"Hatodszor rendezték meg Vendégségben Budapestent: 15 országból 650 fiatal találkozott. "Reményeink szerint ez a baráti találkozó lassan olyan szellemi műhellyé formálódik, mely ösztönzést és erőt ad a folyamatos otthoni alkotómunkához" - mondta Budapest főpolgármester-helyettese, dr. Schiffer János. A Petőfi Csarnokban a program ideje alatt a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató népművészeti kiállítás nyílt. A csarnok nagytermében Nemzetközi Ifjúsági Gálaműsor zajlott. Az idei találkozó Erdély-centrikus volt. Nyolc erdélyi csoport lépett fel: Amaryllis Együttes, Aknasugatagi-Óradnai Együttes, balánbányai Ördögborda Gyermek Együttes, kolozsvári Szarkaláb Együttes, mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a szamosújvári Kaláka, a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör, valamint a Visszhang Kórus. Előadást tartott Palkó Attila történész, Pillich László szociográfus. A népi kismesterségek bemutatóin a kézműves foglalkozások sem hiányoztak. Volt batyusbál, kóstolóval egybekötött bemutató az egyes tájegységek hagyományos ételeiből, italaiból. A fiatalok megnézték a Sacra Corona című filmet. Volt Széchenyi-nap is. /Kovács Pali Ferenc: Hatodszorra vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7."

"250 cserkész táborozott Aranyosgyéresen a városi strandhoz tartozó nagy parkban. 52 gyermek érkezett Hollandiából és Olaszországból, velük együtt táborozik egy-egy cserkészcsapat Tövisről, Gyulafehérvárról, Suceavából, Krajováról, valamint két csapat Bukarestből, no meg természetesen a házigazda aranyosgyéresi cserkészek. Európai uniós külföldi támogatás mellett a hazai turisztikai minisztérium is segítette a rendezvényt. /Schmidt Jenő: Sátorbontás a cserkésztáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

" Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt.Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Románia főügyésze, Tanase Joita elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perében, akiket 1999. július 15-én ítélt el a Legfelsőbb Bíróság. Megtartják az ítéletnek azt a részét, amely körülbelül 37 milliárd lej kártérítés kifizetését írja elő, amelyet az elítélteknek a nemzetvédelmi minisztériummal együtt kell kifizetniük az áldozatoknak vagy örököseiknek. A főügyész szerint alaptalan és törvénytelen a Legfelsőbb Bíróságnak a határozata, amelyben a tábornokokat egyrészt 15 év, illetve 8 év börtönre ítélte őket különösen súlyos emberölésért és különösen súlyos emberölési kísérletért. /Stanculescu és Chitac szabadlábon? Semmisségi felfolyamodást támogat a főügyész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ A két vádlottat az 1989-es eseményekben való szerepükért ítélték el."

"Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt. Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Református Mentő Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány aug. 20-31. között Magyarón újabb segítőtábort szervez szenvedélybetegek számára. A tábor ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás. A részvétel feltétele a pontos jelentlét az első naptól az utolsóig. /Újabb segítőtábor szenvedélybetegeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen induló szociálpedagógia szakára az oktatók eredetileg aug. 6-ig jelentkezhettek. A határidőt három nappal hosszabbították meg. Az egyetem csíkszeredai helyszínének román-angol szakára, ezen belül az angol tantárgy oktatói állásaira jelentkeztek a legtöbben - mondta a Krónikának Lányi Szabolcs dékán. "Legtöbben a tanársegédi-adjunktusi állásokra jelentkeztek. Kevesen pályázták meg a meghirdetett előadótanári és professzori állásokat; ennek oka, hogy a romániai magyar tudományos oktatás az idők során elsorvadt, hiányzik az egyetemi karrierrel rendelkező oktatói réteg" - vélte Lányi. /Salamon Márton László: Hosszabbított határidő. Továbbra is keres oktatókat a Sapientia Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Dáné Tibor több könyvvel jelentkezett /A Vadvirágszelídítő (1958), az Athá-Rá, a fáráó írnoka (1958), a Háromemeletes túlvilág (1964), a Kortársaim a gyermekek (1965), a Hüvelyk Matyi családfája (1967), A Tau Ceti hívójele (1968), az Akinek nincs árnyéka (1970), a Kultúrkuriózumok kalendáriuma (1973), a Négy tenger hajósa (Bp. 1973 és 1975, Bukarest 1981), A varázsvessző lovagja (Buk. 1978, Bp. 1981), A Kajántető kincse (1989) /majd több mint egy évtizedes hallgatás után tér vissza új kötetével: Elhull a virág (Az igazság Szendrey Júliáról). Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001. Dáné Tibor könyvében megrajzolta a valódi Szendrey Júliát ábrázoló szomorú portrét. /Szabó Csaba: Elhull a virág Az eliramlott élet sínei. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Ion Iliescu államfő és I. Mihály egykori román király is részt vett és felszólalt a román akadémián aug. 8-án megtartott emlékülésen, amelyet Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójának szenteltek. Iliescu elnök beszédében a románok lakta fejedelemségek első egyesítését megkísérlő vajda példájára hivatkozva "az ország egységének és területi integritásának" megőrzésére, Románia európai felzárkózásának támogatására szólította fel a románokat. A volt uralkodó kiemelte: nem véletlenül viseli az egykori vajda keresztnevét, hiszen a XX. század első felében az ő nagyapja és később ő maga is a 400 évvel ezelőtti Mihai Viteazul példáját követve a román egyesítésen fáradozott, ha nem is mindig teljes sikerrel. Miközben kijelentette, hogy "senkivel szemben sincsenek területi követeléseink", hangoztatta: abba nem lehet belenyugodni, hogy a határon kívül élő románokról bárki is azt állítsa, hogy nem románok és nem román a nyelvük. A román akadémián megtartott emléküléssel vette kezdetét az a tíznaposra tervezett "országos zarándoklat", amellyel - mint a román sajtó megírta - a jelenlegi kormányerők megpróbálják "eloszlatni a románok nemzeti identitástudatában a magyar státustörvény miatt keletkezett zavarokat". /Történelmi megemlékezés Egységre szólítja fel a románokat Iliescu és I. Mihály király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Aug. 8-án jelent meg először együtt nyilvánosan Iliescu elnök I. Mihály exkirállyal, akit őfelségének szólított. Az exkirály többek között kijelentette: a nemzeti egység egyik legnagyobb veszélye olykor az ország belsejéből jön és abból, hogy a románok képtelenek egységet alkotni és együtt haladni Románia jólétéért. Mihály király szerint jelenleg nincs reális veszélyben Románia területi egysége. Ugyanakkor felháborodott azon, hogy Moldova Köztársaságban hivatalos nyelvvé nyilvánították az oroszt. /A király és Iliescu. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./"

"A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./"

"A napokban elhunyt 85. életévében dr. Száva János professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legendás alakja, aki Európában másodikként készített csípőprotézist. Máthé Éva felidézte a professzorral 1995-ben készített interjút. A professzor elmondotta: Csíkszépvizen született, elektromérnöknek készült, azután mégis Kolozsvárra ment, a Ferencz József Tudományegyetemre, orvosnak készült. Harmadéves medikusként a frontra került, ahol számtalan műtétet végzett. Volt úgy, hogy csak két órát tudott aludni. Egyedüli sebész volt. Öt hónapig feküdt a hírhedt táborban, Focsani-ban, deszkapriccsen, súlyos betegen. 1948-ban Zilahon osztályvezető sebészfőorvos volt, amikor értesült marosvásárhelyi ortopédiai kinevezéséről. Új szakmát kellett tanulnia. A következő években dr. Száva János Marosvásárhelyen ortopéd klinikát létesített, melynek keretében később gyermekrészleg is létesült. A csípőprotézis terén a másodikak voltak Európában, melyet 1950-ben végeztek el. A csigolyatumor kezelését tartja dr. Száva János pályája csúcsának. Száva professzor iskolát teremtett, kiváló szakorvosokat nevelt, 42 éven át vezette az egyetemi klinikát. /Máthé Éva: Hőskori küzdelem volt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Július-augusztusi összevont számával jelent meg a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. A lap első témája Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem című filmje, amely Király László novellájából ihletődik, s amelynek az az érdekessége, hogy Erdélyben készült, magyarországi és hazai stábbal. /(balázs): Filmtett 13. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

"Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"A megvalósult szabadság és demokrácia tekintetében a kelet- és közép-európai, illetve a nem balti volt szovjet államok között éles választóvonalat mutat ki a washingtoni székhelyű, Freedom House nevű amerikai szabadságkutató intézet legutóbbi közzétett tanulmánya. Az átalakuló országokról szóló (Nations in Transit című), 434 oldalas jelentés az 1999. július 1. és 2000. október 31. közötti időszak mérvadó fejleményeit tekinti át. A 15 kelet- és közép-európai államból 10-ben megszilárdult a demokrácia, a többiben ez nem mondható el. Ezen utóbbi országcsoportból mindössze 4 állam - Oroszország, Ukrajna, Grúzia és Moldova - teljesítette a választások demokratikus lebonyolításának minimális feltételeit, és egy sem minősíthető stabil piacgazdaságnak. A szovjet tagköztársaságok jelentős részében ugyanakkor a kommunista nómenklatúra volt a függetlenné válás legfőbb szorgalmazó ereje. /Kárpáti János (MTI): Éles választóvonal a volt kommunista országok között - derül ki a Freedom House amerikai szabadságkutató intézet tanulmányából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"A státustörvény miatt recsegni-ropogni kezdett a román hatalom és az RMDSZ között eddig olajozottnak bizonyuló együttműködés - írta a román sajtó, amely változatlanul felszínen tartja a romániai magyarokra is vonatkozó magyarországi kedvezménytörvényt. A Curentul című napilap Markó Bélának, az RMDSZ elnökének egy nyilatkozatát idézve azt írta, hogy "a státustörvény továbbra is viszályt kelt a román politikai életben". Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nincs szüksége egy ilyen konfliktusra. - Megírták a bukaresti lapok, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) bejelentette: saját törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a státustörvény alkalmazásának megakadályozására. /Senkinek sem érdeke a státustörvény parlamenti megvitatása. Recsegni-ropogni kezdett az RMDSZ-SZDP viszony? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Hargita megyében csak Székelyudvarhelyen mutatnak érdeklődést a státustörvény értelmében a külhoni magyaroknak kibocsátandó igazolványokkal szemben - nyilatkozták a Mediafaxnak az RMDSZ udvarhelyi szervezetének meg nem nevezett képviselői. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének képviselői hangsúlyozták, hogy amíg Székelyudvarhelyen és környékén érdeklődés mutatkozott a magyar igazolványok iránt, addig Csík és Gyergyó környékén senkit nem érdekelt, hogy milyen körülmények között lehet az igazolványok birtokába jutni. /Csíkot és Gyergyót nem érdekelné a magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház fennállásának harmadik évadját kezdi szeptemberben. A Magyarországról szerződtetett Merő Béla rendező távozása után Szabó K. István vette át a rendezői tisztséget. Kifejtette, hogy sikerült beszerezniük korszerű színpadi világítást és hangosítást biztosító berendezést. Együttműködési szerződést kötöttek az anyaországi, szarvasi Weöres Sándor Színházzal. Lesz néhány közös előadásuk, melyet Székelyudvarhelyen és Szarvason is bemutatnak. Három színész csatlakozott a társulathoz: Vidovenyecz Edina Békéscsabáról, Szabó Eduárd Marosvásárhelyről és Dehel Gábor Kolozsvárról. /Bágyi Bencze Jakab: A színház a városé. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"Kilin Tünde kolozsvári létére az utolsó osztályfőnöki órán egyedül emelte fel kezét, mint aki faluhelyen óhajt dolgozni. Hat év után még mindig Vistán óvónő. Kifejtette, hogy falun akart tanítani, mert egy kisebb közösségben, tanítók, lelkészcsalád megfelelő együttműködésével, összefogásával nagyon sokat lehet tenni. Sikerült létrehozni az együttműködést, egyre sűrűsödtek a közös programok: kirándulások, bábszínház-előadás, botanikus kerti látogatás. A rajzkiállítás a fakapun kapott helyet. 1999-ben a hat elsősből csak három kezdte az iskolát Vistán. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg, az idén összehívták a 12 nagycsoportos óvodás szüleit beszélgetésre. Ennek eredményeként 11 szülő a vistai iskola mellett döntött. - Az óvónéni, a szép fiatal lány esőben, napsütésben, jégben ingázik Kolozsvárról. A megpróbáltatások, nehézségek nem törték meg. /Kerekes Edit: A biciklis óvónéni. Szunnyadozva létezik még hivatástudat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Horváth Arany Magyarózdon született Horváth István, a közismert író leányaként. Egy ideig a Színiakadémia hallgatója volt, de tanulmányait abba kellett hagynia, mert Panek Zoltánnal kötött házasságából 1957-ben megszületett lánya, Panek Katalin Arany színművésznő. 1963-tól szabadúszó újságíróként tevékenykedett. Harminc évig, nyugdíjba vonulásáig a Művelődésnél dolgozott szerkesztőként, rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként. 1997-ig az Erdélyi Gazda főszerkesztője, jelen pillanatban a Transsylvania című folyóirat (Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója) európai főmunkatársa. Újságírói tevékenysége mellett tévéjátékot, életrajzi elbeszélést és riportkönyveket írt. Horváth Arany minden évben Kézdivásárhelyre "költözik" egy hónapra, fogalmazása szerint hazajön, mert a céhes várost tartja második otthonának. " Elmondta, hogy annak idején kolozsvári otthonukban rengeteg író fordult meg. Kós Károly arra figyelmeztette a fiatalabb írókat, hogy minden nap lépni kell: senki és semmi másért, csak a magyarságért. Sütő Andrást 14 évesen ismerte meg, ő meghatározója volt életének. Édesapám után ő volt az az ember, akiben annyi szeretetet, tisztaságot és jóságot talált, mint senki másban. - Köztudott, hogy édesapját a belügyesek gázolták el. Horváth Arany egészen az igazságügyi minisztériumig elment az ügyével. Az egyik szekustiszt - aki most Izraelben kiképzőtiszt - azt mondta: "Vigyázz, mert te is a kerék alá kerülsz." Horváth Arany hívő református. - A mai irodalomról elmondta: jelenleg sok magyar tollforgató számára nevetséges, ha azt mondja: nép-, nemzeti irodalom. A globalizált irodalomra az jellemző, hogy mindegy mit ír, milyen nyelven írja a szerző. Ugyanez a tünet megtalálható a színházi rendezők törekvéseiben is. Fő céljuk: értse meg a holland, a svéd, az angol. Az nem baj, ha a mieink nem értik. Véleménye szerint nem lehet egy nemzetrészt megtartani egy olyan irodalommal amely tartalmában érthetetlen. - Horváth Aranyt szoros kapcsolatok fűzik Csernátonhoz, az ottani múzeumhoz, emellett nagyon szereti Kézdivásárhelyet. /Bartos Lóránt: Emberközelben Horváth Arany. "Szeretem szeretni az embereket". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő."

"A román sajtó szerint a volt uralkodó által most visszaigényelt ingatlanok értéke meghaladja a 20 millió dollárt. Eddig a király törvényes úton visszaperelte magának a Déva és Arad között fekvő soborsini kastélyt, valamint egy értékes bukaresti épületet. Ugyanakkor a volt államfőknek biztosított kedvezményekre vonatkozó friss törvény értelmében I. Mihály hivatalos székhelyéül jelölte ki a bukaresti Erzsébet-palotát, amelyet a volt uralkodó görög királyi rokonsága neki építtetett és adományozott 1936-ban. A mostani visszaigénylések számára a Ion Iliescu elnök által nemrég aláírt, az elmúlt évtizedekben az állam által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaigénylésére vonatkozó törvény szolgáltat jogalapot. E jogszabály alapján I. Mihály a fenti ingatlanokon túl visszaigényelheti egykori snagovi és egy másik kastélyát, két további bukaresti épületet és mintegy 11 ezer hektárnyi földbirtokot is, melyből a legkisebbek közé számít például egy csaknem 800 hektáros bánsági (Bánlak) birtok. - A kormányfőtitkár bejelentette: a román hivatalos közlöny hétfői számában teszik közzé azt a kormányrendeletet, amely három hónappal - 2001. november 14-ig - meghosszabbítja az ingatlan-visszaigénylési kérelmek benyújtásának határidejét. /Meghaladja a 20 millió dollárt a visszakért királyi ingatlanok értéke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"31 feltételt kell teljesítenie Romániának ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz - jelentette be aug. 10-i sajtótájékoztatóján Vasile Puscas, Románia miniszteri rangú európai integrációs főtárgyalója, ebből nyolcat már lezártak, és 15-ön folyamatosan dolgoznak. Románia elfogadta azt az egyezményt, amely szerint román állampolgárként fogadja vissza mindazokat, akik innen származnak, de más országokból kiutasítottak. /Köllő Katalin: 31 csatlakozási feltételből Románia 8-at teljesített. Vasile Puscas szept. 27-re vár választ vízummentesség-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Nem bizonyult sikeresnek a romák helyzetének javítására indított 1,1 millió eurós PHARE-program, amelyet Romániában országos romastratégia kidolgozására folyósított az Európai Unió. A stratégia nem készült el, az összeg jelentős része pedig elment napidíjakra. A pénzügyi tárca képviselői 2000 márciusában szerződést kötöttek a holland MEDE céggel a kétmilliós program vezetésére. A szerződés értelmében a program vezetői felvállalták a romákat érintő kormánystratégia kidolgozását az akkori kisebbségvédelmi hivatallal együttműködve. A munka lassan indult be: előbb irodát kellett találni az alkalmazottaknak, majd felszerelést kellett vásárolni. Tavaly nyáron összeállt a PHARE-program vezetőinek csapata, s döntés született: 2000 decemberéig elkészítik a stratégiát. Múlt év végén azonban csupán egy memorandum került a kormány asztalára - s azt sem a PHARE-program vezetői dolgozták ki, hanem Eckstein-Kovács Péter akkori kisebbségvédelmi miniszter, a roma szervezetek közreműködésével. Januárban a MEDE munkatársai újabb határidőt szabtak maguknak: augusztusban vagy legkésőbb októberben bemutatják a romák életkörülményeinek javítását célzó tervet. Azonban a Nastase-kormány megelőzte a PHARE-munkacsoportot, április 25-i ülésén a kabinet stratégiát fogadott el a romák helyzetének javításáról. A kormánystratégiát a kabinet a roma szervezetekkel konzultálva dolgozta ki, a MEDE nem járult hozzá a munkához. Az időközben több tíz fősre szaporodott PHARE-munkacsoport tehát látszólag munka nélkül maradt. Csak látszólag, mert egy holland szakértő által májusban készített mérleg szerint a programvezetők igencsak aktívak. A külföldi szakértők díja naponta 715 euró (18,6 millió lej), a MEDE pedig több külföldi szakértőt alkalmazott. 2001. május elsejéig - tehát a program indításától számított egy év alatt - a MEDE közel háromszázezer eurót (megközelítőleg 7,8 milliárd lejt) költött munkatársai bérére, valamint a napidíjakra. A tulajdonképpeni munkára, vagyis szemináriumok szervezésére, kutatásra, kiadványokra és az irodák felszerelése a béreknél alig nagyobb összeget költöttek egy év alatt. Néhány héttel ezelőtt munkatervet készítettek - eszerint október végéig kidogozzák a roma stratégia monitorizálásának módszereit. A PHARE-program vezetői ugyanakkor a jövőre is gondolnak. Szerintük a programvezető csapatnak további hat hónapig - azaz jövő év áprilisáig - kellene tevékenykednie. /E. Ferencz Judit: Sok pénz - semmiért. Bérekre költik a PHARE-pénz felét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Elhunyt Zsakó János vegyészprofesszor. Temetésén, aug. 10-én dr. Vargha Jenő búcsúztatta kollégái, munkatársai nevében. Zsakó János az erdélyi magyar természettudományos élet egyik legkiválóbb képviselője volt. A Bolyai Tudományegyetemen végzett, az egyetem befejezése után tanársegédi kinevezést kapott a fizika-kémia tanszékre. Több mint fél évszázadon keresztül ott, kutatott és sokoldalú publikációs tevékenységet fejtett ki. A nyolcvanas évek végén doktorátus vezető professzorrá nevezték ki. Sok tudomány-népszerűsítő cikkeket és könyvet is írt magyar nyelven. /Dr. Vargha Jenő: Zsakó János búcsúztatása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ Zsakó János /Kolozsvár, 1926. jan. 22. - Kolozsvár, 2001. aug. 8./"

"Kelemen Attila, a Transindex-projekt /www.transindex.ro/ vezetője elmondta, hogy két éve kezdték el munkájukat. Kifejtette: nem mindegy, hogy milyen is a magyar digitális kincstár, amit építenek. Az infrastrukturális szempont sem másodlagos, vagyis a Sapientia-EMTE projekt városközi internetes hálózatát úgy kell kidolgozni, hogy az egy leendő romániai magyar intranet alapja lehessen. Kelemen Attila hangsúlyozta: a romániai magyar sajtó többnyire nem teljesíti szerepét, nagyon formális, az iszapot csak ritkán kavarja fel. Ezért is jó az internetes Disputa. - Az internet a vizualitás új rendjét hozta, ami a maga során visszahat például a nyomtatott sajtóra is. Az új Transindex közel kilenc hónapig készült. Hírek, magazinanyagok, adattárak, internetes címtárak, pályázati figyelő, vitafórum és sok-sok apróság - ez most a Transindex. - A Nextra és Samsess Kft. jóvoltából e hónaptól a Transindex professzionális lappá válhat, vagyis alapszolgáltatásainak fenntartása egy ideig biztosítva van. A Transindex kiadója egy nonprofit egyesület, amely a tervezett közszolgálati projektekre pályázatok útján remél finanszírozást. /Ágoston Hugó: Egyetlen irány helyett kusza pályák. Beszélgetés Kelemen Attilával, a Transindex felelős szerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"