Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. augusztus 29.
"Aug. 28-án tartotta első ülését az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatainak kidolgozásával megbízott munkacsoport. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátortól, a bizottság tagja közölte: valamennyien egyet értenek abban, hogy az alkotmánymódosítás csakis az alkotmányos rendszer reformjaként képzelhető el. A fő célok közé tartozik az elmúlt évek alatt megmutatkozott hiányosságok felszámolása, illetve a román alkotmánynak európai színvonalra emelése. A tennivalók három nagy csoportra oszlanak: az egyik az első fejezet újragondolása, amely Romániát egységes nemzetállamként határozza meg, ezt az RMDSZ kifogásolja. Külön fejezetet képez az emberi jogokkal foglalkozó, és ezen belül a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozó fejezet, továbbá a különböző strukturális kérdések, ide értve az államelnök megválasztásának módját, a parlament két háza közötti kompetenciák megosztását, a kormány és parlament viszonyának újragondolását. /Sz. K.: Alkotmánymódosító javaslatain dolgozik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, "a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést." Erről Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára nyilatkozott aug. 28-án Pozsonyban azt követően, hogy román kollégájával, Cristian Diaconescuval tárgyalt. Pozsony "keményen védelmezni fogja az álláspontját" - vetítette előre Jaroslav Chlebo. A román és a szlovák külügyi államtitkár "egyetértett a magyar jogszabály elleni kifogások" kérdésében, bár Diaconescu elismerte, hogy a státustörvény "a magyar kisebbség kulturális és etnikai identitásának megőrzését célzó törekvések ügyében tartalmaz hasznos rendelkezéseket is". Diaconescu ugyanakkor helytelenítette, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos mechanizmusokról nem folyik kellő bárbeszéd". Chlebo szerint: "Kellőképpen erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyik pillanatban a szükségesnek ítélt fórumok elé vigyük." A "bármilyen szintű, bármilyen párbeszédet" a román fél sem zárja ki - tette hozzá Diaconescu. A román diplomata szerint országa a Velencei Bizottság és az Európa Tanács fórumain már folytatott ugyan eszmecseréket a státustörvényről, "de ha Romániában a törvény érvényesítésének egyes elemei mégis problémát jelentenének, akkor Bukarest semmilyen, így a nemzetközi szintű vita elől sem fog kitérni". Addig is azonban Bukarest a Budapesttel folytatandó kétoldalú megbeszéléseket kívánja előnyben részesíteni - mondotta a román külügyi államtitkár. /Nincs szlovák-román közös front a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
" A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrző bizottsága aug. 28-án beszámolót kért a román titkosszolgálattól az országban létező revizionista törekvésekről. A kérést Adrian Nastase miniszterelnök múlt heti kijelentéseire alapozták, aki a magyar lakosság körében tapasztalható revizionista véleményekre hívta fel a figyelmet. A kormányfő több romániai magyar lapot és jeles közéleti személyiségeket vádolt meg a revizionista eszmék terjesztésével. Szerinte az önrendelkezés gondolata nem támasztható alá gazdasági indokokkal. A bizottság elnöke, Ion Stan szerint módosítani kellene az RHSZ működésére és szervezésére vonatkozó törvényt, hogy a titkosszolgálat átfogóbb munkát végezhessen az ország biztonságát veszélyeztető fenyegetések felderítésében. A bizottsági elnök veszélyesnek tartotta az ország föderalizálására vonatkozó elképzeléseket, amelyeknek - az RHSZ jelentéseire alapozva - elejét lehet venni. /Magyar revizionistákra vadászik a román titkosszolgálat. Bukarestben Románia föderalizálásától tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje aug. 28-án érkezett kétnapos romániai látogatásra. Megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, a Szociáldemokrata Párt elnökével a két ország, a két nép és a két párt közötti viszonyról, a közös eurointegrációs törekvésekről, a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényről. Megbeszéléseik