Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. december 4.
"Színházi vita. Kiss János nem vitatja, hogy azok, a hangzatos címekkel ellátott urak, akik ringbe szálltak "A színházért mint művészetért", valóban értenek is a színházhoz. Sokan közülük nem is olvashatták a Szabadságban folyó csetepatét, s így nem egészen tárgyilagos, megbízható forrásból juthattak információhoz az itt folyó pengeváltásokról, mégis állást foglalnak "az egyre inkább elburjánzó vitában", mert meggyőződésük, hogy a sajtóvita "többszörösen ártalmas" és azt ajánlják, "talán mindenkinek jobb lenne, ha hagynánk a művészeket viszonylagos nyugalomban alkotni". Kiss János arra kérte az aláírókat, árulják el, melyik Szabadságban megjelent írásból következtettek arra, hogy a színház "művészet voltát kétségbe vonni, egyenesen esszenciájától való megfosztását jelenti"? /Kiss János: Színház és/vagy színművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), dec. 4."
2001. december 4.
"Németország támogatja az Európai Unió országaiba utazó román állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetését, Ausztriának és Olaszországnak viszont fenntartásai vannak - nyilatkozta dec. 3-án Ion Iliescu elnök. Iliescu közölte, hogy Joschka Fischerrel a kétoldalú, román-német kapcsolatokról valamint Románia EU-s és NATO-tagságáról tárgyalt. Joschka Fischer, aki az EBESZ-értekezletre érkezett Bukarestbe, biztosította Ion Iliescut, hogy támogatni fogja Románia európai és euró-atlanti felzárkózását. /Németország támogatja Románia vízummentességét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"A Csíkszeredában katonai erőfitogtatással és autóbuszokon odaszállított hazafiakkal megrendezett dec. 1-jei ünnepség nem érte el a célját. A csíkiak bölcsebbeknek bizonyultak provokátoraiknál úgy tettek, mintha észre se vették volna az egészet. Fodor Sándor elmarasztalta Sógor Csabát, akinek nevét nem írta le, csak holmi forrófejű honatyáról írt. /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"Akadályozzák meg az RMDSZ részvételét a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságban - szólította fel írásban dec. 3-án a képviselőház és a parlament vezetőségét Daniela Buruiana, az említett bizottság alelnöke. Szerinte az Erdély közbiztonságát veszélyeztető megmozdulások élén az RMDSZ áll és arra kérte a képviselőház és a szenátus állandó bizottságait, hogy nemzetbiztonsági okokból sürgősen változtassa meg az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság összetételét. Hozzátette: az RMDSZ képviselője nem ellenőrizheti Románia legfontosabb hírszerző szolgálatát. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor visszautasította a képviselőasszony kijelentéseit. /RHSZ bizottság RMDSZ nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"Először vesz részt teljes jogú tagként a Szabad Európai Szövetség kongresszusán az Erdély-Bánság Liga. A dec. 7-10-e között Bilbao-ban megszervezett kongresszuson a bejegyzés előtt álló romániai pártot a tömörülés elnöke, Sabin Gherman képviseli. - A kongresszuson - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman - az Európai Uniós tagállamok azon regionális politikai pártjai vesznek részt, amelyeket a Szabad Európai Szövetség tömörít. Ennek teljes jogú tagja november közepétől az Erdély-Bánság Liga. Az értekezlet fő témája az európai kulturális sokszínűség lesz, különös tekintettel ennek gazdasági és közigazgatási vonzataira. /Sz. Cs.: Európai Uniós ernyő alatt az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"Funar, Kolozsvár polgármestere dec. 3-án kijelentette: amennyiben a magyar egyházak nem vonják vissza az Európa Tanácsnál leadott panaszukat, nem kapnak pénzt a helyi költségvetésből. A múlt hónapban a városi tanács úgy döntött: 550 millióhoz juttatja az ortodox egyházat a Deák Ferenc utcai templom felépítésére. Ezenkívül, a tanács határozata alapján a lutheránus egyház 350 milliót, az unitárius 300 milliót, a római katolikus 300 milliót, a református 350 milliót, a