Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. május 17.
"A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány évente 15-35 millió lejjel tudott hozzájárulni a táncháztáborok szervezéséhez, egyes együttesek külföldi fellépéséhez, a kolozsvári táncház újraélesztéséhez. Ez utóbbi havi félmillió lejbe kerül, mai árakon. Az elmúlt öt év alatt kialakultak azok az intézményes keretek, amelyek lehetővé teszik a helyi szervezést, ezért a Heltai Alapítvány az idei évtől nem támogatja a táborok, nyári találkozók szervezését. Ehelyett a népi hagyományőrzés szakmai-tudományos tevékenységét kívánják támogatni: szakmai tanácskozásokat, népi hangszeres képzés és táncoktató-képzés beindítását, foglalta össze terveiket Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
1997. május 19.
"Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
1997. május 19.
"Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
1997. május 19.
"Máj. 17-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia Bethlen Gábor termében tartotta rendkívüli küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Jelen voltak a magyarországi testvérszervezetek, továbbá a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület , sőt a Romániai Mérnökök Egyesülete helyi fiókjának képviselői is. A tavaly júniusi küldöttgyűlés óta megalakult az EMT brassói fiókszervezete, fejlődött a sepsiszentgyörgyiek és marosvásárhelyiek infrastruktúrája, megalakult az Országos Bányász és Kohász Szakosztály, nemsokára létrejön a Kertészeti Szakosztály is. Az információáramlást segítik a rendszeres kiadványok EMT Tájékoztató, Háromszéki Műszaki Krónika, Intarzia, Firka/, előkészületben van egy ötnyelvű kémiaszótár és egy építészeti szakkönyv, hamarosan az EMT is olvasható lesz az Interneten. Gazdasági téren is sikeres évet zártak, bevételeik meghaladták a kiadásaikat. Fodor Alpár, az EMT mandátuma lejárta előtt lemondott elnöke megindokolta döntését: nem kapott elég segítséget elképzelései megvalósításához, például ahhoz hogy az EMT konferenciaközpontot hozzon létre Kolozsváron. Megválasztották az EME új elnökének dr. Bíró Károlyt, a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakának professzorát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
1997. május 19.
"Emil Constantinescu elnök Costin Georgescut javasolja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatói tisztségébe. Costin Georgescu 55 éves építészmérnök, egy fejlesztési intézet igazgatója volt 1996-ig, amikor a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként bejutott a képviselőházba. 1992 óta tartozik Emil Constantinescu közvetlen munkatársai közé. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
1997. május 19.
"Máj. 2-án dr. Czirják Árpád érseki helynök nyitotta meg a Kolozsváron először megrendezett emzetközi Egyházzenei Kórusfesztivált, amely Bárdos Lajos és Kájoni János életműve köré fonódott. Az első egyházzenei fesztivált 1990 szeptemberében rendezték Sepsiszentgyörgyön, emlékezett dr.Terényi Ede zeneszerző. Székelyudvarhelyen következett, majd Marosvásárhelyen a Bárdos-Nagy István fesztivál, közben Zilahon megszervezték az első egyházzenei zeneszerző versenyt, amelyet a következő években megismételtek. A Varadinum /Nagyvárad/ egyházzenei hangversenyeit is meg kell említeni. A kolozsvári fesztivál szervezését a Szent Mihály templom új zenei vezetője, Magyari Rita vállalta magára. A fesztiválon magyarországiak is felléptek, továbbá az 1991-ben alakult Vox Juventutis aradi gyermekkar, a sepsiszentgyörgyi, Szilágyi Zsolt vezette Vox Humana, a kolozsvári Kós Károly Kamarakórus és a marosvásárhelyi Nagy István Vegyeskar. /Dr. Terényi Ede: Kolozsvári Tedeum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
1997. május 20.
"Máj. 18-án ismeretlen tettesek vandál pusztítást végeztek Máriaremetén, a budapesti kegyhelyen, ledöntötték a keresztúti állomás szobrait, köztük a Szűzanya szobrát, éppen a másnapi budapesti körmenet előtt. Máj. 19-ére, pünkösd hétfőjére zarándoklatot hirdettek a budapestiek részére, melyet Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek vezetett. A kegyhelyre érkező hívek ezrei láthatták az előző éjszakai pusztítás nyomait. Paskai felhívta a hívők figyelmét arra, hogy ne engedjék a szívükben eluralkodni a haragot, a szeretet civilizációjára van szükség. - A hívek virágot helyeztek el a ledöntött szobrokra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetekről beszélt. Az oktatási törvényre vonatkozó tervezettel kapcsolatban, melyet a kormány máj. 18-án hagyott jóvá, kijelentette, hogy a törvénytervezetbe foglaltak csak akkor emelkednek törvényerőre, ha a parlament mindkét háza elfogadja a módosításokat. Minderre még a jelenlegi parlamenti ülésszakban, a tervek szerint június 15-ig kerül sor. A helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a legélesebb vita az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatával kapcsolatban folyt. Az RMDSZ javaslata szerint ott ahol a kisebbségek számaránya eléri a 8-10 %-ot, lehetővé kell tenni a kétnyelvű feliratok használatát. A koalíciós pártok 30 %-ot javasoltak, és végül a középútnak tűnő 20 %-ban állapodtak meg a koalíciós partnerek. Takács Csaba szerint olyan kompromisszum ez, mely természetesen nem elégíti ki a magyar nemzeti közösség jogos igényeit. Az ügyvezető elnök szerint a többségi politikai akaratból jelenleg csak ennyire futotta, és hozzátette, hogy sajnos a nemzetközi gyakorlatban nincs egyértelműen szabályozva, hogy milyen számarányú kisebbség élhet az anyanyelvhasználat jogával. Egyes térségekben 30, máshol 10 vagy éppen 1 % számára biztosítják az anyanyelv használatát a közigazgatásban - jegyezte meg a szövetségi politikus. Takács Csaba kifejezte bizalmát aziránt, hogy a koalíciós partnerek ott is tiszteletben tartják a koalíciós megállapodásokat, ahol azok jogerőre emelkednek, a parlamentben és hozzátette, hogy amennyiben a parlament nem fogadná el az említett módosításokat, "természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"Baracs Dénes, az MTI munkatársa Kolozs megye prefektusával készített interjút. Alexandru Farcas szerint az igazi kolozsváriak, akik szeretik a várost, idegenek az abszurd soviniszta megnyilvánulások és ők elégedetten várják Göncz Árpádot. "Azt szeretnénk megmutatni, hogy mi kolozsváriak valóban európaiak vagyunk, a kolozsvári román társadalom kiegyensúlyozott. Még ha vannak is egyes lármacsinálók, nem ők, hanem mi adjuk meg a hangot" - jelentette ki Alexandru Farcas. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos vitákat lényegesnek ítélte, fontosnak tartotta, hogy a viták ne merevedjenek be, hogy ne valamilyen külső utasítás döntse el, akár a miniszterelnök részéről, hogy így vagy úgy kell eljárni. A prefektus szerint a magyaroknak igazuk van abban, hogy küzdenek minden lehetséges jog kivívásáért és hozzátette, hogy "nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy készek vagyunk erre ? ez azonban nem könnyű, mert nem minden román akarja ezt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20., Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ többszöri közbenjárására a művészeti minisztérium 1946. ápr. 9-i, 276. sz. rendeletével létrehozta Kolozsváron az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolát. A főiskola 1946. okt. 14-én nyitotta meg kapuit. A megnyitáskor Nagy István karnagy, a főiskola igazgatója mondott beszédet.Felszeghy Ödön a nemzetiségi iskolapolitika vívmányait méltatta, Szentimrei Jenő, az erdélyi magyar művészeti ügyek vezérfelügyelője elmondta, hogy a Bolyai Tudományegyetem, az Állami Magyar Színház és után ez a főiskola az MNSZ és a Groza-kormány harmadik nagy alkotása. Kurkó Gyárfás, az MNSZ elnöke is ott volt a megnyitón, őt azután 1949-ben letartóztatták sok más erdélyi magyar vezetővel együtt, 1951. júl. 30-án kezdődött meg a koncepciós per tárgyalása. 1951-ben az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola megszűnt mint önálló magyar intézmény. 1954-ben a színművészeti főiskolát Marosvásárhelyre áthelyezték, ezzel egyúttal az önálló magyar rendezői képzés is megszűnt, mert Marosvásárhelyen már nem volt rendezői kar. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./"
1997. május 20.