után román és Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak nyilatkozva mind Nastase, mind Medgyessy "igen érdekesnek és hasznosnak" minősítette a párbeszédet. Medgyessy, aki néhány szó erejéig románul köszöntötte az újságírókat, magyar nyelven elhangzott rövid nyilatkozatában jelképes értékűnek mondotta, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként első külföldi útja Romániába vezetetett, ahol közelebbről is meg szeretne ismerkedni az erdélyi magyar nemzeti közösség életével. /Igen érdekes és hasznos találkozó. Adrian Nastase fogadta Medgyessy Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakbizottsági vitáján az RMDSZ újabb kísérletet tett arra, hogy érvényt szerezzen azoknak a föld- és erdővisszaigénylési kéréseknek, amelyet a kormánypárttal történt előző egyeztetések során a szociáldemokraták elutasítottak. Pete István szenátor a szakbizottsági vita során azt kérte, hogy az egyházak kaphassák vissza teljes egészében erdőterületeiket: ez a romániai történelmi egyházak esetében további 260 ezer hektár erdő visszaszolgáltatását jelentené, amiből a magyar egyházak közel 100 ezer hektárral részesednének. Az RMDSZ-szenátor a közbirtokossági társaságok azon jogos igényének is hangot adott, hogy az erdőterületek mellett kaphassák vissza kaszálóikat és legelőiket is. A földtörvény módosító sürgősségi kormányrendelet tervezetében az erről szóló 39. cikkely még benne volt - hiszen az egykori RMDSZ-RTDP megállapodás ezt is magába foglalta - a kormánypárt azonban a szakaszt egyoldalúan kivette a jogszabályból, így több százezer hektár közbirtokossági kaszáló és legelő nem kerülhet vissza a jogos tulajdonosokhoz. Pete István javaslatait a mezőgazdasági szakbizottság tagjai elutasították. Utolsó lehetőségként a plénum elé kerülő jogszabálytervezet megváltoztatása jöhet szóba, a sürgősségi kormányrendeletet azonban már addig is alkalmazzák. /Földügyben elutasították az RMDSZ javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Tőkés László a Reform Tömörüléssel kapcsolatban folyó vitáról elmondta: nem kételkedik abban, hogy a Reform Tömörülés elhatárolódik a megjelent szövegtől, amely valamilyen kompiláció lehet. "Lényegében egy kétes hitelességű szöveg alapján kibontakozott vita pró és kontra érveit kellene most helyeselni vagy visszautasítani, ami elég kétes vállalkozás részemről, úgyhogy én ebbe nem megyek bele." Másról van szó: Magyarországon fokozódtak a kormánypárt, a FIDESZ Magyar Polgári Párt elleni támadások, a személy szerint Orbán Viktor elleni támadások, azonképpen "az erdélyi FIDESZ" ellen is nagy támadást, egy minősíthetetlen hangvételű támadást indított a kolozsvári Szabadság hasábjain egy újságíró." A Népszabadságban ugyanazon szerző tollából megjelent anyag rendkívül visszafogott, nem úgy, mint a Szabadságban. - A Reform Tömörülést eddigi pályafutása és a kongresszusán elfogadott programja minősíti, abból kell kiindulni. - A Temes megyei RMDSZ egyike azon kevés területi szervezeteknek, amelyek az előző választáshoz képest eredményt tudnak felmutatni. Sokfelé irányul ez a sajtóprovokáció, egyfelől nyilván a FIDESZ és Orbán Viktor ellen, másfelől a szövetségesei ellen, másfelől személye ellen, jelentette ki a püspök. Ez a Reform Tömörülés és a FIDESZ elleni támadás keresztezi a státustörvény végrehajtásának útját. Belső megosztást provokál ki egy balliberális újságíró. /Jámbor Gyula: ,,Nem tudom eléggé sajnálni az újabb cirkuszt" Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"Debreceni, kolozsvári és budapesti alkotók nyerték a Kárpát-medencei Televíziós Fesztivál három kategóriájának első díját. Az etűd kategória első helyezettje a Kolozsvári Televízió munkatársa, Xantus Áron lett, míg a második helyen a Magyar Televízió, a harmadikon pedig az ugyancsak romániai VK Stúdió KKT stábja végzett. A szakmai zsűri által legjobbnak tartott művek a Magyar Televízió kettes csatornáján, a Duna Televízióban és az ATV-ben lesznek majd láthatóak. /Kolozsvári siker a Kárpát-medencei Televíziós Fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 30.
"Victor Babiuc liberális képviselő szerint az a dokumentum, amelyet Bruce Jackson NATO-szakértő készített, nem a régi kormányra, hanem a jelenlegire vonatkozik. Babiuc szerint a múltban Románia két nehéz megmérettetésen esett át: a NATO 1997-es madridi csúcstalálkozóján és 1999-ben a washingtoni kétoldalú csúcstalálkozón. "Akkoriban Románia a NATO-tagságra pályázók között az első helyen szerepelt" - jelentette ki a honatya. Victor Babiuc kiemelte azt is, hogy az ország hivatalosságai részéről az utóbbi időben elhangzott nacionalista megnyilvánulások ártanak a szomszédos államokkal, valamint a hazai kisebbségekkel való normális kapcsolattartásnak. Babiuc Nastase nemrégi úgynevezett magyar "föderalizációs törekvések" elleni kirohanására utalt, hangsúlyozva, hogy a szövetségi államformának semmi köze a szeparatizmushoz. /Babiuc: Nastaséékat bírálja a Jackson-dokumentum. A föderalizálás nem szeparatizmus - mondotta a liberális politikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke furcsának nevezte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot felkérték, hogy vizsgálja meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénynek a nemzetbiztonságra való esetleges hatásait. A magántulajdon tiszteletben tartása nem teszi lehetővé a megkülönböztetést egyes tulajdonosok között, mindenkinek joga van elkobzott ingatlanjához - mondotta Stoica. /Stoica: Mindenkinek joga van tulajdonához. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
" A szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én jóváhagyta a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezetet. Csupán Kereskényi Sándor RMDSZ-szenátor szavazott ellene, etno-politikai jellegűnek nevezve a tervezetet. Kifejtette: a törvény megvitatásakor elismert magyar nyelvészeket is meg kell hallgatni. George Pruteanu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője, tagadta, hogy a tervezetnek etnikai vonzata lenne. Szerinte csak a román nyelv védelméről van szó, amely a nem román feliratoknak a szabályozásában merülne ki. /Kivonult a Nagy-Románia Párt a képviselőházi vitáról. Törvénytervezet a román nyelv védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
" Románia vezetői érzékelik, hogy számtalan veszély leselkedik, résen kell lenni. Az igazi nagy kérdéseket, gondokat figyelmen kívül hagyva, a kormányzat olyan "fenyegetésekre" összpontosít, mint a státustörvény vagy az ország regionalizálása. Nastase kormányfő beszéde után az illetékes parlamenti bizottság felszólította a titkosszolgálatot, hogy "azonosítsa a jelen szakaszban jelentkező revizionista törekvéseket", és a kormány új nemzetbiztonsági törvény tervezetét fontolgatja kidolgozni, amelynek legfőbb szerepe az lesz, hogy "azonosítsa a Romániára leselkedő legfőbb fenyegetéseket", mindeközben egy testi fogyatékos négyéves kislánynak a román hatóságok nem teszik lehetővé az írországi kezeltetését, írta Ágoston Hugó. A nemzetközi sajtó megállapította, hogy a külföldről érkezett dollármilliók ellenére Romániában az állami gondozásban levő gyermekek tíz év múltán sem kielégítően gondozottak. El kellene dönteni, mi is jelenti az igazi veszélyt, fenyegetést, támadást az ország és biztonsága ellen. /Ágoston Hugó: Veszélyek és veszélyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Megkezdődött a felvételire felkészítő Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. Idén a színész tagozaton 13 térítésmentes és 3 tandíjköteles hely van, míg a teatrológiára jelentkezők 7+2 helyre vizsgázhatnak. Újdonság, hogy a színész tagozaton egy helyet roma nemzetiségű jelentkező számára tartanak fenn. A felvételi vizsga szeptember elsején kizáró jellegű képességvizsgával kezdődik, majd nagyszínpadi próbával folytatódik azok számára, akik megfeleltek a selejtezőkön támasztott elvárásoknak. Az eredményeket szeptember 7-8-án függesztik ki. - Évente egy tucat színész végez Marosvásárhelyen, s a kolozsvári színművészeti egyetemen is hasonló képzést biztosítanak. Telítődik a pálya. A jelentkezők számára fenntartott helyek száma mégis azonos az előző években meghirdetettekkel. Kovács Levente kifejtette: most már most több színész van, mint amennyit a társulatok foglalkoztatni tudnak. A színészi pályán is kialakult a versenyhelyzet. A jelenleg alkalmazott egyéves szerződések lehetővé teszik, hogy a társulatok között nagyobb legyen a színészcsere. Magántársulatok jelentek meg, vannak szabadúszók, s tudásukat, tehetségüket más területen kamatoztató színészek is. /Simon Virág: Megkezdődtek a felkészítők a színművészetin. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Kilin Sándor nem hiszi, hogy az RMDSZ-ben puccskísérlet történt, akkor sem, ha erről egy kolozsvári és budapesti lap dokumentumot vagy állítólagos dokumentumot közölt, s még akkor sem, ha Markó Béláék vezetési stílusával sokan elégedetlenek. Az úgynevezett radikálisok és mérsékeltek közötti vita, személyi, ideológiai, taktikai és stratégiai küzdelem nem 2001. június harmincadika és július elseje között kezdődött, amikor a temesvári Toró T. Tibor vezetésével Székelyudvarhelyen elnökségi ülést tartott a Reform Tömörülés, hanem sokkal-sokkal korábban, ha jól meggondoljuk, jó tíz esztendeje tart, s kicsúcsosodni sem most csúcsosodott ki először. Nem hihetjük, hogy nincsenek olyan hazai erők, amelyek nem kísérlik meg piszkos eszközökkel az ellentétszítást, hiszen ezt megtették román pártokkal is. - Erdélyben, sok még a dolgunk, hegyeket kell megmozgatnunk, s nincs időnk az elvtelen civakodásra, írta Kilin Sándor. /Kilin Sándor: Puccskísérlet? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 30.
"Magyarról magyarra címmel Brauch Magda nyelvművelő írásait adta ki az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A szerző 1977-ben kapott doktori címet a kolozsvári egyetemen. Az aradi Jelen című napilapban 1992-től állandó rovatot vezetett, ennek anyagát veheti kézhez az olvasó. A könyv anyaga nyolc év termését tartalmazza, tematikus sorozatokba rendezve. /pbá: Az olvasó beszéljen, ahogy akar? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"
2001. augusztus 31.
"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök aug. 30-i sajtótájékoztatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait kidolgozó bizottság első munkaülésének következtetéseit, hangsúlyozva a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok megoldatlan helyzetét. Pete István RMDSZ-szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára bemutatta a szenátus által elfogadott törvénytervezetet az állattenyésztésről. Markó Béla kifejtette, hogy szükséges a parlament két háza hatáskörének megkülönböztetése, az államelnök hatáskörének leszűkítése, illetve a kormány és parlament kapcsolatának újraértelmezése. Az RMDSZ szerint indokolatlan az alkotmányban használt nemzetállam fogalma, viszont nem vonta kétségbe az egységes és oszthatatlan állam fogalmának létjogosultságát. Megoldatlan a kisebbségi nyelvhasználat az igazságügyben is, és ezt a helyzetet orvosolni kell az alkotmányban. /Markó: Nem történt előrelépés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Adrian Nastase miniszterelnök Pro Transilvania-ellenes kijelentéseit felháborodott sajtólavina követte. "Adrian Nastase regionizálódás, illetve Pro Transilvania-ellenes kirohanásainak elsődleges célja az, hogy - akárcsak a státustörvény esetében - nacionalista hisztériát keltsen - nyilatkozta Sabin Gherman. Nastase tudja, hogy elkerülhetetlen egy olyan párt színre lépése, amelyet a regionális eszmék éltetnek. Az Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást már régen sikerült összegyűjteni. Minden erdélyi megyében vannak szervezeteik. Szeptember 15-én tartják a szervezet első országos egyeztető értekezletét. Gherman szerint csak a tartományok, jól körvonalazott történelmi térségek közigazgatási autonómiájának megszerzésével lehet az országot Európába emelni. Háromtagú elnökség lesz: egy román, egy magyar és egy német nemzetiségű. A magyar elnöki posztra négy jelöltjük van. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Sabin Gherman pártja. Négy magyar elnökjelöltjük van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Csehország október elsejétől vízumkötelezettséget vezetett be Romániával szemben. Libor Roucek, a cseh kormány szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt a menedékjogot kérő román állampolgárok száma. Míg 2000-ben összesen 510 hazai polgár kért menedéket Csehországban, az idén június 11-ig már 811 ilyen irányú kérelem érkezett a hatóságokhoz. A menekültek 17%-át románok teszik ki, és szintén ők vezetik az illegális határátlépők listáját is: a tavaly 32 720 határsértőből 4281 volt román állampolgár. Adrian Nastase miniszterelnök a cseh kormány lépésére reagálva úgy nyilatkozott: az intézkedést azoknak a honfitársainknak köszönhetjük, akik törvénytelenül utazgatnak külföldre. / vízumkényszert vezetett be Romániával szemben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
" Magyarország, amint felkerült a NATO és az Európai Unió éltanulóinak a listájára, agresszív nacionalista politikába kezdett - állította aug. 30-i számában a bukaresti Cronica Romana, amely szerint ennek egyik jele és megtestesülése a státustörvény. "Magyarország erős nemzet, mondják a magyarok, meg kell tehát oldani a szomszédos államokban élő magyarok problémáját. Magyarok lévén, nekik is Magyarországhoz kell tartozniuk, még ha más területeken élnek is. S a nyilatkozatokat tettek követték." - fejtegette a bukaresti lap főszerkesztője. A lap az RMDSZ-t is támadta. A bukaresti Adevarul című nagy példányszámú politikai napilap főszerkesztője is vezércikkben foglalkozott a státustörvénnyel. "Budapest politikájának célja, hogy a romániai magyarok kiváltságos kaszttá váljanak, akik nincsenek alávetve az egységes román nemzetállam törvényeinek" - írta a lap, hozzátéve: "Bármelyik magyar kormány ideálja marad Nagy-Magyarország helyreállítása, még ha csak virtuálisan is." /Végenincs román sajtókampány a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Adrian Nastase miniszterelnök és Emma