görög katolikus 300 milliót, az izraelita egyház pedig 100 milliót kapna. A TBC-kórház területén levő ortodox kápolna felépítéséhez 100 millióval járult hozzá a tanács. Mint ismeretes, a nov. 19-én tartott konferencián a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház képviselői kilátásba helyezték, hogy a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak ügyében az európai fórumokhoz fordulnak. /K. O.: Funar nem ad pénzt a magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"Az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának (NEP) hétvégi üléséről számolt be dec. 3-i sajtótájékoztatóján Vekov Károly képviselő, a NEP elnöke. A NEP már 1999-ben megalakult, az RMDSZ csak másfél év után hagyta jóvá működését. A platformnak két fontos célkitűzése van: egyrészt a valós egyenlőség megteremtése a magyarok és a románok között, másrészt pedig, hogy ez a román politikai pártokkal közösen, partnerségi alapon történjen. Az ülésen megállapították, hogy az ország, a romániai magyar közösség és az RMDSZ válságban van. A legsúlyosabb a gazdasági és a szociális helyzet, amely a képviselő szerint a romániai magyar kisebbséget még jobban érinti. Az RMDSZ politikus külön kiemelte az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a kérdését, amely megoldásként szolgálhatna a szociális problémák orvoslására. A kolozsvári helyzetről szólva, Vekov Károly kifejtette: úgy tűnik, hogy mind a kormány, mind az RMDSZ "tartózkodó magatartást" tanúsít Kolozsvár ügyében, ezért a platform erélyesebb fellépést sürget a polgármesterrel szemben. A platform szükségesnek tartja az RMDSZ-nek és egyes intézményeinek, többek között a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a megreformálását. A kormánypárttal kötött együttműködési megállapodással kapcsolatban, Vekov Károly elmondta: a protokollum több, lényeges pontját nem teljesítették. /Vekov: Valós partnerségi alap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 4.
"Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "
2001. december 5.
"Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./"
2001. december 5.
"Dec. 3-án kezdődtek a Transilvania Egyetem auditóriumában a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett Gólyanapok. "Már másodszor rendezzük meg a BMD-napokat. A tavalyhoz hasonlóan az idén is egyhetes rendezvénysorozatot tartunk, december harmadikától kilencedikéig" - közölte Veress Ibolya, a diákszövetség frissen megválasztott elnöke. Az idei programban a Gólyanapokat összevonták a Kultúrnapokkal. A hét folyamán lesz gálaest, filmklub, táncház, gólya-verseny és néptánc-előadás. A hét végén pedig kétnapos gólyatábort szerveznek Felsőtömösön. /Petki Judit: Új rendezvények a Gólyanapokon. Brassó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"
2001. december 5.
"A terrorizmus minden formáját elítélő nyilatkozat és a terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó akcióterv elfogadásával fejeződött be dec. 4-én Bukarestben az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet miniszteri tanácsának 9. ülése. Megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyeket a terrorizmus megelőzése érdekében kell tenni az EBESZ térségében. /Akcióterv a terrorizmus ellen. Befejeződött a bukaresti EBESZ-ülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"Közeledtek az álláspontok, de továbbra is politikai szinten folytatódnak a magyar-román konzultációk a kedvezménytörvény kérdéséről. Ezt hangsúlyozta nov. 3-án Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter, miután megbeszélést tartott az EBESZ miniszteri tanácsa bukaresti ülésének keretében. A találkozón Geoana átadta Adrian Nastase írásos válaszát arra a levélre, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő küldött a román miniszterelnök korábban ugyancsak írásban kifejtett konkrét észrevételeire. A két külügyminiszter dec. 7-én Brüsszelben folytatja a tárgyalásokat. A bukaresti találkozó után mindkét politikus mérsékelt optimizmusának adott hangot. /Közeledtek az álláspontok státusügyben. Martonyi János Mircea Geoanaval tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A kolozsvári ítélőtábla mellett működő ügyészség úgy döntött, a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészséghez küldi a Gheorghe Funar által az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen beadott büntető feljelentését. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, büntető feljelentést tett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Funar arra kérte az ügyészség képviselőit, hogy indítsanak büntetőjogi pert ellenük. /(k. o.): Bukarestbe küldték Funar büntető feljelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A magyar kedvezménytörvény végleges formájával kapcsolatos álláspontom világos megfogalmazásához megvárom a magyar és a román kormány közötti megbeszélések eredményeit - jelentette ki dec. 4-én Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki az RMDSZ-vezetőkkel is találkozott. Markó Béla az eszmecsere után az MTI-nek elmondta: a találkozó fő témája a kedvezménytörvény volt, de az EBESZ-főbiztos behatóan érdeklődött a romániai magyar közösség általános helyzetének alakulása, illetőleg az RMDSZ helyzetértékelése iránt. /Markó: Jó hatással lenne az RMDSZ-SZDP kapcsolata és a román-magyar kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A Nemzeti Liberális Párt szenátorai kérik Ioan Rus belügyminisztert, hogy bírálja felül a határozatot, amely a román állampolgárok határátlépésének megszigorítására vonatkozik. December elsejétől lépett életbe az a határozat, amely szigorúbb feltételeket szab meg a román állampolgárok magáncélból történő határátlépésénél. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő is bírálta a Nastase kormány sürgősségi rendeletét. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilágyi Zsolt szerint a kormány nem tájékoztatta a román parlamentet erről a döntésről. Szilágyi azt is sérelmezi, hogy Magyarország is szerepel ezen a listán, a kormánynak a Schengen térségben utazók szemszögéből kellett volna megfogalmazni a határozatot. /Tiltakozás a határátlépés megszigorítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"Január elejétől a magyar idegenrendészeti törvény is változik. A Magyarországra utazó román turisták a havi minimálbér 30 százalékával (január elejétől 15 ezer forinttal) kell hogy rendelkezzenek. Minden egyes újabb napra a minimálbér 10 százalékát kell felmutatni (most 5000 forint), a 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a minimálbér 200%-át kell igazolni (azaz 100 000 Ft havonta). Az összeg bemutatása nem szükséges, ha érvényes meghívólevéllel rendelkezik a turista, igazoltan konferenciára, sport- vagy kulturális eseményre utazik, vagy például utazási iroda igazolja a szállását és ellátását. A 14-18 év közöttiek az összeg felére csökken, míg a 14 évnél fiatalabbak esetében nem kell pénzt felmutatni. Meghívólevelet a 2002. elejétől hatályos törvény szerint nemcsak magyar állampolgár, de bevándorlási engedéllyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár is küldhet erdélyi rokonaikhoz, barátaihoz. A meghívólevél tartalmát formanyomtatványon rögzítették. A levélben vállalni kell a meghívott eltartását, szállásának biztosítását, egészségügyi ellátását, ezt ellenjegyezni kell az újonnan felállítandó idegenrendészeti szervnél. Egy meghívólevél hat hónapig érvényes. /Vass Enikő: Januártól meghívólevéllel Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A Nemzeti Liberális Párt a Hargita és Kovászna megyei helyzetre vonatkozó bizalmatlansági indítvány egyszerű indítvánnyá való átminősítésének lehetőségét elemzi, mivel a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselői nem akarják támogatni a liberális kezdeményezést. A nagy-romániások indoklása szerint a nemzeti érdekek támogatása az ő pártjuk jellemzője, s egy Har-Kov indítványt az NRP parlamenti képviselőinek kell benyújtaniuk. /Bizalmatlansági helyett egyszerű indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A megszeppent RMDSZ-vezetőség nevében Takács Csaba és Verestóy Attila egy adminisztratív kérdést sietett erkölcsi dilemmává növeszteni, fejtette ki véleményét Lászlóffy Csaba Sógor Csaba ügyéről /bár a szenátor nevét nem írta le/. "Igenis, erkölcsi választ kell adni arra, hogy az egységesnek kikiáltott román állam nevében változatlanul megalázhatnak, kétségbe vonhatják történelmi, lelki "autonómiánk" jogát" hangsúlyozta Lászlóffy. A gyulafehérvári nagygyűlés határozatainak a lényegét a mindenkori román hatalom elhallgattatta és meghamisítja. Az elmarasztalt csíkszeredai felhívásnak ez volt a tulajdonképpeni emberi, nemzeti üzenete. Az egyenjogúsítás csak papíron létezik. Lászlóffy Kolozsvárra, a teljhatalmú polgármester önkényeskedéseire utalt. A csángóknál a legelemibb igények, nemzetiségi jogok betartása is illúzió maradt. A nagynemzeti gőg azt tekinti természetes életformának, ha állami funkcionáriusok segédkezésével elégetik a magyar nyelvű könyveket, vagy feldúlják a gyermekeiket magyar imára, szóra tanítani kívánó szülők házát. Elmarasztalta-e az ország közvéleménye, egyetlen politikai párt vagy bár a román értelmiség lelkiismerete a moldvai katolikus papokat, akik az ördög nyelvének nevezik a csángó magyart? És az RMDSZ vezetősége méltányosnak tartja-e saját ítélkezését? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. /Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"Dec. 9-én a kolozsvári Állami Magyar Operában Báthori Mária című előadáson jelen lesz Budapestről a Magyar Állami Operaház nemrégiben kinevezett két igazgatója, tájékoztatott Simon Gábor, az opera igazgatója. A Magyar Állami Operaház főigazgatója dr. Locsmándi Miklós, az operaház művészeti vezetője pedig Győriványi Ráth György lett. Simon Gábor igazgató azt is elmondta, hogy az első kapcsolatfelvétel 1990 tavaszán történt, amikor a budapesti operaház akkori vezetősége, Ütő Endre és Kürthy András tette tiszteletét a kincses város operájában. /Köllő Katalin: Jeles vendégek a kolozsvári operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A magyarellenes hangulatkeltés intézményes szinten is érezteti hatását, jelentette ki dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium osztályvezetője. Szerinte az RMDSZ-politikusok jelentős segítséget adtak a nehéz kérdések megoldásában. Három főbb feladatot fogalmaztak meg, ismertette elképzeléseiket Murvai: 1. a romániai a magyar nyelvű oktatás hálózati és beiskolázási kérdéseit illetően a szintentartás, jobb esetben a bővítés, 2. az anyanyelvi oktatás továbbfejlesztése, 3. a vidéki iskolák összevonásának, újjászervezésének nyomonkövetése. - Sikerült megőrizni a marosvásárhelyi református líceumot, újraindult az önálló magyar nyelvű líceum I-XII. osztályokkal. A máramarosszigeti magyar líceum újraalakításában előbbre jutottak. Az 1996-1997-es iskolai évben a romániai szakoktatásnak a magyarul tanulók csak az 1,1%-át tették ki, ez 3851 tanulót jelentett. A 2000-2001-es iskolai évben a 321 667 szakoktatásban részesülő tanuló közül 8000 tanul magyar nyelven, ez 2,5%. Nőtt a magyar nemzetiségű egyetemisták száma. 1990-ben Románia 160 ezer egyetemi hallgatójából alig több mint 7900 volt magyar nemzetiségű, 2000-2001-ben az ország mintegy 530 ezer egyetemistájából már több mint 23 ezer magyar. 2001-ben Romániában sikeres vizsgát tett a VIII. osztály elvégzése után a jelentkezők 71,2%-a. Ez a tavalyi eredményekhez képest 6% visszaesés. A magyar nyelvű osztályokban végzett VIII-osok 68%-a tett sikeres vizsgát, ami a tavalyi eredményekhez képest szintén 6%-os visszaesést jelent. Romániában 20 megye ért el magasabb átlagot, mint 71,2%, 22 pedig rosszabbat. Azokban a megyékben voltak jobbak az eredmények, amelyekben a romántanítás nem jelent problémát. Idén az érettségi vizsga nehezebb volt, mint 1990 óta bármikor. A magyar nyelven érettségizők 2001-es sikerszázaléka 88 volt, ami majdnem két százalékkal jobb, mint az országos átlag. - Murvai elmondta, hogy amikor a külföldi tankönyvek körül kirobbant a cirkusz, két nap múlva a miniszter asszony asztalán volt az az elemző jelentés, amely bizonyította, hogy a kisebbségi iskolások számára állami pénzből az utóbbi öt évben arányosan sokkal kevesebb jutott, mint ahogy arra szükség lett volna, és hogy a magyar nyelven tanuló középiskolások azon a néhány könyvön, amelyet román nyelven adtak ki, s az Ábel Kiadó néhány könyvén kívül más tankönyvvel nem rendelkeznek. Murvai szerint ez az anyag segített a tankönyvhisztéria lecsendesítésében. - Végül Murvai összefoglalta a megoldandó feladatokat. Nyomon kell követni a máramarosszigeti magyar iskola újraindítását 2002. szept. 15-én. Veszélyben vannak a teológia profilú magyar nyelvű középiskolák. A csángó kérdésben is lépni kellene. A magyar iskoláik tankönyvekkel való ellátása továbbra is gond. /Szabó Csaba: Állótükörben a 2001-es oktatási gondok. "A miniszter asszonynak jó napja van, ha nem lát minket". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"Versánszky Ernő második könyve /Virág a töltésen/ témája hasonló az író eddigi írásaihoz: a valamikori kincses város felidézése és saját emlékei. Rövid, olvasmányos történetek sorakoznak a könyvben. /(balázs): Versánszky Ernő: Virág a töltésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 6.
"Dec. 5-én az RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a szövetség és a kormánypárt vezető politikusai. Magyarázatot követelnek az utóbbi időben a Szociáldemokrata Párt részéről is egyre hangosabb magyarellenes kirohanásokra, az RMDSZ mindenekelőtt az újabb Harkov-jelentést kéri számon a kormánypárttól. A tanácskozás előtt az egyik részt vevő, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke elmondta: a tervek szerint a tárgyaláson a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságnak a Hargita és Kovászna megyéről szóló jelentésén kívül ismét téma lesz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, amelyeket a kormány már két hete elfogadott, a Hivatalos Közlönyben azonban még mindig nem jelent meg. További témák: a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések, és szó lesz az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről is. A tanácskozáson minden bizonnyal szó lesz a státustörvényről is. /Székely Kriszta: Szociáldemokratákkal találkozott az RMDSZ. Napirenden a Harkov-jelentés, a státustörvény és a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"A szenátus emberjogi bizottsága kedvezően véleményezte a Puskás Zoltán és Márton Árpád által kezdeményezett új ingatlantörvény tervezetet, amely az 1945. márc. 6-a után államosított egyházi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az ingatlant már lebontották. /Kedvező vélemény az egyházi ingatlantörvény tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"Állásfoglalásában a Reform Tömörülés rámutatott: "Csíkszeredában a nemzeti - és emberi - önérzet mellett emelték fel szavukat azok, akik a túlméretezett és erődemonstrációnak tervezett ünnepségről távolmaradásra hívták fel a polgárokat. Ez még akkor is igaz, ha a fekete-karszalag javaslattal a kezdeményezők túllőttek a célon". A szerzők feltették a kérdést: "miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élő magyarokat? (...) Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitől megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?" Az állásfoglalás leszögezte: "Mindazok, akik ezt szervezték, ugyanúgy tudják, mint mi magunk, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, nem lehet ünnep. Ez a nap évről évre a be nem tartott ígéretek napja. Azzal, hogy újra és újra mégis megkísérlik ezt ünnepként elismertetni, a nyolcvan éve folytatott elnemzetlenítő politikának nyitnak új és új fejezetet. Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebből." A Reform Tömörülés nehezményezte, hogy "az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettől. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak.", majd feltette a kérdést: "megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai?" /Ünnep, ha megalázhatnak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"A borsi határátkelőhelyen szigorúan alkalmazzák a kormány által a külföldre utazó román állampolgárok esetében bevezetett megszorító intézkedéseket. Az elmúlt öt nap folyamán több személyt visszafordítottak a határról. Ezzel szemben Ioan Rus belügyminiszter úgy nyilatkozott, a Magyarországra történő utazás esetén nem érvényesek a határátlépésre vonatkozó szigorító intézkedések. Kiutazáskor a turistának legalább öt napra elegendő, azaz 250 euróval kell rendelkeznie. Ezt az összeget a román határőrnek kell felmutatni. /Kiss Olivér: Magyarországra is érvényesek a szigorító intézkedések. A határnál is lehet biztosítást kötni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"Orbán Viktor miniszterelnök dec. 5-én rádiónyilatkozatában elmondta: mivel a határon túli magyarok "lelkileg nagyon rosszul fogadták" azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itt-tartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy visszaállítják a régi rendszert, azaz a beutazóknak immár nem ötezer, hanem napi ezer forintot kell felmutatniuk a határon. A rendelet bevezetését a magyar kormányfő azzal indokolta, hogy minden ország megpróbálja megvédeni magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Az Orbán-kabinet ugyanakkor döntött arról is, hogy a határon túli magyar diákok magyarországi társaikhoz hasonló igazolványokat kapnak, amelyek birtokában különböző kedvezményekben részesülnek Magyarország területén. - A román határőrök naponta több utast is visszafordítanak a határátkelőknél, amiért nem rendelkeznek a kiutazáshoz meghatározott pénzösszeggel, illetve egészségügyi biztosítással, vagy az ezt helyettesítő meghívólevelekkel. /Orbánék visszavonták a határátlépés szigorítására vonatkozó rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"Dan Matei Agathon turisztikai miniszternek írott nyílt levelében, több tízezer tagja nevében tiltakozik az EMKE az ellen, hogy Segesvár szomszédságában akarja létrehozni az állam a Dracula Land-et. A tiltakozásban az EMKE közgyűlés részvevői felhívják a mininiszter figyelmét arra, hogy Segesvár Európa egyetlen lakott vára, a világörökség része és az UNESCO védelme alatt áll. Az EMKE szerint a "Dracula Land felépítése a 800 éves erdélyi szász kultúra, építészet, egy egész közösség megcsúfolását jelenti". /EMKE-tiltakozás a Dracula Land ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"Színházi vita. Balogh Péter kolozsváriként, hajdani színházrajongóként, magyar vállalkozóként szólt hozzá a színházi vitához. Nem ért egyet Tompa Gábor igazgató lekezelésével, amikor például Tamás Gáborra, az ő teltházas kolozsvári előadásaira gondol. Járt itt Koós János, Nagy Bandó András, Nagy Natália, Korda György, Balázs Klári is, mind zsúfolt ház előtt léptek föl. Őket Balogh Péter cége, alapítványa /Tonic Média Alapítvány/ hívta meg Kolozsvárra, mert kell a közönségnek másfajta szórakozás is. - A kolozsvári színház - a mi színházunk, a mindnyájunké, hangsúlyozta. A mostani vitában sem bántotta senki a színészeket. A Tonic Média Alapítvány felmérése is mutatja: mindenki elégedetlen a műsorpolitikával, szükségesek a népszínművek, a kabarék is. Balogh Péter azon gondolkodik, hogy az elbocsátott színészeket fel kellene vállalni, segíteni őket, mert megérdemlik. /Balogh Péter: Díjazni tudnám... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "
2001. december 6.
"Meghívásos pályázat útján választják ki a státustörvényt felügyelő országos és területi testület irodáinak alkalmazottjait - jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Tájékoztatása szerint az országos és területi felügyelő testületben képviselt intézmények és szervezetek ajánlhatnak pályázókat ezekre a feladatokra. Kizáró jellegű feltétel az említett szervezetek és intézmények ajánlása. /Toborzás meghívásos pályázattal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "