"A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /EMKES/ jan. 19-én rendezi meg a kolozsvári magyar képzőművészek műveinek kiállítását. Stockholmban, a Magyar Házban tekinthetik meg 38 művész munkáit, köztük már elhunyt művészek is vannak, például Szervátiusz Jenő. A kiállítást, melyet Tamás György szervezett, Tamás Mária és Banner Zoltán nyitják meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Jan. 13-án Octavian Radulescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének volt elnöke beperelte Ion Iliescu exelnököt. A vád: közvélemény félrevezetése, erőszakra való felbujtás, hamis tanúvallomás az Egyetem téri események, az 1990-es és 1991-es bányászjárás kapcsán. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra."

"A jan. 8-i sajtóértekezleten Gilda Lazar külügyi szóvivő nyugtatni igyekezett a közvéleményt, kijelentvén, hogy a kolozsvári konzulátus megnyitása egyelőre nem aktuális, emlékeztetett Gabriel Andreescu, felidézve a konzulátus és Severin külügyminiszter budapesti tárgyalása elleni sajtótámadásokat. Ilyen körülmények között szükséges az elnöki hivatal és a külügyminisztérium közötti egyeztetés. Az Adevarul ugyanis elérte, hogy elnöki közlemény jelent meg, melyet az Adevarul jan. 8-án hozott. Ebben szerepelt, hogy a kétnyelvű egyetem és a kétnyelvű feliratok nem képezték Severin tárgyalási mandátumát, "lévén azok Románia belügyei" Andreescu nem fogadja el ezt az érvelést: a kétnyelvű feliratozás Románia külügye, az 1201-es ajánlás befoglalása az alapszerződésbe azt jelenti, hogy Románia vállalja ennek megoldását. Ugyanígy a Bolyai Egyetem is külföldi megvitatás tárgyát képezi. Andreescu hangsúlyozta: az ország külpolitikáját a kormány valósítja meg, az államelnöknek nincs joga ellenőrizni vagy irányítani a külpolitikát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"

"Az RMDSZ kolozsvári tanácsosai jan. 14-én közleményt tettek közzé a városi tanács jan. 13-i rendkívüli ülésével kapcsolatban, amelyben leszögezik, hogy a kolozsvári magyar konzulátus kérdése nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, ezért javasolták a napirendről való törlését. Minthogy a 28 jelenlevő tanácsosból 15-en, 13 ellenében megszavazták a napirendre tűzést, a DK (6), az RMDSZ (5), a Polgári Szövetség Pártja (1) és a 93-as Liberális Párt (1) képviselője elhagyta a termet. Ettől kezdve az ülés szabályzat- és törvényellenessé vált, mivel a beiktatott 31 tanácstag közül csak 15-en voltak jelen a törvényességet szavatoló fele plusz 1 (azaz 16) tanácsos helyett. Ennek megfelelően úgy értékelik, hogy a kérdésben bármilyen állásfoglalás, felhívás és megbízás nem a tanács nevében történt. Ugyanakkor az RMDSZ tanácsosai felhívják a figyelmet arra, hogy érvényes tanácsi döntés hiányában Gheorghe Funar mint polgármester a tanács nevében és az adófizetők pénzén nem szervezhet semmiféle akciót, így aláírásgyűjtést sem a kolozsvári magyar konzulátus újraindítása ellen legfeljebb pártelnökként, pártja pénzén. A továbbiakban sajnálattal állapítják meg, hogy "az érvényben lévő román-magyar alapszerződés szövegével és szellemével ellentétben a kolozsvári polgármester és párthívei ismét a magyarellenes uszítás és gyűlöletszítás eszközéhez folyamodnak, értelmetlen és alaptalan rágalomhalmazt zúdítva a mindenkori magyar kormány, a magyarországi diplomaták és általában a magyarok fejére". Végezetül a közlemény leszögezi: "ezzel a kezdeményezésével Gheorghe Funar és pártja arra törekszik, hogy megakadályozzák a Románia és Magyarország között beindult enyhülési és közeledési folyamat kibontakozását, valamint Románia beilleszkedését az általános európai integrációs folyamatba". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"

"Fey László szerint az új helyzetben nincs elég magyar szakember, nem megfelelő a magyar végzettek román nyelvtudása. Túlságosan beleélték magukat az "örök ellenzékiség" szerepébe. Fey szerint "állandóan a sérelmeinket hangoztatjuk, panaszkodunk, nyilatkozunk, követelőzünk, de nem nagyon keressük az áldatlan állapot megszüntetésének reális útját." Nem kell általános elvekről beszélni /kollektív jogok, pozitív diszkrimináció/, mert ezek "a román közvéleményben bizalmatlanságot keltenek". Egyesek majd lekicsinylik az eredményeket, amelyeket a "tájbasimulók" elérnek. - Fey kifejtette, hogy sok nehézséggel kell számolni, a nemzetiségi problémák nem oldódhatnak meg egy csapásra. /Fey László: Új helyzet, új feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Nagy László reagált erre a cikkre, megemlítve, hogy Fey László sok cikket ír román lapokba, például a 22 című lap jan. 7-i számában Radikálisok és mérsékeltek az RMDSZ-ben címmel a radikálisok jellemzésére sok jelzőt használ /türelmetlen, patetikus, stb./, akiket a magyarországi ellenzék támogat, továbbá a kénkőszagú Magyarok Világszövetsége. Fey Lászlónál a mérsékeltek majdnem angyalszárnyakkal jelentkeznek. A 22 lap rangja megkövetelné, hogy Fey cikkére az RMDSZ magas szinten reagáljon. /Nagy László: Ismertessük meg magunkat a román társadalommal! ...De hogyan? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Fey László visszautasította Nagy László érvelését, egyben újból támadta az RMDSZ radikálisait. /Fey László: Kinek miről mi jut eszébe? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Nits Árpád is bekapcsolódott a vitába , emlékeztetve arra, hogy Fey László a 22-ben közölt cikkében "nyilvánosan feljelenti a romániai magyarok egy részét radikalizmussal, nacionalizmussal, irredentizmussal, horthyzmussal, satöbbivel. Szerinte a radikalizmus elterjedtebb a Székelyföldön és a politikailag alacsonyabb nívójú magyarok körében, amiből a hasonló nívójú román olvasó arra a következtetésre juthat, hogy a nagyobbik felünkkel baj van." /Nits Árpád: Újra jelentkezett a jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./"

"A Napsugár gyermeklap 40 éves évfordulóján Zsigmond Emese főszerkesztő kegyelettel emlékezett Asztalos István alapító főszerkesztőre, Asztalos Istvánra, s az eltávozott munkatársakra, Bajor Andorra, Páskándi Gézára és másokra. A legidősebb munkatárs, Csipike megteremtője, Fodor Sándor elmondta, hogy régen a cenzúra, most a terjesztési és anyagi problémák nehezítik a munkát. A Napsugár nyolc fős kis csapata 50 ezer gyermeknek ad olvasnivalót. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Alexandru Nicolae parasztpárti szenátor, a védelmi é biztonsági bizottság elnöke nehezményezte, hogy a belügyi titkosszolgálat, a 0215-ös állománya túl nagy, megyénként 20 főből áll, helyi parancsnokuk tábornoki rangban áll. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"László V. Ferenc örömmel fogadta a Romániai Magyar Ki Kicsoda megjelenését, de bántó hiánynak tartja szakterületét, a zenét illetően, hogy kimaradt Béres Melinda zongoraművész, Csíky Boldizsár zeneszerző. Igaz, hogy tanácsadóként feltüntették a nevét, de csak egy nap állt rendelkezésre észrevételei megtételére. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Nem tetszik, írta Fodor Sándor, hogy "elvi jelentőségű igényeink teljesítését illetően csak homályos ígéreteket kaptunk, és ezek teljesítése a bizonytalan időbe halasztódik." A kétnyelvű feliratok, a konzulátus, a tanügyi törvény, az egyházi vagyon kérdése például. /Fodor Sándor: Remény és gond. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ "

"A Cronica Romana beszámolt arról, hogy a Román Akadémiai Társaság által szervezett "Politikai doktrínák" című konferencia-sorozat keretében jan. 15-én az RMDSZ elnöke tartott előadást "A romániai magyar kisebbség nemzeti-politikai törekvései" címmel. megerősítette azt az értékelést, hogy a romániai magyarság törekvései lényegükben nem nemzeti-politikaiak, mivel politikai szempontból különbözőek, homogenitásuk a nemzeti törekvésekben nyilvánul meg. A szövetség vezetője kifejtette, hogy a nacionalizmus, mint ideológia nem tűnt el, hozzájárult a kommunista rendszerek szétbomlásához is. Markó Béla elmondta, hogy a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani, és hozzátette, hogy az RMDSZ által bevezetett autonómia fogalom feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Az RMDSZ elnöke megemlítve a román nép közmondásbeli toleranciáját úgy értékelte, nem lehet kijelenteni, hogy egy teljes nép rendelkezik egy adott tulajdonsággal vagy sem, és kifejtette véleményét, miszerint a tolerancia a románoknál passzív magatartás, más etnikumok életébe való be nem avatkozás. A konferencia moderátora, Bedros Horasangian politikai kommentátor végül megjegyezte, hogy két komplexust kell legyőzni, a magyarok a felsőbbrendűségit, illetve a románok az alsóbbrendűségit, mivel ezek történelmi síkon a kollektív emlékezés részei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"

"Fey László újból támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, ismételten védelmébe vett a Neptunon folyó tárgyalást. Szerinte a legkiválóbb magyar diplomatákat hívták meg a tárgyalásra: "Frunda György, Tokay György és Borbély László azelőtt is, azután is fényesen bizonyították képességeiket", Fey szerint nem volt titkos tárgyalás, hiszen utólag beszámoltak róla. Feyt nem zavarja, hogy utólag. - Támadja Tőkés Lászlót, nem először, felteszi a kérdést, vajon a püspök minden nyilatkozata az RMDSZ tudtával, beleegyezésével történt. Jön a másik vád: felhatalmazták-e arra, hogy Magyarország belpolitikai ügyeiben nyilatkozzon Fey szerint az RMDSZ-nek a magyar kormánnyal kell kapcsolatot tartania, nem az ellenzéki pártokkal, "ahogy azt Tőkés László teszi." /Fey László: Fogadatlan prókátor? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Haladás tapasztalható az ukrán-román alapszerződés szövegével kapcsolatos tárgyalásokon, jelentette a Medifax hírügynökség a jan. 13-14-i megbeszélésről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Vida Gyula az ország gazdasági helyzetére vonatkozó adatok zárolásával vádolta meg Vacaroiu-kormányt.A szakbizottság semmilyen adattal nem rendelkezik a magánvagyonalap 1995-ös, illetve a privatizációs program 1996-os helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke február 2-án, vasárnap de. 10 órára összehívta a Szövetségi Egyeztető Tanácsot /SZET/ Kolozsvárra, a Szent Mihály Plébánia üléstermébe. A javasolt napirend szerint tájékoztatást ad az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól és az RMDSZ kormányzási programjának alapelveiről, majd Somai József tart beszámolót az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről, továbbá az 1997-es év támogatási stratégiáiról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"

"1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ "

"Jan. 17-én Funar nagy nyilvánosságot kapott nyilatkozatában Tőkés László letartóztatását követelte. Szerinte az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Bécsben Románia területi integritása ellen tört, amikor "erdélyi magyar kormány" felállítását sürgette. Funar hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egész tevékenységével veszélyezteti az ország biztonságát. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18., Gyarmath János tudósítása Bukarestből. /Magyar Nemzet, jan. 18./"

"Kenneth Lyn, a Világbank Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője jan. 16-i sajtóértekeztén kijelentette, hogy a román gazdaság helyzete távolról sem hasonlítható a bolgáréhoz és a Világbank támogatásáról biztosította a romániai reformokat. A nemzetközi pénzintézetek jelezték, hogy 400 millió dolláros kölcsönnel készek támogatást nyújtani a szerkezetátalakításhoz, illetve a szociális terhek ellensúlyozásához. A nagy román szakszervezetek vezetői is tárgyaltak a Világbank képviselőivel. - Jan. 17-én szakszervezetek, a kormány és a munkavállalók képviselői kezdtek tárgyalni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./"

"Egyed Emese adjunktus Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi szakán a felvilágosodás és reformkori irodalmat oktatja. Idén sem változnak a felvételi lehetőségek, a magyar főszakon 50 hely lesz, idén könyvtártudományi szak is indul, újra lesz finn szak a magyar szakon belül. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./"

"1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"A Jurnalul National jan. 20-i száma "Az osztrák sajtó figyelmet fordít Tőkésre" címmel ismerteti az osztrák lapokban Tőkés László püspök látogatásával kapcsolatban megjelent cikkeket. A lap idézi a Die Presse-t, amelyik kiemelte, hogy Tőkés László romániai magyarság számára az autonómia dél-tirolihoz hasonló szabályozását igényelte. "Mi autonómiát akarunk és nem Románia szétdarabolását" ? idézi az osztrák lap az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A román lap megemlíti, hogy Tőkés László szerint az RMDSZ elhamarkodta a belépést a koalícióba, és nem tisztázta eléggé a kormányzásban való részvételének feltételeit. Szerinte akármikor lehetséges a koalícióból való kilépés. A Kurier kiemelte Tőkés kijelentéseiből, hogy az 1996-os választások hatástalanították a Romániában felgyűlt feszültségeket. A Standard szerint a református püspök szkeptikusnak mutatkozott a romániai magyarság helyzete javulásának lehetőségével szemben és úgy vélte, hogy a kisebbségi politika radikális változása és a gazdaság szabályozása elégítené ki a magyarokat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz.//"

"A Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 21-én a magyarországi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kiemelkedő személyiségeket tüntetett ki, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, az MTA külső tagja erdélyi művelődéstörténeti kutatásaiért Kemény Zsigmond-díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Az Adevarul de Cluj közli az Avram Iancu kulturális-hazafias egyesület közleményét, melyben a szervezet többek között kéri, hogy a tekintve a románok érzékenységét a nemzeti probléma területén figyelembe kellene venni a közvélemény álláspontját olyan fontos kérdésekben, mint a magyar konzulátus, kétnyelvű feliratok vagy magyar egyetem. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz./"

"A bukaresti Azi jan. 21-i száma interjút közöl Tokay Györggyel. A Kisebbségügyi Államtitkárság miniszteri rangú vezetője elmondja, hogy intézményének létrehozása az új hatalom képviselőinek új politizálási stílusához kapcsolódik. Szerinte az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy, a Kisebbségi Tanács tevékenységének hatékonnyá tételével is, mentesítse a politikától az állam és a polgár, valamint az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi politikai konjunktúrától. Tokay György fenntartja, hogy az európai normáknak megfelelő kisebbségi törvénykezésre van szükség, továbbá, hogy Románia képes példát szolgáltatni más országoknak ezen a téren, valamint azt, hogy a tanügyi törvény egyes előírásait módosítani lehet, az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe pedig be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát is a román hivatalos nyelv mellett. Az államtitkárság javasolni fogja a parlamentnek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának elfogadását és ratifikálását, ugyanúgy benyújtja a jövőben a Kisebbségi Tanács által tavaly megfogalmazott törvénytervezetet az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásáról. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 22., 13. sz./"

"Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./"