"Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára elmondta, az ülésen kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával, aki a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően. Kötő kijelentette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, teljes volt az egyetértés: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, és biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tanterv-bizottságban is. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése nélkül az egész magyar nyelvű képzés veszélyben van, amit mutat az is, hogy míg mintegy 130 ezer magyar nemzetiségű diák jár magyar tannyelvű iskolába, a líceumi osztályokban csupán 30 ezer, az egyetemen pedig csak 10 ezer a magyar nyelven tanuló diákok száma. Kötő "antidemokratikusnak" nevezte azt, hogy a kisebbségi oktatást illetően minden áron a többség akar döntést kieszközölni, ez pedig többnyire kimerül az Andrei Marga oktatásügyi miniszter által felkarolt multikulturalitás koncepciójában. Kötő leszögezte: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

"Nincs döntés az önálló magyar egyetem ügyében ? Hiábavaló minden érvelés" ? olvasható a Szabadságban. A lap újból Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselőt kérdezte az oktatási szakbizottság tegnapi munkájáról, melynek első momentumaként a résztvevők visszatértek egy előzőleg már elfogadott cikkelyre, és elfogadták a sürgősségi kormányrendelet azon előírását, mely értelmében a román nyelv tanulása nemcsak az elemi osztályokban, hanem a felső tagozaton is sajátos tankönyvekből fog folyni. A történelem és földrajz oktatási nyelvét szabályozó szakasz vitájakor "minden szakmai, politikai és pszichopedagógiai érvünk teljesen fölösleges volt" ? mondja Asztalos, a két tantárgyat csak 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanítani. A kisebbségek nyelvén létesítendő egyetemekre vonatkozó cikkely megtárgyalásakor "hazafias szónoklatok" azt próbálták bizonyítani, hogy az RMDSZ "mennyire veszélyes politikát folytat", amikor a magyar egyetem létrehozását sürgeti, a hozzászólók szerint azt akarva elérni, hogy a magyar fiatalokat elszigetelje a többségtől. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

Elbúcsúzott Járai István egyetemi tanársegéd állomáshelyén, 1991 óta állt a bukaresti magyar kulturális központ élén. Igazgatósága idején a kultúrház a román főváros egyik fontos, számon tartott intézményévé vált. Kiállítások, színházi előadások, koncertek és más rendezvények sora zajlott az épületben. Járai a jövőben Budapesten, az ELTE román tanszékén fog dolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Az ítélőtábla visszautasította Király István volt államtitkár börtönbüntetése megszakítására vonatkozó kérését. Király Istvánt 1995 februárjában tartóztatták le. Azzal vádolták, hogy jogtalanul beszerzett titkos iratokat tárolt otthonában, azzal a céllal, hogy azokat külföldre juttassa. A Legfelsőbb Bíróság 1997 októberében hazaárulásért 16 év börtönbüntetésre ítélte. Frunda György elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is segít abban, hogy Király Istvánnak igazságot szolgáltassanak. Frunda ügyvédként mondja, hogy Király István nem követte el azt a bűncselekményt, amivel vádolják. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

"Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"

Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./

"Kolozsváron Gheorghe Funar a város díszpolgára címet adományozta dr. Iosif Constantin Dragannak, az Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személynek, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/. Ez a lap júl. 2-i számában nagy hozsannázással számolt be a díszpolgárság megadásáról. Az írásból az is kiderült, hogy Dragan személyesen járt közbe Ceausescunál azért, hogy Kolozsvár a Napoca nevet kapja meg, így keresztelték át a várost Kolozsvár-Napocává. Ugyancsak a lap közölte, hogy megjelent Dragan legújabb munkája: MOGYORIA-MAGYARORSZÁG, Ungaria - si istoria mogyorilor címen, az Europa Nova Kiadó gondozásában. Egy másik román lap, a Timisoara júl. 3-i száma már máshogy számolt be a történtekről: "Egy bánsági renegát dicsőséggel övezte a másik renegát bánságit", továbbá: "Funar prímás átnyújtotta Ceausescu volt ügynökének, Iosif Constantin Butánnak Kolozsvár-Napoca municípium díszpolgári oklevelét." /Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy nem híve azoknak az SZKT-üléseknek, amelyekben állandóan azt próbálják megfogalmazni, hogy kilép-e, vagy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Meglátásában a kolozsvári SZKT-ülés legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült felmérni a lépések és döntések optimális idejét, ennek alapján pedig világosan kivehető, hogy a tényleges reform optimális ideje 1998-ban lejár, kevéssé hihető ugyanis az, hogy a kormányzat 1999-ben, az általános választások előtti évben lényeges, ám szociális elégedetlenséget előidéző reformokat hajtson végre. A szükséges reformintézkedések elhalasztása esetén "az RMDSZ ki kell hogy jelölje a maga számára azt a politikai partnerséget, amellyel együtt elindulhat az akár több évet is igénylő, de eredményekkel kecsegtető megoldások kiépítése fel. Ám lemondani, feladni azt a harcot, amelyet megkezdtünk nem szabad, és nem is lehet" - fejtette ki az ügyvezető elnök. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 3-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei szenátort javasolja a Bárányi Ferenc temesvári orvos-szenátor menesztése nyomán megüresedett egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile román kormányfő nem emelt kifogást a szövetség miniszterjelöltje ellen. Az MTI hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hajdú elmondta, bár meglepte az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése, a kinevezés nem érte felkészületlenül, ugyanis 1992-től a szenátus munkaügyi bizottságának elnökeként sokat foglalkozott az egészségügyi reformra vonatkozó törvénnyel, mi több, eredetileg az ő bizottsága készítette el az egészségügyi törvénytervezet alapjelentését, az egészségügyi bizottságot pedig később vonták bele ebbe a munkába. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A szenátus jogügyi bizottsága elfogadta az RMDSZ és a Demokrata Párt (javaslatát, így az alkotmánybíróságon megüresedett helyre Kozsokár Gábor és Cristian Ionescu számít jelöltnek. A szenátus valószínűleg ma dönt az új alkotmánybíró személyének ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Budapest után Zalaegerszeg önkormányzata is segélyakciót indított, és egy millió forintot ajánlott fel a romániai árvizektől leginkább sújtott Maros megye károsultjainak. A kolozsvári lap értesülései szerint a magyarországi Vöröskereszt megyei szervezete is csatlakozott a humanitárius kezdeményezéshez. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

"Markó Béla szövetségi elnök részt vett a kárpátaljai Szinevéren a Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, illetve támogatásával június 29. és július 3. között, hatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ elnöke "Az EU-integráció és a határon túli magyarság" témakörében tartott előadást. A rendezvényen ugyancsak részt vettek és előadást tartottak az említett témában: Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szecsei Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő törvénytervezet útján javasolta, hogy a kisebbségi anyanyelvű személyeknek kérésre biztosítsák az anyanyelvükön történő esketést. A benyújtott törvénytervezet bizonyos változtatásokat igényelne az 1996/119-es törvényhatározatban, mely a polgári esketésre vonatkozik. Kerekes Károly hangsúlyozta, hogy javaslata nem mondana ellent az eddigi határozatoknak, és a hivatalos iratok kitöltése továbbra is az állam nyelvén történne. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

"A román ortodox egyház júl. 9-én kiadott közleményében ismét elutasította a görög katolikus egyház igényét, hogy a két felekezet közötti párbeszéd megkezdéséhez szolgáltasson vissza a Róma fennhatósága alá tartozó egyháztól a kommunista hatóságok által elkobzott és számára átadott egyházi ingatlanokat. A többségi román görögkeleti - ortodox - egyház azzal vádolja a görög katolikusokat, hogy magatartásukkal akadályozzák az ortodoxok és a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok közötti párbeszédet és - közvetve II. János Pál romániai látogatásának előkészítését is". Az 1989 decemberi fordulat óta ismét szabadon működő görög katolikus egyház hiába kérte vissza ingatlanjait és tett több kompromisszumos javaslatot is (például hogy ott adják vissza az egyik templomot, ahol kettő működik, stb.). Kolozsváron éveken át szabad téren tartották szertartásaikat, csak nemrég nyerték vissza bírósági ítélet alapján egyik templomukat, de birtokba venni csak az oltár tövében vívott kézitusa árán tudták híveik.- Radu Vasile román miniszterelnök júl. 9-én tér vissza olaszországi látogatásáról, amelynek során a Vatikánban felkereste a pápát és átadta Constantinescu államfő romániai látogatásra szóló meghívását, de elismerte azt is, hogy Teoctist pátriárkától, az ortodox egyház fejétől nem tudott alkalomból hasonló meghívást vinni, erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. - Az ortodox egyházi közlemény világossá teszi, hogy amíg nem következik be változás a görögkeleti és görög katolikus román egyházak között, addig a pápai látogatásra továbbra sincs sok esély. /MTI/"

Hollanda Dénes professzor alapítványát hivatalosan bejegyezte a marosvásárhelyi bíróság. A professzor tehát hozzáláthat célkitűzéséhez, a magyar orvosi és műszaki egyetem létesítéséhez Marosvásárhelyen. Kezdeményezése nem keresztezi a Kolozsváron újraindítandó állami magyar egyetem jogos követelését. /Megvan a jóváhagyás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Előzmény: Romániai Magyar Szó, máj. 13.

A Zsil-völgyi bányászok vezérét, Miron Cosmát szabadon engedték. Cosmát az 1991-ben lezajlott bányászjárás idején elkövetett csendháborításért ítélték el. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Az RMDSZ Temes megyei szervezete beadványt intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjéhez, ebben kérte, hogy teljes egészében hozzák nyilvánosságra dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszternek titkosszolgálati dossziéját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Júl.10-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülés fő napirendi pontja az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtési akció elemzése és a további teendők megbeszélése volt. Az Ügyvezető Elnökség tagjai beszámoltak az eddig történt lépésekről, majd a testület javaslatot fogalmazott meg a Mezőgazdasági Minisztérium felé, hogy ez vállalja magára az érintett települések lakossága által vetőmagokért fölvett kölcsönök megtérítését. Döntés született arról, hogy az Ügyvezető Elnökség Ifjúsági, illetve Művelődési Főosztálya kulturális és szórakoztató rendezvényeket fog szervezni, melyek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta az adományok és segélyek folyósításának rendszerét, a károsult települések önkormányzatainak bevonásával, az elszenvedett károk mértékét véve alapul a segélyek méltányos kiosztásakor. Az árvízkárosultak megsegítését célzó tevékenység gazdasági ügyvitelével és koordinációjával Barta Margit gazdasági igazgatót bízta meg az ÜE. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

