Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvár (ROU)
29557 tétel
1997. február 19.
"Bodor Pál sietett kiállni Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett, újból megdicsérte, amiért nekiment a Magyarok Világszövetségének és ezért püspöki feddésben részesült. Erdélyben némelyek élesen támadták Tibori Szabó Zoltánt, amiért az anyaországban kitüntetésben részesült. Bodor csak irigyli ezért Tiborit. /Bodor Pál: Margó. = Magyar Hírlap, febr. 19./"
1997. február 20.
"A KMKSZ ismertette stratégiatervezetét, mely szerint dönteni kell, hogy visszaállítsák a Bolyai Egyetemet, vagy új magyar egyetemet hozzanak létre. Lépni kell az ingatlanszerzés ügyében, biztosítani kell a tanárokat, külföldi vendégtanárok, középiskolai tanárok meghívásával, dönteni kell a magyar egyetem indulása reális dátumáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., 21., Miklós László: Bolyai-kerekasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22., 24./"
1997. február 20.
"Nagy vitalitásra vall egy nemzeti kisebbség esetében, amikor a saját, önálló egyetem kérdése, úgyszólván össznépi üggyé válik, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Az egyetem ügy nem válhat politikai nézetütközések martalékává. Lírai módon fogalmazta meg, mi is az egyetem. Nincs joguk a volt kommunistáknak, párttitkároknak leckéztetni nemzeti becsületből. Az egyetem leglényegesebb tulajdonsága az univerzitás eszméje, az egyetemesség, nemzeti korlátokon túlra is nyíló ablak. - Ma már Európa-szerte egyezményes kritériumok szabályozzák, hogy melyek az elismert, akkreditált felsőoktatási intézmények. Amíg nem tudjuk teljesíteni ezeket a kritériumokat, az "önállóság" csak mondvacsinált lehet. Bizonyos karok magyar tagozatán egy évtizedbe is beletelik, amíg a jelenlegi tanársegédek professzorok lehetnek /Cs. Gyimesi Éva: A jogfolytonosság és az egyetem öntörvényűsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Cs. Gyimesi Éva fel sem veti azt, hogy vendégprofesszorokkal indulhatna az egyetem. "
1997. február 21.
"Balázs Sándor filozófus, konzultáns professzor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben nagy reményeik voltak a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan, Mihai Sora akkori oktatási miniszter is elismerte a szükségességét. Akkoriban több mint százezer, a magyar egyetem újraindítását követelő aláírás gyűlt össze. Ennek nagyobb a súlya, mint a közvélemény-kutatásban megszólaló 242 diák 44 százalékának véleménye. - Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. A Marianum épülete a katolikus egyház tulajdona volt. Amennyiben az egyház visszakapná tulajdonát, akkor a Bolyai megkaphatná a Marianum épületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"
1997. február 22.
"Kelemen Hunor újonnan kinevezett művelődési államtitkár Román Viktor Romániából Franciaországba települt szobrászművész Budapesten febr. 21-én megnyílt kiállítására Budapestre érkezett. Találkozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel is, áttekintették azokat az oktatási és kulturális feladatokat, amelyek a két ország előtt állnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
1997. február 22.
"Fey László szerint maximalista követelés az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, nincsenek meg hozzá a személyi és anyagi feltételek. Szerinte vendégtanárokra sem nagyon lehet számítani. Járható út a jelenlegi egyetem keretén belül a megerősödés, írta, ebből majd kinőhet az új magyar egyetem. Fey László a vidéki kihelyezett tagozatok indításával egyetért. /Fey László: Két maximalizmus között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
1997. február 24.
"A kolozsvári Szabadság tájékoztat arról, hogy a Mediafax hírügynökség a hét végén 25 pontos dokumentumot tett közzé, amelyet értesülése szerint Tőkés László február 14.-én juttatott el az RMDSZ vezetőségéhez. A szöveg azokat az igényeket és követeléseket foglalja össze, melyek "a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megismétli, hogy a szövetségnek meg kell fogalmaznia elvárásait, ahhoz, hogy azok teljesítését számon lehessen kérni. A szöveg felsorolja az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, valamint Tőkés László javaslatát a román-magyar kerekasztal megszervezésére. Az Evenimentul Zilei "Tőkés László a magyar autonóm területek újralétesítését akarja" címmel ugyancsak ismerteti a Mediafax által közzétett szöveget. A lap szerint a szöveg tartalmazza, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság többségben él legyenek magyar prefektusok. Az Adevarul is ismerteti a szöveget Tőkés László papírra vetette szélsőséges aberrációit címmel. A Ziua szerint a tiszteletbeli elnök a magyarok követeléseinek radikalizálását szorgalmazza. A Ziua szerint Markó Béla kijelentette, hogy a követelések Tőkés László magánvéleményét fejezik ki. Az Evenimentul Zilei RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a tiszteletbeli elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének eredménye, melyet a szervezet politikájával szembeni állandó ellenzékisége váltott ki. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 24., 24. sz./"
1997. február 25.
"Febr. 21-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jacques Chirac francia elnök, akit Bukarestben, a repülőtéren Emil Constantinescu elnök és a kormány tagjai fogadtak. A francia elnököt elkísérte Hervé de Charette külügy-, Jean-Louis Debré belügyminiszter és Yves Galland külkereskedelmi miniszter, továbbá befolyásos üzletemberekből álló küldöttség. Chirac a román elnökkel folytatott tárgyaláson a francia-román gazdasági, politikai és társadalmi partnerséget javasolta. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Chirac támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Látogatásának célja, mondta a francia elnök, a két ország közötti együttműködés megalapozása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"
1997. február 25.
"Febr. 22-én Kolozsváron tartotta tudományos ülésszakát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. A megváltozott helyzetben új műemlékvédelmi stratégiára van szükség, állapította meg az ülésen Csetri Elek akadémikus. Megelégedéssel nyugtázták, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság élére a neves történészt, Andrei Pippidit nevezték ki. A társaság eddig is eredményes munkát végzett a műemlékállag számbavétele, megőrzése és népszerűsítése terén. Nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága sem, amelyekkel Funar polgármester teleaggatta Kolozsvárt. Építkezése és városrendezés a milleneum évében címmel tartott előadást Gaal György, megjegyezve, hogy az 1996-os millecentenárium emlékét még egy árva kopjafa sem őrzi Kolozsváron. Dr. Kovács András egyetemi tanár a műemlékek szakszerűtlen átalakításáról szólt, példaképpen a gyulafehérvári székesegyház belső terének sikertelen átrendezését hozta fel. Az érsekség nagy összegeket költ olyan munkálatokra, amelyek a liturgikus céloknak megfelelnek ugyan, de tönkretesznek egy rendkívül értékes műemléket. Kérésére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ az érsekséghez címzett levélben foglalta össze javaslatait. Keresztes Géza a műemlékvédelem városrendészeti kérdéseiről értekezett. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a lapjában megjelent műemlékvédelmi írásokra hívta fel a figyelmet. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke A műemlékpolitika aktuális kérdései címmel tartott előadást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./"
1997. február 25.
"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ febr. 22-én leváltotta eddigi elnökét, Gheorghe Funart és a helyébe Valeriu Tabarát választotta. Funar febr. 24-i sajtóértekezletén azt állította, hogy nem szabályszerűen váltották le. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./"
1997. február 25.
"Néhány hete Kötő József RMDSZ ügyvezető alelnökhöz tartozik két főosztály, a művelődési és egyházügyi, illetve az oktatási főosztály. Székely Kriszta készített interjút vele, kiérve a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitára. Az egyetemről tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta, hogy "elsőrendű feladatunk: cselekedni. Stratégiák helyett egyetemeket kell létesíteni!" A tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezéseit kell módosítani, így többek között a magyar szakoktatást korlátozó cikkelyeket, megteremtve ezáltal a jogi, a mezőgazdasági, orvosi, műszaki anyanyelvi oktatás kereteit is. Rendezni kell az a felekezeti oktatáshoz való jogot. Ki kell dolgozni azt a kormányrendeletet, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében a kéttagozatos forma létrehozását szavatolja. Ugyancsak sürgős az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkező vallásügyi törvény életbe léptetése, de az anyanyelvű zeneművészeti és képzőművészeti főiskola megteremtése is. - A politikai döntés nem elég, biztosítani kell a minőségi oktatás feltételeit is. - Tervezik a tanár- és diákállomány felmérését, az igények feltérképezését, szórványkollégiumok létesítését, felvetődik a csángó oktatás kérdése is. Az egyetemi központnak Kolozsváron kell lennie, de megalapozott igény a Székelyföldre kihelyezett mezőgazdasági szak. - Andrei Marga rektor nyilatkozata, amelyben visszautasítja a Babes-Bolyai Egyetem struktúrájának megbontását, nem tántoríthat el attól, hogy önálló magyar egyetemet hozzanak létre, állapította meg Kötő József, ez ugyanis meghaladja a rektor kompetenciáját. Az átmeneti kéttagozatos egyetemi megoldás viszont belefér Marga rektor koncepciójába is. /Székely Kriszta: Interjú Kötő József ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./"
1997. február 25.
"Máthé Éva Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölő indulatáról elmélkedett. Sokan utalnak arra, hogy a háttérben Constantin Dragan, Olaszországban élő dúsgazdag volt vasgárdista áll. - Máthé Éva visszaemlékezett arra, hogy a hetvenes években a bukaresti tévé magyar adásának szerkesztőjeként a kolozsvári nehézgépgyárba ment riportot készíteni. Az igazgató behívta szobájába, de előbb még egy falusi móc emberrel beszélt. Elmagyarázta a móc embernek, hogy társait is kell hozni, a gyárat azért építették, hogy elrománosítsák Kolozsvárt. /1910-ben a 60 ezer lakos 83,4 %-a volt magyar és csak 13,4 %-a román, mára a lakosság száma meghaladta a 300 ezret és csak 25 %-uk magyar./ Az igazgató évszámokat mondott, vázolta, meddig hány románt kell beköltöztetni a városba. Lakást, letelepedési támogatást kapnak az érkezők. - Nos, ezek a hetvenes, nyolcvanas években beköltözők választották újra Funart polgármesternek. /Máthé Éva: Kolozsvár - funarióta kelepcében. = Magyar Hírlap, febr. 25./"
1997. február 26.
"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban állt ki az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése mellett, mert szerinte a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás a jelenlegi keretek között is megoldást nyerhet. Az egyetem jelenlegi felépítésének megbolygatása a rektor szerint mindkét fél számára kárt okozna. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1997. február 26.
"Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke vitába szállt Cs. Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki szerint az önálló magyar egyetem nem jelent mást, mint "helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Kincses Előd meglepődve olvasta, hogy Cs Gyímesi szerint a nagyvilágban az egyetemi hallgatókat nem anyanyelvű intézményekben oktatják, mert az anyanyelvű egyetemek "barkácsolt torzszülöttek". Cs. Gyímesi négynyelvű egyetemet javasol, azaz merőben általa kiókumlált "torzszülöttet", de nincsenek pedagógiai érveli e bábeli oktatás mellett. Fütyül a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - saját diákjainak - kezdeményezésére, akik önálló magyar egyetemen akarnak tanulni. Cs. Gyimesi Éva maga írja, hogy az egyetemen az adminisztráció nyelve kizárólag román, saját dolgaikról nem maguk döntenek, mégis azt hiszi, hogy ha a közös egyetem keretein belül a magyar tagozat autonómiájának ügye ellenállásba ütközik, még mindig van lehetőség a kiválására. Nem kell tehát kihasználni a ritka történelmi pillanatot, amelyben az RMDSZ a kormányzó pártok egyike és Románia küzd a NATO-ba jutásért. Hasonló lehetőség mikor lesz? /Kincses Előd: Az angol lord és a dzsungel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26., átvette: Magyar Hírlap, febr. 27. - Kincses Előd febr. 23-án faxon elküldte hozzászólását a Magyar Hírlapnak, de csak most közölték./"
1997. február 26.
"A Határon Túli Magyarok Hivatala jóvoltából a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ is részt vesz a külföldi ösztöndíjak elosztásában, nyilatkozta Antal Attila, az Országos Magyar Diákok Szövetsége /OMDSZ/ elnöke. Az elbírálásánál az elért tanulmányi eredményt, a jelentkező kreativitását és szakmai teljesítményét vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1997. február 26.
"Volt párttitkárok hirtelen megtértek. Murvai László, aki Ceausescu kormányhivatalaiban éberen őrködött, hogy az oktatásban más ne történjen, mint amit a politika megenged, most a világbanki reformok híve lett, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Murvai a tanterv- és tankönyvpályázatok bizottságába nem vonta be a kolozsvári két magyar tanszék tagjait. Orbán Gyöngyi tanárnő alternatív tankönyvsorozatot írt. Murvai nem restellte kioktatni Orbán Gyöngyit, írta felháborodottan Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: A hivatalnok, akit átmentettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1997. február 27.
"Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár és Petru Cordos külügyi főigazgató vezetésével Budapesten febr. 24-én megkezdődött a magyar-román szakértői tárgyalás második fordulója. A megbeszélésen az alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról, a két külügyminisztérium együttműködéséről és a konzuli hálózat bővítéséről volt szó. Az első forduló jan. 23-24-én Bukarestben került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Febr. 25-én befejeződött Budapesten a kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy az alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc albizottságot hoznak létre. Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok ügyében is, Magyarország Kolozsváron, a román fél pedig Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. Bagi Gábor tájékoztatása szerint Kolozsváron egy-kéz hónap múlva nyílhat meg a főkonzulátus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"
1997. február 27.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 25 pontba foglalta javaslatát, melyet a az RMDSZ Bihar megyei szervezetének febr. 15-i közgyűlésén ismertetek. Az RMDSZ kormányba lépve elmulasztotta megfogalmazni jogos követeléseit, ezt pótolni kell, ezért Tőkés László az igények és elvárások előterjesztését javasolta az RMDSZ-nek. Felsorolta az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a magyar művelődési élet autonómiájának biztosítását, az állam magyar nyelvű közszolgálati médiák autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítását és állami támogatását, az egyházi javak visszaadását, anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a román-magyar kerekasztal megszervezését. /Tőkés László: A romániai magyar nemzeti közösség jogos igényei és elvárásai a demokratikus román kormány iránt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1997. február 27.
"Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1997. február 27.
"Miklós László visszatért a Bolyai Egyetem vitájára: a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vitaestjére eljött Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Hallhatta, hogy a jelenlevők, hallgatók és tanárok, mindnyájan kiálltak az önálló magyar egyetem mellett. Az RMDSZ vezetőitől elvárják a félreérthetetlen nyilatkozattételt, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításán munkálkodnak, írta Miklós László. - A Szabadelvű Kör ülését szervező Cs. Gyimesi Éva és a többi ott előadást tartó elmondhatta volna, hogy előzetesen tárgyaltak Andrei Marga rektorral. A Szabadelvű Kör vitája attól az "életre ébreszthető illúziótól igyekezett megfosztani" mindenkit, ami a Bolyai Egyetem. /Miklós László: Rektor úr, hány az óra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"
1997. február 27.
"Magyar Nándor László újból reagál az egyetemmel kapcsolatos vitacikkekre. Szerinte ezek "egy letűnt korszak szellemi relikviáinak tiltakozása a feledés ellen". Meg kell változni az értelmiségieknek, különben kiszorulnak "az új elitek piacáról". Magyari indulatosan visszautasította Balázs Sándor vitacikkét /Chrurchill és Bolyai, Szabadság, febr. 14./, aki szerint egy korábbi felmérés ötven százalékos tévedést is tartalmazott. Magyari szerint ez "szemenszedett hazugság". Magyari nem áll meg itt, hanem tovább támad: milyen jó lenne egy kis pártgyűlés, ahol Balázs Sándor kimondhatná, hogy a szociológia "burzsuj áltudomány". /Magyar Nándor László: A töltött káposzta eszmei üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1997. február 27.
"Emil Constantinescu bejelentette, hogy a jövő héten fogadni fogja az országba látogató Mihály volt román királyt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ Az ellenzéki képviselők a parlament febr. 25-i ülésén élesen tiltakoztak a volt uralkodó febr. 28-án kezdődő látogatása ellen. A Nagy-Románia Párt képviselője nyilatkozatot olvasott fel: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé. Petre Turlea /Román Nemzeti Egységpárt/ kijelentette, hogy Emil Constantinescu a király látogatásának engedélyezésével "vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1997. február 28.
"A Kolozsvári Egyetemek Diákszövetsége /FOSC/ közleményében állást foglalt a Bolyai Egyetem újraindítása ügyében Minden kisebbségnek jogában áll saját oktatási intézményét kiépíteni. Tudomásuk szerint azonban a romániai oktatási rendszer képes biztosítani a megfelelő felsőfokú képzést a kisebbségek számára, a FOSC szükségtelennek tartja a Bolyai Egyetem szükségességének felvetését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
1997. február 28.
"Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
1997. február 28.
"Andrei Marga rektor tájékoztatott a kolozsvári egyetemen is bevezetés alatt álló átutalható kreditek rendszeréről /CTS/, amely lehetővé teszi a nemzeti tanrendszerek átjárhatóságát. Az egyetemi minősítésre két rendszer létezik, az Európai Unió keretén belül érvényes és az amerikai. A Babes-Bolyai Egyetemen az előbbinek a bevezetése kezdődött el. Ennek alapfeltételei között szerepel a tanterv egybehangolása, a tantárgyak listájának egyeztetése, a másik a tantárgyak analitikus programjának egyeztetése, harmadik a féléves, éves előmenetel, a végső vizsgák /államvizsga/ kritériumának meghatározása, megfeleltetése. A bevezetés akadozva megy, mert a rektor időben felhívta a karok figyelmét, hogy a CTS-nek csak egy korszerű tantervben van értelme. A CTS egyetemek közötti megállapodásokat feltételez. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
1997. február 28.
"A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/."
1997. február folyamán
"A szabadkőművesek titkos társaságait a szellemi elit képviselői hozták létre, jótékonysági intézményrendszerként, a tolerancia jegyében, írta Vajnovszki Kázmér. Az erdélyi páholyok az 1784-ben alakult bécsi Grosse Landesloge von Österreichhoz csatlakozta. A Román Nemzeti Nagypáholy - francia bábáskodással - 1880-ban jött létre. A román szellemi élet meghatározó személyiségei, Balcescutól Bratianun át Octavian Gogáig szabadkőművesek voltak, állapította meg Dan Amadeo Lazarescu nagymester. Az 1920-as rendszerváltás után az erdélyi - zömmel magyar és szász - páholyok megőrizték függetlenségüket, anyanyelvi kötődésüket. Így a kolozsvári Unió-páholy nagymestere, Jancsó Elemér, az Ady Társaság révén ápolta kapcsolatait a magyarországi "testvérekkel". /Az utolsó magyar nagymester pedig Benedek Marcell./ 1949-50-ben a szovjet csatlósállamokban törvényen kívül helyezték a szabadkőműves páholyokat. A Román Nagypáholy nagymestere, Marcel Shapira Párizsba tette át székhelyét. Párizsban megalakult az Üldözött Szabadkőművesség Szövetsége. - Az "elaltatott" páholyok nehezen ébredeznek. Jelenleg helyzetük szinte áttekinthetetlen. Marcel Saphira teljhatalmú nagymesternek tekintette magát, meglepetéssel nyugtázta, hogy 1991 februárjában az Egyesült Angol Nagypáholy Romániában megalakította az első, Concordia nevű skót rítusú páholyt, majd újabb két páholy alakult /a Duna-delta és a Balcescu/. Az olasz Grand Oriente 1993 januárjában megalakította Románia Nemzeti Nagypáholyát, Nicolae Filip nagymesterrel az élen. Shapira erre Bukarestbe sietett, híveit tiszti ragra emelte és egy ellennagypáholyt hozott létre, Dan Amadeo Lazarescuval az élen. Közben az amerikai központi szövetségi tanács is megalakította a maga romániai nagypáholyát Costel Iancu hegedűművésszel és üzletemberrel az élen. Megindult a belháború Lazarescu és Iancu között. Dan Amadeo Lazarescu elmondta, hogy az 1993-as konstantinápolyi konventen megállapodtak abban, hogy a nagypáholyt haza kell telepíteni. Azonban Marcel Shapira véglegesen Franciaországban telepedett le, rá ruházta a nagymesteri tisztet. Ugyanakkor a Grand Oriente képviseletében páholyt alapítottak Bukarestben. 1995-ben az Egyetemes Szabadkőművesek Romániai Nemzeti Nagypáholyának élére Sever Frentiu festőművészt választották. Tizenhárom erdélyi páholy nem ismeri el az új vezetést és 1995 decemberében megalakította az erdélyi nagypáholyt, amely 1996 januárjában Gyulafehérváron konventet tartott, a Lazarescu-páholyok egy része is csatlakozott, nagymesterré pedig Vladimir Boantát avatták. A páholyok egy része azonban hátat fordított nekik. A Bevett Óskót Rítusú Nagypáholy Főtanácsa febr. 2-án összeült és Dan Amadeo Lazarescu nagymestert - idős kora miatt - "ad vitam" nagymesterré avatták, a gyakorlati ügyek intézését egy évre az 1994 óta a francia nagypáholy összekötőjére, André Szakvaryra bízta. Ügyvezető nagymester Dan Emanuel Dobreanu lett. Dan Amadeo Lazarescu mindezt puccsnak minősíti. Elítéli Ernst Schlesingert, aki több erdélyi páholyt alapított és mindenáron külön nagypáholyt akart 25"
1997. március 1.
"Márc. 1-jén Kolozsváron találkoztak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és az RMDSZ prefektusai, alprefektusai és prefektúrai főigazgatói. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az ügyvezető elnök tájékoztatója az országos koalíciós egyeztetésekkel kapcsolatban; a megyék kormánymegbízottainak beszámolói a koalíció gazdasági-szociális reformprogamja végrehajtásának menetéről, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő változások folyamatáról, valamint a megyei korrupcióellenes bizottságok tevékenységéről. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy e változások megfelelnek a választások után érvényre jutott új szemléletmódnak, a lakosság részéről támogatásra találnak, azonban bizonyos esetekben a szükséges kormányzati lépések ütemét gyorsítani kell. A jelenlévők elhatározták, hogy emlékeztetőt fogalmaznak meg Victor Ciorbea miniszterelnök és Remus Opris kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatokat tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 3., 978. sz./"
1997. március 1.
"Tamás József római-katolikus segédpüspököt dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel márc. 1-jén Csíksomlyón, melyen Markó Béla szövetségi elnök és dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök is részt vett. Tamás József egyházjogilag teljes jogú püspök lett, beosztása szerint segédpüspök. A jelenlegi érseket, dr. Jakubinyi Györgyöt szintén Csíksomlyón szentelték püspökké 1991. ápr. 29-én. Jakubinyi érsek elmondta, hogy munkamegosztás miatt van szükség két püspökre, Tamás József segédpüspök székhelye Csíkszeredában lesz. A püspökszentelésre a romániai 18 püspökből 14 jött el, de jelen voltak a magyar történelmi egyházak püspökei /Csiha Kálmán, Tőkés László református, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Szabó Árpád unitárius püspök/, az ortodox egyház főpásztora, Magyarországról négy püspök, Kárpátaljáról Majnek Antal római katolikus püspök, Ausztriából a linzi katolikus püspök vett részt a szertartáson. Az ünnepi szentmise végén felcsendült a magyarság régi himnusza, a Boldogasszony anyánk. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dr. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára."
1997. március 1.
"Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében."