Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. szeptember 2.
Szept. 1-jén Romániába látogató amerikai kongresszusi küldöttekkel találkozott Radu Vasile miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy a Jugoszláviára kényszerített embargó nagy gazdasági veszteséget okozott Romániának. John Mica kifejtette, hogy amint azt a kongresszusban nemrég elfogadott határozat is tükrözi, az USA hajlandó támogatni Romániát a stabil demokrácia kiépítésében. /Amerikai képviselők a kormánypalotában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1999. szeptember 2.
"Egymás után jelennek meg vallomások, emlékiratok részben a volt nómenklatúra, részben a volt politikai rendőrség, a Securitate képviselői tollából. Ezek az emberek tetteiket "hazafias" köntösbe bújtatják, kisebbségellenes akcióikat, "román érdekekre" hivatkozva igazolják. Például Nicolae Plesita szekus tábornok, aki hosszú időn át vezette a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, előtte 1962-ben, 32 éves korában nevezték ki a kolozsvári hírszerző szolgálat élére. A Transilvania Jurnal napilapban megjelent interjúban úgy emlékezett vissza, hogy 1962-ben Kolozsvárra kerülve "olyan apparátust találtam, hogy nem tudtam, milyen az, hogy magyar, zsidó vagy román természetű." "Kolozsváron, az apparátusban, amint azt mondottam, imitt-amott még találtam egy-egy félszemű románt. És nekem ezzel az apparátussal kellett dolgoznom." Plesita ebbe beleborzadt. Valójában 1962-ig a kolozsvári "magyar, zsidó, részben talán román" szeku megtett mindent, amit csak lehetett. "Megtisztítottam azt az apparátust - nyilatkozott tevékenységéről Plesita - És létrehoztam egy igazi románt." Megállapította, hogy "egy verhetetlen román apparátust hoztam létre", Vajon ki ellen? - kérdezhette Gyarmath István. Plesita szerint a magyar irredentizmus ciklikus jelenség, s főleg a külföld érdekeinek van alárendelve. /Gyarmath János: Magyar? Zsidó? Román? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"
1999. szeptember 2.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"
1999. szeptember 2.
"Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
1999. szeptember 2.
Ifj. Kabai Ferenc református lelkipásztor és a szórványegyház gondnoka, Kerekes Tamásy Rózsika aug. 22-re meghívta a Girolt faluból elszármazottakat. 1999-re hét élő lélekre zsugorodott össze a helyi gyülekezet. Több mint százan jöttek össze. 55 év után ez volt az első eset, mikor a falu magyarságának talán egy pár órára visszafénylett egy pillanatra a falu aranykora. /Kolozsi Gergely István: A girolti példa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1999. szeptember 2.
A Kalotaszeg (Bánffyhunyad) folyóirat augusztusi 8. száma Kós András sztánai születésű neves szobrász emlékképeit közölte indítónak. A bánffyhunyadi volt Kalotaszegi Múzeum sorsáról tovább folyik a vita. Az Erdélyi műemlékeink sorozatban ezúttal Kőhalom váráról olvashatunk. /(horváth): Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1999. szeptember 2.
Botár Edit Kolozsvár egyik leggyakrabban kiállító, legismertebb és legnépszerűbb akvarellistája volt. Néhány éve Budapesten él, a jelek szerint, nem változtatott munkastílusán. Szept. 7-én az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, Budapesten Kolozsvár képekben címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Kányádi Sándor nyitja meg. A műsorban közreműködik Jancsó Adrienn előadóművész. /(németh): Botár Edit kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1999. szeptember 2.
A húsz éve elhunyt Vass Áron makfalvi székely állatszobrászról, a népművészről könyv készül. Ehhez a vállalkozáshoz kéri a könyv szerzője, Murádin Jenő az olvasók segítségét. Minden olyan információ, mely hozzásegít, hogy a rejtőzködő szobrokat lefényképezzék, gazdagabbá és tartalmasabbá teszi az alkotó emlékét idéző kiadványt. /Vass Áron emlékezetére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1999. szeptember 3.
"Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
1999. szeptember 3.
Szept. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elfogadták az Országos Önkormányzati Tanács elnökségével közösen kidolgozott határozattervezeteket a 2000-ben esedékes helyhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. Felkérték Sebesi Karen Attila ügyvezető alelnököt és Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának titkárát, dolgozzanak ki egy, a szaktestületi rendszer átszervezésére vonatkozó javaslatot. Nagy F. István oktatási és ifjúsági alelnök beszámolt az 1999-2000-es tanév indulási problémáiról. Tájékoztatott a Kolozs megyében tapasztalt osztály-összevonási gondokról, valamint az egyetemi felvételiken felmerülő anyanyelvhasználati problémákról. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte az oktatási alelnököt, dolgozzon ki egy tervezetet a szórványvidékeken nehéz körülmények között dolgozó szakképzett tanárok támogatását célzó ösztöndíjrendszer bevezetésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./
1999. szeptember 3.
A Művelődési Minisztérium kormányhatározat-tervezet összeállítását tervezi, amelynek értelmében országszerte közel száz kulturális intézmény (színház, múzeum) a helyi tanácsok hatáskörébe kerülnek - tájékoztatott Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Az intézkedést a költségvetési megszorítások miatt hozzák. Ion Caramitru művelődési miniszter több polgármestert értesített a szándékról. Kelemen Humor hangsúlyozta: nem értettem egyet azzal, hogy a kolozsvári Magyar Színház és Opera az önkormányzat kezébe kerüljön. E két intézmény országos jelentőségűnek tekinthető, ezért a minisztériumnak kell fenntartania őket. Kelemen Hunor tiltakozása megértésre talált, a kormányhatározat pedig nem rendelkezik majd arról, hogy a kolozsvári Magyar színház és Opera a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozzon. /Kiss Olivér: Kolozsvár román színházát és operáját a helyi tanács gondjaira bíznák A polgármesteri hivatal tiltakozik a terv ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1999. szeptember 3.
Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1999. szeptember 3.
Egy éve nyílt meg Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt, amely kulturális intézménnyé szeretne válni, mondta András Veronka, a könyvesbolt tulajdonosa. A polcokon magyar, angol és román nyelvű kötetek sorakoznak. A vásárlók betérhetnek naponta két meghallgatni néhány klasszikus művet. Kéthetente fiatal festők és szobrászok munkáinak kiállítására is sor kerül. Havonta könyvbemutatót is tartanak, amelyek során a város híres, művészeivel is találkozhatnak majd az odalátogatók. /Majláth Orsolya: Egyéves a Gaudeamus könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1999. szeptember 3.
Szept. 7-én kezdődnek a felvételi vizsgák Gyergyószentmiklóson azok számára, akik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett főiskoláján idegenforgalmi vagy földmérő szakon folytatnák tanulmányaikat. A földrajz karon 24 ingyenes, 10 fizetéses hely van a magyar nyelven tanulók számára, 12 ingyenes, 5 fizetéses hely a román nyelven tanulók számára. 5 magyar és 5 román fizetéses helyre azok számíthatnak, akik második főiskolai vagy egyetemi képesítést akarnak szerezni. A földmérő szakon 20 magyarul és 10 románul tanuló számára biztosítanak ingyenes oktatást, míg 5-5 fizetéses hely van azok számára, akik ide jutnak be. A felvételin magyar nyelven is lehet vizsgázni - Románia földrajzából is. A jelenleg itt tanuló 151 hallgatóból 122 (80,79%) magyar. /Felvételi a gyergyószentmiklósi idegenforgalmi főiskolára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
1999. szeptember 4.
Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 4.
Szept. 3-án háromnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába utazott Radu Vasile miniszterelnök. Az érkezést követően Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel együtt részt vett az üzletemberek fórumának megnyitóján. Radu Vasile kifejtette, hogy a román kormány bővíteni szeretné a pillanatnyilag várakozáson aluli román-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. /Radu Vasile Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1999. szeptember 4.
"Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
1999. szeptember 4.
Ion Sturza, Moldova Köztársaság miniszterelnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy számunkra a legfontosabb az erősen leromlott gazdasági helyzet stabilizálása. Javult az inflációs mutató, a nemzeti valuta árfolyama, nőnek a valutatartalékok, kiegyensúlyozódott a valutapiac és a külkereskedelem export-import mérlege. Sikerült elérniük az adósság átcsoportosítását. Szigorú energetikai politikát folytatnak. Sturza szerint a média és a politikusok katasztrofálisnak értékelik az ország helyzetét, valójában azonban nőtt a közvetlen külföldi tőkeberuházás. - A Dnyeszter menti erőmű a legnagyobb Európa ezen térségében, és gyakorlatilag egyetlen piaca van: Moldova. Sturza szerint tehát nem Moldova függ az erőműtől, hanem fordítva. A múlt hetekben, amikor a transznisztriaiak kikapcsolták az áramszolgáltatást, két nap alatt készen álltak arra, hogy a moldovai áramellátó rendszert átkapcsolják a romániaira és a bulgáriaira. Létezik alternatíva. - A Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról elmondta, hogy a moldovai tőke jelentős része legálisan vagy illegálisan a magyar bankokban fekszik. Sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. - Elmondta, hogy az utóbbi időben a Független Államok Közösségéhez való tartozásuk, teljesen formálissá vált. Megkezdték a kihátrálást különböző egyezményekből. /A példa: Magyarország Interjú Ion Sturzával, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 4.
Valerij Lickáj, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminisztere a Szabadságnak nyilatkozott a Moldovai Köztársasággal való viszonyukról. Arra a kérdésre, megfelel-e az, hogy Kisinyov autonómiát kínál a Dnyeszter menti területnek, azt válaszolta: az első ilyen dokumentumot most kapták Moldovától, bár már ötödik éve tárgyalnak. Jelenleg öt terv létezik készült a rendezésre: a moldovai, az orosz, az ukrán, az EBESZ és a saját tervük. Kijevben július 16-án Lucinschi-Kucsma-Szmirnov csúcstalálkozóra került sor, és ott született egy dokumentum. Kezdetként ez a dokumentum a közös állam öt ismérvét sorolta fel. A Dnyeszter mentiek két hónapot kaptak arra, hogy tervüket előterjesszék. Szeptemberben konferenciát rendeznek Tiraszpolban, a moldovai, az EBESZ és brüsszeli szakértők részvételével. - Az áram kikapcsolását azzal indokolta, hogy a villamos erőművükhöz orosz földgázt vásárolnak. Moldovának nincs pénze. A románok és az ukránok kikapcsolták az áramot. A Dnyeszter mentiek is ezt tették. Előzőleg január óta öt jegyzőkönyvet írtak alá, ezekben a Moldovai Köztársaság ígérte, hogy fizetni fog, de nem fizetett. - A románok 7 centért adnak a Moldovai Köztársaságnak egy kilowattórát, a Dnyeszter mentiek 3 centért.- A Dnyeszter menti államalakulatot nem zavarja, ha elmarad a nemzetközi elismerése, jelentette ki Lickáj, Tajvan példáját említetve. - A Dnyeszter menti iskolákban a moldovaiak használják a moldovai nyelvet, de cirill írással. /Az autonómia nem rossz szó. Interjú Valerij Lickájjal, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 4.
Csökken az egyetemen tanulni vágyó diákok száma. Az állami egyetemeken még mindig kisebb a tandíj a fizetéses helyekre, mint a magánegyetemeken, tájékoztatott Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Újdonság, hogy a 4812 állami támogatású hely mellett még 2500 tandíjas hely áll a diákok rendelkezésére. A tandíj nagysága karonként változik 300-tól 700 dollárig, annak függvényében, hogy a diákok csak előadásokat hallgatnak, vagy laboratóriumi gyakorlatot is végeznek. A bentlakások száma nem nőtt, sőt valamivel csökkent. /Jóval kisebb az egyetemre felvételizők száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 4.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ új sorozatként, többnyire első, illetve második és harmadik kötetes szerzőket jelentetett meg, és egyben olyan költőket, akik egy nemzedéket alkotnak. /Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című verseskötete, egy harmadik kötetes szerző, Sántha Attila Az ír úr, valamint Farkas Wellmann Endre A vágy visszakézből című, és végül Dankuly Csaba Egyfajta edzés és Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete./ Olyan generáció jelentkezett pár éve, amely mindenképp figyelmet érdemel. Legizgalmasabbak két igen-igen fiatal szerző munkái: az Előretolt Helyőrség-könyvek sorozatának újabb darabjai, Dankuly Csaba és Gergely Edit könyvei. /Kisgyörgy Réka: Egy nemzedék kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1999. szeptember 4.
