Legutóbbi nyilatkozataikkal ismét kétségbe vonták az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozólag június 10-én elfogadott koalíciós határozatot Ion Diaconescu parasztpárti elnök és Andrei Marga oktatási miniszter. Emiatt Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a koalíciós partnereknek el kell dönteniök, együtt akarnak-e működni az RMDSZ-szel vagy sem, hiszen az RMDSZ részvétele a koalícióban nem kötelező. Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem a magyar egyetem célszerűségéről kell dönteni, hanem létrehozásának módozatairól, ezt tartalmazta jún. 17-i koalíciós egyezség. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

"Gabriel Andreescu, az ismert román emberi jogi harcos nyílt levélben fordult az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz. Ebben a testület e hét végi kolozsvári ülése előtt amellett érvelt, hogy a szövetség maradjon a kormánykoalícióban, és óva intette az RMDSZ-t attól, hogy a jugoszláv politikai életben való részvételt elutasító koszovói albánok példáját kövesse. Andreescu utalt arra, hogy tavaly a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi botrány után már írt a testület tagjainak egy hasonló levelet és akkor a magyar közösség választottjai a koalícióban maradás mellett döntöttek, azóta pedig szerinte nem történt olyasmi, ami miatt ezúttal másként kellene döntenie az SZKT-nak. Az RMDSZ kormányzati részvétele, fejtette ki, lehetővé tette, hogy képviselői első ízben szólhassanak bele olyan ügyekbe, amelyek az ország vezetését és a közösséget illetik. A múlt nyáron sikerült elfogadtatniuk a kormánnyal két rendeletet, amelyek - Andreescu szerint - a kisebbségek jogait teljesen kielégítő szintre emelték. Nem érték el viszont a szabályozó lépések parlamenti ratifikálását, tehát az eddigi nyereségek rögzítését. Az RMDSZ presztízse nőtt a kormányválság idején tanúsított kifogástalan magatartásának eredményeként, írta Andreescu. Veszteségnek tekinthető ugyan az alkotmánybíróság döntése, amely szerint a helyhatósági sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes (ebben találhatók a rendszabályok a kétnyelvű táblákról, a kisebbségi anyanyelvhasználatról a helyi a közigazgatásban), de ez nem a koalíciós partnereknek tulajdonítható, a testületbe annak idején Ion Iliescu volt államfő a maga bizalmi embereit nevezte ki. Az a helyzet, amelyben az RMDSZ van, a lehetőségek maximuma. A koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését, írja Andreescu, aki azt kérdezi, hogy ha a magyar kisebbség visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon? Az elemző szerint sokan beszélnek mégis arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában létezne egy olyan jelentős frakció, amely a koalícióból való kiváltást óhajtja. Andreescu szerint meglehet ugyan, hogy a koalíció egy szép napon szétesik, de miért hullana a ilyen felelősség az RMDSZ vállára? "Egészen biztos, hogy a volt partnerek ezt azzal bosszulják meg, hogy lelkesen együttműködnek a jelenlegi ellenzékkel kisebbségi téren a standardek leszorításáért olyan szintre, amelyre még csak gondolni is félek". Andreescu elemzése szerint nem sokat jelentene, ha ez ellen nemzetközi tiltakozás alakulna ki. "Tiltakozni fognak majd világszerte? Na és? Hogyan harcolhatnak majd a román pártok konszenzusa ellen? Marginalizálni fogják Romániát? Hát a romániai magyarokat vajon nem? Hogyan lehet majd jobb érvet szolgáltatni az etnikai pártok fennállása ellen, mint a politikai logika felrúgásával?" - kérdi Andreescu, aki szerint ugyanakkor természetes, hogy abban a pillanatban, amikor a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek ellentétesek az 1996-ban leszögezettekkel, szükséges lesz más, a kereteken kívüli eszközökhöz nyúlni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"A bukaresti Adevarul jún. 22-i számában egy állítólagos Tőkés-Orbán "titkos egyezményről" adott hírt. Ismeretes, hogy ugyanez a lap jún. 20-án "leleplező" írást közölt Tőkés Lászlónak a Securitatével való kitalált együttműködéséről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án közzétett nyilatkozatában cáfolta az Adevarul mindkét számának állításait, "a Securitate kommunista titkosszolgálattal való kitalált együttműködéséről" szóló cikket és "a valóságtól idegen, képtelen sztorinak" minősítette azt, hogy titkos megállapodást kötött volna Orbán Viktorral, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökével, amikor a választások után Budapesten látogatást tett nála. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időszakban zajlik a másik temesvári, Bárányi Ferenc miniszter lemondatási kálváriája. Nem véletlen, állapította meg Tőkés László, hogy az állítólagos Orbán-Tőkés megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az 1990. márciusi marosvásárhelyi provokációk egykori hírhedt krónikása, Dorin Suciu. Ion Iliescu volt államfő pártja pedig éppen ezekre a napokra időzítette a Kiáltvány Erdélyhez című jelzését, amely Erdély szétdarabolásának veszélyével riogatja a románságot. Mindezekből kitűnik, hogy "a román politikai hadszíntéren újból a "magyar kérdés" került bevetésre", a céltábla újból az RMDSZ. Éppen ezért Tőkés László "alig érthetőnek" tartja Markó Béla szövetségi elnök egyik megjegyzését, miszerint a lemondásra felszólított Bárányi Ferenccel kapcsolatos eljárásnak nincs magyarellenes természete. Éppen ellenkezőleg, elemzése szerint a román nacionalisták és kommunisták "a demokratikusnak nevezett kormányerők bátorító asszisztenciája mellett" a visszakövetelt magyar tulajdonok és a helyreállítandó magyar egyetem témájában "frontális támadást, koncepciós hadjáratot indítottak a romániai magyarság, az RMDSZ és annak egyes képviselői ellen". A sokadszorra ismételt magyarellenes kampány és ennek szakmai hátterét a - gátlástalanul tovább működő - volt Securitate biztosítja. "Õk azok, akik a titkosszolgálati dossziékat törvényellenes módon kiszivárogtatják. Õk azok, akik egykori áldozataikat továbbra is büntetlenül vádolják és megfélemlíteni próbálják" A tiszteletbeli elnök nyilatkozatában ezért hangsúlyozta, hogy "itt már nem csupán a célba vett személyekről, hanem arról a politikai szándékról van szó, hogy a gyenge lábon álló demokratikus kormányt tovább gyengítsék és megbuktassák, a romló romániai helyzet ódiumát az RMDSZ nyakába varrják, Bukarest és Budapest kapcsolatait tönkretegyék és a magyar-román kapcsolatokat megmérgezzék, a jogtalanul birtokolt magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását megakadályozzák, a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításának ügyét ellehetetlenítsék, az RMDSZ-t végletesen megosszák, még mielőtt közös céljai érdekében újból összefoghatna". A kibontakozó akciósorozathoz - ahogy az 1956-os romániai magyarellenes tisztogatáshoz a magyar forradalom - a változott körülmények között "Orbán Viktor pártjának győzelme, illetve az ún. Orbán-effektushoz kapcsolt RMDSZ-en belüli "radikalizáció" szolgál alkalmas ürügyként". "A kormányba szorult RMDSZ-nek őrizkednie kell attól, hogy netalán akaratlanul is cinkosává váljék az első fokon ellene irányuló, másodsorban pedig a felhasználásával a román demokrácia ellen forduló sötét politikai erőknek" - figyelmeztetett Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Petre Roman, a román kormányban részt vevő Demokrata Párt elnöke jún. 23-án kijelentette, hogy támogatja a multikulturális egyetemeket, és véleménye szerint nem szükséges magyar nyelvű egyetemet létrehozni. Ismeretes, hogy a koalíció vezetői, köztük Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a demokraták vezetője múlt szerdán közleményt fogadtak el, amely szerint június 25-ig bizottságot hoznak létre egy magyar egyetem létrehozása módozatainak értékelésére - azóta viszont mind Diaconescu, mind Roman, mind Marga oktatási miniszter csak multikulturális egyetemet szorgalmaz. A kormány múlt heti ülésén a bizottság feladatáról (az egyetem