"A parlament két háza ápr. 17-i együttes ülésén 230 szavazattal 157 ellenében elfogadta a Ciorbea-kormány idei reformköltségvetését, amely a gazdasági tevékenység mintegy három százalékos visszaesésével számol. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Heves támadások érték Fodor Imrét, Marosvásárhely polgármesterét, mert a polgármesteri hivatal alkalmazási feltételeként előírta a román és magyar nyelv ismeretét. Tamás Sándor képviselő a román alkotmány és Románia által elfoglalt nemzetközi dokumentumok vonatkozó részeivel igazolta, hogy Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterének pályázati felhívása sem az alkotmány előírásaival, sem a nemzetiségek békés egymás mellett élésének íratlan szabályaival nem ütközik. Az alkotmányban a román kormány kötelezi magát, hogy az általa aláírt szerződésekből reá háruló kötelezettségeket teljesítse. A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról című dokumentum körülményesebben, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201. Ajánlásának rendelkezése világosan kimondja, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan vagy lényeges számban élnek nemzeti kisebbségek, joguk van az anyanyelv szabad használatára a közigazgatásban. Marosvásárhelyen hagyományosan és lényeges számban élnek magyarok, a város nemzetiségi megoszlása: 52 % magyar, 46 % román és 2 % más nemzetiségű. Tamás Sándor rámutatott, hogy a nemzetközi dokumentum és a nemzeti jogszabály ütközése esetén az előbbi elsőbbséget élvez. /Tamás Sándor: Fodor Imre igaza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Megalakult a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége, a kolozsvári iroda a Kolozs megyei prefektúra épületében van. A kolozsvári kirendeltség megbízottai, Mátyás László és György S. Gyöngyvér által aláírt közlemény arról tájékoztatott, hogy a vidéki kirendeltségek útján a Kisebbségvédelmi Hivatal elérhető azok számára, akikért létrejött, legyen az intézmény, szervezet, vagy magánszemély, akik kérdésekkel, észrevételekkel fordulnak hozzá. A kolozsvári iroda 15 megye irodája. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a tanügyi törvény módosítása és az elkobzott egyházi tulajdonok tárgyában. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint, Markó Béla állításaival ellentétben a módosító javaslatok nem fedik le az RMDSZ 500 ezer aláírással támogatott törvénytervezetét. "Sajnálatos, írja, hogy ezekbe (a tanügyi törvény módosítására vonatkozó) tárgyalásokba nem vonták be a legilletékesebbeket, magukat az egyházakat". Szerinte "legalább azt tudniuk kellett volna, hogy a magyar történelmi egyházak hét év óta egységes módon az önálló státusú felekezeti oktatásért küzdenek". Tőkés László úgy értékeli, hogy nem kellene megelégedni a csak kimondottan kisebbségi oktatás szempontjából fontos módosítvánnyal, hanem az RMDSZ-nek az egész román oktatás megújítását kellene szorgalmaznia. Az egyházi tulajdonok kérdésével kapcsolatban a tiszteletbeli elnök úgy látja, hogy a kormány módosító csomagja egyetlen szót sem tartalmaz az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszármaztatásáról. Adrian Severin külügyminiszter ápr. 15-én bejelentette, hogy egy-két héten belül megjelennek azok a kormányrendeletek, melyek néhány fontos ingatlant máris visszajuttatnak az egyháznak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése bukaresti kihelyezett ülésén /máj. 26-28./ Victor Ciorbea miniszterelnök elfogadta a "restitutio in integnum" elvét. Ennek ellenére előrelépés nem történt, az ígért kormányrendeletek nem születtek meg. Emil Constantinescu államelnök az egyházi vezetőkkel történt máj. 2-i találkozóján kitért a magyar történelmi egyházak által sürgetett tulajdonjogi kérdések elől. Miközben a román ortodox egyház a román parlament volt épületét birtokába vehette, a nagyváradi római katolikus és református püspökségek székházai ügyében viszont még mindig folyik a pereskedés. Végül Tőkés László elnagyolt vádnak minősíti Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint ő eleve nem értett egyet a kormányban való részvétellel. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő csak a kormánybalépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét, és azon álláspontját jelenleg is fenntartja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetemen új dékán-helyetteseket neveztek ki, közülük magyar: Cseke Péter /politikatudomány és közigazgatás/, Gyémánt László /európai tanulmányok/, Szamosközi István /lélektan és neveléstudomány/. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ "

"A kolozsvári székhellyel bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma 1997. április 18-án gyűlést tartott. A kuratórium jóváhagyta az egyetemisták számára az ez évi szociális és tudományos ösztöndíjak rendszerét. Eszerint szociális ösztöndíjban részesülhetnek az Iskola Alapítvány részéről azok az állami vagy magán felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. Szociális ösztöndíjban részesülhet mintegy 200 hallgató, egyenként 100.000 lejes összeg havi folyósítással. Tanulmányi és szakmai tevékenységért támogatásban részesülhetnek 150.000 és 800.000 lej közötti összegben azok a hallgatók, akik önálló tudományos tevékenységet bizonyítanak, szakmai konferenciákon vesznek részt, publikálnak, stb. A pályázati feltételek, a pályázással kapcsolatos tájékoztató, az űrlapok és egyéb tudnivalók rövid időn belül megtalálhatók az OMDSZ tagszervezeteinek székhelyén. "

"Ápr. 17-én a Vatikánban II. János Pál pápa fogadta Adrian Severin külügyminisztert, majd Severin megbeszélést folytatott Jean Louis vatikáni külügyminiszterrel. Ugyanezen a napon Severin találkozott Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel, stratégiai partnerségi közös közleményt írtak alá. A megbeszéléseken kiderült, hogy Olaszország támogatja Románia csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Adrian Severin romániai látogatásra hívta meg a pápát, aki kijelentette: régóta szeretett volna Romániába látogatni, reméli, hogy ez az óhaja hamarosan teljesül. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Ismeretlen tettesek betörtek a Kolozsváron a MADISZ /Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége/ székházába, értékes számítógépet és fénymásolót loptak el. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Ápr. 18-án Markó Béla szövetségi elnök az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában találkozott az MSZP Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttségével, amely négynapos romániai látogatása során Kolozsvárra is ellátogatott. Szekeres Imre elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnöktől ígéretet kapott arra, hogy az oktatási törvény két-három hét múlva a kormány elé kerül és azt a parlament még a tavaszi ülésszak idején elfogadja. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy Ciorbea a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult multikulturális megoldást átmenetinek tekintette, tehát a mai román kormány támogatja az önálló magyar felsőoktatás megteremtését Erdélyben. Szóba került még a közigazgatási reform, a határátlépés megkönnyítése. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Szekeres Imre elmondta: konkrét határidők hangzottak el mind a tanügyi, mind a közigazgatási törvény módosítását , illetve az egyházi és közösségi javak törvényének kidolgozását illetően. Magyarország számára az önálló magyar egyetem fontos kérdés, az alapszerződés végrehajtásának egyik kritériuma. Szekeres Imre tájékoztatott arról, hogy Constantinescu elnök felvetette a konstancai-dél-dunai szabadkereskedelmi övezet tervét, a másik elképzelés az, hogy az Európai Unió tervében szereplő autópálya ne a korábbi útvonalon, hanem Kolozsváron és Brassón keresztül közelítse meg Bukarestet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"A Szabadság interjút közöl Kovács Adorjánnal, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium államtitkárával. Az RMDSZ-es politikus elmondja, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás egy rövid és egy hosszú távú átalakítási programból áll. A rövid átalakítás keretében az óriási adósságok és veszteségek felhalmozását akarják megállítani. Ennek fontos része az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja. Kovács Adorján elmondja, hogy a közhiedelemmel ellentétben az állami agrártámogatási rendszer nem szűnik meg, hanem gyökeresen átalakul, olyan értelemben, hogy közvetlenül a termelők, a leendő farmerek fogják kapni a támogatást. A kormány mezőgazdasági törvényének kivitelezéséhez szükséges egy sor törvény módosítása. Ezek közé tartozik a bérleti, a földpiac felszabadítására vonatkozó, valamint a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek törvénye. A hosszú távú tervek közé tartozik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium átalakítása. Kovács Adorján szükségesnek tartja az információáramoltatást, melyet egyrészt a mezőgazdasági szakemberek, másrészt pedig a mezőgazdasági szaklapok valósíthatnak meg. A Mezőgazdasági Minisztérium az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklapot annyiban tudja támogatni, hogy eljuttatja az eldugottabb helyekre. Az agrárpropagandára jutó központi támogatásból, melyet a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságoknak osztottak le, a magyar érdekeltségű gazdatanfolyamokra is jut ? tájékoztat az RMDSZ-es államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Az RMDSZ platformja, a Szociáldemokrata Tömörülés ápr. 12-én Kolozsváron országos tanácskozást tartott. A szűkszavú közlemény szerint éles viták voltak, emiatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dr. Bucur Ildikó lett a tömörülés elnöke, dr. Dáné Tibor a tiszteletbeli elnök, Kira Miklós az alelnök és Bánhegyi József lett az ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./"

"Kis Bitay Éva szintén kiállt az önálló magyar egyetem mellett, ezt a szakkifejezések tükörfordításának példáival is megerősítette. /Kis Bitay Éva: Dolly és az anyanyelv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ "

"Balázs Ferenc halálának 50. évfordulója alkalmából emlékülést tartanak ápr. 22-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./"

"Adrian Severin külügyminiszter Amerikába érkezett négynapos látogatásra, mely során Románia NATO-csatlakozása mellett fog érvelni. Ápr. 21-én Severin Madeleine Albright külügyi államtitkárral, valamint helyettesével Strobe Talbott-tal tárgyalt. Románia az atlanti integrációs törekvések megalapozásánál tart, a NATO-bővítés nem ért véget a madridi első körrel, válaszolta Albright román kollégájának. A válasz jelzi: nem teljesítik azt a kérést, hogy Románia az első körbe bekerüljön. - Ápr. 20-án az amerikai román lobby háromszáz tagja a Fehér Ház előtt demonstrálva kérte Clinton elnököt, hogy ne hagyja ki a bővítésből a régió legfontosabb országát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy Adrian Severin kijelentette, nem azért érkezett Amerikába, hogy megkérje magyarázzák meg mit tudnak tenni Románia érdekében, hanem azért, hogy megmagyarázza, mit tud tenni Románia az Európai stabilitás, Amerika érdekében. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./"

"Adrian Severin külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ápr. 21-én tárgyalt Madeleine Albright külügyminiszterrel. Severin minden megbeszélésén Románia NATO-csatlakozása mellett érvelt. Találkozott a Bnai Brith, a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 23., 75. sz./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./"

"Virgil Petrescu tanügyminiszter aláírásával szétküldték az összes felsőoktatási intézményekhez az állami egyetemi és főiskolai intézetekben 1997-ben rendezendő felvételi vizsgák megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó általános kritériumokat tartalmazó metodológiát, amely kimondja: "Azok a jelöltek, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség anyanyelvén végezték, kérésre azon a nyelven tehetnek felvételi versenyvizsgát, amelyen az illető tantárgyakat tanulták." Ősszel tehát ? függetlenül a tanügyi törvény esetleges és kívánatos közeli módosításától ? az egyetemi és főiskolai versenyvizsgákat minden felvételiző azon a nyelven teheti le, amelyen az illető tananyagot a középiskolában (líceumban) tanulta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./"

