Íróközpontú a könyvkiadás, holott kétmillió olvasóban kell gondolkozni a megmaradáson, írta Tar Károly. Mostanában nem beszélnek népszolgálatról, népnevelésről, elkoptatatott kifejezések ezek. Mégis szükségesek a tudnivalókat tartalmazó sorozatok, ilyen az Erdélyi Kiskönyvtár, amelynek ő az egyik szerkesztője. Az Analog Kiadó, Szőcs Géza segítségével akarnak több kötetet megjelentetni, ezek egyike az Erdélyi Történeti Adattár lesz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 16-án Kolozsváron tanácskoztak az RMDSZ területi szervezetei a szövetség országos vezetőivel. Az időszakos kozultatív tanácskozás szükségességéről, a kongresszusi munkálatok előkészítéséről ás az új SZKT megválasztásának kérdéseiről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Nincs egy hónapja sem, hogy Kolozsváron megalakult a KOMATE, a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete, a KMDSZ szakosztályaként, tagjai a másodéves magyar történészhallgatók. A történelem szak magyar csoportjába évről évre többen járnak: a negyedévesek 3-an, a harmadévesek 9-en, a másodévesek 19-en, az elsősök 29-en vannak. Szükség is van rájuk, mert nagy a tanárhiány. Székelyföldön évente 70-80 tanári állás marad betöltetlenül. /Népszabadság, máj. 17./

Kétnapos hivatalos látogatásra máj. 17-én Bukarestbe érkezett Ján Sitek szlovák védelmi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

"Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./"

Máj. 18-án az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében Kolozsváron rendezték meg a Szabédi Napokat. A negyedik éve összehívott találkozó közélet, egyház, irodalom témakörű tudományos ülésszakkal kezdődött. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 535. sz./

"Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./ "

"Az idei Szabédi Napok Kolozsváron emléküléssel kezdődtek, majd máj. 19-én Szabédon folytatódtak. Székelyruhás lányok töltötték meg az unitárius templomot, ahol a lelkész után dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője beszélt Szabédi Lászlóról. Szabédi neve, tragédiája a Bolyai Egyetem elvesztésével párosítható. "Mert tőlünk mindig elvesznek valamit, de eljön az idő, amikor nem panaszfalhoz járunk, lesz önépítő stratégiánk, de addig - s örökösen mégis - szent nagy útjainknak számíthatjuk a Szabédra való zarándoklást." - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

"Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./"

Máj. 26-án zárult az ET, az EBESZ és a román kormány által rendezett nemzetközi tolerancia-szeminárium. Végső ajánlásaiban a házigazdát, Romániát nevezték meg: több intézkedésre van szükség, hogy toleránsabb legyen a cigánytársadalommal szemben. Egyben javasolták a román hatóságoknak, hogy legyenek tekintettel a cigányság érzékenységére, és ne erőszakoljanak rá olyan megnevezést, amelyet sértőnek talál. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./

"RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./

Az öt évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből létrejött RMDSZ mára a romániai belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált -nyilatkozta Lábody László, a HTMH elnöke a kolozsvári RMDSZ-kongresszusról. /Népszabadság, máj. 31./

"Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./"

Bombagyanús küldemény érkezett Ausztriából, Grazból, máj. 31-én az RMDSZ bukaresti székházába, Markó Béla címére. Értesítették a rendőrséget, akik megvizsgálták a csomagot, de az nem robbant fel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Hírlap, jún. 1./

"A román pártok kivétel nélkül bírálják az RMDSZ kolozsvári kongresszusának lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman, a vezető kormánypárt elnöke kijelentette, hogy nem téveszti össze a magyar kisebbséget az RMDSZ-szel, illetve a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy foglaljon állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gheorghe Funar, az RNEP elnöke kifejezte reményét, hogy ez volt az RMDSZ utolsó legális kongresszusa, a következőt valószínűleg Budapesten tartják. Reméli, hogy az ügyészség teljesíti kötelességét és a kongresszus résztvevői börtönbe kerülnek. Funar pártja nevében követelte az RMDSZ alkotmányellenességének kimondását és tevékenységének parlamenti megvitatását. Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke "felesleges és ártalmas szervezetnek" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa világos programot adott és pozitív jelzést küldött a román társadalomnak, szögezte le Markó Béla elnök, a szervezet jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ céljait parlamenti úton kívánja elérni. Ugyanakkor veszélyesnek minősítette a példátlanul súlyos támadást a magyar érdekvédelmi szervezet ellen: terrorista, törvényellenes, félkatonai, nemzetellenes jelzőkkel illették, követelték betiltását, vezetőinek bíróság elé állítását. Az RMDSZ új programja nem terjeszt elő etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó igényt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A Romania Libera szerint a bukaresti amerikai nagykövetség az idegen országok zászlajáért és himnuszáért járó súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Nastasénak, a képviselőház elnökének. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Nemzet, jún. 2./

Az RMDSZ és más ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezésére az ellenzék 91 aláírással ismét alkotmányossági óvást terjesztett elő a szociális segélyről szóló törvény ellen, amelybe belefoglalták a határátlépési illeték egyszer már alkotmányellenesnek minősített előírását. /Szabadság (Kolozsvár),jún. 2./

"Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ "

Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A villamosművek sztrájkolni kezdtek jún. 2-án. A villamosipari dolgozók a reálbér 5 %-os növelését követelik, a kormány 1 %-ot ajánlott fel. Az Adevarul jún. 2-i száma szerint a kormánynak jól jön a sztrájk. Románia nem teljesítette a privatizációra vonatkozó ígéreteit, ezért a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette az 500 millió dolláros hitelnyújtást. A sztrájk miatt a kormány a szakszervezetekre háríthatja a felelősséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./