létrehozásának módozatait vagy célszerűségét vizsgálja) kialakult vita után nem hozták létre a bizottságot. A kormány jún. 25-én tartja következő ülését. - Az RMDSZ különböző tényezőinek arra vonatkozó nyilatkozataira utalva, hogy amennyiben a közös megállapodásokat nem tartják be, kiléphet a koalícióból, Petre Roman a Rompres híre szerint kijelentette: nagy türelemre van szükség, hogy ne sérüljön meg a többség és a kisebbség közötti együttélésre vonatkozó példamutató európai modell, amelyet a román modell jelent. Az RMDSZ, fűzte hozzá, nem kérhet többet, mint ami a megállapodásokban szerepel, és ami - Roman véleménye szerint - 1996 novembere óta meg is valósult. /Petre Roman: "Nincs szükség magyar egyetemre" Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

"Radu Vasile román miniszterelnök lengyelországi látogatásán egy sajtóértekezleten kijelentette: a román kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár - jegyezte meg -, Orbán Viktor egyes kijelentései "aggodalmat" váltottak ki a román politikai körökben. Mindezek ellenére a miniszterelnök úgy vélte, a katonai kapcsolatok "kitűnőek" a két ország között. A kormányfő még utalt arra, hogy hivatalos meghívást kapott magyar kollégájától, Radu Vasile azonban úgy szeretné, hogy előbb a magyar miniszterelnök látogasson el Bukarestbe, ezzel is mintegy eloszlatni kívánva a "kételyeket" arra vonatkozóan, hogy a két ország között fennálló viszonyok változatlanok maradtak. /Vasile meghívta Orbánt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/

A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet. A törvénytervezet a 15 hivatalosan elismert romániai egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997-1998 között hat találkozó alkalmával fogalmazódott meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

"Rasvan Popescu, a román kormány szóvivője szerint a jún. 25-én létrehozott paritásos bizottság feladata a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló tervezet kidolgozása, továbbá egy ilyen egyetem szervezeti és működési szabályzatához szükséges dokumentáció összeállítása lesz. A tanulmány és az akkreditálási dokumentáció benyújtásának határideje október 15. - Az állami televízió azzal kommentálta a bejelentést, hogy a nyáron nem jön létre a magyar egyetem. Borbély Lászlót, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnökét, területrendezési államtitkárt megkérdezte a tévériporter, hogy szerinte milyen döntés várható az RMDSZ hét végi kolozsvári tanácskozásán a koalícióban való további részvételről. Borbély annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a szövetség nem fog kiválni a kormányból, de a döntés az RMDSZ "belső parlamentjére", az SZKT-ra tartozik. Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője egy rádiónyilatkozatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a kormányzati részvétel fenntartását támogatja. - Ugyanakkor az RMDSZ-politikusokat elégedetlenséggel töltötte el, hogy bár a június 10-i koalíciós egyezségben értelmében a képviselőház oktatási bizottságának június 25-ig be kellett volna fejeznie a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó jelentés kidolgozását, erre nem került sor. A bizottság több, a kormánytöbbség, illetve az ellenzék pártjaihoz tartozó tagja távol maradt a szerdára tervezett ülésről, amelyen a kisebbségekre vonatkozó előírások, köztük az önálló egyetemalakítás jogára vonatkozó pontok jóváhagyására is sor kerülhetett volna. /MTI, jún. 25./"

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöke jún. 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Állami Magyar Színház előcsarnokában ismertette a VET által a romániai magyar lapoknak, könyvkiadóknak és civil szervezeteknek felajánlott kiadványszerkesztő programot, amelyet a kolozsvári BNW System Kft állított elő. A Vet ajándékba adja ezt a programot, ezzel is támogatva a nehéz sorsban levő magyar kultúrát. Nyolc hazai magyar napilap, közel húsz időszaki kiadvány és négy egyház újság képviselői vették át az ajándékcsomagot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"Június 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. Felelősségteljes elemzés, körültekintő helyzetfelmérés és tárgyszerű bírálat jellemezte az SZET Kolozsváron lezajlott ülését - értékelte Markó Béla szövetségi elnök a testület aznapi munkáját. Mint Markó az MTI-nek elmondta, a SZET áttekintette a koalícióban és azzal kapcsolatban az elmúlt hónapokban végbement eseményeket, így az áprilisban Radu Vasile vezetésével újjáalakult kormány programját és működését. Ezt követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt a SZET-nek a szövetség munkájáról, majd Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint két meghívott államtitkár a kormányprogram különböző elemeiről beszélt a testület tagjainak. Az ülésen felelősségteljes vita bontakozott ki az RMDSZ koalíciós részvételének hasznáról, eredményeiről, de kudarcairól is. Markó Béla elmondta: a testület tárgyszerű bírálatokat is megfogalmazott a koalíciós részvétel ügyében, különös tekintettel az egyházügyi kérdésekre, valamint az önálló állami magyar egyetem alapítását illetőleg újraindítását érintő problémákra. A SZET tagjai - mondotta Markó - kedvezően ítélték meg és értékelték a kisebbségektől jogtalanul elvett 17 ingatlan visszaadásáról született kormányrendeletet és az egyetem-alapítással foglalkozó kormánybizottság létrehívását. A SZET tagjai megtárgyalták azt a javaslatot, hogy le kell bonyolítani az RMDSZ- tisztségviselők átvilágítását, de ehhez megfelelő szabályozást kell kidolgozni. Ami a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) jún. 27-én megnyíló ülését illeti, Markó hangoztatta, hogy az RMDSZ "belső parlamentjének" is nevezett fórumon is a szövetség politikai, szervezeti és kormányzati tevékenységéről szóló beszámolók hangzanak el. Valószínűnek mondta, hogy az SZKT-ülésen éles vita bontakozik ki a Securitate-dossziék ügyéről. Markó annak a reményének adott hangot, hogy az SZKT jól elemzi majd a történteket, és azokból helyes következtetéseket von majd le. /MTI, jún. 26./"

"Szőcs Géza az átvilágítás követelményét hangsúlyozta írásában. A közvélemény arra kíváncsi, ki volt a Securitate embere. De miért a múlt idő, tette fel a kérdést Szőcs Géza. "Ki az, aki úgy gondolja. hogy az RMDSZ - az első számú politikai ellenség - nincs ma is keresztül-kasul átszőve informátorokkal, sőt annál is többel: máshol hozott döntések végrehajtóival, nemegyszer ítéletvégrehajtóival?!" Nem véletlen, hogy most kerülnek elő azok az iratok. Bárányi nem hagyta zsarolni magát, hanem vállalta: szekus volt. Szőcs Géza összefoglalta Bárányi múltját, kitérve arra, hogy 1982-ben őt rejtegette, nem kis kockázattal. 1989-ben Tőkés László mellé állt, nem kis kockázattal. 1989 őszétől - Szőcs Gézán keresztül - a Szabad Európa rádió titkos temesvári tudósítójaként működött. Ezért "mérlegelni vagyunk kötelesek", hangsúlyozta Szőcs Géza, ki mit követett el ténylegesen. - A múltfeltárás úgy lenne teljes, ha nemcsak a besúgók neve lenne ismert, hanem a megbízóké, a beszervezőké is. Szőcs Géza arra is emlékeztetett, hogy a Securitate a régi időkben minden kihallgatáson kötelező módon jelentést írt. Az ilyen kihallgatási jegyzőkönyveket próbálják meg mostanában ügynöki tevékenység bizonyítékaként felmutatni. A cél a hiteles politikusok lejáratása vagy megbüntetése. Mindezek miatt az RMDSZ-nek az elmúlt évtizedek történelmének őszinte feltárását kell szorgalmaznia, nyújtson be az RMDSZ egy ilyen törvényjavaslatot. Addig is az RMDSZ - javasolta Szőcs Géza - végezze el saját közszereplőinek átvilágítását. /Szőcs Géza: Átvilágítást!, avagy közszereplőink múltjának átvilágítása, mint imperatívusz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelentős lépésnek tekinti a román kormány jún. 25-i döntéseit a magyar állami egyetemmel és egyes elkobzott közösségi javakkal kapcsolatban. Mindez azt bizonyítja, hogy a partnerekben megvan a politikai akarat e kérdések megoldására. Ami történt, azt egy folyamat kezdetének kell tekinteni, jelentette ki. A teljes igazságtételt az egyházügyi törvény elfogadása jelentené, amely a jogtalanul elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatásáról intézkedik, továbbá a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, továbbá az, ha lehetővé teszik, hogy a következő év költségvetésébe bekerüljenek az egyetem létrehozásához szükséges infrastrukturális beruházások. Kötő József elmondta, hogy a bizottság nemcsak a hazai, hanem a külföldi természetes jogi személyek támogatásának megszerzésével is foglalkozik, tehát a szükséges infrastruktúra létrehozása akár kormányközi együttműködéssel is elképzelhető. A bizottságnak állandó székhelye és fizetett alkalmazottja lesz a Kisebbségi Hivatal keretében, ami biztosítja tevékenységének folytonosságát. A kormány következő ülésén kedvező határozat várható a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar pedagógusképző tagozatának és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar ügyében - közölte Kötő, aki szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülése azt is elemezni fogja, hogy a tanügyi bizottság az ígéretek ellenére sem készítette el jelentését az oktatási törvény módosításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

A szenátusban elfogadták a volt Securitate-s dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor a vitáról elmondta, hogy a Ticu Dumitrescu által kezdeményezett törvénytervezet lényegesen módosult a Securitate irattárának ellenőrzését, illetve a besúgók, és megfigyeltek dossziéinak gondozását illetően. Az eredeti változat értelmében az archívum ellenőrzése egy bizottság hatáskörébe tartozna, amely garantálta volna, hogy az iratcsomók a nagyközönség számára is hozzáférhetőek legyenek. A módosító indítvány elfogadásával az irattárak a régi helyükön maradnak, és a bizottságnak csak betekintése lesz a dossziékba. Eckstein szerint ezzel a törvény egyik lényeges eleme olyannyira módosult, hogy Ticu Dumitrescu szenátor már nem vállalta továbbra a törvénykezdeményező szerepet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az archívum nem kerül a polgári társadalom ellenőrzése alá, hanem azt is, hogy a bizottságot politikai elvek alapján fogják felállítani. A szenátor még elmondta, az RMDSZ megszavazta a törvényt, mert szükségesnek tekinti a múltra való szembenézést, másrészt tisztázni kell, hogy kiket választanak meg és neveznek ki fontos állami tisztségekbe, a politikus ugyanakkor reméli, hogy a képviselőházban visszatérnek majd az eredeti változathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Az RMDSZ belső parlamentje, az SZKT júl. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban megkezdte kétnapos ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ közelmúltjáról kell mérleget készíteni, illetve a jövőről kell döntést hozni. Az RMDSZ helyesen döntött, amikor belépett a kormányba, mert a romániai magyarság számára kínálkozó történelmi esélyt ki kellett használni. A jelenlegi helyzetben azonban egyaránt lehetséges a koalíció szétesése, amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kilépése, illetve bizonytalan eséllyel egy pozitív prognózis is, amihez a kormány csütörtöki két határozata némi bizalomra ad okot - hangsúlyozta Markó Béla. A romániai társadalom politikai és erkölcsi válsága az RMDSZ-ben is érezhető, sőt azok a külső és belső erők, amelyek Romániát az euroatlanti és európai integrációs úton vissza akarják fogni, nyilván az RMDSZ-en keresztül, az RMDSZ megbontásával próbálnak meg ilyen irányban hatni. Markó Béla szerint az RMDSZ állapotáról is mérleget kell készíteni. "A rosszul végigvitt egyetemvitáról, a területi szervezetek olykor rosszul értelmezett autonómiájáról, a politikai elit és a helyi, valamint területi szervezetek közti véleménykülönbségekről, a parlamenti csoport megbomlott vagy megbontott kohéziójáról, a felelősségre vonás és elszámoltatás egyirányúságáról, jelentős értelmiségiek háttérbe húzódásáról, az értelmes munka helyett a csodavárásról, vagy ami még súlyosabb, saját közösségünknek a csodával való hitegetéséről." "Kétféle prognózisról kell nekünk gondolkodnunk: nagyon is lehetséges egy negatív prognózis, de talán még lehetséges egy pozitív prognózis is. A negatív prognózis a jelenlegi kormánykoalíció szétesését mutatja. Amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépése, ám rögtön hozzá kell tennem, ha a kilépéshez eljutunk, ez koalíciós partnereink döntése is, nem csupán a miénk. Az ő döntésük lenne ez azáltal, hogy a nacionalista sovén szemléletet a koalícióból kiszorítani nem tudták, és hogy egy kisebbségi szervezettel koalícióra lépve léten-nyomon engedtek a kisebbségellenes erők nyomásának. Ha szakításra kell rászánnunk magunkat, már most meg kell fogalmaznunk a nagyon határozott figyelmeztetést, nem a mi döntésünk, hanem az önök döntése lesz ez, tisztelt román politikai elit, akik nem a romániai magyarság, hanem az egész romániai társadalom európai jövőjét sodorják veszélybe ezáltal. Persze, a negatív prognózis megvalósulásában nekünk is felelősségünk van. A koalíció fokozatos széthullása előrehozott választásokat jelentene, nagy valószínűséggel ismét posztkommunista és nacionalista pártok győzelmét, illetve összefogását, és talán végzetes letérést arról az útról, amelyen Románia elindult." "Van viszont egy pozitív prognózis is. Nem tagadom, elég bizonytalan rá az esély. Az, hogy tegnapelőtt a kormány két fontos határozatot elfogadott és a koalíció - bár sajnos csak részben tartotta magát a június 10-i egyezséghez, tehát elkezdi munkáját az egyetemalakító bizottság, illetve 17 kisebbségi ingatlan visszajut a volt tulajdonosokhoz, mindez okot ad némi bizalomra, még megmaradt kevés optimizmusunkkal talán tekinthetnénk egyfajta újrakezdésnek is. Kérem készítsék el saját prognózisukat, és beszéljük meg az RMDSZ közös prognózisát" - szólította fel az SZKT-t Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./

A Barcaságban, Feketehalom városkában jún. 14-én ökumenikus központot szenteltek fel katolikusok, reformátusok, unitáriusok, magyarok és románok összefogásával. Feketehalom szórványmagyarsága évtizedek óta álmodozott arról, hogy temploma legyen, de egyik felekezet hívei sem voltak annyian, hogy önállóan templomot építsenek. /Az ökumenizmus ünnepe. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún. 28./

A szenátusban, június 29-én Eckstein-Kovács Péter az SZDRP-s Virgil Popa szenátornak egy, a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának feltételeit felmérő bizottság felállítására vonatkozó határozat kapcsán tett rágalmazó kijelentésére reagált, miszerint az RMDSZ irredenta, tehát törvényen kívüli szervezet. Ez a rendkívül súlyos vád tisztázást követel - mondotta a Kolozs megyei RMDSZ-szenátor -, valóban hivatalosan bélyegzi-e törvényen kívülinek az SZDRP az RMDSZ-t? Mert az merőben más probléma, hogy mi a királyi dekrétummal létrehozott és Ceausescu által megszüntetett egyetem újraalapítását kérjük. És ennek a jogos igénynek parlamenti eszközökkel akarunk érvényt szerezni ? hangoztatta az RMDSZ szenátora, majd hozzátette, hogy Popa szenátor úrhoz hasonlóan ő is azt igényli a Belügyminisztériumtól, sürgősen és keményen lépjen fel és derítse ki, hogy ki szórja a város légkörét mérgező falragaszokat a kolozsvári Egyetem filológia karán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1. - 1295. sz./

"Zsehránszky István szerint az SZKT tagjai zárt ülésen, "titokzatosan" tanácskoztak. Markó Béla RMDSZ-elnök közbelépésére az egyetem ügye körül folyó vitában a kolozsvári szervezet "teljesíthetetlenül szoros" határidejeit reálisabbakra cserélték fel: "Hogy ne csak nyilatkozatok szülessenek, hanem egyetem is szülessen" - mondta Markó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Tokay György kisebbségügyi miniszter a vele készült interjúban a múlt héten sürgősségi kormányrendelettel rendezett jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok helyzetéről beszélt. A miniszter szerint az épületeket akkor szolgáltatják vissza egykori tulajdonosaiknak, amikor a rendelet eljut a képviselőház és a szenátus asztalára. A végrehajtási előírás értelmében 30 napon belül létre kell hozni egy paritásos bizottságot, amelynek tagjai a kormány és az örökös, aki az ingatlant visszaszerzi. Éppen ezért Tokay fontosnak tartja az SZKT azon döntését, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytag, "hiszen ellenkező esetben olyan kormánytól kellett volna kérni a bizottság felállítását, amelyben mi már nem veszünk részt". A visszaszolgáltatás procedúrája akkor bonyolódik, amikor a visszaadandó épületet lakók bérlik, de úgy látja, egy kis jóakarattal ezek megoldása sem fog nehézségekbe ütközni. "Remélem, hogy olyan kormányban maradtunk, ahol a jóakaratot komolyan fogják venni" - mondta a politikus. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatban ítélte el azt, hogy a napokban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem épületén ismeretlenek provokatív románellenes feliratot helyeztek el. A szöveg, amelyről a kolozsvári és országos sajtó is beszámolt, szidalmazta a románokat és azt tartalmazta, hogy az épület "az RMDSZ-é" - s természetesen felháborította az egyetem oktatóit és hallgatóit. Takács Csaba kifejtette: az RMDSZ megdöbbenéssel értesült a bölcsészkar épületére helyezett feliratról és akárcsak az elmúlt nyolc év minden olyan provokációját, amely a románok és a magyarok, illetve a román és magyar tanárok és diákok közötti viszony megrontására irányult, élesen elítéli. Az ügyvezető elnök felkérte a politikusokat, az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne dőljenek be az uszításnak. Takács Csaba felszólította az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló nyomozást és közölte, hogy az RMDSZ ehhez a maga részéről is megteszi a szükséges intézkedéseket. /MTI/"

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án megbeszélést tartott az MDF Bem téri székházában. A találkozót követő sajtótájékoztatón a felek megállapították, hogy - összhangban a magyar-magyar csúcs 1996. júl. 5-én aláírt közös nyilatkozatával - az új magyar kormánynak támogatnia kell a határon túl élő magyarok különböző autonómia-törekvéseit, közigazgatási, kulturális és gazdasági önrendelkezési elképzeléseit. Szó esett a Nemzeti Egyeztető Tanács konzultációs fórum életre hívásának tervéről. Ez utóbbi intézmény a folyamatos információáramlást és konzultációt szolgálná Magyarország és a határon túli magyar szervezetek között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy sokat várnak az új kabinettől a határon túli magyarok, mert most előtérbe került a "nemzetben gondolkodás eszméje", amely természetes rokonszenvet kelt bennük. Tőkés László cáfolta azt a sajtóban megjelent értesülést, miszerint a magyar-román alapszerződés "felborításán" munkálkodna. "Nem követném el azt az óvatlanságot, hogy nehéz helyzetbe sodorjam az éppen felálló magyar kormányt, és rávegyem arra, hogy felborítsa a szerződést" - szögezte le a püspök. Ehhez hozzátette: az új kormánynak az első pillanattól kezdve törekednie kell arra, hogy életbe lépjen mindaz, amit ez a szerződés tartalmaz. "Én ezzel együtt képzelem el a magyar-román kapcsolatok további alakítását, amelynek meg kell haladnia az alapszerződés színvonalát. A szerződés minimalizmusa nem elégítheti ki a romániai magyar közösséget" - mondta Tőkés László. Lezsák Sándor bejelentette: az MDF parlamenti frakciója szorgalmazni fogja, hogy a költségvetésben elkülönített összeg szerepeljen a szomszédos országok magyar fiataljainak oktatására. /MTI/"

Az Evenimentul Zilei ismertette Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a Demokrata Párt elnökei által tett nyilatkozatokat, amelyek szerint nem szükséges magyar egyetem Kolozsváron, továbbá Frunda György szenátorral készült interjút közöl, címben emelve ki: ha szombatig, az RMDSZ SZKT üléséig a koalíció nem ad jelzést a magyar egyetem elfogadására vonatkozólag, nem látja be, miért maradna az RMDSZ a kormányban. /MTI/

"Június 29-én az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében Varga Attila frakcióelnök beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához az RMDSZ-frakció törvénykezdeményezését a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére vonatkozóan. A Nevelésügyi Minisztériumnak alárendelt felsőoktatási intézmény rektorátusa Kolozsváron lenne, de fakultásai és kollégiumai Marosvásárhelyen és más erdélyi városokban is működhetnének. A tervezet szerint az egyetem tíz fakultással indulna, de az intézmény Kolozsvárott vagy más városokban további karokat létesíthetne a teljes körű magyar nyelvű felsőoktatás, illetve szakemberképzés szükségleteivel összhangban. A törvénytervezet szerint a Nevelésügyi Minisztériumnak az 1999/2000-es tanévtől kezdődően kellene biztosítania az egyetem működéséhez szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30. - 1294. sz./ Mint ismeretes, az RMDSZ kolozsvári szervezetének kérésére négy RMDSZ-képviselő június 16-án személyes kezdeményezésként már benyújtott egy hasonló javaslatot. A bukaresti rádió szerint a két törvénytervezet között annyi a különbség, hogy az RMDSZ-frakcióé "szelídebben bánik a terminusokkal". Az oktatási kormányrendelet parlamenti jóváhagyása mindenképpen őszre maradt. A kormányrendelet azonban érvényben van, és szövegezése elvben lehetővé teszi önálló magyar egyetem létesítését - bár ennek gyakorlati megvalósítása az éles politikai vita közepette nemigen képzelhető el az előtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Martonyi János magyar külügyminiszter-jelölt a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva kifejtette, hogy Magyarország mind a NATO-val, mind az Európai Unióval szemben változatlan integrációs vonalat fog képviselni. Martonyi visszautasította a szlovákiai és romániai sajtóban időnként felbukkanó vélekedést, miszerint Magyarország következő kormánya "nacionalista és irredenta" lenne. "A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga politikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra, szélesebb, európai keretben is szerepet játszik" - mutatott rá Martonyi. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ - nem hallgatva senkire - jún. 26-án Kolozsváron megnyitotta a Multikulturális Dokumentációs Központot, amely az etnikai viszonyok jobbítását tűzte ki céljául. A központ élére román, német és magyar elnököket nevezett ki. Olyan statisztikákat bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, amelyek valós képet nyújtanak az együttélésről. A központ a Phare-programtól remél támogatást. /Tagságot toboroznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája a képviselőház szakbizottságában, nyilatkozza Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. A 8. szakasz első bekezdésénél a tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon román tannyelvű osztályok, illetve iskolák működjenek, sikerült feloldani a sürgősségi kormányrendelet változatával, mely szerint Romániában az oktatás román, továbbá a kisebbségek nyelvén és világnyelven történhet. Asztalos szerint a második bekezdés, melynek a régi változatát fogadták el, és mely azt írja elő, hogy a román nyelvnek, mint az állam hivatalos nyelvének nemcsak tanítása, hanem elsajátítása is kötelező, "egyértelműen a kisebbségnek szól, hiszen abszurdum, hogy a többség számára saját anyanyelvének elsajátítását törvény tegye kötelezővé". Az iskolai dokumentumok nyelve terén is döntés született: a miniszteri rendeletben megjelölt hivatalos dokumentumok nyelve román, a többi irat az iskola tanítási nyelvén is készülhet; ugyanakkor a tanügyi intézmények hivatalos dokumentumokat fordításban is közölhetnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"