éppen ezért gondolom, hogy szükség van a közvélemény egyértelmű álláspontjára, ami kötelezi a politikumot, hogy a választópolgárok akarata szerint döntsön a régió átszervezéséről.
Dobre azt állítja, nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Erre azt mondom, hogy minden, ami a megye lakosságát foglalkoztatja, életét befolyásolja, a megyei tanácsra tartozik. Nem lehet a felelősséget egy rossz politikai döntés okán elhárítani magunktól.
– Mi a véleménye arról, hogy Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az RMDSZ akciója semleges témára tereli a kérdést, illetve „szárnyát szegheti az autonómiára vonatkozó közösségi akaratnak, aminek az árát a közösség fizeti meg”?
– Sajnálatosnak tartom, hogy a Néppárt szembemegy a magyar érdekkel, hiszen ebben a kérdésben a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács is egyetért az RMDSZ-szel, nyilatkozataik szerint támogatják az aláírásgyűjtést. Úgy tűnik, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem aktuálpolitikai megközelítésben kezeli a kérdést. Most a régióátszervezésnek van aktualitása, és nem emelkedhetünk a kérdés fölé, hiszen elmegy mellettünk a lehetőség és vesztesei lehetünk ennek. Éppen ezért nagyon határozott véleményünk kell legyen a kérdésben, és ehhez kérjük a választópolgárok véleményét és támogatását. Ezúton is felkérem az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetét, gondolja át álláspontját, hiszen aktuálpolitikai megközelítésben aligha van fontosabb kérdés ebben a pillanatban, mint az, hogy közös erőfeszítéssel elérjük, hogy a három megye egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Markó Béla és Fekete Vince a hazai írók fiókegyesületének élén
Csütörtök délután Marosvásárhelyen tartotta tisztújító nagygyűlését a Román Írószövetség helyi fiókszervezete, a Romániai Írók Marosvásárhelyi Fiókegyesülete. A Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyei román, illetve magyar anyanyelvű írókat is tömörítő fiókegyesület új elnökévé Markó Bélát választotta a testület, a fiókegyesületen belül tevékenykedő magyar írók csoportosulásának elnöke pedig Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője lett. A részletekre a továbbiakban visszatérünk.
Népújság (Marosvásárhely)

Zenélni fog az utca szombaton
Érdemes lesz fülelni a város utcáin, mert a IV. Székelyudvarhelyi Fúvóstalálkozó meghívottjai kivágják a rezet.
A Bethlen-lakótelepi Dávid Ferenc tér lesz a helyszíne a szeptember 28-ai fúvóstalálkozónak, amelyen nyolc fúvószenekar előadását lesz alkalmunk meghallgatni. Az idei találkozó érdekessége, hogy most nem csak az udvarhelyszéki fúvósok, de más, Hargita és Kovászna megyei helységek zenekarai is fellépnek.
A város különböző pontjain, a Tábor-negyedi Horizont üzlet előtt, a csereháti parkolóban, a Bethlen-lakótelepi református templom előtt, a Kaufland áruház parkolójában, a Patkóban, a Sétatéren, valamint a szombatfalvi és kadicsfalvi katolikus templom előtt tart minielőadást Székelyvaja Község Fúvószenekara, a baróti „Csala Kürtje" Fúvószenekar, a csíkszentsimoni, gyergyócsomafalvi, szentegyházi fúvószenekar, a korondi Pro Musica Alapítvány Fúvószenekara és a házigazda Udvarhelyszék Fúfószenekar.
Az esemény szombaton reggel 9 órakor a Márton Áron téren, a fúvószenekarok gyülekezőjével kezdődik. A minikoncertek 10 órától lesznek, az ünnepélyes megnyitó pedig déli 12 órakor, a Dávid Ferenc téren. Ugyanott 12 óra 30 perctől önálló koncertet ad minden fúvósbanda.
Lázár Emese
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Melyik előbb: fejlesztési régió vagy autonómia?
Eltérések az SZNT és az RMDSZ álláspontja között
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kedden este, a Marosszéki Tanács ülését követően kijelentette, hogy egyetértenek az aláírásgyűjtéssel és támogatják azt, de az SZNT nem fejlesztési régióban, hanem Székelyföld autonómiájában gondolkodik. Mint mondta, az RMDSZ- szel számos kérdésben közös az álláspontjuk, de a népszavazáson megfogalmazott kérdésben nem egyezik. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szerint realistának kell lenni, mert egyelőre nincs szó közigazgatási régiókról, az alkotmányban sem szerepel, ellenben a fejlesztési régiók átszervezése napirenden van.
Az alábbiakban a két nyilatkozatot olvashatják:
Mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul
Izsák Balázs: – A mi célunk nem egy fejlesztési régiónak a létrehozása, hanem az autonóm Székelyföldé. Ez 153 székely önkormányzatot jelent, amelynek a jegyzéke megtalálható a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetének a függelékében. Ezek tulajdonképpen nyolc széket alkotnak. Többször hangsúlyoztuk, hogy számunkra Székelyföld nem három megyét jelent, hanem nyolc széket. Ez nemcsak Maros megyében tér el tulajdonképpen a jelenlegi közigazgatási felosztástól, hanem Hargita és Kovászna megyében is. Bodzaforduló például soha nem tartozott a Székelyföldhöz, viszont a Brassó megyében található Apáca, Alsórákos tulajdonképpen Háromszékhez, Erdővidékhez tartozik. De beszélhetünk akár a Brassóhoz csatolt Homoródjánosfalváról is vagy Gyimesbükkről, amely jelenleg Bákó megyéhez tartozik.
Tehát mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul, és nem helyes az, hogy elsőként a fejlesztési régiók kialakítását fogalmazzuk meg célkitűzésként, ugyanis az 1059/2003-as rendelete az Európai Uniónak kimondja, hogy a fejlesztési vagy sta- tisztikai régiókat közigazgatási egységek fogják kialakítani. Előbb kell tehát a közigazgatási határokat módosítani, a közigazgatási egységeket létrehozni, s utána gondolkozni azon, hogy hogyan alakítják a fejlesztési régiókat.
Ha most sikerülne keresztülvinni azt, hogy Maros, Hargita, Kovászna megye egy fejlesztési régió legyen, sokkal nehezebb lenne utána megváltoztatni a közigazgatási határokat, különösen, ha fölmutatják mellette éppen az érintett magyar székely lakosság akaratát.
Mi ezt nem tartjuk jó dolognak, ettől függetlenül folytatjuk az együttműködést az RMDSZ-szel is minden más területen, további egyeztetéseken próbáljuk meggyőzni, hogy ne ezen az úton haladjanak.
A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben
Brassai Zsombor: – Azt gondolom, hogy a realitások mentén kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kezdeményezzük a népszavazást a régióátszervezés ügyében. Továbbra is fenntartjuk, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyének ebben a hármas egységben kell fejlesztési régióvá átszerveződnie, hogy érvényesüljenek a regionalizációnak a célkitűzései, vagyis hogy megszűnjenek a különböző területek, megyék közti különbségek, illetve erősödjenek a helyi sajátosságok. Pillanatnyilag ennek van politikai aktualitása, és erre kell erős véleményt megfogalmazzon a térségben érintett lakosság.
Ami a közigazgatási hatáskört illeti, regionalizációs összefüggésben az RMDSZ nagyon világosan kifejezte az álláspontját, mely szerint nem támogatja egy újabb közigazgatási szint beiktatását az országos kormányzás és a megyei kormányzás közé, hiszen ez tovább bonyolítaná a bürokráciát, ami egyáltalán nem szolgálja a lakosság érdekeit. Tehát nem hiszünk egy olyan közigazgatási hatáskörrel felvértezett régióban, amelyik tovább fokozná az adminisztrációs bürokráciát. Ennek megfelelően mi a fejlesztési régiókat támogatjuk, amelyeknek realitásuk és aktualitásuk van ebben a pillanatban. Kifejezzük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk ennek az egységességnek a beolvasztását olyan fejlesztési régió keretébe, amelyben tulajdonképpen elhalványodna a térségnek a jelentősége. A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben. Az RMDSZ nem mondott le az autonómiatörekvésekről, köztudomású, hogy a következő hetekben napvilágra kerül egy autonómiatervezet, melynek mentén a szövetség tovább küzd annak érdekében, hogy ez a cél megvalósuljon. Fontos jelzés a népszavazás mellett az október 27-ére tervezett székely nagy menetelés is, ezért támogatjuk ezt a kezdeményezést és csatlakozunk a rendezvényhez.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Naponta ezer aláírás Székelyföldért
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt közreműködésével már egy hete gyűjti az aláírásokat a fejlesztési régiókról szóló népsza-vazáshoz.
Az összefogás sikerességét bizonyítja az a 7000 támogató, aki Kovászna megyében már ellátta kézjegyével a szövetség által megfogalmazott kérdőívet. „A megyében naponta ezer aláírás gyűl össze. Látszik, hogy kezdeményezésünk megegyezik az emberek véleményével. Mi mindannyian azt szeretnénk, amit az Európai Unióban pontosan értenek: mi mondjunk véleményt saját jövőnkről” – nyilatkozta Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke.
A december 8-ra tervezett népszavazáson azt kérdezik majd: akarják-e, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye, Marosvásárhely központtal, közös fejlesztési régiót alkosson? Az RMDSZ kezdeményezésére indult népszavazáson a partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra fog vonatkozni.
Erdély.ma