"125 éve született Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ , a magyar néprajztudomány, a népdalgyűjtés egyik úttörő munkása. Zenetörténeti tanulmányai közül kiemelkedő jelentőségű a Kájoni-kódexről írt terjedelmes dolgozata, a népdal zenei fejlődéséről írt eszmefuttatása. Gyűjtését, a Marosszéki dalgyűjteményt a magyar folklorisztika első népzenei falumonográfiájaként tartják számon. Születésének századik évfordulóján, 1974-ben végül is napvilágot láthatott hagyatékának java része, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel. /Seprődi időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./"
1999. szeptember 6.
"Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"
1999. szeptember 6.
A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat augusztusi számát Petőfi Sándor emlékének szentelte, halálának 150. évfordulója alkalmából. /Megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
1999. szeptember 6.
"Szőcs István író, irodalomkritikus 1979-ben megjelent Selyemsárhajó című könyve, voltaképpen művelődéstörténeti tanulmánygyűjteménye egy újabb, jelentősen kibővített résszel megjelent. /További kalandozások a selyemsárhajón. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1999/. A szerző elmondta, hogy azok a tanulmányok, amelyekkel most bővült a kötet, részben a Selyemsárhajóval egy időben keletkeztek, részben pár évvel ezelőtt. - Az előítéletek nagy része a népek között fennálló színvonalkülönbségekre vonatkozik, arra, hogy vannak kultúrateremtő, civilizációt létrehozó, uralomra termett népek, és vannak alkotóerő, szellemi eredetiség nélküli másodosztályú népek. Ami a magyarságot illeti, még ha manapság másképpen is nyilatkoznak egyes újabb történészek és nyelvészek, arra az előfeltevésre építenek, hogy őseink ezerszáz évvel ezelőtt "tiszta lappal", azaz négykézláb, a legelemibb művelődési értékek nélkül másztak be a Kárpát-medencébe. Nem csoda, ha ezeket nézeteket a környező országok barátságtalan beállítottságú, rosszhiszemű propagandistái felkapták és kialakították róluk a "vad mongol csorda" képzetét. - A hivatalos adatok szerint is Magyarország ezerszáz éves az ország - amely a szó eredeti értelmében államot is jelent. A magyar történelemnek számtalan megoldatlan kérdése van, amely az immár elenyészett huszadik század egész folyamán nem volt képes kivívni a hivatalos tudomány érdeklődését, hangsúlyozta Szőcs István. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence és részben környéke is, már ezer évvel a honfoglalás előtt, magyar földrajzi neveket hordozott. Felvetette a székely kérdést is: hogy lehet, hogy ez az ízig-vérig magyar népcsoport gyakorlatilag, azaz jogilag majdnem a XIX. század elejéig külön nemzetnek számított? Szőcs István szerint feltehető, hogy az ómagyarok használtak egy másféle írást is, amely különbözött a rovásírástól. /Kisgyörgy Réka: Kalandozások a selyemsárhajón. Exkluzív interjú Szőcs István íróval, irodalomkritikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ "
1999. szeptember 7.
Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1999. szeptember 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete fennállásának legnagyobb sikerét könyvelhette el a napokban, amikor a tanfelügyelőség alkalmazottaival karöltve sikerült elérnie: Kolozsváron újra beindult a magyar tannyelvű iskolai szakoktatás. Tavaly ősszel még nem sikerült a kolozsvári magyar szakiskolai hálózat kialakítása. /Szabó Csaba: A pedagógusszövetség győzelme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1999. szeptember 7.
"Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"
1999. szeptember 8.
Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./