"Késedelem nélkül beindult az ellenséges hangulatkeltés: a bukaresti Adevarul napilap megháborodott követeléseknek nevezte az RMDSZ oktatási igényeit, a lap elítélte azt, hogy a kormány módosította az 1995-ös oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ "
1997. május 21.
"Kovács Albert felsorakoztatta érveit amellett, hogy Kolozsváron kell lennie a Bolyai Egyetemnek, hiszen ott van az Egyetemi Könyvtár, a botanikus kert, ott vannak a múzeumok, a könyvkiadók., ezért az egyetem érdekében "nekünk kell már számítgatni, tennünk kell". Szerinte a hatalom egyelőre újra lezárta a megvalósítás útját, de mi nem mondhatunk le önmagunkról. Kovács Albert önkényesnek minősíti a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének a multikulturalitásra vonatkozó döntését. Szerinte a civil társadalomnak kell létrehoznia az akadémiai bizottságot, EME-, RMDSZ-támogatással, és a közeli EME-közgyűlésnek határozatot kell hoznia a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról, erre a célra alakítson az EME szakmai bizottságot. /Kovács Albert: Egyetlen járható út. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"A Transylvania Trust Alapítvány az Egyházi Építészeti Örökség Szakosztálya keretén belül 1997. jan. 1-jétől létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot. Céljuk: az építészeti örökség szakszerű megmentése. A segélyszolgálat ingyenes. Felkérésre kiszállnak a helyszínre, megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. Szaktanácsadást nyújtanak,. A Központi Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat ideiglenes igazgatója dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő, helyettese Benczédi Sándor építész. A segélyszolgálat területi központokat is kialakít, ilyen van már Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Egyhetes néptáncra került sor Szatmárnémetiben, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány és a szatmári MADISZ szervezésében. Négy táncoktató jött Marosvásárhelyről, szatmári, széki, mezőségi táncot tanítottak az érdeklődőknek. Nagyváradon, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön már régóta van táncház, nemrég Kolozsváron is beindult, Brassóban is. Közel száz ember jött el a mostani tánctanításra, így remélhetőleg Szatmárnémetiben is beindul a táncház. Takács Zoltán, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány elnöke elmondta: sok helyre elmennek gyűjteni, felveszik a táncot, gyűjtik a népdalokat is, emellett szívesen segítenek a tanításban is. Amit gyűjtenek, azt szeretnék átadni a következő nemzedéknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 22.
"Máj. 25-én Emil Constantinescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A háromnapos látogatást a Külügyminisztérium szóvivője, Gilda Lazar asszony fontos eseménynek minősítette, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez, melyek közé sorolta a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a Szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatását, továbbá számos kormány- és parlamentközi találkozót, kétoldalú egyezményt. A látogatás programjából kiemelkednek az Emil Constantinescu elnökkel tervezett megbeszélések, a Victor Ciorbea kormányfővel, a Parlament két Házának elnökeivel, továbbá egyes pártok vezetőivel esedékes beszélgetések. Göncz Árpád a program szerint Bukarestben felszólal a parlament két házának együttes ülésén, majd látogatást tesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A magyar köztársasági elnök máj. 25-én ellátogat az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol természetesen találkozik az RMDSZ országos vezet?ivel, a szövetség szenátusi és képvisel?házi frakcióinak vezet?ivel és több tagjával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1032. sz./"
1997. május 22.
"Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"
1997. május 23.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"
1997. május 23.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./"
1997. május 23.
"A Szabadság ismerteti Göncz Árpád köztársasági elnök romániai látogatásának programját. Az elnök máj. 25-én érkezik meg, először Emil Constantinescu elnökkel tárgyal, majd Victor Ciorbea miniszterelnökkel, Ion Iliescu volt elnökkel, máj. 26-án felavatja Snagovban a Nagy Imre emlékoszlopot. Beszédet mond a parlamentben, Kolozsvárra, máj. 27-én Marosvásárhelyre érkezik, onnan indul majd vissza. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"
1997. május 23.
"Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa máj. 23-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Kolozsvár kultúrvárosi hírnevéhez méltóan államfőnek kijáró tisztelettel fogadja majd Göncz Árpádot. Az esetleges rendzavarások megakadályozására máj. 25-27-e között betiltja a tüntetéseket. Funar polgármester nem szerepel a meghívottak között, amennyiben mégis megjelenik a hotel bejáratánál, a Biztonsági és Őrszolgálat /SPP/ emberei feltartóztatják. - Mindennek ellenére Gheorghe Funar nyílt levélben értesítette Emil Constantinescu elnököt, hogy máj. 24-27-e között több nyilvános gyűlést rendez Kolozsváron A román nemzet egysége és méltósága néven. A szervezők: Vatra Romaneasca, Avram Iancu, George Baritiu, illetve a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elüldözött Románok Szövetsége. Funar szerint Göncz Árpád látogatása az RMDSZ és néhány ezer Magyarországról hozott fiatal diverziója. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az SPP az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /Biztonsági és Őrszolgálat/, a kilenc román titkosszolgálat egyike."
1997. május 23.
"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban értékelte a tanügyi törvény módosítását célzó törvénytervezetet. Szerinte a módosító tervezet az 1995-ben hatályba lépett tanügyi törvényhez hasonlóan nem tesz eleget a román oktatás követelményeinek, mivel a valóban lényeges változtatásokhoz elsősorban a törvény koncepciójának megváltoztatására lenne szükség, a jelenlegi indítványok pedig nem hordozzák magukban a valós egyetemi reform feltételeit. Marga szerint azok csupán az oktatás normalizálására és nem a reformjára vonatkoznak. "A tanügyi törvény módosításának tervezete tehát igen kevés reformintézkedést tartalmaz, és azt a látszatot kelti, mintha mélyreható átszervezésre csupán az anyanyelvi oktatás esetében van szükség" áll a rektor közleményében. Marga szerint a módosító tervezet mindegyik intézkedése újabb kiegészítésre szorul. Szerinte elmarad a pontos jogi szabályozás a multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsőoktatási intézmények esetén is. Fontosnak tartja az egyetemek saját jövedelmét illető pontos megfogalmazást is. Marga végül kijelentette, hogy a módosító tervezetben érintetlenül maradnak például a doktorátus, illetve a fokozati vizsgákkal kapcsolatos kérdések, a minisztérium mellett segédkező szakbizottságok tevékenységi körének meghatározása és az európai felsőfokú intézményeket foglalkoztató, az egyetemi reformmal kapcsolatos kérdések is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"
1997. május 23.
"Tokay György kisebbségügyi miniszter máj. 20-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadásáig a kormány több szimbolikus értékű ingatlan visszajuttatását ígéri a nemzeti kisebbségeknek. A Kisebbségvédelmi Hivatal tárca nélküli minisztere szerint a kormány ezzel az intézkedéssel az kívánja bizonyítani, hogy az ígérgetések szintjéről a tettek mezejére lép. Iulian Sorin, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa ebben az ügyben illetékes bizottságának elnöke elmondta, hogy a törvény szövegét a tanács jogi bizottsága már véglegesítette, de mivel az NKT egy éve nem ülésezett megvitatására nem kerülhetett sor. Tájékoztatott, hogy jelenleg folyik az elkobzott javak feltérképezése. Elmondta, hogy egyedül a zsidó közösségi igények tisztázódtak mindeddig. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"
1997. május 24.
"Máj. 22-én ülésezett a Diáktanács és leváltotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökségét. A Kiss Olivér elnök, Kovács Lehel és Kali Zoltán alelnökök ellen 18 pontos listát állítottak össze. A volt elnöknek felrótták - többek között - a Bolyai Tudományegyetem ügyében alakult akciócsoport sikertelenségét, a csapatmunka hiányát. Kiss Olivér elmondta, hogy leváltását külföldi távolléte alatt készítették elő, így váratlanul érte. A történteket puccsnak lehet értékelni, mondta. Nem tudja, hogy ez az akció mennyire a Bolyai Egyetem melletti kiállásának következménye. - A diáktanács Puskás Attilát nevezte ki megbízott elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
1997. május 24.
"Máj. 22-én több ezer ember vett részt Bukarestben a román-ukrán alapszerződés elleni tüntetésen, melyet a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca és más nacionalista szervezetek rendeztek. A kormánypalota előtt Corneliu Vadim Tudor felolvasta a tiltakozás szövegét, melyet átadtak a kormánypalota képviselőjének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
1997. május 24.
"Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól. "
1997. május 25.
"A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"
1997. május 25.
"A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /"