"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kőváry László Honismereti Köre dec. 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta a III. Honismereti Napot, melynek témáit a népművészet szolgáltatta. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője, emlékeztetett arra, hogy közel tíz éves tevékenységük során nemrég tizedik tanfolyamukat indították be. Bíró Gábor műépítész az erdélyi népi építészetről beszélt. Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet, a kolozsvári unitárius egyház kézimunkakörének vezetői, az erdélyi népi varrottasokról tartottak előadást. Dr. Gazda Klára egyetemi előadótanár az erdélyi magyar népviseletek sajátosságait vette számba. A rendezvény végén Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke röviden ismertette ötéves fennállásuk alatt végzett munkájuk eredményeit. /Ördög I. Béla: III. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Dec. 9-én Ioan Rus belügyminiszter magyar kollégájával, Pintér Sándorral találkozott. A látogatás alkalmával sor került a román-magyar toloncegyezmény, illetve az egyezményhez kapcsolódó végrehajtási jegyzőkönyv aláírására. Ugyanakkor a két ország két belügyminisztere a vízumkényszer feloldásával kapcsolatos részletkérdéseket is megvitatta. Rus hangsúlyozta: a régi útlevéllel is lehet Nyugatra utazni. - Az érvényes útlevéllel rendelkező román állampolgárok szabadon utazhatnak a schengeni országokban, függetlenül attól, hogy régi típusú vagy a most forgalomba hozott új, a legszigorúbb európai biztonsági követelményeknek is megfelelő útlevéllel rendelkeznek - fogalmazott Ioan Rus. /Kiss Olivér: Jó a régi útlevél is. Ioan Rus találkozott Pintér Sándorral. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ "

"1910. dec. 10-én nyílt meg a Római Katolikus Leánynevelő-intézet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianum. Az évfordulóra meghitt ünnepség keretében emlékeztek dec. 9-én, vasárnap a marianumi öregdiákok és egykori tanárok. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a Marianum alapítójának, dr. Hirschler Józsefnek a sírjánál. Ezt követően az emlékezők a Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén vettek részt, majd néhány órára ismét visszatértek az egykori iskolájába, a volt Marianum Horea út 31. szám alatti épületébe, amely jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karának ad otthont. A Marianum-alapító dr. Hirschler József prelátus-kanonokról, Erdély egyik legkiválóbb kultúrmunkásáról Sas Péter művelődéstörténész emlékezett meg. Az egykori intézmény rövid történetét Macsek Ida tanárnő ismertette. 1948-ban a többi egyházi iskolákhoz hasonlóan a Marianumot is államosították. 1949. aug. 29-én miniszteri rendeletet adtak ki a szerzetes rendek feloszlatásáról, így a szegény iskolanővéreknek a rendházat huszonnégy órán belül el kellett hagyniuk. 1993 februárjában ismét engedélyezték a rend újraalakítását, a Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek (Notre Dame) elnevezéssel. /Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum. Kitörölhetetlen emlék a lelkekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ "

"Dec. 9-én ünnepelte tízéves születésnapját a sepsiszentgyörgyi székhelyű Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A háromnapos seregszemlén a Concordia-napok saját hagyományaihoz hűen a tucatnyi műkedvelő csoport között egy magyarországi és egy hazai román társulat is fellépett. Idén először bábosok is részt vettek a rendezvényen: ezalatt tanfolyamon tanulhatták a bábjáték elméletét-gyakorlatát. Sombori Sándor író, a Jádzó Társaság első tiszteletbeli elnöke kiemelte, hogy a műkedvelők ,,taps és pénz nélkül" dolgoznak, és elviszik a színházat a falvakba is, ahová a hivatásosak ma már nem jutnak el. A legjobb rendezésnek és a legjobb előadásnak járó elismerést a kolozsvári Maszkura aratta le, az idén bevezetett Reménység különdíjat a legtöbbet ígérő kezdőknek, a brassói Harag György Társulatnak ítélték oda, a legjobb csoportmunkáért járó oklevelet a szilágycsehi Tövishát kapta. Idén először egy kis Concordia hírlapot is kiadott a Jádzó. /(demeter): Tízéves a Jádzó Társulat. Sok díj a megyében maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./ "

"Dec. 7-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában bemutatták a legújabb nyelvészeti kiadványokat. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza könyvsorozat legújabb, hatodik kötetét mutatta be Cs. Nagy Lajos, külön kiemelve: ez az első olyan nagy, regionális atlasz, amelynek egyetlen alkotója van Murádin László személyében, aki egyedül látta el a gyűjtés és anyagrendezés emberfeletti teljesítményét. A kötet, amely negyven évi munka eredménye, pontos képet nyújt a magyar nyelvterület dél-keleti régiójának nyelvjárásairól, így nem pusztán nyelvészeti, hanem szemiotikai, néprajzi és településtörténeti szempontból is jelentős. A Szilágysági Nyelvatlaszt, amely Márton Gyula gyűjtőmunkáját dicséri, Murádin László mutatta be, emlékezve a huszonöt esztendeje elhunyt kutatóra. Vetési László: Juhaimnak maradéka című tanulmánykötete a több évtizedes értelmiségi-lelkészi pálya tapasztalatait fogja csokorba. Péntek János: A nyelv ritkuló légköre című, szocio-lingvisztikai dolgozatokat tartalmazó kötetét is bemutatták. /(S. B. Á.) [Sándor Boglárka Ágnes]: Nyelvészeti kutatások Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ "

"Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"A Hivatalos Közlöny december 7. számában közzétették a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatával kapcsolatos alkalmazási előírásait, illetve a helységnevek listáját a nemzeti kisebbségek nyelvén is. A végrehajtási szabályok az anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyek megsértése esetén szankciókat is előír. /Alkalmazható a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bűnvádi feljelentésben kérte az RMDSZ feloszlatását, amelyet románellenességgel, irredentizmussal, Erdély gazdasági gyarmatosításával vádolt. Eckstein-Kovács Péter szenátusi válaszában kifejtette, hogy az elhangzott vádak kizárólag Corneliu Vadim Tudor agyának szüleményei. /C. V. Tudor az RMDSZ feloszlatását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"A kolozsvári törvényszék alaptalannak minősítette a megyei egészségügyi igazgatóság által a "csontkiállítás" ügyében benyújtott fellebbezését. Ezáltal Gheorghe Funar polgármester pert nyert. Május végén, a helyi közigazgatási törvény életbe lépése után ugyanis a polgármester marhacsontot tett a tanácsosok asztalára, mivel nem voltak hajlandók lemondani tisztségükről. Az elöljáró azt állította, a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával. Az egészségügyi igazgatóság a marhacsontok miatt 20 millió lejre büntette a polgármestert. Az elöljáró óvást emelt a büntetés ellen. És pert nyert. Az igazgatóság fellebbezett a döntés ellen, és a törvényszék most ezt is elutasította. Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint súlyosabb az ügyészség által Funar ellen ugyanebben az ügyben indított per. Ebben az esetben a vád hivatalos közeg megsértése. - Az RMDSZ-tanácsos arra gyanakszik, hogy a perek elhúzódnak vagy elaltatják őket, mivel a jelenlegi hatalom is kesztyűs kézzel bánik a polgármesterrel. /Kiss Olivér: Funar megnyerte a csontkollekció-pert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"A budapesti Magyar Állami Operaház élére nemrégiben kinevezett két új vezető, Locsmándi Miklós főigazgató, valamint Győriványi Ráth György főzeneigazgató, művészeti vezető dec. 8-án látogatást tettek a kolozsvári Állami Magyar Operában, megnézték a Bátori Mária című előadást. Egyedül Locsmándi Miklós főigazgató érkezett meg, Győriványi Ráth György ugyanis időközben megbetegedett Az előadás után a két igazgató, a budapesti és a kolozsvári, sajtóértekezletet tartott. Simon Gábor kolozsvári igazgató elmondta, hogy a két opera közötti közvetlen kapcsolat 1990-ben jött létre, ám az akkori vezetőséget követő új budapesti igazgatóság már nem tartotta szükségesnek a kapcsolat fenntartását. Most örömmel vették tudomásul, hogy az új budapesti igazgató újra fel szeretné venni a kapcsolatot a kolozsvári társulattal. Locsmándi Miklós elmondta, hogy egy konkrét ajánlatot is hozott: 2002-ben Dohnányi Ernő évforduló lesz, amely alkalommal az Operaház több Dohnányi művet is bemutat, ezek közül az egyik a Vajda tornya című operája. Ennek a bemutatójára 2002. december 6-án kerül sor, majd azt követően nagyon szívesen elhoznák Kolozsvárra is ezt a művet, hiszen ez egy erdélyi témájú opera. Locsmándi Miklós, amikor megtudta, hogy Romániában nincs megfelelő utánpótlás-nevelés a színházi kiegészítő szakmák terén, mint például a fodrász-parókakészítő, vagy díszlet- és jelmeztervező, felajánlotta, hogy Kolozsvárról, vagy Erdély más területeiről Budapestre mehetnének fiatalok, akik hajlandóak elsajátítani ezeket a szakmákat. Egy másik lehetőség a művészcsere. /Köllő Katalin: Hasznos és elégedett látogatás a kolozsvári Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"A Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete erdélyi magyar egyetemi diáklapok szerkesztőinek találkozóját szervezte meg Nagyváradon a hétvégén. A Posticum Római Katolikus Ifjúsági központban kolozsvári, brassói és nagyváradi diákszerkesztők jöttek el, mintegy 30-an. Amellett, hogy bemutatkoztak az egyetemi lapok, előadásokat hallgathattak a résztvevők. Nagyváradon első ízben rendeznek ilyen programot. /(balla): Tollforgatók a Posticumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ "

"Románia katonailag felkészül a NATO-csatlakozásra a jövő évi prágai csúcsértekezletig, jelentette ki George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára, az Euroatlanti Integrációért és Védelmi Politikáért Osztály vezetője dec. 11-i sajtóértekezletén. George Maior vezetésével múlt héten Brüsszelben román küldöttség vett részt a NATO politikai és katonai testületének ülésén, amelynek témája a román hadsereg átszervezése volt. Maior kifejtette: a román hadsereg átszervezésre valószínűleg 2002. februárjában kerül majd sor, amely alkalomból a NATO magasrangú képviselőiből álló küldöttséget várnak Romániába. /Románia jövőig felkészül a NATO-csatlakozásra. Februárban elkezdik a román hadsereg átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"A régiók Romániájának létrehozását javasolják magyar és román értelmiségiek abban a memorandumban, amelyet a román törvényhozáshoz, a jelentősebb romániai pártokhoz, valamint az Európai Parlamenthez is eljuttattak. A dokumentumot dec. 11-én bocsátották a sajtó rendelkezésére a kezdeményezők, a Provincia nevű kiadvány szerkesztői. A dec. 11-i sajtóértekezleten jelen levő Molnár Gusztáv filozófus, a Provincia szerkesztője hangsúlyozta: nemhogy megterhelést nem jelentene a regionális tanácsok, vagy tartományi parlamentek működtetése, hanem inkább megtakarítást: 24 megyei tanács helyett például 8 regionális tanács működne. - Adrian Nastase kormányfő szerint, aki egy nyári szabadegyetemi beszéde alkalmával már "leirredentázta" a Provinciát, most eltévelyedetteknek minősítette a lap szerzőit. A miniszterelnök kijelentette: a pártoknak és a civil szférának nem lenne szabad a "memorandisták" csapdájába esnie, és nyilvános vitát folytatni a regionalizmus kérdéséről. - Íme bebizonyosodott, hogy a különböző föderalizmust támogató irányzatok felbukkanásával kapcsolatos aggodalmaim, amelyeknek nyáron hangot adtam, megalapozottak voltak - hangoztatta Nastase, aki szerint nem véletlen ennek a memorandumnak az időzítése, és összefüggésbe lehet hozni az Orbán-kormány státustörvényével. /Sz. K.: Régiók Romániájának létrehozását javasolják. Nastase igazolva látja aggodalmait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"Eckstein-Kovács Péter ismét nem jelent meg az önként és ingyenesen felvállalt Herédi-per tárgyalásán, újabb halasztást kértek. Utolsó határidő december 14. Ha ezen sem jelenik meg, a bíróság lezárja a pert. Az ügy 2001 nyarán robbant ki, amikor Füsi Katalin Ildikót és Herédi Zsoltot nem adta össze a kolozsvári anyakönyvvezető, mivel ez utóbbi "da-igent" mondott. Közben megjelent a közigazgatási törvény, amely engedélyezi a kisebbség anyanyelvén történő házasságkötést. Miután többszöri kérésre sem volt hajlandó az anyakönyvvezető összeadni a fiatal párt, úgy döntöttek, beperelik a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Eddig három tárgyalásra került sor, Eckstein-Kovács Péter egyiken sem jelent meg. Eckstein elmondta: a bíróság által is elfogadott, hiányzásról van szó, a következő tárgyaláson jelen lesz. /Lázár Zsuzsánna: Továbbra sincs döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"A Magyarok Világszövetsége sajnálatosnak tartja, hogy a bojkottáló "tizenkettek" néven elhíresült volt tisztségviselői a független magyar bíróság végzését is elutasítják. November 19-én a Fővárosi Bíróság összehívta jövőre a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését és egyben Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét nevezte ki a világszövetség felügyelő biztosává. Határozatának meghozatalakor a bíróság birtokában voltak azok a bizonyítékok, amelyek igazolták, hogy az új küldöttgyűlés összehívását indokló formai hiányosság szabályszerű rendezését 1999-ben csupán Patrubány Miklós és a világszövetség Erdélyi Társasága kezdeményezte. A kezdeményezés az MVSZ akkori elnöke és Dobos László régióelnök mulasztása miatt bukott meg - áll az MVSZ közleményében. /MVSZ-válasz "Tizenketteknek". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"Dec. 11-én Gheorghe Funar polgármester büntető feljelentést tett a kolozsvári fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészségen a "parlamenthez benyújtott, Románia regionális felépítését előirányzó memorandum" aláírói ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára szerint az aláírók az alkotmányossági rend elleni tevékenység bűncselekményét követték el. /(k. o.): Büntető feljelentés "memorandisták" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Büntető eljárást indítanak Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter ellen. Rodica Stanoiu igazságyügyi miniszter jóváhagyta Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter elleni büntető eljárás elkezdésére vonatkozó kérelmet. Muresan 1999-ben részt vett egy ügylet lebonyolításában, amelynek során több ezer tonna olaj került az állam tulajdonából egy Konstanca megyei magáncéghez. /Büntető eljárás Ioan Muresan ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója dec. 11-én nem jelent meg a Sebesi Karen Attila színművész által becsületsértésért és rágalmazásért ellene indított per első tárgyalásán. A magyar színház igazgatója átiratában arra kérte a bíróságot, hogy hat hónapra halasszák el a tárgyalást. Kérését egyrészt azzal indokolta, hogy külföldön tartózkodik, másrészt pedig hogy Kolozsváron nincs állandó lakhelye és ügyvédje. A bíró nem fogadta el a tárgyalás hat hónappal történő elhalasztását, és a következő tárgyalás időpontját február 27-re jelölte ki. - Dec. 20-ra időzítették a Jancsó Miklós színművész által Tompa Gábor ellen indított per első tárgyalását. A kolozsvári színművész szintén becsületsértésért és rágalmazásért indított pert a színházigazgató ellen. /Sebesi kontra Tompa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"A kormánypárttal kötött egyezmény megvalósításainak végső elemzésére még nem került sor, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 12-i sajtótájékoztatóján. Nem lehet eltekinteni a megállapodásban foglalt meg nem valósított fejezetektől. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a kétoldali szerződés esetleges meghosszabbításának egyik alapfeltétele, hogy mindkét fél pozitívan értékelje az együttműködést. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a következő protokollum konkrét megoldásokat, és a szerződésben foglaltak megvalósítására biztosítékokat is kell tartalmazzon, az RMDSZ-nek pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szerződésben foglalt határidők megszabására és azok betartására. A státustörvénnyel kapcsolatban a szövetségi elnök elmondta: bízik abban, hogy a két kormány közös nevezőre jut, mielőtt a törvény érvénybe lép. A határszigorítási intézkedéseket Markó érthetőnek minősítette, viszont arra is rámutatott, hogy az ilyen jellegű rendelkezések eredménytelenek, sőt károsak is lehetnek. A szövetségi elnök elmondta, hogy az egészségügyi biztosítás bevezetése például sérti a magyar és a román állam között lévő egyezségét. - A Provincia publicistái által kiadott memorandumról szólva kifejtette: érthetetlen a román politikum felháborodása, ugyanis elégedetlenségüknek csak akkor adnak hangot, amikor egy ilyen jellegű kezdeményezés a civil társadalom, és nem a hatalom részéről érkezik. Románia hagyományos régióbeli különbözősége nyilvánvaló, a jelenséggel számolni kell, és nem szabad tabuként kezelni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /Csak részben eredményes a megállapodás Szigorúbb feltételek mellett újítják meg a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A román kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében 25 milliótól 50 millió lejig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat, akik megsértik a más államok nemzeti himnuszára és zászlajára vonatkozó jogszabályt. Eszerint csak nemzetközi jellegű hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával szólaltatható meg más állam nemzeti himnusza, de csakis Románia nemzeti himnuszával együtt. A rendelet a zászlókitűzéssel kapcsolatban előírja, hogy más államok zászlaja szintén csak nemzetközi jellegű alkalmakkor és a román lobogóval együtt tűzhető ki. A jogszabály a romániai magyar közösséget hátrányosan érinti, hiszen az ünnepek alkalmával Erdély-szerte elterjedt a nemzeti szimbólumok használata, a református énekeskönyvben zsoltárként szereplő magyar Himnuszt pedig a hívek nemzeti imádságként szokták énekelni. Markó Béla szövetségi elnök a jogszabályt kommentálva elmondta: a parlament 1994-ben fogadta el a zászló és himnuszhasználatról szóló törvényt, amelynek végrehajtási utasításait a kormány csak most adta ki. - Az RMDSZ annak idején sem értett egyet a jogszabállyal, így nem ért egyet a végrehajtási utasításokkal sem. Az RMDSZ törvénymódosítási javaslatát a parlament elé terjeszti. A magyar nemzeti színek, a piros-fehér-zöld lobogó használatát és a Himnusz éneklését illetően Markó Béla kifejtette: - Ezeket eddig is használtuk, és a továbbiakban is használni fogjuk. A piros-fehér-zöld lobogót és a magyar Himnuszt egy pillanatig sem tekintettük úgy, mintha azok egy másik állam nemzeti szimbólumai lettek volna, hanem az egész magyar nemzet himnuszának és lobogójának tartottuk - hangsúlyozta Markó Béla. - Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: a magyar politika sem hagyhatja szó nélkül ezt a törvényt különösképpen, hogy szerződéses viszonyban áll a kormánnyal. /Nem mondanak le a magyar Himnusz énekléséről. Büntetik az idegen nemzeti szimbólumok használatát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A román miniszterelnök azért szüntette be a levelezést a magyar kormányfővel, mert zavarta, hogy Orbán Viktor a sajtó nyilvánossága előtt fejti ki véleményét a román kormányról - írta dec 12-i számában a Ziarul Politic című napilap. Romániát leginkább az zavarja, hogy Orbán Viktor mindenféle negatív véleményt fogalmaz meg a nemzetközi sajtóban a román kormányról - írta a lap, példaként idézve azt az interjút, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt napokban adott a Le Figaro című francia újságnak. - A magyar miniszterelnök a vízumok ügyében támadja Romániát - hangsúlyozta a Curentul. Az ellenzéki lap úgy vélte, hogy miközben Magyarország a kedvezménytörvény végrehajtására készül, "Adrian Nastase Orbán Viktor füstbombáinak felhőjében tévelyeg". Miközben Bukarestben elemeznek és mérlegelnek, a kedvezménytörvény esetében a visszaszámlálás megkezdődött, a magyar miniszterelnök pedig ellentámadásba lendült - írta a lap. /Nastasénak elege van a levelezgetésből. Elkezdődött a visszaszámlálás státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Románia regionális felosztásáról szóló Memorandum szerzői dec. 12-én válaszoltak Adrian Nastase miniszterelnöknek. A levélben a Memorandum szerzői kifogásolták a miniszterelnök dec. 11-én közzétett nyilatkozatát, amelyben politikai embargóra szólította fel a politikai pártokat és a civil szervezetek képviselőit megakadályozandó a regionalizmus témájának megvitatását. A Memorandum aláírói a kormányfőhöz intézett levélben leszögezték, Románia jövője szempontjából fontos a "felelős nyilvános vita". A memorandum aláírói ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy a kormányfő - aki nemzetközi jogász - képes felmérni: a szerzők bármilyen természetű megfélemlítése ellentétben áll az alkotmány által is biztosított alapvető emberjogi elvekkel. A kormánypárt képviselői ezt elutasították, mondván, a vita csak eltérítené a közvéleményt az ország számára valóban fontos kérdésekről. A memorandum szerzőit "tévelygőknek", "identitás nélküli személyeknek" nevezték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EKF) egy felmérés eredményét ismertette Kolozsváron. A felmérés szerint az erdélyi románok pozitívabb képet alakítottak ki a romániai magyarokról mint azok a többségiek, akik nem élnek együtt a magyarokkal (regáti, illetve moldvai románok). Az erdélyi magyarok 42 százaléka elsősorban magyarnak, 43 százaléka erdélyinek, 6 százaléka románnak, 3 százaléka európainak vallja magát. A megkérdezett magyarok mintegy fele (46%) büszke arra, hogy Romániában született. Ezzel szemben szinte valamennyi román büszke ugyan erre. Az erdélyi magyarok szerint a románokat leginkább a következők jellemzik: vallásosak (39%), rendesek (38%), vendégszeretők (38%) és szorgalmasak (22%). Az erdélyi románok szerint a romániai magyarokra a következők illenek leginkább: szorgalmasak (36%), összetartók (23%), civilizáltak (22%) és megosztottak (21%). Az erdélyi magyarok szerint a romák lusták (48%), piszkosak (47%), tolvajok (36%), visszamaradottak (31%). Az erdélyi többségiek szerint a romák piszkosak (50%), tolvajok (50%), illetve lusták (39%). Az erdélyi románok 52 %-a semmilyen formában sem egyezne bele az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozásába. Az erdélyi magyarok 92 százalékban támogatják az elképzelést, a romák többsége (53%) viszont ellenzi. A románok 35 százaléka szerint a többség és a kisebbség közti kapcsolatot az együttműködés jellemzi. - A románok 14%-a tart egy esetleges háborútól, és több mint felük elsősorban Magyarországtól. /Kiss Olivér: Az erdélyi románok jobban kedvelik a magyarokat. Felmérés készült az etnikumközi viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Napvilágot látott az Emberi Jogok Szervezetének 2001-re vonatkozó jelentése, amely szerint Románia apró, de biztos lépéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A dokumentum megemlíti a romániai romákat ért megkülönböztetéseket, amelyek kivándorláshoz vezetett. Problémát jelent a rendőrség brutalitása, továbbá a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás hiányosságai. A különböző vallási kisebbségek szintén megkülönböztetést szenvednek. Nehezményezik, hogy a rendőrség törvényes joga bizonyos helyzetekben a fegyverhasználat. Az alvilági szervezett bűnözés szálai elérték a hatalom felső rétegét. Pozitív eredményként könyvelik el, hogy nem akadályozzák az emberjogi szervezetek munkáját. /Újabb jelentés Romániáról névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Letagadhatatlan tény, hogy az RMDSZ-en belül két tábor létezik. Nevezhetjük őket mérsékelteknek és radikálisoknak, a jelenlegi országos vezetés híveinek és ellenzékének, Markó-csapatnak vagy Tőkés-híveknek. Fey László hangsúlyozta, hogy nem akar ítéletet mondani arról, hogy melyik tábornak miben van, illetve nincs igaza, mégis ezt tette. Szerinte ugyanis a radikálisok harciasak, agresszívek, sértő szavakat használnak, címkéznek: árulók, a hatalom kiszolgálói, gazemberek, csirkefogók, bársonyszékhez ragadók, tájbasimulók, neptunosok stb. A mérsékeltek nem támadnak, inkább védekeznek, a józan észre apellálnak. Igyekeznek tárgyilagosak lenni. Milyen türelmesen, higgadtan, tárgyilagosan válaszolt Markó Béla a nem éppen jó szándékú kérdésekre is, írta Fey. A radikálisok hangosak, ezért tűnik úgy, hogy többen vannak. A "pártatlan" Fey hozzátette, hogy a radikálisok hangosabbak, az nem magyar különlegesség: C. V. Tudor, illetve Funar durván támadva mindenkit. /Fey László: Két tábor, két modor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Miközben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége határozottabb fellépést kér az RMDSZ-től a csángóügy képviseletében, Gheorghi Prisacaru szenátor Párizsban a csángók magyar asszimilációjának veszélyeire figyelmeztette az Európa Tanács szakbizottságát. Az RMDSZ tagszervezeteként működő csángószövetség azt kéri a magyar érdekképviselettől, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. A csángókérdés ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának dec. 11-12-én tartott párizsi ülésén. A Romániát képviselő Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángóajánlásait. A szenátor által arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumok megvetésével azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyermekek magyar iskolákba járhassanak." A szenátor dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatást és magyarországi ösztöndíjakat ígért azoknak a gyermekeknek, akik a magyar oktatásra jelentkeznek. Prisacaru jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Szakítópróba lesz a csángókérdés? Egyidejű panasz Bákóban és Párizsban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Színházi vita. A dec. 9-i színházi vitafórumon a boszorkányégetés elmaradt, Tompa Gábor ugyanis nem jelent meg. Senki sem kérdőjelezi meg Tompa darabjainak egyedülállóságát, átütő erejét. Direktori tevékenységét kifogásolják. A színház, mint minden művészet, csak a mesterségbeli oldalával nevelhet. A művészet, mint újat kereső, kísérletező valami, nem alkalmas ezeknek a céloknak az elérésére. A cikkíró szerint a kolozsvári színházi előadások hajdani teltházai nem utolsósorban az egyetemistáknak volt köszönhető. Az egyetemisták azután javarészt szétszéledtek. Viszont igazgató, rendező, színész, színinövendékek felvételiztetője egy személyben, ez egyértelműen összeférhetetlenség. /Y. Szabó Gyula: A boszorkányégetés elmaradt Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"