Nicholson, az Európa Parlament romániai jelentéstevője aug. 30-i találkozásuk alkalmával úgy döntöttek, hogy alapítványt hoznak létre a romániai gyermekek helyzetének megkönnyítésére. Az alapítvány a 6,5 millió főnyi romániai kiskorú életkörülményeinek javítását, a szociális támogatás minőségének növelését tűzte ki célul. A miniszterelnök szerint az alapítvány olyan nemzetközi keret létrehozásásához fog hozzájárulni, amely segítséget nyújt a román hatóságoknak abban, hogy kiegészítő pénzügyi alapokat és megoldásokat találjon a hazai gyermekek helyzetének könnyítésére. Emma Nicholson értékelte a román kormány intézkedéseit, de hozzátette: még sok a tennivaló. /Nicholson és Nastase alapítványt hoz létre a romániai gyerekek megsegítésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"A millennium záró ünnepe alkalmával, valamint Szent István királyra emlékeztetve a Duna Televízió összeállításokat közvetített. Az egyik Pusztináról, a moldvai csángók életéről szólt. Nagyon sok idős csángó-magyar szépen beszél magyarul, énekeltek Szent Istvánról, továbbá egyházi meg népdalokat, nagy átéléssel. Anyanyelvükön csak otthon beszélhetnek egymás közt. Az utcán meg nyilvános helyen, iskolában, templomban tilos magyarul beszélni. A pusztinai római katolikus pap - bár magyar neve van, azt állítja, nem tud magyarul. A helybéli volt Szent István katolikus templomban románul prédikál, és azt sem tudja, hogy Szent Istvánról van elnevezve a templom. Azt is állítja, hogy a falu népe nem magyar, csak csángó. S neki nem szabad ellenkező felvilágosítást adni, ő követi a felsőbb utasításokat. /Levey Ferenc: Szegény pusztinai csángó-magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Méhes György termékeny író, sok ifjúsági és gyermekkönyve, regénye és színműve jelent meg. Most megjelent egy könyvcsomag, amely az életmű jelentős részét és egyben a Méhes Györgyről, írásművészetéről szóló monográfiát is tartalmazza. A kolozsvári Erdélyi Híradó igényes, kemény kötésben kiadott "csomagja" hat kötetet tartalmaz, mindenekelőtt Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), amelyben Kuszálik Péter mintegy hatvanoldalas bibliográfiája is helyet kapott (Méhes György/Nagy Elek/életművének bibliográfiája), majd Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Győzelmes Gábriel, Erdélyi gráciák, Kolozsvári milliomosok és a Barbár komédia kötetei következnek, regények és színművek. Méhes György, igazi nevén Nagy Elek 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen. A díszkiadásnak joggal nevezhető sorozat az író 85. születésnapjára méltó tisztelgés és törlesztés volt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Sok évtizedes hiányt pótol a most megjelent könyvecske: Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2001. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy ismernék a város környékének látnivalóit, nevezetességeit, műemlékeit. Ajtay Ferenc kiváló túravezető. A könyvet részletes bibliográfia zárja. /Kiss Bitay Éva: Hiánypotló könyvecske. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. szeptember 1.
"Iliescu államelnök úgy vélekedett, hogy Cosma kegyelmi kérelmét elsősorban azért kell visszautasítania, mert több olyan bűnvádi eljárás van folyamatban, amelyeknek vádlottja a bányászvezér és egyetlen bűntény alóli felmentése "úgy sem oldaná meg a problémát". Ezen kívül a bányászvezér nem hajlandó beismerni bűnösségét. /Iliescu visszautasította Miron Cosma kegyelmi kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Románia több intézkedést hozott azután, hogy a cseh kormány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoana külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszéléseket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintsenek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatkozó döntéstől. Tavaly több mint négyezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh-német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. Az aug. 30-i kormányülésen szigorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális bevándorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályozására. Ezentúl azok a román állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést: akár tíz évi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempészetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók. /Román határrendészeti intézkedések. Szigorúbb büntetés a határsértőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"