Kolozsváron Mátyás király szülőháza mellett megnyílt Klausen kávéház, két neves képzőművész, Novák Ildikó textilművész és Bordy Margit festőművész alkotásaiból állított össze egy kiállítást. A „minitárlatot” Fogarasi Alpár színművész nyitotta meg, Bordy Margit saját verseiből olvasott fel néhányat. /Köllő Katalin: Képzőművészek a Klausen kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 18-án Kolozsváron, a délutánján a Református Kollégiumban, az Apáczai Csere János Baráti Társaság összejövetelén bemutatták az Emlékkönyv 1990–2007 című kiadványt. Kis példányszámban jelent meg, ezért a kereskedelemben nem forgalmazzák. /Ö. I. B. : Emlékkönyv a Református Kollégiumról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Ezen a héten a 100. alkalommal jelent meg a Kéve, a Maros-Mezőségi regionális egyházi lap. Ez alkalommal szeptember 23-án, vasárnap Csittszentivánon, a református templomban ünnepi istentisztelet lesz, ahol Bustya Dezső nyugalmazott püspök-helyettes, a kolozsvári Üzenet egykori főszerkesztője hirdet igét, majd a lap szerkesztői találkoznak az olvasókkal. A Kéve főszerkesztője Brassai Zsombor mezőkövesdi lelkész. A Kéve indulásakor a mezőkövesdi református gyülekezet lapja volt, ma már Madarasifeketétől Mezősámsondig több mezőségi települést is összefogó regionális lap lett. A lap körül valóságos mozgalom alakult ki: ifjúsági találkozókat, sportrendezvényeket, nőszövetségi rendezvényeket, fórumokat, hitvitákat is szerveztek. Brassai Zsombor mellett vannak állandó rovatvezetők, a környékbeli lelkészek is bekapcsolódtak, világi munkatársak vannak. Szabó Mihály például több településen volt hadifoglyokat, háborús veteránokat keresett fel, élményeiket rögzítette és a Kévében közölte. – A lap 1500 példányban jelenik meg. /(v. gy.): 100. Kéve. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

A XII. Kárpát-medencei Napok keretében az öt éve elhunyt Bálint Tiborra /Kolozsvár, 1932. jún. 12. - Kolozsvár, 2002. jan. 28./ emlékeztek Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az eseményen két kolozsvári színművész – Sebesi Karen Attila és Keresztes Sándor olvasta fel novelláit. Bemutatták a Vallomás repedt tükör előtt című, most megjelent kötetét is, melynek kiadását a Magyar Kultúra Alapítvány és az Örmény-Magyar Baráti Társaság támogatta. Bálint Tibor idén lett volna 75 éves. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bálint Tiborra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szeptember 21-én kezdődött Kolozsváron az Unitárius Kollégium fennállásnak 450. évfordulójára szervezett kétnapos rendezvénysorozat a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi megnyitóbeszédet. Bemutatták Gaál György Fejezetek a kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből című könyvét, amely bemutatja a kollégium történetét az 1557-es évektől 1948-ig, de a történész beszélt a könyvet kiegészítő Brassai Füzetről is, amely az azt követő időszakot mutatja be. A Dr. Gelei József a Biológia Iskolamúzeum, és a Körmöczi János Fizika Múzeum történetét és gyűjteményét ismertették, valamint az iskola lépcsőházában felavatták a kollégium szellemi vezetőinek, világi jótevőinek, híres tanárainak és diákjainak névsorát tartalmazó és iskolaépületeit ábrázoló tablóit. /450 évet ünnepel az unitárius kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Barabás Miklóstól Nagy Imréig és Bordi Andrásig a jeles erdélyi festők és grafikusok zöme élt az akvarell nyújtotta lehetőségekkel. Fodor Nagy Éva a lehető legkiválóbb mester, Nagy Imre irányításával kezdte pályáját. Akvarell iránti elkötelezettsége megmaradt, sikerült kialakítania egyedi művészi világát. Klasszikus harmóniák elevenednek meg munkáin, ezekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. /Németh Júlia: Klasszikus harmóniák akvarellben, avagy a szépség apológiája. Fodor Nagy Éva kiállítása a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Almási Tibor (sz. 1952) a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1989 óta a győri Xántus János Múzeum munkatársa, több erdélyi művész (Kósa-Huba Ferenc, Mattis Teutsch János) és a XX. századi magyar művészet történetével foglalkozó könyv szerzője. A Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. ápr. 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. dec. 17.) életét és munkásságát bemutató monográfiája a festőművész születésének 150. évfordulóján jelent meg (Almási Tibor: Gyárfás Jenő. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2007) Gyárfás Jenő, az alig húszéves festőzseni üstökösként tűnt fel képzőművészetünk egén. Tehetségét Munkácsyéhoz mérték, méltó utódaként tekintettek rá. Hazatért szülőföldjére, és otthon próbált tehetségéhez méltó magas szintű művészetet teremteni. Életútjában törést jelentett hazatelepedése. Sepsiszentgyörgyön, az erdélyi kisvárosban nem kapta meg azt a felhajtóerőt, amely a szakmai fejlődés előfeltétele. Azonban hazatelepedésével otthoni közösségét gyarapította, a helyi képtárat alapozta meg. /B. D. : Egy pompás könyv Gyárfás Jenőről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Az RMDSZ bemutatta negyvenöt tagú, végleges EP-jelöltlistájátaz Országos Önkormányzati Konferencián, Kolozsváron. A szeptember 22-én tartott találkozóra az ország minden részéből a szövetség több mint háromszáz önkormányzati tisztségviselője és a kormánytisztségekben dolgozó politikusok jöttek el. Markó Béla szerint az RMDSZ EP-képviselőinek be kell bizonyítaniuk Európának, hogy Románia nem nemzetállam. Kifejtette: „új honfoglalás előtt állunk, Európát kell elfoglalnunk. Ott kell lennünk minél nagyobb súllyal, szakértelemmel és tudással az Európai Parlamentben”. Markó bejelentette, Székelyföld sajátos autonómiáját fogják szorgalmazni az RMDSZ jelöltjei az Európai Parlamentben, továbbra is kiemelt célként kezelik a székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését, a régiók valódi gazdasági és kulturális egységgé való átszervezése révén. „Az erdélyi magyar politikai képviseletnek három pillére lesz: az önkormányzatok, a hazai parlament és az Európai Parlament. Egyik a másik nélkül hiányos, az önkormányzatoknak óriási szerepük lesz” – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencián a megjelent politikusok európai parlamenti választásokra vonatkozó állásfoglalást, valamint nyilatkozatot fogadtak el Az önkormányzatok új lehetőségeiről az Európai Unióban címmel. A tanácskozáson bemutatták az RMDSZ végleges, negyvenöt tagú EP-választási listáját is. Az első két helyezett, Frunda György és Sógor Csaba juthat el Brüsszelbe. Őket Winkler Gyula, Bíró Rozália és Niculescu Antal követi. /Stanik Bence: „Új honfoglalás előtt”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kolozsváron a Kisebbségi Magyar Filmnapok keretében a magyarországi diákfilmesek produkcióiból ízelítőt nyújtó filmek után az erdélyi filmes programok következtek. Az erdélyi filmes program Zágoni Bálint „Kertész, Korda, Janovics – a kolozsvári filmgyár az 1910-es években” c. előadásával indult. Az erdélyi magyar filmgyártás legtermékenyebb időszaka 1913–1918 között volt, a kolozsvári filmstúdióban 70 film készült. A kolozsvári filmstúdió elindításában Janovics Jenő színházigazgatónak volt nagy szerepe. A Filmtett-Duna Műhely alkotótábor filmjeiből vetítettek válogatást, majd a Sapientia EMTE fotó-, filmművészet, média szakos hallgatóinak munkáival folytatódott az erdélyi filmes program. /F. I. : Magyarországi és erdélyi filmes nap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Fülöp Júlia, az EMKE szászvárosi szervezetének elnöke méltán hiányolja az emléktáblát a világ első régésznőjének, Torma Zsófia /1840-1899/ szászvárosi házán. Torma Zsófia a “tordosi kultúra” néven ismertté vált Maros-parti neolitikus telep XIX. századi feltárásával kivívta a legnevesebb szakmabeliek elismerését. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök éves rendszerességgel rendezi meg a helyi református templomban a Torma Zsófia emlékét méltató ünnepségeket. Idén a helyi és környékbeli települések magyar közösségeinek képviselői mellett jelen volt az ünnepségen a Castellum Alapítvány néhány tagja is, illetve Kötő József, országos EMKE-elnök, aki mindenekelőtt Torma Zsófia népnevelő munkáját méltatta, hiszen a régésznő tudományos munkássága mellett szívvel-lélekkel részt vett az iskola és árvaház fenntartásában, a szászvárosi kultúrélet megszervezésében, jótékonysági akciókban. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, melyet saját lakásán rendezett be, s melynek több mint 11 ezer darabját később a Kolozsváron székelő Erdélyi Múzeumnak adta. 2004-ben az önkormányzat emléktáblát helyeztek el Torma Zsófia hajdan múzeumként szolgáló házán, Torma Zsófia-szobor felállítását is tervezték. Mára nemhogy szobrot nem állítottak, de az emléktábla is eltűnt a ház faláról. A ház jelenlegi tulajdonosa az épület felújítása idején vette le a táblát és azóta nem hajlandó visszahelyezni azt. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek során hármas könyvbemutató volt. Dr. Fazakas István Erdély nagy pedagógusai neveléstörténeti antológiája /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ hét híres személyiséget – Kereszturi Pál, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas és Brassai Sámuel – mutat be. A másik két kötet, dr. Rezi Elek Teológia és népszolgálat című könyve és Sánta Ferenc Isten a szekéren című novelláskötete az Erdélyi Unitárius Egyház kiadásában jelent meg Kolozsváron. A Teológia és népszolgálat Ferencz József unitárius püspök életét és teológiai munkásságát mutatja be. Sánta Ferenc műveit több mint húsz nyelvre fordították le, „de a legnehezebben erdélyi magyar nyelvre, mivel az Isten a szekéren című novelláskötet az első Erdélyben megjelenő alkotása” – mondta Krajnik Nagy Károly, a kötet méltatója. /Valkai Krisztina: Az Unitárius Kollégium szélesre tárja a kapuit, és beengedi a történelmet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Bűnvádi panaszt nyújtott be Markó Béla ellen Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ elnöke veszélyt jelent a nemzetbiztonságra és az alkotmányos rendre nézve. Gheorghe Funar szerint Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári városházában megtartott önkormányzati konferencián kijelentette, az RMDSZ európai parlamenti képviselői az egységes román állam ellen, területi egységének felbontásáért, előbb a Székelyföld, majd egész Erdély területi autonómiájáért fognak cselekedni. Gheorghe Funar azzal is vádolja az önkormányzati konferencia résztvevőit, hogy a városháza nagytermében magyar nyelvű feliratokat tartalmazó bannerekkel takarták el Avram Iancu képét. /Markót pereli Funar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Kolozsváron találkoztak a hét végén az RMDSZ két, szociáldemokrata, illetve demokratikus újbaloldali tömörülésének a képviselői, akik a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével (RMDE) és Kerekes Károly képviselővel, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkárával folytatott beszélgetések során eldöntötték, hogy egyesítik erőiket. Az ily módon megalakult platform az RMDSZ színeiben a szociális problémák megoldása, illetve az életszínvonal javítása mellett kardoskodik. Vezetését Kerekes Károly marosvásárhelyi képviselő, gazdasági vonalon pedig Neményi József, a Versenytanács tagja vállalta el, akik szerint egy olyan modern, a nyugati mintájú szociáldemokrácia értékeit képviselő platform jött létre, amely korszerű programjával képes lesz nyomatékosabban képviselni a szegény(ebb) sorsú magyarok érdekeit. /(balázs): Megalakult az RMDSZ új platformja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Markó Béla az antalli nemzetpolitikát értékelő tanulmányában visszaemlékezett arra, hogy Antall Józseffel 1990. január 7-én találkozott először Kolozsváron, Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos tanácskozásán. Antall rendkívüli érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Tisztelet és szeretet volt benne a határon túli magyarság iránt. Markó ezt nem érzi azóta a magyar politikusok nagy részénél. Antall József – és a Magyar Demokrata Fórum – szerepe az önállóság elvén alapult, és ezt nem helyezte szembe az összetartozás eszméjével. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek. A Magyar Demokrata Fórumnak és Antall Józsefnek meg kellett fogalmazni a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveit. Alkotmányos eszközöket kellett teremteni a határon túli magyarsággal való megfelelő kapcsolattartáshoz, ehhez intézményeket kellett létrehozni, megfelelő viszonyt kellett kialakítani a határon túli magyarság politikai és civil szervezeteivel, illetve az egyházakkal, tisztázni kellett a szomszédos országokkal való kétoldali kapcsolatok elvi alapjait. Ezeket a feladatokat Antall József kiválóan megoldotta. Korszakos érdeme az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell. A magyar alkotmányba akkor került be a következő mondat: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért. ” Ehhez még fontos kiegészítés volt Antall kijelentése: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. ” Ez a nyilatkozat dührohamot váltott ki a szomszédos országokban, de hosszú távon ez lett a mérce. Létrehozták a szükséges intézményeket: Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Duna Televízió. Antall József felvetette, hogy az RMDSZ-nek az Európai Demokrata Unióba kellene kérnie a felvételét. Az RMDSZ ezt már előzőleg kérte. Antall segített abban, hogy 1993 szeptember elején, az EDU budapesti kongresszusán fölvették az RMDSZ-t teljes jogú tagként. Az Antall József által letett alapokra tartósan lehet építeni, hangsúlyozta Markó. Antall József öröksége nélkülözhetetlen. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az antalli nemzetpolitika. = Magyar Hírlap (Budapest), szept. 25./

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A Kolozsváron zajló XII. Kárpát-medencei Kulturális Napok keretében szeptember 22-én bemutatkozott a kárpátaljai Intermix Kiadó. Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) elnöke, aki egyben a kiadó igazgatója is, elmondta: a szovjet hatalom ideje alatt egyetlen magyar könyvkiadó létezett, és mindössze 30 magyar könyvet adtak ki Kárpátalján. Ő maga 1986-tól lett a kiadó szerkesztője, amely aztán 1992-ben, anyagi gondok miatt megszűnt. – Megkaptuk a szabadságot, de elvették a kiadót – foglalta össze röviden a pénzhiány miatt megszüntetett kiadó 1989 utáni történetét. Magyarországon élő barátaik adták az induló tőkét az új kiadóhoz, a névadás is tőlük származik. Megindították a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatot, közben pedig, az EMKE mintájára megalakították a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét. Létrehozták a szerkesztőbizottságot és meghirdették a teljes szerzői szabadságot. 1992-től napjainkig 200 könyvet adtak ki. A kiadó 1996-ig működött ebben a formában, ettől kezdve magyarországi barátaik „elengedték” őket, azóta csak a sorozatot működtetik, s mondhatni hobbiból, szeretetből jelentetnek meg könyveket – magyarázta az igazgató. A kiadó térítésmentesen adja át kiadványait a kárpátaljai magyar könyvtáraknak, tanintézményeknek és civil szervezeteknek. Ugyancsak a MÉKK gondozásában jelenik meg az EGYÜTT, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. /Köllő Katalin: Bemutatkozott az Intermix. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Megnyílt Czirjék Lajos marosvásárhelyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A megnyitón a házigazda Ferenczy Miklós lelkész a kiállító mezőmadarasi gyökereire utalt, amelyek visszaköszönnek alkotásaiban. /Ö. I. B. : Mezőségi tájak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Száz éve halt meg Kőváry László történész /Torda, 1819. júl. 17. – Kolozsvár, 1907. szept. 25.), nevét még utca őrzi Kolozsváron. Kőváry Lászlót a kolozsvári unitárius kollégiumban többek között Brassai Sámuel is oktatta, aki nagy hatással volt szellemi fejlődésére. Kőváry Székelyhonról (1842) és Erdélyország statisztikája című köteteivel megalapozza írói hírnevét. Fontosabb munkái: Györke-könyvtár (gyermekkönyvek, 1843–1854), Erdély nevezetesebb családjai (1854), Száz történelmi rege, Történelmi adomák (1857), Erdély történelme (hat kötet 1859–1866), Magyar családi és közéleti részletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából (1860), Erdély története 1848–49-ben (1861) Erdély építészeti emlékei (1866), Erdély régiségei és történelmi emlékei (1892), A száz évet élt Brassai Sámuel pályafutása és munkái (1897), A milleneum lefolyásának története és a millenaris emlékalkotások (1897), Visszaemlékezések a forradalom derűsebb napjaira (1898). Sokféle feladatot látott el Kolozsváron, többek között a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara titkára, a statisztikai bizottság elnöke, Kolozsvár közgazdasági előadója, a Sétatér igazgatója, a temetői és befásítási bizottság elnöke, az Unitárius Főgimnázium gondnoka volt. Gergely Istvánné, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: Kőváry László történetíró sírját évekkel ezelőtt az erdélyi unitárius egyház váltotta meg. /(N. -H. D.): Száz éve halt meg Kőváry László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Leginkább az elmúlt fél évszázad feltáratlan és tragikus eseményei, folyamatai (1956, Szárazajta, a földvári haláltábor) foglalkoztatják történészként Benkő Leventét. Benkő Levente feleségével, Papp Annamáriával nemrég közösen impozáns munkát tettek le az asztalra, Fogolysors címmel. Levéltári források segítségével megpróbálták megvilágítani az elhurcolások jogi hátterét, az oral history révén pedig azt, hogy mindez mit eredményezett, s azt hogyan élték meg az emberek. Benkő Levente hangsúlyozta, „a magyarság ma egyetlen és nagy tabutémával szembesül, mégpedig azzal, hogy nem mer vagy nem akar szembenézni saját közelmúltjával, azaz önmagával. ” A rendszerváltást követően el kellett telnie jó néhány évnek, amíg a kommunizmust feltáró intézmények létrejöttek. – Vannak még feldolgozatlan témák. 1956 csak részben feltárt fejezet. És akkor hol van a kulákosítás, az államosítás, a kollektivizálás? Benkő Levente /sz. Nagyajta, 1961. jún. 13./ 2003-tól a kolozsvári Krónika riportere, rovatvezetője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. Kötetei: Szárazajta (1995), Volt egyszer egy ‘56 (1998), Fogolykönyv (1999), Hova mennek a bányászok? (1999), Muszáj volt élni valahogy (2001), Bűn volt a szó (2002), Székely golgota (2003), Magyar fogolysors a második világháborúban I–II. (Papp Annamáriával, 2007), Az őszinteség két napja (2007). /Papp Attila Zsolt: Párbeszéd a kor tanúival – Beszélgetés Benkő Levente történésszel, közíróval. = Helikon (Kolozsvár). szept. 25./

Szeptember 24-én Budapesten tárgyalt a harmadik román-magyar együttes kormányülést előkészítő romániai bizottság. Román részről Cseke Attila államtitkár, magyar oldalról pedig Gémesi Ferenc államtitkár vették számba az előző két közös kormányülés megvalósításait, és tárgyaltak az idei, újabb együttes ülés napirendjére vonatkozó javaslatokról. Cseke Attila elmondta: a legtöbb infrastrukturális projekt a határ menti régiókat érinti. Szó lesz várhatóan a két országban ledolgozott évek utáni nyugdíjak folyósításának rendezéséről, valamint mezőgazdasági együttműködési megállapodás aláírásáról. Tervezik a kulturális és az oktatási együttműködés folytatását, támogatják a gyergyószárhegyi Lázár-kastély és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítását, de az alkotóműhelyek közös kiállításának ötlete is felmerült. Még mindig gondok vannak a diplomák elismerésével, az együttes ülésen ezeket is rendeznék a felek. Aláírásra vár az egyezmény a világháborús hadisírok ápolásáról. Körvonalazódik a román-magyar ifjúsági iroda megnyitása: Bukarestben még idén, jövő év elején Budapesten is. /Gazdagabb lesz a román-magyar kormányülés napirendje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Szilágyi István író, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztője nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, illetve nem működött együtt a volt Szekuritátéval. Hasonló a helyzet Nicolae Manolescu, Varujan Vosganian, Gabriel Chifu és Mircea Mihaies esetében is – áll az írószövetség közleményében. Az írók egyesülete maga kérte tagjai múltjának ellenőrzését. /Tiszta múltú írók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A kolozsvári Korunk folyóirat szeptemberi számát az ügynököknek és áldozatoknak szentelte. Csapody Miklós fűzte reflexióit a szegedi Péter László Az én besúgóim című dokumentum kötetéhez. Az igazság olykor fájdalmas, mégis tartozunk vele önmagunknak és az utánunk következőknek, így például a Szilágyi Domokos-dosszié nyilvánosságra hozásával. Szilágyi Domokos a kortárs költészetet megújító, tragikus sorsú nemzeti hősből, tragikus sorsú költővé vált. Tófalvi Zoltán A Páskándi Géza-dosszié című írásával volt jelen a folyóiratban. Jó másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy megkezdődjön a múlt tényszerű feltárása. A szerkesztő archívuma címmel Kántor Lajos emlékezett a folyóiratnál eltöltött évtizedeire. Személyes tapasztalatok nyomán született Cseke Péter Szekusok és poloskák című írása. A történelem sóhivatala – Az ügynökkérdés és a múltfeltárás görbe tükre a címe Gyarmati György tudományos pontossággal összeállított tanulmányának. Ugyancsak a magyarországi titkosszolgálatok módszereire világít rá Elszigetelni, lejáratni című, dokumentumokkal kiegészített vallomásában Ilia Mihály. /Németh Júlia: Ügynökök és áldozatok a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Névadójuk halálának 100. évfordulója alkalmából a Kőváry László Honismereti Kör tagjai szeptember 25-én megkoszorúzták a házsongárdi sírt, délután pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban meghallgatták dr. Gaal György helytörténész előadását. „Torda szülötte, Erdély történetírója, Kolozsvár polgára volt Kőváry László” – így summázta a rendkívüli pályafutást az előadó. Jelentős műve Erdély története, hat kötetben, és a többi, honismerettel kapcsolatos munkája. Az MTA levelező tagjaként két kötetben megírta, és saját pénzéből kiadta Magyarország történetét. Többek között lapszerkesztő, kalendáriumszerkesztő, 1869-ben a népszámlálási bizottság vezetője volt. A ma Kőváry-telepként ismert városrészt megalapította: saját 50 ezer négyzetméteres birtokán 100 háztelekkel 4 utcát bocsátott a Kolozsváron akkoriban megjelenő vasutas-családok rendelkezésére. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik alapítója, a kolozsvári egyetem díszdoktora. /Ö. I. B. : Kőváry Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Szeptember 28-án zajlott az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT), amelynek keretében többek között megválasztották az RMDSZ megyei szervezetének új oktatási alelnökét, Péter Tünde személyében. László Attila megyei elnök a demográfiai mutatók alakulását részletezve kifejtette: 2008 valószínűleg az utolsó vonat az erdélyi magyarság számára. A Kolozs megyében és Kolozsváron észlelhető fejlődés azt jelzi, hogy a magyarság részarányának csökkenése itt még hangsúlyosabb lesz. Hangsúlyozta: Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a negatív kampány, az egymásra mutogatás befolyásolja a kampányt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európarlamenti választásokra készül a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./