Székelytamásfalva száz lelkes római katolikus gyülekezete rendbe hozta kis templomát. /Vasárnap (Kolozsvár), júl. 12./

"Harmincöt román egyetem képviselői Radu Vasile miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 165 magyar tanárának és oktatójának a napokban - szintén a kormányfőhöz intézett levél formájában - közzétett terve ellen - jelentette júl. 10-én a Rompres. A terv hat magyar nyelvű kar létesítését szorgalmazza a "multikulturális" intézmény keretében addig is, amíg létre nem jön a romániai magyar egyetem. A román hírügynökség beszámolt arról, hogy a képviselőház oktatási bizottsága ugyancsak a kormányfőhöz intézett levélben kifogásolta az elgondolást. A bizottság elnöke Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt tagja, aki szerint a kolozsvári magyar egyetemi oktatók "etnikai szeparatizmust" hirdetnek, amely kirekeszti a magyar kisebbséget az ország gazdasági, társadalmi és politikai életéből. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Minden új határidő további csapdákat jelent, nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. "A partnerek ígérgetése, a különféle bizottságok megalakítása, a határidők kitolása eleve egy csapdajáték, melynek fortélyát ennyi idő után meg kellett volna tanulnunk" - állapította meg a képviselő. Például a 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásának határidejét szept. 30-ban határozták meg, majd Marga miniszter javaslatára a határidőt okt. 31-ig meghosszabbították. Ugyanakkor a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint júl. 25-e volt a határidő. A "koalíció csak álltat bennünket egyetem-ügyben. S talán másban is." - fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. "A román pártok ugyanis nem akarnak önálló magyar egyetemet, s főleg Kolozsváron nem." Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke az SZKT-ülés másnapján kijelentette, hogy amíg ő áll a párt élén, Kolozsváron soha nem fog beleegyezni abba, hogy Romániában önálló magyar egyetem működjön. Ezekre a realitásokra az RMDSZ-nek fel kell figyelnie. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./"

Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Júl. 14-én ülésezett Kolozsváron a városi tanács. Funar polgármesternek nem sikerült megszavaztatni újabb tervét, hogy elköltöztessék a Szent György-szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A Hivatalos Közlöny július 8-i, 225. számában megjelent a 13. számú kormányrendelet, amely elrendeli a romániai nemzeti kisebbségek tulajdonába tartozott, és tőlük 1940. után kényszerrel, államosítással vagy megtévesztő ügyletekkel elvett, illetve elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását a hozzájuk tartozó telkekkel együtt. A rendelet összesen 17 ilyen ingatlan ügyét rendezi ilyen módon, és a német, bolgár, török, lengyel, görög, szerb, örmény (és a felsorolás végére kerülő) magyar kisebbség kérésének tesz eleget. A 17 ingatlan közül 8 kerül vissza magyar (egyesület, római-katolikus, református, unitárius egyház) tulajdonába. A kormányrendelet életbelépésétől számított 30 napon belül meg kell alakulnia egy kisebbségek és kormánytagok képviselőiből álló bizottság, amely eldönti majd, hogy az igénylők eleget tesznek-e a feltételeknek, jogosultak-e a visszakövetelt ingatlanokra. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

"Júl. 16-án ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a parlamenti ülésszak befejezése utáni belpolitikai helyzetről, és összefoglalta az RMDSZ előtt álló, a törvényhozási és kormányzati tevékenységből adódó feladatokat, tennivalókat. Az ülés részvevői elemezték az SZKT-határozat értelmében "Szövetség az árvízkárosultakért" címmel kezdeményezett országos adománygyűjtő akció eddigi eredményeit, majd meghatározták és elosztották az akció sikeres végrehajtását célzó konkrét tennivalókat és feladatokat. Takács Csaba ügyvezető elnök július 18-ra Kolozsvárra összehívta a Területi Elnökök konzultatív Tanácsát, melynek fő célja az árvízkárosultak megsegítésére irányuló eddigi intézkedések felmérése és a további teendők meghatározása. A TEKT meghívottjai: a kérdésben illetékes RMDSZ-államtitkárok, -prefektusok és -alprefektusok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./ "

Júl. 26-án szentelik fel a mikolai egyházközség filiájában, Szárazbereken az új római katolikus templomot. A szatmári egyházmegye e kis közössége számára Plackinger Pál tb. kanonok anyagi támogatásával épült fel a templom. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

Nagybányán a Szentháromság plébánia adott otthont jún. 27-28-án a római katolikus ifjúsági kórustalálkozónak. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./