"Anton Ionescu, a Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei képviselője Kolozsváron az Építészeti Tanszék magyar nemzetiségű diákjai körében közvélemény-kutatást végzett, és hasonló eredményre jutott, mint a januári felmérés: a magyar egyetemisták nem akarnak magyarul tanulni, mert akkor tanulmányaik befejeztével nem kaphatnak állást. - A hallgatóknak ezek szerint fogalmuk sincs az Európai Unió szabad munkaerőpiacáról, ahol a mesterségüket több nyelven ismerő szakemberek árfolyama magasabb. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Törzsök Erikának, a HTMH elnöknek a Duna Televízió ápr. 16-i műsorában elhangzott szavaiból kiderül, hogy "nem tekinti valódiaknak a kisebbségi kérdéseket" - írta Mitruly Miklós. Ezt nem kategorikus állításban mondta ki, "de érthető módon nyilvánította ki", amikor az új államvezetésről kijelentette: a valódi problémákat nem fedik el kisebbségi kérdésekkel. Tehát már nem a kisebbségek számlájára írják a súlyos gazdasági problémákat. Mitruly ezt elfogadná, ha nem lenne tudomása "Törzsök Erika egy-két korábbi, a romániai magyarság érdekeivel ellentétes megnyilatkozásáról". A cikkíró nem érti, ha a kisebbségi kérdést nem tartja valódinak, miért vállalta el Törzsök Erika a hivatal vezetését? Vagy a romániai magyarságot akarja türelemre inteni? - Törzsök Erika nem egészítette ki a romániai helyzetképet azzal, hogy most a gazdasági problémákkal fedi az új kormányzat - az RMDSZ kulcspozícióban levő vezetőinek elnéző segédletével a kisebbségi kérdés megoldásának elodázását. Olyan problémák megoldását, mint a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, az egyházi javak visszaszolgáltatását. /Mitruly Miklós: Valóban nem valódiak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Nagy László érdeklődött a magyar-román történész vegyes bizottság munkájáról. Feleletet kapott a Korunk (Kolozsvár) 1997/1-es számából, ahol a bizottság két tagja /Szász Zoltán és Camil Muresanu/ adott rövid beszámolót. A bizottság 1971-ben alakult meg, a Kádár-Ceausescu-találkozó után. Időnként összeültek, kicsit vitatkoztak, néhány részletben megegyeztek, de ennek nem volt gyakorlati jelentősége. 1983-tól a fordulatig nem ült össze a vegyes bizottság, de most újraéledt munkájuk. A történész vegyes bizottság fennállásának 25. évfordulóját megünnepelték. Ez az újból megindult munka inkább csak "nem látványos, apró lépésekben segítheti a közeledést". Szász Zoltán megemlítette, hogy a román kontinuitás kérdésében "belátható ideig nincs lehetőség kiegyenlítésre". Az írásból nem derül ki, hogy a bizottságnak van-e munkaterve. Ez elmúlt időben megszülettek nemcsak a német-francia, de a spanyol-holland viszonyban is a közös történelemkönyvek. Nem látható a bizottság befolyása a román tankönyveket illetően. A VII. osztályos történelemkönyv például Anonymusra hivatkozva azt írja, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált három fejedelem /Glad, Gelu és Menumorut/ román volt, annak ellenére, hogy Anonymus nem ezt írja, hanem azt, hogy Gelu "blach" /ez nem románt jelent/, Menumorut kozár, míg Glad bolgár. A VIII. osztályos történelemkönyv sem a megértést, a kölcsönös megbocsátást szolgálja: az ippi és ördögkúti megtorlások primitivizmus precedense, az 500 ezer áldozatot követelő bolsevista megtorlás viszont "rettenetes represszió". A tankönyv a kommunista idők nemzetiségi politikájáról azt írja: "Az új szabályozást etnikai kritériumok alapján fejlesztették. 1952-ben Kolozsváron egy egyetem jött létre magyar tanítási nyelvvel, elkülönítve a román nyelvűtől. Utólag a két felsőiskola egyesül, esetenként viszont megtartva az előadásokat mindkét nyelven." Tehát 1952-ben jött létre a magyar egyetem! - Konkrét munkatervet kellene a történészek bizottságának kidolgozni, hogy közösen elfogadott történelemkönyvek legyenek érvényben. /Nagy László: A munkanélküli bizottságról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Jelenleg 2500 romániai magyar diák tanul Magyarországon, közülük 1000 fő a magyarországi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas, 60 ösztöndíjas a minisztériumközi egyezmény alapján, 50-en doktorálnak, 75-en második egyetemüket végzik, 1200-an pedig különböző alapítványok távoktatásában vesznek részt. Béres András államtitkár elmondta: aggodalommal tölti el a diplomák kölcsönös elismerésének elhúzódása, emiatt ugyanis a Magyarországon végzett diákok nem térnek haza. / Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"A Szabadság közölte az Anyanyelvi konferencia társelnökének dr. Nagy Károlynak beszámolóját arról az előadásról, melyet Markó Béla a New York-i Rutgers Egyetemen tartott. Az előadás címe A romániai magyarság esélyei volt. "Románia jelenlegi kormánya tudja, hogy az európai és euroatlanti szervezetekbe való beilleszkedés a kisebbségi jogok biztosítása nélkül nem valósítható meg" ? mondta az RMDSZ elnöke. Markó Béla hangsúlyozta szükséges, hogy az Egyesült Államok is támogassa ezeket az erőfeszítéseket, és ösztönözze Romániát az emberi jogi, gazdasági és egyéb reformok betartására, majd a választások utáni, a kormányzásban való részvétel következtében adódott új lehetőségről beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Czédly József, Bukarest RMDSZ-es alprefektusa, valamint a szövetségi elnök gazdasági tanácsadója a vele készült interjúban elmondta, hogy bár a kormány programjában az áll, hogy a prefektusi hivatalok tevékenységi körét le kell építeni a helyi közigazgatási szervek javára, komoly törvénykezési tevékenységre lenne szükség a jelenlegi helyi közigazgatási rendszer megváltoztatására. A prefektusi hivatalon számos ember, közöttük magyarok is, keresi fel az elkobzott ingatlanok visszaadásával, vagy megvásárlásával kapcsolatos ügyekben. "Sajnos eddig egy-két ember ügyét sikerült megoldani" ? tájékoztatott Czédly József. Úgy ítélte meg, hogy a heti konzultációk az RMDSZ magasabb állami beosztású személyei között hasznosaknak bizonyulnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Beke György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozatának első darabját kiadta a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. A közép-erdélyi magyar szórványok életét ismertető Szigetlakók című kötetet a Magyar Írószövetségben mutatják be. Az 1989 óta Magyarországon élő író monografikus alapossággal tárja fel a magyarlakta vidékek jelenét. A tervezett kötetek bemutatják a szatmári, máramarosi, bihari, bánsági. dél-erdélyi magyarok életét, valamint a székelység sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ápr. 24-i határozatával felfüggesztette Románia monitorizálását. A határozat előírja, hogy Romániának egy éven belül módosítania kell a Büntetőtörvénykönyv alapvető szabadságjogokkal ellenkező előírásait, javítani kell a börtönviszonyokon, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, törvénybe kell léptetni az elkobzott javak visszaszolgáltatását vagy a kárpótlást, továbbá intézkedni kell a romák társadalmi integrációja érdekében. A vita során újabb feltételeket szabtak: az Európai Szociális Charta ratifikálása, a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása az ET 1201-es ajánlása szellemében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"